Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-24 / 71. szám, csütörtök

1955. március 24. UJSZÖ 5 El kell érnünk, hogy a mezőgazdasági termelést minél előbb magas színvonalra emeljük Parasztlevelezoink, szövetkezeti tagjaink, traktoráliomási, állami gazdasági és értelmiségi dolgozóink a mezőgazdaság életéből A békét nem védhetjük meg csupán szavakkal Szerkesztőségünkbe naponta több levél érkezik, amelyekben dolgozó parasztjaink, traktorosaink, ér­telmiségi dolgozóink számot adnak a falvak életéről a mezőgazdaság eredményeiről és hibáiról. Levelezőink beszámolói fényesen bizonyítják, miijen nagy a lel­kesedés, a munkakedv dolgozó parasztjaink körében, milyen kitartó, szívós munkával készül egész dolgozó parasztságunk a tavaszra. A levelekből az is kitűnik, hogy dolgozó parasztjaink nincsenek egyedül, hanem a nagy csata, a mezőgazdasági termelés fellendítése döntő küzdelmeiben mellettük a párt és segíti őket az egész ország, ami annyit jelent, hogy összefogva, közös erővel, testvéri segítséggel győzelemre visszük a mezőgazdaság fellendítésének nagy ügyét. ^ Joí Serem a , l?n jól megművelik Szövetkezetünk dolgozói lelkiis­meretes munkájuk nyomán szép eredményeket értek el a múlt esz­tendőben, s ez idén a siker méq jobb munkára serkent válameny­nyiünket. A jól megművelt földek­ből az új módszerek alkalmazásá­val szép terméshozamot takarítot­tunk be. Hogy jól dolgoztunk, azt bizonyítja a négy vagon búza, két vagon árpa, 12 vagon cukorrépa és a sok zöldségféle, amit terven felül adtunk az ország dolgozóinak­Dohányból is elértük a 15 mázsás átlaghektárhozamot és rizsből is a tervezettnél jóval nagyobb hektár­hozamokat értünk el. A jó munka gyümölcsét a tagok látták, amikor még az egész évi előleg mellett 6 koronát osztottunk szét zárszámadáskor minden egyes munkaegységre. Az előleg 9 koro­na volt, ezenfelül 3 kg búzát és 1 kg árpát fizettünk ki munkaegysé­genként. Sok becsületesen dolgozó tag 30 mázsa gabonát vitt haza és 10 000 koronán felül is kapott. Az idén még nagyobb eredményeket akarunk elérni. Az állatállomány­nál, különösen a fejősteheneknél máris megmutatkozott a gondos munka. Székely József és Székely Imre fejők februárban két literrel emelték a tejhozamot minden te­hénnél. Február elején még csak 6 literes volt a tejátlag, s a hónap végén 8 literre emelkedett. Ezt a silótakarmányok és abrakkeveré­kek helyes alkalmazásával érték el. Új ember mind a kettő, de már­is sok hasznot hajtottak a szövet­kezetnek. Ügy határoztak, hogy májusig 10 literre emelik a teját­lagot. A szövetkezete sek serényen ké­szülődnek a tavaszi munkákra is, hogy a növénytermesztésben is megvalósíthassák nagy terveiket, a termékek hektárhozamának növe­lését. Jó munkánkat mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy 18 új kis­és középparaszt lépett sorainkba február hónapban. Grenács Imre, Bény Két szövetkezet versenye A szocialista munkaverseny a szö­vetkezeti tagok életszínvonala eme­lésének és az ember kommunista szellemben való nevelésének egyik módszere. A múlt évben a besztercebányai kerületben csaknem 200 földműves­szövetkezet vett részt a munkaver­senyben. A