Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-06 / 82. szám, szerda

1955. április 6. UJSZ0 Egy szovjet diákot visszatartottak az amerikai övezetben Valerij Liszikóv, a berlini szovjet iskola 9. osztályának 16 éves tanulója március 18-án az iskolából nem ment haza. Öt nappal eltűnése után Berlin amerikai övezetének katonai parancsnoka közölte a szovjet hivatalokkal, hogy Liszikov az amerikai hivataloktól politikai menedékjogot kért. Amint kitudódott, Valerij Liszikov március 18-án mértanból elégtelen osztályzatot kapott. Valerij nehéz szívvel kóborgott az utcákon és a város amerikai övezetébe tévedt. Március 26-án a szülök meglátogatták Valerij Liszikovot, akinek nevében egy amerikai hivatalnok nyilatkozatot olvasott fel, mely szerint a fiú menedékjogot kért és nem szándékszik szüleihez visszatérni. Valerij szóval a nyilatkozatot nem erősítette meg, sőt kijelentette, hogy vissza akar térni szüleihez, azonban fél. Nyilvánvaló, hogy a diákot az ameAz ENSZ ázsiai és távol-keleti gazdasági bizottságának ülése A gazdasági bizottság április 4-i ülésén a technikai segítség kérdésének megtárgyalásánál M. A. Mensikov, a Szovjetunió küldötte közölte, hogy a Szovjetunió 1953 óta rendszeresen hozzájárul az ENSZ technikai segélyalapjához és már beleegyezett abba, hogy ezen eszközökből megsegítsék az ázsiai távol-keleti tagállamokat — Indiát, Pakisztánt, Burmát és Ceylont. A szovjet küldött beszédének befejező részében konkrét adatokat közölt arról, hogy a Kínai Népköztársaság technikai segítsége*: nyújt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak és más államoknak. India, Pakisztán és más államok képviselői az április 4-i ülésen a gazdasági bizottság keretén belüli segélynyújtás további kiszélesítése mellett foglaltak állást. Az indiai kiküldött rámutatott arra a műszaki segítségre, amit a Szovjetunió nyújtott Indiának. rikaiak megfélemlítették. Az amerikai hivatalok Liszikovot politikai tényezőnek igyekszenek feltüntetni és sajtókonferenciát rendeznek. Bonnból, Londonból és Washingtonból rádióküldést rendeznek esetéről. Az amerikai hivatalok azonban a lehetetlen politikai indokolással önmagukat állítják rossz megvilágításba, mivelhogy mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a meggondolatlan diák teljesen az ő hatalmukban van, nyomást gyakorolnak rá és tetteiért egyáltalán nem lehet felelős. Semmi pénzzel és semmi megélhetési lehetőséggel nem rendelkezik. Anyagilag tehát , teljesen az idegen hivataliktól függ. A szovjet hivatalok kérését, hogy Valerij Liszikovot adják vissza szüleinek, nem teljesítették. A sajtó közlése szerint Liszikovot Berlinből a Majna-menti Frankfurtba vitték. A lapok még azt is megírták, hogy a diákot az Amerikai Egyesült Államokba akarják szállítani. Valerij Liszikov esete a szovjet emberekben jogos felháborodást keltett. A francia békevédők a párizsi egyezmények ellen A békevédök nemzeti gyűlésének befejező részében egyhangúlag határozatot fogadtak el a párizsi egyezmények ellen. A határozat többek között rámutat arra, hogy a parlament ratifikálta ugyan a londoni és párizsi egyezményeket, azonban ezt külföldi nyomásra, a francia nép akaratával teljes ellentétben tette. Ez a cselekedet Franciaországot a fegyverkezés útjára viszi, ami adóemelésre, a nyoj mor növekedésére vezet és súlyos csapást mér a demokratikus szabadságra. A francia nép ebbe sohasem egyezhet bele. A francia nép a r.émet és a többi európai néppel harcolni fog a londoni és párizsi egyezmények megvalósítása ellen. Izraeli—egyiptomi határincidens Az egyiptomi sajtó közlése szerint április 3-án izraeli katonák két autón átlépték Gazy városától északra a demarkációs vonalat és tüzet nyitottak az egyiptomi őrségre. Az összetűzés két óra hosszat tartott. Pakisztánt a török—iraki szerződéshez akarják kapcsolni Az ankarai rádió, hivatkozva a török külügyminisztérium jelentésére, közli, hogy a török és iraki kormány azt javasolták Pakisztánnak, hogy csatlakozzék a török—iraki szerződéshez. A javaslatra vonatkozó jegyzéket a török és iraki nagykövet április 1-én adta át a pakisztáni miniszterelnöknek. Nehru beszéde Delhiben Az indiai sajtóiroda közlése szerint Nehru miniszterelnök a Delhiben megtartott