Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-12 / 61. szám, szombat

2 III szo 1955. március 12. A nemzetgyűlés bizottságai az állami költségvetésről tárgyalnak PARTE LET A járási pártkonferenciákröl A kommunisták legyenek a kezdeményezők A királyhelmeci járás kommunistái már hetekkel ezelőtt készültek a já­rási konferenciára. Az élénk vita arról tanúskodott, hogy a küldöttek jőelőre átgondolták a problémákat és jól fel­készültek a konferenciára. A konferen­cia vezérfonalát, gerincét a mezőgaz­dasági termelés lényeges növelésének problémái képezték. A királyhelmeci kommunisták a múlt évi járási konferenciájukon fel­adatul tűzték ki, úgy irányítják a ter­melést, hogy állam iránti kötelezett­ségüket járási méretben mindenféle mezőgazdasági termékből hiánytalanul teljesíthessék. A titkári beszámolóból kitűnt, hogy ezt a határozatukat meg­valósították, sőt túl is szárnyalták. A királyhelmeci járás beadási kötelezett­ségét a múlt évben a következőkép­pen teljesítette: kalászosokból 122, sertéshúsból 105, marhahúsból 115, tej­ből pedig 163 százalékra. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a királyhelmeci járás kommunis­tái magukévá tették a múlt évi járási konferencia határozatait. A nagy fel­adatok teljesítésében nagy része volt a traktorállomás pártszervezetének. Szepesi elvtárs, a traktorállomás üze­mi pártszervezetének elnöke büszkén számolt be arról, hogy múlt évi tervü­ket jóval 100 százalékon felül teljesí­tették s az önköltséget 18 százalékkal csökkentették. — Ezeket az eredményeket elsősor­ban az üzemi pártszervezetnek, a trak­torállomás kommunistáinak köszönhet­jük — mondta büszkén Szepesi elv­társ. A traktorálloraás pártbizottsága az egyes munkaszakaszokon dolgozó kom­munistákat külön feladatokkal bízta meq. A megbízatások teljesítését a pártbizottság rendszeresen ellenőrizte. A pártbizottság a traktorállomás veze­tőségével időközönként megtárgyalta a munkák menetét és rámutatott az elő­forduló hiányosságokra is. Az év kezdetén a legnagyobb hiá­nyosság a munkaverseny körül mutat­kozott. Ennek az eredménye az lett, hogy a munkák nem úgy folytak, mint ahogyan szerették volna. A munka csak akkor javult meg, amikor az üze­Hanšut elvtárs beszámolt a X. párt­kongresszus határozatából eredő fel­adatok teljesítéséről és a járási párt­szervezet további feladatairól. Meg­említette, hogy a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése elsőrangú kérdés, mivel a járás elsősorban mezőgazda­sági jellegű. Pártunk sok segítséget nyújt a mezőgazdaságnak. A vágómar­ha és a tej árát lényegesen emelte. 1954-ben a takarmány, úgyszintén a burgonya és az ipari növények be­gyűjtési normáit is csökkentette. Föld­műveseink így eladott terményeik után magasabb árakat kapnak. Mindezen kedvezmények ellenére a járásban a mezőgazdasági termelés terén lényeges javulás nem állott be. Az egységes földmüvesszövetkezetek ugyan magasabb hozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodók — így búzából 3, rozsból 5, árpából 2, zab­ból 2, kukoricából 2,29, cukorrépából 40, burgonyából 7, hüvelyesekből 1,5 q-ával, azonban a gabonafélék terve­^zett hektárhozamát (18,4 q) nem érték el. Csupán 15 q-ás hektárhozamot Az érsekújvári járás kommunistái összejöttek, hogy számot vessenek, hogyan dolgoztak a múlt évben, mi­lyen eredményeket értek el és mi­lyen hibákat követtek el. Mancik elvtárs, a járási pártbizott­ság vezető titkára méltatta a járás dolgozóinak munkáját. — A tapasztalatok azt bizonyítják — mondotta — hogy a nép bízik a pártban és a szocializmus győzelmé­ben. Ezt bizonyítja az is, hogy a já­rásban 4418 munkafelajánlást tettek az ország felszabadulásának 