Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-26 / 73. szám, szombat

I \ 1955. március 26. mszo A gazdasági állatok nagy hasznossága — a szövetkezeti tagok magas jövedelmének A CSKP X. kongresszusának határozata a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztéséről kedvező visszhangra talált szövetkezeti parasztjainknál, erről tanúskodik számos nagyszerű Eredmény, amelyet 1954 végéig elértek. A termelés növelésére ösztönzött a szövetkezetek II. országos kongreszszusa, amelyen a legjobb szövetkezeti tagok vettek részt, hogy kicseréljék tapasztalataikat, kitűzzék a termelés fokozásának további útját és ezzel hozzájáruljanak azoknak az aránytalanságoknak a megszüntetéséhez, amelyek az ipar gyors fejlődése és a mezőgazdaság lemaradása következtében álltak elő. A párt kitűzte nagy és merész feladatok teljesíthetők. Erről tanúskodik azoknak a szövetkezeteknek a példája, amelyek e feladatokat jelentősen túlteljesítették. A garamradványi EFSZ-ben pld. 1954-ben egy tehéntől 2870 liter tejhozamot értek el átlagban, mivel pedig a tervben 1400 liter tej szerepelt* évente, a teljesítés 205 százalékos. Sertéshízlalásban is figyelemreméltó eredményeket értek el. Egy anyasertéstől 9 malac felnevelését tervezték, ezzel szemben 14 malacot neveltek fel, vagyis a tervet 155 százalékra túlteljesítették. A növénytermesztés sza" kaszán szinte minden téren elérték a tervbevett hektárhozamokat, sőt egyes növényeknél jelentősen túl is lépték. Búzában pl. a hektárhozam terve 14 mázsa volt, ők azonban 24 mázsát gyűjtöttek be egy hektárról, tehát 164 százalékos túlteljesítést értek el. A szövetkezetekben a munkaegység értékét 30 koronára tervezték, ezt el is érték, ezenkívül természetben további 15 korona értékű terményt kaptak a tagok munkaegységenként. Pótjutalmazás fejében a növénytermesztési dolgozók között 100 mázsa gabonát, az állattenyésztési és más dolgozók között több, mint százezer koronát osztottak ki. Ilyen nagyszerű eredményeket csak azokban az EFSZ-ekben érhetnek el, ahol szakítanak a régi munkamódszerekkel, és új, haladó módszereket vezetnek be Ennek érdekében meg kell győznünk és meg kell nyernünk az embereket, meg kell szilárdítanunk a szocialista tulajdonhoz való fejlett viszonyukat. Ilyen emberek szép számmal akadnak a radványi szövetkezetben. Egyikük Pavel Chovanec példás fejő, aki a gondjára bízott 13 fejőstehéntől állatonként 2,722 liter évi tejhozamot ért el, eltekintve attól a tejmennyiségtől, amellyel a borjakat táplálták. Felesége, Mária Chovancová szintén 13 tehenet gondoz, állatonként 2,549 liter tejhozamot ért el; Martin Potančok eredménye már csupán 2263 liter évenként egy fejőstehéntől. A Chovanec-család évi munkatervében 35,900 liter tej szerepel, ők azonban 66,463 litert érték el azon a te jmenynyiségen kívül, amellyel a borjakat táplálták. A radványi EFSZ-ben a jutalmakat az állatok hasznossága szerint határozzák meg. Amennyiben terven felüli hozamokat érnek el a tagok, a termelési többletért 24 százalékig terjedő pót utalmat kapnak A Chovanec-család csupán pótjutalmazás címén 18 337 koronái, munkaegységek után 45 793 koronát kapott, kettőjük jövedelme tehát összesen 64,130 koronát tett ki a természetbeni juttatásokon kívül. Az etetők tudják, hogy a nagyobb termeléssel nemcsak a maguk jövedelmét gyarapítják, hanem a szövetkezetet is felvirágoztatják. Ha a terven felül termelt tej értékét kiszámítjuk — literjét 2,40—3 koronáért adták el —, úgy megállapítjuk, hogy az EFSZ 130 ezer koronával növelte jövedelmét és, csupán ebből 8 koronával emelhette a munkaegység trérté A radványi EFSZ tejtermelés- 1953hoz képest 24,78 százalékkal emelkedett és állatonként 2300 literes tejhozamnál egy liter