nemzetgyűlésen kijelentette, hogy India nem hajlandó tűrni a négerek és indusok millióinak üldöztetését a Délafrikai Unióban. Nehru rámutatott arra, hogy a fehér faj eme gyalázatos politikája jelenleg nagyon veszélyes. Nehru az indiai politikáról szólva hangsúlyozta, hogy India nem tűr semmi beavatkozást belügyeibe és a népek közötti béke megszilárdítására törekszik. A továbbiakban Nehru kijelentette, hogy India kormánya csak azokat az üzemeket akarja államosítani, amelyek „India előrehaladását", gátolják. Kína Kommunista Pártjának országos konferenciája AZ Üj Kína sajtóiroda közölte Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának kommünikéjét a március 21—31. között megtartott országos .pártkonferenciáról. A konferencia megtárgyalta a következő három pontot: 1. A Kínai Népköztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének első ötéves terve és a tervről szóló jelentés; 2. a Kao Kan és Jao Susiha pártellenes csoportról szóló jelentés: 3. a párt központi ellenőrző bizottságának és a helyi ellenőrző bizottságoknak létesítése. A konferencia egyhangúlag jóváhagyta a Kínai Népköztársaság népAz ázsiai és afrikai országok konferenciája előtt Esmér török újságíró a „Halkci" című folyóiratban cikket írt, amelyben kifejti, hogy az amerikai terveikben szereplő India, Burma és Indonézia az ázsiai és afrikai országok konferenciáján a gyarmati rendszer és az imperializmus elleni tüntetést fognak rendezni. Szerinte az amerikai katonai tömörülésbe bevont országoknak a konferencián védeni kell az USA-t az esetleges kritikával szemben. Esmér azt javasolja, hqgy a SEATO (délkeletázsiai katonai tömb) tagállamai a nyugati hatalmak védelmében közösen lépjenek fel a konferencián. Ennek érdekében jó lenne, „ha ezek az államok már most előkészülnének." NÉHÁNY SORBAN J RÔMÄBAN április 2-án kezdődött a termelésben előforduló balesetek elleni harc világkongresszusa. A kongresszus részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták meg Borodulenkónak, a szovjet küldöttség vezetőjének beszámolóját, azokról az intézkedésekről, amelyeket a szovjet vállalatoknál foganatosítanak a balesetek elhárítására. ADENAUER még ez évben iskolát szándékszik létesíteni Nyugat-Németországban kémek kiképzésére. IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK | w Ázsiában lejárt a gyarmatosítók korszaka Ma ül össze Delhiben tizennyolc ázsiai ország 225 küldötte, hogy megtárgyalja Ázsia népeinek legégetőbb kérdéseit. A második világháború óta a hatalmas földrész életében új korszak kezdődött, a nemzeti öntudatosodás, a függetlenségért folyó harc korszaka. Az idegen gyarmatosítók hosszú évszázadokig szolgaságban tartották és könyörtelenül kizsákmányolták Ázsia népeit. De a hatalmas kínai nép nemzeti felszabadító harcának sikere bebizonyította, hogy minden nép kivívhatja szabadságát. Ázsiában van még két népi kormány, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A népi felszabadító mozgalom hatására sikerült néhány országnak kikényszeríteni nemzeti függetlensége elismerését. így India, a világ második legnagyob országa, Indonézia, Burma, Ceylon és néhány arab állam, már önálló külpolitikát folytat, bár gazdaságilag az idegen tőke befolyása még nagyon erős ezekben az országokban. A „Sunday Courier" című indonéz hetilap így jellemzi a helyzetet: „Ázsia népeinek közös a sorsa. Hoszszú évszázadokig tűrték a nyugati hatalmak általi elnyomást. Most valamennyien teljes szabadság kivívására és a gyarmati rendszer megsemmisítésére törekednek." De a reakciós gyarmatosító hatalmak, élükön az USA-val, mindent megkísérelnek, hogy gátat vessenek Ázsiában a nemzeti mozgalmaknak. Nemrég még arra törekedtek, hogy a népi Kínát elszigeteljék és fenyegetéssel, ígérgetéssel elrettentsék a népeket a szabad Kína példájától. Ez a kísérlet azonban csúfos kudarcot vallott. A Kínai Népköztársaság egyre népszerűbb lett Ázsiában és az amerikai „erőpolitikát" szívből megutálták és meggyűlölték a népek. A népi demokratikus Korea elleni amerikai agresszió, a francia gyarmatosítók vietnami erőszakoskodása, az USA újabb háborús tervei a Kínai Népköztársaság ellen Ázsia népi tömegeit szembe állították az Egyesült Államok politikájával. Ennek az imperialista ellenes népi mozgalomnak eredménye az is, hogy Ázsia két nagy országa. India és Burma, baráti kapcsolatokat kötött Kínával, és az alábbi öt pont alapján óhajt Ázsia többi népeivel is együttélni: 1. a területi egység és felségjog kölcsönös elismerése, 2. meg nem támadás, 3. be nem avatkozás egymás belpolitikájába. 4. az egyenlőség és kölcsönös előnyök biztosítása, 5. békés együttélés. „Ez az öt pont — írta a „Belita India" című indonéz lap — nemcsak India, Burma és a Kínai Népköztársaság békegyőzelme, hanem egész Ázsiáé." Az USA vezető körei kegyetlen bosszújukban mi mást tehettek, igyekeztek az Ázsia békéjének megszilárdítására irányuló törekvést lehetetlenné tenni. 1954 szeptemberében Manillában tető alá hozták a délkeletázsiai katonai szövetséget, a SEATO-t, az USA, Franciaország, Ausztrália, Üj-Zéland, Pakisztán, Thaiföld és a Fülöp-szigetek részvételével. Ez a támadó jellegű tömörülés azonban nem váltotta be a hozzá fűzött vérmesimperialista reményeket. A SEATO tagállamainak február végén Bangkokban megtartott konferenciája felszínre hozta e tömörülés igazi célját és belső rohadtságát. A három gyarmatosító hatalom (USA. Anglia és Franciaország) közötti ellentétek lehetetlenné tették a megegyezést, Egyetlen dologban értettek csak egyet, a „felforgató tevékenység" elfojtásának fontosságában. Más szóval, a nemzeti mozgalmak kiirtását tűzték zászlaikra. „Bármely népi mozgalomra rámondhatják, hogy kommunista felforgató tevékenység, hogy ne csak az illető ország, hanem a SEATO-ba tömörült valamennyi állam együttesen fojthassa el azt. Ez durva beavatkozást jelentene az USA és Anglia hálójában vergődő illető ország belügyeibe és elősegítené Délkelet-Ázsiában a diktatúra megszilárdítását" — írja az „Easlem Times" című indiai lap. Az USA ázsiai céljait nagyon világosan látják Ázsia népei. Ezért utasította vissza határozo'ttan Burma, India, Ceylon a SEATO-t. Ezek az országok más utat választottak. A békés együttélést, a függetlenség, a nemzeti szabadság útját. Azt az utat, amelyen Ázsia demokratikus kormányai haladnak. Ma ül össze Ázsia 18 országának konferenciája, hogy megtárgyalja a békés együttélés legalapvetőbb feltételeit. A konferencia tájékoztatója szerint a tárgysorozaton elsőnek az az öt pont szerepel, amelyet a népi Kína, India és Burma kormányai tűztek maguk elé. A konferencián politikai, gazdasági, szociális és kulturális, valamint tudományos bizottságot alakítanak. Az utóbbi főképp az atomenergia békés felhasználásával foglalkozik. A program szerint ma (azaz április 6-án-) megnyitják az ázsiai országok konferenciáját; 7-én és 10-én teljes ülés lesz, 8-án és 9-én a bizottságok üléseit és a küldöttségek tiszteletére rendezett fogadásokat tartják meg. A konferencia április 10-én nagygyűléssel fejeződik be. A világ békeszeretődolgozci hiszik és tudják, hogy az ázsiai országok konferenciája hozzájárul Ázsiában a béke megszilárdításához, a békés együttéléshez és újabb figyelmeztetés lesz az imperialistáknak, hogy az új Ázsia véget vet a gyarmati rendszernek és kiseprűzi a függetlenség, a nemzeti önállóság imperialista ellenségeit. AZ ÜJ KlNA sajtóügynökség jelentése szerint a laoszi királyi kormány halasztgatja a Pathet Lao csapatainak képviselőjével való politikai konferencia felújítását. A laoszi megfigyelők rámutatnak arra, hogy a laoszi kormány álláspontja az USA befolyásának megnyilvánulása, amely a konferencia meghiúsítására törekszik. A laoszi királyi csapatok időközben folytatják provokációs támadásaikat a Pathet Lao-i egységek ellen és ezzel megsértik a március 9-i fegyverszüneti egyezményt. ÁPRILIS 3-ÄN kezdődött Varsóban a Lengyel Tudományos Akadémia ülése, amely az európai kollektív biztonság problémájával foglalkozik. A lengyel tudósokon kívül az ülésen résztvesznek a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, Anglia, Franciaország, Belgium, Németország, Ausztria, Románia, Bulgária, Magyarország és más országok tudományos dolgozója is. AZ „UNITED PRESS" sajtóügynökség washingtoni tudósítója jelenti, hogy Ellender Louisiana állambeli demokratapárti szenátor beszédében felszólította Eisenhower elnököt, hogy „szilárd álláspontot" foglaljon el a nagyhatalmak konferenciája kérdésében. Ellender azon nézetének adott kifejezést, hogy itt az ideje annak, hogy megtartsák a négy nagyhatalom konferenciáját. A MAGYAR TÁVIRATI IRODA jelentése szerint a Magyar Népköztársaság elnöksége határozatot hozott egyes bűnesetek amnesztiájára vonatkozólag. E határozat szerint elengedik a büntetést vagy beszűntetik a bírósági eljárást azon személyek esetében, akik a reakciós rendszer alatt nem töltöttek be vezető állást és akiknek az amnesztia lehetővé teszi, hogy a társadalom hasznos polgáraivá váljanak. Az amnesztia államellenes bűntettekre is vonatkozik, tekintet nélkül a büntetés időtartamára, hogyha ezeket a bűncselekményeket nem rossz szándékkal követték el, vagy hogyha ellenséges propaganda hatása alatt követték el őket. CLEVELANDBAN befejeződött az automobil és repülőgépipar alkalmazottai egységes szakszervezeti szövetségének kongresszusa, amelyen a szakszervezeti tagok képviseletében 3100 küldött vett részt. A kongresszus főképp az új kollektív szerződés megkötésének előkészítésével foglalkozott. AZ „ASSOCIATED PRESS" washingtoni tudósítója szerint Dulles államtitkár kijelentette, hogy jelenleg nem folytathat tárgyalásokat Sigemicu japán külügyminiszterrel a japán külpolitikáról. gazdasága fejlődésének első ötéves tervéről szóló határozati javaslatot, a Kao Kan és Jao Susiha pártellenes csoportról szóló határozatot, valamint a központi ellenőrző bizottság és a helyi ellenőrző bizottságok megalakításáról szóló határozatot. A központi ellenőrző bizottság titkárává Ton Pivut választották meg. A Belga Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése A Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága április 3-án tartotta Brüszszelben plenáris ülését. De Coninok, a Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja tartott beszámolót a politikai helyzetről. A plenáris ülés megtárgyalta a Nyugat-Németország felfegyverzése elleni harc kérdését, és a párizsi egyezményekről szóló vitával kapcsolatban, amelyet e héten tartanak meg a belga szenátusban, jóváhagyta a Belga Kommunista Párt Központi Bizottságának felhívását a Wehrmacht ellen. Új szerződés Nagy-Britannia és Irak között A Reuter sajtóügynökség jelentése szerint április 4-én Bagdadban új szerződést írtak alá a Nagy-Britannia és Irak közötti szövetségről. Ezen szerződés aláírásával Nagy-Britannia csatlakozik a török—iraki katonai egyezményhez és egyszersmind hatályon kívül helyezik az 1930. évi angol —iraki szövetségi szerződést. A Londonból érkező hírekből kitűnik, hogy Nagy-Britannia megőrzi azokat a kiváltságokat, amelyeket az 1930. évi szerződés biztosított. Az új szerződés biztosítja Nagy-Britanniának a habanai és szajbai légitámaszpontokat, és Nagy-Britannia éppúgy mint azelőtt, teljes ellenőrzést gyakorolhat az iraki fegyveres erők felett. Afganisztán kormánya tiltakozott Pakisztán kormányánál Az „Islah" című kabuli lap közölte, hogy Afganisztán külügyminisztere a pakisztáni ügyvivő útján tiltakozását fejezte ki a pakisztáni kormánynál azért, mert április 1-én a tüntetők egy csoportja megtámadta a pesaván afganisztán konzulátust, az afganisztáni kereskedelmi képviseletet és az afganisztáni nemzeti bank helyi fiókját. Nyugat-Németország fegyvereket fog gyártani az amerikai megszálló csapatoknak Április 4-én, hétfőn Adenauer nyugatnémet kancellár és Conant amerikai főbiztos szerződést írtak alá, melynek értelmében a nyugatnémet ipar fegyvereket fog gyártani az amerikai megszálló csapatoknak. A szerződés megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a nyugatnémet ipar katonai felszerelést gyárthat. Libanon volt miniszterelnöke nyilatkozott a török—iraki egyezményről Az „A1 Ahram" kairói lap közölte Huszni Chalifnak, a „Mysr" nevü hírügynökség igazgatójának intervjuját a jelenleg Egyiptomban tartózkodó Hussein El-Ouenivel, a volt libanoni miniszterelnökkel. Oueni határozottan elítéli a törökiraki egyezményt és a török hivatalok Szíria ellen irányuló provokációs akcióját. Hangsúlyozta, hogy az araboknak nem szabad részt venni olyan egyezményekben, amelyeket a Nyugat hozott létre. Nuri Said iraki miniszterelnök kormányának népellenes politikájára vonatkozólag Oueni azt mondotta, hogy Nuri Said „nem cselekedhet a népakarat ellen sőkáig."