Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-24 / 71. szám, csütörtök

6 UJSZO 1955. március 29. 77 Tj&wi khit LUiíaniit... 77 Tóth Józsefet három és fél, Kri­vcsik Józsefet három és Keszán Andrást négyévi szabadságvesztés­re. továbbá 3—3—:5 évi polgári jogvesztésre ítélte a komáromi népbíróság. Mint az acélpörőly, úgy zuhan rájuk a nép ítélő szava a bíró szá­jából. A három ember visszaemléke­zik ... 1954 nyara. A Duna mentén több helyen víztenger. A dühödt hullámok veszettül nyaldosták a védőgátakat. Pusztulással, elnye­léssel fenyegette a haragos Duna a két part közelében elterülő fal­vakat és városokat. A habos, zava­ros víz hátán úszott a gaz, minden­felé lim-lom, amit útjában elrabolt az ár. Az emberek dolgoztak, job­ban mint bármikor. Menteni kel­lett egyes helyeken a lakosságot is, nemcsák a termést s az allatokat. A dolgozók ezrei az üzemekből, hivatalokból segítségükre siettek a rászorulóknak. Míg az emberek arattak, csépel­tek, a zúgó vízözönt fékezték, ösz­szejöttek ketten, Tóth József, a gútai gazdaság akkori intézője, meg Krivosik József, a csallóköz­aranyosi gazdaság volt gépesítője. Krivosik motorkerékpáron ment le megnézni az aratást, cséplést, nincs-e valami baj a gépek körül. Elbeszélgettek erröl-arról. Tóth azt mondta Krivosiknak, hogy ... — Annyi a termés, nem tudom mit csináljak véle, „hová" tegyem. Ekkor született a gondolat: ... Tenni kellene valamit! És tettek. Összevillant a szemük, s ebben a pillantásban sok minden benne volt. A jó „üzlet" kecsegtető remé­nye. Krivosik álszenteskedő moso­lya, meg Tóth József hányaveti pökhendisége, beképzeltsége és kis­királynak vélt hatalma. Az „üzlethez" azonban társ is kellett, egy harmadik, aki „értéke­síteni" tudja az „árut". Ráakadtak erre a személyre is, Keszán And­rás, a komáromi III. sz. felvásárló üzem raktárnoka vállalta a társ szerepét. Hogyne vállalta volna, amikor olyan jók voltak a kilátá­sok. Megszabhatta az árát annak a termésnek, amelyért a csallóköz­aranyosi állami gazdaság dolgozói egész éven át izzadtak. És aztán megindult a szállítás. Nem kicsiben, hisz a kilózás, meg a krajcároskodás nem kifizetődő. Főleg olyan embereknél, akik ma­gukra öitötték a „nagyvonalúság" köntösét. Kevés volt a havi fizetés. Hej, pedig sokan vannak olyanok, akik annyival, amit ők kapták ha­vonként, nagyon megelégednének. De hát ez a „hármasfogat" úgy gondolta, nyugodtan, simán mehet a „meló", hisz másnak nincs any­nyi esze, hogy felérne az övékkel. Különösen a Keszanéval, aki már a küiseje után ítélve is alattomos, ravasz és haszonleső embernek néz ki. Ő volt a tröszt feje, mozgató ereje. Lehetővé tette, hogy az „üz­let" elmélyüljön, kiszélesedjék. De ha alaposabban belenézünk a dol­gokba, a társak, Tóth és Krivosik sem jártak gyerekcipőben. Tóth József például híres volt arról, hogy „emberbarát", szeret adakozni a közösből. A tárgyalás rávilágított „nagylelkűségeire". Nézzük meg csak egy-két dolgát. 