Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-23 / 96. szám, szombat

6 IIISZÖ -24918, SpriÜs 23. • • lIVttXlBltSIIHlBlHUBIIStlfltlftlEBMUlflllHM BUVtlUllttUtSI tSltHIIBIFOlCMVIlCn EGY MILLIÁRD NÉGYSZÁZ MILLIÓ BANDUNGBAN ember képviselői a szabadságról, függetlenségről és a békéről tárgyalnak ei vT)lIISMV4tf• IIBtlSJfMfIBJ1BIIBIIBtIBKMHBItMIISIEBItVII•]!• 11VI]•IISIIBI1B3IMIIMlfSMVI••tlVliVIIHIilfURiflIf•••• HKIf

ITIBIIMIIB)jSII»• » i > I Másfél milliárd ember, a föld lakosságának, több mint a fele van képviselve azon a konferencián, amely április 18-án Indonézia egyik városában, Bandungban kezdődött. Abesszínia Területe 1 millió km

3, lakosainak száma 16 millió, fővárosa Addisz Abeba. Független állam, amely az időszámításunk előtti XI. században alakult meg. Uralkodója Haile Szelasszie négus, akit az olasz fasiszták 1936-ban elűztek trónjáról s aki 1944ben a ngo! segítséggel visszatért. Korlátlan egyeduralkodó, aki legújabban mindnagyobb amerikai befolyás alá kerül. Afganisztán Területe 650 ezer km

2, 11 millió lakosa van. Fővárosa Kabul. Hegyes és hideg ország. A lakosság jelentős része nomád életet él. 1919 óta független állam, amely 1954 márciusában fontos gazdasági szerződéseket kötött a Szovjetunióval és hazánkkal. Aranypart Területe 200 ezer km

2, lakosainak száma 4 millió. Fővárosa Accra. Gazdag angol gyarmat volt, jelenleg domínium Afrika nyugati partjain. Arany, mangán, gyémánt bányászata van és második helyen áll a világ kakaótermelésében. Igen erős népi mozgalom az 1951-évi választásokon hatalmas győzelmet aratott. A kormány elnöke angol bérenc, akivel elkeseredett harcot folytat a „nép szövetsége." BurmaTerülete 670 ezer km

2, lakosainak száma közel 20 millió. Fővárosa Rangún. Fő termékei a rizs, kaucsuk, gyapot, wolfram, kőolaj, szezámolaj, cink, ólom, ón, réz és drágakövek. Az angolok gyarmatosították a XIX. század elején, majd Indiához csatolták. A nemzeti mozgalomnak 1947-ben sikerült kivívnia a függetlenséget. Jelenlegi miniszterelnöke, U Nu a múlt év nyarán bejelentette hazája csatlakozását a Csou En-laj és Nehru által a békés együttélés tekintetében kimondott öt alapelvhez. Ceylon TerUlete 65 ezer km

2, lakóinak száma 8 millió. Fővárosa Colombo. A föld egyik leggazdagabb szigete, Már évszázadok óta gyarmat. Először portugál, majd holland, végül angol kézre került. 1948 februárja óta angol domínium. A sziget minden kincsét: teát, kaucsukot, ólmot, vasat, kaolint, drágakövet, koprát stb. az angolok aknázzák ki, akik a kormány tagjait kinevezik. Egyiptom Területe 1 millió km

2, lakosainak száma 22 millió, fővárosa Kairó. Fő termékei a gyapot, a rizs, a cuikor, és cukornád. Területén van az óriási stratégiai és gazdasági jelentőségű Szuezi-csatorna, amelynek vidékét egészen a múlt évig angol csapatok tartották megszállva. Az egyiptomi nemzeti mozgalomnak hosszúéves küzdelemben sikerült az angolokat csapataik visszavonására bírni, de a jelenlegi szerződés sem biztosítja Egyiptom területének sérthetetlenségét. A háború alatt a fasisztákkal együttműködő Faruk királyt néhány évvel ezelőtt a Forradalmi Tanács Nagib tábornok vezetésével elűzte. Nagibot egy évvel ezelőtt Naszr váltotta fel. Az új kormány betiltotta a kommunista wawdista (nemzeti) pártot, a Muzulmán Testvériséget, valamint a békemozgalmat. Az eddigi kizárólagos angol gazdasági, politikai és katonai befolyást ma jórészben az amerikai váltotta fel. Fülöp-szigetek Területe 300 ezer km