tejet 1,18 korona termelési költség, 2870 literes tejhozamnál már csak 0,85 korona termelési költség jut. A termelés elosztásából látható, hogy 1953-ban a szerződéses szállítások 18,40 százalékot, a szabadpiaci árusítás 19,30 százálébiztosítéka kot, a szövetkezeti eladás 38,'40 százalékot, a saját fogyasztás 23,90 százalékot tett ki. 1954-ben a szerződéses szállítások 19,07 százalékra, a szabadpiaci árusítás 20,39 százalékra, a szövetkezeti eladás 45,88 százalékra, a saját fogyasztás 21,66 százalékra rúgott.. Az összehasonlításból látjuk, hogy a termelés növekedése következtében csökkent a szerződéses szállítás és emelkedett a szabadpiaci árusítás százalékaránya, aminek nagy gazdasági jelentősége van, mivel a termelési költség csökken és a piaci érték emelkedik. Ilyen feltételek mellett a tehéntartás igen jövedelmező. Mindehhez hozzá kell számítanűnk azt a körülményt is, hogy a terven felül eladott tejért az állám szerződéses áron takarmányt biztosjt. Mindeme előnyök ellenére, amelyeket az állam nyújt, sok szövetkezetben még lépten-nyomon fogyatékosságok tapasztalhatók az állatállomány hasznosságának növelésében. Erre Zápotocký elvtárs is rámutatott a szövetkezetek II. országos kongresszusán, megállapítva, hogy a tehenek tejhozama még mindig nem kielégítő, bár a múlt évben emelkedett. Hangsúlyozta, hogy országos viszonylatban az EFSZ-ek 1445 liter évi átlagos tejhozamot értek el állatonként, de vannak szövetkezetek, amelyek fejőstehenenként 3400—3830 literes évi tejhozamot mutathatnak fel. Rámutatott arra is, hogy a kiváló eredményeket elérő EFSZ-ekben sem történnek csodák. Novotná,' Skyvova, Lakotová tehéngondozók nem ráolvasással, kuruzslással, hanem azzal érik el kiváló eredményeiket, hogy a rájuk bízott teheneket gondosan ápolják, etetik és fejik Persze, nemcsak kétszer napenta, amint azt a legtöbb EFSZ-ben teszik. Zápotocký elvtárs emlékeztetett Gottwald elvtárs szavaira, amelyeket az I. országos szövetkezeti kongresszushoz intézett üdvözletében írt, "hogy a világ legjobb alapszabályzata is csak írott malaszt marad becsületes, megfontolt munka, szorgos igyekezet nélkül. Magától értetődik, hogy e téren is érvényes a végzett munka szerinti díjazás szocialista elve. Aki többet és jobban dolgozik, aki nagyobb mértékben járul hozzá a szövetkezet jó eredményeihez, azt nagyobb jutalom is illeti. Ezeket az elveket követik a radványi szövetkezetben is. Az EFSZ mintaalapszabályzata az az irányelv, amelyet munkájukban követnek és amelyet az utosó betűig betartanak. Tudják, hogy csak azok a szövetkezetek érhetnek el jó eredményeket, amelyek ragaszkodnak a mintaalapszabályzathoz és érvényesitik a munka jutalmazásának szocialista elveit. A Chovanec-család és egy másik tehéngondozó, Kovács elvtárs csakis így érhették el figyelemreméltó eredményeiket. Hogyan biztosította Chovanec elvtárs a fejőstehenek nagy tejhozamát Pavol Chovanec mezőgazdasági munkás volt, ;zakadásig dolgozott a mások földjén, sohasem kapta meg munkájának méltó jutalmát, míg végre szocialista társadalmi rendünk talpraállította és biztosította számára munkájának igazságos díjazását. Pavol Chovanec keresetéből csinos családi házat épített, amely már tető alatt van és hamarosan egészen elkészül. A régi kapitalista rend megtagadta tőle, hogy szakképzettséget szerezzen, ezt most azáltal igyekszik pótolni, hogy szorgalmasan látogatja a szövetkezet munkaiskoláját, szakmunkákat tanulmányoz és kicseréli tapasztalatait a többi szövetkezeti taggal. Pavol Chovanec nagy gondot fordít arra, hogy helyesen etesse az állatokat, mert tudja, hogy a helyes fajkiválasztás és gondozás mellett ez is jelentősen hozzájárul a nagyhasznosságú fajállatok kitenyésztéséhez. Az etetési