Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)
1955-03-17 / 65. szám, csütörtök
1955. március 10. U JSZ O 427 Mit kell tudni as oltóanyagokról irta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus, <j bratislavai Bioveta igazgatója A tavaszi munkák küszöbén Tavasz előtti készülődés jegyében áll most a csákányi állumi gazdaság. Simítok, boronák, vetőgépek, hengerek kijavítva szépen sorbarakva várják a vezényszót, hogy a gondos kezek megkezdjék velük a munkát, a harcot, a jó talaielökészítésért, a nagy hektár hozamokért. Az alacsony, öreg evületben szemcsés műtrágyát készítenek. egy másikban pedig a vetőmagot tisztítják. Bárhova nézünk — mindenütt nagy a sürgés-: urga:: Kevés trágyát látni az udvarban. Kevés van bent, mert már kihordták — Pontosan 130 vagon istállótrágyát hordtunk ki a tél folyamán — mondja a gazdaság intézője, Krivánek elvtárs és a hótakarta táblára mutat * — Ott van ni'... Innen is jól lehet látni. Nyolc szarmsba raktuk össze. Persze ez így is van rendjén, gondoltam magamban és tovább kérdezősködtem. — Mit szándékoznak vetni azokba a földtáblákba, ahová ezt a sok trágyát hordták? — Kukoricát és cukorrépát — válaszol az intéző —, de mindjárt azt is hozzáfűzi, nehogy azt gondoljam, hogy ez évben. Mi már a jövő évi gazdag kukorica- és cukorrépatermést alapoztuk meg az idei télen. Ezt a trágyát majd csak az aratás után fogjuk széthordani és beszántani. A jó gazda mindig előrenéz! Mi is. Sőt, már azt is tudiuk, hogy az 1960-as évben melyik dűlőben, mit, hogyan fogunk termelni. Ez ugyancsak helyes beszéd — állapítom meg jókedvűen. Az intéző a zsebebe nyúl. Kis pipát vesz elő.... megtölti ülatos, halvanvságra dohánnyal, s rágyújt. — Tavaly ilyenkor már javában simitóztunk. boronáltunk és vetettünk. Pedig akkor is későn kezdhettük a vetést. Most még későbbre tolódik a vetés ideje. Fz pedig arra késztet bennünket, hogy a lehető legjobban megszervezzük a munkát. A tegnap esti pártgyűlésen is ezzel foglalkoztunk. Nagyon értékes volt számunkra. Benedek .József kombájnos javasolta, osszuk szét a gazdaságunkban dolgozó kommunistákat a különböző munkaszakaszokra, hogy jó példaadással magukkal ragadják a pártonkívülieket és zökkenőmentesen, gyors ütemben haladjunk majd a munkával. Megfogadtuk ió tanácsát, mert meggyőződtünk róla, hogy javunkat akarja. Tavaly tavasszal is ő kezdeményezte az éjjeli műszakot. Nagyon nasznunkra vált ez. Most is úgy határoztunk, hogy két műszakban fogunk dolgozni traktorainkkal. .4 múlt évi tapasztalatokon okulva arra is rájöttünk, nem helyes az, hogy minden gazdaság raaaszkodik saját traktoraihoz és nem enaedi, hogy azok átmenjenek a szomszédos gazdaságokba dolgozni. Nálunk ugyanis az a helyzet a somorjai járásban, hogy pl. itt nálunk a csákányi határban könnyű, kavicsos a talaj, amely hamar kiszikkad és előbb kezdhetjük a vetést, mint pl. a 'jámoti. vagy a sárosfai gazdaságban. ahol nehéz a talaj. Most úgy állapodtunk meg, hogy ott, ahol a leahamarabb meg lehet kezdeni a vetést, oda összpontosítjuk a traktorokat és így pár nap alatt tőidbe kerül a mag — mondja Krivánek elvtárs —, s közben bodor füstkarikákat'ereszt a levegőbe. — Megfontoltan, magabiztosan beszél. Elmondja még, hogy elkészítettek 8 fogatos simítót, három simítóbarona-agregátot, két kilenctagú kombinált talajművelő eszközt és még tizenhárom boronájuk áll készen. A vetőmagot is előkészítették. Kétszáz mázsa sörárpát akarnak elvetni, ami