Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-11 / 60. szám, péntek

1955. március í í. III szo 5 A friss

9 tiszta levegő gyógyhatása Ha ki akarjuk hangsúlyozni, hogy valamire feltétlenül szükségünk van, vagy pedig fontos feladatot kell teljesítenünk, gyakran mondjuk népi nyelven: Szükséges, akár a levegő! Valójában, a levegő az emberi élet elengedhetetlen létfeltételei A legfontosabb oxigénforrás, az anyagcsere alapanyaga. Oxigén nélkül nincs élet! Élelem nélkül az ember képes esetleg néhány hétig is élni, de levegő nélkül még tíz percig seml Oxigén hiánya esetén ae idegrendszer és az agyvelő szenved a legtöbbet. Az agyszöveteknek aránylag sokkal több oxigénre van szükségük, mint a dolgozó izomzatnak. Ebből világosan kitűnik, mennyire fontos a friss levegő a normális szellemi munka elvégzéséhez. Az emberi szervezet a belélegzett levegőből állandóan kapja az oxigént. Az emberi tüdő nyugalmi helyzetben percenként 6—8 liter levegőt használ el, ellenben munkánál, különösen nehéz testi munkánál e szükséglet egészen 100 l-re is emelkedik. Ez nincs ellentétben azzal, amit az előbb állítottunk, hogy oxigénre elsősorban az idegrendszernek van szüksége. Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy az idegszövetek az embernél az egész testsúly kb. 2,5 százalékát teszik ki, amíg az izomzat kb. 40 százaléka a testsúlynak. Ezért nem következhetik be még intenzivebb szellemi munkánál sem a*z úgynevezett hyperventilatió, tehát a hatványozott szükséglet, mint a fokozottabb testi munkánál. A véráram, amely egy perc alatt áthalad a tüdőn, kb. egy liter oxigént ad át a tüdőnek, ugyanakkor hasonló mennyiségben, tehát ugyancsak egy liter szénsavat cserél ki. Fogalmat alkothatunk tehát, hogy milyen óriási mennyiségű oxigénre, van szüksége az emberi szervezetnek huszonnégy óra alatt. Az oxigén, amit a természet határtalan mennyiségben juttat az emberi szervezetnek, kimeríthetetlen energiaforrása az emberi test sierveinek és szöveteinek. Gyakori azonban, hogy megengedhetetlen könnyelműséggel nem használjuk ki eléggé ezt az energiát. Korlátolt mozgásnál és ülö életmódnál elégtelenül és felületesen lélegzünk. Ez oka lehet a különféle megbetegedéseknek. A szivizomzat oxigén-éhsége szív körüli fájdalmakat, az agyszövet elégtelen oxigénellátása fejfájást, szédülést válthat ki. A jól szellőztetett munkaterem levegője kb. 20 százalék oxigént tartalmaz. Ezért, különösen nyáron, a munkatermek ablakai legyenek állandóan, éjjel-nappal nyitva. Télen is, ha fűtünk, legalább egy szellőztető állandóan működjön. Igen fontos a hálóhelyiségek alapos kiszellőztetése alvás előtt. Ha egy lakószobát jól ki akarunk szellőztetni, nem elegendő az ablaknak csupán egy keskeny rését kinyitni, hanem lehetőleg az ajtót és ablakot egyszerre, hogy rövid időre kellő huzatot biztosítsunk, ami a levegő gyorsabb áramlását biztosítja. Pavlov, a világhírű szovjet tudós, egyik alapvető munkájában rámutat az egyik, leggyakoribb megbetegedés, a meghűlés okaira és azt mondja, hogy a hideg és a nedvesség hat az idegrendszerre, befolyásolja a szervezet reagálóképességét és ez váltja ki a betegség tüneteit. A szervezet ellenállóképessége csökken, így a hidegés nedvességinger könnyebben nyit utat a baktériumoknak is, hogy betegség előidézői lehessenek. Szükséges tehát a szervezet ellenállóképességét növelni, harcképességét elősegíteni, hogy fokozott erővel léphessen fel a légköri és egyéb hőbehatásokkal szemben. Mindezt azzal érhetjük el, ha a természetadta erőforrásokat, mint a levegőt, napot testgyakorlás és sport segítségével céltudatosabban kihasználjuk. Igen fontos, hogy a beteg, de az egészséges ember is szabad idejének legnagyobb részét friss levegőn töltse, hogy javuljon a tüdő és a légutak átszellőzése és szöveteinek oxigénellátása. Járjunk tehát lehetőleg gyalog munkahelyünkre és munka után is töltsük időnk egy részét szabad levegőn. Ha szabadságon vagyunk, használjuk la az időt hosszú sétákra. Ha sétálunk, lélegezzünk lehetőleg mélyen. A mélyebb lélegzés megfeszíti a mellkast és tökéletesebben cseréli ki a tüdő levegőtartalmát. Erősíti a szívet, élénkíti a véráramot és edzi a központi idegrendszert. Természetesen fontos a levegő tisztasága, hogy ne tartalmazzon nagymennyiségű baktériumot, port és ártalmas gázokat. A levegő a nagyvárosoktól távol, az erdőkben, • magasabb hegyekben, tavak közelében a legtisztább. A magaslati Wvegő ritkább, mélyíti a légzést és meggyorsítja az anyagcserefolyamatokat. A helyes lélegzést igen előmozdítja a rendszeres testgyakorlás és a mérsékelt sporttevékenység, valamint a fizikai munka. Erről nem szabad megfeledkezniük a szellemi munkásoknak. Az állandó ülés gátlólag hat a helyes lélegzésre. Egyenesen kell ülnünk, közel az asztalhoz, a derekat gyengén előrehajtva. Karjainkkal soha se támaszkodjunk az asztalra. A fejünket se hajtsuk előre, mert ez megnehezíti az agy vérellátását és gyorsabban elfáradunk. Mi indezekből látható, milyen nagy jelentősége van egészségünk fenntartása és szervezetünk edzése érdekében a tiszta, friss levegőnek és ezen létfontosságú gyógytényező tervszerű kihasználásának. Dr. Arany György A nagykaposi szövetkezeti tagok a tavaszi munkák megkezdése elött A nagykaposi szövetkezeti tagok örömmel fogadták a kiadós esőt, amely lemosta földjeikről a havat. A talaj még nedves, a munkacsoportok tagjai azonban már megállapították, hol kezdhetik el legkorábban a tárcsázást, hogy a talajban minél több nedvesség maradjon. Azzal számolnak, hogy a jövő hét elején megkezdik a tárcsázást, a trágyázást és az ősziek ápolását. A tavaszi mezei munkákra készen all minden gép és vontatott fölszerelés, a szükséges vetőmag, a műtrágya és ültetvény. A talaj előkészítését a vetést és a kapásnövények elültetését'a traktorállomással kötött szerződéssel biztosítják. A tavasziakat sűrűsorosan és négyzetes fészkes módon vetik el, a cukorrépamagot jarovizálják, a burgonyát pedig előcsíráztatják. Papp, Eszterhay és a többi szövetkezeti tagok az első napoktól kezdve versenyre készülnek: A mezei csoportok számára kijelölték a földet, a gépeket, a vontatott felszerelést és kidolgozták a részleg-munkaterveket. A versenyt rendszeresen kiértékelik, a legjobb csoportokat és egyéneket a tavaszi munkák elvégzése után megjutalmazzák. A román kormányküldöttség meglátogatta a Klement Gottwald-mauzóleumot Szerdán, március 9-én a Román Népköztársaság Csehszlovákiában tartózkodó kormányküldöttsége meglátogatta a Vitkov-hegyi Klement Gottwald-mauzóleumot. A küldöttséget, amelyet Nicolae Gheorghiu, az elektrotechnikai ipar és a villanyenergiai ipar miniszterének első helyettese vezetett, Alois Valenta, a faipar- é« erdőügyi miniszter első helyettese kisérte. A küldöttség koszorú elhelyezésével adózott Klement Gottwald emlékének. Nazim Hikmet, a nagy török költő Bratislavában Március 9-én este Bratislavábe érkezett Nazim Hikmet, a legnagyobb békeharcosok egyike, a nemzetközi békedíj birtokosa, a török nép nagy fia. Nazim Hikmet Bratislavába „Legenda a szerelemről" című színdarabjának megtekintésére és a legjobb szlovák színművészekkel és irodalmi dolgozókkal való tapasztalatcserére jött. Összefogunk A bratislavai Luxor vendég látóüzem dolgozó női a nemzetközi nőnap alkalmával ünnepélyes összejövetelt rendeztek. Ezen a szép napon valamennyien aláírták a Béke-Világtanács felhívását. A legjobb dolgozó nőket virággal ajándékozták meg. Lamos elvtársnő, az üzemi tanács elnöknője, elmondja, hogy üzemük dolgozóinak 85 százaléka nő, akik nagymértékben kiveszik részüket az építőmunkából. Kérésünkre, hogy a mai ünnepséggel kapcsolatban, mi készteti őket arra, hogy a Béke-Világtanács felhívását aláírják, a következőket féléül — A Béke-Világ tanács felhívását mi, dolgozó nők, mindnyájan aláírjuk, mert nem akarunk többé háborút. Elég volt a második világháború borzalmaiból, ártatlan gyermekek elpusztításából, s a háborúval együttjáró nyomorból. Nyugodtan akarjuk építeni szép hazánkban a szocializmust, békében akarunk dolgozni. Az üzem legjobb dolgozó asszonyainak egyike — Bazso elvtársnő, a büffé vezetője, akit a mai napon szintén kitüntetnek jó munkájáért — Ma nyugodtan, békében dolgozom, munkámért megbecsülnek és ezért harcolok én is a béke megvédésért. Tudom, hogy minden aláírás számít s ezért örömmel írom alá a Béke-Világtanács felhívását — mondja Bazso elvtársnő. Adler elvtársnő, a belső üzemi ellenőrző osztály dolgozója, mélyen meghatva, mondja: A második viágháborúban férjemet vesztettem el; nem alftrom, hogy mások is átéljék ezt a fájdalmat s ezért harcolok minden erőmmel a békéért. A Béke-Világtanács felhívását én is azzal a tudattal írom alá, hogy ezzel is tiltakozásomat fejezzem ki újabb háború kirobbantása ellen. Elég volt a szenvedésből, elég volt a könynyekből — dolgozni akarunk, a magunk és gyermekeink boldog jövőjét biztosi tani, A sárosfai Pék Annus, az üzem pénztárosnője, fiatal lény. ö is arról beszél, miért Írja alá a békefelhlvást. — A második világháború borzalmai, amelyeket mint 14 éves gyermek éltem át, még élénk emlékezetemben élnek. Mi is rettegtünk a bombázásoktól, tizenhárom éves öcsémet a németek után itt maradt gránát tépte szét. Két fivérem Németországban volt fogoly és évekig nem hallottunk róluk. Apám is katona volt, «• anyájn egyedül küszködött a nehéz háborús években, hogy bennünket felnevelhessen. Nwn akarok még egy háborút átélni, nem akarok anyám sorsára jutni. Ezért írom alá a BékeVilágtanács felhívását. Mi nők, népi demokratikus hazánkban, egyenjogúak vagyunk a férfiakkal és mind a munkából, mind a békeharcból kivesszük részünket. Hiszem, hogy összefogásunk megakadályozza egy újabb háború kirobbantását. Lázár Anna. segítségünkre sietnek, amíg a szlovák dolgozók megfelelő szakképzettségre tesznek szert s amíg elegendő új szakembert nevelhetünk. A nacionalista suttogó propaganda azonban elhallgatja ezt a tényt és azt sem említi meg, hogy a felszabadulás óta szlovák munkás, műszaki dolgozó, vagy tudós egyetlen esetben sem maradt állás nélkül, mert Szlovákiában cseh szakemberek és tudósok dolgoznak. Nemzeteink legújabb, de régebbi történelme is eléggé meggyőztek .bennünket arról, hogy a burzsoánacionalizmus a burzsoázia ideológiája és célja a burzsoázia uralmának erősítése és kiterjesztése. A burzsoánacionalizmus a maximális profit biztosítását, más országok népeinek leigázását és kifosztását, a háború előkészítését szolgálja. A kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti időszakban a burzsoánacionalizmust találóan jellemezte J. V. Sztálin: „A nacionalista elhajlás a munkásosztály internacionalista politikáját a burzsoázia nacionalista politikájához alkalmazza. nacionalista elhajlás a „saját", „nemzeti", burzsoázia törekvéseit tükrözi, hogy aláássa a szovjet rendet és helyreállítsa a kapitalizmust." E szavak igazét bizonyítják a mi tapasztalataink is, amelyeket Sling, Svermová és Slánsky nacionalista-kozrncpolita politikájának, valamint Clementis, Husák és Novomesky törekvéseinek leleplezésével kapcsolatban szereztünk. A szlovák burzsoánacionalizmus esetében a helyi nacionalizmus felé való .elhajlásról van szó, amelyről Sztálin elvtárs azt mondja, lényege abban áll, hogy igyekszik elszigetelődni, nemzeti csigahéjába zárkózni, elkendőzni a saját nemzeten belüli osztályellent éteket, elszakadnia szocialista országépítés áramától, nem látni meg azt, ami a nemzeteket közel hozza egymáshoz, hanem azt, ami éket verhet közéjük. Végeredményben a halódó osztályok igyekeznek helyreállítani megdöntött osztályuralmukat. Erre irányult a szlovák burzsoánacionalisták politikája is, erre vezet a burzsoánacionalizmus ma is, tekintet nélkül arra, hogy tudatosan terjesztlk-e, vagy ösztönösen, öntudatlanul él-e az emberek gondolkozásában. A szlovák burzsánacionalizmus legfőbb képviselőinek leleplezéséig ennek az ellenséges ideológiának a veszélyét nem mértük fel és rendszertelenül, esetről esetre küzdöttünk ellene. Az SzlKP IX. kongresszusa után, amikor lelepleztük a pártunkba befészkelődött burzsoánacionalisták működését és ideológiailag legyőztük a burzsoánacionalizmust, intenzívebb harcba kezdtünk ellene. De nem állíthatjuk, hogy e harcot kielégítően folytattuk volna. Ennek néhány oka van. Elsősorban továbbra is lebecsülik nálunk a burzsoánacionalizmus veszélyét. Bár a párt legfőbb szervei egytc inkább hangsúlyozzák a burzsoánacionalizmus elleni harc jelentőségét, a párt kerületi és járási szervei és szervezetei még mindig nem foglalkoznak rendszeresen e kérdéssel. Csak akkor teszik, ha hatáskörükben feltűnő esetek fordulnak elő. A burzsoánacionalizmus elleni harc egyik komoly akadálya az is, hoqy nem tartják be azt a fontos elvet, amely szerint a szlovák burzsoánacionalizmus ellen harcoljanak a szlovák kommunisták, a magyar burzsoánacionalizmus ellen a magyar kommunisták stb. Szlovák részről rendszerint szívesen rámutatnak arra, hogy a cseheknél, illetve a magyaroknál, vagy az ukránoknál is van nacionalizmus és ha ők megjavulnak, mi is mások leszünk stb. <\z efféif állásfoglalás már előre kudarcra kárhoztatja a burzsoánacionalizmus elleni harcot, sőt a« még jobban szítja. A burzsoánacionalizmus elleni eddigi propagandák további hibája, hogv túlságosan általános jellegű. A marxizmus-leninizmus klasszikusainak tételeit ismételgeti a nemzetről, » nemzeti mozgalmakról, a nacionalizmusról stb. De nem mutatunk rá v szlovák burzsoánacionalizmus különleges jelenségeire, gyökereire, amelyek a szlovák nemzet történeti fejlődésében, különleges gazdasági és osztályviszonyaiban keresendők. A helyes elemzés példáját mutatta Sirokv elvtárs, amikor az SzlKP IX. kongresszusán, elemezte a burzsoánacionalisták politikáját. Eddigi propagandánk további fogyatékossága, hogy a burzsoánacionalizmus elleni harc kérdését csak a nacionalista nézetek elleni küzdelemre korlátoztuk. A tapasztalat azonban arra tanít, hogy a gazdasági, közellátási, kulturális és közigazgatási té'ren tapasztalható fogyatékosságokat gjakran viszik át a nemzetségi problémák terére. Ez tehát azt jelenti hogy az említett akadályok és nehézségek megszüntetésével szintén harcolunk a burzsoánacionalizmus ellen, rnert megfosztjuk éltető talajától Eddigi propagandánk csak a burzsoánacionalizmus olyan megnyilvánulására válaszolt, amelyekkel az ellenség már nyíltan fellépett és ez propagandánk jellegét védekezővé, defenzívvé tette. Ez talán a burzsoánacionalizmus ellen folytatott propagandánk legnagyobb fogyatékossága. Csak úgy tesszük hatásosabbá és hathatósabbá, ha a harc pozitív formáival látjuk el. A burzsoánacionalizmus elleni cselekvőképes harc egyik leghathatósabb módja, ha hazánk nemzetei kölcsönösen megismerik egymást: megismerik elsősorban munkájuk eredményeit, azt, hogy ki, milylen mértékben járul hozzá közös nagy művünkhöz, a szocializmus építéséhez, megismerjük a szocialista országépítés eredményeit Szlovákiában és azt, hogy ezek az eredmények mennyire függnek az országos méretű sikerektől, megtudjuk, mennyivel járul hozzá a cseh dolgozó nép Szlovákia felvirágoztatásához. Baráti kapcsolatok létesítésével a kerületek, gyárak, iskolák, városok, EFSzek, stb. között szintén jelentősen hozzájárulhatunk a kölcsönös bizalmatlanság megszüntetéséhez. Minél jobban leküzdjük a burzsoánacionalizmus csökevényeit az emberek tudatában, annál inkább találják meg majd a szlovák dolgozók is a közeledés formáit a cseh, az ukrán és a magyar dolgozókhoz, olyan formákat, amelyek nemcsak a különféle félreértések megszüntetéséhez járulnak hozzá, hanem nemzeteink testvériségének és államrendünk politikai alapjainak megszilárdításához is. A köztársaságban élő nemzetek barátságának és testvériségének megszilárdítása egyebek között a csehszlovák szocialista hazafiasságra való nevelés tartalmának lényeges alkotó része is. Ugyanakkor azonban meg kell ismernünk nemzeteink barátságának történelmi gyökereit is. E téren mind ez ideig még keveset tettünk, és tudományos, kulturális intézményeinknek e kérdésre fokozott figyelmet kell fordítaniuk. A szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre való nevelés a burzsoá nacionalizmus elleni harc pozitív forrrtSinak egyike. A szocialista hazafiság magában foglalja a szülőföld, a nép szeretetét, de az odaadás érzését is mindazon tényezők iránt, amelyek a kapitalizmus rabságából a szabad élet útjára vezették a dolgozó népet, tehát Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Szovjetunió iránt. A csehszlovák szocialista hazafiság egyesíti magában nemzeteink legjobb hazafias hagyományait, Csehszlovákia dolgozó népének jelenlegi érdekeit és a proletár nemzetköziség követelményeit A proletár nemzetköziség nem tar gadja a nemzeti egyéniséget. Ellenkezőleg, arra tanít, minden országban a munkásosztály és a kommunista párt feladata, hogy a különleges nemzeti adottságok tekintetbevételével biztosítsa a világforradalmi mozgalom nagy célkitűzéseinek teljesítését. Pártunk bölcsessége éppen abban van, hogy ezt képes volt elérni. A szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre való nevelés jelentős fogyatékossága mindmáig, hogy általánosságokban mozog és elszakad a szocialista országépítés feladataitól. Altalános tételek szajkózása e téren sem győzhet meg senkit. Nem elég, ha időről-időre előadásokat rendezünk az elméleti tanácsadókban, vagy az üzemekben. Rendszeres, mindennapos politikai munkára van szükség, amely számba vesz minden csekélységet, a munkához való viszonyt, a munkatársaknak nyújtott segítséget, takarékosságot, stb. Minderről természetesen nem tudhat olyan előadó, aki egyszer, legfeljebb kétszer egy évben jut el a gyárba, vagy a faluba. Persze nem árt, ha a kerületi, vagy a járási pártbizottság lektorai előadást tartanak a burzsoánacionalizmus elleni harcról, a szocialista hazafiságról és a proletár nemzetköziségről. De a muhka terhe, súlypontja közvetlenül a munkahelyeken, gyárakban, falvakban, iskolákban és hivatalokban van. E munkáért elsősorban a párt alapszervezetei felelősek. A CsKP X. kongresszusa feladatul tűzte elénk, hogy harcoljunk a burzsoánacionalizmus ellen. Megvan minden előfeltételünk ahhoz, hogy a feladatot sikerrel teljesítsük, de hogy teljesíthessük, lelkiismeretesen tanulnunk kell és őszinte lelkesedéssel Kell harcbaszállnunk az utunkban álló objektív és szubjektív nehézségekkel.