párosversenyeket a lad­zanyi és a sebechleby-i szövetkeze­tek közt folyó verseny példájára in­dították. A tapasztalatok bebizonyí­tották, hogy a mezőgazdasági terme­lés fokozásának. leghatásosabb módja a párosverseny, mert segít a beadások teljesítésében, sőt ázok túlteljesítésében. Ezt bizo­nyították a járási konferenciákon maguk a szövetkezeti tagok is, ami­kor számot adtak egész évi munká­jukról. A' szövetkezetek kezdeményezésére az idén ismét verseny indult. Ez annál is inkább említésre méltó, mert a szóbanforgó szövetkezetek dombos vidéken s kevésbé termékeny földe­ken gazdálkodnak. A Iadzanyi szövet­kezet volt az, amely a járási szövet­kezeti konferencián (Korompán) ver­senyre hívta fej a sebechleby-ieket. A sebechleby-i szövetkezeti tagok a felhívást elfogadták. Hangsúlyozták, hogy a szocialista verseny a múlt év­ben is bevált és az idén nagy segít­séget jelent a mezőgazdasági terme­lés további fellendítésében. Felaján­lották, hogy a búza hektárhozamá­nak 18 mázsáról 18,5 mázsára, a rozsét 17,60 mázsáról 18 mázsára, az árpáét 18 mázsáról 19 mázsára, a zabét 14 mázsáról 16 mázsára, a ku­koricáét 21,60 mázsáról 30 mázsára növelik. A feladatok teljesítésének biztosítására több szervezési intézke­dést tettek. Ezek a következők: ki­egészítik a munkacsoportokat, s nö­velik a tagok felelősségét az elvég­zendő munkáért. Huszonöt százalé­kos pótjutalmazásban részesítik azokat, akik a tervet túlteljesítik. A tagok ilyen érdekeltségével különösen az ál­latok haszonhozamát növelhetik. A sebechleby-i szövetkezeti tagok ver­senyének igen nagy jelentősége van az idén, a felszabadulás 10. évfordu­lójának évében, amit a termelés nö­velésével akarnak megünnepelni. Az idén az állami beadást dekádonként teljesítik. Eddig már 190 mázsa ser­téshúst és 9533 liter tejet adtak be terven felül. így bizonyítják be, hogy a verseny minden pontja teljesíthető, sőt túlteljesíthető, s hogy a hegyes­dombos körzetekben is növelhető a hek­tárhozam és az állatok hasznossága. A sebechleby-i szövetkezet 1517 hektáron gazdálkodik. Ebből 858 hek­tár szántóföld. A múlt év végén ki­dolgozták a szövetkezet hároméves fejlesztési tervét és a részletes ter­melési és pénzügyi tervet is. Sebechlebyn a mezőgazdasági ter­melés növelésének lehetőségei annál nagyobbak lesžnek, minél nagyobb mértékben alkalmazzák a szovjet ha­ladó módszereket. Az őszieket száz százalékban sűrűsorosan vetették el. A tavaszi munkákra is jól felkészül­tek. A tavaszi vetéshez eddig húsz vagon istállótrcgyát hordtak szét. Biztosították a jóminöségü vetőmagot is, amelyet a korompai mezőgazdasági raktárban száz mázsa tavaszi árpáért cseréltek. Tervbe vették, hogy még 120 mázsa zabot is cserélnek. Két hektáron jarovizált árpát vetnek, amit szemcséstrágyával trágyáznak. A ta­vaszi vetést 8 pár lóval, s a sebech­leby-i brigádközpant traktorosaival végzik. Az említett brigádközpont a gépeket jól előkészítette, hogy az el­végzendő munkáknál az agrotechni­kai határidőket betarthassa. A szövet­kezet nem feledkezett meg a műtrá­gyáról sem; négy vagon szuperfosz­fátot, két vagon meszes salétromot, három vagon ammóniumszulfátot és két vagon kálisót szerzett be. Tavasz­szal minden őszi vetést fejtrágyáz­nak és az egész vetésterületet gon­dozzák. A múlt évben még csak nem is kísérle­teztek a burgonya és kukorica négy­zetes-fészkes ültetésével. Amikor ér­tesültek róla, hogy a Iadzanyi szövet­kezet a burgonya négyzetes-fészkes ültetésévet hektáronként 220 mázsa termést ért el, elhatározták, hogy az idén 10 má­zsa burgonyát és 14 hektáron a ku­koricát ilyen módon ültetik el. A gabonát az egész vetésterületről kom­bájnokkal takarítják be, tehát a szö­vetkezet a járásban elsőnek végez vil­lámaratást. A munkákat ellenőrzik, s a gép- és traktorállornás segítségé­vel biztosítják elvégzésüket. A sebechleby-i szövetkezeti tagok különösen nagy gondot fordítanak a takarmányalapra. Az idén a kapás­takarmányok hektárhozamát 294 mázsáról 320 mázsára, a silókeveré­kekét 250 mázsára, a rétek és lege­lők hozamát 15 mázsáról 20 mázsá­ra növelik. Tavasszal az eddiginél sok­kal nagyobb mértékben gondozzák a réteket és a legelőket. A takarmány­félék betakarításánál gondolnak arra, hogy minél kevesebb legyen a vesz­teség. Az állatok gondozóit az álla­tok hasznossága szerint jutalmazzák. Tervbe vették, hogy egy-egy fejős­tehén évi tejhozamát 1480 literről 1600 literre emelik és száz tehéntől 80 borjút választanak el. A termelési terv teljesítésével a szövetkezetek jövedelme is növekszik. A növénytermelés és állattenyésztés összesen 1 400 000 korona jövedelmet irányoz elő. A reálterv szerint a 8 koronás munkaegységen kívül az év végén még 5 kg gabonát is fizethet­nek. A versenyt hetenként egyszer, a párosversenyeket pedig tizennégy­naponként értékelik a csoportokban. A sebechleby-i szövetkezeti tagok meg vannak győződve róla, hogy a szocialista verseny a szövetkezet to­vábbi gazdasági megszilárdulását se­gíti elő és ezért arra törekszenek, hogy ilyen módon a többi szövetke­zetnek jó példát mutassanak. Haas Vladimír, Besztercebánya. Közös erővel A nagysárosi földek* hótakaróját egyre erösebben olvasztják a napsuga­rak. A nagysárosi szövetkezeti tagok már türelmetlenül várják a tavaszi munkák kezdetét. A vetőmagot elő­készítették, a műtrágyát szétosztot­ták es kiszámították, hogy egyes ve­tésterületek! e milyen és mennyi mű­trágyát szórnak. A szövetkezeti tagok mögött nem maradtak le a traktoro­sok sem. Alaposan megjavították a traktorokat és a vontatófelszerelést, nogy a szövetkezeti ugoknak segít­hessenek á hektárhozamck növe'ésé­oen. A szövetkezeti tagok évi hozan'­szerzódést ki ettek a Traktorosokkal. ev elején mindkét, fé! kötelezte magát, hog> felajánlásait teljesíti. A gabonaféléket az idén 115 hektáron kereszt- és sűrűsorosan vetik el, To­vábbi hat hektáron négyzetes-fészkes módon ültetik a burgonyát. Szocialista munkaversennyel behozzák a késést Az időjárás még mindig nem engedi, hogy a fejszési állami gazdaság­ban komolyabban hozzáfogjanak a mezei munkákhoz, itt csak előkészüle­tek folynak. Az elmaradást a szocialista munkaverseny fejlesztésével akar­ják behozni. Nem lesz dolgozó, aki ne venne részt a versenyben. A dolgo­zók kötelezettséget vállaltak a munkák agrotechnikai határidőben való el­végzésére. Az állatgondozók kötelezték magukat, még ebben az évben saját üsző­ikből felnevelnek 55 fejőstehenet hogy teljes legyen a tervezett szarvas­marhaállományuk. A fejők felajánlották, hogy a 8 literes fej i átlagot 8.5 literre emelik. A munkacsoportok pedig arra kötelezték magukat, hogy a 15 napra tervezett munkát 10 nap alatt elvégzik, hogy ezzel behozzák a késést. Zelenák István, Perbenyík Napjainkban sok szó esik a hábo­rúról, a békéről és ^ békeharcról. A békét azonban csupán szavakkal nem védhetjük meg. Dolgozó népünk tudja, hogy a béke megvédéséhez az ország gazdasági és politikai megerősítése szükséges, amit a párkányi járásban a kiskeszi egyé­nileg gazdálkodó parasztok is meg­értettek. Kiskeszi apró falu, nem sokat tud rCla az ország. De a község lakói jól ismerik a nemzetközi helyzetet, a Vi­lág-Béketanács felhívását az atomhá­ború előkészületei ellen, a békéért folytatott harc értelmét, s tudják, hogy mindezt munkahelyükön való helytállással valósíthatják csak meg. így gondolkoztak a helyi nemzeti bizottság kommunista tagjai, amikor az ország felszabadulásának 10. év­fordulója tiszteletére és a Világ-Béke­tanács felhívására a mezőgazdasági termelés növelésével kapcsolatban felajánlásokat tettek. — Hogy a békét megvédjem — mondotta Sági József, a falusi párt­szervezet elnöke — vállalom, hogy a közellátásra terven felül 500 liter te­jet és 100 kg gabonát adok be. Gyet­ven László pedig felajánlotta, hogy terven felül 100 liter tejet s 50 darab tojást, Szépi Mária 300 liter tejet és 200 tojást, Batár János 300 liter te­jet és 80 tojást ad be. Varga József elhatározta, hogy a tejhozamot évente 500 literrel növeli s terven Jelül 200 liter tejet szolgáltat be. Petrik Lajos gabona hozamát növeli és terven fe­lül 100 kg-ot bead egy-egy hektár­ról, a tejbeadást 100 literrel teljesíti túl, s húsból is többet ad be a terve­zettnél. Pitler Géza felajánlotta, hogy terven felül 200 liter tejet, Sedivi elv­társ pedig 50 tojással többet ad be a tervezettnél s túlteljesíti a sertés­húsbeadást is. Gyetven Károly a köz­ellátásra terven felül 100 tojást ad be. Jónás Sándor, az állami gazdaság fiatal dolgozója ez idén kezdi meg a tényleges katonai szolgálatot. Elhatá­rozta, hogy a kultúrház építésében nyújt segítséget a munkák folyamán 50 órát dolgoz le. így gondolkoznak a kiskesziek, mint ahogy az ország minden becsü­letes dolgozója, füldművese. J. H. Párkány. Soha ilyen lehetőség nem volt a tanulásra, mint a mi rendszerünkben Még sohasem volt ifjúságunknak olyan lehetősége, hogy képez­ze magát, mint ma. A kapitalista rendszerben a munkás gyerme­ke nem tanulhatott. A tőkések a gyárakat, az ügyvéd a törvény­könyvet, a paraszt az ostort, s a munkás pedig éprpen a csákányt örökölte, miután anyagi helyzete nem engedte meg, hogy tanul­hasson. Ma szocialista hazánk lehetővé teszi minden becsületes polgár számára a tanulást és még ösztöndíjjal is segít a tanuló ifjúság­nak. Éppen ezért hozzátok szólok, még pályát nem választó fiata­lok. Jelentkezzetek a mezőgazdasági szakiskolákba, segítsetek pár­tunk X. kongresszusának irányelveit megvalósítani mezőgazdasá­gunkban. Az iskolák díjmentesek, még zsebpénzt is kapnak