Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-21 / 94. szám, csütörtök

110 U J SZ

Ö 1955. április 19. Csou En-la| beszcde az dzsiai és afrikai országok konferenciáján Fogjanak össze az ázsiai és afrikai országok Csou En-laj, az államtanács elnöke, a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetője az ázsiai—afrikai országok konferenciájának április Í9-i teljes ülésén a következő beszédet mondotta: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata V. I. Lenin születésnapjának megünnepléséről A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1955. április 18-án kelt rendeletével elhatározta, hogy minden év április 22-én V. I. Leninnek, a dolgozók nagy vezérének és a szovjet szocialista állam alapítójának születésnapján az összes épületeken és vasútállomásokon, kikötőkben, hajókon és a lakóházakon tűzzék ki a Szovjetunió állami lobogóit. Szovjet jegyzék az USA kormányához a négyhatalmi konferencia összehívására Ausztria részvételével V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere április 19-én fogadta Ch. Bohlen urat, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét és tájékoztatta őt a Moszkvában április 12—15-én lefolyt szovjet-osztrák tárgyalások eredményéről. Ezenkívül V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere Ch. Bohlen nagykövetnek átadta a szovjet kormánynak az USA kormányához intézett jegyzékét. A jegyzék így hangzik: Elnök úr, küldött urak! Fő beszámolóm sokszorosított példányait szétosztották önök között.' Miután meghallgattam több küldöttség vezetőjének beszédét, szívesen tennék még néhány utólagos megjegyzést. A kínai küldöttség azért jött ide, hogy az egység megteremtésére törekedjék és nem azért, hogy civakodjon. Mi kommunisták nem titkoljuk, hogy hiszünk a kommunizmusban és hogy a szocialista rendszert jó rendszernek tartjuk. Nem szükséges e konferencián eszménk terjesztése és államunk politikai rendszerének ajánlása, ha közöttünk különbségek is vannak. A kínai küldöttség azért jött ide, hogy közös alapot keressen és nem azért, hogy ellentéteket szítson. Meg vannak-e az előfeltételei annak, hogy közös alapot találhassunk? Igen, megvannak! Az ázsiai és afrikai országok és népek döntő többsége szenvedett és még mindig szenved a gyarmati rendszer nyomása alatt. Ezt mindnyájan elismerjük. Ha a közös alapot úgy fogjuk keresni, hogy kiküszöböljük a gyarmatosításból eredő szenvedéseket és csapásokat, akkor nagyon könnyen megértésre, egymás tiszteletbentartására, szimpátiára, valamint támogatásra találunk, amely felváltja a kölcsönös gyanúsítást, aggályokat és ellentéteket. Ezért egyetértünk az ázsiai—afrikai országok konferenciája négy célkitűzésével, ahogy azokat a bogorai konferencián az öt ország miniszterelnökei ^kijelentették és nem állunk elő új javaslatokkal. Tajvan körzetében az Egyesült Államok által előidézett feszültséget illetőleg a konferencia elé terjeszthetnénk mérlegelés végett, mint tárgysorozati pontot, a Szovjetunió által előterjesztett javaslatot, hogy ezt a problémát nemzetközi konferencián oldják meg. A kinai nép ama elhatározása, hogy a kínai területet képező Tajvant és a partmenti szigeteket felszabadítsa, igazságos. Ebben az esetben, a mi belügyünkről van szó, a mi szuverén jogunk gyakorlásáról. A mi igaz követelésünk már megnyerte sok ország támogatását. A konferencia elé terjeszthetnénk mérlegelés végett a Kínai Népköztársaság elismerésének és az ENSZ-ben őt megillető helye biztosításának kérdését is. A bogorai konferencia, melyet a múlt évben az öt colomból hatalom miniszterelnökei szerveztek, állást foglalt a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli törvényes statútumának felújítása mellett. Hasonlóképpen nyilatkoztak más ázsiai és afrikai országok is. Ezenkívül az Egyesült Nemzetek Szervezetét azért is bírálhatnék, hogy Kínával szemben igazságtalanul jár el. Mi azonban mindezt nem cselekedjük, mert konferenciánkat ezáltal bevonnánk mindezen problémák .vitájába anélkül, hogy azokat megoldhatnánk. Konferenciánkon közös alapot kell keresnünk, bár nem lépünk vissza különböző nézeteinktől. Ami ezt a közös alapot illeti, a konferenciának ki kellene hirdetnie mindnyájunk közös óhajait és követeléseit. Ez a mi fő feladatunk. A nézetbeli eltéréseket illetően senkitől sem kívánják meg itt, hogy lemondjon nézeteiről, mert a szempontok különbözősége tárgyilagos tény. Nem szabad megengedni, hogy a nézetbeli különbségek megakadályozzanak minket abban, hogy egyezményre juthassunk fő kérdéseinkben. Szempontjaink közös alapján megkísérelhetnénk kölcsönösen megérteni egymást és a 'különféle nézeteket helyesen értékelni. Most elsősorban a különféle ideológiai és társadalmi berendezésekről szeretnék beszélni. Be kell ismernünk, hogy ázsiai és afrikai országaink között különböző eszmei és társadalmi rendszerek uralkodnak. Azonban ez minket nem akadályoz meg abban, hogy közös alapot keressünk arra, hogy összefogjunk. A második világháború után sok új, független ország keletkezett. Ezen országok egyik csoportját a kommunista párt vezeti, a másik csoportot pedig a nacionalisták. Az első csoportban nincsen sok ország. Azonban egyeseknek nem tetszik az, hogy a 600 milliós kínai nép olyan politikai rendszert választott, amely szocialista jellegű és amelyet Kína Kommunista Pártja vezet és hogy a kínai nép már nem nyög az imperialisták járma alatt. A második csoport országai számosabbak: India, Burma, Indonézia és még több ázsiai és afrikai ország tartozik közéjük. Mindkét csoport országai lerázták magukról a gyarmati uralmat és állandóan harcolnak a teljes függetlenségért. Van-e ok arra, hogy ne érthessük meg egymást, hogy ne tartsuk tiszteletben egymást, hogy ne segíthessünk egymásnak, hogy ne szimpatizáljunk egymással? Megvan minden okunk arra, hogy az ismert öt elvből alapot teremtsünk a baráti együttműködés és a köztünk lévő jó szomszédi kapcsolatok kiépítésére. Ázsiai és afrikai országaink, Kínát sem kivéve, gazdaságilag és kulturális szempontból mind elmaradottak. Mivel ázsiai—afrikai konferenciánk senkit sem zár ki, miért nem érthetnénk meg egymást és miért ne teremthetnénk egymás között baráti együttműködést? Másodsorban szeretnék mondani valamit a valásszabadság kérdéséről. A vallásszabadság elvét minden modern állam elismeri. Mi kommunisták ateisták vagyunk, azonban tiszteletben tartjuk minden hívő meggyőződését. Reméljük, hogy a hívők szintén tiszteletben fogják tartani a felekezetnélkülieket. Kína a vallásszabadság országa. Kínában nemcsak hét millió kommunista van, hanem néhány millió muzulmán, protestáns és katolikus is. A kínai küldöttség egyik tagja muzulmán lelkész. Ez a helyzet nincsen kárára Kína belsS egységének. Miért lenne az lehetetlen, hogy az ázsiai és afrikai országok szövetsége hívőket és felekezetnélkülieket egyesítsen ? A vallásháborúk szításának ideje már lejárt, közöttünk nincsenek olyanok, akik ezekből az ellentétekből hasznot húzhatnának. Harmadsorban szeretnék valamit mondani az úgynevezett bomlasztó tevékenységről. A kínai nép harca a gyarmatosítás ellen több mint 100 évig tartott. A Kína Kommunista Pártja vezette nemzeti és demokratikus forrada'mi harcot terhes és nehéz harminc év