Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-14 / 116. szám, szombat

1955. május 14. Ili SZO Á VARSÓS ÉRTEKEZLET Május 13-án délelőtt 10 órakor Varsóban N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, a Szovjetunió kül­döttsége vezetőjének elnökletével megkezdődött az európai ál­lamoknak az európai békét és biztonságot védő varsói értekez­letének további ülése. ÁlSamkölcsönjegyzés a Szovjetunióban A Szovjetunió Minisztertanácsa a Szovjetunió népgazdaságának fejlesz­tésére 32 milliárd rubel összegben ál­lamkölcsön jegyzését határozta el. A jegyzési év 1955. és a kölcsön visz­szafizetésénsk időszaka 20 év. A hosszúlejáratú kölcsönök és nye­remények adó- és illetékmentesek. A kölcsön kiadásának napja 1955. november 1. és végső lejárata 1957. november 1. A kölcsönkötvények teljes hozamát nyereségek formájában fogják vissza­fizetni. A nyereségek teljes összegé; a kölcsön húszéves időszakának átla­gában évi 2 százalékban állapították meg. A kölcsön -20 éves időszakában az összes kötvények 25 százalékát nyereménnyel húzzák ki, a többi 75 százalékot névértékben fizetik vissza. A kölcsön nyereményeit 5 000, 1000, 500 és 200 rubeles összegekben álla­pították meg a 100 rubeles névértékű kölcsönkötvényeknél. A Szovje.unió do.gozói nagy lelke­sedéssel fogadták a szovjet kormány határozatát az új államkölcsön jegy­zéséről. A szovjet városokban és fal­vakban, a gyárakban, üzemekben, bá­nyákban, építkezéseken, kolhozokban, szovhozokban, a gép- és traktorállo­másokon, a hivatalokban és a főisko­lákon nagy gyűléseket rendeznek. A dolgozók lelkesen fogadják az új köl­csön kiírását és kijelentették, hogy készségesen adják kölcsön az állam­nak megtakarított pénzüket. Véget ért a békevédők ötödik össz-szövetségi értekezlete Május 12-én Moszkvában a Szak­szervezetek Háza oszlopcsarnokában tartotta harmadik napi ülését a béke­védők össZrszövetségi értekezlete. Az értekezlet /részvevői egyhangúlag ki­jelentették, hogy még elszántabban fognak harcolni a békéért, az új há­ború veszélye ellen, hogy még na­gyobb igyekezettel fognak munkálkod­ni a szocialista állam hatalmának megszilárdításán. . A Sztálin-acélmű­vek egyik olvasztára Kína és a népi demokráciák dolgozói nagy barátságá­ról beszélt. A szovjet szakszervezetek felada­tairól a békeharcban Blazsenov moz­donyvezető szólott. Kijelentette, hogy a Szovjetunió munkásosztálya mindig élenjárt a békeharcban és továbbra is ezen az útqn halad. Ezért a szovjet szakszervezetek aktívan részt vesz­nek a békeharcban és baráti kapcso­latokat teremtenek minden ország szakszervezeti tagjaival, dolgozóival. Az értekezlet részvevői hatalmas tapsviharral fogadták Aifréd Barel argentin írót, a Béke-Világtanács tagját, aki a Béke-Világ tanács ne­vében szólalt fel. Geraszimov, a Szovjetunió művészeti akadémiájának elnöke mondotta: „Bátran kijelenthetjük, hogy a Szov­jetunió művészeinek alkotó munkáját áthatja a béke gondolata. Megelége­déssel látjuk, hogy velünik együtt harcolnak a békéért a nagy Kína mű­vészei, a népi demokráciák művészei és a kapitalista ors-agok sok mű­vésze." Geraszimov felszólította a vi­lág művészeit, hogy bátran harcolja­nak a békéért. A felszólalások után az értekezlet részvevői megválasztották a 37 tagú szovjet küldöttséget a helsinki Béke­világtalálkozóra. Befejezésül megválasztották az új szovjet békebizottságot. Előkészületek Japánban az atom- és hidrogén­fegyverek betiltására irányuló világértekezietre Az Üj Kína sajtóiroda közli, hogy május 10-én Tokióban az atom- és hidrogénfegyverek betiltására irányu­ló világértekezlet előkészítő bizottsá­ga ülést tartott. A bizottság elhatározta, hogy az értekezletet Hirosimában augusztus 6-án kezdik és a záróülést Tokióban augusztus 15-én tartják meg. 1955. augusztus 6-án lesz éppen tíz éve, hogy az amerikaiak Hirosimára atombombát dobtak. NÉHÁNY SORBAN EDEN angol miniszterelnök május 11-én Warwickban mondott választási beszédében megemlékezett a szovjet kormánynak a fegyverzet csökkenté­sére, az atomfegyverek betiltására és az új háború veszedelmének elhárítá­sára tett javaslatairól. Eden a többi kö­zött kijelentette: Buzdítólag hat rám az, hogy ezek a szovjet javaslatok ugyanazokat a szempontokat tartal­mazzák, amiket mi magunk is szorgal­maztunk. Elvitathatatlan, hogy ezeket a javaslatokat gondosan át kell tanul­mányozni, remélem azonban, hogy se­gítségünkre lesznek ezen nagyon bo­nyolult probléma megoldási lehetősé­geinek kutatásában. Ügy vélem, helyes lesz, ha ..elárulom, hogy a kilátások most sokkal kedvezőbbek, mint eddig voltak. A TOKIÔi RÄDIÔ jelentése szerint Tokióban összeült a kelet-európai or­szágokkal való kereskedelmet tervező bizottság, amely a japán-szovjet keres­kedelem támogatására alakult társaság mellett létesült. A gyűlésen 23 keres­kedelmi társaság képviselője vett részt. A bizottság állást foglalt a japán és kelet-európai országok közötti kereske­delmi képviselők kicserélésére vonat­kozóan. AZ ENSZ leszerelési albizottsága G. Wadsworth amerikai képviselő elnökle­tével május 12-én ülést tartott. A kö­vetkező ülés május 17-én lesz. AZ INDONÉZ SAJTÓ hírt közöl arról, hogy a külföldi imperialisták beavatkoznak Indonézia belügyeibe és a kormány ellen harcoló fegyve­res bandák részére fegyvereket és lőszert szállítanak. Franciaország, Nagy-Britannia és az USA képviselőinek kijelentése az ENSZ leszerelési albizottságában A PÄRIZSI EGYEZMÉNYEK aláírása után a nyugati imperialisták most hoz­záfognak a további új kaszárnyák, re­pülőterek, katonai gyakorlóterek, lő­terek, lőszerraktárak és más katonai építkezések építéséhez. A legközelebbi hónapokban a nyugati megszálló hatal­mak ezen építkezésekre 2,3 milliárd márkát fordítanak. A „BÉTHUNE" nevű francia hajó, amely szénszállítmánnyal futott ki Riga kikötőjéből, a rigai öbölben zá­tonyra futott. A szovjet tengerészek megmentették a szorult helyzetbe került francia hajót. A „Béthune" kapitánya forró köszönetet mondott a szovjet tengerészeknek a segítsé­gért. A HALLEI „LEUNA" ÜZEM dolgo­zói előtt a nyugatberlini kémszerve­zeti központok volt ügynökei részle­tes vallomást tettek a Német Demok­ratikus Köztársaság ellen folytatott kérn- és szabotázs tevékenységükről az amerikai hírszerzők szolgálatában. A PÁRIZSI EGYEZMÉNYEK ellen­zőinek összberlini találkozását az ADN sajtóiroda közlése szerint a nyugatnémet rendőrség már har­madszor tiltotta be. A párizsi egyez­mények ellenzői találkozójának előké­szítő bizottsága a nyugatnémet ren­dőrség ezen további provokációját élesen elitélte és kijelentette, hogy a párizsi egyezmények elleni maga­tartást nem lehet rendőri akciókkal megtörni és hogy a katonai egyez­mények ellen irányuló berlini talál­kozót a betiltás ellenére is megtart­ják. Jules Moch, az ENSZ leszerelési albizottságának francia képviselője május 11-én nyilatkozott a fegyver­kezés csökkentéséről, az atomfegyve­rek betiltásáról és a háborús veszély megszüntetéséről szóló szovjet javas­latról. Jules Moch, a szovjet kormány jegyzékének rövid áttekintése után rámutatott arra, hogy az sok pont­ban megegyezik az 1954 júniusában benyújtott angol-francia tervekkel. Én vagyok a legelégedettebb az­zal, hogy a Szovjetunió — melynek ellenvetései voltak javaslatainkkal szemben — most csatlakozik hozzá­juk. Soha nem vesztettem el remé­nyemet a végleges megegyezésben, még akkor sem, amikor szememre vetették optimizmusomat. Igazán örü­lök a közeledésnek. Ezekbe a tervek­be más intézkedéseket is besoroltak, így például azoknak az országoknak fegyveres erőit, melyek nem tagjai a biztonsági tanácsnak, az a világérte­kezlet fogja megszabni, amelyei 1956 első felében hívnának össze, vagyis akkor, amikor az öt nagyhatalom már csökkenteni kezdi saját fegyveres erőit. A megegyezések alapján 1956­ban fel kellene számolni az idegen országokban létesített katonai támasz­pontok egy részét, 1957-ben pedig teljesen. Olyan elgondolások ezek, amelyek megérdemlik, hogy alaposan áttanulmányozzák, mielőtt állást fog­lalnak velük szemben. Moch beszélt a fegyverkezés csökkentésére és az atombomba betiltásának nemzetközi ellenőrzésére tett szovjet javaslatok­ról és kijelentette: „A szovjet tézisek különböznek a mieinktől, de megér­demlik, hogy alaposan áttanulmányoz­zuk őket. Ezek az én első megjegyzéseim a szovjet javaslatokhoz. Ismétlem, most nem akarom megítélni a nemzetközi politika kérdéseit, a katonai támasz­pontokra vonatkozó intézkedéseket, a világértekezlet összehívását, s az el­lenőrző szervek tevékenységét." Moch befejezésül kijelentette, hogy a le­fegyverzés kérdésében történt köze­ledés „szerencsés előhírnöke a kor­mányképviselők tanácskozásának". A Press Association hírügynökség jelentése szerint Nutting, az ENS7. leszerelési albizottságának angol kül­döttségének vezetője Londonban saj­tóértekezleten nyilatkozott a május 10-i szovjet leszerelési javaslatról. Nutting beszélt a leszerelési albizott­ság munkájáról és örömét fejezte ki afelett, hogy a különféle nézetekben közeledés történt. Ugyanakkor kijelen­tette: — Ez a legutóbbi szovjet deklará­ció jelentős lépés a lefegyverzés kö­rül felvetődött problémák össze­egyeztetésében ... A legutóbbi szov­jet javaslat arra enged következtetni, hogy a jövőben sikerül megoldani a felvetődő vitás kérdéseket. Nutting szerint a leszerelési albi­zottságban meg kell vitatni, hogy a szovjet javaslatok közül melyiket hi­vatott megvitatni az albizottság. A fegyveres erők Németországból való kivonására vonatkozó javaslat nem tartozik az albizottság hatáskörébe. Egy más kérdésre adott válaszában Nutting ezt mondta: „természetes dolog, hogy bizonyos kérdéseket meg kell beszélni Kínával is." Az ENSZ leszerelési albizottsága amerikai küldöttségének vezetője, Wadsworth kijelentette, hogy a május 10-i szovjet javaslat sok pontban ha­sonlít a Kanada, Franciaország, Nagy­Britannia és az USA által kidolgozott javaslatokhoz. Kijelentéséből nehéz arra következtetni, hogy Wadsworth örül-e a közeledésnek, vagy sem. Va­lószínű, hogy negatív álláspontra he­lyezkedik az ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések ügyében. Befejezésül Wads­worth kijelentette, hogy az USA leg­lelkiismereteseöben áttanulmányozza a szovjet javaslatot. PÁRIZS. Valamennyi párizsi újság első helyen közli a lefegyverzésről, az atomfegyverek betiltásáról és a há­borús veszély elhárításáról szóló szov­jet javaslatot. A legtöbb, újság hangsúlyozza, hogy a szovjet javaslat sok új elemet tar­talmaz. Mint mindig, természetesen most is akadnak burzsoá hírmagyarázók, akik a szovjet javaslat mögött „manő­vert" és „szemfényvesztést" látnak. Ezek közé tartozik a „Populaire de Paris" jobboldali szocialista lap cikk­írója is, akinek a „leggyanúsabb" a szovjet javaslatnak az a része, ahol a megszálló csapatok Németországiból való kivonásáról beszél. Hasonló han­got üt meg több más lap is. A „Com­bat" nézete szerint a szovjet diplo­máciát mindig a „rugalmasság" és „realitás" jellemezte, ezt bizonyítja a legújabb szovjet javaslat is. Ha elfogadnák a Szovjetunió által ajánlott rendszert — írja a lap, — egyszerre megoldanának minden problémát, amit a párizsi szer­ződések vetettek fel és Németor­szágot gyakorlatilag semlegesítenék. A „Ľ Humanité" hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió javaslata megfelel a népek érdekeinek. A szovjet javas­lat alapot teremt a komoly tárgyalá­sokra. Akkor hozták nyilvánosságra, amikor Bulganyin Varsóban kijelen­tette, hogy a szovjet kormány öröm­mel fogadja a négy hatalorn értekez­letét, ha az hozzájárul a nemzetközi feszültség csökkenéséhez. LONDON. Az angol lapok, is vezető helyen közlik a Szovjetunió új le­szerelési javaslatát. A News Chro- kozó része komoly visszhangra talál. nicle diplomáciai megfigyelője, Forrest párizsi tudósításában azt írja, hogy a francia fővárosban nagy feltű­nést keltett az új szovjet javas­lat, amely „fején találta a szeget." A „Times" diplomáciai megfigyelő­je kijelentette: „Az oroszok nagy utat tettek a hiegegyezés felé." A lap szerint helytelen a Szovjetunió azon kívánsága, hogy számolják fel a kül­földi katonai támaszpontokat, mert ha így lenne, a Nyugat „védtelen" ma­radna. A „Daily Telegraph And Morning Post" elismeri, hogy „az amerikai támaszpontok okozzák a Szovjetunió legnagyobb kételyeit." Ennek ellenére kiáll a támaszpontok szükségessége mellett. A „News Chronicle" szerkesztőségi cikkében arról ír, hogy a szovjet javaslat „mióta a lefegyverzés kérdését tár­gyalni kezdték, a legnagyobb re­ménységet nyújtja a megoldásra. Moszkva minden javaslatát alapo­san, következetesen át kell tanul­mányozni. NEW YORK. Az amerikai lapok hosszú jelentésekben ismertetik a szovjet javaslatot és magyarázatokat fűznek hozzá. A „New York Times" teljes egészében közölte a szovjet javaslat szövegét. A lap szerint a le­fegyverzési javaslat feltűnést keltett Amerikában és nagy figyelmet szen­telnek neki. A „-New York Herald Tribúne" nyugtalan azért, mert Nyugat-Német­országban a szovjet javaslatnak a megszálló katonaság kivonására vonat­G. Gronchi olasz köztársasági elnök beszéde Giovanni Gronchi, az újonnan meg­választott olasz .viTsasági elnök a parlament mindkét házának 1955. május 11-én este megtartott közös ülésén letette a hüségesküt a köz­társaságra és az alkotmány betartá­sára. Az eskütétel utáni beszédében jellemezte az olaszországi uelpolitlkai helyzetet. Hangsúlyozta, hogy Olaszországban a helyzet ma is épp úgy, mint azelőtt feszült és a kilá­tások a jövőre még á'landóan bo­rúsak és hogy „még mindig nem múlt el a bizonytalai.^ág, amely az életfelételek javítására irányuló .köve­teléseknek az éles harc jellegét ad­ja." „Elsősorban még mindig nagyon alacsony sok család életszínvonala és nagyon sok miTTikaeröt még egyálta­lán nem használtak ki, vagy nem használtak fel ;':gendő mértékben, — fűzte hozzá Gronchi. Gronchi hangsúlyozta, hogy „az el­ső Drobléma, ím 1 az olasz gazdasági életben halaszth tlanul meg kell ol­dani, a munkanélküliség felszámolása, :'t a mun * Iküliség nyomort és nélkülözést idéz elő." A továbbiakban rámutatott arra, hogy meg kell a polgárokat szaba­dítani „attól a félelemtől, hogy kény­s r áldozataivá válnak" és elérni azt, hogy ne legyenek függő helyzet cn azok jó-, vagy rosszindulatától, akik a törvényeket végrehajtják, vagy a hivatalos személyektől és a kü'önféle intézmények és szervezetek vezetői­től." Az „Associated Press" jelenti az ENSZ titkárságáról New Yorkból, hogy ott örömmel fogadták a legújabb szov­jet leszerelési javaslatot. „Nyugatnak a szovjet javaslatra olyan választ kell adnia, amely meg­győzi a népeket arról, hogy a nyu­gati hatalmak is akarják a leszere­lést" BERLIN. A nyugatnémet lapok ma­gyarázatokat fűznek a Szovjetunió le­szerelési javaslatához. A „Suddeutsche Zeitung" megálla­pítja, hogy a szovjet kormány javas­lata „értékes anyagot tartalmaz, ame­lyet meg kell tárgyalni a leszerelési albizottságban és a négy nagyhata­lom értekezletén is." A „Frankfurter Allgemeine" hang­súlyozza, hogy a szovjet kormány legújabb javaslata a nagyhatalmaknak a vi­tás kérdések megoldására olyan le­hetőségeket nyújt, mint még eddig soha A lap hangsúlyozza, hogy a szovjet javaslat „tág lehetőséget biztosít a tárgyalásokra." Amerika politikája Tajvan kérdésében nem változott John Foster Duiles államtitkár má­jus 10-én kijelentette, hogy Amerika politikája Tajvan fegyveres megszál­lása kérdésében változatlan. Párizsi sajtóhírek szerint a NATO tanácsának titkos ülésén Dulles azt mondotta, hogy az Egyesült Államok Ázsia több részén hadihajókat és lé­gierőket összpontosít és követeli, hogy a kínai nép mondjon le Tajvan szigete felszabadításának igazságos követelményeiről. Dulles kijelentette, hogy az Egye­sült Államok hajlandó a Kínai Nép­köztársasággal a távolkeleti kérdést megtárgyalni. Emellett hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államoknak „meg kell védenie Tajvant és Penhu szi­getét." Azt mondotta, hogy „az Egye­sült Államok nem fogja tétlenül néz­ni", hogyha a kínai nép Quemoy és Macu szigeteit fel akarja szabadítani. Á Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának ülése A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága folytatja moszk­vai ülésszakának üléseit. Louis Sail­lant „A szakszervezetek feladata a népek közös harcában, az atomfiaború terveinek meghiúsítása és a dolgozók követelései iránti küzdelemben" című beszámolójához az ülés több részve­vője szólott hozzá. Nagy figyelemmel hallgatták meg Liu Csu-csiu kínai szakszervezeti kül­dött beszédét, aki rámutatott a dol­gozók közös érdekeire, tekintet nél­kül nemzeti, vallási, faji és politi­kai különbözőségükre. Herbert Warnke, a Német Demok­ratikus Köztársaság Szakszervezeti Szövetségének elnöke a nyugat-né­metországi dolgozók helyzetéről be­szélt. Felszólalt még Alain Léap francia és L. N. Szolovjev szovjet küldött is. f

Next

/
Thumbnails
Contents