Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-17 / 65. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava. 1955. március 17. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 65. szám Egy a jelsxónks A B Béke hangja a Beszkidek aljáról Korňát ezelőtt csak úgy ismer­ték, mint Turzovka legtávolabbi települését. Ezekből a Beszkidek nyergén épült hegyi tanyákból gyalog vágtak neki az emberek a világnak. Ma Korňánäk helyi nem­zeti bizottsága van. Múlt évben választották meg a lakosok a má­jusi választásokon. Tagjai gondos­kodnak a lakosság életének sok­oldalú fejlesztéséről. Korňa lakosai már nem járnak gyalog a világba. Korňát autóbuszjárat köti össze a kisucai üzemekkel, a közeli Tri­neccel és Ostrava más üzemeivel, ahol mindnyájuk számára adnak munkát. A falu lakosai jól ismerik a bé­kés élet árát. A második világhá­ború végén a fasiszta hordák a kö­zeli Semeteš lakóit legyilkolták. Nem kímélték a fiatalokat és az öregeket sem. Ezért fogadják örömmel házaikban az agitkettő­söket, a kisucai békeküldötteket. Este, ha hazatérnek a trineci vas­gyárból vagy Vítkovicéről. elbe­szélgetnek velük a béke barátairól Félmillió tégla a községek rendbehozására ( Szlovákia helyi gazdálkodási vál­lalatai tizennyolc téglagyárának ! dolgozói elhatározták, hogy a nem­zeti műszakot a téglák terven fe­. liili előállításával támogatják. Kö­| telezettségvállalásukban a felsza­f badulás tiszteletére 535 000 tégla i előállítását vállalták terven felül | A trencséni járás vefké stankovcei t téglagyári munkásai 50 000 tégla i terven felüli gyártásával mutat­| nak példát. és azokról, akik az emberiséget új romlásba igyekeznek dönteni. Az agitkettősök egy családot sem kerülnek el. Terézia Stolári­ková és Pavol Stuchlík már száz­kilencvenhat lakost látogattak meg, Jozef Mravec és Štefan Jendrisek száznyolcvannyolc aláírást gyűj­töttek a Béke-Világtanács felhívá­sára. Az atomháború veszélyének megakadályozása érdekében sza­bad hazánk boldog életéért és a békéért Korňa lakosai aláírásukhoz még sok kötelezettségvállalást is tettek. A község rendbehozásán 23 100 órát dolgoznak le. A letarolt hegyoldalakon 585 gyümölcsfát ül­tetnek. Százkilencvenhárom föld­műves írta alá a falu mezőgazda­sági fejlesztésének tervit, amely különösen a rétek és legelők rend­behozására vonatkozik. Állami fel­vásárlásra 7290 kg sertéshúst és 1928 kg marhahúst adnak be a to­jáson és a burgonyán kívül. A béke hangja itt, a Beszkidek magányához közel fekvő kisucai hegyi településeken sem marad visszhang nélkül. Városaink és falvaink teljes díszben Hazánk felszabadításának jubileumi évét népünk lelkesedéssel, sziiárdan állva a béke őrségén, szabad és öröm­teli életünk jobb feltételeit megte­remtve fogadja. Polgáraink és ifjú­ságunk százezreinek önkéntes és ön­feláldozó munkája * március 20-i nemzeti műszakban lehetővé teszi, hogy városaink, falvaink, üzemeink és iskoláink teljes díszben várják e napot. A nyitrai kerületben javában foly­nak a nemzeti műszakra való előké­születek. A nyitra: kerületben a nem­zeti műszakban való részvételben 1P5 000 brigádosra. 410 motoros szál­lítóeszközre és 2850 lófogatra számíta­nak. Az előző műszakokhoz hason­lóan a vasárnapi műszakban is első­sorban a különféle építkezési anya­gok beszerzésére törekednek. A terv szerint a vasárnapi műszakban 2420 köbméter követ, 5585 köbméter ka­vicsot, 1270 köbméter homokot, 2200 köbméter földet és 25 tonna meszet szereznek be. A nyitrai kerületben a vasárnapi műszak előkészületeit u pártszervezetek, a nemzeti bizottsá­gok és a Nemzeti Front szervezetei végzik. „Mindent, ami a szívemen fekszik..." A bratislavai öntődében és gépművekben március 16-án tízperces röp­gyűlést tartottak az egyes munkarészlegek dolgozói. Egybegyűltek, hogy kellő választ adjanak azoknak, akik atomfegyverekkel fenyegetik a világot. Elsőnek Osusky Anton írja alá a Béke-Világtanács felhívását. Harmincöt év alatt nem egy mestermű kerUlt ki kezei alól, nem egy kiváló