adag megállapításánál arra ügyel, hogy ne csak a takarmány mennyisége legyen kielégítő, hanem hogy a szükséges tápanyagokat is tartalmazza, vagyis fehérjéket, fehérjementes tápanyagokat, főleg keményítőt, cukrot, zsiradékokat, stb., különösen pedig a fejőstehén egészségének "megtartásához szükséges anyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, a csontképzést elősegítő meszet és foszfort, valamint konyhasót. A radványi tehenek téli takarmányadagját a következőképpen állítják össze: 1,5 kg. takarmányliszt, 5 kg. réti széna és here, 7 kg. takarmányszalma, 20 kg. takarmányrépa, 10 kg. silótakarmány (csumizkeverék), 3 kg. ásványi keverék és 2 dkg. takarmánysó. A takarmányt a keverőhelyiségbe két ember szállítja el, de a takarmányadagokat maguk az etetők keverik, készítik elő. Az első etetés hajnali 4 órakor van. Chovanec elvtárs ügyel arrfa, hogy a gondjaira bízott teheneket Idejében etesse és fejje. Tisztán tartja a vályút, nem tűri, hogy takarmánymaradékok legyenek benne. Fejés előtt felszíni masszázst alkalmaz, mielőtt pedig befejezné a fejést, mélymasszázst, mert tudja, hogy az utoljára kifejt tej a legzsírosabb. Chovanec és Potančok elvtárs munkájának er«iményei Az állatok rendszeres etetése, csutakoiása, lelkismeretes gondozása nagy hatással van a tejhozamra. Ezt bizonyítja až alábbi táblázat, melyben feltüntetjük Chovanec és Potančok elvtársak munkájának eredményeit. A táblázatban a fejőstehenenként és havonta elért tejhozamok szerepelnek. Hangsúlyozzuk, hogy a takarmányadagok mindkét esetben egyenlők voltak. S j. ii. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Xil. u <t> S i lls t& 6 Ml •ií 0 e y fl i 1 3 S S *S iliii ™ « 2 M « £,

!O c . — 7?—> oi 149,90 98,0 107.1 96,0 142,08 142,0 230,7 158,5 240.4 . 205,0 258,7 236,5 307,6 228,7 307.6 206,6 ' 269.5 277,4 214.2 200,7 230.7 179,2 258,7 196,7 egészévi tejhozam fejőstehenenként: 2722 2263 A feltüntetett adatok nem foglalják magukba azt a tejmennyiséget, amellyel a borjakat etették. A havi tejhozam különbözetei jelentősek és világosan mutatják, milyen fontos, hogy a fejő jól végezze munkáját és jól gondozza a kezére bízott állatokat. Chovanec egy fejőstehéntől átlag 459 literrel tőbb tejet fejt ki, mint Potančok. Ez a összehasonlítás is bizonyítja, mennyire igazságtalan lenne, ha a két fejőt summásan egyenlő összeggel jutalmaznák. Martin Potančok se rossz tehéngondozó, hisz fejőstehenenként és évente 2263 liter tej sem lebecsülendő eredmény, sok szövetkezetben a fejők feleannyit sem érnek el. Szüntessünk meg minél előbb minden fogyatékosságot ,Radványban még nem kevés a fogyatékosság. A tehenészetben is jónéhány tapasztalható, pl. a fejőgépeket a sarokban hevertetik és a fejést kézzel végzik. Maguk a tehenészek azt a helytelen nézetet vallják, hogy a gépi fejés árt a teheneknek, arra pedig nem gondolnak, hogy csakis a munkák gépesítésével növelhetjük a termelékenységet. Kézzel hordják ki az istállóból a trágyát is. Kis igyekezettel és jóakarattal ezt a munkát is gépesíthetnék, az istállóban vágányokat fektethetnének. Az istállótrágyával sem gazdálkodnak úgy, ahcjgy kell; a trágyát az istálló mögött halomra hányják, onnan hordják szét, de a trágyadomb alatt nincs gödör, a lejtős talajon elfolyik és veszendőbe megy a trágyáié egy része. Az EFSZ vezetőségéne| figyelembe kell vennie nemcsak az elért sikereket, hanem ezeket a fogyatékosságokat is, mert csak megszüntetésükkel növelhetik tovább a termelést. Balca elvtárs, a szövetkezet elnöke, aki a radványiakat az EFSZ-ek- II. országos konferenciáján képviselte, határozottan kijelentette, hogy nem akarnak pihenni babérjaikon, hanem tovább haladnak előre a kongresszus kitűzte úton. J. Pekár A bélai szövetkezet életéből A bélai szövetkezet évvégén a tervezett 7,50 helyett 4,80 koronát fizetett ki tagjainak minden ledolgozott munkaegység u tán. A szövetkezet tagjai 'ennek okát abban látják, hogy a tavalyi dohányt nem vetették el megfelelően előkészített talajba, továbbá abban, hogy a sertéstenyésztésre nem fordítottak kellő gondot. Az újonnan megválasztott vezetőség a hibák kiküszöbölésére már megtette a megfelelő intézdekéseket. így a sertésetetőknél bevezette a munka érdemszerinti jutalmazását. A dohányra is fokozottabb gondot fordít, amit az is bizonyít, hogy a gondosan elültetett dohánymagvak a melegágyban már kikeltek. A marhaállománynál szebb eredményeket mutat fel a szövetkezet. Tavaly 14 600 literrel teljesítette túl a tejbeadást. Az átlagos napi tejhozam egy tehéntől eléri a 6 litert, a szaporulat pedig 80 százalék volt. A közeli hetekben áttérnek a borjak rideg nevelésére. Ugyancsak figyelemre méltó eredményeket értek el a növénytermesztésben. Búzából 23, cukorrépából 265, morzsolt kukoricából 24,5 mázsát termeltek hektáronként. Mindezek a rideg számok és adatok kifejezésre juttatják a bélai szö-v vetkezet közös munkájának eredményeit. Ezek a számok különös jelentőséget nyernek most e napokban, amikor a tagság egy emberként készenlétben áll, hogy elvethesse az áldást hozó magvakat a tavaszi földbe. A terv szerint gyorsított ütemben, négy nap alatt akarják elvégezni a tavasziak vetését. Mire e sorok megjelennek, a vetést már el is kezdték, mert abban a törekvésben, hogy növeljék a hektárhozamot, valamennyi tagnak egv az akarata. A közös gazdálkodás megbonthatatlan egységbe kovácsolja a község életét. Ha valamely tag bajba jut, az nem marad elszigetelten a négy fal között, hanem a közösség elé kerül, amely mindent elkövet, hogy segítsen. Szemléltetően bizonyítja ezt a bélai szövetkezet vezetőségi gyűlése, amelyen Velena Pál elvtárs, a szövetkezet elnöke többek között előadta azokat a problémákat, amelyekkel a tagság hozzá fordult. Tóth József pl., aki rokkant lett a szövetkezetben és akinek napi 0,75 munkaegységet, mint szociál segélyt szavazott meg a tagság, azzal a kéréssel fordult a vezetőséghez, hogy ezt a segélyt két hónapra visszamenőleg utalják ki, mert ezt az időt szakiskolában töltötte., tehát tanult, hogy hasznosíthassa képességeit a szövetkezet érdekében. A szövetkezét vezetősége tekintetbe vette azt, hogy Tóth József példás, jó munkás volt mindig és mert tanulása révén ma már a baromfifarmon végezhet hasznos szakmunkát, úgy döntött, hogy teljesíti kérését és a 0,75 egységet e4y teljes munkaegységre emeli. Az elnök ezután azzal a kérdéssel fordul a vezetőséghez, kisegítheti-e a bátorkeszi szövetkezetet búzával? Nekik feleslegük van, Bátorkeszinek pedik hiányzik. — Természetes — hangzottak fel mindenünnen egyszerre a válaszok —, kinek segítsünk, ha nem egy szövetkezetnek! — De — szólalt meg valaki — nem lehet mindent odaadni. Arra is kell gondolnunk, hogy előfordulnak olyan esetek is, mint pár nappal ezelőtt, amikor egy üzemi dolgozó jelentkezett tagnak, és mindjárt arra kérte a vezetőséget, hogy juttasson neki előlegként búzát, mert.. . mégis csak jó az a falusi házjjtenyér. A peredi traktorosok elindultak Annak ellenére, hogy még kedvezőtlen az idő a tavaszi tennivalókra, a peredi traktorosok megkezdték a tavaszi munkákat. A traktorosok a múlt napokban összeültek és elhatározták, hogy két traktorral kihordják a trágyát a kertészeti földekre, amit maguk raknak fel a pótkocsikra is. Szombaton meg is kezdték a trágya hordását s vasárnap is dolgoztak, hogy mikorra az idő engedi, hozzáfoghassanak a tavaszi vetésekhez. CSERNAl ZSUZSA, Pered. A vezetőség ezt tekintetbe véve úgy döntött, hogy 30 mázsa búzával kisegíti Bátorkeszit, amit aratáskor fajsúlyértékben kell visszatéríteni. Velena elvtárs ezután a kiküldött borbizottság értékelését ismertette, amely többek között 70 hektoliter bort elsőrendűnek minősített, ennek literjét 23 koronájával adják el. A továbbiak során arra kérte a vezetőséget, hogy 19 hektoliter vó/ös bort juttasson a tagságnak húsvétra. A vezetőség egyhangúlag megszavazta a vörös bor széosztását. Ezzel a mennyiséggel együtt a tagság ledolgozott munkaegységei után 92 hektoliter bort kapott. Ahhoz is hozzájárult a vezetőség^ hogy a gazdasági iskola hallgatóit, akik a szarvasmarháknál elvégezték a körömnyírást, azonkívül naponta tanáccsal látták el a szövetkezet dolgozóit, borral és ünnepi vacsorával búcsúztassák el. Végül sor került Juhász Károly esetére is. Juhász volt az egyedüli a bélai szövetkezetben, aki bejelentette kilépését. Ez a hír bizony nem váltott ki nagy lelkesedést sem a vezetőség, sem a tagság között. Az eset már régebben húzódik és az ellentét Juhasz és a szövetkezet között ott mutatkozott, hogy Juhász január 1-től számította a felmondást, a szövetkezet viszont a gazdasági évet vette számításba, amint ezt az alapszabályzat előírja. Hogy a kérdést helyes módon megoldják, a vezetőség behivatta Juhászt. A beszélgetés'folyamán kiderült, hogy becsületes dolgozóról van szó, aki őszinte híve a szövetkezetnek, amit az is igazol, hogy tavaly 634 munkaegységet dolgozott le. Juhásznak az a baja csupán, hogy kissé türelmetlen. Azért jelentette be kilépését, mert háztelket kapott és házat akar -minél előbb építeni. Úgy véli, hogy egy évi bányamunkával a szükséges pénzt összegyűjtheti. Boros József agronómus próbál Juhász lelkére beszélni. Megmagyarázza neki, hogy a szövetkezet nem akar akadályokat az útjába gördíteni, hanem ellenkezőleg, segíteni akarja a házépítésbé is. A szövetkezet azért van, hogy segítsen, hisz a falu dolgozói azért álltak össze. Ugyanakkor azonban nemcsak a közösségnek, hanem a tagoknak is vannak kötelességeik. Szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy mások is hasonló nehézségekkel küzdenek és ha mindenki ilyen álláspontra helyezkedne, mint ő, hova jutna a szövetkezet ? ... Juhász a felmondás körül felmerülő ellentétekről most alig beszél, de a ház sürgős építése mellett kitart, sőt arra kéri a vezetőséget, hogy magyarázza meg a tagoknak az ő helyzetét, hogy ne nehezteljenek rá. — Azért neheztelnek — mondja valaki — mert szeretik ezt a földet és mindenkinek szívügye a szövetkezet fejlődése. Juhász szívére teszi a kezét. — Higyjék el, nekem is szívügyem a szövetkezet, de a ház... — A ház nem fut el — válaszol az agronómus. — Légy türelemmel, a te házad is felépül, mint a többiekké. Te szorgalmas vagy, most már a fiad is segít a munkában és a szövetkezet sem lesz szűkkeblű sem hozzád sem máshoz. Gondold meg, Juhász., ez a föld mindent megad nekünk, de jól, szakszerűen kell megművelni. Szükségünk van becsületes munkádra. Ha valóban öntudatos dolgozó vagy, nem hagyod el ősszel a szövetkezetet. Juhász nem válaszol. Mélyen hallgat. Lehet, nagyon könnyen lehet, hogy a szövetkezeti gondolat épp most ver mí>ly gyökeret a szívében. Szabó Béla. A tavaszi vetés sikeréért Az illésházi szövetkezetesek a múlt esztendőben nagy gondot fordítottak az állatok gondozására, de a növénytermelést sem hanyagolták el. A jó munkának meglett a gyümölcse Mind a húsból, mind a nov, i"i »ermékekből 100 százalékra eleget tettek beadási kötelezettségüknek. A tagok fellelkesülve az elért eredményeken, elhatározták, hogy az idén még odaadóbban dolgoznak a közös ügyért és mindent elkövetnek a tavaszi munkák sikeréért. Holocsi Vince, a komáromi mezőgazdasági iskola hallgatója.