Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-26 / 73. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! S Z L O V/Á K I A KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. március 26. szombat 30 fillér VIII. évfolyam. 73. szám Megindult a munka a földeken • * • Vígan folyik a vetés a nánai határban > Kora reggel legpompásabb színbe öltözve, ragyogó fénnyel emelkedett a nap a vén Dana zavaros vize fölé, mintha a természet jóvá akarná tenni a tél szeszélyes tréfáját. Két traktor prüszkölve megy végig Nána' ut­cáján. Az egyik újonnan festett vetögépet visz maga után, amelynek vékony fekete csövei sűrűn vannak egy­más mellé helyezve és fel-felcsörrennek a köves úton. A másik traktor pótkocsit hüz, rajta egy nehéz, hosszú símító van hosszában elhelyezve és mellette fogasok vannak egymásmellé felrakva. Lépteim meggyorsítva a nánai állarr^i gazdaság felé sietek, majd bekopogok az iroda ajtaján. Belülről erős férfihang válaszol. Belépve egy Tekete, magas, nyírott­bajuszú ember látok az asztal mellett, éppen az edé­nyekben elhelyezett árpa és kukorica zöld csíráját vizs­gálgatja. Amikor meglát, barátságosan nyújtja felém kezét. — Nagy József vagyok, a major agronómusa — mond­ja szerényen. Barátságosan elbeszélget a műit évben elért eredmé­nyekről és elmondja, hogy azért kapták a vörös zászlót •is. Határozott hangon mondja, hogy a vörös zászlót az idén sem fogják átengedni másnak. Elújságolja, hogy már megkezdték a tavaszi vetést. Éppen kérdezni akar­tam, milyen a föld, hogy nem puha-e, amikor bekopog­tatott valaki az ajtón. Az irodába egy fiatal, egyenruhás katona lépett be. Nagy elvtárs idős korára feltűnő ru­ganyos mozdulattal emelkedett tel székéről és kedvesen fogadta vendégét. Soká elbeszélgettek, de beszélgeté­sükből csak annyit tudtam megérteni, hogy műtrágyáról és repülőgépről beszélgettek. / Arhikor magunkra maradtunk, tudtam csak meg Nagy elvtárstól, hogy repülőgépek fogják szórni a műtrágyát úgy, mint a múlt évben is és azt beszélték meg a pi­lótával, mikor kezdhetik meg a műtrágya elSzőrását. A nánai állami gazdaság dolgozói a ťavaszi munkála­tokat március 22-én kezdték meg. Az első nap a földe­ket készítették elő a másnapi vetés alá. A jól megszer­vezett munka eredménye, hogy eddig 32 hektár árpát vetettek el. A munkálatok során már az első nap jő példát mutatott Kollár Lajos traktoros, aki egy nap alatt 18 hektár földet lesimított. Nem maradtak le a kocsisok sem. Megértették, hogy itt a vetés ideje és elhatározták hogy reggel 6 órától este 6 óráig fognak dolgozni, amit be is tartottak. E téren jó példát mu­tatnak Drevánek János, Annus József, Gamel Ferenc és Szadovszky László elvtársak, akik egy nap alatt négy pár lóval megkultivátoroztak 16 hektár földet. Miután agregátot még nem iehet húzatni, mert a ta­laj még nem elég száraz, elhatározták, hogy egy vető­géppel fognak vetni, ezzel Mátyás Imre traktorost bíz­ták meg, aki 25-ös Zetor gépével 35 soros vetögépet húzat. A vetőgép után Hajszál János van beosztva. Má­tyás Imre már az első órában kiszámította, milyen tel­jesítményt fog az idén nyújtani. Elvetett egy hektár árpát, ami annyit jelent, hogy minden órában egy hektárral lesz több a vetés a nánai állami gazdaságban. Kollár és Mátyás elvtársak szeretik a gépüket gon­dozni, mert tudják, hogy csak úgy fognak jó eredményt elérni, ha a gépeket jókarban tartják. Kollár elvtárs már a múlt években is bebizonyította, hogy a gép tel­jesítménye attól függ, hogyan van gondozva. Már hat éve jár a traktorán, mely még csak