alá múr a műtrágyát is szétszórták. Jól kihasználták a múltkori kedvező napokat. A sörárpa alá hektáronként 300 mázsa szuperfoszfátot és 150 kiló kálisót szórtak Sfzét. Ezt követi a simítózás, borcmálás, majd a vetés. Mikor az árpa kikel, hengerezés előtt még 80 kiló amoniumszulfátot szórnak rá. Hogy ez miért fontos, azt is megmagyarázza Krivánek elvtárs. Az előbbi műtrágyafajták az árpa keményítőlartalmát, az utóbbi pedig az árpa színét és a növényzet gyorsabb fejlődését segíti elő. Azt is elmondja még, hogy a tavaszi gabonanemüeket teljes egészében keresztsorosan vetik el és hektáronként a vetéssel egyidöben 100 kg szemcséstrágyát juttatnak a talajba. FARKAS KÁLMÁN A mai fejlett és előrehaladott állattenyésztés megköveteli, hogy álla tartóink minél szélesebbkörü ismeretekkel rendelkezzenek az állati betegségeket illetően és ezért most az oltóanyagról fogok írni. Igen kevés embernek volt alkalma látni vagy közelebbről megismerni az oltóanyagok termelését azért, mert a sok millió és millió ellenség (baktérium és vírusz) ilyen termelő intézetben állandóan ott leselkedik láthatatlan formában és egy óvatlan pillanat elég volna ahhoz, hogy halálos fertőzést váltson ki annál, aki tudatlanul, ismeretek nélkül érintkezne vele. Emiatt a nagy veszély miatt nincs megengedve idegeneknek az ilyen termelő intézet látogatása. Az oltóanyagtermelésnél iól kioktatott személyzet segédkezik a szakemberek munkájánál, akik előtt a baktériumok és víruszok veszedelmes volta ismeretes és így egy-két kivételtől eltekitve az óvatosság és a tudomány győz az ádáz és láthatatlan ellenség felett. A szlovákiai oltóanyagtermelőintézetünk Európa egyik legmodernebb és legnagyobb intézetei közé tartozik; benne termeljük az állatgyógyászatban használt oltóanyagok nagy részét. Az oltóanyagokat nagy általánosságban két csoportba osztjuk. Az egyik csoportba tartoznak a szérumok, a másikba a vakcinák. A szérum vérsavót jelent, de egy olyan speciális vérsavót, amelyben benne foglaltatnak az illető betegségnek az ellenanyagai, vagy ellenmérgei. E szérumok termeléséhez lovakat, sertéseket, borjúkat s más állatokat használunk. melyeket kezdetben gyengén. ma.id 10—14 napos időközökben erősebb fertőzőanyaggal fertőzünk, hogy ezáltal a szérumállatok szervezete kénytelen legyen állandóan küzdeni a bevitt fertőzőanyag ellen, hogy így lehetőleg nagymennyiségű ellenanyagot termelhessen. Ezek az ellenanyagok a vérben halmozódnak fel. s mikor az állat vérében már megfelelő mennyiségű ellenanyag van, akkor kezdődik a tulajdonképpeni szérumtermelés, mégpedig úgy, hogy ezekből az állatokból ismételten vért veszünk el, kiválasztA gép- és traktorállomasok kérdésében mindeddig elsősorban szervezési, üzemi, esetleg káderügyekre helyeztek súlyt, s arra törekedtek, hogy biztosítsák az EFSz-ek megszi'árdítását és szervezett támogatását. Kétségtelen, hogy ezek a kérdések szerfölött fontosak mezőgazdaságunk további fejlődése szempontjából. Nem kevésbé fontos azonban, hogy biztosítsuk a gépállomások jövedelmezőségét és célszerű gazdálkodását. E téren nálunk még igen k-ivés történt A CsKP X. kongresszusán kritikusan mérlegelték a gépállomások eddigi működését és az elfogadott irányelvekben, amelyek célja a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztése a legközelebbi 2—3 évben a legfontosabb feladatok egyike az. hogy csökkentsük a gépállomások munkáinak költségeit, betartsuk és megszilárdítsuk a szigorú gazdaságosság rendszerét és következetesen érvényesítsük azt az elvet, hogy a dolgozók személyesen felelősek a rájuk bízott gépekét t és az elvégzett munkáért. A X. pártkongresszus irányelvei értelmében 1957-ig egy normálhektár föld megművelés) költségeit kereken negyedével kell csökkenteni 1953Aiz viszonyítva és lényegesen le kell szállítani az egy normálhektárra eső üzemanyagfogyasztást. v Nem kis feladat ez, de teljesíthető. E feladatok megoldása azonban sok kitartó, becsületes munkát és szocialista lelkesedést követel meg a gépállomás dolgozói részéről. E feladatok megoldása érdekében juk belőle a vérsavót. m°'v már a tulajdonképpeni szérumot képezi. Az így nyert szérum annyi ellenanyagot tartalmaz, hogy már egészen kis mennyiség elegendő belőle, hogy a beteg állat testébe beoltva a már ottlévő, betegséget okozó baktériumokat, vagy víruszokat le tudja küzdeni és az állatot a különben biztos pusztulástól megmenteni de csak úgy, ba az oltás ideiében, még a betegség kezdetén történt, mikor a kórokozók még nem váltottak ki súlyos elváltozásokat bizonyos fontos szervekben. Sajnos, igen sok betegség olyan gyorsan zaj ük le (lépfene, orbánc, baromfikolera), hogy mire az állattartó észreveszi a betegséget, a kórokozók már olyan bántalmakat, illetve elváltozásokat idéztek elő a szervezetben, hogy az állatok megmentése többnyire lehetetlen. Ezért kell arra törekedni, hogy — ha csak lehet — a betegséget megelőzzük. A szérumoknak jó gyógyító tulajdonságuk mellett az a hibájuk, hogy csak igen rövid időre, kb. 3 hétre védik meg az állatokat a betegség ellen, mert az állat szervezete ez alatt az idő alatt kiküszöböli magából a beléje oltott idegen szérumot és vele együtt az ellenanyagot is. Ezért a szérumot csak akkor és ott használjuk, ahol a betegség már felütötte a fejét, vagy közvetlen közelben van, úgy, hogy megelőzésére, vagy gyógyítására kész ellenanyagok szükségesek. De amint az előbb említettem, nem ez a célunk; mi azt akarjuk, hogy állataink a fertőző betegségek ellen hosszú időre tartósan legyenek védve, s hogy ezt elérhessük, más oltóanyagra van szükség, olyanra, mely anélkül, hogy károsítaná a szervezetet, biztosan és hosszú időre szóló védelmet nyújt a fertőzés ellen. Az oltóanyagoknak ezt a második csoportját a vakcinák képezik. Ezek az oltóanyagok a szérumokkal ellentétben nem tartalmaznak ellenanyagokat, hanem magát a betegséget okozó baktériumot vagy víruszt gyengített, szelídített formában, mikor is a szakember fizikai, vagy kémiai behatásokkal megváltoztatva annyira megszelídítette, hogy így elkészítve az olaz eddiginél feltétlenül nagyobb gondot kell fordítani a munka helyes tervezésére, szocialista irányítására, a termelési értekezletekre, stb. Üj utakat is kell azonban keresni, amelyeken eljuthatunk a párt és a kormány kitűzte feladatok teljesítéséhez. Ez utak egyike az önálló elszámolás elemeinek bevezetése a gépállomások brigádközpontjainak munkájába. Ha a gépállomás munkájával kapcsolatban beszélünk az önálló elszámolás rendszeréről, ez alatt a vállalat tervszerű irányításának módszerét kell érteni, amely megteremti annak feltételeit, hogy az állami terv kitűzte feladatokat a lehető legkisebb költséggel végezzük el. A gépállomásokon tehát arról van szó, hogy a vállalaton belüli önálló elszámolás elemeit a tulajdonképpeni termelőrészlegek, a brigádközpontok munkájába vezessük be. Helytelen lenne tehát, ha az