Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-01 / 78. szám, péntek

1§55. április ľ. tIJSZO 5 KERÜLETI PÁRTKONFERENCIÁRÓL Aktívabb pártszervezetekkel a X. kongresszus irányelveinek megvalósításáért A bratislavai kerületi konferencia kétnapos ülésén foglalkozott a X. kongresszus irányelveinek megvalósításával. A konferencia a mezőgazdasági termelés fokozására fektette a fő súlyt. Mezőgazdaságunk egyre több gépet és különféle segítséget kap, azonban — ahogy a konferencia megállapította — a bratislavai kerületben a mezőgazdasági termelésben nem értük <?1 a tervezett hektárhozamokat. Egyrészt ebből ered, hogy a begyűjtés terén hiányosságok mutatkoznak. A beszámoló és a vita is rámutatott arra, hogy nem hivatkozhatunk objektív nehéMégekre, mert megvan' minden előfeltétel, hogy a hektárhozamokat lényegesen növeljük és a jószág hasznosságát fokozzuk. MI AZ OKA A MEZŐGAZDASÁGBAN ELŐFORDULÓ HIÁNYOSSÁGOKNAK? Elsősorban az, hogy az egyes EFSZ-ekben, állami gazdaságokban helytelenül szervezik meg a munkát, és több EFSZ-ben nem tartják be az alapszabályzatot. Sok helyen az EFSZ-tagok inkább törődnek a háztáji gazdálkodással és az EFSZ-ben kevés munkaegységet dolgoznak le. Pedig több szövetkezetben, amelyek betartják az alapszabályzatot, 17,—, sőt 28 koronás munkaegységet is elértek a természetbeni járandóságon felül és beadási kötelezettségüket magasan túlszárnyalták. Azonban, ahol rosszul gazdálkodtak, ott az eredmény sem volt kielégítő. Élő példa erre a cíferi szövetkezet, ahol a szövetkezet vezetősége nem törődött a munka megszervezésével és csak 45 fiilért adhattak egy munkaegységre. Az EFSZ-tagok főleg háztáji gazdálkodásukban dolgoztak és a szövetkezet vagyonának gyarapításával nem törődtek. A szövetkezet állatállományát nem gondozták kellően s ezért ebből sem tudtak jövedelmet biztosítani. Hibát követtek el a> cíferi kommunisták is, hogy nem érvényesítették a termelés ellenőrzésének jogát és csak szemlélői voltak az eseményeknek. Az EFSZ-ben több kulák bújt meg, akik szétlopkodták a közös vagyont. Ennek ellenére a pártszervezet csak az utóbbi időben indított harcot az osztályellenség ellen. Ezt a helyzetet hamarább is megváltoztathatták volna, ha a járási pártbizottság segített volna a falusi pártszervezetnek és a helyi nemzeti bizottságnak. Amint a konferencia is rámutatott, az ilyen esetek azért fordulnak elő, mert sok esetben ezek is elnéznek a hiányosságok felett. A PARASZTOK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBŐL MERÍTSÉK FŐ JÖVEDELMÜKET A konferencia rámutatott arra, hogy a szövetkezetek megszilárdításának egyik feltétele a jószág hasznossága fokozásában rejlik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol az állatállománnyal törődnek, szép eredményeket érnek el. Például az uníni szövetkezet jövedelmének 55 százalékát, a dubovci szövetkezet pedig 75 százalékát az állattenyésztésből meríti. Ezekben a szövetkezetekben a munkaegységek értéke igen magas. Ezzel szemben megállapíthatjuk, hogy a dunaszerdahelyi járásban a szövetkezetek általában jövedelmük csupán 30 százalékát merítették az állattenyésztésből. Ennek következménye, hogy a dunaszerdahelyi járás szövetkezetei /'több járáshoz viszonyítva lényegesen kevesebbet osztottak egy-egy munkaegységre. TEREMTSÜNK RENDET A FÖLDTERÜLET NYILVÁNTARTÁSÁBAN Seres elvtárs, a kerületi nemzeti bizottság dolgozója a vitában rámutatott a-rra a hiányosságra, hogy egyes járási nemzeti bizottságok bürokratikus módon dolgoznak. Sok szó esik arról, hogy a kerületben 7000 hektár eltitkolt föld van, azonban a járási és a helyi