Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-24 / 97. szám, vasárnap

1955. április 24. UJ SZÖ 3 Beszámoló Szlovákia Kommunista Pártfa Központi Bizottsága munkáfáról és a párt további feladatai feltétlenül teljesíteni kell. A párt felelősségre fog vonni mindenkit, aki elhanyagolja kötelessé­geit és továbbra is tétlenül tűri a lemaradást. Az ércbányászat fejlődésének eddigi ered­ményei sem elégíthetnek ki bennünket. Tavaly Rudnyaniban 21 százalékkal jelentősen emel­kedett a fejtés. De egészben véve nem teljesí­tettük sem a vasérc, sem a mangánérc fejtési tervét. Az ércbányászat eddigi fejlődése sem felel meg azoknak a nagy összegeknek, ame­lyeket az elmúlt években ebbe az iparagba beruháztunk. (1953-ban pl. a beruházások ösz­szege 21-szerte volt nagyobb, mint 1948-ban.) Az SZLKP Központi Bizottságának irodája határozatot hozott a szlovákiai ércbányákban működő üzemi pártszervezetek politikai mun­kája színvonalának megjavításáról. Ez a hatá­rozat szolgáljon állandó irányelvül az ércbá­nyákban működő pártszervezetek, valamint az illetékes járási pártbizottságok mindennapi munkájához, mivel megmutatja azt a helyes utat, amelyen leküzdhetjük a politikai munka és a gazdasági feladatok teljesítése terén mindeddig tapasztalható lemaradást és biztosít­hatjuk ércbányászatunk helyét iparunk élenjáró ágazatainak sorában. A villanyáram termelése Szlovákiában az el­ső ötéves terv során 80 százalékkal emelke­dett, ami lényegesen kevesebb, mint az ipari termelés egész gyarapodna. Ennek következté­ben — különösen 1953—1954 telén — jelentő­sen korlátoznunk kellett a villanyáramszolgál­tatást és lényegesen több áramot kellett ide­vezetnünk a cseh országrészekből. A legutóbbi időben a villanyáramellátás lé­nyegesen megjavult azáltal, hogy a múlt év folyamán a villamosenergia termelése 22 száza­lékkal emelkedett. Üj áramfejlesztő telepeket helyeztünk üzembe, amelyeknek kapacitása az •^önálló villanyművek, vagyis az Energotröszt teljesítőképességét csaknem 65 százalékkal nö­velte az 1953. július 1-i állapothoz képest. Az áramellátás ezáltal annyira javult, hogy csak­nem egy éve nem vagyunk már kénytelenek korlátozni a villanyáramfogyasztást. Ehhez jelentős mértékben. hozzájárult az is, hogy csökkentettük az áramtermelő és áramel­osztó berendezések üzemzavarait, és a szovjet energetikai szakemberek példája szerint meg­javítottuk a fő javítások és a folyamatos ja­vítási munkálatok megszervezését és minő­ségét, valamint az a tény, hogy sok üzem csökkentette a termelési egységre eső villany­áramfogyasztást és megszüntette a fölösleges áramveszteségeket. A villanyáramellátás helyzetének megjavulS­sa lehetővé tette, hogy folytassuk a falvak és egységes földművesszövetkezetek villamosítá­sát. Tavaly további 50 községet kapcsolhattunk be a villanyáramhálózatba. Az idén 30 százalékkal kell növelni a villany-/ áramtermelést, ami lehetővé teszi, hogy to­vább gyorsítsuk a községek villamosításának ütemét és csökkentsük az e téren tapasztalható aránytalanságokat. Ezek a tagadhatatlan sikerek azonban semmi esetre sem vezethetnek arra, hogy csökkentsük az energetikai ipar fejlesztésére, és az áram­fogyasztás gazdaságosságára irányuló igyeke­zetünket. Fokozott erővel kell arra töreked­nünk, hogy minél jobban meggyorsítsuk a hő­és vízierőmű-telepek, áramelosztók és a há­lózat építését, hogy az új létesítmények biz­tosítsák a legnagyobb tokú üzembiztonságot és zavartalanságot, hogy rövid időn belül javulás álljon be ezen a téren. Fokozott erővel kell küz­denünk az áramfejlesztő és elosztóberendezések üzemzavarai ellen és tovább kell növelnünk az energetikai dolgozók szakképzettségét. A kohászatban — különösen a színes fém kohiszat terén az első ötéves terv során Szlo­vákiában jelentős fejlődést értünk el. A ter­melés 254 százalékkal emelkedett. Oj, nagy üze­meket építettünk fel, amelyek a legfejlettebb technológiát alkalmazzák. 