Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-05 / 55. szám, szombat

6 m %7.ú 1955. március 5. PÁRTÉLET Szavak és papírmunka helyett tetteket! Két napon át tartott a bratislavai kerületi pártbizottság teljes ülése. A beszámoló, amelyet Janik elvtárs ol­vasott fel, feltárta azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a bratislavai kerü­let pártunk X. kongresszusa óta nem­zetgazdaságunk építése során elért. Rámutatott azonban egész sor fogya­tékosságra is, főleg mezőgazdaságunk fogyatékosságaira, amelyek hátráltat­ják haladásunkat. A felszólalók meg­mutatták, mi az oka annak, hogy a mezőgazdaság fellendítése egyes he­lyeken akadályokba ütközik. A mezőgazdasági szakká derek ügyeésfeiadatai Gyorgyai elvtárs, a szenei járási nemzeti bizottságról felszólalásában nagyon helyesen rámutatott a hibák egyik okára, amikor azt mondta, hogy a mezőgazdaságban főleg a szakkáde­rek hiánya és a meglévők állandó hullámzása okozza a hibákat. — A mezőgazdasági szakaszon — mondot­ta Gyorgyai elvtárs — járásunkban rövid időn belül 80 szakkáder, mező­gazdasági szakdolgozó változtatta meg foglalkozását, ment el más munka­helyre. Az új káderek rövid idő alatt nem tudják elsajátítani a szükséges ismereteket, nem találják meg a he­lye^. munkaformákat és nem tudják megismerni az egyes egységes föld­művesszövetkezetek belső problémáit, szervezési nehézségeit, s éppen ezért nem is tudják azokat kiküszöbölni. Rámutatott továbbá arra, hogy a gép és traktorállomások ez ideig még n?m foglalkoztak eléggé a szövetkezetek­belső, szervezési problémáival. Mun­kájukat, a számukra kijelölt szántást, vetést, stb. elvégzik, de azzal keve­set törődnek, hogy a falvakon, a szövetkezetekben mélyebben belenéz­zenek az egyes szövetkezetek belsó életébe. t Traktorállomások és szövetkezetek Ocsovszký elvtárs, a galántai gép­és traktorállomás igazgatója főleg azt emelte ki, hogy a gép- és traktorál­lomások munkájának eddigi értékelés'­— a mezőgazdaság szemszögéből nézve — nem volt kielégítő, mert a traktor­állomások munkáját kizárólag abból a szemszögből értékelték, milyen nagy­ságú területet szántottak fel, milyen területen végezték el a számukra Ki­jelölt feladatokát. — Eddig nem néz tünk arra — mondotta Ocsovszký elv társ, —, hogy a gép- és traktoráll >­más munkája nyomán milyen eredmé­nyek születtek az egyes szövetkeze­tekben, hogyan járult hozzá a gép­és traktorállomás a szövetkezetek jö­vedelmének biztosításához. Ez az egy­oldalú értékelés „eredményt" hozott ugyan a traktorállomásoknak, de a termelés szempontjából nem adott át­tekintést ebben az irányban, hogy a szövetkezetek termelésében elért si­kerek milyen mértékben függnek a traktorállomások munkájától. "" A traktorállomások munkájával kap­csolatban elhangzott bírálat jogos és helyes volt. Helyes volt már csak azért is, mert kerületi méretben több ezer hektáron nem végezték el az őszi mélyszántást, továbbá azért, mert egyes traktorállomások ez idén a szerződés megkötése terén is nagy le­maradást mutatnak. A traktorállomások munkájával kapcsolatban még más hibák is elő­fordultak. Ezekre Hrivnák elvtárs, a gépesítési szakosztály vezetője mu­tatott rá, aki felszólalásában pártszer­vezetük munkáját bírálta. Azt mon­dotta, hogy a gépesítési szakosztály részlegszervezetében