nemzeti bizottságok nem törődnek eléggé ezzel a kérdéssel. A nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták feladata lesz a jövőben, hogy az eltitkolt földeket felfedjék és ezekre is kivessék a kötelező beadást. A FALUSI PÁRTSZERVEZETEK FELADATA Szükséges, hogy a falusi pártszervezetek érvényesítsék a termelés ellenőrzésének jogát, rávezessék az egységes földművesszövetkezetek vezetőségét arra, hogy az EFSZ-ek alapszabályzatát betartsák. Mindennap harcolni kell a tervezett hektárhozamok eléréséért. A kommunisták mindennapos agitációval mozgósítsák az EFSZ-ek dolgozóit a tervfeladatok teljesítésére. Amint a vita megmutatta, igen fontos, hogy a kommunisták arányosan el legyenek osztva az' egyes munkaszakaszokon. Ennek igen nagy a jelentősége, mert így a pártszervezet közvetlenül mindennap irányítani tudja a munkálatokat. Ezt igazolja a pálóci pártszervezet munkája is Hrajnova István elmondta, hogy Palócon minden munkahelyen eg.v-egy kommunista felelős a munkálatok elvégzéséért. Minden kommunista agitátor a munkahelyén. A jó munkaszervezéssel a múlt évben elérték, hogy 75 mázsa disznóhúst, 45 mázsa marhahúst, 29 000 liter tejet és 1500 tojást adtak a közellátásnak terven felül. Az idén 110 mázsa disznóhúst, 140 mázsa marhahúst, 5000 tojást és 30 000 liter tejet adnak be terven felül. Ebből a példából is láthatjuk, hogyha a pártszervezet törődik a szövetkezettel, akkor szép eredményeket érnek el. j TELJESÍTHETŐ A BEGYŰJTÉS Bacílek elvtárs felszólalásában rámutatott, hogy a funkcionáriusoknak és a falusi pártszervezeteknek jól kell ismerniök a falvak problémáit. Minden faluban mások a helyi viszonyok. Ez arra kötelezi a funkcionáriusokat, a járási pártbizottságokat, hogy a falusi pártszervezeteknek a viszonyoknak megfelelően adjanak irányítást. Eddig egyes járási pártbizottságok csak formálisan irányították a falusi pártszervezeteket és egyforma tartalmú körleveleket küldtek nekik. Ezt a helytelen munkamódszert a járási pártbizottságoknak fel kell számolniok, és a helyi viszonyokból kiindulva kell irányítaniok a falusi pártszervezeteket. Kulcsár elvtársi a dunaszerdahelyi járási pártbizottság dolgozója önkritikailag elismerte, hogy náluk is fennállanak ezek a hiányosságok. A pártszervezeteket nem irányították helyesen. Ezért maradtak el a begyűjtéssel. Ennek következménye az is, hogy több szövetkezetben hónapokon keresztül az EFSZ-tagok nem kaptak előleget. A dunaszerdahelyi járási pártbizottság nem törődött azzal, hogy a falusi pártszervezetek harcoljanak az EFSZ-ek alapszabályzatának betartásáért és azért, hogy a tagok fő jövedelmüket a közös vagyonból merítsék. Nagy hiba az is, hogy több EFSZ-ben nem az elvégzett munka után jutalmazzák a tagságot. Természetesen, ahol betartották az EFSZ-ek mintaalapszabályzatát és a pártszervezetek naponta törődnek a munkálatok menetével, ott a begyűjtést is teljesítették. Például Felsőpatonyban naponta 320 liter tejet adnak be terven felül. Kulcsár elvtárs rámutatott arra, hogy több faluban, ha meg is van a kellő alap, a begyűjtést mégsem teljesítik. A begyűjtési apparátus dolgozóinak és általában a funkcionáriusoknak naponta beszélni kell a begyűjtésről, hogy azt időben teljesíthessék. Az ilyen beszélgetések a dunaszerdahelyi járásban is szép eredménnyel jártak. A felbáriak pl. azt állították, hogy nem teljesíthetik a beadást, mert csak 70 kg-os sertéseik vannak. Azonban az összehívott aktíván bebizonyosodott, hogy a faluban 30 darab 250— 300 kg-os sertés van. Tehát a begyűjtés teljesíthető, ha a kommunisták beszélgetnek a néppel és meggyőzik őket