1954-ben a szlovákiai kohászat termelése további 33 százalékkal emel­kedett. 1953-hoz képest hatszorta több alu­míniumot és 50 százalékkal több rezet termel­tünk. Jelentőspn emelkedett a vasöntvények gyártása is. A CSKP X. kongresszusa óta mindmáig to­vábbi fejlődés tapasztalható a szlovákiai gép­iparban is. Szlovákia iparosításának következe­tes végrehajtásával a gépgyártás ma már iparunk legerősebb ágazata, amely a legkor­szerűbb hajókat, nyersolajmotorokat, megmun­káló-gépeket, kotrógépeket, villanykemencé­ket, kazánokat, nyomásmérőket, golyóscsap­Sgvakat és egyéb gyártmányokat állít elő, ame­lyeket azelőtt Szlovákiában sohasem gyártottunk. A CSKP X. kongresszusa óta Szlovákia gép­ipara jelentős mértékben gyárt fogyasztási cik­keket !s. A szlovákiai gépgyártás ma már jelen­tős mértékben hozzájárul dolgozóink szemé­lyes fogyasztási igényelnek kielégítéséhez és a piacot különféle fémárukkal látja el. 1954-ben a szeptemberi kormánynyilatkozatnak megfele­lően 1953-hoz képest 273 százalékkal több ház­tartási mosógépet és 44 százalékkal több hű­tőszekrényt gyártottunk. Ugyancsak lényege­sen emelkedett a többi fogyasztási cikk terme­lése is. Bár az állami terv feladatainak teljesítésé­ben bizonyos eredményeket értünk el, a szlo­vákiai gépipari üzemek az általános tervtel­jesítésben jelentősen lemaradtak. Tavaly a brut­tótermelés tervét értékben 93,2 százalékra, áruban csupán 92,6 százalékra teljesítették. Ez érthetően visszatükröződött abban Is, hogy nem teljesíthettük kellően szállítási kötelezettsé­geinket a Szovjetunióval és a népi demokrati­kus államokkal szemben. A szlovákiai gépipar az idén sem teljesíti kielégítően tervfeladatait. Különösen súlyosan lemarad számos fontos gyárunk, mint a komá­romi Steiner Gábor-Művek, a dubnicai Vorosi­lov-művek, a tolmácsi Kirov-művek és más üiemek a terv teljesítésében. A termelési ter­vet Szlovákia gépipari üzemel 1955 eleje óta bruttó értékben 95,3 százalékra, áruban csak 90,9 százalékra teljesítették. Nem lehetünk elégedettek a gépipari gyárt­mányok minőségével sem. Az elmúlt két esztendőben jelentős sikereket értünk el a vegyiiparban. Szlovákia valameny­nyi vegyiipori üzeme — a bratislavai Béke­művek kivételével — nemcsak idejében telje­sítette tervfeladatait, hanem az üzemek több mint fele e feladatokat túl is szárnyalta. Az idei 6,2 százalékkal felemelt feladatok telje­sítésében a vegyiipar szakaszán a legfontosabb probléma a műrostok minősége, az ecetsavas mész termelése, valamint a kénsav- és mű­trágyagyártás. » A vegyiipar szakaszán elsősorban biztosí­tanunk kell a terv egyeneletes teljesítését, különösen a kénsav- és műtrágyagyártás sza­kaszán, meg kell javítanunk a műrostok és a plasztikus műanyagok minőségét, fokoznunk kell a termelés gépesítését és automatizálását. Tovább kell javítanunk a tudományos kutató­intézetek munkáját és meg kell gyorsítani bi­zonyos kutatómunkák elvégzését egyes fontos szakaszokon, például a szintétikus szesz, új műrostok és plasztikus anyagok kutatása terén. A szlovákiai könnyűipar 1954-ben a termelés bruttó értékének tervét 106,6 százalékra tel­jesítette, de bizonyos kedvező eredmények el­lenére még mindig lemaradás tapasztalható a gyártmányok választékában. Még mindig elő­fordul, hogy szerződésileg le nem kötött gyárt­mányokat állítanak elő. A könnyűipar munkájá­nak megjavítasa, elsősorban az egyenletes terv­teljesítés biztosítása érdekében meg kell javí­tani a vezetés munkáját, emelni kell a tervezés színvonalát, naponta és műhelyek szerint ellen­őrizni kell a terv teljesítését, és szüntelenül szilárdítani a munkafegyelmet. Nem teljesítették kielégítően a X. pártkong­resszus irányelveit az élelmiszeripar szaka­szán. Az élelmiszeripari megbízotti hivatal vál­lalatai tavaly a tej, baromfi, hús, cukor, sör és dohány szakaszain, vagyis a legfontosabb ágazatokban