gépalkatrészt öntött. Most a tollat veszi kezébe. — Mindent, ami a szívemen fekszik, beleöntöm ebbe az aláírásba — mondja. Soha többé nem akarom hallani a szirénák hangját, nem akarok fedezékbe menekülni, hanem békében, nyugodtan akarok dolgozni. Utána Darnay Pál, Labuda Ervin, Äbel Koloman és mások írják alá a fel­hívást. Ez a nap az üzem dolgozóinak ünnepe. Aláírásukkal fejezik ki béke­vágyukat, aláírásukkal fejezik ki megvetésüket a háborús gyujtogatókkal szemben és felajánlásaik teljesítésével tesznek majd bizonyságot arról, hogy harcos tagjai a béke világtáborának. Példát mutatnak a nemzeti bizottsági tagok Szenteljük minden figyelmünket a technikai-gazdasági propagandának Hazánk felszabadítása 10. évfordulójának tiszteletére a kötelezettségvállalások tételére induló mozgalom az első márciusi napokban további eredményeket ért el a nyitrai kerület kis- és középparasztjainál. A Béke-Világtanács felhívása aláírásának alkalmából földműveseink az atom­háború elleni tiltakozásuk bizonyítékául újabb szocia­lista kötelezettségvállalásokat tettek. A nyitrai kerületben példát mutatnak ebben a kis­és középparasztok és a nemzeti bizottságok tagjai. Ignác Poliak, a bánovcei járás Halačovce községe HNB-jének elnöke a gabonafélék tervezett hektárhozamát egy má­zsával emeli és a község rendbehozására két köbméter anyagot szállít. Stupanč, a HNB titkára elvégzi az ösz­szes szerelői munkát a tűzoltószertár építésén. Varényi Eduard, az SzlKP helyi szervezetének elnöke 20 órát dol­gozik a javítási munkálatokban. A bánovcei járás 179 földművese és HNB-tagja közül majdnem 130 földmű­ves tett költezettségvállalást. Kerületi viszonylatban 1588 nemzeti bizottsági tag és földműves 1340 kötele­zetségvállalást tett felszabadulásunk tiszteletére. A nyitrai kerületben a földművesek már 30 748 hazafias kötelezettségvállalást tettek. Ezek szerint a szántóföld területét 229 hektárral növelik, 325 vagon gabonaval, és több száz mázsa cukorrépával, burgonyával, kukoricá­val és takarmánnyal termelnek többet. Felemelik a szarvasmarhák, sertések számát, a hús-, tej- és a tojás­beadást, hogy így a legbecsületesebben járuljanak hozzá hazánk felszabadítása 10. évfordulójának ünnepéhez. SZÉPÜL A KASSAI KERÜLET A március 20-i nemzeti mű­szakra készülődnek a kassai járás­ban is. Az épületek és a külön­böző térségek rendbehozatalára a technikusok és az építészek majd­nem 250 tervet dolgoztak ki, amelyeket városaink és falvaink rendezésének és csinosításának ke­retében valósítanak meg. Sok köz­ségben és városban már el is kezdték a munkát. A királyhel­meci járásban már februárban ja­vították az utakat. Kitisztították a patakokat és az árkokat is^ 4 km hosszúságban Maié Trkany, Bodrogszerdahely és Veľká Bara polgárai végezték a legjobb mun­kát. Az egész kassai kerületben. már 95 helyen megkezdték a mun­kát, amelyben 4467 brigádos vett részt s összesen 85 000 órát dol­goztak le. Az anyagszállításban 676 fuvaros segített és a külön­féle munkahelyeken több mint ne­gyedmillió korona értékű anyagot használtak fel. A kassai kerület dolgozói a nem­zeti műszakokban való részvételre 36 633 kötelezettségvállalást tet­tek, amelyekben 1 079 000 óra le­dolgozását vállalták. \z üzemek, a szervezetek és az egyének a versenyre 372 értékes ajándékot és díjat ajándékoztak. Kassán, a kerület székhelyén március 20-án, a nemzeti műszak napján nagy munkába kezdenek. Körülbelül 50 utcában végzik el a terep rendbehozását a faültetések és gyepsávok létesítése céljára. Elkezdik a terep rendbehozását az amfiteátrum számára is, amelyet Kassán a csinosítási akció kere­tében építenek fel a Kálvána mel­letti dombon. A Petrov-parkban elkezdik az előkészítési munká­kat a malompatak melletti mes­terséges tó létesítésére. A 'v'rátna utcán, a Malom téren és más he­lyeken eltakarítják a romokat ás megkezdik a Július Fúčík téri park rendbehozását. A kormánynak és a pártnak, vala­mint a CsKP X. kongresszusának ha­tározatai pártunkra és népünkre