arról, hogy a begyűjtést rendszeresen kell teljesíteni, hogy a dolgozók asztalára fennakadás nélkül biz 'osíthassunl. elegendő élelmiszert. HIÁNYOSSÁGOK AZ IPAR TERÉN A bratislavai kerület soha nem látott fejlődésen ment át az utolsó 10 évben. Felépült 20 új üzem, 3 vízierőmű és még több kisebb-nagyobb üzem. Ezenfelül középületek, kórház, isko Iák, lakásegységek épültek fel az elmúlt 10 év alatt. A mezőgazdaság gépesítése hatalmas ütemben folyik Tizenhat traktorállomás létesült a bratislavai kerületben. A munkások és a technikusok megtették a magukét. 1954-ben. az iparban 106,2 százalékra teljesítették a tervet. Annak ellenére, hogy az iparban a tervet globálisan túlteljesítettük, mégsem lehetünk megelégedve az önköltség csökkentésével és a munkatermelékenység növelésével, valamint a munkatermelékenység és a béralap kölcsönös viszonyának alakulásaval. Ezek a hiányosságok főleg a gépgyárakban mutatkoznak. Jóllehet ezekben az üzemekben a munka termelékenységét 101.3 százalékra teljesítették, ezzel szemben a munkabérek 104,3 százalékra nőttek. Egyes üzemekben még mindig magas a selejt százaléka. Konkrétan a bratislavai Kovosmaltban, a Kablo-üzemben és a nagyszombati Kovosmaltban, ahol a selejt 1 698 000 koronát tesz ki. Ezek a hiányosságok azért fordulnak elő, mert a pártszervezetek éppen úgy, mint a mezőgazdaságban, nem élnek kellően a termelés ellenőrzésének jogával. Ezt igazolja Belanský elvtársnak, a myjavai járási pártbizottság dolgozójának felszólalása, aki a Szlovákiai Armatúra-üzem pártszervezetének munkájáról beszélt. Az üzem egy időben nagyon lemaradt a terv teljesítésében. Mikor a járási pártbizottság felülvizsgálta ennek okát, megállapította, hogy elsősorban is az üzemi pártszervezet elégtelen munxája miatt fordultak elő a hiányosságok. A párttagok 50 százaléka járt csak a pártgyűlésekre. Az ilyen párttagok nem harcolhattak a taggyűlés határozatainak teljesítéséért. Az üzemi pártszervezet bizottsága ezt tétlenül nézte, és maga sem érvényesítette a termelés pártellenőrzésének jogát. Később a pártbizottság rendszeresen foglalkozott a taggyűlések látogatottságának kérdése-él, beszélt a párttagokkal, felhívta figyelmüket, hogy alapvető kötelességük a taggyűléseken való részvétel. A párttagok rájöttek arra, helytelenül cselekednek, hogy nem járnak a taggyűlésekre. Az utóbbi időben lényegesen megjavult a látogatottság. A kommunisták most élen járnak a munkában. Példát mutatnak a pártonkívülieknek is és a pártbizottság érvényesíti a termelés ellenőrzésének jogát. A pártszervezet munkájának megjavulásával az üzem is teljesíteni kezdte a tervet és a múlt évben elnyerték a versenyzászlót. AZONNAL CSELEKEDJÜNK A kerületi pártkonferencia irányt mutatott a kommunistáknak a további munkákra. Minden kommunista feladata, hogy a munkahelyeken megszervezze a munkaversenyt, ésszerű munkával emelje a munka termelékenységét. A hibákat nem elég csak meglátni, hanem azonnal cselekedni kell. Főleg a mezőgazdaságban, ahol most folyik a döntő csata a X. kongresszus irányelveinek megvalósításáért. Jól dolgoznak a nagymegyeri járásban a kommunisták, akik büszkén jelentették a konferenciának, hogy már több mint ezer hektár tavaszit elvetettek. így kell ennek lenni! A kommunisták legyenek a falvakon és az üzemekben gazdák a munkahelyeiken, járjanak elől jó példával, hogy a dolgozó tömegeket mozgósítani tudják a tervfeladatok teljesítésére. B. J. Sertésorbánc elleni védekezés Irta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus, ü bratislavai Bioveta igazgatója A sertésorbánc egyike a legrégebben ismert