Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-30 / 76. szám, szerda

Termeljünk a legkisebb önköltséggel A nemzetgyűlés által jováhagyott idei állami költségvetés biztosítja a párt X. kongresszusának irányvonala alapján életünk állandó fejlődését gazdasági, szociális és kulturális téren. Iparunk, különösen nehéziparunk ágazatainak fejlesztésére sok millió koronával többet fordítunk, mint tavaly. Csak a technika fejlesztésére és földtani kutatásokra 435 millió koronával többet áldozunk, mint az elmúlt évben. A mezőgazdaság kiadásaira fordított összeg végeredményben 20,4 százalékkal több a múlt évinél, a mezőgazdasági munkák gépesítésére 978 millió koronát, tehát az elmúlt évhez viszonyítva 91 százalékkal többet adunk ki. Hatalmas az az összeg is. amelyet a költségvetés a társadalmi, művelődési, egészségügyi és szociális intézkedésekre fordít. Ez az összeg az egész költségvetés egyharmadát: 28 milliárd 276 millió koronát tesz ki. Csak a nemzeti biztosításra több mint 12 milliárd koronát szán, azaz 3 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Az állami költségvetés biztosítja egyben az életszínvonal további emelkedését s hazánk gondos védelmét. Védelmi célokra — tekintettel NyugatNémetország újrafelfegyverzésére és az imperialisták fokozódó előkészületeire — mint gondos és éber gazdálkodók a z idén 3,2 százalékkal nagyobb összeget fordítunk, mint tavaly. A költségvetés "túlnyomó részét olyan célokra fordítjuk, amelyek lehetővé teszik, hogy népünk boldogan éljen. Ezeket az örömteljes távlatokat jó gazdálkodással érhetjük el. A boldogabb élet elérésének eszközei nem pottyannak ölünkbe, magunknak kell megteremteni őket. Megvannak rá a lehetőségeink. Az első ötéves tervben megteremtettük a nagyszabású szocialista építés és gazdaságunk átépítésének feltételeit, megteremtjük őket ez idén is. Erre iparunk minden üzemében még nagy tartalékokat találunk. Mindenütt gazdaságosabban dolgozhatunk, mint eddig. Sok üzemünkben még veszteségek vannak, amelyek ezrekre, milliókra rúgnak. Egész gazdaságunkban nagyon sok tartalékunk van, amelyeket ha helyesen használnánk ki, egész népünk javát szolgálnák. És ez biztosan népünk érdeke is. Dolgozó népünknek megvan a lehetősége, hogy mindjobban gazdálkodjék, csak hozzá kell fogni és minden üzemben megtaláljuk az utat, amelyen eljutunk a gazdaságos termeléshez. Nagyon sok üzemünk még az idén is nagyobb önköltséggel termel, mint amennyit a terv előír, s amennyire az állami költségvetés számít. Drágán termelnek s így ahelyett, hogy hozzájárulnának az állami költségvetéshez, fogyasztják pénzeszközeinket. Nemcsak nem adják be az állampénztárba azt, amit kellene, hanem még elnyelik azt is, amit más jól gazdálkodó üzem beszolgáltatott. Az egyes üzemek önköltségeinek ki nem elégítő emelkedését elsősorban a munkatermelékenység növeléséről való elégtelen gondoskodás okozza, pedig a munkatermelékenység növekedése különösen az idén döntő jelentőségű a termelés további fejlesztésére. A vállalat vezetésének hiányosságai, a termelés helytelen előkészítése, a tökéletlen technológiai eljárások és a technika kihasználatlansága még mindig jelentős akadályai a munkatermelékenység gyorsabb növekedésének. A termelékenység növelésénél komoly akadályokat jelentenek a selejtek, különösen a kohó- és gépiparban, amelyek nagy száma kedvezőtlenül befolyásolja az önköltségek csökkentését. Néhány öntődében, például a ČKD Sztálingrád öntödéjében, Plotištén, Liberecben, a jičini Agrostroj üzemben 1954 utolsó negyedévében 20 százalékos volt a selejtképződés. Ezek azok a lyukak, amelyeken át népünk oénze kifolyik. Az Egyesült Acélműveknél a selejtképződés a múlt évben az 1953-as évhez viszonyítva csökkent ugyan, de még így is olyan összeget tett ki 1954-ben, hogy kb. 3,3 százalékkal befolyásolta a munkatermelékenység növekedését. Ez a gyártási cikkek olyan tömegét jelenti, hogyha azoknak kellett volna felrakni őket, akik gyártották, egészen biztosan eltört volna a derekuk. Ha ebben az üzemben az idén teljesítik a selejtcsökkentés tervének feladatait, sokban hozzájárulhatnak a munkatermelékenység fokozásához és népgazdaságunknak több mint 12 millió koronát takaríthatnak meg. Bizonyára ez az érdeke a kladnói Egyesült Acélmüvek dolgozóinak is, hogy ezt a célt elérjék. Vagy nem bizonyították be dolgozóink és technikusaink, hogy fel tudják számolni a selejtet?! Több helyen bebizonyították már ezt. A plzeni V. I. Lenin fémöntőüzemben az igen igényes és nehéz termelés mellett is nemcsak, hogy a megengedett számra csökkentették a selejtet, de mélyen ez alá, úgy hogy többszázezer koronát takarítottak meg az államnak. így kell ezt csinálni. Mindig kevesebb legyen a selejt, százalékról százalékra csökkenteni képződését! Mert a selejt csökkentésével nő a munkatermelékenység és olcsóbb a termelés ia. Hogy minél kevesebb önköltséggel termelhessünk, gondoskodni kell a munka termelékenységének növeléséről. Főként új technológia és technika bevezetésével és a dolgozók képesítésének állandó fejlesztésével. Iparunkban megtaláljuk azokat a tartalékokat, amelyek lehetővé teszik az önköltségek csökkentését. A párt X. kongresszusa rámutatott ezekre és egyidejűleg feladatunkul tűzte ki a tüzelőanyag, az energia, a nyersanyagszükséglet csökkentését. Üzemeink dolgozói sokat tehetnek ebben, csöle» kenthetik az önköltségeket. Itt nem hatalmas számokról, kicsiny számjegyekről van szó, amelyek a szövőnők és más ipari munkások jelentéktelennek látszó cselekedetei formájában nagy megtakarítást eredményezhetnek abban, hogy a termelési költségek alacsonyabbak lesznek, mint ahogy a terv előírja. így pl. a brnói Mosilana-üzemben, ahol az értékes nyersanyagokból többnyire kiviteli árut készítenek, az elmúlt év első két hónapjában a dolgozók jelentéktelennek látszó tettekkel 1,3 százalékkal csökkentették a költségeket. A brnói textilüzem gazdaságos munkáját főleg az üzemen belüli önálló elszámolás tette lehetővé. Bevezetésének nagy figyelmet kell szentelnünk minden üzemben, mert az üzemen belüli önálló elszámolás az üzem termelésének és rendszeres gazdálkodásának legtökéletesebb módszerét biztosítja. Azokban az üzemekben, ahol az üzemen belüli önálló elszámolást már bevezették, szüntelenül gazdaságosabbá teszik a termelést és megteremtik a csehszlovák nép boldogabb élete elérésének eszközeit. Ehhez elsősorban jó gazdálkodás szükséges. Rá kell jönnünk minden üzemben, hol vész el a pénz. Ma megtehetjük ezt. A pártszervezetnek ellenőrző joga van és ezért áttekintheti az üzem gazdálkodásának elemzését, megmagyaráztathatja magának a dolgokat, s ha észreveszi, hogy a pénz a selejtekben és az anyag felesleges felhasználásában vész el, megteheti a szükséges intézkedéseket, megoldhatja a helyzetet. Beszélni kell az emberekkel, meg keli nekik magyarázni, mire vezet a rossz -gazdálkodás és fel kell használni javaslataikat. Ott, ahol a dolgozók tudják, hogyan teljesíti az üzem a tervet, hogyan gazdálkodik, nem engedik meg, hogy a rossz eredmények állandósuljanak. A jó gazdálkodás vérükké válik. így van ez a hranicei Sigma-üzem dolgozóinál, akik mindennap értesülnek üzemük gazdasági eredményeiről és így alacsonyabb önköltségekkel, jobb munkát végeznek. Minden az emberektől függ. Ha a kommunisták elbeszélgetnek az emberekkel az üzem eredményeiről, ha megmutatják, hogyan kell megjavítani a termelést, ha maguk járnak elől jó példával, ennek eredménye mindig látható. Láthatjuk ezt a plzeni körzet Zbuch kőszénbányájában. 1945-től nem teljesítették a tervet és túllépték az önköltséget. Tavaly azonban a pártszervezet, kihasználva ellenőrzési jogát, törődni kezdett a termeléssel, nem elégedett meg a rossz eredményekkel. Figyelmeztette a hiányosságokra a kommunistákat és felhívta őket azok eltávolítására. Üj munkamódszereket alkalmaztak. A gépeket majdnem 100 százalékban kihasználták. A szénfejtési tervet 103 százalékra, a munkatermelékenység tervét 104,3 százalékra növelték, s így minden trtnna szenet ? százalékkal olcsóbban fejthettek ki. Ha egy üzemben sem békülünk meg a selejttel, az anyag gazdaságtalan felhasználásával, ha eltávolítjuk az akadályokat, kiküszöböljük a hiányosságokat, csökkentjük az önköltséget, bevezetjük a szocialista munkaversenyt, akkor köztársaságunk felszabadításának 10. évfordulójára megteremthetjük gazdaságunk további fejlesztésének, életszínvonalunk további emelésének feltételeit. Dolgozóinktól függ, teljesítjük-e ezeket a feladatoké. Bratislava, 1955. március 30. szerda 30 fillér VIII. évfolyam 76. szám Világ proletárjai egyesüljetek! MEGINDULT A MUNKA A FÖLDEKEN • • • A bratislavai kerületben a nagymegyeri járás jár az élen Fáradságot nem ismerve dolgozik most mindenki Az összes tavasziakat kereszt- és sűrűsorosan vetik el A gurabi szövetkezet járásunk legnagyobb szövetkezetei közé tartozik. Ezért szükséges, hogy minden alkalmat megragadjanak és mindent elkövessenek, hogy a vetés menetét meggyorsítsák, hogy a mag idejében a földbe kerüljön. A gurabi traktoros brigád is jól felkészült erre a nehéz feladatra. Különösen büszkék a szövetkezeti tagok az új ötös agregátra, mellyel egy traktor naponta bevethet 50—60 hektárt. Ezt az ötös agregátot f iiinger Mihály lánctalpas traktora húzza. Az új agregát 13 méter szélességű területet vet be egyszerre. így érte el Fiiinger Mihály már az első nap, hogy 5 óra alatt 20 hektárt vetett be sűrűsorosan. A gurabi szövetkezetben a múlt év tapasztalatai alapján az összes tavasziakat sűrű-, illetve keresztsorosan vetik el. Járásunk területén a többi traktorosbrigádok is igen jól felkészültek a tavaszi munkákra. Tsandal István. S-enc A bratislavai kerületben a nagymegyeri ji'.rás szövetkezetesei, egyénileg gazdálkodó parasztjai és a traktorállomás dolgozói bizonyították be a legjobban a tavaszi munkára való felkészültséget. Ezt bizonyítja az is, hogy hétfőig, március 28-ig a tavaszi gabonát 7 szövetkezet elvetette. A járásban eddig 2215 hektáron vetettek tavaszi árpát, 75 hektáron búzát, 36,5 hektáron zabot, 30 hektáron borsót és 7 hektáron mákot. Ebből a traktorállomás gépeivel sűrűsorosan 1649 hektáron, keresztsorosan 77 hektáron vetették el a tavaszi gabonát. A traktorosok ezenkívül még 4000 hektár földet boronáltak és simítóztak meg. Az egyénileg gazdálkodó parasztok eddig 77 hektáron elvetették a tavaszi árpát és 3 hektáron a zabot. Kelkó Vilmos, a szentpéteri brigádközpont traktorosa örömmel viszi haza az ógyallai traktorállomásról a 2 vadonatúj sűrűsoros vetögépet, amelyeket azonnal munkába is állítanak. A nagymegyeri járásban a tavaszi munkákban az idén 92 kerekes traktor, 33 lánctalpas traktor vesz részt. A vetés alá a talajt 17 agregáttal készítik a traktorosok, amelyeket simítókból állítottak össze. Azonkívül még 32 különleges vontatófelszereléssel ellátott agregát működik. A vetést 19 háromtagú és két kéttagú agregáttal, azonkívül nyolc háromtagú keresztsoros vetésre átállított agregáttal végzik. A járás traktorállomásának legjobb brigádközpontja a csicsói. amely hétfőig a tavaszi munkák tervét 29,9 százalékra teljesítette. A tavasziak vetésében a legjobb átlagot Nagy Béla érte jel, aki Kg 35-ös kerekes traktorával és hármas vetŐagregáttal naponta 29 hektáron veti el a tavasziakat. Gál Viktor Škoda 30-as gépével naponta 23,5 hektárt vet el. Az éjjeli műszakban Planter József és Molnár Vendelín, az ekecsi brigádközpont dolgozói tűntek ki, akik Zetor 25-ös traktorokkal eddig egy éjjeli műszakban átlag 14 hektáron vetették el a tavasziakat. A fiatalok is kivették részüket a munkából összegyűlt a kultúrházban, ahol szép műsorral, vidáman ünnepelték meg a felszabadulás napját. Ölvecky, Ögyalla. Az hektár földet vetettek be. Annak ellenére, hogy a földterületet, amelyen dolgoznak, nehéz megművelni, mégis jól halad a munka és eddig még egy agregát sem volt üzemképtelen. A helyi pártszervezet március 25-i ülésén foglalkozott a tavaszi munkák menetével és a részleg vezetőjének javaslatára. elhatározták, hogy vasárnap is dolgozni fognak. Március 25-én, vasárnap, a tanya felszabadulásának napján a tanya egész lakossága kint volt a határban és dolgozott. Mivel az összes agregátokra nem jutott elég munkaerő, Jakubek elvtárs, a CSISZ elnöke vállalta, hogy két agregátot az ifjúság tagjai fognak kezelni. így az anyalai ifjúság 19 és fél hektár földet vetett be. Amíg az agiregátok dolgoztak, addig a CSISZ-lányok a tanya szépítésével foglalkoztak, mivel ez a nap a felszabadulás évfordulójának napja volt. Szép virágokat ültettek a parkban; ez a park május 1-én lesz felavatva. Vasárnap este a tanya kicsinye-nagyja Góra Ernő és Nagy Lajos, a muzslai brigádközpont traktorosai egy nap alatt 30 hektár földet vetettek be tavaszi árpával a muzslai szövetkezetben. • Sulci József és Tomšik János lófogattal szántanak a szentgyörgyi határban lévő gyümölcsösben. Egy nap alatt 4 hektárt szántanak be ketten. Alig olvadt el a hó, a nagymegyeri állami gazdaság agrotechnikusai és tvezetői kora reggeltől késő estig járták a határt, vizsgálták a talajt, megfelelő-e a vetésre. Végre eljött az idő, amikor traktorosaink az agregátokkal kivonulhattak a vetésre előkészített táblákra. Fáradságot nem ismerve dolgozik most mindenki. Az újmajori gazdaságban hétfőn már megkezdik a sárgarépa kiültetését is. A vqzető elvtárs a hétfői napra 3,5 hektár kiültetését tervezte. Ugyanígy terveznek a medarétiek és a jánostelkiek is. Dolgozóink szorgalma már az első napokban megmutatkozott. Például Tóth Vilmos az újmajori gazdaságban Skoda 30-as traktorával egy műszak alatt 21 hektárt simítózott és fogasolt meg. így már az első napon tervét 187 szálékra teljesítette. Nehéz volna felsorolni mindazokat a dolgozókat, akik szorgalmas munkájukkal elősegítik a tavaszi munkák sikerer elvégzését. Valentovics József A szentgyörgyi tanyán már szedik ki a telelésre elföldelt burgonyát. Tavasz van már, mondják a munkások, ideie a krvmplit átválogatni.