Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-14 / 88. szám, csütörtök

4 UI SZÖ 1955. április 14. Jól bevált a négyzetes-fészkes burgonyaültető g ép AMINT BEKÖSZÖNTÖTT a verőfényes tavaszi idő, a losonci gép- és traktorállomás dolgozói is nagy lendülettel láttak hozzá a tavaszi munkákhoz, hogy a jól előkészített földbe minél előbb belekerüljön a mag. A tavaszi munkák sikeres elvégzésére még a tél folyamán felkészültek. A gépeket, valamint a mezőgazdasági munkálatokhoz szükséges berendezéseket gondosan, idejében kijavították, s így a falvakra kiküldött traktorosbrigádok a barátságos tavaszi napokat gazdaságosan ki tudják használni. Ahogy a föld felszikkadt, szinte versenyszerűen folyik a munka, s így napról napra szebb munkasikerek születnek. Versenyt folytatnak a tavaszi munkák mielőbbi elvégzéséért és az üzemanyag csökkentéséért. A verseny szinte szárnyakat adott a brigád tagjainak, mert merész kötelezettséget vállaltak, hogy az önköltséget hektáronként 10 koronával csökkentik. Egyetlen céljuk, hogy minél előbb befejezzék a vetést. Például a rappi traktorosbrigád-központ vezetője Mriso Pál örömmel újságolja, hogy március 5-ig a mucsini állami birtokon 50 hektár árpát,' 16 hektár zabot és Rappon 6 hektár lóheremagot és 6 hektár árpát vetettek el. A traktorosok közül Nociár Pál érdemel dicséretet, aki szorgalmával 150 százalékos normateljesítést ért el. JÓL HALADNAK a tavaszi munkálatokkal Pincén is. Melichercsik András traktoros brigádvezető elmondja, hogy Pincén és Kereszttúron összesen már 46 hektár földön vetettek el különféle tavaszi vetőmagot. Ezenkívül pedig A nagygéresiek is az új módszerek szerint dolgoznak A nagygéresi állami gazdaságban Demeter János fejőgulyás kötelezettséget vállalt, hogy tehenenként a napi átlagos tejhozamot május 10-ig 6 literről 11 literre emeli. Demeter János ezt az ígéretét március elsején tette. Hogy kötelezettségvállalását sikeresen fogja teljesíteni, azt legjobban bizonyítja az, hogy a kötelezettségvállalás tételétől eltelt idő alatt az átlagos tejhozam tehenenként 7 literre emelkedett. Bitlányi Géza juhász pedig azt vállalta, hogy a tervezett 4,10 kg gyapjú helyett 4,60 kg-ot nyír le a juhokról. Minden juh után a tervezett 4 kg sajt helyett 8 kgot fog beadni. Battyányi György, a kertészeti csoport vezetője csoportjával együtt vállalta, hogj\ a tervezett zöldségféléket 20 százalékkal növeli. Lukács Bertalan, a dohánytermelőcsoport vezetője pedig azt vállalta, hogy a tervezett 11 mázsás hektárhozam helyett 13 mázsát takarít be minden egyes hektárról. Ezenfelül a többi mezőgazdasági csoportok is értékes kötelezettségvállalást tettek, melyeket úgy akarnak biztosítani, hogy alkalmazzák a haladó agrotechnikai módszereket, mint pl. a kereszt- és sűrüsoros vetési módszert, a kukorica és a krumpli négyzetes-fészkes ültetési módszerét. Zelenák István, Perbenik. Emelik a takarmányhozamot a galántai járásban A galántai járás földművesszövetkezetei a X. pártkongresszus határozatainak aJapján nagy súlyt fektetnek a takarmányhozam növelésére és járási méretben eddig már 2086 hektárnyi területen az évelő takarmányt megszórták műtrágyával. Ebben az akcióban az alsószeli szövetkezet vezet, amely eddig 314 hektár takarmányföldet műtrágyázott meg, utána a nádszegi következik 262 hektárral és a felsőszeli 259 hektárral. A taksi>nyi szövetkezetben 8 hektárnyi földet ültettek be takarmár.ysárgarépával éspedig a tavaszi árpa közé. Miután az árpát lekaszálják, a sárgarépát megsarabolják, és kiegyelik ezzel 12 vagón jóminóségü takarmányt fognak termelni. Ezenkívül 18 hektár silókukoricát vetnek el. így biztosítják a galántai járásban a takarmányhozam növekedését. Krajcsovics Ferdinánd, a galántai JNB dolgozója 104 hektárnyi földre 300 tonna istállótrágyát adtak. A traktorosok egyik legszorgalmasabbja Rada István, aki naponta átlag 8 hektár árpát vetett el. De a lónyabányai traktorosbrigád sem akar szégyent vallani, mert a szövetkezeti tagok is figyelemmel