Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-08 / 57. szám, kedd

4 ÜISI0 1955. március 8. JľLieke.icLitq,tiô- Oxw navô tti 1475—1564 Konstantinápolyt, melyet a francia kereszteshadak 1204-ben elfoglaltak és a bizánci állam fő­városa lett, 1453-ban a törökök új­ra* visszahódították. Az itt élő ide­gen, főleg olasz tudósok, művészek és kereskedők sietve menekültek vissza hazájukba, magukkal hoz­va a régi görög kultúra szabad szellemét. Az emberiség mohón vetette rá magát az élet, a ter­mészet, a szabadság és a haladás megismerésére a sötét középkor után, mely a földi élet és a tudo­mány hiábavalóságát hirdette. A reneszánsz olyan volt, mint a földrengés. Az elavult eltűnt és helyét elfoglalta egy fölszabadult, n művészetekben és tudományok­ban gazdag kor, mely megszüntet­te a feudalizmus hatalmát és urai­lomra segített egy nagyobb réte­det: a polgárságot. E küzdelmek­ben gazdag kornak, melynek igen s ok hőse van,^egyik legteljesebb kifejezője: Michelangelo Buonarot­ti. Szobrász és festő, építész és köl­tő, a természet és emberi test olyan ismerője, hogy még ma, egy félezredév után is ámulva állunk emléke előtt. Firenze akkor, mint a legtöbb olasz nagyváros, külön kis államot alkotott, koronázatlan fejedelemmel. Michelangelo firen­zei volt és erre büszkébb volt, mint művészetére. Firenze polgára volt, mely várost a fanatizmus minden fajtája meghódított, értel­mes, büszke, lelkesedő és gyűlöl­ködő polgáraival, zsarnoki, de minden művészetet pártfogoló ön­kényuraival, ahol Savonarola vak követői máglyára vetnek minden műtárgyat, hogy három év múlva SavonarolánaJc állítsanak mág­lyát, hol a köztársaság váltakozik az abszolutizmussal, a szabad szel­lem a vallásos babonákkal. E vá­ros és e kor volt kerete Michel­angelo géniuszának. 1475. március 6-án született Cap­resében, hol apja, Lionardo a vá­roska polgármestere. Anyja korán elhunyt, így gyermekkora magá­nos és 'kietlen. Tizenhároméves korában Ghirlandajo neves festő tanítványa lett, ki féltékeny Mi­chelangelo már akkor elért, sike­reire. Otthagyja első mesterét és a Lorenzo di Medici által fenntar­tott szobrásziskola tanulója lesz, hol magába szívja a hellén szel­lemet. De pogánysága nem oltja ki keresztény nevelését sem, így két ellenséges világ vetélkedik lel­kéért. Családja zsarolja, de ő, ha­bár látja hibájukat, úgy szereti őket, hogy — mint apjának írja — „még rabszolgának is eladná ma­gát értük." A pápa — II. Július — a régi Rómához méltó síremléket akar magának még életében építtetni és a mű elkészítésével megbízza Mi­chelangelói, teljesen szabad kezet adva a művésznek. Ez alighogy elkezdi a nagyszabású munkát, a pápa úgy gondolva, hogy egy má­sik terve még inkább megörökít­hetné dicsőségét, új feladatot bíz rá, a Szent Péter templom újjáépí­tését és a Síxtusi kápolna kifesté­sét. Az óriási munka megkezdő­dött és az élet iróniája, hogy épp a festést, •melyet Michelangelo nem tartott hivatásának, fejezi be oly tökéletességgel, mely páratlan a festészetben. A freskók sorozata nemcsak a világ teremtésétől kezdve a bűnbeesés, a vízözön és az utolsó ítélet bibliai elképzelését varázsolja elénk, hanem tiszta, látható képet alkot az anyag foly­tonos átalakulásáról, a természet örök mozgásáról, az őserő nagy törvényeiről. Nagy munkáinak leg­kisebb részletrajza is a korát szá­zadokkal megelőző realista tudós és filozófus fölényéről tesz tanúságot. Minden alkotása — még az egy­ház által rendelt is — az élő em­ber tökéletes ábrázolása. A fájda­lom, nyomor, kétségbeesés és —. vajmi ritkán — az öröm ábrázolá­sa, a halandó ember érzésvilágá­nak megörökítése. A Piéta nevű szobra• forradalom! Mária nem földöntúli lény, hanem az Anya, ki úgy tartja ölében keresztről le­vett fiát. mint hozzá visszatért szerencsétlen gyermekét. Ő, a szenvedő Anya, a hatalmasabb. Sohasem volt. művész, akit eny­nyíre zsarnokságában tartott volna géniusza. Akaratának nem is volt szerepe, a zseni oly erős benne, hogy szinte szétfeszíti és arra kényszeríti, hogy szünet nélkül cselekedjék, valóságos munkadüh­hé fajulva. Nagy elgondolásainak megvalósítására három emberöltő sem lett volna elég. Veleszületett kétkedő, magános természetét még jobban eltorzítják azok a végle­tek, melyek életében szerepet ját­szottak. Vagyonos ember — a hiú és gazdag Mediciek, a pápák, II. Július, VII. Kelemen és II. Pál fe­ledelmien honorálják — és mégis koldusabbnak érzi magát a leg­koldusabbnál. „Három pápát szol­gáltam, de csak kényszerűségből", írja egy levelében. Minden mun­kaadója a maga nagyságát akar­ja általa megörökíttetni és így majd egyik titání munkáját sem tudja befejezni. Ez nemcsak mű­vészi énjét, de a becsületes embert i is a kimerülésbe hajszolja. Lelke mélyén köztársaságpárti. A firen­zei felkeléskor a felkelők oldalá­ra áll és mikor a spanyol seregek 'megostromolják a várost, maga irányítja a védelmi építkezéseket. Gyűlöli a zsarnokokat, Brutust felmagasztalja egyik szobrában, mert megölte Cézárt „aki tyránt öl, csak állatot öl".-Mikor a szeren­csétlenség bekövetkezik es Firenze megadja magát V. Károly barbár hadának,, Michelangelo elkesere­dését nem enyhíti az a pápai, kegy, mellyel VII. Kelemen újra el­árasztja őt. Hazugságra kénysze­rítve dolgozik tovább és saját fáj­dalmait vési bele a fehér már­ványtömbökbe. Nem lehet meghatottság nélkül nézni mellszobrát, melyen egy ke­ményvonású, mély barázdákkal borított arcból, két fáradt gyer­mekszem néz ránk, esengve, vá­qyódva a megértés és szeretet után. Egyedül volt, nem szerette majdnem senki.' Fenségesen szo­morú sors: a zseni sorsa! Az építészet remekei, a hatal­mas szoboralkotások emberfeletti konstruáló erő bizonyítékaiként maradtak fenn az utókorra, melyet egy hosszú és fáradhatatlan éle­ten át — 90 évet élt — utolsó pil­lanatáig dolgozva, az elkövetkező századoknak útmutatóul ajándé­koz. Munkáiból az idők folyamán sok eltűnt, de még így is egye­dülálló nagy anyag bizonyítja Mi­chelangelo lánaeszét. ki a hala­dás. a humanizmus, a kultúra óriása volt — és marad! STMKÓ MARGIT. Ssétséérf harcolnak A Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottságának üiése Március 3-a és 5-e között ülésezett Prágában a Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottsága. A tárgyaláso­kon részt vettek a Nemzetközi Diák­szövetség végrehajtó bizottságának tagjai, a bolíviai, bulgáriai, burmai, kí­nai, csehszlovákiai, eťjuadori, indiai, indonéziai, iráni, olaszországi, japán, kubai, libanoni, magyarországi, német demokratikus köztársaságbeli, lengyel­országi, észak-afrikai, szovjetunióbeli és nyugat-afrikai diákság képvisele­tében. A gyűlésen jelen voltak a finn­országi nemzeti diákszövetség, a viet­nami diákszövetség megfigyelői, a ro­mán dolgozó ifjúság szövetségének képviselői, a tuniszi, iraki és az egye­sült államokbeli ifjúság képviselői. Az ülés részvevői a Nemzetközi Diákszövetség tanácsa IX. ülése ha­tározatainak teljesítéséről, továbbá a szövetség 1955. évi tevékenységéről, valamint a diákságnak és a diákszer­vezeteknek az atomenergia békés fel­használásáért és az atomháború ellen indított mozgalomban való szerepéről beszéltek. Ugyancsak megtárgyalták a diákságnak az V. Világifjúsági Ta­lálkozón való részvételét, amely ez év augusztusában lesz Varsóban. Nyugat-Németországban nincs pénz a lakóházak újjá­építésére. Százezrek laknak egészségtelen, szűk barak­kokban, ahol még a legszükségesetb házimunkák elvég­zésére sincs hely. Koreában a háború befejezése után nyomban az újjáépítéshez líttak. Képünkön Csonzsin koreai város Sztálin-útjának rendbe­hozásán szorgoskodnak a város asszonyai és leányai. A napokban befejeződött IV. magyar békekongresszuson Nógrád megye asszonyküldöttei megyéjük egyszerű ajándékát átadják a Békevédők Bizottságának (baloldali kép). A szovjet nők a békeharc élén Ljuba Koszmodemjanszka, a Szov­jet Békevédők Bizottságának tagja cikket írt az „Ucsitelszkaja Gazeta" című lapban a nemzetközi nőnap al­kalmából. Cikkében többek között a következőket mondja: „Az asszonyok­nak a békéért, a népek közötti ba­ráti megértésért folytatott harcának egyik szervezője a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség, amely 66 or­szág haladó szervezeteinek 140 millió tagját egyesíti. A szovjet nők ez évben még szoro­sabban tömörülnek a kommunista párt és a szovjet kormány köré. Az A nemzetközi nőnap ez évi ünnep­ségeit, melyek a béke és a nők egyen­jogúsága jegyében zajlanak le Nagy­Britanniában. külföldi küldöttek nél­kül folynak majd le. A belügyminisztérium közölte, hogy , nem hajlandó megengedni külföldi küldötteknek az egyesült királyságba való beutazást a nemzetközi nőnap alkalmából. A Szovjetunió, Kína, Len­gyelország, Magyarország, Románia és Nyugat-Németország asszonyküldött­ségei ugyanis meghívást kaptak a március 8. és 15. között tartandó ün­nepségekre. A nők nemzeti gyűlése a belügy­miniszternek tiltakozó levelet küldött amelyben elítéli ezt a magatartást. Kifejtették, hogy március 8-a az utóbbi 50 évben a világ minden ré­szében hagyományos ünneppé vált. nemzetközi nőnap ünnepségei összes szovjet férfiakkal együtt a szovjet nők is sikeresen építik a kom­munizmust. A szovjet demokrácia lé­nyeges pontja a nők teljes egyenjo­gúsága a politikai, szociális és gazda­sági életben. Ezt a jogot a Szovjet­unió alkotmánya biztosítja, amely a világ legdemokratikusabb alkotmánya. A szovjet nők kiváló helyet foglal­nak el a tudomány, a kultúra és a művelődés terén. Ma egymillió jól képzett tanítónővel rendelkezünk, több, mint 60 ezer nő dolgozik tudományos munkákon, rendkívül fontos nemzet­gazdasági problémák megoldásán. Nagy-Britanniában sokkal nagyobb méreteket öltenek majd, mint tavaly: 50 nagy városban, Londonban,' Man­chesterben, Coventryben, Birming­hamban, Sheffieldben stb. konferen­ciákat, nyilvános gyűléseket, kiállítá­sokat rendeznek. Sheffieldben például az ünnepség során tüntető menetei szerveznek a két világháború folyamán elesett katonák emlékmüvéhez. Nők a pekingi főiskolákon ötvenezer pekingi főiskolásból ma 11 ezer a nő. A pekingi főiskolákon ta­nuló nők száma jelenleg annyi, mint az összes hallgatók száma volt az ország felszabadítása előtt. A főiskolások 33 százaléka a tech­nikai főiskolákon tanul. A többiek a pedagógiai főiskolákat, az orvosi fa­kultást, a művészeti főiskolákat és más szakokat látogatnak. A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának felhívása a nemzetközi nőnap alkalmából A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság újságjai közölték a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának nyilatkozatát a nemzetközi nőnap ün­nepségeivel kapcsolatban. A nyilatkozatban kiemelik, hogy há­la a szovjet hadsereg győzelmének a japán imperialisták fölött, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság asz­szonyai épp úgy, mint az ország min­den lakosa örök időkre felszabadultak a feudális és gyarmati elnyomás alól. Koreában az asszonyok a politikai, gazdasági és kultúrélet minden vo­nalán egyenjogúak lettek a férfiakkal. A legfelső nemzetgyűlésnek 69 női képviselője van, 11 500 asszony a he­lyi közigazgatási tanácsok képviselő­nője, 5800-an pedig vezető helyet foglalnak el a párt-, állami és tö­megszervezetekben. Az Osztrák Demokratikus Nőszövetség felhívása az osztrák asszonyokhoz A Osztrák Demokratikus Nőszövet­ség a nemzetközi nőnap alkalmából felhívást intézett az osztrák nőkhöz, amelyben többek között ez áll: „Ma, amikor újra háborús veszély támadt az atom- és hidrogénbomba felhasználásának lehetőségével, a nemzetközi nőnapnak különösen nagy jelentősége van. Felhívjuk országunk anyáit és asszonyait, hogy minden rrejükkel védjék a békét, amelyot drága áron kaptunk meg. Az angol belügyminisztérium megakadályozza, hogy külföldi küldöttek vegyenek részt a nemzetközi nőnapon Senftenberg (NDK) pályaudvarán minden szolgálatot nők látnak el. Munkájukkal mindenki elégedett. Képünkön Gerta Drogán 19 éves állomásfőnöknőt látjuk. I t

Next

/
Thumbnails
Contents