Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-21 / 94. szám, csütörtök

1955. április 21. UIS Zö 7 \ y\emzeíközi zenei /eszíioál Fővárosunk rendkívüli igyekezettel ké^ül felszabadulásunk tizedik, jubi\í évének megünneplésére. Körülti itő gondossággal és finom művészi érzékkel készítik elő és szervezik az idén a X. Nemzetközi zenei fesztivált is, ami Prágai Tavasz néven tölt be jelentős kultúrhivatást a haladó szellemű világ zeneművelő és zenekedvelő köreiben. A Prágai Tavasz a csehszlovák népi demokrácia szülötte és az elmúlt rövid pár év alatt olyan népszerűségre, sőt megbecsülésre tett szert, hogy máris értékes művészeti hagyománnyá fejlődött. Ez a tény a rendező bizottságot nemes célkitűzéseiben erkölcsileg arra kötelezi, hogy évről évre fokozza igényességét a műsorra tűzött zeneszámokkal és a szereplő művészekkel szemben. Mindez a követelmény az eddiginél még sokkal fokozottabb mértékben nyilvánul meg az idén, amikor kormányunk módot nyújt a személyes részvételre külföldi zenekedvelőknek is. A Turista nemzeti vállalat ugyanis 12 európai országból rendez külföldi kultúrintézmények bevonásával társasutazásokat Prágába a zenei fesztivál tartamára. Különleges jelentőséget nyer a küszöbön álló Prágai Tavasz azáltal, hogy a klasszikusok és az egész világ nagy komponistáinak alkotásai mellett korunk hazai zeneszerzőinek reprezentatív müvei is bemutatásra kerülnek. A látogatóknak így módjuk lesz az új, mai cseh és szlovák zenével megism rkedniök. A Prágai Tavaszt 1955. május 12. és június 3-a között rendezik. Több mint három héten át hangzanak majd fel Prága hangversenytermeiben híres művészek tolmácsolásában a legkiválóbb zeneszerzők opuszai. A gazdag ünnepi műsor magvát Smetana, Dvoŕák, Fibich, Suk, Janáček művei alkotják és Foerster, Novák, Ostrčil szerzeményei egészítik ki. A világklasszikusok közül Bach, Beethoven, Csajkovszkij, Chopin, Debussy, Berlioz és mások szerepelnek. Sosztakovics, Prokofjev, Rachmaninov, Bartók, Kodály, Ravel Szymanovszki, Sztravinszkij legjelentősebb művei mellett az utolsó tíz szabad év hazai alkotásai közül Jeremiás, Moyzes, Dobiaš, Seidi, Kardoš, fiidký, Suchoň, Kapr, Pauer, Irta:Jó Sándor Krejči legjobb szerzeményeit is műsorra tűzték. A zeneművek előadására a legkiválóbb csehszlovák és külföldi előadóművészeket kérték fel. Már az előzetes értesítésben szereplő szólisták is biztosítják a hangversenysorozat magas színvonalát. Ugyanez a megállapítás méltán vonatkozik a fényesmúltú zenekarokra is, amelyek oroszlánrészét képezik a műsornak. Gyönyörködhetünk majd a leningrádi filharmónia, a kínai népi együttes, a budapesti szimfonikusok, a lipcsei Gewandhausorchester és nyugatnémet Stross kamarazenekar kimagasló művészetében. E pompás zenekarokat a legjobb hazai és külföldi karmesterek fogják vezényelni. Számíthatunk a leningrádi Mravinszkij, Erich Kleiber, a német Ramin, az olasz Mario Rossi, a francia André Cluytens és Ferencsik János vendégfellépésével. Persze a kamara- és vokális zenét is a legjobb művészi együttesek előadásában élvezhetjük. A programon szerepelnek a Smetana, Ondriček, Janáček kvartettek, a Cseh szonett és a Cseh énekegyüttes. A Szovjetunió, mint mindig, most is legjelentősebb művészeit küldi vendégszereplésre. Az idén olyan fiatal szovjet művészek is érkeznek, akiknek ez lesz első külföldi