ha­talmas feladatokat rónak. E feladatok legfontosabbika, amelynek sikeres teljesítése biztosítja hazánk erejének és hatalmának további fejlődését, né­pünk életszínvonalának emelkedését, a munkatermelékenység fokozása. Erre irányul lényegében minden határozat és intézkedés, amelyet pártunk és kormányunk az iparban és a mező­gazdaságban tesz. A sürgős feladatok megoldására és a kitűzött irányvonalak elérésére moz­gósítja és irányítja pártunk Központi Bizottsága a pártszervezeteket, a mun­kásosztályt és az összes dolgozókat. A párt előtt Lenin elvtárs azon szavai le­begnek, hogy az állam a tömegek fej­lett öntudata és hogy szükséges, hogy a tömegek öntudatosan teljesítsenek minden feladatot. S a párt követke­zetesen e szavakhoz igazodik. Ezért fektet ma olyan nagy súlyt a tech­nikai-gazdasági propaganda fejleszté­sére és azt mondja, hogy ennek kell a pártszervezetek és szervek figyel­mének középpontjában állnia és en­nek kell alkotnia a tömegpolitikai munka tartalmának döntő részét. Eredményesen folytatni a technikai­gazdasági propagandát annyit jelent, mint törődni azzal, hogy a dolgozók legszélesebb tömegei ismerjék a szo­cializmus építésének fő közgazdasági törvényszerűségeit, hogy megismer­kedjenek a tökéletesebb munkamód­szerekkel, hogy rendszeresen tájékoz­va legyenek üzemük munkaeredmé­nyeiről. Mit akar a párt? Nagyméretű pro­pagandatevékenységének célja első­sorban dolgozóinknak szocializmusunk öntudatos építőivé való nevelése és azon igyekezet, hogy megértsék a gaz­dasági feladatok értelmét és megér­téssel, mély meggyőződéssel teljesít­sék azokat. A párt nem ismeri az önelégültség érzésének semmilyen formáját. Mindig előre, még gyorsabban a kitűzött cél felé, még szorgalmasahb munkára ösz­tönöznek bennünket az elért eredmé­nyek, a munkagyőzelmek és a me­rész feladatok, amelyeket magunk elé tűzünk. Ezért a kommunisták egyik legfontosabb kötelessége az, hogy dol­gozóinknak állandóan céltudatosan és sokoldalúan megmagyarázzák a párt gazdasági politikájának értelmét. Semmi sem történik nálunk véletle­nül, vagy öncélúan. Ha a párt azt hangsúlyozza, hogy milyen fontos a munkatermelékenység állandó növe­lése, ezt nem azért teszi, hogy talán „valaki kitalálta", hogy a munkater­melékenységnek fokozódnia kell. A párt azért tűzte ki ezt a feladatot, mert tudja, hogy — ahogy Lenin elv­társ mondta — „végeredményben a munka termelékenysége a legfonto­sabb és a legfőbb az új társadalmi rend győzelme érdekében". Hála min­denekelőtt a munkatermelékenység ál­landó növekedésének, ipari termelé­sünk minden ágazata állandóan fej­lődik és mindig jobban és teljesebb mértékben elégíthetjük ki dolgozóink egyre növekvő szükségleteit. Ez a helyzet a mezőgazdasági ter­melésben is. Ha a párt rámutat arra, milyen sürgős feladatunk új munka­erőket nyerni állami gazdaságaink és traktorállomásaink részére, kibővíteni az EFSz-ek tagsági alapját, ezzel csak azt akarja, hogy mezőgazdasági ter­melésünk állandó fokozásának felté­telei meglegyenek s hogy saját for­rásainkból minél több élelmiszert ter­melhessünk dolgozóink számára és minél több mezőgazdasági nyersanya­got iparunk számára. Hogy a technikai-gazdasági propa­ganda valóban hatásosan teljesítse kül­detését, szükséges, hogy operatív le­gyen, ami azt jelenti, hogy az időszerű feladatokat, amelyeket most dolgozó­inknak az állami terv, a párt es a kormány határozatai alapján teljesí­teniük kell, megmagyarázza és meg­indokolja. Téved az, aki- úgy képzeli el a technikai-gazdasági propagandát, hogy a dolgozókat különféle technikai és gazdasági oktatgatással halmozzuk el, tekintet nélkül azokra a kérdések­re, amelyekkel egész népgazdaságunk­ban és konkréten egyes üzemekben, szövetkezetekben, esetleg falukban foglalkozni kell. A főbb gazdasági problémákat, mint például a tervteljesítésért, a munka­termelékenység emeléséért folyó harc, a munkaszervezés megjavítása, az ön­költségcsökkentés stb., természetesen állandóan ismertetni kell és