2, 21 millió lakossal. Fővárosa Manilla. Régi spanyol gyarmat, amelyet a fejlődő amerikai imperializmus 1898-ban ragadott el a spanyoloktól. 1946- óta névlegesen ugyan önálló, de az amerikai befolyás továbbra is teljes, India Területe 3 millió km

2, lakosainak száma 372 millió. Fővárosa Delhi, ősi kultúrterület, amely eleinte francia, portugál, majd angol gyarmattá lett. Évszázados szabadságmozgalmak eredményeképpen 1949-ben angol domínium lett, de az angolok megosztották területét, vallási ellentéteket szítva a hinduk és a mohamedánok között. A mohamedánok független állama Pakisztán (lásd Pakisztán címszó alatt). Az ország főtermékei: a rizs, gabona, cukornád, tea, gyapot, gumi, juta, szezámolaj, ipari A 29 ázsiai és afrikai ország értekezletét öt ázsiai ország: India, Indonézia, Ceylon, Burma és Pakisztán az ú.n.colombói hatalmak kezdeményezésére hívták össze. A konferencia fö célja ez államok nemzeti függetlenségének megvitatása. A bandungi értekezleten megnyilvánulnak az egész vüág számára láthatóan azok a mély, alapvető változások, amelyek Ázsia és Afrika életében az utóbbi években lejátszódtak. Az alábbiakban néhány sorban ismertetjük a bandungi konferencián résztvevő huszonkilenc ázsia és afrikai ország gazdaság-politikai földrajzát. termékei: szén, mangán, kőolaj, vasérc, réz, króm, magnezit, gyémánt, grafit. Az országban Nehru polgári kormányának politikájára jelentős hatást gyakorol a befolyásos Kommunista Párt, amely az ország szociális átalakulásáért küzd. Indonézia Területe másfél millió km

2, lakosainak száma közel 80 millió. Fővárosa Dzsakarta. Közel 350 esztendőn keresztül holland gyarmat volt, függetlenségét csak a második világháború utáni hosszas harcok árán küzdötte ki. 1949-ben holland domínium, majd az elmúlt esztendőben független köztársaság lett. Az Indonéziai Kommunista Párt befolyása alatt az ország polgári kormánya békés politikát folytat és minden amerikai, holland és angol nyomás ellenére nem vesz részt az amerikaiak diktálta délkelet-ázsiai támadó szövetségben (SEATO). Indonézia csupa szigetből áll, amelyek éghajlata az egész világon a legkedvezőbb. Termékei: rizs, kukorica, olajok, dohány, gumi, tea, kávé, cukor, ón, bauxit, kőolaj, szén stb. Irak Területe 435 ezer km

2, lakosainak száma 5 millió. Fővárosa Bagdad. Hűbéres királyság, amely teljesen Anglia és az Egyesült Államok politikáját követi. Az első világháború után a volt Törökország területén alakult meg. Legfőbb gazdagsága a híres moszuli kőolajforrások, amelyeket angol társaságok aknáznak ki. A török-iraki katonai szerződés kedvéért Irak, jóllehet arab állam, kilépett az arab államok szövetségéből és támogatja az amerikaiak szovjetellenes politikáját a Közel- és Közép-Keleten. A kormány ennek megfelelően minden eszközzel elnyomja az ottani kommunista pártot. Irán Területe 1640 000 négyzetkilométer, 21 millió lakossal. Fővárosa Teherán, mely ősi civilizáció székhelye. Független állam, amely azonban a múlt század végén jelentős kőolajforrásai miatt angol befolyás alá került. Hatalmas nemzeti mozgalom következtében sikerült 1951-ben állami kezelésbe venni a kőolajforrásokat, de az amerikabarát bábkormány teljes erejével a demokratikus jogokért küzdő Tudeh párt ellen fordult és azt betiltotta. 1953 óta az országot a sah, valamint Zahedi tábornok, az imperialisták ügynöke igazgatja. Japán Területe 370 ezer km

2, lakosainak száma 88 millió. Fővárosa Tokió. Sziigtetország igen sűrű lakossággal, amely évente egymillió fővel szaporodik. A második világháború vége óta alkotmányos monarchia. A kommunisták és a baloldali szocialisták nyomása következtében Josida amerikabarát kormányának a közelmúltban le kellett mondania és az új kormány két hatalmas ázsiai szomszédjával, a Szovjetunióval és a népi Kínával politikai és kereskedelmi kapcsolatok felvételére törekszik. Az ország főtermékei: selyem, textil, ásványok, cement, króm, réz, rizs. Az ipar igen fejlett és a lakosság kis vásárló képessége miatt nagyrészt kivitelre van utalva. Jemen Területe 62 ezer km

s, három és fél millió lakossal. Fővárosa Szana. Az arab félsziget déli részén fekvő hűbéres királyság. Fő terméke: a kávé, datolya és kőolaj. Jordánia Területe 95 km

2, 1300 000 lakossal. Fővárosa Amann. Ezt az országot az első háború után az angolok teremtették meg mesterségesen, hogy rajta keresztül vezethessék kőolajvezetéküket a moszulikutaktól a Földközi-tengeren lévő kikötőig. 1946 óta papíron „független" Abdullah király uralkodása alatt KambodzsaTerülete 181 ezer km

2 lakóinak száma 4 millió. Fővárosa Pnom-Penh. 1863-óta francia protektorátus. A múlt évi genfi egyezmény értelmében nem vehet részt semmilyen támadó jellegű csoportosulásban. A jelenlegi uralkodó erős amerikai befolyás alatt áll. Kína Területe közel 10 millió km

2, vagyis akkora, mint egész Európa. Lakosainak száma 600 millió. Fővárosa Peking. 1948-óta új korszak kezdődött Kína sok ezeréves történetében, amely a népi felszabadító hadsereg győzelmei nyomán végleg lerázta az imperialista igát. A Kínai Népköztársaság Mao Ce-tung elnökkel az élén a Szovjetunió oldalán vezető szerepet tölt be a világ demokratikus és béketáborában. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének statutuma szerint Kína a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának egyike. Ezt a jogot a Kínai Népköztársaság fennállásának hatodik évében is amerikai segédlettel Csang Kaj-sek bábkormánya birtokolja. Ugyanakkor az amerikaiak kezükben tartják Kína ősi részét, Tajvan-szigetét. LaOSZ Területe 236 ezer km

2, másfél millió lakossal. Fővárosa Luang-Prabang. Királyság. Francia protektorátus. A múlt évi genfi szerződés értelmében nem csatlakozhat semmilyen támadó jellegű szövetség-? hez. Libanon Területe 94 ezier km

3, másfél millió lakossal. Fővárosa Beirut. 1920-tól 1945-ig francia mandátum, angol segítséggel a második világháború után függetlenné vált. Erős népi és békemozgalom tevékenykedik az országban. A szakszervezeteknek is jelentős befolyásuk van. Libéria Területe 110 ezer km

3, másfél millió lakossal. Fővárosa Monrovia. Az első független néger állam, 1847-ben alakult. Valójában teljesen az Egyesült Államok befolyása alatt áll, ez volt az amerikai imperializmusnak első támaszpontja Afrika területén. Líbia Területe 1760 000 km

2, másfél millió lakossal. Fővárosa Tripolisz. Ritkán lakott sivatagi állam, amely évszázadokon keresztül török iga alatt nyögött. Az elmúlt évtizedekben olasz Huszonkilenc ázsiai és afrikai ország vesz részt a bandungi értekezleten. Térképünkön ezeket az országokat pontozva jelöltük meg. A meghívottak közül csak a Középafrikai Unió nem vesz részt az értekezleten (a térképen kereszt-vonalzással jelöltük). Ennek az angol félgyarmati területnek, amely a múlt évben nyerte el látszólagos függetlenségét, alig 6 millió lakosa van, míg az értekezleten részt vevő 29 ország lakóinak száma megközelíti a másfél milliárdot. gyarmat volt. Az ENSZ döntése értelmében 1950-óta alkotmányos királyság. Fontos angol és amerikai tengerészeti és repülőtémaszpont. Nepál Területe 140 ezer km