a pártmunka nem áll feladata magaslatán. Nincs konkrét bírálat. Sőt olyasmi is elő­fordul, hogyha valaki bírálni mer, ak­kor megfenyegetik, mint az ő esetében is. Továbbá rámutatott arra, hogy a járási pártbizottságoknak és az alap­szervezeteknek a mezőgazdaság gépe­sítésével többet kell foglalkozniuk, mert — amint mondotta — teljesen hamis az az állítás, hogy dolgozó pa­rasztjaink idegenkednek a gépektől. Pontosar az ellenkezője az igaz. Ha tekintetbe vesszük a tavaly és az idén megkötött szerződések számát, ezek a számok is megdöntik az egye­sek által hirdetett hazug elméletet. A d <!go/ó parasztok igenis szeretik a gépeket és akarják a gépesítést, csak az a baj — folytatta —, hogv ml, komniunisták, keveset foglalko­zunk dolgozó parasztjainkkal, keveset járunk közéjük és nem népszerűsít­jük eléggé a gépesítést. Minden ír.ás hang, ami ennek az ellenkezőjét ál­lítja. a kulákok hangja, akik így igye­•íoznek visszatartani a dolgozó pa­rasztokat attól, hogy gépekkel dolgoz­tassák földjeiket. Ez: meg kell érteni, ez az osztály­harc egyik része. Rámutatott még ar­ra is, hogy többet kell foglalkozni a fiatal szakkáderekkel, az agronómusok­kal, akik nemrég kerültek ki a szak­iskolából, és akiknek még nincs kellő gyakorlati tapasztalatuk a munka irá­nyítása terén. Részben azért van — mondotta —, hogy az új munkamód­szerek népszerűsítése nem megy meg­felelő ütemben. A nagyszombati állami gazdaság küldötte élesen bírálta állami gazda­ságuk termelését. — Ahogy mondot­ta —, állami gazdaságunkban a párt­szervezet kell, hogy megjavítsa mun­káját. Konkréten rámutatott az álla­mi gazdaságukban előforduló hibákra, arra, hogy a kommunisták keveset foglalkoznak a közvagyon megvédé­sével. — Azért, hqgy állami gazda­ságunkban a lopás elharapódzott, el­sősorban mi kommunistáik vagyunk felelősek — mondotta — mert poli­tikai meggyőző munkánk az utóbbi időben gyengült és töbször elnéztünk az „apróságok" felett, amelyek végiíl is komoly hibákat okozhatnak. Beszélt továbbá arról, hogy az anyagi érde­keltséget a termelésben mindenütt érvényre kell juttatni, mert ez a fő mozgató ereje a termelés fellendíté­sének. Az emberek — hangsúlyozta továbbá — dolgosak, szeretnek és akarnak dolgozni, de helyesen, igaz­ságosan kell vezetni őket, jól kell bánni velük. Az osztályharc és az éberség A felszólalások során az osztály­harccal többen is foglalkoztak. Már a beszámolóban élesen bírálták a cíferi kommunistákat, akik tétlenül nézték mindazt, ami a szövetkezetben tör­tént, sőt akadtak olyanok is, akiik kézlegyintéssel intézték el az egész „ügyet", azt mondták ' „Mi közünk nekünk a szövetkezethez." Ez a nem­törődömség azért is szembetűnő, mert a cíferi falusi pártszervezetnek több mint 170 tagja van, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy segítsék a szövetkezetet, támogassák az ott dol­gozó kommunistákat. A cíferi példa és a nemrég lezajlott bírósági tár­gyalások, mint pl. Léván, a vámos­ladányi üggyel kapcsolatban, arra in­tenek bennünket, hogy a kommunisták ne kerülgessék a hibákat, ne hunyja­nak szemet a hibák felett, hanem bát­ran mutassanak azokra, és segítsenek őket kiküszöbölni. Kell, hogy mindért kommunista tisztában legyen a szö­vetkezetekbe beférkőzött osztályellen­ség munkájának céljával. A kulákok több helyen ügyesen, álcázva dolgoz­nak és belülről igyekeznek széjjelrob­bantani a szövetkezetet. Ez ellen har­colni kell, ki kell ebrudálni őket a szövetkezetekből. A pártszervezetek és az agitáció hiánya A szövetkezetek megszilárdításával kapcsolatban Asztalos elvtárs (Sze­redről) azt mondotta, hogy a falusi pártszervezetek elsőrendű feladata se­gíteni a szövetkezetben dolgozó kom­munistákat. — E téren — mondotta — nálunk, a szeredi járásban még elég nagy hibák vannak. Hibáik van­nak főleg ott, hogy az alapszerveze­tek keveset törődnek azzal, hogy a párt tagjai sorába kis- és középpa­rasztokat vegyenek fel. Járási méret­ben az elmúlt évben — mondotta — mindössze három kis- és középpa­rasztot vettünk fel tagjelöltnek. Ez a szám azt bizonyítja, hogy a szeredi járási pártbizottság valóban keveset törődött a falusi pártszerve­zetek megerősítésével, a tagság ki­egészítésével. a fiatal káderek neve­lésével. Pártunk X. kongresszusa és Široký elvtárs is megállapította Be­számolójában, hogy egyesek a mun­kás-paraszt szövetséget úgy képzel k, mint a munkásság és a szövetkezeti parasztság szövetségét, és kevésbé törődnek az egyénileg dolgozó kis- és középparasztokkal. Asztalos elvtárs azért bírálta a já­rási nemzeti bizottságot, mert propa­gációs vonalon alig fejt ki tevékeny­séget. Ahogy mondotta — járásunk­ban az utóbbi időben több száz egyé­nileg dolgozó kis- és középparaszt vállalt kötelezettséget hazánk felsza­badításának 10. évfordulója tisztele­tére, de a járási nemzeti bizottság il­letékes osztálya ezekről a vállalások­ról mindössze két villámújságot adott ki, annak ellenére, hogy e vállalások értéke több ezer koronára rúg, és ezenkívül erős politikai hatása van, mert a vállalásokkal az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok meg­mutatták, hogy igenis dolgozni, ter­melni akarnak a dolgozó nép életszín­vonala megjavításáért. Három nap alatt 21 kg körrendelet Már ezek a tények is azt bizonyít­ják, hogy a járási nemzeti bizottsá­gok pártszervezetei, továbbá azok dol­gozói egyrészt nem ismerik eléggé dolgozó parasztjainkat, mert keveset járnak közéjük és ha járnak is, ak­kor is csak úgy, mint a „postások", villámgyorsan összeszedik a híreket, feleletet kérnek az egyes „szempon­tokra", aztán köszönetet mondva gyorsan távoznak. Az ilyen agitáció­val mit sem lehet elérni a dolgozó nép körében. Ezt jogosan veszik csu­pán zaklatásnak. Az agitáció egy másik káros „for­májára" is rámutatott a kerületi párt­bizottság ülése. Ez a forma a papír­háború, a bürokrácia. Elrettentő példa erre nézve az egyik járás illetékes szervének munkája. Ogyis mondhatnánk, hogy rekordered­ményeket értek el az irányelvek ki­adása terén. Mindössze három nap alatt 21,3 kg irányelvet és körrende­letet adtak ki. Ügy, ahogy mondom: kilogramm és nem ív! S mi lett az eredmény? Furcsán hangzik, ha ered­ményről beszélünk, mert ez alatt az idő alatt, míg a fent jelzett irányel­veket kiadták, nem vásároltak fel ugyanannyi húst. Miről tanúskodik ez a papírháború?. Arról, hogy az illető szerv dolgozói közönséges, begubózott bürokraták, akik a rendeletek gyár­tásánál nem tudnak többet, nem is­merik az embereket, az életet és több kárt okoznak a népnek, mint hasz­not. Arról tanúskodik ez a téríy, hogy az illető szerv pártszervezete, a kom­munisták szájtátisága nem ismer határt. De mást is mondhatnánk er­ről. Több ez mint szájtátiság, tehe­tetlenség a nemtörődömséggel páro­sulva. Tennivalók Jedinák elvtárs a felvásárlás hely­zetéről beszélt kerületi méretben. Bírálta a felvásárló szervek egyes dolgozóit, mert tervszerűtlenül, pers­pektíva nélkül dolgoznak. Nem isme­rik eléggé a körülményeket, embere­ket. Ezzel kapcsolatban felvetődött a he­lyi nemzeti bizottsági titkárok ügye is. Kár, hogy nem konkréten bírálták őket. Mégis meg kell mondani, a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a bí­rálat jogos és igazságos volt, mert helyi nemzeti bizottsági titkáraink több helyen nem tanulnak és éppen ezért nagyon szűklátőkörűek. Ez­zel kapcsolatban nagyon helyes volt Hránek elvtárs felszólalása (Malacká­ról), aki azt mondotta, hogy egészer. rövid idő alatt 111 .kényszervágás" történt a járásban. Ezek a „kényszer­vágások" a valóságban nem mindig voltak kényszervágások. Sokszor spe­kulációs vágások voltak. Éppen ezért a helyi nemzeti bizottsági titkárok­nak alaposabb munkát kell végezniük. A felvásárlás körül A kétnapos plenáris ülés tanúsága a következő: Tettekhez kell látni, mert a szavakkal nem jutunk előbbre. A já­rási pártbizottságok feladata, hogy az ülés tanulságait levonják és a járá­sok alapszervezetei azok alapján lás­sanak munkához. A mezőgazdaság fellendítése mindnyájunk ügye, ezért ebbe mindenkit be kell kapcsolni. Végérvényesen fel kell számolni a még itt-ott megmutatkozó káros nézete­ket a kis- és középparasztokkal szem­ben, és úgy kell velük bánni, mint épülő szocialista társadalmunk dolgos tagjaival. A járási pártbizottságok feladata továbbá, hogy a kerületi ple­náris ülés anyagát a járásokban min­den kommunista megismerje, s így ki­ki a maga munkahelyén dolgozhasson legfőbb feladatunk, a mezőgazdasági termelés gyors fellendítéséért. Gérecz Arpád A bratislavai CsISz-tagok a határvidékre való távozás előtt A CsKP KB-nak a határvidék bete­lepítésére irányuló felhívására napon­ta újabb és újabb CsISz-tagok és fia­talok jelentkeznek Szlovákia minden részéből. Csupán Bratislavából 235 fiú és lány jelentkezett eddig a határvi­dékre. A bratislavai jelentkező ifjak távozásuk előtt kedden, március 1-én délután aktívára gyűlt össze, amelyen részt vett Milan Rázus, a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselője, a CsISz szlová­kiai Központi Bizottságának központi titkára. Az a trnávkai tizenöt fiú, akik 1953-ig Handlován, most pedig Bratislava különböző üzemeiben dolgoznak, Pavol Skurák kőművesnek, a magasépíté­szeti üzem dolgozójának vezetésével a határvidékre megy. Pavol Skurákkal megy felesége is. (Balról a második és harmadik.) iiiiiiiiiiiiMniiiiiiuiiiiHiiiiiiiuiuiiiininmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiMiiiiiitiiiiii TUDOMÁNY Nem a Mount Everest a világ legmagasabb hegy­csúcsa Burma és Junan kínai tartomány határán felfedezték a világ legmaga­sabb hegycsúcsát. Az eddigi mérések szerint az új hegycsúcs — Amni Ma­chan — tengerszint feletti magassága 9046 méter, ezzel szemben a világ eddigi legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest magassága 8882 méter. Új elektromos bányakalapács B. Smyle lengyel gépészmérnök be­fejezte Potowicza professzor elkezdett munkáját, ugyanis sikerült megszer­kesztenie egy teljesen új rendszerű elektromos kalapácsot, amelyet kipró­báltak és megfelelőnek találtaik a so­rozatgyártásra. Az új rendszerű elektromos kala­pácsnak számtalan előAye van a mai kézi légnyomásos kalapácsokkal szem­ben. Hatásfoka 45,5 százalék, míg a légnyomásos kalapácsoké csak Il­lő százalék között van. Teljesítőképes­sége kétszeres, és ami a legfontosabb, a sűrített levegő nyomása nem be­folyásolja működési képességét, mert elektromos áram működteti. További előnye, hogy az elektromos vezetéVet könnyebben lehet felszerelni, így tehát mozgékonyabb is. Súlya 7 kilogramm, és használható bányákban, valamint felszíni munkálatoknál is. A gyógyító radar A Moszkvai Állaimi Fizikoterápiai Intézetben radarkezeléssel gyógyítják a magas vérnyomást és a szélhűdést. Egy szekrényben elhelyezett radar­készülék ezredmásodpercnyi időközök­ben tárcsás elektródákon keresztül pontosan adagolt radarhullámokat küld a beteg központi idegrendszere felé. A beteg agyában az izgalmi pangásos gócok a radarkészülék üte­mes energia-impulzusai hatására meg­szűnnek. \ Kerítés műanyagból A Német Demokratikus Köztársa­ságban már kerítéseket is készítenek perion műanyagból. Az új anyagból készült kerítés kiválóan pótolja a drótkerítést, s emellett sokkal tago­sabb. Az új kerítés iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Az egyik schlottheimi cég például több tízezer márka értékű perionkerítést szállít Dél-Amerikába. A perionkerítést tyúk­farmok bekerítéséhez használják. A világ első magasnyomású Kaplan-rendszerű turbinája A blanskói Dimitrov-múvek dolgozói nemrégen helyezték üzembe a világ el­ső magasnyomású Kaplan-rendszerű turbináját. A turbina a slapyi víz'­erőművek energiáját generátor segít­ségével alakítja elektromos áratnmá. A turbina 56 m esésmagassággal dol­gozik és teljesítménye 68 ezer lóerő, (ami 50 ezer küowattnak felel meg) 100 köbméter másodpercenkénti víz­fogyasztás mellett. Az új erőmű a legkorszerűbb gé­pekkel és ellenőrzőműszerekkel van felszerelve, melyek biztosítják a za­varmentes üzemmenetet. Üzemzavarok esetén az elzáró automatikusan, gombnyomásra, a hatalmas nyomás el­lenére is 20 másodperc alatt elzárja a beömlőnyílásökat. Ez a vízierőmű, mely hazánk büszkesége lesz, a kor­szerű és merész kivitelezés sikeres megoldása. Műszer az alvás előidézésére A Csehszlovák Tudományos Akadé-\ rnia fiziológiai intézetben egy elektro­mos műszert állítottak elő, meliyel gyógyhatású alvás idézhető elő. Az elalvást nagyon gyenge elektromos­árampulzusok idézik elő. Az állatokon végzett kísérletek kiváló eredmény­nyel végződtek és a műszer most ke­rül kipróbálásra az egészségügyi mi­nisztérium kutatóintézetének klinikai osztályán. A balogfalvi Vöröskereszt-szervezet munkája A balogfalvi Vöröskereszt-szervezet február végén nagy sikerrel előadta Csizmarek Mátyás „Boci, boci tarka" című hárorr'elvonásos énekes játé­kát. Petik Gyula igazgató-tanító ren­dezte a nagy sikert aratott darabot, amelyhez a zenét a korláti bazaltbá­nya zenekara szolgáltatta. A főszere­pekben Gombala András, Szabó Rózsi, Klein Erzsi, Bakalár Ilonka, Kovács Amália. Széplaki Piroska, Szabó János, Szabó Vilmos, Széplaki Pál és Szabó Géza tűntek ki eleven, jó játékukkai.

Next

/
Thumbnails
Contents