Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-05 / 81. szám, kedd

6 *t U1SZ0 1955. április S. Karol Bacílek elvtárs beszéde (Folytatás a 5. oldalról.) üzem, a Turbocentrále, a Bratislavai Elektrotechnikai üzemek, a Kábló-Gu­mon, a Slovnaí't és mások. Az üzemek építésével és bővítésével növekszik a lakosság száma is. 1955 elején Bratislavának 238 563 lakosa volt. A München előtti köztársaság 1931-ben munka nélkül hagyott a köz­társaságban háromnegyed millió ipari munkást. A nyilvános munkaközvetítő adatai szerint, amelyek távolról sem teljesek, 1931 elején Bratislavában 1478 munkanélküli volt, s ugyanezen év végén számuk 4663-ra növekedett Bratislava polgármestere által az Or­szágos Hivatalnak küldött helyzetje­lentés szerint 1932 decemberében Bratislavában 6452 támogatásban ré­szesülő munkanélküli személy volt, a munkanélküliek tényleges száma azon­ban meghaladta a tízezret. A csa­ládtagokkal együtt Bratislavában több mint 30 000 ember volt kereset, ke­nyér nélkül. Ezzel szemben rendsze­rünk csak Bratislavában az 1949— 1953-as években 65.627 munkafolya­matba beálló személynek nyújtott al­kalmazást, ebből 28 673 férfinek és 36 954 nőnek. Ma több mint 39 000 nő van bekapcsolva Bratislavában a mun­kafolyamatba. A lakosság és az ipar gyors növek­vése megkövetelte a lakásépítkezés párhuzamos megvalósítását. Az elmúlt tíz év alatt Bratislavában új negyedek, lakáskolóniák, új ipari és adminisztra­tív épületek épültek. Csak az utolsó hat év alatt, tehát 1948-tól 1954-ig 6187 lakásegységet építettek és adtak át a dolgozóknak. Népi demokratikus rendszerünkben a dolgozók egészsé­géről való gondoskodás lényegesen megjavult. 1937-ben Bratislavában csak egy üzemi rendelő volt. 1954-ben pedig már 45. Lényegesen növekedett az ágyak száma a bratislavai kórhá­zakban. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesz­tése alapján virágzik kultúránk is. Költőink új, gyönyörű verseket alkot­nak, megéneklik örömteli életünket, az írók regényeikben felelevenítik nagy történelmi időszakunk feledhetetlen eseményeit. Új operáink, drámai szín­padjaink, új, nagyszerű filmeink van­nak. Bratislava az elmúlt tíz év alatt valóban a szlovák kultúra központja, a főiskolák és a tudományos munka központja lett. Utcáinkról eltűntek a, koldusok és a munkanélküliek, az élet mind gazdagabb és vidámabb. Ebben az időszakban soha nem látott sikert értünk el különösen az iskolaügy te­rén. 1938-ban Bratislavában 15 al­sóbbfokú középiskola volt 95 osztállyal, amelyeket 4029 tanuló látogatott. Az 1954—55-ös iskolaévben már 31 ilyen iskolánk van, 557 osztállyal, amelye­ket naponta 20 345 tanuló látogat. Gimnáziumokon, vagyis a jelenlegi ti­zenegyéves középiskolákon 2045 tanu­lóval többen művelődnek mint a múlt­ban, nem is beszélve az óvodákról, amelyekből 1938-ban Bratislavában 15 volt, 968 gyerekkel, 1954-ben pedig már 62, — 3468 gyerekkel. A leg­kiemelkedőbb azonban a főiskolák fej­lődése. Az 1937—38-as iskolaévben csak egy főiskola volt 2784 hallgató­val. Ez évben, azaz az 1954—55-ös is­kolaévben Bratislavában 7 főiskola van, 10.097 hallgatóval, akiknek több mint fele állami ösztöndíjat kap és gyönyörű internátusokban lakik. Természetes, hogy az ipar és a me­zőgazdaság gyors fejlődése a fogyasz­tás és elsősorban a kiváló minőségű árucikkek fogyasztásának gyors növek­vése átmeneti nehézségeket okoz, amelyeket a tervezett termelés pél­dás teljesítésével, a technika hatékony Alkalmazásával, a munkatermelékeny­ség állandó növelésével, a műszaki berendezések kihasználása alapján és a munka szervezésének állandó ja­vításával küszöböljük ki. Népi demok­ratikus rendszerünk a mi saját mun­kásrendszerünk. Nincs ellentét az ál­lam és