kísérik munkájukat. Barta Gyula brigádvezető kötelezettséget vállalt, hogy a vetési tervet egy nappal előbb teljesíti, vagyis 7 nap helyett 6 nap alatt végzi el. A hepe-hupás domboldalakon is jól bevált az agregát, amely három vetőgépet vontatott maga után — mondotta Barta Gyula brigádvezető. Az agregát segítségével két nap alatt 9 hektár zabot, 9 hektár bükkönyt és 14 hektár árpát vetettek el. A brigád tagjai megértették pártunk és kormányunk felhívását a tavaszi munkák gyorsított ütemben való befejezésére. A minap pedig Szufliarszky Milos, a losonci gépállomás főagronómusa kint járt Panyidaróc határában, hogy kipróbálják a négyzetes burgonyaültetőgépet. Már sötétedett, amikor a gépállomáson találkoztunk vele. Arca vidám volt. — Megérkeztél? — hangzott a megszólítás Molnár János igazgató elvtárs ajkáról. — Meg, méghozzá megelégedve — mondja. — Hát hogy működik az SZK-2 típusú szovjet burgonyaültetőgép? — HIDD EL, úgy örültem, azaz örültünk, mert a szövetkezeti tagok is kíváncsiak voltak a működésére és mondhatom, szép számban megjelentek, hogy meggyőzödjenek, hogyan lehet négyzetes burgonyaültetést géppel végezni. Még a vizes talajon is kifogástalanul működött a gép. Minden fészekbe két-két burgonyát hullajtott. Most már nyugodt vagyok, hogy a négyzetes burgonyaültetés géppel is sikerrel jár. • Kertész Imre Időszerű kérdések a burgonya termeszteséről Jó talajelőkészítéssel, az űj munkamódszerek alkalmazásával, a gondos növényápolással kétszeresre emelhetjük a burgonya hektárhozamát A burgonya lakosságunk élelmiszerellátásának lényeges részét képezi. Egy-egy lakos évi fogyasztási szükséglete: egy mázsa. A burgonya ezenkívül a háziállatok hizlalásában is fontos szerepet játszik, keményítő- és szeszinarunknak is egyik fontos nyersanyaga. A növénynek fent említett értékes tulajdonsága folytán nagy az értéke és ezért termelésére igen nagy gondot kell fordítani. A legutóbbi években nagymértékben alkalmazzák az új burgonyaültetési módszereket, az előcsíráztatást, a négyzetes fészkes ültetést, a burgonya nyári kiültetését stb. Csak a bratislavai kerületben 480 hektáron ültetnek előcsíráztatott burgonyát és 3000 hektáron a négyzetes-'észkes ültetést alkalmazzák. Az új módszerek gyakorlati alkalmazására a gazdálkodókat a legutóbbi két év folyamán szerzett tapasztalatok buzdítják. Mindenki tudja, hogy az új módszerrel lényegesen több termést ér el, mint a régivel. Például egy és ugyanazon területen 100 mázsás hektárhozam helyett 300— 400 mázsás hektárhozamot is elérnek. A burgonya eddigi alacsony terméshozamának főként a növény helytelen gondozása az oka. Sok helyen a múlt évben is elhanyagolták a sarabolást, amely az esőzések után a földkéreg keletkezését és a begyomosodást okozta. Sok szövetkezetünk, állami gazdaságunk, kísérleti állomásaink és egyénileg gazdálkodó parasztjaink jobb növénygondozással — kezdve a taláj előkészítésétől a termés betakarításáig — kétszer, sőt háromszor nagyobb termést érhettek volna el. Míg Szlovákiában a termés magassága a legutóbbi években hektáronként 100 mázsa, sok mezőgazdasági üzemben, pl. a sielnicai szövetkezetben a négyzetes-fészkes ültetéssel 400 máza burgonyát takarítottak be hektáronként. Igen szép terméseredményeket mutatott fel a holumnicai szövetkezet, ahol hektáronként 320 mázsa, a malý sládkovi szövetkezet, ahol 256 mázsa, a mlynicai, ahol 250, a charchovcei, ahol 260, a benjakovcei, ahol 320, a galántai állami gazdaság tallósi gazdasága, ahol nyári ültetéssel 202,5 mázsa burgonya termett hektáronként. A krkovi kísérleti állomás földjein 1953-ban a 49/22 fajta keresztezésével 505,50 mázsa hektárhozamot értek el. Mi szükséges a burgonya terméshozamának lényeges növeléséhez? A burgonya ültetésére szükséges talajt porhanyósítani, gyomtalanítani és trágyázni kell. Legjobb előnövény a lóhere és a hüvelyesek, ősszel 300— 400 mázsa érett istállótrágyát kell beszántanunk a burgonyaföldekre. Tavasszal a barázdák felszikkadása után azonnal rézsútos