bemutatkozásuk. Kína, az európai népi demokratikus országok, Franciaország, Anglia, Argentína, Olaszország, Ausztria, Nyugat-Németország és Svájc legjobbjaikkal vesznek részt a fesztiválon. A külföldi művészek közül a szovjet Leonid Kogan, az angol Alfredo Campoli, a svájci Blaise Calame, a. bolgár Vaskó Abadzsijev (hegedű), a Chopin-verseny győztese, a lengyel Adam Harasiewicz, a román Katz, a magyar Cziffra György, a francia Darré (zongora), a francia Tortelier (cselló), a szovjet Msztiszlav Rostropovics (gordonka), a szovjet Maszleniková, Ognivcev, az osztrák Vilma Lipp (ének), a francia Rampala (fuvola) csillogtatják meg tudásuk minden fényét a prágai hangversenydobogókon. Nagy várakozás előzi meg azt a hangversenyt, amelyen tömegdalokat, kórusműveket és kisebb kantátákat fog előadni a Csehszlovák Rádió énekkara Jirí Pinkas vezényletével. Ezek szólnak leginkább a dolgozók legszélesebb tömegeihez, hisz a szocialista hazaszeretet érzése csendül ki belőlük, erőt mutatnak és derűs jövőbelátást sugároznak ki magukból. A Prágai Tavaszt Smetana halálának 71. évfordulóján, május 12-én nyitják meg. A nyitó hangversenyen hagyományszerűen, íratlan törvény alapján a Cseh Filharmónia Šejna vezényletével Smetana „Hazám" örökbecsű szimfonikus költeményét adja elő. Ugyanaz nap a Nemzeti Színházban a csak egész kivételes ünnepi alkalmakkor játszott Libuša opera lesz műsoron. A Prágai Tavasz alkalmából a Nemzeti Színház előadja azt a négy operát (Eladott mennyaszony, Dalibor, Rusalka (Sellő), Jeji pastorkyňa (Jenufa), amelyekkel a közeljövőben a Szovjetunióban fog vendégszerepelni. A hivatalos műsor 36 hangversenynyel számít. Ezenkívül lesznek külön kivánsághangversenyek. Több prágai színház is bekapcsolódik műsorával a Prágai Tavaszba és az eddigi szokásokhoz híven a vendégművészek ellátogatnak Bratislavába és több más kerületi városba. A legjelentősebb hangversenyeket a televízió is közvetíteni fogja. Az eddig évről évre visszatérő jegymizériák, magyarán mondva jegyüzérkedések kiküszöbölése és az egyenletesebb látogatottság érdekében a Prágai Tavasz titkársága idén előfizetési rendszert léptetett életbe. Az egyes hangversenyeiklusokra kedvezményes áron bérleteket lehet vásárolni. A bérlet különösen csoportos elővétel szempontjából előnyös és biztosítja a jegyeket azokra a hangversenyekre is, amelyekre eddig csak a legnagyobb nehézségek árán lehetett bejutni. A fesztivált fiatal gordonkaművészek nemzetközi versenye előzi meg. Jövőre nemzetközi hegedűversenyt, 1957-re nemzetközi zongoraversenyt terveznek Prágában. Csajkovszkij valamikor arról álmodozott, bár csak eljutna zenéje a nép Qózílel cAttila miíékczde Müve eleven emlékezés, de idézni őt kevés, kevés, követni kell és hinni benne, szelleme: fénykút, omló forrás, a tegnap nagy sommája, tükre, öröme, búja, vert szerelme. A költő él. Érctrombitája harsog , és sorba állít harcot és kudarcot, hogy felvonuljon mind, mind, ami volt, s mozdul, kapar szívében a bánat, hull fejére mennykő és gyalázat, fáj gerince, ám de nem hajol. Mert tiszta ö, mint hóba mártott fennsík, s ha szól, a nyelve zengő áradás. Botor erőszak ellen hadakozva csatába küldi verse táborát. A meghajszoltak igazságát védőn lázít, tanít a „város peremén", a proletárok sorsába fogózva országot emel vert szívén. Ifjúsága: átok és sivárság, pöröl vele, halálig tiporja, szeretetre szomjazó szerelmét sötét lombú koszorúba fonja. De végtelenbe árad kínja, vádja, „qz utca és a föld fia" kiált, tanulságul a késő nemzedéknek, elménkbe vési termő igazát. József Attila, lelkünk ihletője, testvér-tanítónk, igazság kovácsa, müveddel telten íme, emlékezünk reád, a véres költő-katonára. Szívünkben izzó tornyot emel versed, hogy onnan nézzünk látón szerteszét, s mint fénylő zászlót, lobogtassuk egyre a szabad ember végtelen hitét. DÉNES GYÖRGY. széles tömegeihez. Muzsikáját akkor csak a hangversenytermek előkelő közönsége élvezte. A zene iránti szeretet a népben igen mélyen gyökerezik. Ma már a komoly, nehéz zenét valóban milliók hallgatják. Nagy szerepe van ebben a rádiónak. Népünk legszélesebb tömegei naponta merítenek szépséget, szórakozást, üdülést, erőt, a rádiói zenei programjából. Amit Csajkovszkij életében, nem ért meg, az a mai szerzőknek már egészen természetes. Lakosságunk, új hangversenyközönségünk nagy kulturális felemelkedését bizonyítja az az óriási érdeklődés, amely a Prágai Tavasz iránt megnyilvánul. A zenekultúra legjobb művelőinek prágai találkozója valóban világraszóló kultúreseménynek Ígérkezik. Huszonhárom napig Prága lesz a zenei élet világ központja. A muzsikusok nagy sorakozója, a nemzetek közötti elevenebb kultúrkapcsolatok gyarapítását mozdítja elő. Nagyban hozzájárul a népek közötti kölcsönös megértés, a művészet iránti szeretet nemes gondolatának megszilárdításához. lista állam korszakát. Ebben, e teljesen új alapban rejlik a kassai program tulajdonképpeni és legfőbb jelentősége. Ez árad felénk megszövegezéséből, szavaiból, formájából is. Nyoma sincs benne a hasonló jellegű burzsoá megnyilatkozások dagályosságának. Amazok a terjengő szavakkal tartalmuk igaztalanságát, hamisságát leplezik. De erre a kassai programnak szüksége sem volt, és nem is akart ilyetén eszközökkel hatni. Minden szónak megvan a maga tárgyi jelentősége benne. Ebből a szempontból igen nagy jelentőségű volt már az a puszta tény is, hogy a kormány, amely immár a köztársaság területének felszabadult részén kezébe vette népünk vezetését, első székhelyén az egész cseh és szlovák nép elé terjesztette programját, amely szerint irányítani kívánta az új, a szovjet hadsereg által lépésről lépésre felszabadított Csehszlovákia sorsát. Már ez önmagában azt mutatta, hogy e kormány nemcsak nézeteiben, hanem a néphez fűződő kapcsolataiban is lényegesen különbözik elődjeitől. íme, ezt akarjuk, ezeket a feladatokat tűzzük magunk elé — állapította meg teljes nyíltsággal a kassai program. És tovább: nemcsak valami bizarr ötlet kapcsán tűztük ki magunk elé céljainkat. Célkitűzéseinket és megvalósításukat a nép akarata szabja meg, amely kifejezésre jutott a megszállás idején, és munkánk során okulunk népünk szomorú és néha örömteli tapasztalataiból, amelyeket e nehéz időkben szerzett. Népünk azelőtt sem nézett vakon a világba. Csehek és szlovákok érezték és jól tudták, ki a barátjuk és ki az ellenségük. Az orosz nemzet iránti szeretet évszázadokon át mélyen gyökerezett népünkben és eljutott országunk legtávolabbi részeibe is. Hisz csakis ezáltal őrizte meg népünk nemzetiségét, itt a szlávság távoli őrhelyén, körülvéve a bennünket elnyelni kész idegen világtól. Az 1938. évi események több, mint elégségesen megmutatták népünk e beállítottságának helyességét, amennyiben az még egyáltalában bizonyításra szorul. Még Franciaország is, amely iránt nálunk — főleg az értelmiség körében — a legnagyobb rokonszenv nyilvánult meg, a sorsunk szempontjából döntő pillanatban nemcsak magunkra hagyott bennünket, hanem készségesen jóváhagyta pusztulásunkat. Ugyanakkor a Szovjetunió, az orosz és más hozzánk oly közeli népek országa még Genfben is síkraszállt mellettünk akkor is, amikor saját burzsoá kormányunk sem tartotta helyesnek, hogy védelmezze népünk és államunk ügyét. És később a Szovjetunió mérhetetlen áldozatai, szeretete és őszinte törekvése, hogy megszabadítson bennünket a hitlerista nácik karmaiból, félreérthetetlenül megmutatta, merre forduljunk, kire támaszkodjunk. A kassai program, az új Csehszlovákia chartája egyik alapvető pontjában állapítja meg: minden időkre kitartunk a testvér Szovjetunió és népe mellett. Az elmúlt nehéz esztendők tapasztalatai még valami mást is megmutattak: ha azt akarjuk, hogy utunk belpolitikailag is jő, megbízható és eredményes legyen, úgy a felszabadult Csehszlovákiát gazdaságilag és társadalmilag is új, jobb alapokon kell felépítenünk, mint a régi Csehszlovákia volt. Hisz éppen a kapitalista rendszer tette országunkat a nagykapitalisták és imperialisták játékszerévé, akik egyrészt tőkebefektetéseik révén lefölözték országunk gazdagságát, ugyanakkor azonban készek voltak áruba bocsátani Csehszlovákiát, az ország létét is, ha ez valóban, vagy csupán látszólag előnyösnek mutatkozott. Hogy úgy mondjam, számlájukat Csehszlovákiával fizettették ki. Ezt szemléltetően mutatta meg München, az 1938-as évi események, amelyek a történelem legnagyobb gyalázatosságainak egyikét jelentik. Népünk azonban már régóta annyira érett, hogy nehezen viselte el, ha érezte, hogy más, őt kizsákmányoló társadalmi rétegek érdekében használják ki. Ez a folyamat a huszitamozgalommal kezdődött, évszázados parasztlázadásokkal folytatódott és az újkorban széleskörű munkásmozgalomban jutott kifejezésre, amely egyesítette dolgozó népünk széles rétegeit. Amikor aztán létrejött az új, szocialista állam, amely rohamosan és szerencsésen emelte a nép életszínvonalát, amint azt a Szovjetunió példája tanúsította és tanúsítja, elképzelhetetlen volt, hogy feltámasszák a régi kizsákmányoló rendszerek minden átkát és nyomorát, hisz lehetőség nyílt arra, hogy Csehszlovákiát új, jobb alapokon építsük fel, összhangban népünk évszázados vágyaival és törekvéseivel. A kassai kormányprogram második sarkalatos pontja, mondhatnánk pillére tehát a következőkben foglalható össze: az új Csehszlovákia a dolgozók állama, szocialista állam lesz. Minden további ebből a két alapvető tételből következik. Az új Csehszlovákiában nem volt többé helyük azoknak, akik a döntő pillanatban ugyanúgy készek voltak elárulni államunkat és népét, amint hamis külföldi szövetségesei elárulták. A megszállás idején nemcsak egyes személyek, hanem csoportok, politikai pártok és a lakosság egyes nemzetiségi rétegei egészükben is eléggé megmutatták, mennyire ellenséges álláspontot foglalnak el államunkkal szemben és hogy az új Csehszlovákia építősénél nem támaszkodhatunk rájuk. Azokat viszont, akik hívek maradtak államunkhoz, annál forróbb szeretettel hívtuk munkára, hogy segítsenek felépíteni új, jobb életünket biztosító államunkat. A nemzeti bizottságok, mint a nép szervei, azt a szerepet kapták, hogy megalakulásuk után a nép akaratának hűséges hirdetői és végrehajtói legyenek. Üi hadsereget szerveztünk, hogy megvédelmezze az új Csehszlovákiát azokkal szemben, akik bármikor is veszélyeztetnék. Az új állam lényege ezáltal nemzeti és népi lett, hazafias alapokon felépülő; ez hatotta át kulturális munkánkat, egészségügyünket, nevelőmunkánkat, egyszóval mindazt, amire a küldetésének teljesítésére áhítozó nemzetnek szüksége van. A csehek és a szlovákok együttélésének kérdését is az egyedül helyes alapon oldottuk meg. Nem úgy, hogy az egyik uralkodjék a másik fölött, hanem úgy, hogy testvéri együttműködésre lépjenek. Csakis ezen az alapon építhettük fel az új Csehszlovákiát, mint e két nemzet közös hazáját. Ez volt a kassai kormányprogram célja és értelme, amelyet 1954. április 5-én hirdettünk meg a Nemzeti, vagyis Népfront kormányának első ülésén, Kassán. E program nem a pillanat vagy puszta ötlet szüleménye volt. A történelem szólalt meg benne. Ezért meg kell emlékeznünk arról az emberről is, aki legtöbb munkáját és idejét fordította e program kidolgozására. Klement Gottwald volt az, aki okulva nemzetünk történetéből és körültekintően értékelve nemzeteink népi erőit, valóban olyan alapokmányt hozott létre, amelyen áll és ma is tovább virágzik az új Csehszlovákia. Emellett említést érdemel, hogy azok, akik Londonból érkeztek és megszokták, hogy a miniszteri bársonyszékben régifajta kispolgár-politikát folytassanak, milyen keveset foglalkoztak o program kidolgozásával. így például rr.onsignore Šrámek, aki mégiscsak a londoni kprmány elnöke volt, igen keveset törődött azzal, milyen lesž a kormányprogram szövege. Mialatt a kormányprogram megszövegezéséről tárgyaltak és dolgoztak rajta, ö majdnem állandóan beteg volt. De tüstént egészséges lett és elemében érezte magát, mint hal a vízben, mihelyt arról kezdtek tárgyalni, hogyan és kivel töltik be az egyes miniszteri tárcákat. Még azt sem bánták sem ö. sem a vele hasonszőrűek, hogy a jövendő kormány tagjaiként aláírásukkal kell megerősíteniük, hogy egyetértenek a programmal és támogatják azt. További eljárásuk egyébként világosan megmutatta, micsoda értékít tulajdonítottak, vagy jobban mondva, nem tulajdonítottak a kultúra és er köles ez állítólagos védelmezői aláírásuknak. Ezt egyébként 1948 februárja a kelleténél világosabban is" bebizonyította. Ma már tisztán látjuk, hogy az ó programjuk kezdettől fogva a februári eseményekben betetőzött árulás volt. Ez azonban semmiképpen sem csökkenti, ellenkezőleg, még jobban hangsúlyozza a kassai program jelentőségét. Ma, tíz esztendő múltán vi'ágosan látjuk, micsoda előnyt jelentett számunkra, hogy már akkoriban • ilyen határozottan, a jövő távlatával szövegezhettük meg az új Csehszlovákia új alapelveit. Tíz esztendős tapogatódzástól menekültünk meg, amelyből mások manapság oly nehezen találják meg a kiutat. De végül ők is eljutnak a helyes útra. Bármerre nézünk, látjuk, milyen helyesen választottuk meg utunkat új életünk, új állami létünk első pillanataiban. Ezért tiszteletünket fejezzük ki a kassai program iránt, tiszteletünket fejezzük ki mindazoknak, akik dolgoztak tajta, s a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel emlékezünk meg legfőbb alkotójáról, Klement GottwaldróL