1952-ben Krivosiknak 40 kg má­kot adott, majd egy jó időre rá búzát is juttatott társának, pedig az nem is „kérte". És folyt az üzlet vígan. Dőlt a pénz. Hogyne, hisz egy fuvarral 72 mázsa árpát kapott Keszán. És fi­zetett, mint „úriember", gavallér módjára, zárt borítékban. Az „áru" jött, a pénz ment, a fcét jómadár osztozkodott. Volt min, Keszán Krivosiknak összesen 14 000, Tóthnak meg külön 2000 koronát fizetett ki. A tizennégyez­ret Krivosik, meg Tóth megosztot­ták egymás között, testvériesen. Rablótestvér alapon ment a része­sedés. És hogy egymást is igyekez­tek meglopni? Ez logikus dolog. Persze, hisz mindketten meg akar­ták gazdagodni, mégpedig gyorsan. A köz, a dolgozó nép bőrén. Mikor összezördültek a koncon és Tóth követelte a „jussát" Kri­vosiktól, az azt felelte: — Keszán bácsi nem fizetett, Keszán bácsi hazudik. Ezzel Tóth nem elégedett meg. Elment Keszánhoz, követelőzni. Keszán azt mondta neki: — Krivosik? Az egy huncut. Huncut és hazug volt Tóth is, Krivosik is, meg Keszán is. Leg­feljebb gyakorlati téren volt köz­tük különbség. Tóth József tudott cséplési ki­mutatást megsemmisíteni, szállító­levelet hamisítani és egyebet, ér­tett ő mindenhez. Krivosik meg tudta adni a tip­peket, szinte kifogyhatatlan volt az elméje, találékonysága. Kölcsönösen kiegészítették egy­mást a hamis cséplési adatok el­készítésénél, megsemmisítésénél, meg másutt is. Az előkészítő mun­kálatok, a szállítás lebonyolítása körüli hivatalos ténykedés Tóth parancsára ment, de Krivosik adta a rugalmasabbnál rugalmasabb tippeket. Minek maradtak volna meg a cséplési feljegyzések, hisz Krivo­sik úgyis fejből tudta az egészet. Tudta Tóth József meg Krivosik azt is, hogy mennyi a kontingen­sen felül beadott búza ára. Azért egyeztek meg olyan könnyen, azért mondta Keszán csak úgy az orra alatt, mosolyogva, hogy 150. Még a koronát sem tette utána. Minek, hisz értették ők egymást, egyfor­mán beszéltek, tolvajnyelven. Ha azt mondták, hogy „csórni", „steh­ien". vagy „potiáhnúi", az a gya­korlatban ugyanazt jelentette. Lop­ni így is. úgy is. Főleg Keszán, az atyamester, tudla keverni a kártyát. Volt neki még „saját" bevételi könyve is. Oda jegyezte be a lopolt holmit. Hamis szállítólevél, meg más ki­csiség, más egyéb, még arra is nézni? Igazán csekélység, szóra se érdemes. Korpa-utalványok kiállí­tása állami áron és annak szétosz­tása „ellenérték" nélkül, ilyesmi a lovacskája volt. • És főképp számolni tudott Keszán kitűnően. Milyen szerenase. hogy Euklídes és Pythagoras, meg a többi halhatatlan matematikus már nem élnek. Most nem szereznének babért, mert Keszán ki tudta szá­mítani a terményfelvásárlásnál a 150—240 korona közti különböze­tet, meg_azt is, hogy a korpa ál­lami ára 57 korona és a különbö­zetnek csak az ő zsebébe lehet vándorolnia. „Felszámolta" ö a különbözetet, bezsebelte. Meg a többit is. Hisz nem egy-két mázsa lopott termésről van szó, hanem vagontételekről. A 90 korona kü­lönbözet „némi" hasznot hozott azért Keszánnak. Ez volt tehát az ö „célnélküli" munkája, ahogy a tárgyaláson em­lítette. így akart „segíteni" vala­kiken. Bárgyú hazugságok Keszán szá­jából. Éppen úgy, mint az az állí­tása, hogy kimerült a munkában, azért követte el a hibákat. Elhi­szem, hogy kimerült, de a lopás­ban. Még felsorolni sem egyköny­nyű a főmester