Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-14 / 88. szám, csütörtök

6 UJSZÖ 1955. április 14. i vVi fMj Két héttel ezelőtt villámgyorsan elterjedt a hír a fővárosban: újabb árleszállítás, este hétkor hallgassa meg mindenki a rádiót. Az ilyesmit nem kell kétszer mondani. Hét órakor kíváncsian ülték körül a rádiót a lakásokban, az üzemekben pedig közösen hallgatták végig a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a kormány együttes üléséről kiadott jelentést, valamint Ľudmila Jankovcová beszámolóját. Mialatt Prága lakossága a rádió melfctt ült. a belkereskedelem dolgozói hihetetlen gyorsasággal, X dicséretet érdemlő ügyességgel és őszinte örömmel javították ki az árakat a kirakatokban. Az emberek még aznap este kisétáltak a főútvonalakra és a kirakatok előtt csoportosulva hangosan tárgyalták a legújabb eseményt. Mert más azért a rádió mellett hallgatni az új árakat és más az utcán itt is, ott is megállva, ismerősökkel együtt tervezgetni, hogy egy porszívégép régi árából a porszívón kívül most még egy lódenkabátot is vehet a család valamelyik tagja. Míg csütörtökön a háziasszonyok ú.i költségvetést állítottak össze, addig, a/ üzletekben lázas munka folyt. A legnagyobb prágai áruházban, a Bílá Labutban például 40 000 fajta árucikket kellett leltározni, 175.000 méter anyagot átmérni. A fárasztó, de örömteljes elfoglaltságban az elárusítókon kívül a hivatalnokok, takarítónők, kirakatrendezők, egyszóval minden épkézláb ember segédkezett. Az áruház dolgozói igen ötletes meglepetéssel kedveskedtek a járókelőknek. Mialatt benn leltároztak, a kirakatban egy csinos elárusítónő bemutatta azokat a textilanyagokat, amelyek olcsóbbak lettek, társnője pedig láthatatlanul, a háttérből felsorolta az új árakat. Másnap, azaz pénteken már a kora reggeli órákban ellepte a kíváncsi vásárló közönség az áruház épületét. Ötven mosógépet, harminchét porszívót, tizenöt jégszekrényt adtak el az első napon. Csupán az ötven mosógépnél 22 000 koronát tesz ki az árkülönbség. Ezért az összegért még 17 mosógép vásárolható. A következő napokon sem csökkent az érdeklődés. De nemcsak a technika e kellemes vívmányai után volt nagy kereslet. A Bílá Labutban, ahol naponta 70—80000 esza Ili fás Irta: Kis Éva ember végigmegy és a negyedrészük vásárol is, majdnem mindenki meglepte magát valamivel, aminek leszállították az árát. Mivel elég lényeges volt az árleszállítás a bútoroknál, néhány nap MIRO PROCHÁZKA : T A VAS Z Tavasz lobbant, s arca a régi, virágzó, kedves, ismerős. Örök csavargó, szívrehajló, vidám és erős. Diadalkapuját gyengéd szavakból emelték a szerelmesek, hogy szívükben forró vágyak pezsdüljenek és tündököljenek. És mégis, mégis mintha többet hozott volna ez a kikelet, és selymesebben pattanna a rügy, ez a nagy-nagy tavaszüzenet. A hősöket köszönti arany lángja, szabadságunk erős magvetőit, kik tíz éve verték le béklyónkat s életünket azóta is őrzik. Buzogjon a hála tiszta kútja,. a szó kevés, tégy egy szál virágot Szlavinon a hősök sirdombjára, s ne feledd a szovjet katonákat! i Fordította: Dénes györgy múlva körülnéztem Prága egyik nagy bútoráruházában. Rögtön szemembe ötlött egy nagyon szép könyvszekrény. Ilyenre már régen fájt a fogam. Pénzem is volt félretéve e célra, de hála a női határozatlanságnak, eddig nem vettem meg. Ámulva néztem az árát. Teljes száz koronával lett olcsóbb. Majd a nyakába borultam az eladónőnek. Ügy hálálkodtam neki, mintha az ő érdeme lett volna az árleszállítás és az én megmagyarázhatatlan várakozásom. Természetesen rögtön előleget adtam és másnap ott díszelgett a könyvszekrény lakásunkban. Rajta pedig néhány új könyv és egy helyes kerámia-szobor, melyet a megtakarított százasért vettem. Schwamberger elvtárs, az üzletház vezetője elmondta, hogy az árleszállítást követő héten 20 kétszemélyes rekamiét, 18 hálószoba, 22 kombinált szoba, 16 konyha-bútort és sok kiegészítő bútordarabot adtak el. Az árleszállítás a pénzforgalmat nem csökkentette, Ellenkezőleg, ugyanannyi volt a bevétel, mivel több árut adtak el. Az áruház dolgozói munká juk termelékenységének növelésével és az önköltség csökkentésével válaszolnak pártunknak és kormányunknak az életszínvonal emelésére irányuló legújabb intézkedésére. Bevezették a vállalaton belüli önálló elszámolást, kikapcsolták az áruátvételnél a nagykereskedést. Közvetlenül az elő' állító üzemekkel állnak összeköttetésben, tehát csökkennek a költségek és a vásárlók kívánságait jobban ki tudják elégíteni, mert megrendeléseiket a készítőnek tolmácsolják. Saját raktárakkal rendelkeznek, így maguk felelősek a bútor állapotáért. A dolgozók fizetésére befolyással van az eladott áru mennyisége, tehát érdekük, hogy udvariasan, szakszerűen szolgálják ki a vevőket. N^héz lenne egységes képet adni a fővárosról az árleszállítást követő napokban. A sok üzlet minden alkalmazottja más-más történetet mesélhetne az örvendező vásárlóközönségről. A gyárak, üzemek dolgozói viszont egy emberként válaszolnak pártunknak és kormányunknak erre az intézkedésére. Többet és jobban fegnak termelni, hogy az életszínvonal emelkedéséhez vezető úton mind gyakrabban legyenek ilyen állomások. í/j •• •• I • / •• • • / • " ,,\<opul) pava ropu íj A „Röpülj páva röpülj" balladagyűjteményt a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó ízléses kiállításban jelentette meg a közelmúltban. Csanádi Imre és Vargyas Lajos értékes munkát végeztek a gyűjtemény összeállításával. A kötetben egy-egy balladának több változata is szerepel, s így az olvasó figyelemmel kísérheti a balladák fejlődését. Sok dalunkat és balladánkat az egész magyar nyelvterületen isitierték, de sokszor vidékenként nemcsak a tartalom, hanem a külső forrna, a mű szerkezete is változott. A parasztságnak, mely a múltban ki volt zárva az írásos kultúra területéről, szükséglet volt a költészet, az ének. Ezekkel az egyszerű dalokkal és történetekkel elégítette ki szellemi igényeit. Az olvasó, amikor ezt a gyűjteményt lapozza, meglepődve tapasztalja, hogy bár a parasztság a szerzője ezeknek a történeteknek, mégis a paraszti valósághoz sokszor messzeesö témákat dolgoz fel egy-egy ballada. (Kőmíves Kelemen, Elcsalt menyecske, A hűtlen asszony, Kegyetlen anya stb.). Általában a hatásos és a népi gondolkodásba jól beillő történetekre figyel fel a parasztság, ezt vesz: át s adja vissza sűrítve, komor, lázasan vibráló tragikus történetekben — ezzel is közvetve példázza a nép tragikus sorsát. Az általános emberi kérdéseket taglaló történetek mellett teret kapnak a parasztság problémáit felvető témák is. A jobbágy és az úr ellentéte a mondanivalója „Kádár Katá"-nak, „Szép Júliá"-nak. Ez az ellentét véres és kegyetlen: pusztulni kell nemcsak a jobbágynak, hanem az osztálykorlátot áthágni akaró úri sarjnak is. „— Anyám, anyám, édösanyám, Gyulainé édösanyám — fin elvöszöm Kádár Katát, Jobbágyunknak szép leányát '* — mondja anyjának az úrfi. Az anyja ezt nem engedi, s az ú rfi bujdosni megy. A kegyetlen anya a lányt a tóba dobatja, s mikor ezt a fia megtudja: utána ugrik... A szerelmeseket összeölelkezve találták meg. Eltemetik ... Kinő belőlük két összefonódott virágszál. A fiú anyja leszakítja a virágot, erre az így szól hozzá: „— Átkozott légy, átkozott légy édösanyám, Gyulainé! éltömbe rossz voltál —' Most is meggyilkoltál!" A ballada megmutatja a lényeget: a kibékíthetetlen osztályokból álló hűbéri társadalmi rend igazi képét. Hasonló témájú egyik legszebb újabb balladánk „Szendrő báró leánya". Ebben is élesen tükröződik az az engesztelhetetlen ellentét, mely a két osztályt egymástól elválasztotta. A juhászlegénynek akasztófára kellett jutnia, mert a báró lányát szerette. A gazdagság és jómód: a „kincséhség" nem vezet jóra — hirdeti a nép „Budai Ilonában", aki kincseiért elhagyja gyermekeit: „— Bizony itthagylak én, édesfiam, téged; Mert fiú helyibe fiút ad az isten, De pénzem helyibe ingyen nem ad isten!" Azonban ezen a tömör bánatba hajtó sötétségen át-áttör a népi optimizmus biztató reménysugara. Ez különös nyíltsággal és erősséggel a betyárköJtészetben csap a magasba, s hirdet harcot az elnyomók, a zsarnokok ellen. Osztályöntudat cseng ki ezekből a betyár szájába adott szavakból: „Elállottam az utakat, Kiraboltam az urakat, Amit tőlük elraboltam, Szegényeknek odaadtam." A ballada végén már rendszerint tanácstalan a betyár. Az egyéni hősiessége nem elég a túlerő ellen — 6 végső akkordként megjelenik az akasztófa is. A múltban a parasztság ritkán érezhette magáénak azt a hazát, amely az állandó elnyomást, megalázást és kizsákmányolást juttatta neki, mégis kisugárzik egyes balladákból a hazaszeretet érzése. A tatárra menő Kádár István így búcsúzik: „Kiontom véremet én szegény hazámért, Ezenről meghalok kedves nemzetemért." Ezt fejezi ki Kerekes Izsák szavai is, aki egyedül megy a rácra: „Kiontom vérem apámért, anyámért, Megöletem magam szép gyűrűs mátkámért, Meghalok én még ma magyar nemzetemért." Gazdag anyag van falhalmozva ebben a gyűjteményben: az a szilárd alap, amelyből a magyar müköltészet dús fája kisarjadt és napjainkig is táplálkozik. Szabómihály András. A Szovjetunió példáját követve küzdünk a tuberkulózis ellen Mi a tuberkulózis és mióta ismerjük Tuberkulózisnak nevezzük azokat a megbetegedéseket, amelyeket a pálcika-alakú tuberkulőzis-bacilus, más néven Koch-bacilus okoz. (Koch Róbert fedezte fel 1882-ben.) Az ún. tüdőbaj (szárazbetegség, hektika) tehát a tuberkulózisnak csak egvik formája, mindenesetre a leggyakoribb és iegfertőzőbb formája. De a Koch-bacilus megtámadhatja az emberi szervezet bármely szervét. Van például csont- és ízületi tuberkulózis, bőrtuberkulózis (bőrfarkas, béltuberkulózis, vesetuberkulózis és a főként gyermekeknél előforduló veszedelmes szövődmény: a tuberkulotikus agyhártyagyulladás. A tuberkulózis nyomai már a sokezer évvel előttünk élt emberek csontjain is megtalálhatók. Mégis általában a civilizáció betegségének nevezik, mert az egyes államokban a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet Idején terjedt el szélesebb rétegekben. vált népbetegséggé. (Nálunk a század elején érte el tetőfokát.) Mi volt az oka annak, hogy az ipari forradalom idején a tuberkulózis anynyira elhatalmasodott, hogy csakhamar első helyet foglalt el a rokkantságot és halált okozó betegségek sorában? Nem maga az ipari forradalom, hanem azok az életfeltételek, amelyek a kapitalizmus felvirágzását jellemezték. A gépek — mondotta Marx — nem felelősek az általuk okozott szenvedésekért. A betegség a nyomor következtében terjedt a nagyvárosi proletárnegyedek tömeglakásaiban. a rosszul táplált, nincstelen munkáscsaládok között, majd eljutott a falvakra is a nyomorgó földnélküli parasztok közé. A Szovjetunióban az iparosítást a tuberkulotikus halálozás arányszámának csökkenése kísérte. A világ első szocialista állama hadat üzent a tuberkulózisnak. el akarja és el fogja tüntetni ezt a szörnyű kórt. Ezt a merész célkitűzést az életszínvonal állandó emelésével, a betegség gyógyításának és megelőzésének tökéletesítésével éri el. Példáján tanulunk, nyomába lépünk a népi demokratikus államok sorában mi is, akiknél bizony a tuberkulózis még ma is elterjedt népbetegség. A tuberkulózis elleni küzdelem nemcsak az orvosok dolga, hanem minden egyes állampolgáré. Lássuk hát, mik az eszközei a tuberkulózis elleni sikeres harcnak. Hogyan terjed a tuberkulózis A tuberkulózis, vagy röviden tbc, fertőző betegség, amelyet a betegek terjesztenek. A fertőzés egyik módja az ún. cseppfertőzés, amikor a tüdőbeteg szájából köhögésnél, nevetésnél, beszédnél köpet-cseppsk vagy köpettel szennyezett nyálcseppek freccsennek ki, amelyek tbc-bacilusokat tartalmaznak. Ezeket, az apró (szabadszemmel nem is látható) cseppeket a közelben tartózkodó egészséges ember belélegzi és megfertőzheti magát. A cseppek esetleg lerakódnak a bútorokra vagy más tárgyakra, ott megszáradva később a levegőbe kerülnek és onnan az ember tüdejébe iuthatnak. A tbcbacilusnak van egy igen érdekes sajátsága: rendikívül ellenálló. Bírja a hideget, meleget, szárazságot s a szoba vagy az utca porában egy év múlva is hatóképes marad, ha csak nem éri közben közvetlen napfény. Elképzelhetjük. micsoda veszedelmet jelent a tuberkulotikus ember köpete, amely cipőnkre tapad vagy megszáradva elvegyül a porral és a legkisebb szél felkapja, hogy a belélegzett levegővel a\ tüdőnkbe jusson. Egy kísérletnél egy tbc-s köpettel szennyezett szőnyeg kiporolásával 48 tengerimalac közül 47-et sikerült tuberkulózissal megfertőzni. El kell jutnunk nekünk is olyan kultúrszínvonalra, ahová a Szovjetunióban már eljutottak, ti., hogy nálunk se legyenek tisztátlan és felelőtlen emberek, akik a padlóra vagy az utcára köpködnek, mert vagy nem tudják, milyen veszedelmet ielent köpetük a mások egészségére, vagy ha tudják is, de közömbös számukra, hogv mást is megfertőznek. Természetesen a köpet nemcsak a tuberkulózis baktériumát terjeszti, hanem sok más baktériumot is, ezért az se köpködjön, aki egészségesnek hiszi magát. A tuberkulózis fertőzött táplálékkal is terjedhet, amelyet tuberkulotikus emberek kezeltek vagy tuberkulotikus tehén forralatlan tejének fogyasztásával. Ki betegszik meg tuberkulózisban Tulajdonképpen lépten-nyomon ki vagyunk téve tuberkulotikus fertőzésnek. mégsem betegszik meg mindenki tuberkulózisban. A megbetegedés a fertőzés minőségétől is függ, — a gyakori fertőzés nagyszámú bacilussal veszedelmesebb, mint az alkalomszerű kisszámú bacilussal. ezért a fertőzés leggyakoribb forrása a beteg családtag. — főként pedig a fertőzött egyén ellenállóképességétől. Azelőtt a tuberkulózist öröklődő betegségnek tartották. Ez a tévhit azonban már teljesen megdőlt, hiszen bizonyított tény, hogv a tuberkulotikus szülő gyermeke egészségesnek születik és csak akkor fertőződik meg tuberkulózissal. ha a beteg szülőtől nem különítik el. Ezért az átöröklés elméletének hívei azt kezdték hangoztatni, hogy legalább a „hajlam" öröklődik. tehát mégis ez öröklött tulajdonságoktól és a testalkattól függ, hogv valaki megbetegszik-e tuberkulózisban vagy sem. Ez az elmélet tetszik a tőkés rendszernek, hiszen ennek alapján a tuberkulózis terjedéséért a felelősséget az „átöröklésre" lehet hárítani. A szovjet tapasztalatok alapján az átöröklési elméletet alaposan át kell értékelnünk. A Szovjetunióban nemcsak azt bizonyították be, hogy a micsurini biológia álapján átalakíthatók a növények és az állatok, hanem azt is, hogy maga-az ember is a környezet függvénye és kedvező körülmények között erősebbé, egészségesebbé, ellenállóbbá válik. Vannak veleszületett adottságok, de azoknak jelentősége a külső környezet hatásával szemben sokkal kisebb, mint ahogyan azt eddig tanították. A tuberkulózisra való „hajlamosság" a környezet kedvezőtlen hatásának, elégtelen táplálkozásnak, rossz lakásviszonyoknak, helytelen életmódnak a következménye, tehát kedvező körülményekkel, helyes életmóddal a fertőzésnek sok esetben elejét vehetjük. Nálunk úgyszólván mindenki keresztülmegy az első tuberkulotikus fertőzésen életének első vagy legkésőbb második évtizedében. Akiknél ez az első fertőzés nem túlságosan erős és hosszantartó (beteg családtag!) és elég ellenállóképesek, azoknál a fertőzés úgyszólván észrevétlenül, betegségi tünetek nélkül zajlik le. A szervezet tehát legyőzi a betegséget és ebben a harcban kitermeli azokat a védőanyagokat, amelyek aztán továbbra is ott maradnak a szervezetben és megvédik az embert a további fertőzésektől. Ez a szerzett védettség (immunitás) azonban csak viszonylagos (relatív), mert ha az ember kedvezőtlen körülmények közé jut vagy újabb, túlságosan erős fertőzésnek van kitéve, akkor a szerencsésen lezajlott gyermekkori megbetegedés újra felújulhat, hiszen a tbc-bacilusok az elmeszesedett (meggyógyult) gócban is élve maradhatnak, akár évtizedeken keresztül is. Minél több gyermek táplálkozik helyesen, kap elegendő vitamint, tartózkodik eledet a friss levegőn és napon, részesül megfelelő testedzésben, lakik száraz, napfényes lakásban, annál kisebb a súlyos gyermekkori tuberkulózisok száma. Nem csoda te* hát. ha a Szovjetunióban — és részben már nálunk is — állandóan csökken a gyermektuberkulózis. a nyugati kapitalista államokban pedig még ma is mindennapi látvány a dolgozók és a munkanélküliek családjaiban a tüdőbeteg gyermek szomorú típusa. Mi a tuberkulózis elleni védőoltás szerepe Helyes életmóddal nagyban fokozhatjuk a gyermek ellenállóképességét a tuberkulózissal szemben, de mégsem tudjuk biztosítani, hogv a döntő fontosságú első fertőzést szerencsésen átvészelje. Hátha éppen ez a fertőzés annyira erős, hogy a gyermek szervezete nem tud védekezni ellene, hátha a gyermek ellenállóképessége a fertőzés idején éppen csökkent, mert közvetlenül valamilyen betegség után