10. évfor­dulójára, A munkafelajánlásokban Ru­bán község igen szép eredményeket ért el,,;falamint Szímő község is, ahol a lakosáág 315 munkafelajánlást tett. A munkafelajánlás mozgalma a já­rás üzemeiben igen népszerű. Az Elekt­rosvit nemzeti vállalatnál 32 kötele­zettségvállalást tettek, melyek érté­ke 1 079 000 korona. Mancik elvtárs ezután rátért arra, a konferencián a küldöttek sze­mi pártbizottság az üzem vezetőségé­vel karöltve megtalálta a helyes for­mát a verseny értékelésére. Szepesi elvtárs vitafelszólalásában arra is rámutatott, hogy az idén még sokkal jobban felkészültek, mint a múlt évben. A tavaszi munkákat már bármelyik pillanatban megkezdhetnék. A gondosan kijavított gépeket már ki is szállították a brigádközpontokra. Egy dologról azonban a traktorállomás kommunistái megfeledkeztek, mégpe­dig az egyénileg gazdálkodó földműve­sek megsegítéséről. Ha nem is mondták meg nyíltan, de passzív ma­gatartást tanúsítottak különösen a szö­vetkezetekből kilépett földművesekkel szemben. Beszéltek a munkás-paraszt szövetség megszilárdításáról, de ezt csak a szövetkezeti tagokra érvénye­sítették. Ebbe a hibába esett a járási nemzeti bizottság . is. Ha az egyénileg gazdálkodó földművesek ve­tőmag iránt érdeklődtek, azt válaszol­ták: „Jó, ha vesztek műtrágyát, akkor kaphattok vetőmagot is." A felszólalás arról is tanúságot tett, hogy a királyhelmeci járás kommunis­tái ideológiai téren is sokat fejlődtek egy év leforgása alatt. A megszokott, betanult üres szólamok helyett egész­séges bírálatokkal mutattak rá a hiá­nyosságokra. Bátran bírálták az egyes vezető funkcionáriusokat. Rámutattak arra, hogy a^ járási nemzeti bizottság mezőgazdasági szakosztályának dolgo­zói alacsony szakkézettségük miatt egyes esetekben nem tudnak kellő se­gítséget nyújtani a szövetkezeteknek. A feiszólalók Široký és Bakuľa elvtár­sak beszámolóira támaszkodva, értékes javaslatokkal járultak hozzá a konfe­rencia színvonalának emeléséhez. Kondás elvtárs, a perbenyiki szövet­kezet elnöke rámutatott, hogy azok a j feladatok, amelyeket Široký és Bakul a elvtársak a mezőgazdaság elé tűztek, nem megvalósíthatatlanok, csak nem kell idegenkedni az újtól. Bátrabban kell alkalmazni a fészkes-négyzetes vetési módszert és a silózást. A vita során több felszólaló rámu­tatott arra, milyen óriási kárt jelent az, hogy a trágyalével nem tudnak kel­tudtak elérni. Azzal, hogy nem bizto­sították a növénytermesztési terv tel­jesítését, az állatállomány ellátásában is zavar állott elő. Az EFSz-ek a terv szerint 1196 szarvasmarhával, 1085 sertéssel, 21992 szárnyassal adósak maradtak. Az egyéni gazdálkodók szintén hátrálékban vannak, mégpe­dig 419 szarvasmarhával, és több ezer szárnyassal. Azzal sem elégedhettünk meg, hogy némely EFSz semmi figyelmet nem szentel a szántóföldek megmunkálá­sának. Így például Devinská Nová Ve­sen a burgonyát úgy ellepte a gyom, hogy alig lehetett felszedni s ezért a termés nagy része az első fagyok be­álltával a földeken maradt. Hasonló eset történt Hidason, Jarovcén és Zo­horon is. A járásban 18 község közül 15-ben III. és IV. típusú EFSz alakult, ame­lyek 1871 kis- és középparasztot tö­mörítenék magukba. A szocialista szektor a járásban döntő szerephez jutott, mivel az összes termőföld 67 százalékán gazdálkodik. mélyesen mondják el, mi fékezi a ma­gánszektort abban, hogy nagyon el­maradt a beadásokban, főleg Branov, Kolta és Szemere községekben. Zimmerman elvtárs a vitában kriti­kusan nyilatkozott arról, hogy a ga­bonatermelés terén nem érvényesülnek eléggé az új módszerek. 1954-ben — mondotta — kereszt- és sűrűsoros vetéssel csak kb. 2500 hektár területet vetettek be. A magas hektárhozamok elérésében a szímőiek érték el a legjobb eredmé­nyeket, 21 mázsa gabonát termeltek hektáronként. A gabonabeszolgáltatást a nehézségek ellenére is 101,4 száza­lékra teljesítették, ami azt jelenti, hogy országos viszonylatban a negye­dik helyre kerültek. Mészáros elvtárs, az Elektrosvit igazgatója örömmel jelentette, hogy a múlt év második és harmadik ne­gyedében az üzem elnyerte a minisz­térium vörös zászlaját, a negyedik lően gazdálkodni. A legtöbb szövetke­zet udvarán egész pocsolyákat alkot a szétfolyt trágyáié. Ez egészségügyi szemontból is igen káros és rengeteg nitrogén vesz kárba, melynek helyes felhasználásával lényegesen lehetne nö­velni a földek hasznosságát. Erre per­sze azok, akik nincsenek tisztában a párt politikájával és ideológiailag még alacsony színvonalon vannak, azt vá­laszolnák: adjatok cementet, meq tég­lát, akkor csinálunk trágyagyűjtő me­dencéket. Nem gondolkoztak így a nagygéresiek. Široký elvtárs beszámo­lója után hozzáfogtak a trágyalégyűjtő medencék elkészítéséhez. Darkó elv­társ, a nagyqéresi szövetkezet küldöt­te a konferencián be is jelentette, hogy saját anyagforrásaikból az istállók kö­zelében egy hét alatt elkészítették a trágyalégyűjtő medencéket Mindössze 4500 koronába került ezek­nek a medencéknek a felépítése és ez a szövetkezetnek egy év alatt legkeve­sebb 100 000 korona tiszta bevételt biz­tosít. Ha a konferencián részvevő kom­munisták követik Darkó elvtárs példá­ját, jóval kevesebb műtrágyát kell vá­sárolniuk. lényegesen növelhetik a hek­tárhozamokat, s nem utolsó sorban elejét veszik sok veszedelmes betegség baktériumai terjedésének. A konferencia részvevői célul tűzték ki. hogy az idén a járásban már sok­kal nagyobb mértékben fogják alkal­mazni a kukorica és krumpli fészkes­négyzetes ültetési módszerét, járási méretben a tervezett terület 60 szá­zalékát az említett módszer szerint ültetik be. Nagy súlyt fektetnek a ter­mőterület kibővítésére és az idén 5000 vízi baromfit honosítanak meg a járás különböző részein. Široký és Bakuľa elvtársak beszámo­lói alapul szolgáltak arra, hogy a ki­rályhelmeci járás kommunistái a széles tömegek támogatása mellett virágzó mezőgazdasági járássá tegyék a Bod­rog és a Latorca mentét. Szarka István A járás mezőgazdasági termelésében az 1953-as évhez viszonyítva javulás állott be. Ivánka, Stupava, Sv. Júr EFSz-ei a jobb gazdasági eredmények alapján kifizették a munkaegységek teljes értékét. Kilenc EFSz csak rész­ben fizette ki a munkaegységeket. Dvoranová elvtársnő, a Vysoká pri Morave-i EFSz fejőnője felszólalásá­ban arról beszélt, hogy az állatok ete­tése terén eddig nem tudták érvé­nyesíteni az új módszereket. A koros Dvoranová azután kijelentette: „Mint kommunista fogadom, hogy május 1­ével áttérek a napi kétszeri etetésről a háromszori etetésre és fejésre. Mráz elvtárs Stupaváról megjegyez­te, hogy a „Március 8" üzem, vala­mint a stupavai cementgyár munka­felajánlásokat tettek. A stupavai EFSz­ben szakelőadásokat tartanak és fil­meket mutatnak be.** A vita befejezése után Hanšut elv­társ értékelte a konferenciát, kiemel­ve a munkás-paraszt szövetség meg­szilárdításának fontosságát. H. T. negyedben pedig a kormány vörös zászlaját is. Meg kell emlékezni Trnovský elv­társnak, a járási nemzeti bizottság alelnökének felszólalásáról is, mely kétségtelenül egyike volt a legjobb felszólalásoknak. A terv teljesítését meg kell beszélni az EFSz-ek gyűlé­sein — mondotta — hogy mindenki tudjon a gazdálkodás menetéről. A hibákról állandóan beszélünk — mon­dotta — de arról nem, hogyan le­hetne azokat kiküszöbölni. Trnovský elvtárs azután foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a szövetkezetek gépeit teljesen ki kell használni. Nem szabad csupán a gépállomások segítségére támaszkodni. Az Érsekújváron lezajlott járási konferencia egyébként megmutatta, a járás dolgozói minden igyekezetükkel azon vannak, hogy teljesítsék a járás­ra háruló feladatokat. Vidor István A költségvetési és gazdasági bizott­ság tárgyalta a gépipari minisztérium költségvetését, amelynek előadója, Ing. Jiri Baier képviselő volt. A tárgyalá­son jelen volt Karel Poláček gépipari miniszter. Tárgyalta továbbá a Talál­mányi Hivatal költségvetését, amely­ről dr. Václav Hulínsky képviselő, elő­adó számolt be Karel Jánsky, a Talál­mányi Hivatal elnöke jelenlétében. Vé­gül tárgyalta a Normázó Hivatal költ­ségvetését, amelyről Engelbert Toman kéviselő számolt be. Ing. Jiri Baier képviselő, a gépipari minisztérium költségvetésének előadója elemezte az 1954. évi terv teljesítését, miközben mindenekelőtt rámutatott az üzemekben az operatív tervezés ala­csony színvonalára, ahol az operatív terv nem vált a termelés igazgatásá­nak eszközévé. A bizotítság jóváhagyta a miniszté­rium költségvetését és a nemzetgyűlés plénumának jóváhagyás végett aján­lotta. Dr. Václav Hulínsky képviselő, a Ta­lálmányi Hivatal költségvetésének elő­adója megmagyarázta a találmányi és újítómozgalom fontosságát a szocia­lista rendszer felépítésében: E mozga­lom legfelsőbb szerve a Találmányi Hivatal, amely megvizsgálja a bejelen­tett találmányokat és a szabadalmak jóváhagyásáról dönt. A Találmányi Hivatal költségvetését a bizottság jóváhagyta és' a nemzet­gyűlés elé elfogadás céljából előter­jesztette. Engelbert Toman képviselő, a Nor­mázó Hivatal költségvetésének előadó­ja hangsúlyozta e hivatalnak fontos szerepét nemzetgazdaságunkban, a ter­melésben és az egész nemzeti és állami életben. A bizottság az előadó javaslatára jó­váhagyta a Normázó Hivatal költség­vetését és a nemzetgyűlés plénumának elfogadásra javasolta. Nazim Hikmet, nemzetközi békedí­jas drámájának ez év januárjában a bratislavai Nemzeti Színházban meg­tartott bemutatója a szlovák kultúr­élet ünnepnapja volt. Az említett szín­játék március 10-i előadása ismét ün­A bratislavai Hviezda-moziban csü­törtökön a skalicai, trencséni, vág­újhelyi, pöstyéni járásból és közvetle­nül Bratislavából 260 fiú és lány jött össze. A 260 fiatal elsőnek indul el Szlovákiából a határvidéki parlagon heverő földek megművelésére. A teremben élénk és vidám hangu­lat uralkodott. A fúvószenekar indu­lókat játszott. Az előtérben az emelvény virágokkal és az emelvény felett két CsISz-zászlő, mellette köztársaságunk és a Szovjetunió állami zászlaja. A zene elhallgatott és élénk taps kerekedett, amikor Jozef Hojč mun­kaerőügyi megbízott, az SzlKP KB tagja, Vedra elvtárs, a CsISz Közpon­ti Bizottságának kiküldötte, Milan Rá­zus, a CsISz szlovákiai Központi Bi­zottságának titkára és Janik elvtárs, az SzlKP kerületi bizottságának ki­küldötte léptek az emelvényre. Elhangzottak a himnuszok. A pionír­dobok és trombiták kíséretében a zászlóvivők haladnak az emelvény felé. Piatnica elvtárstői, a CsISz kerületi bizottsága titkárától a CsISz-brigádok vezetői 9 kék lobogót és útiparancso­kat vesznek át. A bratislavai kerület első CsISz-bri­gádjai a plzeni kerületbeli tachovi já­rásban, a trencséni járás három CslSz­brigádja Veiké Dvoryban, Bažantován és Rozvadovon telepszik le. A fiatalokhoz Jozef Hojč, az SzlKP KB tagja, munkaerőügyi' megbízott szólott szívélyes szavakkal. Lelkükre kötötte, hogy necsak magukkal tö­rődjenek, hanem kölcsönösen egymás­sal és mindegyikükkel, hogy egységes, szilárd családdá váljanak. Kollektív munkával könnyebben legyőzik a ne­hézségeket, amelyek valószínűleg út­jukba kerülnek. A kollektíva a saját A kultúrbizottság megvitatta az Ál­lami Testnevelési és Sportbizottság költségvetését, amelyről Gustáv Prze­czek képviselő, előadó számolt be. A tárgyaláson részt vett Václav Pleskot, az Állami Testnevelési és Sportbizott­ság elnöke. A bizottság jóváhagyta a költségvetést és az előadó javaslata szerint a nemzetgyűlés plénumának jóváhagyás céljából előterjesztette. Ezután a bizottság dr. Ladislav No­váknak, a köztársasági elnöki iroda vezetőjének jelenlétében megtárgyalta a prágai vár igazgatásának költségve­tési fejezetét. Andela Sukopová kép­viselőnő, előadó hangsúlyozta a prágai vár és környéke hatalmas építkezései­nek nagy történelmi jelentőségét. Be­számolóját dr. Ladislav Novák, a köz­társasági elnöki irodának vezetője egé­szítette ki részletekkel. Az előadó ja­vaslatára a kultúrbizottság változtatás nélkül jóváhagyta a költségvetési fe­jezetet s a nemzetgyűlés plénumának jóváhagyás céljából előterjesztette. A gyűlés befejezéseképpen a bizott­ság megvitatta és jóváhagyta az 1954 október 19-én kiadott 55-ös számú, a prágai vár védett körzetéről szóló ren­deletet, amelyről Oleg Homola képvi­selő számolt be. • * • » Szerdán délután a külügyi bizottság jött össze, amely megvitatta a külügy­minisztérium költségvetését. A gyűlé­sen részt vett Václav Dávid külügy­miniszter, aki beszámolót mondott az elmúlt időszak nemzetközi eseményei­ről. A külügyi bizottság jóváhagyta a külügyminisztérium költségvetését és azt a nemzetgyűlés plénumának jóvá­hagyás céljából előterjeszti. A nemzetgyűlés bizottságai folytat­ják az állami költségvetés többi feje­zetének tárgyalását. nepet jelentett, amikor a nézők a „Legenda a szerelemről" című darabot szerzőjének, Nazim Hikmet török né­pi költőnek, a világbéke és a szabad­ságszeretet költőjének jelenlétében nézték meg. magában való bizalmat erősíti meg és segít azoknak, akik esetleg ingadoz­nak. A munkaerőügyi megbízott to­vábbá megemlítette, hogy. a fiatalok munkáját nemcsak -országunk lakói, hanem a külországok fiatalsága is fi­gyelemmel kíséri és ezért gondoljanak arra, hogy amit tesznek, azt a hazá­ért teszik, valamennyiünk boldogsá­gáért. Végül is azt a kívánságát fe­jezte ki, hogy a CsISz újabb győzel­mekkel szerezzen dicsőséget nevének. Ezután Janik elvtárs, a SzlKP bra­tislavai kerületi bizottságának tagja szólott a fiatalokhoz. Rámutatott ar­ra, hogy a határvidéken mennyire szükséges, hogy a pártra támaszkod­janak, hogy elsajátítsák a gépesítést és a mezőgazdasági tudományokat és hogy politikailag megszilárdítsák a ha­tárvidéket. Az útra induló brigádosok nevében Dodok Stefánia, a bratislavai brigád vezetője tett ígéretet, hogy az ifjúság minden erejét a határvidéki mezőgaz­daság fejlesztésére fordítja. * Špenátová CsISz-tag a trencséni bri­gádból felolvasta az ülésnek a CsKP KB-hez küldött üdvözlő távirata szö­vegét, Jablonická elvtársnő, a szkalicai brigád tagja pedig a CsISz Központi Bizottságának küldendő táviratot. A jelenlévők élénk tapssal hagyták jóvá a két táviratot. A CsISz bratislavai kerületi szervezetének a toborzásban elért eredményekért átadták a Komszo­mol vándorzászlaját. A kerületben a tervezett 500 CsISz-tag helyett 1149­et győztek meg a mozgalomnak. Az ülést a Demokratikus Ifjúság Világ­szövetségének himnuszával fejezték be. Délután a csoportok elutaztak a kijelölt helyekre. A Bratislava-vidék járási pártkonferenciája Nazim Hikmet a bratislavai Nemzeti Színházban részt vett „Legenda a szerelemről" című müvének előadásán Beszéljünk a hibák eltávolításának módjáról Az első CsISz-csoport a bratislavai kerületből elindult a határvidékre t

Next

/
Thumbnails
Contents