tételeit, ügyesnek tetsző manőverezését, de mégis együgyű, hazug érveléseit. Tudta ő jól, hogy az állami gazdaság nem adhat búzát, termést a felvásárló üzem raktárába, mert maga rak­tározza el. Azt is tudta, hogy a ter­més nem a cséplőmunkásoké. Nem győzte meg öt sem Krivosik, sem Tóth József, hanem mindhármukat elkapta a könnyű „kereset" láza. Azt gondolták, nem jöhetnek rá az ügyre. Azt hitték, a dolgozók va­kok, süketek és analfabéták. így képzelték az „immunitást". De csúnyán elszámították magukat. Hasra estek és beverték az orru­kat. Keszán, az „ötön jött" nagy­mestere, meg is kapta,, ha nem is az ötöt, de a négyet a rácsok mögött. Most már elmélkedhet a dolgok folyása felől. Tóth József is ,lemondhat egyelőre a szép csizmá­ról, meg az extraruháról, de Kri­vosik sem ül egyhamar motor­kerékpárra. * * * Bonyolult, szövevényes ügy volt ez. Nem lehet csak úgy elszaladni mellette. Szólni kell hozzá még egy pár szót. A termet és a karzatot is zsúfolásig megtöltő dolgozók ki nem mondott, de az arcukról leol­vasható véleményéről sem feled­kezhetünk meg. Az emberek arcán a tárgyalás menetének egyes fordulatai alatt szégyenérzet, csodálkozás és gyűlö­let tükröződött. Nem könnyű ezt leírni sem. Nem, még pedig azért, mert munkásokról van szó, egysze­rű emberekről, akiken úrrá lett a könnyű meggazdagodás vágya. Nem osztályellenséggel állunk szemben. Nem. Egyszerű munká­sokkal, akik a gyászos múlt, a „fogd. ahol éred" elméletét, szocia­lista rendszerünkben iš helytálló­nak gondolták. Elítéltük őket. Tanulja meg min­denki, hogy a nép államában nem Csáky-szalmája a közvagyon. Azok a dolgozók, akik az ügyre fényt de­ríteni segítettek, érzik és tudják, hogy az övék a kalász. Értsük meg jól, a miénk, és nem külön-kü­lön az enyém, vagy a tiéd! Végül egy pár szót a csallóköz­aranyosi állami gazdaság kommu­nistáihoz, igazgatóságához és Ná­gel elvtárs igazgatóhoz. Azért, hogy ezek az emberek ma börtöntöltelékek, részben ők is hi­básak. Nem kommunista magatar­tás és állásfoglalás az, amit Nágel elvtárs egy esetben e cikk írójának mondott az üggyel kapcsolatban, hogy „Csúnyán átejtettek bennünket!" Kommunistákat, felelős vezető embereket nem szabad, hogy „át­ejtsenek". Nem, nem! Másutt volt a hiba. Ott, hony az állami gazdaság igazgatóságán a párton belüli bírálat és önbírálat nem szívesen látott vendég volt. Megtörtént az is, hogy a bírálót üldözték, mert rámutatott a hibák­ra. Ezt az állítást tényekkel lehet bizonyítani. Ajtót, kaput kell tehát nyitni a bolsevik bírálatnak és önbírálat­nak. És szigorú ellenőrzést beve­zetni minden munkaszakaszon. Még az igazgatóságon is. A vezető­emberek sohase feledjék el, hogy a dolgozók bírálata alulról felfelé nem falrahányt borsó. Azzal kezdtem hogy „tenni kéne valamit." Igenis tenni kell, de más forrná ban, mint ahogy azt. Tóth József. Krivosik és Keszán tették. Olyan formában, hogy azt már senki meg ne ismételhesse. Nagy szégyen érte a csallóközaranyosi állami gazda­ságot, a jó hírnévről egyébként közismert Vörös csillagot. Csorba esett rajtuk, de ezt a csorbát ki le­het és ki kell köszörülni. Rendet, fegyelmet kell teremteni, a