önálló elszámolást könyvelési nyilvántartásnak tekintenénk, amint azt sok helyütt tévesen gondolják. A könyvelési nyilvántartás azonban igen fontos az önálló elszámolás szempontjából, mert lehetővé teszi az üzem valódi költségeinek nyilvántartását, támaszt nyújt az önálló elszámolás rfendszerén alapuló gazdasági munka ellenőrzéséhez és elemzéséhez. Hallani olyan hangokat is, hogy a géoállomások jellegükei tekintve nem alkalmasak az önálló elszámolás rendszerének bevezetésére, mivel nincs vállalati felhalmozásuk, ellenkezőleg, az állam pénzéből tartják fenn őkel. az egyes hitelek felhasználása célhoztással az állat testébe kerülnek, de már nem képesek súlyos, vagy káros betegségeket okozni, hanem az állati szervezetet ellenanyagok teimelésére kényszerítik. Az így keletkezett ellenanyagok nem idegen vérsavóval jutottak a szervezetbe, íanem maga az állat termelte ki őket. ezért hosszú időre, betegségek szerint 5—6 hónapra, egy év re, sőt néha egy egész életre szóló védelmet nyújtanak. Van még egy harmadik fajtája is az oltásnak, amikor szérumot, t.ehát kész ellenanyagot, de ezzel egvidejűleg még kóranyagot is oltunk be, úgyhogy az állat gyengén megbetegszik és így tesz szert a szükséges ellenanyagokra. Az oltásnak ez a módja volt a régi időkben a legelterjedtebb. Ma már a fejlett tudomány teljesen kiszorította az ilyen oltást, mely ez idén teljesen megszűnik, mivel egész Szlovákia területén új sertésorbánc-vakcinával fog történni a sertések védőoltása. Ennél a betegségnél idáig a régi módszer volt alkalmazva. Az oltásnál, illetve az oltóanyagtermelésnél arra kell törekednünk, hogy egészen ártalmatlan oltóanyaggal a lehető legtöbb ellenanyag keletkezzék az állat szervezetében, hogy a védelem kielégítő és hosszú időre szóló legyen. Ez a fontos feltétel a jelenleg nálunk készített vakcináknál meg is van, azaz teljesen veszélytelenek, s amellett jó és tartós védelmet nyújtanak. A mai gyorsan fejlődő állattenyésztésünk követelményeit nem is tudnók biztosítani, ha nem állna rendelkezésünkre jó minőségű és elégséges mennyiségű oltóanyag; de az még magában nem is lenne elég ahhoz, hogy eredményesen védekezhessünk a fertőző betegségek ellen és azért láttam fontosnak az oltóanyagokról írni, mert ezen ismeretek nélkül az állattartó nem tud meggyőződéssel harcolni a fertőző betegségek ellen. Ha viszont tudását kibővíti és megérti, hogy tulajdonkénpen min alapszik az oltás, úgy állatait idejében és céltudatosan, minden esetben jó eredménnyel fogja az oltásokkal a fertőző betegségek ellen védeni. kötött, nem foganatosíthatók tetszés szerinti változtatások és átutalások, egyszóval, hogy a gépállomások munkájába nem vezethetjük be az ónálló elszámolást. Ez nem felel meg teljesen a valóságnak. Az önálló elszámolás elemei a gépállomásokon, különösen pedig a traktoros bngádközpontokon igenis bevezethetők. Szükséges a/.onban, hogy ennek érdekében bizonyos szervezési intézkedéseket és előkészületeket tegyünk. Az önálló elszámolás bevezetése szükségessé teszi, hogy progresszívteljesítmény- és fogyasztásig normák alapján szabatosítsuk a tervezést.. Külön figyelmet kell fordítani az üzemanyagfogyasztás felbontott normáinak kidolgozására, és ezeket a normákat nemcsak összefoglalóan kell megállapítani az egész brigádközpont számára, hanem külön-külön az egyes dűlök és gépek szerint is. Szabatosítani kell a pótalkatrész-szükséglet tervezését is. Az önálló elszámolás elemeinek bevezetése igen jó eredményeket hozott a kalačejevói szovjet gépállomáson, ahol már 1949-ben 14 traktorosbrigádban bevezették az ónálló elszámolás elemeit. Ezek a brigádok a tervezés munkáját a következő mutatószámok szerint szabatositották: 1. A traktorosbrigád összetétele (a brigád tagjainak névsora és a gondjaikra bízott gépeknek a jegyzéke). 2. A traktorosmunkák terve, a munkák jellege és idénye (tavasz, nyár. ősz) szerint, mégpedig együttesen az egész brigád számára és felbontva az egyes traktorosokra. 3. A hektárhozamok növelésének ép a foganatosítandó agrotechnikai intézkedéseknek a terve azokban a kolhozokban, amelyek földjein a brigád dolgozik. 4. A természetbeni fizetések terve a gépállomás munkájáért kolhozok szerint. 5. Az üzemanyagok és kenőanyagok fogyasztási normái a mezei munkák jellege és évadok szerint. 6. A gépek javítására és a műszaki karbantartásra fordítható pénzösszegek legfelső határa. 7. Az igényelhető pótalkatrészek felső határa, mennyiségben és pénzértékben kifejezve. 8. A fáradtolaj begyűjtésének és b szolgáltatásának terve. 9. A traktorosmunkák önköltségének terve.. 10. A gépek jobb kihasználására és a» önköltségek csökentésére irányuló gyakorlati, szervezési és műszaki intézkedések terve. 11. A teljesítmények és a személj es felelősségtudat növelésére irányuló intézkedések. A tervek kidolgozásánál gondosan meghatározták az üzemanyag és kenőanyag-fogyasztás, valamint az anyagi eszközök felhasználásának legfelső határát. A határértékekben benne foglaltatott a mezei munkák fogyasztási normája, az úres járatok és a traktorok műszaki karbantartása is. A legfontosabb üzemanyagok mellett számba vették a traktorok és a munkagépek műszaki karbantartásához szükséges kenőanyagok fogyasztását is. A pótalkatrész- és anyagszükségletet traktoronként külön-külön állapították meg, tekintetbe véve a gép állapotát. Számba vették továbbá, hogy esetleg ki kell cserélni a legutóbbi javítás alkalmával a traktorokba beszerelt kijavított alkatrészeket. A gépállomás brigádközpontjaiban a nyilvántartás céljaira limitkönyveket és személyes számlákat vezettek be. Minden brigád két limitkönyvet kap: az egyikben az üzem- és kenőanyagfogyasztást, a másikban a traktorok, munkagépek és szerszámok javításait és karbantartását tartják nyilván. A limitkönyv egyúttal az anyagigénylés és a nyilvántartás céljait is szolgálja. Természetes, hogy a felső határértékeket olyan mutatószámokon szabják meg, anrielyek döntő fontosságúak a tervteljesítés és a gazdaságosság •szempontjából. A gépállomásokon ezek elsősorban az üzemanyag és pótalkatrészek. A limitkönyvekben egyrészt feltüntetik egy bizonyos időszakra a terv adatait (5, 10 napra, egy hónapra), másrészt' nyilvántartják a tényleges fogyasztást és a kettő különbözetéből kiviláglik, hogy megtakarítást értek-e el, vagy túllépték-e a fogyasztási tervet; ezt az eredményt az anyagelszámolási egységben és pénzértékben is fentüntetik. Ezt a nyilvántartást minél rövidebb időszakokban értékelni kell, az üzemnnyagfogyasztásban naponta, a pótalkatrészek igénylését tekintve pedig havonta. Az elért megtakarításokat naponta feltüntetik a gazdasági egység traktorosainak limitkönyveiben és ) hirdetőtáblán. A.. elért eredmények naponkénti értékelése jobb munkára mozgósítja a traktorosokat, növeli teljesítményüket. munkájuk termelékenységét, ba*Hogyan vezessük be a traktorállomásokon az önálló elszámolás elemest