irányban simítózunk. A lesiippedt talajt megboronáljuk. A vetés előtt 14—16 cm mélységben kultiváljuk a földet. Az istállótrágyán kívül még két mázsa kálisót, 1,5—2 mázsa ammóniumfoszfátot, 2,3 mázsa szuperfoszfátot használunk hektáronként. A legcélszerűbb, ha a műtrágyát háromszori adagolásban juttatjuk a talajba. Az első adagot közvetlenül Az állategészségügy szolgálatában Kassán, a Komenský út végén, ott, ahol a szép Csermelyvölgy jelé veszi útját a villamos, egy hatalmas, bekerített parkot látni épületekkel, fával szegett sétautakkal, tavasztól őszig zöldelö pázsittal, virágágyakkal. Itt, ebben az ideális környezetben, ezekbe n az épületekben van az állatorvosi főiskola. A kassai állatorvosi főiskola, köztársaságunk második ilyen főiskolája 1949 októberében ny'út meg. A megnyitást követő öt év után már 60 új, állatorvos hagyta el az intézetet. Azóta is évente 70—100 kész állatorvos indul el innen, hogy tudásukkal mezőgazdaságunk állategészségügyét szolgálják. A főiskolának csaknem 30 intézete, katedrája és klinikája van. Ilyen hatalmai intézménynek felépítése, berendezése évek nehéz munkáját jelenti. A kassai állatorvosi főiskola alapításának első éveiben elsősorban az elméleti oktatást biztosította az ifjúság számára, fokozatosan épültek fel a kísérleti intézetek, a laboratóriumokat a legmodernebb berendezésekkel látták el. Most a klinikák kiépítése és berendezése áll befejezés előtt. /£z építés munkájában oroszlánrésze volt a főiskola hallgatóságának. Az ifjúság hazafias lelkesedéssel vett részt ebben az építőmunkában. Fiatal és lelkes tanáraik, előadóik vezetésével néhány éven belül már a legmodernebb berendezésű laboratóriumok, előadótermek, gyakorló- és klinikai termek állottak a főiskola hallgatóinak rendelkezésére. Ezekben a modern berendezésű szép helyiségekben készül az ifjúság felelősségteljes hivatására. Tanulmányaik folytatásában semmi sem akadályozza őket. Stipendiumot kapnak, anyagi gondjaik nincsenek, estik egy feladatuk van — a tanulás. S hogy a főiskolában meg is kapják mindazt, amire életpályájukon szükség van, bizonyítja a végzett ' állatorvosok eredményes munkája a kollektív és egyéni gazdálkodás állategészségügye terén. Több ízben előfordul, hogy a hallgatók tanulási idejük egy részét feláldozva, országos állatoltási akcióban vesznek részt. Ilyen oltási akciókat m\ Laboratóriumi munka a sertésinfluenza kórokozó baktériumával. végeztek a baromfipestis és a sertések fertőző bénulását megelőző oltásokban. A főiskola intézeteinek mindegyike az állategészségügy tudományának más és más ágazatával ismerteti meg az ifjúságot. A biochémiai intézetben például az állatok mérgezésének okát vizsgálják, a hallgatóság megismerkedik azokkal a módszerekkel, melyek leleplezik a kártevők tevékenységét a falvakon. Ezeket a vizsgálati módszereket minden hallgatónak külön-külön kell elsajátítania. A mikrobiológiai és immunológiai intézetben ismerik meg a leendő állatorvosok a fertőző betegségeket okozó baktériumokat, bacillusokat és vírusokat. Ha ezek az élőlények az állati szervezetbe kerülnek, ott folyamatokat váltanak ki, amelyek a betegség fennállását jelzik, de egyben fokozzák a szervezet eUenállóképességét is. így sajátítják el a hallgatók a fertőző betegségek felismerését, a betegségi folyamatok mélységét. Ezek a kísérletek magukra a hallgatókra is veszélyesek. A kóranyagokkal óvatof.»n kell bánniuk, a lépfene, a veszettség és egyéb kóranyagok szakszerű kezelésiével ma már nélkülözhetetlen oltóanyagot lehet előállítani. Elméleti és gyakorlati stádium keretében az intézet megismerteti a hallgatókat az egyes oltóanyagok előállításával és új módszereivel is. Ilyenek például a fertőző bénulás elleni hathatós oltóanyag, a lépfene élő oltóanyaga, a sertésorbánc elleni szérum előállítása és a gammaglobulinok, melyekre az áUategéstzségügy terén fontos szerep vár. Ez a modern, a szocialista rendszer állategészségügyének kiváltságát dicsérő szakszerű orvosi szolgálat nagy segítséget nyújt a kassakörnyéki állattenyésztőknek. Évről évre sok ezer állat nyeri itt vissza egészségét. Ezt a klinikai orvosi szolgálatot a kollektív és egyéni gazdálkodók hálája és eliserése kíséri. Kassa környéke állattenyésztőinek módjukban van teljes mértékben kihasználni a klinikák szakszerű állategészségügyi szolgálatát s beteg állataikat idejében bevinni a kassai állatorvosi főiskola klinikáira. kassai állatorvosi főiskola újtípusú, szocialista állatorvosokat nevel. Ezen a pedagógiai munkán kív.