terme­lés pártellenörzését kell érvényesí­teni a gyakorlatban. A gyakorlat­ban, mert már beszélni a csalló­közaranyosi állami gazdaság párt­szervezetében is eleget beszéltek erről. Tenni kell, minél hamarább, mert az előbbi tettek uXán pontot tett a nép szava! Gérecz Árpád Asztaliteniszezőink elutaztak Nyugat-Németországba és Angliába Tegnap délután elutazott Prágából a válogatott csehszlovák asztalitenisz­csapat, amely a világbajnokságok előtt több nemzetközi találkozón vesz részt. Nyugat-Németországban március 24-én Lertangerben találkozik a nyugatnémet asztalitenisz-válogatottal. Nyugat-né­metországi portyája során március 25­én Esslingenben, 26-án Frankfurtban, 27-én Beindersteineben játszik, majd 28-án repülőgépen Angliába utazik, ahol március 29-én Dél-Anglia váloga­tottjával találkozik csapatunk. Március 31-től április 2-ig válogatott együtte­sünk részt vesz Anglia nemzetközi bajnokságán, majd április 4-én Leade­seben Anglia válogatottja ellen veszi fel a küzdelmet. A „Március 8." üzem is készül a strahovi bemutatóra Sokezer orsó pergésének zaja töri meg olykor-olykor beszélgetésünket, amikor Falb elvtárs, a „Március 8"­üzem sportfelelősénél érdeklődünk afe­lől, hogyan készülnek a gyár dolgo­zói az I. Országos Spartakiádra. Falb elvtárs elmondja, hogy nagy nehézségeket és akadályokat kellett leküzdeniük, amíg kitartó, meggyőző munkával sikerült harminc elvtársnöt megnyerni a gyakorlatozásra. A munka azonban ezzel még nem fejeződött be, hanem további agitáció eredménye­képpen újabb huszonöt elvtársnő je­lentkezett a gyakorló csoportba. A sportoló nők közül tízen országos fel­hívásra jelentkeztek határvidékünkre, úgyhogy a teljes létszám negyvenötre csökkent. Az elvtársnők rendszeresen kétszer hetenként, kedden és csütörtö­kön 19—21 óra között készülnek a gyári internátus nagytermében, illetve a Kvačala utcai nyolcéves iskola torna­termében. Nagy segítséget jelent Bíró Ilona, Černová Mária és Valentová Márta oktató elvtársnök tevékeny közremű­ködése a kitűzött feladatok teljesíté­sében. A két műszak szükségessé teszi, hogy a reggeli munkában levő elvtárs­nök a Kvačala utcai iskola tornatermé­ben, a délutáni műszak dolgozói pedig a gyári internátus nagytermében gya­koroljanak. Meglátogattuk a tornatermi gyakor­latozőkat. A sportolónők két csoport­ban tornáznak. Az első csoport a ha­ladók csoportja, akik már a Spartakiad előírt gyakorlatainak I. és II. részét veszik át. A második csoportba azok az elvtársinők tartoznak, akik később kapcsolódtak be az előkészületekbe. Ez a csoport a bevezető részt gyako­rolja. Az első csoport oktatónője Bíró Ilona, aki a gottwaldovi oktatóiskolá­ban nyert kiképzést, nagy türelemmel és kitartással foglalkozik sporttárs­nőivel. Mikor megkérdezzük tőle, ho­gyan folyik a munka, azt válaszolja: — Sokat fáradunk, gyakorolunk, nekem ezenkívül még két csoportom van, amelyeket éppoly alaposan igyek­szem előkészíteni az I. Országos Spar­takiádra, mint ezt a csoportot. Meg­lassítja azonban a tanítás iramát, hogy egyes elvtársnők nem járnak rend­szeresen az oktatásra, néhányan pedig figyelmetlenek, felületesek, nem he­lyeznek elég súlyt a hibanélküli kivi­telezésre, s éppen ezért sok gyakorla­tot ismételni kell. Meggyőző mun­kával igyekszünk ezeket a hiányossá­gokat kiküszöbölni. A gyakorló csoport egyik legszorgal­masabb tagja, Repášová Oľga kérdé­sünkre a következőket mondja: — Nagy örömmel készülök az I. Or­szágos Spartakiádra. A munka utáni fáradság megszüntetésére a legjobb mód a torna. Ajánlatos ezért a rugal­masság és frisseség megtartására az izmok időnkénti edzése. A másik csoport sem akar elmarad­ni és tagjai szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy május l-re behozzák lemaradásukat és egy szintre kerülnek J a haladó csoporttal. H. T. Külföldi hírek és eredmények A PÄNAMERIKAľ JÁTÉKOKON a hármasugrásban 16,56 méteres világ­csúccsal győztes Ferreira de Silva ugrásának beosztása a következő volt: 628, 495 és 533 cm. A 800 m-en Whitfield 1 p 52,5 mp-cel csak ne­gyedik lett. A 200 m középfutamok során Telies de Conceicao (brazil) 20,8 mp-re javította a délamerikai csúcsot. A döntőben azonban 21,4 mp­cel csak harmadik lett. További at­létikai eredmények: Rúd: Richards (Amerika) 450 cm, diszkosz: Gordien (Amerika) 53 m 10 cm, kalapács: Backus (Amerika) 54 m 91 cm, 1500 m: Miranda (Argentína) 3 p 53,2 mp, Santee (Amerika) 3 p, 53,2 mp, tíz­tusa: Johnson (Amerika) 6994 pont, 4x100 m-es váltó: Egyesült Államok 40,7 mp, 4x400 m váltó: Egyesült Államok 3 p, 08,2 mp, 4x100 m-es női váltó: Egyesült Államok 47 mp. A vízilabdatorna eddigi érdekesebb mérkőzései: Egyesült Államok—Argen­tína 8:7, Brazília—Egyesült Államok 6:5, röplabda: Mexikó—Egyesült Ál­lamok (nők) 3:0, kosárlabda: Argen­tína—Mexikó 78:64. AZ INDIAI ATLÉTÁK ismét több fi­gyelemreméltó eredményt értek el. 100 m: A. Sing és G. Sing egyaránt 10,6 mp, 200 m: Pinto 21,9 mp, 10 000 m: B. Sing 30 p, 49,4 mp, (új csúcs), 110 m gát: Ch. Ram 14,8 mp (új csúcs), diszkosz: P. Sing 47 m 33 cm, (új csúcs.). A FINNEK ŰJ NŐI GYORSKORCSO­LYÁZÓ REMÉNYSÉGE, a 14 éves Sthvonen Rovaniemiben 48,8 mp idővel finn csúcsot állított fel 500 méteren. 2. Huttunen (48,9 mp). 1000 méteren Sihvonen (1 p, 44,7 mp), 3000 méteren Huttunen 5 p 27,1 mp-cel győzött. A HOLLAND KOK az 500 m-e« női gyorsúszásban 6 p 33 mp-re javította a holland csúcsot. A régi csúcsot Wielema 6 p 45,1 mp-cel tartotta. A LA GAZETTA DELtO SPORT hír­adása szerint négy egri úszót hívnak meg Tprinóba az április végén vagy május elején sorra kerülő úszóver­senyre. PÁRIZSBAN Franciaország férfi ko­sárlabda-válogatott ja 61:54 arányban győzött Bulgária ellen. A női csapa­tok mérkőzését a bolgár nők 63:35 arányban nyerték meg. Jelenet a Slovan Bratislava ÜNV— Prešov mérkőzésről „0 J SZO ", kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős Dénes Ferenc tőszerkeszcó Szerkesztőség Bratislava, Jesenského 8—10, telefon: 347-16, 352-10. Kiadóhivatal: Bratislava. Gorkého 8, telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs 6.470 Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. Megrendelhető minden postahivatal­A-60101 nál és kézbesítőnél. Nvomás: Pravda. Szlovákia Kommunista Pártia Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents