Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-30 / 102. szám, szombat

UJSZ0 1955. április '30. Szigorú gazdaságossággal biztosítsuk pénzügyi politikánk sikerét Tisztelt Szlovák Nemzeti Tanács, tisztelt barátaim, elvtársak, képviselők! Felszabadulásunk jubileumi ünnepsegei összekapcsolódnak azon sikerek felmérésévél, amelyeket Szlovákia építő munkájának tíz éve alatt a szabad Csehszlovákiában elért. A történelmi változások, amelyeken a szovjet hadsereg által történt felszabadításunk tíz éve alatt átment Szlovákia társadalmi felépítése, híven tükröződnek a pénzügyi felépítményben is. A szétrombolt pénzügyi rendszer, az üres állampénztár, az értéktelen pénz — ez az az örökség, amellyel Szlovákia elindult a felszabadulás után, tíz évvel ezelőtt. Ennek ellenére Szlovákia a felszabadított Csehszlovák Köztársaságban a Ján Marko pénzügyi megbízott beszéde pénzügyi mutatószámokban is rendkívül sikeres eredményeket mutat ki, amelyek a lakosság társadalmi és egyéni szükségleteinek növekedését bizonyítják. A kulturális és szociális intézkedésekre való kiadások növekedése, ami a társadalmi szükségletek növekedését bizonyítja, olyan rohamos volt, hogy már az 1952-es évben az állam csak kulturális és szociális intézkedésekre többet fordított, mint amennyit az állami költségvetés szlovákiai részének összes kiadása kitett 1947-ben. A kulturális és szociális intézkedések kiadásainak növekedése tovább folyt és az 1952. évi négy milliárd koronáról 1955ben hat és fél milliárd koronára nőtt. I. A feladatok teljesítése és a gazdálkodás eredményei az 1954. évben 1954-ben az állami költségvetés Szlovákiára eső részét a bevételekben 101.1 százalékra, a kiadásokban 94,1 százalékra teljesítettük. Az állami költségvetés Szlovákiára eső részének gazdálkodása aktív volt. Az 1953-as évhez viszonyítva jobb eredményeket értünk el, különösen a bevételek részében. A forgalmi- és teljesítmény adót 103.2 százalékra teljesítettük, ami az 1953-as évvel szemben, amikor ezt az adót csak 92,5 százalékra teljesítettük, jelentős javulást mutat. Ebből az adóból a nemzeti vállalatok 1954-ben 198 ipillió koronával utaltak át többet, mint amennyit a terv előírt. A teljesítés még jobb lett volna, ha a sdk lemaradozó vállalat, különösen az élelmiszeripari vállalatok megjavították volna a termelési feladatok teljesítését a választékok bővítésében és az árucikkek minőségének növelésében. A forgalmiadó nem teljesítése például csak a tej- és hústermelésben 195 millió koronát tesz ki. / Megjavult a lakosság adófizetése is. 1954-ben a kisipari adót 113 százalékra fizették be, míg 1953-ban csak 81,2 százalékban, a lakosság jövedelmi adóját 109,3 százalékra az 1953. évi 72,8 százalékkal szemben. Míg a mezőgazdasági adót 1953-ban csak 48,7 százalékra fizették be, 1954-ben 79,8 százalékra javult a bevétel. Markó elvtárs rámutat továbbá a bérek és a munkatermelékenység növekedésének nem kielégítő fejlődésére a múlt évben. Emellett hangsúlyozza, hogy az 1955-ös évben aránytalanul több figyelmet kell fordítani a vállalatok jövedelmezőségének növekedésére, a kiadások és a nem kívánatos terhek elleni harcra. A termelés növelése, a múlt évben megteremtett anyagi és pénzügyi tartalékok felhasználása, valamint a gazdaságosság növelése 1954-ben lehetővé tette, hogy tovább folytassuk az árleszállítás és a dolgozók életszínvonala emelésének politikáját. II. Az 1955. évi állami költségvetés Az 1955. évi állami költségvetés Szlovákiára eső része a CSKP X. kongresszusa határozatainak szellemében biztosítja különösen a mezőgazdasági termelés növekedését, a közszükségleti ipar fejlesztését, az energetikai alap és a gépkocsiforgalom bővítését. Külön figyelmet szentel továbbra is a közszolgáltatás, az iskolák és az egészségügy bővítésének. Az 1955. évi állami költségvetés Szlovákiára eső részének bevételei 12 851 millió koronát tesznek ki. Az 1955. évi állami költségvetés Szlovákiára eső részének kiadásai 12 022 millió koronára rúgnak. Az állami költségvetés Szlovákiára eső részének bevételei és kiadásai természetesen nem foglalják magukban Szlovákia gazdaságának minden szükségletét és összes lehetőségeit. A nehézipar, a vasúti és légi szállítás, a távösszeköttetés és a begyűjtés fejlesztésének költségvetését központilag készítettük. A költségvetési bevételek és kiadások nyersterjedelme az 1954. évi teljesítéssel szemben 9 százalékkal nő. A) Az állami költségvetés bevételei Az állami költségvetés bevételeinek biztosításánál a termelés, a munkatermelékenység növeléséből és a költségek csökkentéséből indulunk ki az 1955. évi népgazdaság-fejlesztési terv meghatározta feladatok alapján. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai öszszefüggő feladatok, amelyek kölcsönösen feltételezik egymást és egyforma gondoskodást követelnek meg. Az 1955. évi állami költségvetés Szlovákiára eső részének bevételei 12 851 millió koronát tesznek ki, amely összegből a szocialista vállalatok jövedelmei 10 207 millió koronát, a lakosságtól származó bevételek 2117 millió koronát, a többi bevételek 527 millió koronát tesznek ki. Népgazaságunkban az állami költségvetés döntő fontosságú bevételei a szocialista vállalatok gazdálkodásának eredményei. A szocialista vállalatok bevételei az összbevételek 79,4 százalékát teszik ki és az 1954-es évhez viszonyítva 11,6 százalékkal növekednek. A legfontosabb bevétel a forgalmi- és a teljesítményadó, amelyek együttvéve az összbevételek 53,3 százalékát, azaz 6850 millió koronát tesznek ki. Az állami költségvetés második fő bevételét a vállalatok tiszta jövedelmeinek (nyereségeinek) átutalásai teszik, amelyek a vállalatoknak a beruházásokra és forgalmi eszközökre meghagyott összegek leszámítása után az 1955. évi költségvetési bevételek 10,1 százalékát, azaz 1298 millió koronát tesznek ki. A termelés növekedése az 1955-ös évben, beleértve a mennyiséget, a választékot és a minőséget, hozzávetőleg kilenctized részben a fokozottabb munkatermelékenységre támaszkodik. A tervezett munkatermelékenység elérése jelentőségének az állami költségvetés bevételei teljesítésének szempontjából is elsőrendű fontossága van. Markó elvtárs azután hangsúlyozta, hogy a nemzeti vállalatok 1954-ben nem érték el a tervezett tiszta jövedelmet és ezért az egyes ágazatok nem teljesítették a tiszta jövedelem átutalását az állami költségvetésbe. Az állami költségvetés kiadási részében sem merítettük ki a beruházási kiadásokra szánt 291,7 millió koronát, ami a komoly gazdasági-politikai feladatok nem teljesítéséből ered. Az önköltségek csökkentésének feladatai az 1955-ös évben 4,6 százalékkal nagyobbak az 1954-ben elért eredményeknél a megbízotti hivatalok fő szakaszán. Az állami költségvetés e rendkívül fontos feladatainak teljesítését biztosítani kell egyrészt az irányító gazdasági szervek részéről a vállalatok és az üzemek megsegítésével és azok ellenőrzésével, másrészt a munkások tömegeinek szélesebb bekapcsolásával a termelés irányításába és folyamatába az üzemenbelüli önálló elszámolás révén. Az 1955-ös évben az állami költségvetés pénzügyi eszközeinek biztosítására szükséges lesz továbbá, hogy fejlesszük a forgó eszközök forgalmának meggyorsítására induló mozgalmat, amiben a múlt évben szép eredményeket értek el. Az állami költségvetés további bevételeit a lakosság által fizetett adók, pótlékok és illetékek képezik. Ezek az adók az összbevételek 16,5 százalékát, azaz 2117 millió koronát tesznek ki. A magasabb költségvetési kiadásokat az állam a termelés növelésével és gazdaáágossabbá tételével fedezi. A kapitalizmusban az adók a burzsoázia megszilárdítását szolgálják. Terhük a dolgozók vállát nyomja. A burzsoázia évről évre kíméletlenül a kétségbeesés szélére taszítja az egyszerű emberek ezreit a gazdasági diktatúrával. A krupinai járásban a következő idóvégrehajtások voltak: 1935-ben 25 000, ebből 700 árverés, 1938-ban 28 000, ebből 1600 árverés, 1942-ben 9000, ebből 500 árverés, És így folytathatnók Szlovákia minden járásáról. Ez volt az úgynevezett „adópolitika" eredménye, amely alatt szenvedtek földműveseink. így volt! Ma polgáraink nagyobb része már jól tudja, hogy a befizetett adót visszakapja az építés, a szociális szolgáltatások, az elemi csapásoknál való segítség stb., formájában és ezért más szemmel néz rá. B) Az 1955. évi állami költségvetés kiadásai A tervezett költségvetési kiadásokból: 1. a népgazdaság fejlesztésére 39,9 százalékot, 2. kulturális, egészségügyi és szociális intézkedésekre 54,1 százalékot. 3. közigazgatási kiadásokra 6,0 százalékot fordítunk. A népgazdaság pénzelése A kommunális és nemzeti vállatok termelésének növelésére 1955-ben 2092 millió koronát fordítunk, a 902 millió korona saját forrásukon kívül. Az árucikkek termelése a megbízotti hivatalok fő részlegein 6,4 százalékkal növekedik, emellett a legnagyobb növekedést a lakosság közszükségletét szolgáló árucikkek ér'k el. Az állapi költségvetés az ipari termelés és a kereskedelem növelésével párhuzamosan biztosítja a közlekedés magas követelményeit is. Szlovákiában a megfelelő vasúti öszszeköttetés elégtelensége miatt 1955ben az állami utak építésére és karbantartására 554 millió koronát fordítunk. Az úthálózatot megjavítjuk 122 kilométer új út építésével, ebből 45 kilométer pormentes út lesz, és 1374 méter hosszúságban hidak építésével. Kormányunk és pártunk különös gondoskodását vidékeink életfeltételeinek megjavítására, a községek szépítésére és rendezésére, a helyi összeköttetések rendbehozására folyósított összegek tükrözik. Az e célokra fordított kiadások 1955-ben elérik a 255 millió koronát. A vízgazdaság további fejlesztésére ebben az évben a költségvetés 780 millió koronát fordít, ebből az energetikai művek építésére 291 millió koronát. A termelóérők további fejlesztése szempontjából különösen Szlovákiában szükséges, hogy a CSKP X. kongreszszusának határozatát a mezőgazdasági termelés lényeges növeléséről a legközelebbi két-három évben következetesen teljesítsük, mert az ipari és a mezőgazdasági termelés összértékének 69,1 százaléka az iparra esik. Az állami költségvetés mezőgazdasági összkiadásai, beleszámítva a nemzeti bizottságok által végzett feladatokat is, az 1955. évben 2156 millió koronát érnek el, ami 34,5 százalékkal több, t mint az 1954. évben. A mezőgazdaság kiadásai az állami költségvetés Szlovákiára eső része összkiadásainak 17,9 százalékát teszik ki. Az EFSZ-ek gazdálkodásának megszilárdítására az állami költségvetés 59,36 millió koronát fordít, ami 40 százalékkal több, mint a múlt évben. Ebből az összegből 44 millió korona az építkezési hozzájárulásokra, az adaptációkra, a meliorációkra és a mezei utakra jut. A mezőgazdasági kiadásokból 2156 milliót az állami gazdaságok kapnak az 554 millió korona saját forrásukon kívül, 865 millió korona pedig a gépes traktorállomásoknak jut. Az állami költségvetés e nagy kiadásainak célja a mezőgazdasági termelés lényeges növelése. Hangsúlyozni kell ezért, hogy minden szervnek, amelyen keresztül jutnak az állami költségvetés eszközei a mezőgazdasághoz, gondosan kell velük bánnia, hogy ezek az eszközök ne tévesszék el céljukat. A lakosság életszínvonalának emelkedésével és a termelés növekedésével együtt fejlődik a szocialista kereskedelem is. 1955-ben tovább nő a lakosság személyes szükséglete és a kiskereskedelmi összforgalom Szlovákiában a hasonlítható árakban 8,2 százalékkal nő az 1954. évvel szemben. A szocialista kereskedelemnek, kiindulva a vásárlók követelményeiből és együttműködve a termeléssel, biztosítania kell a városok rendes ellátását élelmiszerekkel, a falvakét pedig iparcikkekkel. 1955-ben sokkal szélesebb méretekben kellene bevezetni az árusítás új formáit, mint az árusítással kapcsolatos kiállításokat, vásárokat stb. A társadalmi szükségletekre fordított kiadások Szociális, kulturális intézkedések. Az állami költségvetés Szlovákiára eső része kiadásainak legnagyobb részét, azaz 6507 millió koronát (54,1 százalék) kulturális, egészségügyi és szociális intézkedésekre — társadalmi szükségletekre fordítjuk. A társadalmi szükségletek kiadásaiból Szlovákiában egy lakosra 1770 korona jut évente, ami a legfontosabb mutatója a lakosság életszínvonalának emelkedésének, reálbérek emelése és a szükségleti cikkek árai csökkentésének mutatója mellett. Az állami költségvetés az iskolaügy szükségleteit 1245 millió koronával biztosítja, ami 22 százalékkal több, mint az 1954. évben. Rohamos fejlődést értünk el különösen az ipari és technikai szakiskolák terén. Az összes szakiskolákban majdnem 37 000 tanuló tanul, ami az állam összes szakiskolái tanulóinak 27 százaléka. Nagy fejlődést mutatnak az ipariskolák, amelyekben a tanulók száma eléri az országos szám 25 százalékát. Az állami munkaerőtartalékok tanintézeteiben évente több mint 15 000 tanulót nevelünk, s nevelésükre több mint 150 millió koronát fordítunk. Egy tanuló nevelésére az állami költségvetés évente 10 000 koronát áldoz. A Szlovák Tudományos Akadémia tevékenységének fejlesztésére az állami költségvetés 65 millió koronát biztosít, 13 millió koronával többet mint az 1954. évben. Ez lehetővé teszi a szlovák kultúra és tudományos élet fellendülését. _ A dolgozók egészségéről való gondoskodásra az állami költségvetés 1303 millió koronát juttat. A családi pótlékok fizetésére az állami költségvetés 790 millió koronát biztosít, ami az 1951. évvel szemben 114 százalékkal többet jelent. Wgyanígy nőnek a járadékbiztosítási összegek is. 1955-ben az állami költségvetés járadékbiztosításra 1,2 milliárd koronát juttatott, ami 216 százalékkal több, mint az 1948. évben. A szocialista népgazdaság a nemzeti jövedelem nagy részét minden évben a beruházási építésre fordítja. Az állami költségvetés Szlovákiára eső részéből 1955-ben beruházási építkezésekre 2521 millió koronát fordítunk, emellett Szlovákia gazdasági fejlesztésének alapvető, súlyponti részét, különösen a közlekedés és a nehézipar építését és fejlesztését a központi költségvetésből pénzeljük. Az állami költségvetés Szlovákiára eső részében a szlovákiai beruházási építkezések súlypontja 1955-ben a CSKP X. kongresszusának határozataival és a CSKP KB februári ülésének határozataival összhangban a mezőgazdaság, az iskolák, az egészségügy és a lakásépítés. A közigazgatási apparátus kiadásai Az állami adminisztratív apparátus fenntartására 1955-ben az állami költségvetés Szlovákiára eső részéből 719 millió koronát fordítunk, ami a költségvetési összkiadások 6 százalékát jelenti. A kiadások az 1954. éviekkel szemben 18 millióval kisebbek. Beszédének ebben a részében Markó elvtárs hangsúlyozta, hogy az állami adminisztratív apparátusnak és minden dolgozónak az eddiginél aránytalanul többet kell harcolnia a gazdaságosság rendszerének megszilárdításáért. Különösen a pénzügyi dolgozóknak kell konkrét segítséget nyújtaniok a termelésnek és biztosítaniok az állami költségvetésből eredő feladatok teljesítését. III. A nemzeti bizottságok gazdálkodása Az állami költségvetés teljesítése nagymértékben függ a nemzeti bizottságok munkájától, amelyeknek saoros kapcsolatban a dolgozó néppel közvetlenül kell biztosítaniuk a párt és a kormány által kitűzött gazdaságipolitikai feladatokat. Az állami költségvetés Szlovákiára eső részének összbevételeiből a nemzeti bizottságok saját bevételeire 637,8 millió korona, azaz 5 százalék esik. A nemzeti bizottságok saját bevételei az 1954_es évvel szemben 112,2 millió koronával emelkednek. A költségvetési kiadásokban 4267 millió koronával, azaz 35,5 százalékkal részesednek. A nemzeti bizottságok kiadásai az 1954-es évvel szemben 339 millió koronával emelkednek. A nemzeti bizottságok kiadásaikból 587 millió koronát gazdasági célokra áldoznak. A kiadások túlnyomó részét, 3169 millió koronát a nemzeti bizottságok költségvetései a kulturális, szociális berendezésekre és szolgáltatásokra biztosítják. Tekintettel azoknak a pénzügyi eszközöknek összegére, amelyekkel a nemzeti bizottságok rendelkeznek, fontos a gazdálkodás megjavítása ezekkel az eszközökkel. Ez irányban bizonyos javulást tapasztalhatunk a kerületi nemzeti bizottságoknál. Nem kielégítő azonban az állapot az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságokban, különösen a helyi nemzeti bizottságokban. A nemzeti bizottságok gazdálkodásának legkomolyabb hiányosságai a gyakori és sokszor céltalan hivatalos utak, amelyeken pazarolják az üzemanyagokat és feleslegesen adnak ki pénzeszközöket. Hasonló továbbá az élelmezési' normák túllépése az iskolai és egészségügyi berendezéseknél. A készleteket sokszor feleslegesen halmozzák és azok megromlanak. Szűk reszortszempontra mutat az olyan eset, amikor a költségvetési szervezet év végén felesleges készleteket vásárol csak azért, hogy a ki nem merített eszközök feleslegét ne kelljen az állami költségvetésnek visszatéríteni. A nemzeti bizottságok gazdálkodása mégis évről évre javul. Mindjobban nő a dolgozók részvétele a közigazgatásban, népgazdaságunk irányításában. A hős szovjet hadsereg által történt felszabadításunk 10. évfordulójának jubileumi évében a nemzeti bizottságok összes dolgozói, összes tagjai és funkcionáriusai bizonyára minden erejüket megfeszítik annak érdekében, hogy az állami költségvetésből rájuk háruló feladatokat sikeresen teljesítsék. így még növelik részüket népgazdaságunk fejlesztésének gyönyörű eredményeiben. A CSKP és a Nemzeti Front kormányának vezetésével minden előfeltételünk és törekvésünk megvan ahhoz, hogy tovább szilárdítsuk a szocialista pénzügyeket és így járuljunk hozzá népünk jólétéhez, Szlovákia valamennyi dolgozójának kulturális életéhez és drága hazánk, a Csehszlovák Köztársaság^, felvirágoztatásához.