fertőző betegségeknek, mely emberemlékezet óta tizedeli nemcsak hazánk, hanem egész Európa sertésállományát. Az első betegségek közé tartozik, melynek gyógyítására és preventív védekezésére az állatorvosi tudomány oltóanyagot állított elő. A szisztematikus oltás ezen betegség ellen közel 30 éve folyik már. Sikerült is nagyobb pusztításoknak gátat vetni, de nem sikerült a betegséget teljesen felszámolni. Ennek oka abban rejlik, hogy nagy elterjedtsége miatt a sertésorbánc baktériumai majdnem minden sertésállományban megtalálhatók. Kivételes esetekben a baromfi is lehet tenyésztője, mert noha maga nem betegszik meg ebben a betegségben, a sertésekre veszedelmet jelentő baktériumok a baromfiak felső légutaiban tenyésznek. Több irányban végzett vizsgálatok igazolták, hogy a vágóhídon levágott sertések 70—80 százalékánál, melyek mint teljesen egészségesek lettek levágásra szállítva, sikerült a vakbélből és mandula felületéről sertésorbáncot kiváltó baktériumokat kimutatni a három hónapnál idősebb sertéseknél. Ezek a vizsgálatok meggyőzően bizonyítják, hogy a sertésorbánc a legelterjedtebb és legkonokabb betegségek egyike. Igen sok esetben a baktérium nem vált ki megbetegedést az állatnál, de a szervezet legyengülése bármilyen okból kifolyólag (vitaminhiány, rossz takarmányozás, szállítás, új, előzőleg nem adagolt takarmány) legtöbb esetben a légköri zavarok, főképpen a fulladt, páratelt levegő, időjárásváltozás váratlanul robbantja ki az orbáncot. A sertésorbánc mondhatnám egyedülálló a fertőző betegségek között, rossz lefolyását illetően. A legtöbb esetben 24 óra alatt, de sokszor 12 óra alatt az állat elhullását okozza. A szervezetben levő vagy kívülről bekerült baktériumok gyors ütemben órák alatt ellepik az állat egész szervezetét és vérmérgezést okozva gyors elhullást váltanak ki. Három évtizeden keresztül úgynevezett „szimultán", azaz kettős oltással védekeztünk ezen betegség ellen, amikor is az állat szervezetébe egyidejűlég jódszérumot és élő sertésorbánc baktériumokat oltottunk be, hogy így a szérum védelme alatt minden állat gyengén megbetegedve, ellenállást szerezzen. Ezen. oltási eljárás jó eredményeket hozott, de voltak komoly hátrányai is, mert élő baktériumokat oltottunk az állatokba és bármennyire vigyázott is az oltó állatorvos, a szúrás helyéről legtöbb esetben a kiszivárgó oltóanyaggal együt sertésorbánc baktériumok is a külvilágra jutottak és így az oltatlan állatoknál meg volt a lehetősége a fertőzésnek. A másik hátrány abból származott, hogy a sertésorbánccal szemben az ember is fogékony és így elég gyakran megtörtént, főképp az oltó állatorvosoknál, hogy az oltási sérülés következtében orbáncban megbetegedtek. Oltóanyagtermelő intézetünk 1952ben egy sertésorbánc elleni űj oltóanyag kísérleteihez fogott hozzá és az elért jó eredmények után 1953— 1954-ben több mint egy fél millió sertést oltottunk be ezzel az új oltóanyaggal. Az elért sikerek után ez idén Szlovákiában már az összes sertéseket kizárólag ezzel az új oltóanyaggal fogjuk beoltani. Ez az új oltóanyag amellett, hogy hosszabb időre szóló jobb és erősebb ellenállást biztosít sertéseinknél a sertésorbánc ellen, főképp azzal a jó tulajdonsággal rendelkezik, hogy teljesen ártalmatlan, azaz sem embereknél, sem az oltott sertéseknél nem vált ki klinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedést, mert az oltóanyag termeléséhez használt baktériumokat sikerült annyira megszelídíteni és legyengíteni, hogy csak jó tulajdonságuk maradt míg, azaz biztos ellenállást váltanak ki, de megbetegítő képességük teljesen megszűnt. Ami azonban a legfontosabb, most már az oltással nem viszünk és nem ijesztünk el sertésorbánc csírákat sertésállományunkban és most kezdődik

