Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-06 / 56. szám, vasárnap

KÜSZÖBÖN ÁLL A TAVASZ Indulásra készen... A hegyéti traktorosbrigádon: Csölle iscv-n ungadvezető, Nagy László szakaszagronómus és Póda Gyula traktoros még egyszer átnézik a vetőagregátot. Pártunk X. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésében döntő jelentősége van a növénytermesztésnek, a hektárhozamok lényeges növelésének, amit elsősorban a haladó tudomány, az agrobiológia eredményeinek és gépesítésének az alkalmazásával érhetünk el. A növénytermesztés fejlesztésétől függ az állattenyésztési termelés fellendülése is. t ... A hektárhozamok növelésében a föld gondozása és trágyázása mellett nagyjelentőségű az is, hogy gondoskodjunk a szükséges jó minőségű vetőmagról és veteményekről. Ma már nem elégíthet ki bennünket a vetőmag és veteménytermesztés irányításának és tervezésének eddigi módja, mivel nem felel meg az egyes vidékek szükségleteinek és természeti adottságainak. EFSz-einkben még mindig komoly probléma a saját vetőmagalap biztosítása magtermő parcellákon. A helyzet megjavítása és a szükséges jó minőségű vetőmagok és vetemények biztosítása érdekében még az idén üzembe kell helyezni néhány, külön e célt szolgáló gazdaságot. (

M. Bakuľa elvtársnak az SzlKP Központi Bizottságának 1955. február 24-én és 25-én megtartott ülésén elhangzott beszámolójából.) Jól kitisztított és csávázott magot készítenek a vetéshez a nyárasdiak Mint apró üveg forgácsok csillognak a megfagyott hószemcsék a tűző napfényben. Tíz óra felé jár az idő. A rap sugarai lassan megolvasztják a fagyos havat. Az úton zsákokkal megrakott szekér döcög végig. A lovak prüszkölve húzzák a terhet. A megrakott szekér után nagykabátos, csizmás emberek haladnak. Vajon kik ezek az emberek? Hova tartanak a zsákokkal megrakott szekérrel? A szekér után ballag Miklós Bálint is, a nvárasdi szövetkezet raktárosa. Tőle tudjuk meg, hogy a szövetkezeti tagok a tavaszra készülnek. A szekéren áz árpavetőmagot szállítják a raktárból a tisztítóba Megszokták már, hogy egy szem vetőmagot sem vetnek el tisztítatlanul. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy gondosan kitisztított és csávázott vetőmaggal lényegesen növelhetik a hektárhozamokat. A vetőmagot már az elmúlt években is kitisztították, qsáváztak, hogyne tisztítanák most ki, amikor pártunk és kormányunk és az egész ország azt kívánja szövetkezeteinktől, hogy növeljék a hektárhozamokat. 1 — Csinálunk mi még mást is — mondja Miklós Bálint sokatmondó mosollyal az ajkán. — Az idén már a tavasziakat is keresztszorosan vetjük el. Meg aztán a műtrágya használatát is fokoztuk. Már haza is szállítottuk a szükséges mennyiséget. Szó szót követ, lassan megtudjuk azt is, hogy a szövetkezet tagjainak valami nincs a kedvükre. Vida István ki is böki, ami nem fér a gyomrukba. — Nálunk a tervezés körül VAU baj. A járástól megkaptuk a termelési tervet. Meg is volnánk mi azzal elégedve, csak az árpát felejtették volna ki belőle, mert hát a mi határunk természeti adottságánál fogva nem megfelelő az árpa termesztésére. Nálunk inkább kukoricát lehetne termelni. Árpából a legnagyobb iparkodásunk mellett sem tudunk 17—18 mázsánál nagyobb hektárhozamot elérni. kukoricából 25—30 mázsa átlagtermést azonban könnyen el tudunk érni. (A 25—30 mázsás átlagtermést morzsolt állapotban érti). A cukorrépa is jól megterem határunkban. A múlt évbfn is 300 mázsás átlagos termést értünk el. Helyes volna, ha az Hyen paraszti megjegyzéseket figyelembe vennék az illetékesek. Mindannyian tudjuk, hogy Miklós Bálint raktáros kiadja a vetőmagot. a kukorica igen fontos termény az állattenyésztés növelésében. Vida István szerint az állattenyésztés terén is nagy változásokat visznek véghez az idén. A gondosan előkészített talaj a nagy termés alapja Nem sok idő választ el bennünket attól, hogy megkezdjük a tavaszi munkákat. A tavaszi tennivalók idejében való és jó elvégzésével lerakjuk az alapokat a bő termésre. Tavasszal első munkák közé tartozik a jó talajelőkészítő munka: elsősorban is a boronálás, simítózás stb. A nagymegyeri állami gazdaság dolgozói már készen állnak erre a munkára. A javítók 36 traktort készítettek el, amelyek hiba nélkül várják a tavaszi vetés rnegkezdését. Valentovics Imre. Nagymegyer. Soóky János gellei egyénileg dolgozó gazda: Ha sok kukorica terem, kövérre hízik a disznó A faluban Soóky Jánost mindenki úgy ismeri, hogy ért a gazdálkodáshoz. A 3,5 hektár földjén mindig olyan termést ért el, hogy sokan megbámulták és bizony még az okosak is sokszor próbál"tnk egyet s mást ellesni tőle. A kukoricatermelés egyik legkedvesebb foglalkozása. És ez érthető is, mert Soóky János a gazdálkodás fő jövedelmi forrását' az állattenyésztésben látja. Különösen a sertéstenyésztéssel szeret foglalkozni. Már pedig ahhoz, hogy szép hízókat neveljen, szükséges, hogy legyen bőven kukorica. Az idén különösen nagy dologra adta a fejét. Mint újságolvasó ember ő is tudja, hogy a mezőgazdaság még nem áll olyan szinten, mint a szocialista ipar. Elhatározta, hogy példát mutat a gelleieknek, hoavan kell segíteni a bajon, s hogyan kell hozzájárulni a mezőgazdaság fellendítéséhez. Rövidesen be is kopogott a helyi nemzeti bizottság irodájába és azzal állt elő, hogy szeretne valamit mondani. Az elnök, meg a titkár kíváncsian néztek rá. — Azt hiszem, mindannyian tudjátok, hogy a húsellátás körül még mindig nehézségek vannak és ezen segíteni kell. ígérem, hogy eaész évi húsbeadási kötelezettségemet március végéig teljesítem és ezen felül még három hízót adok szabadpiaci áron. A tojásbeadást pedig május l-ig teljesítem és még 100 tojást terven felül is adok. A zöldséges kertben Nagy Jenő és Lakatos Marika retket pikíroznak. Pár nét múlva már meglátszik munkájuk eredménye — az ízletes hónaposretek — a piacon. A földet még hólepel takarja, de a várkonyi szövetkezet kertészetében mar megkezdődött az élet. Az üvegházakban már május van. Az üvegen keresztül melegen tüzel a nap az apró palántákra. Több ezer retek és karalábé-palánta nyújtogatja fejét az életadó napsugarak felé. Nagy Jenő, a szövetkezet kertésze állandóan ott van az üvegházakban. Tekintetével százszor végigsimogatja az apró palántákat. Nagy tervei vannak. A múlt évben is kitett magáért a kertészcsoport. Azt is mondhatnánk, hogy némileg a kertészet húzta ki a szövetkezetet a csávából, mert nemcsak a tervben előírt összeggel, hanem ezenfelül még 30 000 koronával járultak hozzá a közös vagyon gyarapításához. — Nagyon szeretem foglalkozásomat — mondja Nagy Jenő. — Szeretem az apró palántákat, de különösen akkor vagyok boldog, ha szép kertészeti termékeket adhatok piacra. Nézzék csak ezeket a retekpalántákat. Még I kicsik, gyengék, törékenyek. Most még ápolni, gondozni kell őket, ha minden jól megy, ezek a gyenge palánták három hét múlva reteit formájában kerülnek piacra. No, de ha már itt járunk, nézzünk jobban szét Nagy Jenő birodalmában. Az üvegházakon kívül négy nő szorgoskodik itt. A retekpalántákat pikirozzák. Lampert Lajosné, Lakatos Mária, Kovács Piroska és Soóky Terézia gondosan ültetik át az apró palántákat. Előkészítik őket, hogy kellő pillanatban kiültessék. Jó kedvvel végzik munkájukat, mert tudják, hogy csak közös munkával tudják megvalósítani, hogy még terven felül is termelhessenek zöldségféléket. Nekik is örömet jelent az, ha három hét múlva már tudnak retket, vagy karalábét adni a piacra. A vevők biztosan megkérdezik, hol termelték a zöldséget, s biztosan meg is dicsérik őket. Meg az| tán a korai zöldségfélékből sok pénz fut be a közös kasszába. iiiiiMiiiiMminuiiiiiiiniiiniiiiiiiiiiiimiiiii^ Minden gép készenlétben várja a tavaszi munkák megkezdését CSÖLLE ISTVÄN traktorosbrigádja messze környéken ismeretes. E brigád a múlt évben a legszebb eredményeket érte el a dunaszerdahelyi traktorállomás összes brigádjai között. A brigád Hegyéten tartózkodik és három falu határát műveli. Csölle Istvántól tudjuk meg; hogy az idén a brigádnak még nagyobb feladatokkal kell megbirkóznia, mint a múlt évben. Az idén 550 normalhektárral kell többet megművelniök. de hát ezért nem fáj egy cseppet sem a brigád tagjainak a feje. Bíznak abban, hogy az idén is méltó helyet foglalnak majd el a versenyben. Vajon miért ez a nagy bizakodás? — Ahol olyan emberek vannak, mint Bögi János és Bíró Pál, nem kell törni a fejét a brigádvezetőnek — mondja Csölle István. — Ezek még az ördöggel is felvennék a versenyt. A múlt évben is híre volt jó munkájuknak, hát még az idén ... Csölle István azt akarta mondani, hogy az idén még nagyobb eredményeket tudnak felmutatni, mivel mind a ketten öthónapi szakiskolázáson vettek részt. Tudásuk gyarapodott! Art hiszem, most jő vo'na el

1!?Megkezdi a munkát a mütrágyaszóroflép szélgetni a kiváló traktorosokkal, dohát meg kell elégednünk azzal, amit a brigádvezetőtől megtudunk. — Bögiék már nagyon unatkoztak a műhelyben. Kiruccantak egy kicsit, hogy kivegyék részüket a faluszépítési akcióból. Ütat .javítanak, ők pedig a követ hordják. HA MAR !GY ALL A DOLOG, elégedjünk meg azzal, hogy egy kicsit széjjelnézzünk a brigádközpont udvarán. Az udvart még hó borítja, de a gazdasági gépek már készenlétben várják a tavaszi munkák megkezdését. Az ekék, • boronák kijavítva, beohjnzva sorakoznak A másik oldalon három vető- és három műtrágyaszóró-agregát vár az induítsra. — Három szövetkezet tartozik hozzánk — mondja Csölle István — mind a háromnak készítettünk egy vatő LS egy műtrágyaszóró agregátot. így van ez rendjén, hogy össze ne vesszenek rajta. Az agregátok mellett egyszerű vetőgépek állnak. — Ezek pedig a tartalékok — fűzi tovább a szót a brigád vezető. — Az idén a magángazdálkodók 40 hektár megművelésére kötöttek velünk szerződést. Bíró Pál hegyétei egyénilég gazdálkodó paraszt pedig kijelentette, hogy senki más, csak mi hordhatjuk ki földjeire a trágyát, meg aztán ősszel a mélyszántásról se feledkezzünk meg. AMINT LÁTJUK, a Csölle-brigádnak sok lesz a tennivalója az idén, ds úgy szervezték meg a munkákat, hogy a tavaszi munkák első napjától két váltásban fognak dolgozni, hogy feladataikat idejében el tudják végezni és hatékonyan elősegítsék munkájukban a mezőgazdasági termelés növelé_ séért küzdő szövetkezeti tagokat és egyénileg gazdálkodó parasztokat. Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. március 6. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 56. szám A mai számban: A csehszlovák dolgozók kifejezésre juttatják Nyugat-Németország újrafelfegyverzése elleni tiltakozásukat (2 old.) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a március 8-i Nemzetközi Nőnapról (3. oid.) Ma Krefeldben: Szovjetunió—Kanada. Düsseldorfban Csehszlovákia—Finnország (4. old.) Néphadseregünk a béke őre Rádióműsor (5. old.) (6. old.) /