után végre siker koronázta. Lehetetlen lejrni a kínai nép minden szenvedését az imperializmus, a feudalizmus és csangkajseki uralom alatt. Végre a kínai nép maga választotta meg államformáját és mai kormányát. A kínai forradalom a kínai nép harcával győzedelmeskedett. Ezt a forradalmat nem importáltuk sehonnan. Ezt nem tagadhatják azok sem, akiknek nem tetszik a kínai forradalom győzelme. A kínai közmondás azt mondja: „Ne tégy másoknak olyat, amit magadnak sem kívánsz!" Ellene vagyunk a külső beavatkozásnak, hogyan avatkozhatnánk tehát mi mások belügyeibe? Egyesek azt tartják: A külföldön több mint tízmillió kínai tartózkodik és az ő kettős állampolgárságuk megkönnyíthetné bomlasztó munkájukat. Azonban a kettős állampolgárság problémáját a régi Kínától örököltük. Csang Kaj-sek most a maroknyi külföldi kínait bomlasztó tevékenységre használja fel. Azonban a Kínai Népköztársaság kormánya a külföldön élő kínaiak kettős állampolgárságának problémáját afz illető országok kormányaival készséggel megoldja. Egyesek azt tartják, hogy a thaiföldiek kínai autonóm területe veszélyt jelent másokra. Kínában több mint 40 millió nemzetiségi kisebbségekhez tartozó állampolgár lakik. A thaiföldiek és a csuani nemzetiség, amely ugyanolyan eredetű, mintegy 10 millió lelket számlál. Mivel ezek a nemzetiségek léteznek, önkormányzatot kell nekik adni. Ugyanr úgy, ahogy a san-törzsek autonómiával rendelkeznek Burmában, minden nemzetiségi kisebbségnek autonóm területe van Kínában. A nemzetiségi kisebbségeknek Kínában önrendelkezési joguk van, nem lehet tehát azt állítani, hogy veszélyeztetnék szomszédjaikat. Az öt elv pontos betartása alapján készek vagyunk az összes ázsiai és afrikai országokkal, a világ összes országaival, elsősorban a szomszédos államokkal felvenni a kapcsolatokat. A probléma ma nem abban rejlik, hogy bomlasztó tevékenységet fejtenénk ki más államok kormányai ellen, hanem abban, hogy vannak egyesek, akik támaszpontokat építenek Kína körül, hogy a kínai kormány ellen fejtsenek ki bomlasztó tevékenységet. Például a Kína és Burma közötti határon valóban tartózkodnak a csangkajsek-klikk fegyveres elemeinek maradványai, akik mind Kína, mind Burma ellen felforgató tevékenységet fejtenek ki. Mivel Kína és Burma között barátságos kapcsolatok állnak fenn, mindig tiszteletben tartottuk Burma szuverenitását, bízunk a burmai kormányban, hogy ezt a problémát megoldja. A kínai nép maga választotta kormányát és ezt a kormányt támogatja. Kínában vallásszabadság van. Kínának nincsen szándékában bomlasztó tevékenységet folytatni a szomszéd országok kormányai ellen. Éppen ellenkezőleg, Kína van kiszolgáltatva annak a bomlasztó tevékenységnek, amit nyíltan és leplezetlenül folytat az Amerikai Egyesült Államok. Azok, akik ebben nem hisznek, eljöhetnek Kínába, vagy elküldhetnek valakit, hogy meggyőződjék saját szemével. Tekintetbe vesszük, ho'gy még kételyek támadhatnak egyeseknél, akik eddig az igazságot nem ismerték. Egy kínai közmondás ezt mondja: „Jobb egyszer látni, mint százszor hallani!" Szívesen vesszük, ha e konferencián részt vett bármely ország küldöttei meglátogatják Kínát bármikor, amikor idejük lesz rá. Nincsen semmifele bambuszfüggönyünk, azonban némely emberek füst-válaszfalat igyekeznek közöttünk és maguk között létrehozni. Ázsia és Afrika 1 (milliárd 600 milliót számláló népei konferenciánknak sok sikert kívánnak. A világ öszszes országai és népei, amelyek a békét óhajtják, elvárják, hogy konferenciánk hozzájáruljon a béke táborának kibővítéséhez és a kollektív béke megteremtéséhez. Fogjanak öszsze ázsiai és afrikai