ül Kassa vidéke állategészségügyi szolgálatában is nagy szolgálatot végez. Mészáros Gyula. az ültetés, a másodikat az első sarabolás vagy boronálás után, az utolsó adagot, amely a legtöbb szuperfoszfátot tartalmazza virágzás, tehát az utolsó kapálás után adjuk. Ültessünk egészséges csíraképes burgonyát Csakis egészséges, jó minőségű burgonyát ültetünk. Az előcsíráztatott burgonyát mindig kézzel kell ültetni, a többi burgonyát közvetlenül az eke után az SK-2-es burgonyaültetővel, vagy pedig az előre elkészített fészkekbe kézzel. A burgonya ültetésére a legalkalmasabb a 7—8 fok meleg. A fészkes ültetésnél be kell tartanunk a 60X60, vagy 70X70 cm távolságot. Minél nagyobb a távolság, annál könynyebben sarabolhatunk. Ültetés után néhány nap múlva könnyű borotiával boronálunk. Hatnyolc nap után megismételjük a boronálást. Sarabolással és körülszántással a -talajt lazítjuk és gyomtalanítjuk, s megakadályozzuk a talaj nedvességének elpárolgását. Minden egyes sarabolással 10, sőt több mázsával növeljük a hektárhozamot. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították, hogy a gyommal benőtt területeken a tervezett hektárhozamok felét sem érték el. Ezért szükséges, hogy 8—10 naponként saraboljunk (legalább háromszor). A másodszori sarabolást különösen a szárazabb éghajlatú vidékeken alaposabban kell végezni. A harmadik sarabolást a növény szára irányában végezzük. A négyzetes fészkes ültetésnél először keresztben, azután a szántás irányában sarabolunk. A gyomot a növény körül kézzel távolltjuk el. A sarabolásra és a körülszántásra a fogatos gépeken kívül legalkalmasabbak a KUTZ, a KON kultivátorok és a négysoros HN 41es göröngylazító. Harcoljunk a burgonya kártevői ellen A kártevők, a növény penészesedése és rákos megbetegedése ellen gépi vagy vegyi eszközökkel harcolnak. A burgonya-bogár ellen tavasszal hektáronként 300 kg HCH vegyszerrel fertőtlenítünk. A növény fejlődése folyamán a bogár által ellepett területet dynociddal szórjuk be. (Hektáronként 30—40 kg-os adagolásban.) Azonkívül arzénos mésszel is fertőtlenítünk, amelynek sürgőssége, az arzéntartalom 0,75—1,5 százalékos. A burgonya betakarítása után újra fertőtlenítünk a fent említett HCH hektáronként 300 kg-os adagolásával. A kártevők és a betegségek elleni harcban mindig be kell tartani a növénygondozási előadók intézkedéseit. A CSKP X. kongresszusának határozatai előírják, hogy a burgonyatermelő területeken hektáronként 170— 180 mázsát, a hegyes vidékeken 130— 140 mázsa burgonyát kell termelni. A kukoricatermő vidékeken pedig 110—120 mázsát, a répatermő vidékeken 140—150 mázsát hektáronként. Ha a mezőgazdasági dolgozóink egygyel többször végeznék a sarabolást, akkor hektáronként 10 mázsával növelhetnék a termést. A traktorral végzett sarabolással hektáronként csak 25,20 koronával növekedne a költség, viszont a jövedelem tízszer nagyobb lenne A burgonya terméshozamának ilyennemű növelése Szlovákiában" több ezer vagon burgonya kitermelését jelenti. Ha ezt az értéket átszámítjuk takarmányra, iparunk nyersanyagára, húsra, keményítőre, szeszre és egyéb termékekre, kitűnik, hogy dolgozó népünk életszínvonala emelésének egyik legfontosabb tényezője a burgonya termelésére fordított nagyobb gond. A jól felszerelt gazdaságokkal — ahol már tapasztalatokat szereztek a burgonya termelésében — csak tudományos ismeretek alapján a kormány által kitűzött feladatokat teljesíthetjük, a burgonya termését megkétszerezhetjük. Masár Sámuel.