dolgo­zóinknak meg kell mutatni e szaka­szok helyzetét. Az állami terv teljesítésénél foko­zatosan felmerülnek különféle felada­tok, amelyekre halaszthatatlanul össz­pontosítani kell dolgozóink minden fi­gyelmét. A múlt év első hónapjaiban ilyen feladat volt a techpromfilm-terv kidolgozása, a technikai-szervezési in­tézkedések összeállítása, a kollektív szerződések kötése. Azon üzemek pártszervezetei jártak el helyesen, amelyek politikai munkájukat e fela­datok teljesítésére, kiharcolására és megmagyarázására összpontosították. Hasonló feladat, amelyet most pár­tunk előtérbe helyez, a üzemen belü­li önálló elszámolás bevezetése és üze­meink, vállalataink gazdálkodásának és irányításának kérdése. Itt megint nem elég csak az „üzemen belüli ön­álló elszámolás" szó ismételgetése. Szükséges, hogy megmagyarázzuk dolgozóinknak a szocialista gazdálko­dás tervszerű irányításának ezt a módszerét és hogy megértsék, hogy ennek bevezetése minden üzemben biztosítja a termelés jövedelmezősé­gét, az üzem rendelkezésére álló esz­közök leggazdaságosabb kihasználását és az anyagi érdekeltség emelését a munka jobb eredményeiben. A pártszervezetek és szervek célja emellett az legyen, hogy minden em­bert megnyerjenek és közel jussanak mindegyikhez. Eddig még távolról sin­csen ez így. A CsISz II. kongresszusa ülésezésének idején Antonín Zápotoc­ký elvtárs fogadta a kongresszus kül­döttségét. A barátságos beszélgetésen többek között megkérdezett néhány CsISz-tagot, akik az állami gazdaságo­kon dolgoztak, hogyan gazdálkodnak ők, mennyi egy kilogramm hús terme­lési ára és milyenek az átlagos hek­tárhozamok. Nem tudták. Zápotocký elvtárs erre helyesen megjegyezte: „Önökkel nem ismertetik a munka­eredményeket? Nem? Ez nem helyes. Az embereknek tudniuk kell, hogyan dolgoznak, hogyan gazdálkodnak, hol kell többet tenni, hogy a gazdálkodás eredményei jók legyenek." A párt azonban nem elégszik meg azzal, hogy megmagyarázza az egyes feladatok teljesítésének szükségessé­gét, hogy ilyen vagy olyan intézkedé­seket tesz, vagy hogy megmutatja ezen intézkedések eredményeit. Az alapszabályok szellemében az állami terv feladatainak teljesítése iránti fe­lelősségre tanítja és vezeti minden szervezetét és minden egyes kom­munistát. Tapasztalt, harcos elszántságú mun­kásosztályunk van, sok földművesünk és más dolgozónk van, akik a párt és a kormány politikája mellett álla­nak, támogatják azt, egyetértenek ve­le és megvalósítják. Tökéletes gépe­zettel felszerelt üzemeink és mező­gazdaságunk van. Kommunista pártunktól, népünk ve­zetőjétől, tanítójától és attól, hogyan tudják kommunistáink az összes esz­közöket mozgósítani és hogyan tanít­ják meg dolgozóink tömegeit a nél­külözhetetlen technikai és gazdasági ismeretekre, függ most nagy mérték­ben szocialista építésünk új győzelme. A bratislavai kerület polgárai aláírják a Béke-Vüágtanács felhívását A bratislavai kerület lakosait a Béke-Világtanács felhívása aláírásai­nak napjaiban majdnem 10 000 agit­kettős látogatja meg A kerület 500 agitációs központjában a polgárok ré­szére beszélgetéseket, előadásokat készítettek elő. A béke utáni forró vagyának és az atomháború elleni el­lenszenvének igazolására a bratislavai kerületben eddig 50-1800 lakos adott kifejezést aláírásával. A kerület több mint 300 községében és több mint 370 ütemében a Béke-Világtanács fel­hívásit minden polgár aláírta A bratislavai kerület lakosa, a béke megőrzéséért vívott harci elszántsá­gukat kötelezettségvállalások ezreivel támasztották alá. A dunaszerdahelvi állami birtok dolgozói az egyik köte­lezettségvállalásban célul tűzték ki a munka haladó módszereinek kihasználá­sát és a szovjet mezőgazdasági dolgozók tapasztalatainak' alkalmazásával H hek­tárhozamok növelését. Ezzel közellá­tásunk munkáját segítik és üzemük­nek majdnem 1 millió koronát nyer­nek. A szenei járás kis- és közép­parasztjai több métermázsa sertés­húst, burgonyát és más terményt ad­nak be.

Next

/
Thumbnails
Contents