Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-15 / 63. szám, kedd

1955. március 10. U

JSZ

O 5 Ötéves a Szabad Földműves Ötéves a Szabad Földműves, öt évvel ezelőtt jött ki az első száma. Az újságnak talán minden előfizetője emlekszik arra a napra, amikor a postás a Szabad Földművessel a kezében bekopogott a falusi házak ajtaján és elhozta a parasztok egyik legszükségesebb segítőtársát, úgy is mondhatnánk, új életük tükrét, a szocialista tartalmú Szabad Földművest. A parasztember megfontolt, gondolkodó. Akkor is úgy volt az, hogy az első számok után töprengeni kezdeti: „Járatom már az Üj Szót, elég ez nekem, hát még egy lapot? Mikor fogom elolvasni?" Így vélekedtek. Nos, aki megrendelte, egy sem bánta meg, Sőt öt év alatt jelentős mértékben növekedett a Szabad Földműves olvasótábora. A kezdeti ötezres példányszám ma már több mint húszezerre emelkedett. Felvetődik a kérdés: mi a magyarázata annak, hogy a Szabad Földműves rövid pár esztendő alatt a parasztság közkedvelt lapja lett? Hát elsősorban is az, hogy megjelenésétől kezdve minden számban a falu életével, gondjaival, eredményeivel, hibáival foglalkozik. Pedig nem volt könynyü dolog a kezdeti nehézségekkel szembeszállva, kevés szerkesztővel olyan lapot adni a dolgozó parasztság kezébe, amely minden téren segít, irányít, szervez, szórakoztat, nevel, tanít. S ennek ellenére is annyira közkedveltté tenni a lapot, hogy ma kevés olyan paraszt van, aki ha nem is előfizetője, de ismeri, olvassa a Szabad Földművest. Ennek az a magyarázata, hogy a szerkesztőség egyre több parasztot, levelezőt von be a szerkesztésbe. A falusi levelezők tábora nagy segítséget jelentett a lap szerkesztőségének, mert hát ki áll legközelebb a falu életéhez, mint az, aki az illető faluban nőtt fel, és ki tudja, ki ismeri jobban a szövetkezet ügyes-bajos dolgait, mint az, aki benne dolgozik és ismeri minden egyes tagnak tán még a gondolatát is. Ha tehát a Szabad Földműves népszerűségéről beszélünk, bátran elmondhatjuk, hogy a szerkesztők szívós munkája mellett nagy részük van ebben a falusi tudósítóknak, a traktorállomások, az állami gazdaságok tudósítóinak, a szövetkezeti és egyéni parasztlevelezőknek, akik fáradhatatlanul segítenek ellátni híranýag.gal az újságot, beszámolnak a falu életéről, a szövetkezetek fejlődéséről, az osztályharcról, az eredményekről és a hibákról. A Szabad Földműves levelezői nagy örömmel fogadták azt a kezdeményezést, hogy az újság szerkesztősége több ízben rendezett velük levelező-ankétot, amelyeken irányítást kapnak, elbeszélgetnek a szerkesztőkkel, kicserélik tapasztalataikalt. Ezek az ankétok jelentős mértékben hozzájárultak a lap színvonalának emeléséhez. Az újság népszerűségét dicséri az is, hogy a lap szerkesztői igen nagy súlyt helyeznek arra, hogy a parasztok szakmai tudását fejlesszék az újságban közölt cikkeikkel, a mezőgazdaság haladó módszereinek, mint a kereszt- és sűrüsoros vetésnek, a rideg borjúnevelésnek, a fészkes-négyzetes ültetési módszernek népszerűsítésével A lapnak csaknem minden számában olvashatunk a szocialista munkaversenyről, a szocialista felajánlások eredményeiről. Tekintettel arra, hogy falvainkan sok helyen foglalkoznak méhészettel és a vadászati jog ma már nem a földbirtokosoké, vagy a jegyző úré, hanem a dolgozó parasztok, a szövetkezeti tagok űzik ezt a köznyelven sportnak mondott ágat, a Szabad Földműves érdekes „Méhészet" és „Vadászati szemle" rovatokat nyitott. Nem felejtkezik meg az újság szerkesztősége arról sem, hogy a falusi fiatalok kedvelik a sportot. Ha nem is bő terjedelemben, de a lehetőségekhez mérten közlik a fontosabb sporteseményeket és a „falu sportja" rovatában híreket közöl a járási bajnokságokban résztvevők eredményedről