országaink. Tegyünk meg mindent, hogy a mi ázsiai-afrikai konferenciánk sikeres legyen. A bandungi konferencia küldöttségeinek vezetői megbeszélést tartottak Az ázsiai-afrikai országok bandungi konferenciájára érkezett küldöttségek vezetői április 20-án délelőtt megbeszélést tartottak. A délelőtt folyamán tanácskoztak a konferencia gazdasági és kulturális bizottságai is. Az olasz kormány meghiúsitotta a demokratikus jogászok nemzetközi szövetsége elnö^segeneK gyűlését A demokratikus jogászok nemzetközi szövetsége jelentette, hogy április 13-án a szövetség elnöksége Rómában gyűlést akart tartani. Az olasz külügyminisztérium már régebben hivatalosan kijelentette, hogy hajlandó megadni a beutazási engedélyt azon országok küldöttteinek, akiknek szükségük van ilyen külön engedélyre, különösen a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság küldöttei számára. A vízumokat azonban mégsem adták ki. A szövetség közleménye így hangzik: „Ez lehetetlenné tette az elnökségnek a gyűlés megtartását, amelyen a nemzetközi jog elveinek szemszögéből meg kellett volna tárgyalni a különböző államok békés együttélésének proolémáit. Az elnökség elhatározta, hogy a gyűlést mindenképpen megrendezi és ezért valamilyen más országban fog összejönni." „A szovjet kormány szükségesnek tartja az USA kormányát figyelmeztetni a következőkre: Moszkvában április 12—15-én a szovjet kormány és az osztrák köztársaság kormányküldöttsége között, amelyet J. Raab szövetségi kancellár vezetett, tárgyalások folytak. A nézetek kicserélése után beigazolódott, hogy most fennáll a lehetősége annak, hogy végérvényesen "megoldják az osztrák kérdést és megkössék Ausztriával az államszerződést. Ez lehetővé teszi a demokratikus osztrák állam függetlenségének teljes felújítását, ami lényegesen hozzájárul az európai béke megszilárdításához. A szovjet kormány reméli, hogy az USA kormánya hozzájárul a négy hatalom kormánya és az osztrák koi'mány közötti egyezmény eléréséhez az osztrák államszerződés megkötésére vonatkozólag. A szovjet kormány szükségesnek NÉHÁNY SORBAN A „FRANCÉ PRESSE" ügynökség sajgoni tudósítója jeleníti, hogy ColIms tábornokot,' az USA elnökéner.dcu-vietnarni külön megbízottját tanácskozásra hívták Washingtonba. A lap nézete szerint Collins tábornokot azért hívták haza, hogy informálja az amerikai kormányt a dél-vietnami válságról és megfelelő akciót készítsen elő. MOSZKVÁBAN, április 19-én átadták Margueritte Long ismert francia zongoraművésznőnek a Csajkovszkij-Moszkvai Állami Konzervatórium tanári díszoklevelét. AZ USA ÁLLAMI DÉPARTEMENTJE tartózkodott a szovjet kormány ama jegyzékére vonatkozó magyarázatokéi, amelyben javasolja a négyhatalom külügyminisztereinek konferenciáját ü7 osztrák kérdésben. White, az állami département képviselője kijelentette, hogy gondosan áttanulmányozzák a jegyzéket, mielőtt kommentálnák. ÁPRILIS 19-ÉN a genuai kikötő 4000 munkása beszüntette a munkát A rakodómunkások a hajójavító munkásokkal való szolidaritásból sztrájkolnak, akik már három hónappal ezelőtt beszüntették a munkát. A Reuter hírügynökség beismeri, hogy a rakodómunkások sztrájkja sikeres A BELGA LAPOK köziése szerint Lüttich tartomány Eupen városának villamosvasúti alkalmazottai bérsztrájkba kezdtek. Gent város villamosvasúti alkalmazottal, amennyiben a válla:kezók nem teljesítik követeléseiket, április 22-én ugyancsak sztrájkba lépnek. „Az Ougrai-Marihaye" kohászati társaság alkalmazottjai szintén bérsztrájkot folytatnak. AZ ENSZ leszerelési albizottsága április 19-én J. Maliknak, a Szovjetunió képviselőjének elnökletével ülést tartott. A PIEMONT ÉS LOMBARDIA olasz tartományok 240 ezer mezőgazdasági munkása április 18-án sztrájkolt. Béremelésen kívül a mezőgazdasági munkások követelték a munkanélküliek segélyéről szóló törvény betartását, valamint a segélyei? összegének emelését a betegségek idején és az orvosi kezelés megjavítását. A „FREIE PRESSE" berlini szocialista lap jelentette, hogy az amerikai övezeti Berlin—Steglitzi-i nyugatnémet szociáldemokrata párt kerületi vezetőségének három vezetó funkcionáriusát megfosztották tisztségétől, uzzal az indokolással, hogy ezek a vezető funkcionáriusok aktívan állást foglaltak a párizsi katonai egyezmények ellen. tartja, hogy rövid időn belül összehívják az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió külügyminisztereinek konferenciáját Ausztria képviselőinek részvételével, amelyen megtárgyalnák a független, de'mokratikus Ausztria felújításáról szóló államszerződés megkötésének kérdését és ezt a szerződést aláírnák. Javasoljuk, hogy ezt a konferenciát Bécsbe hívják össze. A szovjet kormány hálás lesz az USA kormányának az erre a javaslatra vonatkozó gyors válaszáért. Moszkva, 1955. április 19. Ch. Bohlen nagykövet kijelentette, hogy kormányát azonnal tájékoztatja a szovjet-osztrák tárgyalások eredményéről, amelyet a szovjet kormány a fenti jegyzékben tudomására hozott. Ugyanezen a napon Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Nagy-Britannia ügyvivőjét, C. C. Parrotta követ urat, valamint Franciaország ügyvivőjét J. le Roya urat és tájékoztatta őket a szovjet-osztrák tárgyalások eredményeiről. V. M. Molotov C. C. Parrotta és J. Roya uraknak átadta a Szovjetunió Nagy-Britanniának és Franciaország- ^ nak szóló jegyzékét a négy nagyhatalom külügyminisztereinek összehívásáról Ausztria részvételével. A jegyzékek szövege azonos a Bohlen úrnak, az USA nagykövetének átadott jegyzékekkel. C. C. Parotta és J. le Roya urak kijelentették, hogy kormányaikat azonnal tájékoztatják a szovjet- i -ztrák tárgyalásokról és tudomásukra hozzák a szovjet kormány jegyzékét. A Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottság jelentése az észak-vietnami mozgási szabadságról A vietnami sajtóiroda jelenti, hogy a Francia Unió erőinek kérelmére a Vietnami Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottság vizsgálatot vezetett, amely megállapította, hogy Eszak-Vietnam polgárai teljes mozgási szabadságot élveznek. A nemzetközi bizottság vizsgáló csoportjai Észak-Vietnam hat megyéjében meglátogattak 50 helységet és a vizsgálat során semmi hiányosságot nem tapaszaltak. A vizsgáló csoportok azonban ezrével líapták a vietnami polgárok leveleit, akik tiltakoznak Ngo Dinh Diem dél-vietnami miniszterelnök klikkjének ténykedése ellen, akik a vietnami polgárokat délre hurcolják. Eden nyilatkozott az angol alsóházban A „Association Press" sajtóügynökség jelentése szerint a munkáspárti képviselők megkérdezték Eden angol miniszterelnököt, mit tett eddig a kormány a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében összehívandó négyhatalmi konferencia megvalósítására. Eden az alsóházban április 19-én a következőket válaszolta: „Mint ahogy azt már többször is mondottuk, az angol kormány arra törekszik, hogy a Szovjetunióval tanácskozásokat folytasson mielőbb a londoni-párizsi egyezmények után. Eden hozzáfűzte, hogy az angol kormány már tárgyal Franciaországgal, az Egyesült Államokkal, Nyugat-Németországgal és más „érdekelt államok kormányával" a konferencia módszereiről. Remélem; a logkó vl.'bbi napokban a külügyminiszter e kérdésben további nyilatkozatot tehet" — fűzte hozzá Eden.