a ta­nulók az ellátás mellett. Jelentkezni lehet a JNB-ok V. szakosz­tályán. Gubáni Imre, a mezőgazdasági iskola tanítója, Kövecses Mi ic sokat tanultunk egész télen át Szép számmal látogatják a szö­vetkezeti munkaiskolát Gútán. Az iskola állattenyésztési részének tananyagát már elvégeztük, ami nagyban növelte tudásunkat. Dr. Patus állatorvosnak köszönhetjük, aki egyszerű szavaival* az életből vett szemléltető példákkal magya­rázta meg az állattenyésztés fon­tos alapjait és az élenjáró szovjet zootechnikusok újításait. Növénytermelési előadónk nem volt olyan odaadó, mint dr. Patus, Január folyamán egy előadáson sem volt, s bizony egy kicsit fé­lünk a vizsgáktól. Az igért filmek sem érkeztek meg, amiből pedig sokat tanulhattunk volna. Az vi­gasztal bennünket, hogy rendsze­resen jártunk az iskolázásra és bízunk benne, hogy a vizsgákat sikeresen tesszük le és jó szak­emberek válnak belőlünk. Hasznos dolog a szövetkezeti munkaiskola, kádereket, jó szakembereket ne­vel, éppen ezért minden szövet­kezeti tagnak ajánljuk, hogy fej­lesszék szaktudásukat a szövet­kezeti munkaiskolákon. SZABÖ REGINA — KOVÁCS KÄLMÄN, a gútai szövetke­zeti munkaiskola hallgatói ne­vében. Egy látogatás, amelyből sokat tanulhatunk A dunaszerdahelyi járásban 26 szövetkezeti munkaiskola működik, melyekben a szövetkezeti tagok nagy szakképzettségre tesznek szer, fejleszthetik tudásukat. A szövetkezeti tagok szorgalmasan tanulnak is, már 6 iskolában zá­róvizsgát tartottak és nem cse­kély eredménnyel. Az elméleti ok­tatás mellett azonban gyakorlat is kell a szövetkezeti tagoknak. Éppen ezért a múlt napokban lá­togatásra mentek a Ifjúsági Fa­luba és Nyárasdra ahol sok szépet láttak mindkét mintaszövetkezet­ben. Sok tapasztalatot szerezhet­tek mind az állatállomány, mind a növénytermesztés terén, Az em­lített szövetkezetek vezető funk­cionáriusai tüzetesen megmagya­rázták a teendőket, hogy a duna­szerdahelyi járás kiküldötteit se­gítsék munkájukban. Látogatás és eszmecsere után a kiküldöttek megfogadták, hogy hasznosítják és minden szövetkezetben bevezetik a látottakat, hogy az ő szövetke­zeteik is szebb eredményeket ér­hessenek el a jövőben. (Levelezőnktől). A tanulás eredménye a gyakorlatban A vízkeleti EFSZ-tagjai az utób­bi időben szorgalmasan látogatják a hároméves szövetkezeti munka­iskolát, hogy tobb szaktudást sze­rezzenek. Mennyire fontos a szak­ismeret, bizonyítja az is, hogy a tél közepén az átlagos tejhozam csak 3.5 liter volt naponta tehe­nenként. Ez annak tudhatp be, hogy az állatokat nem tafcarmá­nyozták helyesen. Dr. Bony mu- i tátott rá a helyes takarmányozási ? technikára. Annak dacá. a, hogy január közepéig 20 kg szecskázott árpaszalma, 5 kg silótakarmány, répaszelet és 1 kg dara vol a napi adag, csak 3,3 liter volt a napi tejhozam. Január közepétől 20 kg silótakarmányt, 7 kg savanyú ré­paszeletet, 4 kg szecskát és csak 0.5 kg árpadarát adnak egy-egy tehénnek, a tej mégis 4.5 literre emelkedett és állandóan emelke­dik tovább. Ebből is kitűnik, mi­lyen fontos, hogy a tagok a szö­vetkezeti munkaiskolákon emel­jék szaktudásukat. KRAJCSOVICS FERDINÄND, Galánta.

Next

/
Thumbnails
Contents