is. falvaink élete egyre szépül, szövetkezeteink egyre jobban fejlődnek, azonban sok még a tennivaló a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. A dolgozó nép életszínvonala napról napra emelkedik. Az országnak több húsra.'v zsírra, lisztre van szüksége. És honnan kapja ezt az ország? A dolgozó parasztoktól. Nos, ezek szerint, ha több élelmiszer kell, többet kell termelni. Mi itt a feladat? Minden talpalatnyi főidet megművelni s a meglévő földeken növelni a hektárhozamokat, egyszóval minél többet kicsikarni a földből, A mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló párthatározat is elsőrendű feladatként jelöli meg, hogy az ország kenyérrel és liszttel, hússal és egyéb élelmiszerekkel való ellátásét mindenképpen biztosítani kell. Ezt hangsúlyozza Szlovákia Kommunista Pártjának 1955. február 24-én és 25-én megtartott ülésén Bakuľa elvtárs is beszámolójában. És hogy a határozat megvalósuljon, minden eszközzel és teljes erővel hozzá kell látni a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez. Ebben a nagy munkában a sajtóra, a Szabad Földművesre is egyre fokozottabb feladat hárul. A mezőgazdaság fellendítésének a gép mellett legnagyobb harcosa maga az ember. A jövőben a Szabad Földművesnek is az eddigieknél többet kell foglalkoznia az emberekkel: „Többet kell írni, többet kell beszélni szövetkezeteink, állami gazdaságaink, gépállomásaink és általiban falvaink élenjáró dolgozódnak kezdeményező munkájáról és szemléltető példákkal kell rámutatni elért eredményeikre." Igen! Az eddiginél még nagyobb népszerűségre tehet szert a Szabad Földműves, ha minden számában érezhető lesz, hogy az elért eredmények, a szürke számadatok mögött az ember, az ember alkotó ereje, szocialista hazafiassága áll. Sokkal olvashatóbb és mozgósítóbb lesz az a riport, amely a kötelezettségvállalásokról szól, ha abból kiérezzük, miért tette az illető paraszt a felajánlást, vagy pedig, ha túlteljesítette a beadást, mi ösztönözte erre, milyen módszerekkel tudott annyit kicsikarni a földből, vagy anynyi húst termelni, hogy az előirányzott beadáson kívül túlteljesíthette hazafias kötelességét, a beadást. „A mezőgazdasági propagandának — mondotta Bakuľa elvtárs az SzIKP KB februári ülésén — a jelenségek felületes leírásáról és megállapításáról át kell térni a mezőgazdasági termelés sikereinek és fogyatékosságainak következetes elemzésére, rá kell mutatni, mi okozta az egyes sikereket, vagy a feladatok nem teljesítésének oka milyen hiányosságokban keresendő és hogyan szüntethetők meg minél előbb a fogyatékosságok. Ez a mezőgazdasági propaganda fontos feladata." Ez a Szabad Földműves további küldetése is. Ügy, ahogy olvasói megszerették, éppúgy most a mezőgazdasági dolgozók előtt álló nagy feladatok megvalósításában is részt kell vállalnia a Szabad Földművesnek. Részt kell vállalnia, mégpedig úgy, hogy cikkeiben, riportjaiban, elbeszéléseiben, s minden írásában értékelje dolgozó parasztjaink hősies munkáját, bírálja a hanyagokat, a közös vagyon elherdálóit és engesztelhetetlen harcot folytasson a falu, a szövetkezeti mozgalom legádázabb ellenségei, a kulákok ellen. M inden bizonnyal a Szabad Földműves kibővült szerkesztőgárdája jő irányító munkával, a párt és kormány határozatainak gyakorlati megvalósításával, a levelezőknek és tudósítóknak a lap szerkesztésében való még nagyobb bevonásával győzelemre segíti nemcsak a dolgozó parasztság, hanem az egész ország ügyét, a szocialista mezőgazdasági termelés fellendítését. Sok sikert továbhi munkájukhoz! A zsélyi mezőgazdasági iskola aktívájának tanulságai: A kukorica, krumpli és a cukorrépa termelésének fontos kérdéseiről Az egységes földművesszövetkezetek megszilárdításának döntő tényezői az olyan káderek, kik politikailag és szervezetileg képesek megszilárdítani az egységes földmüvesstövetkezeteket. A mezőgazdasági káderek nevelését ma már mindenfajta iskolák kiterjedt hálózata szolgálja. A legnagyobb mértékben szükséges, hogy mezőgazdasági iskoláinkon a nevelés kérdéseire rendkívüli gondot fordítsanak, mégpeig nemcsak a földmüvelésügyi minisztérium, hanem a helyi szervek is és hogy a párt szervek is gondoskodjanak arról, hogy ezek az iskolák művelt és jó szakembereket, a szocialista falu építésének öntudatos propagátoraif neveljék. (V. Širokýnak, Csehszlovákia Komunista Pártja Központi Bizottsága 1953, február 10-i és 11-i ülésén elhangzott beszámolójából.) A zsélyi mezőgazdasági tanonciskola nevelőkara még tavaly decemberben kötelezettséget vállalt, hogy a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági szakosztálya segítségével egy járási mezőgazdasági aktívát, illetve szemináriumot hívnak össze az iskolába a legfontosabb takarmánynövények, mint a kukorica, burgonya, cukorrépa termesztésének részletes ismertetése céljából, valamint háziállataink és a tenyészállatok takarmányozása és gondozása legújabb módszereinek elméleti és gyakorlati bemutatására. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági szakosztályának vezetője, Vizi Lajos elvtárs ezt az ajánlatot örömmel elfogadta és az aktíva idejét február utolsó hetére tűzték ki. Közben ismeretessé vált Široký elvtársnak Cseh* Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának február 10-i ülésén elhangzott beszéde „Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztéséről, valamint a falusi pártmunkáről" és Hruscsov elvtársnak a Szovjetunió Kőmmunista Pártja Központi Bizottságának ez év február 25-i ülésén elmondott beszámolója az állami termékek növelésének fokozásáról a Szovjetunióban. Az iskola kollektívája elhatározta, hogy a fent említett növényekről kiállítást rendez, hogy az aktíván részt vevő... szemléltetően bemutassák, hogy mennyire fontos az elkövetkező kéthárom évben a kapás- és takarmánynövények nagyobbfokú termelése. Ahogy közeledett a kitűzött határidő, úgy fokozódott a nevelői kar, valamint a tanulók igyekezete, hogy minél jobban tudják biztosítani az aktíva lefolyását. A járási nemzeti bizottsáo hivatalosan meghívta a szövetkezetek elnökeit, agronómusait, zootechnikusait és ahol még nincs szövetkezet, ott a helyi nemzeti bizottság agronómusait és zootechnikusait. Ezzel azonban az iskola kollektívája nem elégedett meg és elhatározta, hogy február 22-én 52 tanuló párosával meglátogatja a járás összes falvait és az aktíván való részvételt személyesen biztosítják úgy, hogy az aktívára minél több földműves jöjjön el. Nagyon szép és megható volt az a reggel, amikor 10 fokos hidegben, csípős, szeles időben a 14—16 éves CsISz-tagok hajnali fél négykor felkeltek és ki autóbuszon, ki pedig gyalog elindultak a kékkői járás minden falujába. Aki ismeri a kékkői járás közlekedési viszonyait, jpizonyára méltányolja ifjúságunk e szép vállalkozását és igazoltnak látja azt, amire Široký elvtárs beszámolójában rámutatott, hogy akadnak nálunk is fiatalok, akik a Komszomol példájára bele fognak kapcsolódni a mezőgazdaság fellendítése elsőrendű feladatának elvégzésébe. Az iskola kollektívája fáradságot nem kímélő munkával készítette elő a kiállítást a volt grófi kastély előcsarnokában. Az előadók minden tudásukat latbavetve gondosan készültek az előadásokra, mert tudták, hogy a járásban az elmélet és a gyakorlat Összekapcsolása terén eddig soha nem látott esemény főszereplői lesznek. És számításaik jól sikerültek. A becsületes szervező munkának meglett az eredménye. Február 26-án reggel 7 óra után, amikor az iskola egész kollektívája kifogástalanul rendbehozta a termet, megérkeztek