nem teljesítették a tervet. A hús­ipari gyártmányok tervének teljesítése pl. sok­kal kedvezőbb lehetne, ha a megbízotti hivatal hizlalói eleget tettek volna a tervben meg­állapított feladataiknak. A nyersanyaghiány okai nagyrészt a begyűjtői szervek hibái, valamint az is, hogy maguk az élelmiszeripari vállala­tok rosszul szervezik meg a felvásárlást. Az élel­miszeriparnak arra kell törekednie, hogy ter­melésében kellő egészségügyi és tisztasági szín­vonalat érjen el, ami közvetlen hatással van a gyártmányok minőségére és tartósságára. Az erdőgazdálkodási és faipari megbízotti hivatal általában túlteljesítette a tervfeladatokat, a megbízotti hivatal legfontosabb szakasza, az erdőipari főosztály azonban tervét csak 98,2 százalékra teljesítette. Ezen a szakaszon elégtelenül váltják valóra a CSKP X. kongresz­szusának irányelvét, hogy a fakitermelést fo­kozatosan távolabb fekvő vidékekre helyezzék át, mivel lemaradnak az előkészítő munkálatok elvégzésében. Még mindig a közlekedési vona­lakhoz közelfekvő, hozzáférhető helyeken terme­lik ki a fát, itt azonban a faállomány már meg­ritkult. Az erdei utak építése is haladékot szenved, mivel a tervek kidolgozása nem tart lépést a fakitermeléssel szemben támasztott követelményekkel. Nem használják ki kellően a meglevő gépi berendezéseket, bár a munka­folyamatokat az erdőgazdaságokban gépesítet­ték a legkevésbé. A közlekedésügy, az építőipar és a kereskedelem kérdéseiről A pártunk X. kongresszusán elhangzott bí­rálat valamint pártunknak és kormányunknak a vasúti közlekedés színvonalának emeléséről hozott határozata után a vasúti közlekedésben néhány jó eredményt értünk el. Jelentős rnermyiségű árut és utast szállítottak terven felül, fellendült a szocialista munkaverseny, a mozdonyvezetők mozgalma a szerelvények ton­nasúlyának növelésére, és új munkamódszere­ket vezettek be. A vonatok pontosabban köz­lekedtek és télen sem álltak be nagyobb za­varok. A vasutasok tehát általában eleget tet­tek feladatuknak. Ösztönzően hatott rájuk az új bér- és prémiumrendszer is, amelyet 1954. október 1-ével vezettek be. Másfelől nem hallgathatjuk el, hogy a vasúti közlekedés színvonalának emeléséről hozott párt- és kor­mányhatározatot nem teljesítik kielégítően. Még mindig sok itt a fogyatékosság. Az ok elsősor­ban abban keresendő, hogy a vasútigazgatósá­gok irányító és szervező munkája nem kielé­gítő. A közlekedést nem a konkrét hely­zet szerint irányítják, mivel azt a vasútigaz­gatóságon nem ismerik tüzetesen és így aztán a hiányokat sem szüntethetik meg cse­lekvőképesen. A vonatközlekedés grafikonja még mindig nem szolgál a vasúti közlekedés alapjául. Nem használják ki kellően a mozdo­nyokat és a vagonokat. A teherkocsiforgalom tervét sem teljesítik és a forgalmi idő 30 százalékában a kocsikat egyáltalában nem használják ki. Másfelől azonban a vasút sok esetben nem képes kielégíteni a szállítási igé­nyeket. Az utasok gyakran panaszkodnak, hogy nem kielégítő a vasúti szerelvények tisztasága és fűtése. Még mindig előfordulnak fegyelem­sértések a bérezés kérdéseiben is. Az emlí­tett fogyatékosságok ellenére a vasúti alkal­mazottak zöme tisztán látja és becsülettel tel­jesiti feladatait. Köztársaságunk felszabadulásának 10. évfor­dulója alkalmával a kassai és bratislavai vas­útvonalak dolgozói az ostravai vasút­vonal példájára munkaversenyt kezdtek a vasúti közlekedés színvonalának megjavítására. E téren különösen a kassai vasút dolgozói ér­tek el sikereket; ott a vezető dolgozók is meg­értést tanúsítanak a szocialista munkaverseny gondolata iránt és támogatják kibővítését. Hang­súlyoznunk kell, hogy a bratislavai vasútvona­lon nagy hiányosságok fordulnak elő. A kommunista vasutasoktól elvárjuk, hogy még jobban fognak harcolni a párt és a kor­mány határozatainak teljesítéséért. Az SZLKP kerületi és járási bizottságainak irodái is sok­kal következetesebben és rendszeresebben, ha­vonta ellenőrizzék a határozat teljesítését, amint ,azt a párt kötelességükké teszi. Fokozott gondot kell fordítaniuk a vasúti pártszerveze­tek, csomóponti bizottságok és politikái osztá­lyok munkájára, hogy hathatósabban segíthes­sék elő a vasúti közlekedés dolgozói előtt álló feladatok teljesítését. Ugyanez vonatkozik a közúti közlekedés és a távösszeköttetések sza­kaszán dolgozó kommunistákra is. Kongresszusunknak külön figyelmet kell for­dítania az építőipar kérdéseire. Az építőiparban aránylag széleskörűen kifejlődött az újítómoz­galom, ami 'azt bizonyítja, hogy munkásaink és technikusaink egy része az egyes feladatokat kielégítően, sőt bizonyos tekintetben kezdemé­nyezően és jól oldja meg. Egészben véve kielégítően teljesítik a vízierőművek és más, a kormány által gondozott létesítmények épí­tésének tervét. Ezzel szemben a nemzetgazda­ságunk számára fontos építkezéseinken, az üze­mek építése a lakásépítés, mezőgazdasági, szociá­lis és egészségügyi építkezések szakaszán a te^v teljesítésében komoly lemaradás tapasztalható, különösen az eperjesi, kassai és besztercebá­nyai kerületben. Nem teljesítik pártunk X. kongresszusának irányelveit. 1954-ben az épí­tőipari és szerepvállalótok mindössze a terv­bevett lakásegységek 54 százalékát készítették el és adták át. Az építészeti megbízotti hiva­tal a tervet csupán 48 százalékra teljesítette és 4579 lakásegységgel maradt adósa a dolgo­zóknak. A tervteljesítés eredményei ez év első negyedében sem tanúskodnak arról, hogy az építészeti megbízotti hivatal felelős dolgozói jobb munkát végeznének. 1955 első negyedében az építészeti megbízotti hivatal tervét csupán 80,3 százalékra teljesítette. Az építőipar tervfeladatait sem mennyiségi­leg, sem minőségileg nem teljesítik. Ennek oka abban rejlik, hogy nem kielégítő a megbízotti hivatal, a főosztályok és a vállalatok vezető és irányító munkája, a munkaszervezés alacsony színvonalon mozog, rendetlenség tapasztalható az építőanyag-ellátás terén és alacsony színvo­nalú az egyes építkezéseken az operatív terve­zés. Ennek következtében nagy, egyes építke­zéseken természetellenesen nagy a munkamu­lasztás és nem használják ki a munkaidőt. A bratislavai főiskolai internátust nem egé­szen 6 hónap alatt építették fel. Ez azt mutat­ja, hogy építőiparunk gyorsan és célszerűen is tud dolgozni. Az elért eredmény a munka jó megszervezésének és az építkezésen alkal­mazott folyamatos munkamódszernek köszön­hető, amit azonban az építőipar felelős dolgozói igen lassan terjesztenek és alkalmaznak. Az építkezés folyamatos munkamódszere nemcsak lényegesen növeli a munka termelékenységét, hanem megrövidíti az építkezés munkájának időtartamát is. Török. Malý, Plavecký és más elvtársak komplex munkacsoportjai 60—80 százalékkal nagyobb munkatermelékenységet érnek el, mint a régi módszerrel dolgozók. A CSKP X. kongresszusának irányelvei vala­mennyi építőipari dolgozónak, elsősorban a műszakiaknak kötelességévé tette, hogy az elő­gyártott elemek és épületrészek alkalmazásával az eddiginél sokkal merészebben teremtsék meg íz építészet iparosításának előfeltételeit. E té­ren már bizonyos előrehaladást értünk el az elő­gyártott elemekből álló raktárak építésében, ezt a módszert azonban mind ez ideig csak Bra­tislavában alkalmazták. Ezek az építkezések azonban szemléltetően megmutatták az új módszer előnyeit, amely rendkívül meggyor­sítja az építkezést. A régi módszerhez Képest ezzel jó néhányszoros időnyereség érhető el. Hasonló módszerrel építhetnénk fel a raktárakat a többi kerületben is. A beruházók és a tervező szervek hibájá­ból jelentős lemaradás tapasztalható a beru­házási építkezések szakaszán. 1954-ben Szlová­kiában 780 millió korona értékű tervbe vett beruházást nem hajtottak végre. Ebből az összegből a jelenlegi költségekkel tízezer lakás­egységet építhettünk volna fel. A tervezőiro­dák nem alkalmazzák kellően az új munka­módszereket. A tervezők nem gondoskodnak még rendszeresen arról, hogy az Ismétlődő tervrajzokban alkalmazzák a tipizálást, és újabb formákat keressenek a beruházási építkezések termelékenységének és gazdaságosságának nö­velésére. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy sok nemzeti bizottság felelőtlenül adott ki építkezé­si engedélyeket és nem irányította kellőképpen a kis családi házak építését. Ennek következ­tében tavaly az engedély nélküli egyéni épít­kezések nem kívánatos nagy méreteket öltöt­tek. A párt kongresszusa elvárja, hogy épí­tőipari dolgozóink teljesítik ez idei feladatai­kat, megszüntetik a visszásságokat, megjavít­ják a munkaszervezést és az építészeti meg­bízotti hivatal is az eddiginél jobban tesz eleget irányító és vezető feladatainak. Kereskedelmünk elégtelenül teljesíti a CSKP X. kongresszusának irányelveit elsősorban ab' ban, hogy nem elégíti ki kellően az áruk minő­ségével és választékával kapcsolatos igényeket, tehát nem teljesíti a fogyasztók és a terme­lés közti közvetítő szerepét* és nem szorgalmaz­za a gyártmányok minőségének megjavítását, a választék kibővítését. A fogyasztási szövetkeze­tek tavaly nem teljesítették iparcikkekben a kiskereskedelmi áruforgalóm tervét és 184,3 millió koronával maradtak adósai pénzgazdál­kodásunknak. Ügyszintén nem lehetünk elégedettek a szol­gáltatások minőségével, különösen a közös ét­kezdékben, ahol az ételek választéka és a tisz­taság még mindig nem kielégítő. Kereskedelmünk gyöngéje a gazdaságosság. Túllépik a költségtervet, másfelől azonban nem teljesítik a nyereségbeadás és forgalmiadó be­fizetésének tervét. Még mindig növekszenek a mankók, aminek egyrészt az üzletvezetők hiányos szakképzettsége, másfelől az elégtelen ellenőrzés az oka, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a tisztességtelen elárusítók visszaélése­ket és lopásokat kövessenek el. A kereskedelmi dolgozóktól elvárjuk, hogy jobban fogják szolgálni a közönséget, megja­vítják a könyvelési nyilvántartást, biztosítják az elárusító helyek és étkezdék alkalmazottai­nak jobb politikai és szakmai nevelését, foko­zottabban harcolni fognak a kereskedelem veszteségei ellen, bevezetik és megjavítják az alkalmazottak ellenőrzését. Munkatermelékenység, gazdaságosság, szocialista munkeverseny A X. pártkormresszus kötelességünkké tette, hogy szélesebb mértékben alkalmazzuk a tudo­mány és a technika vívmányalt a termelésben és bevonjuk a tudományos kutatómunkásekat országunk műszaki színvonalának emelésével kapcsolatos feladatok megoldásába; az üzemek és műhelyek meglévő berendezésének jobb ki­használásával, az új technika elsajátításával és bevezetésével, a munka jobb megszervezésével 1954-ben az iparban legalább 7 százalékkal, az építőiparban legalább 8 százalékkal növeljük a munka termelékenységét. A CSKP X kongresszusa ugyancsak meghagy­ta, hogy a népgazdaság valamennyi ágazatában arra kell törekednünk, hegy minél nagyobbfokú gazdaságosságot érjünk el és biztosítanunk kell azt, hogy a gazdaságosság rendszerének meg­szilárdítása az állami tervfeladatok teljesítésé­nek alapvető módszere, a fokozott gazdaságos­ság a népgazdaság fejlődésének legfőbb forrá­sa, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelkedésének alapvető feltétele legyen. Hogyan teljesítjük ezeket a határozatokat Szlovákiában? Szlovákiában nem lehetünk elégedettek a munkatermelékenység növekedésével. 1953-hoz képest 1954-Sen a munka termelékenysége 3,6 százalékkal emelkedett, az átlagbérek pedig 8,2 százalékkal. A munkatermelékenység és a bérek Ilyetén alakulása szerfölött egészségtelen jelenség. A CSKP KB októberi ülése a X. kongresszus határozatainak teljesítését értékelve részletesen elemezte az irányelvek teljesítését a gazdál­kodás szakaszán és hangsúlyozta: „Mindnjá-

Next

/
Thumbnails
Contents