egyszer volt ál­talános javításon 1953-ban meg is jutalmazták szorgal­máért, oklevelet és 3000 koronát kapott jutalmul. Má­tyás elvtárs sem marad le ezen a téren, mert traktorát mindig gondosan átvizsgálja és szépen megtisztítja. Ezért büszke csoportjára Jantosics elvtárs csoportvezető, meg van elégedve a csoportjába beosztott dolgozókkal. A nánai állami gazdaság dolgozóinak jó munkáját az teszi lehetővé, hogy az üzemi pártszervezet hatékony segítséget nyújt a munkálatok megszervezésében. A ta­vaszi munkálatok fontosságára való tekintettel az üze­mi pártszervezet tagjai legnagyobbrészt a munkálatok helyes megszervezésével foglalkoztak a téli hónapokban. Az üzemi pártbizottság a párttagokon keresztül az álla­mi gazdaság összes dolgozóit meggyőzte a tavaszi ve­tések sikeres és gyors elvégzésének fontosságáról. A nánai állami gazdaság dolgozói meg is értették, hogy nem lehet fontosabb tennivaló, mint az, hogy minél gyorsabban elvessék a tavaszi veteményeket. Sok évti­zedes tapasztalatok meggyőzték őket arról, hogy a hek­tárhozam nagyrészben attól függ, mikor kerül a mag a földbe. Dolán Gyula Teljes ütemben halad a vetés a komáromi járásban A komáromi járás szövetkezetei megkezdték már a tavaszi munkákat. A gépeket mindenhol két műszakra osztották be, hogy a rossz időjárás okozta hátrányokat behozzák. Az őrs­újfalusi szövetkezeti tagok még a hét elején hozzákezdtek a földek előké­szítéséhez. A tavaszi vetés alá meg­simítózták, megfogasolták a talajt, a műtrágyát szétszórták és szerdán hozzáláttak az árpa vetéséhez. Az ag­v ronómus, valamint Tóth János, az őrs­újfalusi traktorosbrigád vezetője nagy odaadással fáradozik azon, hogy a mag mielőbb a földbe kerüljön. A szerdai nap folyamán két traktorost küldtek ki a földeké, akik estig 14 hektárt vetettek be súrűsorosan. Eb­ből Cservenák András traktoros 12 óra alatt 10 hektárt vetett be és fo­gasolt meg. Szerdán éjjel két trak­torral további 40 hektár földet simí­tóztak és fogasoltak meg. Hogy kö­telezettségvállalásaikat teljesítsék, az 5U hektár árpát keddig, azaz öt nap alatt kell elvetniök, ők még ezt a ha­táridőt is két nappal le akarják rö­vidíteni és ezért éjié! is dolgoznak. A kavai szövetkezeti tagok is űgy gondolkoztak, mint az őrsújfaiusiak. Amint a földre lehetett menni, ezon­r.al hozzáláttak a talaj előkészítésé­hez. A magtsabban fekvő területeket kedden elökeszítették a vetésre és szerdán egy traktor már vetett ;s. Igen szép teljesítményt ért el Gurá­nyi Zsigmond traktoros, aki Zetor 25 ös traktorán 35 soros vetögéppel 10 óra alatt 10 hektárt vetett be sűrű­sorosán, amit külön meg is fogasoit. Szabó István traktoros Skoda 30-as gépén reggel 8 órától éjfélig 21 hek­tár földet simítózott és fogasolt' meg. !• Be van vetve az 50 hektáros tábla Az első verőfényes tavaszi napok naqy tettekre sarkalták a szövetkezeti taqokat. Szerte a határban teljes ütemben folyik a tavaszi munka. A földeken qépek zakatolnak és emberek lepik el a végeláthatatlan szö­vetkezeti táblákat. Az ekeli szö­vetkezetesek elsőnek látlak hozzá a föld előkészítéséhez a tavasziak alá. Csütörtökön meq is kezdték az árpa vetését. Az 50 hektáros táblán hármas ag­regát szórta a magot 24 soros vetőgépekkel. A DŤ-54-es trak­tor kormányánál Németh Gyula ül, a járás egyik legjobb trak­torosa. Előtte lovasfogatok simí­tozzák a földet, utána pedig műtrágyát szórnak a bevetett területre. Húsz pár ló dolgozik, de a traktoros győzi a munkát. Még teljesen be sem sötétedik és be van vetve az 50 hektáros tábla, mégpedig sűrűsorosan. Szép teljesítmény egyetlen nap alatt. Csurog is a verejték a traktoros homlokáról. A gépe­ket két műszakra állították be, mert a még bevetetlen 127 hek­tárt 3 nap alatt akarják bevetni. Eddig 90 hektáron végezték el a simítozást, foqasolást és a mű­trágyaszórást. A szövetkezete­sek úgy hozzászoktak a munká­hoz, hogy 9 nap alatt befejezik a tavaszi vetést. Nem kisebb lelkesedéssel dolgoznák a gadó­ci, violini és keszegfalusi >szö­vetkezetesel 'c. A qaďóciak 20. a __ violiniak 10 éš a keszegfalusiak I is 10 hektár árpát vetettek. I Halász Ambrus i Az érsekújvári járás jelenti AZ ANDÖDI SZÖVETKEZETBEN tegnap kezdődött meg a tavaszi mun­ka. A mai napon 30 hektáron vetet­ték el a tavaszi répát. Ez a 30 hek­tár vetömagparcella. A vetést 3 ag­regáttal és 16 pár lóval végezték. A szövetkezet kötelezettséget vál­lalt, hogy e hó 30-áig minden sze­mesterményt edvetnek. A terület 145 hektárt tesz ki. Az andódi szövetke­zet versenyben van az érsekújvári 1. számú szövetkezettel, amely ez idő­ben ugyancsak megkezdte a tavaszi munkát. ÉRSEKÚJVÁR II. SZAMŰ SZÖVET­KEZETÉBEN négy agregáttal meg­kezdték a vetést és a tegnapi napon 55 hektáron tavaszi búzát vetettek el. A szövetkezet versenyben van a pa­lárikovói EFSZ-el, amely ugyancsak teljes iramban folytatja a vetési munkálatokat. A PALÄRIKOVÔI ÁLLAMI GAZDA­SÁG Szentistván-pusztai gazdasága tegnapelőtt kezdte meg a kétműszakos tavaszi munkát. A traktorosok lelke­sedésére mi sem jellemzőbb, mint hogy alig várják a pillanatot, hogy egymást felváltsák. Az állami gazda­ság üzemi pártszervezete a tavaszi munka megindulásakor határozatot hozott, hogy a munkát a vezetőség­nek háromnaponként ki kell érté­kelnie. A munkaverseny teljes iram­ban folyamatban van. Két zászlfl van a verseny céljára: egyik a legjobb csoporté, a másik a legjobb trakto­rosé lesz. A LEGÜJABB JELENTÉSEK SZE­RINT Szimőn, Tardoskedden és más községekben is hozzáfogtak a tavaszi munkákhoz. A kerületi pártkonferenciához Ma ülnek össze a küldöttek a ke­rületi pártkonferenciákra, hogy az egyes kerületek gazdasági és politikai helyzetéből kiindulva értékeljék a kerületi szervezetek munkáját a CSKP X. kongresszusa határozatainak tel­jesítésében és a Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusára való előkészü­letekben. Népgazdaságunk felszabadulásunk óta elért eredményei meggyőzően bi­zonyítják, hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártja sikeresen irányítja a szocializmus építését és biztosítja né­pünk életszínvonalának állandó emel­kedését. Legkifejezőbben ezt éppen Szlovákiában látni. Szlovákia felismer­hetetlenül megváltozott; az elmara­dott kerületek és járások szakadatla­nul fejlődnek, a nyomor átadta helyét az anyagilag és kulturális szempont­ból is gazdagabb életnek. A gyárak, villanyerőmüvek, lakóházak, kulturá­lis és társadalmi létesítmények soka­sága, a szükségleti cikkek választéka a párt vezette dolgozó népünk nagy győzelméről tanúskodik. Ez még nem minden, amit elértünk. A párt és a kormány határozatainak, főleg a CSKP X. kongresszusa irányelveinek meg­valósítása még sokkal több eredményt hozhat. Ezért a kerületi pártkonferen­ciák tárgyalásainak elsősorban azokra a szakaszokra kell irányylniok, ame­lyekben a párt irányelveinek és hatá­rozatainak teljesítésében lemaradtunk. A tárgyalásokon előtérbe helyezzük azt, hogy hogyan dolgozták fel — a kerület konkrét helyzetére való tekin­tettel a kerületi bizottságok a köz­ponti bizottság és a kongresszus hatá­rozatait, hogyan irányították a járási pártszervezetek és szervek munkáját, hogy ezeket a fontos határozatokat a gyakorlatban megvalósítsák, hogyan biztosították a tagsági, alap helyes összetételét és növelését. Alaposan meg kell vizsgálni, hogyan gondosko­dott a kerületi bizottság és az egész kerületi szervezet az ipari termelés növeléséről, hogyan harcoltak a munka­termelékenység emeléséért, a gazda­ságosságért főként az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésével min­den üzemben. Különösen részletesen kell megvizsgálni, hogyan biztosította a kerületi bizottság és az egész ke­rületi szervezet a mezőgazdasági ter­melés további fejlesztését, a földmű­vesek és a munkások szövetségének szilárdítását, a haladó módszerek be­vezetését a mezőgazdaságban, hogyan szervezték meg és hogyan irányítot­ták a nemzeti bizottságok munkáját stb. Emellett figyelmet kel! szentel­ni a kerületi bizottság munkamódsze­rének és annak, megadta-e a szüksé­ges segítséget a járási pártbizottság­nak, eljuttatta-e idejében a határo­zatokat az alacsonyabb szervekhez. Az irányító tevékenység megítélésében a mezőgazdasági termelés további fejlesztésének biztosításával kapcso­latban gondoljunk arra, hogy különö­sen most, tekintettel az időjárásra, majdnem egy hónappal késnek a ta­vaszi munkák, s ezért a pártszerve­zetek nagyobb fokú rugalmasságára van szükség. A kerületi konferenciák küldöttei érezzenek felelősséget az egész kerü­leti szervezet munkájáért. Természe­tes, hogy nemcsak a kerületi bizott­ság munkáját vizsgálják majd át, ha­nem egyszersmind a járási és az alap­szervezetek munkáját is. Bíráló szem­mel á(ttekintik, hogyan teljesítették a kerületi bizottságnak az iparra és me­zőgazdaságra vonatkozó határozatait, hogyan gondoskodtak a mezőgazdaság­nak nyújtott segítségről — különösen védnökségek útján — hogyan gondos­kodtak a városok és a községek kul­turális fejlődéséről stb. Meg kell azon­ban jegyezni, hogy itt sem csupán csak a gazdasági eredmények felsoro­lásáról lesz szó — mint sok járási konferencián — hanem főleg és min­denekelőtt a párt munkamódszerei­ről. Ezzel kapcsolatban nem feledkez­hetünk meg azokról a kérdésekről, hogy hogyan biztosítják a pártszerve­zetek és szervek kapcsolatukat a dol­gozók tömegével, hogyan érvényesítik a párt vezető feladatát a Nemzeti Frontban, hogyan nevelik a párt min­den tagját tevékeny munkára a nem­zeti bizottságokban és a tömegszerve­zetekben, különösen a CSISZ-ben. A pártmunka fontos alkotó része a dolgozó tömegekkel való kapcsolat megszilárdításában az agitáció és a propaganda. Ahogy azonban a járási konferenciák mutatták, az agitációt kampányszerűen végzik. Ez azt je­lenti, hogy a pártszervezetek a szem­léltető és a személyi agitációt csak ötletszerűen használják fel, bizonyos rövid idejű akcióknál. Ügy fogják fel, mint egyet a> feladatok közül és nem mint a pártmunka állandó módszerét Hasonló a helyzet néhány helyen a propagandával — különösen az elő­adói tevékenységgel. Az ilyen eljárás helytelen. A küldöttektől függ majd, hogy beszéljenek az agitáció mód­szeréről, tapasztalataikról és arról, hogyan támogatja az agitáció őket ab­ban, hogy tevékeny munkára, a ter­vezett feladatok teljesítésére vezessék a dolgozókat, hogyan van segítségük­re a kezdeményes felkeltésében és a szocialista verseny megindításában. A párt akcióképessége szempontjá­ból rendkívül fontos a káderek neve­lése. Ezért természetes, hogy a ke­rületi konferenciák e kérdésnek is nagy figyelmet szentelnek. A járási konferenciák tapasztalatai azt mutat­ják, hogy sok helyen az elvtársak a káderek nevelését igen szűkkeblű­én fogják fel, hogy csak a pártokta­tási évet tartják nevelő eszköznek. Vitathatatlan, hogy a pártiskolának nagy szerepe van ebből a szempont­ból. Azonban nem az egyetlen ténye­zője a kommunisták és a pártonkí­vüliek nevelésének. Különleges jelen­tősége van a jelenben például a kul­turális felvilágosító munkának a fa­lukon. Nagyon fontos a mezőgazdaság gazdászati problémáinak beható tanul­mányozása, a munkás-paraszt­szövetség szilárdítása kérdésének meg­világítása. A párttagok politikai fej­lődésében az elméleti tanulmányozás mellett még fontos az is, hogy a pártszervezetek állandóan megbízzák őket egyéni feladatokkal, hogy meg­tanítsák őket önállóan, egyéni felelős­séggel vezetni és irányítani a párt­munka egyes ágait. Ezzel edződnek az elvtársak politikai és szervezői ké­pességei. Erről is kell tehát a kerü­leti pártkonferenciákon beszélni. Egy­idejűleg bíráló szemmel meg kell néz­ni, hogyan segítettek a pártszerve­zetek azoknak az elvtársaknak, aki­ket bizonyos feladatok megvalósítá­sával bíztak meg. t Hogy a kerületi konferenciák tel­jesíthessék fontos küldetésüket, hogy olyan tényezővé váljanak, amely a pártmunkában javulást hoz — ahogy ezt a SzlKP kongresszusára való elő­készületek megkövetelik — szüksé­ges, hogy a tárgyalásokon szigorúan betartsák a párton belüli demokrácia elvét. Ez azt jelenti, hogy a kérdések megoldásához és megítéléséhez a hiá­nyosságokkal való meg nem békülés szempontjából kell hozzáfogni, az éles bírálat és az önbírálat szellemé­ben. Meg kell azonban itt is jegyez­ni, hogy a bírálat és az : önbírálat nemcsak a hiányosságok mégállapítá sát jelenti. A hiányosságokat megál lapítani — ez még csak félmunka, még csak a munka könnyebbik fele. Hogy a bírálat és önbírálat javulást hozzon, nem szabad hiányoznia belő­le a következtetések levonásának és az útmutatásnak a hibák eltávolításá­ra és arra, hogyan lépjünk a CSKP X. kongresszusa, az SZLKP KB és a CSKP KB februári ülése határozatai­ból eredő feladatok teljesítésének út­jára. Sok kérdés és probléma van, ame­lyekkel a kerületi konferenciákon fog­lalkozni kell. Egy lebegjen azonban mindig a szemünk előtt: az SZLKP kongresszusa előtt állunk, amely érté­kelni fogja^ a párt munkáját Szlovákiá­ban. Minden kommunistának becsület­beli ügye, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy a kongresszus sokkal több sikert könyvelhessen el a pártmunkában, mint eddig. Hiszen olyan sikerekről van szó, amelyek egész népünk jólété­nek további növekedését, köztársasá­gunk védelmi képességének növelését szolgálják. Arról van szó, hogy biztosí­tani tudjuk-e az iparban a többterme­lést, az önköltségek egyidejű csökkenté­sével, meg tudjuk-e teremteni a mező­gazdasági termelésünk lényeges eme­léséhez . szükséges feltételeket, hogy .munkánk nyomán fordulat áll-e be a mezőgazdasági termények begyűjtésé­ben. Sok üzemben és sok mezőgazda­sági ágban a helyzet azt mutatja, hogy a pártszervezetek jó munkájával ezt hamar elérhetjük. Nagyon sok járás dolgozó parasztjai hazánk felszabadí­tása 10. évfordulójának tiszteletére megindították a hazafias kötelezettség­vállalási mozgalmat és a szocialista versennyel állandóan a gazdaságosabb termelésért harcolnak. Arról van most szó, hogy a kerületi konferenciák az eddigi munkájuk elemzése alapján konkrét és hatékony határozatokat hozzanak, hogy az új kerületi bizott­ságok biztosítsák e határozatok pontos é^ idejében való megvalósítását, és így felkészülve fogadják a SZLKP kong­resszusát. \ 1 r ;

Next

/
Thumbnails
Contents