a meghívottak. Fagyos széltől kipirosodott arccal Jelent meg a járás földműveseinek színejava. A piros karszalagos ügyeletes tanulók vidáman fogadták őket és mind futató szemekkel keresték az érkezőkben azokat, akikkel pár nappal ezelőtt beszéltek és akik megígérték, hogy eljönnek. A földművesek betartották ígéretüket és összesen 140-en jelentek meg. Miután mindenki felmelegedett és megreggelizett, a szépen feldíszített hatalmas kultúrteremben Sámson elvtárs, a JNB elnöke meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket és az aktíva jelentőségéről beszélt. Utána megkezdődött az előadás. A szlovákoknak Kiszltng elvtárs, az iskola igazgatója tartott kétórás előadást a kukoricatermesztés jelentőségéről és módjáról. A cukorrépáról és burgonyáról pedig Agócs Béla szaktanító és Dancs József tartottak magyar nyelvű előadást.. Az előadásokat mindkét helyen rendkívüli érdeklődéssel hallgatták meg a földművesek. Majd az udvaron megtekintették a kiállítást, ahol a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek voltak. Megnézhették a DT-54-es hernyótalpas, a KD-38-as traktort, a sűrűsoros vetőgépagregátot, az SzK-2-es burgonyaültető-agregátot és sok mas gépet. A szemlélők között nagy érdeklődést keltett a két robotmotor. Ezt a gépet Suhaj elvtárs mutatta be a földműveseknek. Szombat délután az előadások folytatódtak. Az összes előadók rámutattak Hruscsov, Zápotocký, Široký, Bacílek elvtársak legutóbbi időben elhangzott beszédeire és különösen Kiszling elvtárs minden tudásával igyekezett a kukoricatermesztés fontosságáról a legszakszerűbben és érthetően előadni. Részletesen magyarázta a kukorica termesztésének legújabb módszerét. A kukorica silózásáról például ezeket Az állatállomány nyilvántartásának fontossága Az állatnyilvántartás vezetésére és ellenőrzésére rendkívül nagy súlyt kell fektetni, mind a helyi nemzeti bizottságoknak, mir,d az EFSz-eknek. Bizonyára sokan felteszik a kérdést, hogy mire való ez a nagy pontosság? így gondolkoznak azok, akik az egész akcióból csak a rideg számjegyeket látják. Pedig, ha a dolgot jobban megvizsgáljuk, rájövünk arra. hogy mi minden rejtőzik a számok mögött. Ezek a számok valójában élnek. Ezekből a számokból indulnak ki pl. a tervezésnél, azt is mondhatnánk, hogy a pontos nyilvántartás a szervezés kiindulópontja. Szocialista gazdálkodásunkat pontos kimutatások nélkül el sem tudjuk képzelni. A pontos nyilvántartás a pontos terv alapja. Ha pártunk X. kongresszusának határozatait az állattenyésztés terén is teljesíteni akarjuk, szükséges, hogy jól elkészített nyilvántartásunk legyen. Tekintsünk vissza az elmúlt esztendőre és bátran tárjuk fel a hibákat, amelyek járásunkban ezen a téren előfordultak. Vizsgáljuk meg, mi volt az oka annak, hogy állatnyilvántartásunk olyan bizonytalan alapokon feküdt. A nyilvántartások vezetésével megbízott személyek nem fordítottak kellő gondot arra, hogy a nyilvántartások pontosak legyenek. Ennek aztán meg is lett a következménye. Egy-egy hónapvégi kimutatásnál olyan számok kerültek nyilvánosságra, amelyek csupán csak a mesében felelnének meg. Ha az említett elvtársak rendszeresen ellenőrizték volna az elhullást és a szaporodást, a beadásokat és a különféle változásokat, amelyek a hónap folyamán előfordultak, nem lett volna hiba a nyilvántartás körül. A hibák kiküszöbölése céljából 3 jövőben elegendhetetlenül szükséges munkánkat ezen a téren, is megjavítani, és a lehető legnagyobb gondot fordítani a nyilvántartások vezetésére. Az idén nemcsak a helyi nemzeti bizottságoknak, hanem az EFSz-nek is kiadtuk a szükséges nyilvántartási lapokat, amelyek alapján a hónapi változásokat pontosan nyilván tudjál; tartani. Az ellenőrzés mind a helyi nemzeti bizottság, mind a szövetkezet részéről könnyen megvalósítható. Szalay N., JNB Nagymegyer mondta: „A silő ugyanaz az állatok takarmányozfisabün, mint az ember étkezésében a hordóskáposzta, uborka, csalamádé és más zöldség és gyümölcsbefőtt. Ki tudna ma- már elképzelni egészséges embert ezek nélkül? És kivánhatjuk-e, hogy tenyészállataink, fpleg fejősteheneink csupán száraz, sokszor silány takarmányozással jól fejlődjenek és bőven tejeljenek?" A burgonya termesztéséről, mint a másik rendkívül értékes takarmánynövényről Dancs elvtárs a következőképpen beszélt: „A burgonya vetésterületének növelésével nem vonhatjuk el más takarmánynövények elől a területet, hanem a burgonyatermelés hozamát az eddigi burgonyavetésterületeken kell emelni. Ezt el lehet érni az új termesztési módszerekkel, a négyzetes, fészkes ültetéssel és azzal, hogy kiküszöböljük a trágyázásban, a talaj megmunkálásában, a vetésben, a vetögumök gyenge csírázásában mutatkozó hibákat, Ha ezeket megértjük és rátérünk a burgonyatermesztés új módszerére, teljesíthetjük a párt X. kongresszusának határozatát a burgonyáról és így emelhetjük állattenyésztésünk színvonalát." 1 A vita folyamán több elvtárs felszólalásából ki lehetett venni, hogy az előadásokon hallottakat nagyon komolyan vették és az aktíva tárgyalásai alapján komoly elhatározások születtek. Nem egy elvtárs mondotta, hogy ezen a nyáron a növénytermelés új útjain fognak haladni. Nagyon értékes felszólalások voltak Horné Strháre, Selce, Suché Brezovű és más északi fekvésű falvakból, Az ottani elvtársak arról beszéltek, hogy a kukorica náluk is megterem, csak korai fajtákat kell ültetni. Egy Suché Brezovo-i elvtárs lelkesen beszélt arról, hogy ebben az évben megpróbálja a négyzetes-fészkes ültetést 70X70 cm távolságban, két növényt hagyva egy fészekben. A zsélyi EFSz elnöke, Párizs elvtárs, komoly meggyőződéssel hangsúlyozta, hogy szarvasmarhaállományuk jó fejlődése és a tejtermelés javulása ebben az évben tisztán csak annak köszönhető, hogy megfogadták a párt és kormány felhívását és ősszel elsilózták az összes kukuoricakórót. Közölte a szövetkezeti tagok elhatározását, hogy ez évben több hektáron kukoricát fognak vetni silótakarmánynak és ezt a talajt jól meg fogják művelni. A Horné Strháre-i zootechnikus elvtárs felhívta a járási nemzeti bizottságot, hogy hasson a gépállomásokra úgy, hogy ezek biztosítsák a megfelelő gépeket a kukorica és burgonya négyzetes-fészkes ültetésére és e területek megművelésére. A vitafelszólalások során kitűnt, hogy a jelenlévő elvtársak megértették a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes ültetésének előnyét. A vitafelszólalások központjában a trágyázás helyes alkalmazása állott. A jelenlévők hozzászólásaikban megemlítették a cukorrépa termesztésében községeikben észlelt eddigi hibákat, s megfogadták, hogy az elkövetkező évben ezeket, különösen a cukorrépa kapálásában elkerülik. A termékeny és élénk vita után a jelenlévők egy szovjet filmet néztek meg a növénytermelésről. Vasárnap reggel az állattenyésztés legfőbb kérdéséről, főleg a takarmányozás technikájáról és egyes aktuális új módszerekről volt előadás, amelyet Bella mérnök és Agócs szaktanító elvtársak vezettek. Rövid, de élénk vita után a gazdasági tanonciskola teljesen gépesített tehénistállóiban és a Stejman-féle rideg borjúnevelő-bódék körül folytatták e kérdések gyakorlati tanulmányozásai a jelenlévők nagy érdeklődésével. Az aktíván arról is sző esett, hogy az iskola kollektívája állandóan szoros kapcsolatot tart fenn az EFSz-ekkel, valamint az egyéni gazdálkodókkal is és a nyári munkák idején ezt a kapcsolatot az egy^.s falvakban személyes látogatásokkal még szorosabbbá fogják tenni. A zsélyi mezőgazdasági tanonciskola nevelői kara.