2, 7 millió lakossal. Fővárosa Katmandu. A Himalája bércei között fekvő független állam, amelybe csak a XVIII. század vége felé hatoltak be az angolok. 1816 óta angol protektorátus. Innen és a másik indiai hegyi államból, Kasmírból szerezték az angolok a benszülött katonaságot a többi indiai nép szabadságharcának elnyomására. A kommunista párt be van tiltva, de a parasztok tömegszervezete és a Nepáli Szakszervezet működnek. Pakisztán Területe 934 ezer km

2, 76 millió lakossal. Fővárosa Karacsi. Különös, angol mesterkedések szülte állam, amely két egymástól 1500 kilométerre lévő részből áll. Ennek megfelelően a kimondott amerikai politikát űző kormánya csak külső segítséggel tudja fenntartani hatalmát. Az angolok azért teremtették meg, hogy vallási alapon akadályozzák meg az egységes India létrejöttét és a két ország egymás közötti harca révén biztosítsák továbbra is gazdasági és politikai, valamint katonai befolyásukat. Ez az egyetlen jelentősebb ország az ázsiai szárazföldön, amely tagja a támadó keletázsiai tömbnek. (SEATO). Szaúdi Arábia TerUlete 1750 000 km

2, 7 millió lakossal. Fővárosa ElRiad. Uralkodója, Ibn Szaud bérbeadta az Aramco nevű amerikai kőolajtársaságnak az ország igen gazdag naftalelőhelyeinek kiaknázási jogát. Szíria Területe 187 ezer km®, három és fél millió lakossal. Fővárosa Damaszkusz. Mezőgazdasági állam. 1920-tól 1945-ig francia mandátum. 1948-óta független köztársaság. Erős népi mozgalmak színhelye, ahol jelentős befolyása van a kommunista pártnak. Jelenleg Törökország fejt ki katonai nyomást ellene, hogy csatlakozzék a török-iraki szerződéshez. Thaiföld (Sziám). Területe 531 ezer km

2, 20 millió lakossal. Fővárosa Bangkok. Régi független királyság, amely idővel portugál, majd francia, angol, végül napjainkban amerikai befolyás alá került. Az ország területén csangkajsekista bandák tevékenykednek a népi Kína megtámadása céljából. Törökország Területe 768 ezer km

2, 23 millió lakossal. Fővárosa Ankara. Kemál Atatürk polgári forradalma 1920-ban modern állammá igye-< kezett átalakítani az első világháborút elvesztő Ottomán császárságot. Kemál halála után a polgárság legreakciósabb része vette át a hatalmat, amely teljes mértékben kiszolgálja az amerikai imperializmust. Gyakorlatilag nem működhetnek a pártok, a békemozgalom be van tiltva. A mai reakciós török kormány belépett az Atlanti Szövetségbe. Vietnami Demokratikus Köztársaság Területe (Dél-Vietnammal együtt) 320 ezer km

2, és teljes lakossága 26 millió. Fővárosa Hanoi. Nyolcvan esztendeje francia gyarmat, ami ellen a lakosság állandóan függetlenségi harcot folytatott. A döntő megmozdulást a Nemzeti Egységfront (Viet-Mín) indította el a második világháború végén és 1946-ban kivívták az ország teljes függetlenségét. Ez ellen a francia kapitalizmus nyolc éven át gyarmati háborút folytatott, amely a közismert genfi megegyezéssel végződött. A Viet-Min-ben döntő befolyása a Ho CSi Minh által vezetett kommunista pártnak van. Dél-Vietnam Fővárosa Szajgon. Itt amerikai és francia szuronyok oltalma alatt Bao Daj bábcsászár uralkodik. Az ország sorsáról az 1956-ban megtartandó általános választások döntenek. Szudán Területe 2 és fél millió km

2, 9 millió lakossal. Fővárosa Khartum. Angol-egyiptomi kondomínium. A legutolsó választásokon az Egyiptommal való egyesülésért és az angol befolyás teljes megszüntetéséért harcoló uniónista párt qvőzött.