1 a lehetősége annak, hogy pá* éven belül tervszerű oltási akciókkal ezt a betegséget is fel tudjuk számolni. Az oltási szezon küszöbén állunk. Állattartóink tfôľében közismert, hogy minden év tavaszán nagyarányú oltási akcióra kerül Sor. Most, amikor egy új, tökéletes oltóanyag egész szlovákiai bevezetését tervezzük, szükségesnek látom állattartóinkat megismertetni az új oltóanyag tulajdonságaival és előnyeivel és felhívni figyelmüket azokra a körülményekre, amelyeknek betartása okvetlen szükséges, hogy az oltástól várt sikerek biztosítva legyenek. Ahhoz, hogy egy nagyarányú oltási akció jó eredménynyel végződjék, nem elégséges csupán az, hogy tökéletes oltóanyag álljon rendelkezésünkre, hanem még sok más tényezőre is tekintettel kell lenni. Éppen ezekre a tényezőkre akarok közvetlenül rámutatni. Az idei tél szokatlanul hosszúra nyúlt. Sertésállományunk «nnek következtében az elégtelen takarmányozás és a meg nem felelő higiénás tartás miatt nagy mértékben legyengült, ellenállóképességgel nem rendelkezik. Ennek természetes következménye, hogy az ilyen szülőktől származó malacok szintén lényegesen csökkent ellenállóképességgel születnek. Közismert, hogy a tökéletes védettséghez bármilyen preventív oltásról is legyen szó, okvetlenül szükséges, hogy az állat egészséges, jól ^áplált és a szervezet vitaminban és ásványsókban kielégített legyen. Merem állítani, hogy ezek a felsorolt feltételek jelenlegi állatállományunknál nincsenek meg, ezért az alant felsorolt tanácsokat kell állattartóinknak betartaniok, mert csak így lesz a sertésorbánc elleni oltási akció eredményes. 1. Készítsünk elő sertésorbánc elleni oltásra fajra és nemre való tekintet nélkül minden sertést. 2. Tudva, hogy szopósmalacokná! az orbánc csak a legkivételesebb esetekben fordul elő, ezeket ne oltassuk, várjunk legalább két hetet az elválasztás után. 3. Végezzük el az oltást május végéig, mert a meleg, páratelt levegő könnyen kirobbanthatja a betegseget. 4. Minden malacot, amelynél az oltás nem történt meg, háromhónapos kora után okvetlenül szükséges oltani. 5. Az egyszeri oltás csupán három hónapnál idősebb állatoknál körülbelül 5 hónapra szóló ellenállást biztosít. de ha megismételjük az oltást 14. és 40. nap között, akkor az ellenállást 10 hónapra biztosítottuk. 6. Az idei tavaszon szükségesnek látom minden állatnál korra való tekintet nélkül megismételni az oltást a hosszú tél miatt legyengült szervezetükre való tekintettel. 7. Biztosítsuk sertéseinknél az első zöldtakarmány adagolásával a vitamin és a mészpótlást. 8. A malcos kocákat már most hajtsuk ki naponta legalább 3—4 órára a napsütéses levegőre. Nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogyha állattartóink betartják a fent felsorolt követelményeket és sertésállományukat az intézetünkben termelt új oltóanyaggal beoltatják, úgy a sertésorbánc következtében beálló veszteségek a legminimálisabbra fognak csökkenni és rövid időn belül teljesen felszámoljuk ezt a népgazdaságunknak felmérhetetlen károkat okozó fertőző betegséget. Példásan teljesítette kötelezettségét Vígh Lajos, hidaskürti egyénileg dolgozó kisparaszt már egész évi sertéshúsbeadását teljesítette. Hazánk felszabadulásénak 10. évfordulójára vállalta, hogy nagy gondot fordít állatállományának bővítésére, hasznosságának fokozására, hogy 240 kg sertéshúst adhasson terven felül az ország dolgozóinak. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta.