Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-06 / 82. szám, szerda

Világ proletár jai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. április 6. szerd'a 30 fillér VIII. évfolyam, 82. szám VETNI, MINÉL ELŐBB FÖLDBE A TAVASZIAK MAGVÁT fl b ősi ha tár b an J£nra reggel van, amikor a bősi szövetkezet gazdasági udvarába érek. Az udvaron Jandur Gyulát, a szövetkezet agronómusáť találom, aki hol az egyik csoportvezetővel, hol a másikkal tárgyal és szaporán osztogatja a parancsokat. Figyelme mindenre kiterjed. utánanéz, hogy a kocsisok elegendő vetőmagot vigyenek ki magukkal a határba. Úgy látszik, szereti a rendet. Egy ideig szótlanul nézegetem a nagy sürgés-forgást, végre megszólítom, de választ nem kapok azonnal. Tovább magyaráz, hogy a föld melyik végén kezdik meg a vetést és hol vessenek kereszt-, hol sürűsorosan. Pedig már szeretnék én is megtudni egyet s mást a bősiek munkájáról. Végre elindulnak a kocňsok és megkérdezem Jandur elvtárstól, min munkálkodnak. — Ma végezni akarunk az árpa vetésével és ez nagy részben attól is függ, hogyan készülnek fel az emberek reggel az egész napi munkára. Ezért minden reggel itt vagyok, mielőtt kimennek a munkacsoportok a földekre. Ezt azért teszem, mert azt akarom, hogy az idén jobb eredményeket érjünk él, mint a múlt évben. Meg nem akarom azt, hogy a járásban az utolsó helyen legyünk. — A múlt évben talán az utolsók voltak? — kérdem. — Azt nem modhatnám, de el voltunk maradva, s nagyon sok nehézséggel küzdöttünk. — Mik voltak azok a nehézségek, amelyeket olyan nehezen küzdöttek le? — A földek nagy részét elöntötte a víz, ném tudtuk rendesen betakarítani a termést, az aratásnál kevés gépet használtunk és a gabonát nagyobb részt kézzel vágtuk le, amire sok munkaegység fogyott él. Az állatokat el kellett szállítani oda, ahol nem volt veszély, igaz, hogy a vízkárra sokat elengedtek a beadásból, kárpótlást is kaptunk, de a munkaegységeket mégi.1 csak kimerítettük, ezt az idén akarjuk rendbehozni — mondta határozottan. — Minden erőnket és tudásunkat összeszedjük, hogy az idén helyreálljunk és ezért becsületesen fogunk dolgozni, hogy szövetkezetünk a járás legjobb szövetkezetei közé tartozzék. — Hogyan haladnak általában a tavaszi munkákkal? — Van négy mezőgazdasági csoportunk és minden csoportnak megvan a saját területe és munkaterve. így minden .csoport tudja, mi a feladata, milyen termést kell elérnie, hogy teljesítse a tervet. Ezért a tavaszi munkálatok is jól mennek, mert mindenkinek érdeke, hogy túlteljesítse a tervezett hektárhozamot, a terven felül termelt termékek után ugýanis a szövetkezeti tagok pótjutalomban részesülnek. É nnek a közös igyekezetnek az eredménye, hogy a bősi EFSZ eddig elvetett 250 hektár árpát, 9 hektár cukorborsót és 70 hektár zabot. A tavaszi veté&ek azért mennek jól a bősi szövetkezetben, mert a szövetkezeti tagok megértették, hogy a vetés az első és a legsürgősebb tennivaló. A vetés meggyorsítására igénybe vettek minden igásjószágot. A vetés előtt lófogatokkal fogasolják a földet, hogy ezzel is előbb végezzenek a vetéssel. A csoportvezetők állandóan fenntartják a szoros kapcsolatot az agronómussal, gondoskodnak róla, hogy a vetőgépnél mindig elegendő vetőmag legyen, hogy egy percet se kelljen késlelkedniök. A bősi EFSZ tagjai a múlt évi hibákból okulva bevezették minden munkaszakaszon a hozam és 'lasznosság utáni jutalmazást és ebben az évben, már mindenkit az elvégzett munka után fognak jutalmazni. Ugyanakkor azonban nem lehet mondani azt, hogy mindent elkövettek a termés gyarapítása érdekében. Még mindig mutatkoznak hiányosságok, melyekre a vezetőség figyelme nem terjed ki. Nagy hiba például, hogy nem fektetnek kellő figyelmet a kertészetre, amely a szövetkezetnek szép jövedelmet biztosíthatna. Jogosan kritizálta Puskás János, a szövetkezet kertésze a vezetőséget és a szövetkezet agronómusát azért, hogy nem hordták ki a trágyát a kertészetbe és a kertészetet nem szántották fel az ősszel. Puskás elvtárs ezt már többször kérte, de segítséget még a mai napig sem kapott. Szükséges, hogy a jövőben ezen a téren is javulás álljon be, mert a kertészet egyik legnagyobb kereseti forrása lehet a bősii szövetkezetnek. D. Cy. A galántai járásban már a főidbe került az árpa vetőmagja Soha a múltban ilyen gyorsan nem haladt a munka a galántai járásban, mint az idén. A szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok iparkodnak, hogy szorgalmas munkájukkal biztosítani tudják a X. pártkongresszus határozatait a hektárhozamok növelésében. Tudják, hogy ha előbb vetnek, gazdagabb lesz a termés. Ezért az egész járás szövetkezetesei, kisés középföldmüvesei igyekeznek minél előbb jelenteni, hogy készen vagyunk a vetéssel. Járási méretben 2.345 hektár árpát öt nap alatt vetettek el és hogy a vetést minél előbb befejezhessék, vasárnap is dolgoztak. De erre csak egyes szövetkezetekben volt szükség, mert a járás nagyobb részében már végeztek a vetéssel. Hogy idejében tudjanak zöldtakarmányt biztosítani az állatok részére, már több szövetkezetben megkezdték a tavaszi lendek vetését is. Eddig járási méretben 150 hektár lendeket vetettek. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Az újfalusiak járnak az élen a gazdaságaink között folyó versenyben A csallóközaranyosi állami gazdaság dolgozói örömmel fogadták a negyedik árleszállítást, amely az életszínvonal újabb emelkedését jelenti. Közösen hallgatták meg Jankovcová elvtársnő rádióbeszédét. A feladatokat magukévá tették és elhatározták, hogy a kedvezőtlen időjárás okozta kísést a tavaszi munkáknál behozzák. Az árpát már minden egyes gazdaságban elvetették. A zab vetésével is készen volnának már, csak egyes mélyfekvésű helyeken a Vágduna magas vízállása miatt feltörő talajvíz akadályozna a vetést. A gazdaságok között folyó munkaversenyben az újfajlusi gazdaság vezet, ahol az összes tavasziak vetését már 85 százalékra elvégezték. Szorosan a nyomában halad a bálványosi gazdaság is, ahol annak ellenére, hogy egyike a legnagyobb gazdaságoknak, már 85 százalékra elvégezték a vetést. Az egyéni versenyben Bognár István a királynéréti gazdaságban, Simon Imre pedig az ekeid gazdaságban járnak az élen. Bognár István Skoda Az agrotechnikai határidők betartásáért Gépállomásunk dolgozói nagy lelkesedéssel hallgatták az újabb árleszállításról szóló rádiójelentést. Aprólékosan foglalkoztunk az egyes cikkek árának leszállításával és rájöttünk arra, hogy nekünk, a gépállomás dolgozóinak a jövőben még jobban meg kell javítanunk a munkánkat a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében, hogy a következő árcsökkentéskor már az élelmiszerek ára is csökkenhessen. Ennek érdekében gépállomásunk dolgozói, főleg a javítók, a következő kötelezettségvállalással fejezik ki hálájukat pártunk és kormányunk iránt. „ígérjük, hogy az egész évi üzemzavarokat a tervezett 7 százalékról 5 százalékra csökkentjük és ezzel elősegítjük az agrotechnikai határidők betartását és a magasabb hektárhozamok elérését." A dunaszerdahelyi géptorállomás dolgozói. és trak30-as traktorával egy műszak alatt 18 hektárt, Simon Imre pedig FD 35-ös traktorával 22 hektárt simítózott meg. így iparkodnak a gazdaságok dolgozói, munkájukkal biztosítani, hogy pártunk és kormányunk a további árcsökkentéssel növelje a dolgozók életszínvonalát. Németh András, Csallóközaranyos Jó munkával behozzuk a késést Az idén a tavaszi munkákat a szokottnál későbben kezdhettük meg, ezt a késést azonban jó munkával fogjuk pótolni. A munkákat jól megszerveztük és elhatároztuk, hogy minden munkát az agrotechnikai időknek megfelelően végzünk el. Tóth Ferenc, az illési állami gazdaság vezetője is így gondolkozott a munkák megkezdése előtt. A gazdaság dolgozóival együtt azon törték a fejüket, hogy minél előbb földbe tehessék a tavasziakat. Hajnár János, Bátorfalu Vetik már a cukorrépát A íejszési állami gazdaság dolgozói még a múlt héten elvetették a borsót, a tavaszi búzát és az árpát. A zab 50 százalékát is elvetették már. Már a cukorrépa vetését is megkezdték és az ősziek ápolását is végzik. A tavaszi takarmányfélék vetését is megkezdték. Hajdák László traktoros brigádja éjjel-nappal dolgozik. Ugyancsak így cselekszenek a fogatosok is. Sőt meg a vasárnapot is kihasználják. Vasárnap a gazdaság dolgozói 16 hektárt készítettek elő vetés alá ZELENÄK ISTVÁN, Perbenyík A vetéstol függ, milyen less a termés Alig telt el egy hét azóta, hogy országszerte megkezdődött a tavaszi tennivalók első legfontosabbika: a vetés, s most már bátran mondhatjuk, hogy a tavaszi árpa vetőmagja, kiváltkép a déli járásokban, túlnyomórészben a földbe került. Ez a gyors munka főként annak tudható be, hogy dolgozó parasztságunk jól felkészült a tavaszra. A traktoros brigádok, amint a föld megszikkadt, kimentek a földekre. Most már teljes erővel dolgoznak a vetőgépek, a simítok készítik a talajt a további vetésre, a cukorrépa, a krumpli és a kukorica alá. Olyan most a határ, mint a nyüzsgő méhkas. Elcsendesedtek az ország traktorállomásai, EFSZ-eink, állami gazdaságaink és az egyénileg gazdálkodó parasztok gazdasági udvarai, élettel teltek meg a szántóföldek. Nincs most idő a késlekedésre, a napnak minden óráját, minden percét ki kell használni, hogy behozzuk az időjárás okozta késést és minél előbb befejezzük az árpa, zab vetését, hogy megkezdjük a talajelőkészítést a cukorrépa, a kukorica, a krumpli és egyéb takarmánynövények vetésére. A mezőgazdasági termelés növelésének egyik jelentős csatáját kell megvívni. A feladat nem könnyű, mert az idő megkéstetett és kétszeres erőfeszítésre van szükség, hogy a mag minél előbb a földbe kerüljön, mert ha április második hetében az árpavetőmag a zsákban van és nem a jó meleg termőföldben, nem várhatunk gazdag termést. Sokan azt mondják, hogy „vigye kánya, ha már előbb nem vethettünk, úgyis mindegy, egy nappal előbb, vagy egy nappal utóbb". Helytelenül cselekszik az a paraszt, aki így gondolkodik. Helytelenül azért, mert ilyenkor már nemcsak a napok befolyásolják döntően a terméseredményeket, hanem az órák, de még a percek is sokat számítanak. Április van, az időjárás szeszélyei kifürkészhetetlenek. Ma süt a nap, holnap eshet az eső. És eshet holnapután, meg azután is. De nincs kizárva a hetes eső sem, s bizony adódhat olyan helyzet, hogy 5—6 napig sem mehetünk a földre. Állítsunk tehát csatasorba minden gépet, és úgy helyes, ha most minden épkézláb ember a határban szorgoskodik. Az ország népe, még ha a szokottnál későbhen is kezdtük meg a tavasziak vetését, bízva tekint a falvak dolgozói felé. S ez a bizakodás indokolt, hisz tavaly a meglehetősen kedvezőtlen időjárás ellenére is ott, ahol igyekeztek, s gyorsan > földbe tették a vetőmagot, bő termést takarítottak be dolgozó parasztjaink. És a mezőgazdaság soha sem kapott annyi segítséget, támogatást, mint az idén. Államunk, különösképpen nehéziparunk nagy erőfeszítéseket tett, hogy traktorállomásaink minél több traktort, sűrűsoros vetőgépet, kombájnt kapjanak. S örvendetes dolog, hogy traktorállomásaink dolgozói erejük teljes bevetésével indultak a tavaszi vetés nagy harcába. Számos példa bizonyítja, hogy traktorosaink agregátokkal, a kétváltásos műszak megszervezésével sokhelyütt lerövidítették a tervezett határidőt. A köbölkúti traktorosok nagymértékben használtak hatrészes agregátokat és így teljesen kihasználták a traktorok húzó erejét. Kiváltképp kitűnt ebben a munkában Kuruc István DT-54-es traktorával, amelyhez olyan agregátot' használt, hogy egyszerre 15 méter szélességben műveli meg a talajt. Az efajta agregát segítségével 24 óra alatt 65 hektár földet simítózott és boronált meg. Traktorosaink jó munkáját dicséri, hogy a vetést is a leggyorsaban igyekeznek elvégezni. Jórészt a traktorosok kiváló munkájának az eredménye az is, hogy a nagymegyeri járás az elmúlt hét péntekén büszkén jelentette: „Befejeztük a tavaszi árpa vetését." Ahogy mondani szokás, a nagy termés a jól végzett gépi munka édes testvére. Ha a traktoros ismeri feladatát, ismeri a határt, jól megdolgozza a földet aszerint, milyen a talaj összetétele, egészen biztos, hogy csépléskor vastagon csurog a zsákba a szem, ősszel is többet terem a kukoricaföld, mint ahogy betervezték. A gépi segítség mellett azonban kell, hogy a traktorosok jó tanáccsal is segítsék a földműveseket és hozzájáruljanak a munka megszervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez is. Ha mindezek megvalósulnak, akkor egészen bizonyos, hogy a nagy termésért vívott harcuk sikeres lesz. Sikeres lesz, mert dolgozó parasztjaink munkakedve, szorgalma fényes bizonyíték erre. A közös erő, a testvéri segítség, a jó munka eredménye az is, hogy a nyitrai kerületben április l-ig a traktorállomások 13 552 hektáron vetették el a tavasziakat, ebből 12 342 hektáron sürűsorosan vetettek. A tavaszi árpa vetése jól halad a komáromi és vágsellyei, a zab vetése pedig a nyitrai és az ógyallai járás szövetkezeteiben. A verebélyi járásban április 2-ig már elvetették a tervezett földterületen az árpát. Az utóbbi napokban néhány járásban, mint pl. a zselíziben, párkányiban, verebélyiben és az ógyallaiban megkezdték a cukorrépa vetését, a párkányi és a partizánskej járásban pedig a krumpli ültetését is megkezdték. A nyitrai kerület szövetkezetei eddig 13 519 a hektár árpát vetettek el, ebből 12 700 hektárt sürűsorosan. A párkányi, a komáromi és a vágsellyei járás kis- és középparasztjai is szépen haladnak a tavaszi vetéssel. Az árpának már egyharmadát elvetették és némely helyeken vetik már a cukorrépát és ültetik a krumplit. Örvendetes, hogy az egész ország dolgozó parasztjai ilyen nagy munkalendülettel dolgoznak a tavaszi vetés sikeréért. Nem szabad azonban az elért sikerek babérjain megpihenni. A falusi pártszervezetekre, a kommunistákra hárul az a szerep, hogy a nap minden órájában elbeszélgessenek a dolgozó parasztokkal s azt a határtalan lelkesedést, munkakedvet, ami a vetés megkezdésétől fűti őket, továbbra is élesszék. Kiváltképpen a helyi nemzeti bizottságokban dolgozó kommunistáknak kell a mostarit napokban aktívan részt venniük minden munkában,- irányításban, s ott, ahol lemaradás tapasztalható, segíteniük kell a munkák megszervezésében, a szocialista munkaverseny fellendítésében. • Az egész ország dolgozó népe boldogan fogadta az április elsején életbelépett immár negyedik árleszállítást, a szocializmus építésének újabb győzelmi bizonyítékát. Az iparcikkek árának csökkentése mellett azonban nem tudtuk leszállítani az élelmiszerek, a hús és a kenyér árát, mert a mezőgazdaság még mindig lemarad az ipari termelés mögött. Itt az alkalom, csak meg kell azt ragadniuk dolgozó parasztjainknak úgy, hogy a tavaszi vetés minél előbbi befejezésével megteremtsék a nagy termés feltételeit, s hogy így egy nagy lépést téve előre, szűkíthessük az ipari és a mezőgazdasági termelés közötti rést. Ne késlekedjünk tehát s ez legyen a jelszónk: vetni, minél előbb földbe tenni a tavasziak magvát. Negyven mázsa jarovizált magot vetettek a szarvaiak A szarvai helyi pártszervezet a szövetkezet vezetőségével és a nőbizottság tagjaival közös megbeszélésre jöttek össze a tavaszi munkák megkezdése előtt. Ezen a gyűlésen elhatározták, hogy a tervezett 115 hektár árpát négy nap alatt elvetik. Ezt az elhatározásukat meg is valósították, az árpát négy helyett három nap alatt vetették el és ezenfelül 15 hektár zabot és 2 hektár borsót vetettek el eddig. Az árpát mind keresztsorosan és sürűsorosan, sőt a zabot is keresztsorosan vetették el. Az árpa-vetőmagból 40 mázsát jarovizáltak. A szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy a cukorrépát április 2-ig elvetik és ugyaneddig egy hektáron előcsíráztatott krumplit ültetnek el fészkes-négyzetes módszerrel. Griinfeld Zoltán, Szarva V /