Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-20 / 93. szám, szerda

ül S20 1955. április 20. m Ázsia és Afrika népeinek |ö¥@|érő! tárgyalnak Bandungban Megkezdődött az ázsiai—afrikai országok konf

erenciája — Szasztroamidzsozso a konferencia eínöke — Jóváhagyták a konferencia tárgysorozati programját Az Oj Kína sajtóiroda jelentése szerint április 18-án fél 10 órakor az indonéziai Bandungban megkezdődött az ázsiai és afrikai országok konferenciája. A konferencián, amely a történelemben egyedüli a maga nemében, 340 küldött vesz részt, aki 29 ázsiai és afrikai ország kormányát képviseli. A megnyitó ülésen a küldötteken kívül részt vett az Indonéz Köztársaság elnöke és elnökhelyettese, az indonéz kormány tagjai, az indonéz parlament elnöke, a dzsakartai diplomácia miszsziók vezetői és mások. Az indonéz kormány nevében a konferenciát Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke üdvözölte. Naszr egyiptomi miniszterelnök javaslatára a konferencia egyhangúlag Ali Szasztroamidzsozso, az indonéz miniszterelnököt választotta meg elnökévé. S-sukorno indonéz elnök megnyitó beszédében a többi között ezeket mondotta: „A világtörténelemben új szakaszt jelent, hogy az ázsiai és afrikai népek vezetői saiát földjükön találkoznak, hogy megtárgyalják közös érdekeik kérdéseit és jelentős határosatokat hozzanak. Ez hatalmas változásokról tanúskodik. Ne jeink és országaink ma már nem gyarmatok. Szabadok vagyunk és függetlenek, szuverén joggal rendelkezünk, saját hazánkban urak lettünk. Több emberöltőn át népeink szegénységben és rabságban éltek. Nemzeteink a szabadságért és függetlenségért küzdöttek. Ezt a függetlenséget el is érték, de ezzel együtt felelősséget is vállaltak magukra. Meg szeretném említeni, hogy több évvel ezelőtt a gyarmati kérdés elemzésénél figyelmeztettem az imperializmus terjeszkedésére a Gibraltáriszorosból kiindulva a Földközi-tengeren, a Szuezi-csatornán, a Vörös-tengeren, az Indiai-óceánon, a Délkínaitengeren és Japán-tengeren át. E tengerek mindkét partján fekvő területek nagyobb része az imperializmust gyarmatokként szolgálták. És ma éppen ezen országok népeinek vezetői találkoznak itt. A gyarmatosítás áldozatai ma már nincsenek közöttünk. Ma önök a szabad népek képviselőiként vannak itt. Valóban kitört a vihar Ázsia és Afrika felett. A népek és az államok felébredtek százéves álmukból. A megfékezhetetlen erők rázták fel aléltságábó) a két világrészt. A világ szellemi, eszmei és politikai arculata megváltozott és ez a folyamat még nem ért véget. Meggyőződtem arról, hogy azok a dolgok, amelyek mindnyájunkat egyesítenek, sokkal fontosabbak, mint azok, amelyek minket mesterségesen szétválasztanak. így például egyesít minket a gyarmatosítás elleni közös küzdelem. Egységesek vagyunk a fajelmélet elleni harcban. Egységesek vagyunk abban az elhatározásban, hogy megvédjUk és megszilárdítjuk a világbékét. Gyakran mondják nekünk, „hogy a gyarmatosítás halott". Ne hagyjuk magunkat ezzel megtéveszteni. A gyarmatosítás még nem halt meg. Ázsia és Afrika hatalmas területei még mindig rabságban élnek. És figyelmeztetem önöket, hogy a gyarmatosítást ne csak abban a formában figyeljék, amelyben itt, Indonéziában láttuk és testvéreink Ázsia és Afrika különféle részében éltek át. A gyarmatosításnak korszerű köntöse is van és megnyilvánul a gazdasági ellenőrzés és szellemi ellenőrzés formájában is. Ez elszánt és fondorlatos ellenség és sokféle alakban jelenik meg. Nem mond le könnyen zsákmányáról. A gyarmatosítás bárhol, bármikor és bármiképpen Is nyilatkozzon meg, gonosz és el kell törölni a föld színéről. Nemrégen hangsúlyoztuk, hogy békére van szükségünk, mért a háború kitörése a világ e táján fenyegetné a mi függetlenségünket, amelyet nem régen oly nagy áldozatok árán sikerült kiharcolnunk. Nincsen égetőbb feladat a béke megvédésénél. Béke nélkül függetlenségünknek nincs jelentősége. Mit tehetünk? Mozgósíthatjuk az összes szellemi. erkölcsi és politikai erőket Ázsiában és Afrikában a béke oldalára. Igen, mi Ázsia és Afrika népei egy milliárd négyszázmillió ember, sokkal