a széles népi tömegek érdekei között. A tanyi EFSZ egyik tagjához intézett azon kérdésemre, hogy hogyan él, ezt a feleletet kaptam: „Úgy, ahogy soha azelőtt. Jól. Csak sohase legyen rosszabb". Ahhoz, hogy sohase legyen rosszabb, hanem ellenkezőleg, hogy mind jobb és jobb legyen a sorunk, becsületes munkánkkal kell hozzájárulnunk. Tu­datosítani kell, hogy az egyén jólétét csak a társadalom jóléte keretében találhatja meg. Ezért mindenki tehet­ségével és képességével járuljon hoz­zá, hogy állandóan növekedjék gazdag­ságunk. Ott, ahol mindenkinek jó a sora, minden egyénnek is jó a sora. Az, aki házat épít, lakni is akar benne. Aki a fát ülteti, gyümölcsöt is akar róla szedni. Üj, népi demokratikus köztársa­ságunkat mint valamennyi dolgozó gyö­nyörű otthonát építjük. A csehszlovák nép ezt a művét be akarja végezni és ezért meg akarja tartani, s meg akarja őrizni magának és családjának a békét. Csak röpke tíz év múlt el az utolsó világháború befejezése óta, és az ame­rikai imperialisták máris új háborút készítenek elő, és mivel az amerikaiak nem szívesen harcolnak, nem szívesen halnak meg, ezért olyan népeket keres­nek a világon, amelyek tőkés háborús nyereségek érdekében a vágóhídra mennének. Ezért csirizelik össze az új háborús katonai tömböket, kényszerítik a franciákat, az olaszokat, a csangkaj­sekistákat és másokat, hogy a piszkos dollárért szövetkezzenek velük és ame­rikai parancsra harcoljanak. Ezért sür­getik oly szégyentelenül a londoni és párizsi egyezmények ratifikálását, ami a Wehrmacht felújítását, az SS-had­testek újrafelfegyverzését jelenti. Tíz év után újra a német militaristákat vá­lasztották ki, hogy csóvát vessenek az új Reichstagra, háborús tűzvészt okoz­zanak. Ismerjük ezeket a gyújtogató­kat. Nemcsak azokat ismerjük, akik Bratislava utcáin „díszlépésben" masí­roztak, nemcsak állatiasságukról is­merjük őket, amellyel a felkelés után a szlovákiai hegyekben ártatlan nőket és gyerekeket gyilkoltak, nemcsak úgy ismerjük őket, mint a szlovákiai váro­sok és falvak gyújtogatóit. Ezt a Wehrmachtot ismerjük és láttuk akkor is, amikor a hősi szovjet hadsereg ha­talmas csapásai alatt véres fejjel futott országunkból. Az új háború gyújtoga­tóinak fenyegetései nem félemlítenek meg minket! Forrón áhítjuk megtarta­ni népeink számára a békét, de tudatá­ban vagyunk a népi demokratikus tá­bor, a béke tábora erejének és hatal­mának. Tíz évvel ezelőtt a honvédő háború legrosszabb és legnehezebb éveiben a Szovjetunió egyedül viselte az egész háború terhét és mégis tönkreverte az egész Európában összeszedett hitlerista zsoldosokat. Hitler legyőzésével felszabadult Csehszlovákia, Lengyelország, a De­mokratikus Németország, Magyaror­szág, Románia, Bulgária és Albánia és mindezekben az országokban kialakul­tak a dolgozó nép győzelmének feltéte­lei. Ezekben az államokban növekszik és erősödik a nép erkölcsi-politikai egy­sége, amely a munkások és parasztok szilárd szövetségére támaszkodik. Eu­rópa lakosságának majdnem fele és Ázsia lakosságának fele a népi demok­rácia, a szocializmus országaiban él. Összetört az egész régi gyarmati rendszer. A gyarmati elnyomás alól felszabadult India, Indonézia, Burma. Az egész szocialista tábor a békét kívánja, hogy befejezhesse a szocializmus nagy müvét, hogy megvalósulhasson Kína, Vietnam és Korea iparosítása. Békét akarunk. De éppen ezért nem nézzük tétlenül az amerikai im­perializmus háborús készülődését. A szocializmus építésén munkálkodva egyben szilárdítani is fogjuk népi de­mokratikus köztársaságunkat atombombával fenyeg.'lnek minket. Eszükbe juttathatjuk az imperialista uraknak Molotov elvtárs szavait, hogy az atomfegyver alkalmazása az impe­rializmus végét jelentené. Az atom­energiát elsősorban villanymüvek építésében, az egészségügyben, a ko­hászatban és másutt használjuk fel. Az atomenergia alkalmazásában tehát messzebb tartunk, mint a nyugat imperialista urai. Katonai tömbök összetákolására a népi demokratikus tábor még szilár­dabb tömörülésével, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződéssel és ha kell azzal felelünk, hogy egységes vezetés alá helyezzük hadseregeinket. A béke megtartására és megőrzé­sére irányuló igyekezetünkben a vi­lág békeszerető embereinek százmil­lióira támaszkodunk. A Szovjetunió, a Cselisz.ovák Köztárs ?si«o és a töb­bi népi demokratikus állam külpoliti­kája p. béke megtartásának elvein alapszik. Meggyőződésünk az is, hogy a bé­ke fenntartható, ha a Dékeszerető em­beriség kitartóan ís következetesen harcolni fog a béke megőrzéséért. Az imperialisták fenyegetései nem félemlíthetnek meg bennünket. Az imperialisták támadó terveire védelmünk tökéletesítésével válaszo­lunk. Szeretjük hazánkat, a Cseh­szlovák Köztársaságot, mivel ebben a köztársaságban szebb jövőnket épít­jük. Nem felejtjük el hü barátainkat, a Szovjetuniót és mindent megteszünk, hogy a közös ügyhöz, a béke védel­méhez országunk és a többi népi demokratikus ország biztonságának védelméhez a leghatékonyabban hoz­zájáruljunk. Ha azonban szükség lesz rá, mindent megvédünk, amit oly ne­hezen építettünk. Védeni fogjuk új vízierőműveinket, gyárainkat, falvain­kat és kertjeinket. Védeni fogjuk szépséges országunk minden talpa­latnyi földjét. Meggyőződésünk, hogy a béke fenntartásáért, köztársaságunk biztonságáért folytatott igazságos harcunkban győzni fogunk. Legyünk büszkék gyönyörű Brati­slavánkra. Tegyük becsületes mun­kánkkal még boldogabbá, még szeb­bé. Dicsőség a hősi szovjet hadsereg­nek! Éljen a Szovjetunió, felszabadítónk és védelmezőnk! Éljen a népi demokratikus orszá gok testvéri egysége! Éljtn gyönyörű népi demokratikus Csehszlovák Köztársasagunk! Éljen Csehszlovákia Kommunista E'árt ja! Éljen a Nemzeti Front! Éljen a béke! Megkoszorúzták a szovjet hősök sírjait Az ősrégi Bratislava felett, a Slaví­non alusszák örök álmukat azok a szovjet hősök, akik szabadságunkért harcolva életüket vesztették. A. G. Jegorov, V. Korzsov, M. J. Morov, G. M. Bocskarev, M. Sz. Truszov, V. J. Kovaljenkovova, és 6147 más szovjet hős sírjánál összegyűltek Bratislava felszabadításának 10. évfordulóján Bratislava dolgozói, hogy mély hálá­juk é's tiszteletük jeléül gyönyörű ko­szorúkkal, virágcsokrokkal és friss zölddel díszítsék fel a szovjet kato­nák sírjait. Boldog életükért való há­lájuk jeléül elhelyezték a hős szovjet hadsereg katonáinak sírjaira szerete­tük és köszönetük virágait. Röviddel 14 óra után felhangzik a Slavínon az orosz forradalmárok gyász­indulója. A kő-obeliszkhez, amelynél a bratislavai helyőrség tagjai állanak díszőrséget és amelyen a cehszlovák és szovjet zászlók lengenek, érkezik Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége és koszorút helyez el. Utánuk V. D. Karjakin, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja és N. 1. Jevdo­kijev alkonzul, továbbá Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Megbízottak Testülete, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága képviselői, Prága főváros Központi Nemzeti Bizottságának küldöttsége élén Adolf Svoboda polgármesterrel, az SZLKP KB, az SZLKPVB, a kerü­leti nemzeti bizottság és a központi nemzeti bizottság képviselői helyezik el koszorúikat. A sírokra a bratislavai konzuli tes­tület tagjai, a hadsereg és a tömeg­szervezetek képviselői, az üzemek, hi­vatalok dolgozói, a szövetkezeti tagok, az ifjúság és a többi polgárok is ko­szorúkat helyeznek. A csehszlovák és a szovjet himnusz elhangzása után Štefan Šebesta, az SZLKP KB irodájának tagja, a Megbízottak Testületének elnöke mon­dott beszédet. Az ünnepi beszéd után Štefan Še­besta emlékiratot helyezett az alap­kőbe. amelyen az első kalapácsütése­ket a párt és a kormány küldöttsé­gének tagjai is elvégezték. A koszorúk és a hősi emlékmű alapköve elhelyezésének kegyeletes ünnepsége az Internacionáléval ért véget. ünnepi gyűlés a kassai kormányprogram kihirdetésének 10. évfordulóján Hétfőn, április 4-én a kassai volt Vármegyeházán ünnepi gyűlést tar­tottak a kassai kormányprogram ki­hirdetésének 10. évfordulója alkalmá­ból. Tíz esztendővel ezelőtt ebben az épületben tette közzé programját a felszabadult Csehszlovák Köztársaság első hazai kormánya. Az évforduló alkalmából az épületet „A kassai kormányprogram házának" nevezték el és falán emléktáblát lep­leztek le. Egyben megnyitották „A népi demokratikus Csehszlovák Köz­társaság 10 esztendeje" kiállítást. Délelőtt fél 10 órakor érkezett meg az emlékünnepség színhelyére a párt és a kormány küldöttsége Antonín Zápotocký, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, köztársasági elnök vezetésével. A gyűlésen részt vett to­vábbá N. P. Firjubin, a Szovjetunió prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a szlovákiai szervek küldöttei is. A csehszlovák és szovjet lobogókkal díszített teremben a megjelenteket a csehszlovák és a szovjet állami him­nuszok hangjai után František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke üd­vözölte. Az ünnepi beszédet Zdenék Fierlin­ger, a nemzetgyűlés elnöke mondta, aki a kassai kormányprogram ki­hirdetésének idején a csehek és szlo­vákok Nemzeti Frontja kormányának elnöke volt. Ezt követően Vasil Bil'ak képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács einökségé­nek tagja olvasta fel a Szlovák Nem­zeti Tanács elnökségének javaslatát a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Szovjetjéhez intézendő üdvözletet illetőleg. Majd Andrej Bagar képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagja _ tett határozati javaslatot Kle­ment Gottwald emlékművének léte­sítésére a kassai Lenin-utcán. A jelenlevők hosszantartó lelkes tapssal hagyták jóvá a két indítványt. Az ünnepi gyűlést František Ku­bač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke rekesztette be és zárószavában hang­súlyozta : „Dolgozó népünk megmutatja, hogy méltó azokra a mérhetetlen áldoza­tokra, amelyeket a hős szovjet hadse­reg hozott hazánk felszabadításáért. Fogadjuk, hogy még nagyobb lelkese­déssel és minden erőnket megfeszítve folytatjuk országépítő munkánkat, hogy a szovjet nép ragyogó példáját követve hazánkat valamennyi dolgozó boldog otthonává, a Szovjetunió ve­zette béketábor erős és szilárd bás­tyájává építjük." Á Szovjetunió Legfelső Tanácsához a kassai kormányprogram 10. évfordulója alkalmából küldött üdvözlő levél A kassai kormányprogram kihirdetésének 10. évfordulója alkalmából lán­goló harci üdvözleteinket küldjük a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Legfelső Tanácsának. Tíz évvel ezelőtt a dicső szovjet hadsereg felszabadította Szlovákia fő­városát, Bratislavát és ezzel egész Szlovákiát a német fasiszta megszállók súlyos igája alól. Csehszlovákia dolgozó népe sohasem felejti el a hős szovjet katonák és partizánok önzetlen segítségét, akik azért jöttek ha­zánkba, hogy népünket felszabadítsák a történelemben példátlan fasiszta rémuralom alól. A szovjet és csehszlovák partizánoknak a Kárpátokban gyújtott közös tüzei, a szovjet és csehszlovák katonáknak a Duklánái és hazánk más helyein közösen, a közös ellenséggel szemben vívott ádáz harcban ontott vére örök időkre megpecsételték Csehszlovákia és a hatal­mas Szovjetunió nemzeteinek törhetetlen barátságát. Tíz évvel ezelőtt Kassán aláírták a csehek és szlovákok kormányprog­ramját, amely a Csehszlovák Köztársaság alkotmányának alapköve. A kas­sai kormányprogramban fiatal népi demokratikus köztársaságunk történel­mében először tükröződött vissza és emelkedett törvényerőre Csehszlovákia dolgozó népének alapvető követelménye — a néphatalom, amelyet a csehek és szlovákok Nemzeti Frontja és nemzeteink legszorosabb barátsága, vala­mint szövetsége a nagy szovjet család népeivel fejezett ki. A kassai kor­mányprogram egyben népünknek a Szovjetunió hős népével kötött harci szövetségét fejezi ki, amely a hitleri fasiszta megszállók elleni közös harc­ban acélozódott meg. Ebben a szövetségben gyökerezik népünk biztonsága és öntudata a mai történelmi jelentőségű harcban a világbéke megtartá­sáért. Köztársaságunknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása segítsé­gével hazánk dolgozói Csehszlovákia Kommunista Pártja bölcs vezetésével letörhették a kapitalizmus bilincseit. A munkásosztály kérges keze egyszer s mindenkorra eltörölte szabad hazánk polgárainak életéből az éhség, nyo­morúság, munkanélküliség szörnyű valóságát. A munkások vállvetve a parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel meg­kezdték a szocializmus hatalmas müvének építését. Hazánk minden részé­hen száz és száz új gyárkémény kezdte ontani a füstöt. A folyókon gátak nőttek és felzúgtak a vízierőművek. Növekedett népünk kulturális szín­vonala és politikai öntudata. A szovjet kolhoztagok példái szerint Cseh­szlovákia parasztjai a munkásosztály segítségével áttérnek a gazdálkodás kollektív módszereire. Köztársaságunk dolgozó népe 1948 februárjában meghiúsította a burzsoázia sötét terveit, amely sárba akarta tiporni a kas­sai kormányprogramot és Csehszlovákiát be akarta vonni a háború és a kapitalizmus táborába. Népünk jól tudja, hogy hazánknak a dicső szovjet hadsereg által való felszabadítása nélkül elképzelhetetlenek volnának az eddigi hatalmas alkotások, sikerek. Hazánk dolgozó népe soha sem felejti el a Szovjetuniónak és kormá­nyának segítségét, amelyet önzetlenül nyújt nekünk boldog szocialista jö­vőnk építésében. Az anyagi segítségen kívül népünk a hősi szovjet néptől hatékony szaksegítséget is kap a népgazdaság és a kultúra építésében. Az alkotó módon alkalmazott gazdag szovjet tapasztalatok hatalmas mozgósító erőt jelentertek a szocializmus felé haladó társadalmunk útján. A dolgozók akaratát és vágyát tolmácsolva kérjük a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsát, tolmácsolja a szovjet nép­nek, hogy Csehszlovákia dolgozó népe szülöpártja, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja vezetésével megszilárdítja a köztársaság felszabadítása óta elért eredményeket, elmélyíti a csehek és szlovákok testvériségét, meg­szilárdítja a munkásosztály törhetetlen szövetségét a parasztsággal, s mint szeme fényét védeni fogja barátságát és szövetségét a Szovjetunióval. Dolgozó népünk továbbra is szilárdan áll a nemzetek szabadsága és a béke védőinek győzedelmes soraiban, a béke és a demokrácia táborában, amelyet a hatalmas Szovjetunió vezet. Dolgozó népünk bármikor kész megvédeni hazája boldogságát a külföldi imperialistákkal szemben. Népünk szilárdan meg van győződve róla, hogy a béke ügye, amelyet a Szovjet­unió és Csehszlovákia nemzetei legjobb fiainak vére váltott meg, legyőz­hetetlen. Erősödjék és váljék még hatalmasabbá a Szovjetunió és Csehszlovákia népeinek szövetsége. Kassa, 1955. április 4. A kassai kormányprogram kihirdetésének 10. évfordulója alkalmából tartott ünnepi népgyűlés. ŕ

Next

/
Thumbnails
Contents