több, mint az emberiség fele, a béke érdekében mozgósíthatjuk a népek erkölcsi erejét. Megmutathatjuk a világnak, amely a többi világrészt lakja, hogy mi, a többség a béke és nem a háború mellett vagyunk és hogy minden erőnket latba, vetjük a béke mellett. Ezt a konferenciát nem azért hívtuk össze, hogy ellenségeskedjünk egymással. Ez a testvériség konferenciája. Remélem azonban, hogy a konferencia eredményei többet fognak jelenteni, mint egyszerű megértést és puszta jóindulatot. Remélem, hogy megcáfolják egy tengeren túli diplomata e kijelentését: „Ezt az ázsiai-afrikai konferenciát délutáni teaestélyre változtatjuk át." Remélem, hogy a valóság bizonyítja, hogy mi ázsiai és afrikai vezetők megértjük, hogy Ázsia és Afrika csak akkor érvényesülhetnek, hogyha egyesülnek, mert a világ biztonságát nem lehet biztosítani az egységes Ázsia és Afrika nélkül. A valóság azt bizonyítja, hogy Ázsia és Afrika megújhodtak, jobban mondva, hogy új Ázsia és Afrika született. Elsőrendű feladatunk ma az, hogy a kölcsönös megértésre törekedjünk. A kölcsönös megértésből kölcsönös elismerés fakad és az elismerésből együttes akció származhat. Véssük emlékezetünkbe mindezek érdekében, hogy Ázsia é.' Afrika népeinek egyesülniük kell. A megnyitó beszéd után Szasztroamidzsozso, indonéz miniszterelnököt választották meg a konferencia elnökévé. Szasztroamidzsozso, a konferencia elnökének tisztségében tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az ázsiai és afrikai népek konferenciája összehívásának legfőbb oka a nemzetközi helyzet kiéleződése volt, amely pusztító világháborúra vezethet. Az indonéz miniszterelnök kijelentette, hogy az ázsiai és afrikai népek békét akarnak és felhívta a küldötteket, hogy törekedjenek a nemzetközi feszültség enyhítésére, és az emberiség megszabadítására a félelemtől és gyanakvástól. Szasztroamidzsozso, a konferencia feladatairól beszélt és hangsúlyozta, hogy fokozni kell az ázsiai és afrikai országok közötti együttműködést és .közöttük baráti és jobb szomszédi viszonyt kell teremteni. Szasztroamidzsozso ezután rámutatott arra, hogy a jelenlegi feszültség fő okainak egyike a gyarmatosító rendszer, amely Ázsia és Afrika népeinek örök ellensége. Szasztroamidzsozso rámutatott a fajelmélet helytelenségeire és káros hatására. A továbbiakban ismertette azokat a nehézségeket, amelyek az ázsiai és afrikai országok e'.é tornyosulnak abban a törekvésükben, hogy gazdasági függetlenséget érhessenek el. Szasztroamidzsozso felhívta a küldötteket az államok közötti szoros gazdasági együttműködésre. Szasztroamidzsozso beszéde után a konferencia ünnepélyes megnyitásának hivatalos része befejeződött. Ezután a konferencia részvevői zárt ülésen folytatták tanácskozásaikat. Április 18-án délután Bandungban az ázsiai és afrikai országok konferenciájának nyilvános teljes ülésén jóváhagyták a tárgysorozatot. A program pontjai a következők: 1. Gazdasági együttműködés; 2. kulturális együttműködés, 3. az emberi jogok és az önrendelkezési jog; 4. a függő államok problémája; 5. a béke és az együttműködés biztosítása az egész világon. A program pontjait Szasztroamidzsozso terjesztette a kongresszus elé. A Fülöp-szigetek, Jordánia és Irak küldötteinek hozzászólása után a tárgysorozatot jóváhagyták. Olaszország dolgozói harcolnak a békéért Olaszország dolgozói egyre határozottabban követelik a békét és harcolnak a reakciós kormány háborús politikája ellen. Képünkön egyik olaszországi bányaváros békét követelő tüntetőit látjuk. Május 16-tól 20-ig Moszkvában összehívják az ipari dolgozók országos konferenciáját Április 15-én és 16-án tanácskozást tartottak a Kreml-ben a tervezők, technológusok, főmérnökök, gyángazgatók és tudományos kutatóintézetek, üzemek, laboratóriumok vezetői. A tanácskozást a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió Minisztertanácsa hívta egybe. A tanácskozáson megvitatták az iparosításban a technikai haladás kérdését, valamint a tudomány eredményeinek hasznosítását a termelésben. A konferencián részt vett N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov. L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, N. S. Hruscsov és H. I. Kiricsenko, P. N. Poszpelov és N. A. Szuszlov. A Minisztertanács és az SZKP Központi Bizottsága elfogadták azt a határozatot, hogy május 16-tól 20-ig Moszkvában összehívják az ipari Illllilllllllllllll IHlllillllllllll IIIIII III lllllll MIMIIII Illlllll Kerenszkij küldöttei EMLÉKEK LENINRŐL 1917 nyarán eljöttek Torinóba, tiogy „tájékoztassák" az olasz munkásokat és megmagyarazzák nekik az oroszországi ctászlónk, (2ettin Ideiglenes Kormány politikáját. Csakhogy Olaszországban ilyen kiáltások fogadták őket: „Éljen a béke!", „Éljen Lenin!" A hívatlan vendégek nyilván megértették, hogy az olasz munkások nélkülük is éppen eléggé tájékozottak, mert siettek elhordani az irhájukat... Lenin! Ez a név testesítette meg az első imperialista világháborútól megkínzott népek ragyogó reménységét. A mi népünknek is.harci zászlaja volt ez a név, amely fenyegetően harsogott a véres világháború okozói ellen és jobb jövővel bíztatta a dolgozókat. Olaszországban az elmúlt száz év alatt egyetlen ember neve sem volt olyan drága a "népnek, mint Leniné. Az Alpok lejtőin elszórt szegényes, falusi viskókban, a szicíliai kénbányákban, a torinói és milánói gyárakban, a hivatalokban és az egyetemeken, zz első világháború kaszárnyáiban és lövészárkaiban az olaszok milliói ejtették ki áldón és szeretettel Lenin nevét. Házak, börtöncellák és római kataGiovanni Germatto olasz író Az ülés megnyitása előtt azzal a titkos reménységgel mentem ki a folyosóra, hogy hátha összetalálkozom Leninnel és üdvözölhetem az olasz munkások nevében... És csakugyan összetalálkoztam vele! A jó előre elgondolt ékesszóló üdvözlet helyett azonban csak annyit mondtam franciául : — Üdvözlöm, Lenin elvtárs! Lenin megállt, melegen kezet szorított velem és megkérdezte: — Maga francia? — Nem, olasz vagyok. — Tudok egy kicsit olaszul — mondta erre Lenin anyanyelvemen. Közben még egynéhány elvtárs kijött a teremből. Különféle nyelven beszéltek, de mind azon volt, hogy válthasson egy pár szót a nagy Leninnel... A Komintern IV. kongresszusának kombák falára írták fel ezt a nevet... napirendjén az olasz kérdés is szereKönnyű elképzelni, milyen boldog voltam, amikor megtudtam, hogy az Olasz Kommunista Párt küldöttségének tagjaként a Szovjetunióba utazhatom és részt vehetek a Komintern IV. kongresszusán és a Szakszervezeti Internacionálé II. kongresszusán. Ez időtájt Olaszországban dühöngött a fasiszta bandák véres terrorja. Felgyújtották a dolgozók szervezeteinek helyiségeit és a rendőrség Íratlan engedélyével meggyilkolták legjobb vezetőinket és barátainkat. Néhány nappal Mussolini feketeingeseinek „Marcia su Roma"-ja előtt utaztunk el hazánkból. A Komintern IV. kongresszusának megnyitásán szárnyaló szívvel énekeltük ötven nyelven a proletár-himnuszt, az Internacionálét... November 13-án összegyűltünk a Kreml legnagyobb termében és izgatottan vártuk Lenin „Az oroszországi forradalom öt éve és a világforradalom távlatai" című beszámolóját .. • pelt. Fiatal pártunkat akkoriban vezetői helytelen útra vitték. Egy este Vlagyimir Iljics meghívta az olasz küldöttséget egy kis beszélgetésre. Valamennyien végtelenül örültünk, kivéve a trockista Bordigát és néhány hívét. Körülültük az asztalt egy-egy csésze tea mellett: az olasz küldöttség. Vlagyimir Iljics, Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja és még néhányan. Bordiga beszédet akart kivágni az olasz ügyekről, de Vlagyimir Iljics megállította: — Ne, ne.. . Már annyi beszédet hallottunk a kongresszuson ... Inkább beszélgessünk el csak úgy egyszerűen, elvtársiasan! Lenin remek hangulatban volt, vidám volt és barátságos. Majdnem mindegyikünkkel elbeszélgetett, franciául, vagy olaszul. Kérdezősködött pártmunkánkról, megkérdezte, melyik városból, milyen vidékről jöttünk, érdeklődött minden egyes helység munkásainak harca után és olyan figyelmesen hallgatta a küldöttek válaszait, ahogyan ezt csak a munkásosztály nagy tanítójától láttam. Sohasem felejtem el azt a tanácsot, amelyet Lenintől aznap este kaptunk. Amikor arról volt szó, hogy Olaszországban a fasiszták magukhoz ragadták a hatalmat, Vlagyimir Iljics azt moridta, hogy a fasiszták bizonyára meg fogják szervezni a maguk szakszervezeteit. Az olasz kommunistáknak okvetlenül dolgozniok kell ezeken a szakszervezeteken belül. Beismerem, hogy akkoriban erősen átitatott bennünket a szekta-szellem és ezt a tanácsot nem találtuk egészen helyesnek... A harc további menete azonban megmutatta, mennyire igaza volt Leninnek ezzel a bölcs útmutatással. Rövidesen megértettük, hogy ez az egyetlen útja a fasiszta demagógia által megtévesztett néptömegek megnyerésének, az egyetlen út, amelyen harcra és győzelemre vezethetjük a dolgozó tömegeket. Később, amikor a fasiszta szakszervezetek helyiségei gyakran biztos menedéket nyújtottak illegális gyűléseinknek, sokszor eszünkbe jutottak Lenin bölcs szavai. Lenin emléke él az eredményekben, amelyeket munkásosztályunk elért, mert az olasz munkásság a népek lángeszű, nagy tanítójának útmutatásait követi. Április 22, Vlagyimir Iljics Lenin születésének évfordulója, nevezetes nap az egész világ dolgozóinak szemében. Az olasz dolgozók azért is emlékeznek meg különösen nagy szeretettel erről a napról, mert tudják, hogy a nagy Lenin járt a mi hazánkban, szerette Olaszországot és munkás, szabadságszerető és békeszerető népét. Április 22, nagy nap a történelemben. Ekkor született egy Volga menti városkában az az ember, akinek nevéhez nagy történelmi változások fűződnek, aki megalapította a világ első szocialista államát. Lenin neve harci lobogója minden elnyomottnak és kizsákmányoltnak. Lenin halhatatlan tanítása vezérlő csillagunk a békéért, a szabadságért és a szocializmusért vívott harcban. dolgozók országos konferenciáját. A konferencián a munka termelékenységének további fokozásáról és az új tudományos módszerek alkalmazäsáról lesz szó. A Magyar Népköztársaság Nemzetgyűlésének ülése Hegedős András, a Minisztertanács új elnöke, aki beszédet tartott a magyar Nemzetgyűlés ülésén, megköszönte a Nemzetgyűlésnek a belé helyezett bizalmat és kijelentette, hogy minden erejével arra fog törekedni, hogy a bizalmat kiérdemelje. A kormány működésének alapja a Magyar Dolgozók Pártja politikája, a szocializmus kiépítése az országban, a népgazdaság, valamint a nép életszínvonalának emelése és az ország védelmi képességénett megszilárdítása. Nyugat-Németországban megkezdődött az aláírási akció Nyugat-Németország békevédőinek Dúisburgban április 17-én tartott országos összejövetelén megkezdték a Béke-Világtanács bécsi felhívására az atomháború előkészítése ellen irányuló aláírási akciót. A gyűlésen, amelyen több mint 600 küldött vett részt, a nyugatnémet lakossághoz szóló felhívást fogadtak el, amely felszólítja, hogy csatlakozzék a Béke-Világtanács aláírási akciójához. A franciaországi járási választások első szakasza Az összes francia lapok hírt hoztak a járási választások április 17-én lezajlott első szakaszáról. A járási választások során 1673 megyei tanácsot kellett választani. Az egyes pártok a következő (előzetes) eredményt érték el: A kommunisták és a hozzájuk csatlakozók a szavazatok 21 százalékát, a szocialisták 17,8 százalékot, a kisebb baloldali pártok 3,6 százalékot, a radikális szocialisták 16,1 százalékot, a népi köztársaságiak 9 százalékot, a mérsékeltek 26,1 százalékot, a szociális köztársaságiak 5,5 százalékot, különfélék 0,2 százalékot. A választáson a választók 20—60 százaléka nem szavazott. A járási választások második szakasza április 24-én lesz. Befejeződött a parlamentáris unió tanácsának ülése Rómában április 19-én befejeződött a parlamentáris unió tanácsának ülése. A hivatalos közvélemény beszámol arról, hogy az ülésen jóváhagyták a parlamentáris unió ez év augusztusában Helsinkiben tartandó kongresszusának tárgysorozati programját. A program pontjai a következők: A különféle politikai és szociális berendezésű államok békés együttélése, a parlamentáris unió megszilárdítása, a politikai emigráció, a munkaerők elhelyezésének kérdése, a diplomák nosztrifikálása és a főiskolák látogatása az egyes országokban. I