Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-18 / 66. szám, péntek

UISZ0 1955. március 18. A Német Kommunista Pár

t vezetőségének nyilatkozata Az ország egyesítéséért, a demokratikus jogokért Az ADN hírügynökség jelentése szerint 1955. március 12-e és 13-a között ülésezett a Német Kommunista Fart elnöksége. Az ülésen Max Reimann, a párt e!sö titkára „A nép ellenállása a párizsi egyezmények megvalósításával szemben és pártunk feladatai" címmel tartott beszámolót. A párt elnöksége elfogadta a párizsi egyezmények elleni harcról szóló nyilatkozatot és határozatot fogadott el, amely elítéli a karlsruhei Szövetségi Bíróság előtt a Német Kommunista Párt ellen folyó pert. A párizsi egyezmények elleni harcról szóló nyilatkozatban a Német Kommunista Párt elnöksége a következőket jele'itette ki. „Nem létezik olyan erő, amely képes volna ellenállni a nép akaratának, hogyha a népszavazás követelése felhangzik az üzemekben, a szakszervezetekben, a Német Szociáldemokrata Pártban a sportszövetségekben, az ifjúsági szövetségekben, a nőbizottságokban, a földmúvesszövetkezetekben az értelmiségiek körében, az áttelepültek és a háborús rokkantak szervezeteiben, a városokban és a falvakon. Minden német, aki kívánja hazánk békés egyesítését, hozzájárulhat a népszavazás eszméjének győzelméhez a népszavazási bizottságokban azzal, hogy segít meggyőzni mindenkit a háborús szerződések veszélyéről és segít terjeszteni a népszavazás gondolatát. A német militaristák és imperialisták mindent megtesznek, hogy azonnal megvalósítsák a párizsi egyezményeket. Az ifjúságnak a hadseregbe való toborzásáról és a diktatúra előkészítéséről szóló törvények már készülnek. Az Adenauer-klikk már élesebb támadásokat indít a demokratikus jogok és a nép szabadsága ellen. Ezt bizonyítja a pártunk ellen indított per Karlsruheben, a demokratikus szervezetek betiltása, terrorista ítéletek a béke, az egység és a szabadság meg nem alkuvó harcosai ellen, valamint a szakszervezetek és a Német Szociál demokrata Párt elleni támadások. A demokratikus jogok és a nép szabadsagának védelme azt jelenti, hogy meghiúsítjuk a párizsi egyezmények megvalósulását. Hatojama Japáni amerikai katonai támaszponttá akarja tenni A japán rádió közli, hogy a március 14-i sajtókonferencián Hatojama japán miniszterelnök beszédet mondott. Az újságírók kérdéseire Hatojama többek között kijelentette, hogy nincs kifogása az ellen, hogy az Egyesült Államok Japán területén atombombaraktárakat létesítsenek és hogy az esetleges távol-keleti háborúban különösen Tajvan környékén, Japánt mint katona'i támaszpontot használják fel. Hatojama kijelentése a japán közvéleményben felháborodást keltett. A tokiói rádió jelentése szerint a japán baloldali szocialista párt elitélte HaMegkezdődött az ENSz gazdasági bizottságának X. üiése Március 15-én kezdődött meg Genfben az ENSz európai gazdasági bizottságának X. ülése. Az ülésen 23 európai ország, valamint az USA képviselői vesznek részt. Kanada, Irán és Izrael megfigyelőket küldött és képviseltetik magukat a különböző nemzetközi szervezetek is. Az ülést G. Myrdal, az ENSz európai gazdasági bizottságának vezető titkára nyitotta meg P. M. Kumikin, a Szovjetunió képviselője határozati javaslatot terjesztett eló, hogy hívják meg a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőit a bizottság teljes ülésére. A szovjet képviselő kifejtette, hogy Európa gazdasági fejlődése és az európai országok gazdasági kapcsolatai megkövetelik a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság részvételét a bizottság plenáris ülésén. A Szovjetunió képviselőjének javaslatát támogatták Lengyelország, Ukrajna, a Fehérorosz SZSZK, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Albánia. Az USA képviselője és néhány nyugat-európai állam, köztük Franciaország és "Anglia képviselői a szovjet küldöttség javaslata ellen foglaltak állást. Ezek a képviselők, tudatában álláspontjuk teljes tarthatatlanságátojama kijelentését és követelte, hogy a miriiszterelnök vonja vissza. A baloldali szocialista párt hangsúlyozta: „Hatojama kijelentése ellenkezik a szomszéd államokhoz való viszony rendezésével." A japán jobboldali szocialista párt végrehajtó bizottságának március 15-i gyűlésén hangsúlyozták, hogy Hatojama kijelentése „ellentétben áll a miniszterelnök választás előtti beszédével és azt bizonyítja, hogy Hatojama nem cselekszik önállóan, hanem vakon követi az USA-t. Ha valóban békét akarunk, be kell tiltani az atom- és hidrogénfegyvert." Hatojama ama kijelentését, hogy az Egyesült Államok Japánban atombombákat raktározhatnak, élesen bírálja a japán sajtó. Az „Asahi" burzsoá lap követeli, hogy Hatojama „vonja vissza kijelentését, mert az nem fejezi ki a japán nép nemzeti érdekeit." A japán kormány egyes tagjai szintén azt kívánják, hogy Hatojama „helyesbítse" március 14-i kijelen- f tését. Az USA meg akarja kaparintani a francia gyarmatokat A francia hírmagyarázók figyelme az utóbbi időben több olyan tény felé Irányul, amely arról tanúskodik, hog,/ az amerikai monopóliumok rendszeresen kiszorítják francia partnereiket a francia gyarmatokról és a volt francia „érdekszférából". A sajtó megállapitasa szerint a francia nagytőkések komoly aggodalommal figyelik, hogy az USA, habár készséget mutat arra, hogy együttműködjék a francia kormánnyal a gyarmati és függő országok népei nemzeti felszabadító mozgalmának letörésében, ezt az „együttműködést" arra használja fel, hogy magának foglalja le a legfontosabb gazdasági és politikai pozíciókat ezen államokban. A francia hírmagyarázók mind gyakrabban panaszkodnak, hogy az amerikai külpolitika vezető tényezői minden eszközt megragadnak arra, hogy megszilárdítsák befolyásukat a francia gyarmatokon, kiváltképpen Észak-Afrikában. Ezzel kapcsolatos Edgár Faure francia miniszterelnök március 15-i nyilatkozata a köztársasági tanacs külpolitikai és nemzetvédelmi Ľ zottságának ülésén, amelynek lényege, hogy kárpótlásként, a német militaristák felfegyverzésébe való beleegyezesért Franciaország elnyeri az USA „egyuttmüködéáét" gyarmati kérdéseinek megoldásában. Edgár Faure megígérte, hogy a párizsi egyezmények ratifikalása után „a szövetségesek megegyeznek Észak-Afrika és Indokína kérdésében." Az „United Press" amerikai sajtóügynökség hírt közölt, mely szerint az USA magas diplomáciai tényezői olyan értelemben nyilatkoztak, Ingy az USA feltétlen elutasítja ,,a Franciaországnak nyújtandó támogatást az Észak-Afrikában mutatkozó nehézségek kiküszöbölésében". Indonézia Kommunista Pártja elítéli Amerika és Hollandia Indonéziára gyakorolt nyomását Az Indonéz Távirati Iroda jelenti, D. N. Ajdit, Indonézia Kommunista Pártjának főtitkára kijelentette: az Egyesült Államok új világháború kiprovokálására készül, hogy így oldja meg gazdasági nehézségeit. Ajdit kijelentette, hogy Indonézia az Egyesült Államoktól 1953-ban 3 és tél millió dollárt kapott, az amerikai politika következtében azonban körülbelül 138 millió rúpiát vesztett. (Egy millió dollár kb. 11,4 millió rúpiának felel meg.) A hollandoknak Indonéziában sok földjük, gyáruk, bányájuk és más jeFaure nyilatkozata egy sajtókonferencián Március 16-án Edgár Faure francia miniszterelnök sajtókonferenciát rendezett. Általános politikai problémák mellett foglalkozott a párizsi egyezményeknek a Köztársasági Tanácsban történő ratifikálásával. Faure újra megismételte, hogy kormánya azon lesz, hogy a vitát a megállapított időnak, egész sor formális okot hoztak I ben (március 22) tartsák meg és hogy fel úgy, hogy a szovjet küldöttség ja- a megegyezéseket ratifikálják minden vaslatát elutasították. | kiegészítő javaslat nélkül. Faure válaszolva a Kelet és Nyugat közötti tárgyalásokról felvetett kérdésekre, kijelentette, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása előtt minden tárgyalás lehetetlen. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint Faure kijelentette, hogy az a gondolat foglalkoztatja, „lehetséges-e, hogy Franciaország is rendelkezzék nukleáris fegyverekkel." íentős vagyonuk van, amelyek szamukra tíz és fél milliárd rubia jövedelmet hoznak. Ezt a pénzt NyugatIránban lévő hadseregük megerősítésére és repülőtereik építésére fordítják. „Az indonéz iszlám hadsereg" és „a Dar-Ul-Izlam mozgalom" — jelentette ki Ajdit — _nem iszlám szervezetek, hanem azon gyarmati csoportoknak szervezetei, amelyek a vallás leple alatt húzódnak meg. Ezek a felfegyverzett bandák 1954 augusztusában felégettek Prianganban (Nyugat-Jáva) 13 mecsetet, 61 ezer házat és meggyilkoltak 9268 embert. Ajdit a nemzeti egység jelentőségét hangsúlyozta a fennálló helyzetben. Felhívást intézett az új koalíciós kormány megalakítására, amelyben kommunisták, nacionalisták, moszlimok és más politikai csoportok vennének részt és amely programjának főbb pontjául tűzné ki a földreformot "s a holland gyarmatosítók minden vagyonának elkobzását. Néhány éves munkánk tapasztalatai írta: Inž. Karol Fojtik, a n/árasdi mezőgazdasági kutatóintézet vezetője rica nemesítésére és megfigyelésére Még az idén biztosítani kell a kukorica vetésterületének böví- specializálódott s kutatásait további tését, különösen a déli vidékeken, ahol az éghajlati viszonyok terményekkel, mindenekelőtt nagyon kedveznek a tengeri termesztésének és e növényt magra és silótakarmánynak egyaránt termeszteni kell. Ezért az észa- takarmányokkal is kiegészítette, kabbra fekvő vidékeken is meg kell kezdenünk a kukorica termesztését, magra és silótakarmánynak és teljes érés idején kell súózni a növényt. Tudományos kutatóink és agronómusaink még a tavaszi munkák megkezdése előtt magyarázzák meg szövetkezeti tagságunknak és egyénileg gazdálkodó parasztjainknak milyen talajba' kell vetni a kukoricát, hogyan kell előkészíteni a talajt, milyen műtrágyákat kell alkalmazni, hogy biztosítsák a mag- vagy silókukorica nagy termését. (M. Bakuľa elvtársnak, az SzlKP Központi Bizottságának 1955. február 24-én és 25-én megtartott ülésén elhangzott beszámolójából.) A nyárasdi magnemesítő kísérleti állomás 1951 tavaszán kezdte meg működését, a Nyárasd községhez tartozó Jánostelek-Lapogos pusztán. Az első feladatok, melyeket meg kellett oldanunk, kizárólag a kukorica nemesítésére és megfigyelésére irányultak, éspedig mind a magra termesztett, mind a silókukoricára. Az első esztendőben csak négy hektárnyi területtel rendelkeztünk kísérleti célokra. De már az L951. évben kísérleteink nagy része a helyes agrotechnikai kutatásra irányúit, mégpedig elsősorban a vetésre leyalkalmásabb időpont meghatározására, a helyes kötés kiválasztására, mely a fokozott gépesítés követelményeinek is megfelel. Megkezdtük a kísérleteket a legkülönbözőbb hetei ózis társításokkal is, melyek esetleg a termelésben is felhasználhatók volnának és teljes figyelmünket a kuko

rica származéksoros nemesítésére fordítottuk; ezzel a legtökéletesebb nemesítési móddal történik a kukorica nemesítése a haladó mezőgazdálkodást folytató összes államokban. A nemesített származéksorokat természetesen nem használják közvetlenül további termesztésre, hanem keresztezésükkel egyszerű vagy kétszeres keresztezéseket (hibrideket) nyernek, melyek lényegesen magasabb hozammal tűnnek ki, mint az eddig nyert fajkeresztezések. Az 1951. évtől kísérleti területünk, a fokozódó kísérleti feladatoknak megfelelően, ailandóan növekedett s így az 1954. évben már összesen 12 hektár kísérleti területünk volt azon a LO hektár földön kívül, melyet a nyárasdi és alistáli EFSz-ek bocsátottak rendelkezésünkre, s melyeken a különfé^ kísérleti eredményeket gyakorlatilag kipróbáltuk. Két-három éven belül egyrészt a saját kukoricánkkal összefüggő feladataink bővültek ki, másrészt kiterjesztettük magnemesítő kísérleteinket a takarmánytökro, a szovjet eredetű „Gigant" silónapraforgóra és dinnyét is nemesítünk. Kísérleti állomásunkat a munkakör szempontjából úgy jellemezhetjük, hogy a kukomelyek bár szintén nagy fontosságúak állattenyésztési termelésünk szempontjából, mégsem vetélkedhetnek fontosság tekintetében a kukoricával. Noha Nyárasd községnek a közlekedési vonalakkal való kapcsolata aranylag kedvezőtlen, mégis azt mondhatjuk hogy az állomás elhelyezését helyesen választották meg, mert kísérleti állomásunk, mely a kukoricakutatás terén Szlovákiában az első helyen áll, Délszlovákia tipikus kukoricatermő vidékének csaknem a közepén fekszik, ahol a bratislavai és nyitrai kerü'.etek déli részein egész köztársaságunk kukoricatermésének javarészét termesztik. Éppúgy, mint a kukorica termesztésének, eddig állomásunknak is igen kevés figyelmet szenteltek, mindamellett szorgalommal s a nemesített termények iránti szeretettel számos szép eredményt sikerült elérnünk, melyekről már sok növénytermelési dolgozó meggyőződhetett az állomásunkra tett tanulmányi kiránduláson, vagy melyeidről a sajtó hasábjain írtunk, illetve a különféle megbeszéléseken, tanácskozásokon, tájékoztató előadásokon stb. beszéltünk. Több évi hitelesített eredményeink alapján azt ajánlhatjuk gyakorlati termelőinknek, hogy a kukorica vetését idejekorán végezzék, mert a késői vetésnek közvetlen hatása van a hozamok csökkenésére. Mivel a túlkorai vetés csupán kis veszélyeket rejt magában, szükséges, hogy a késői vetéssel járó hátrányokra mutassunk rá. A kukoricát akkor kell elvetnünk, amikor a talaj hőmérséklete elég magas + 8+9° C; túlkorai vetésnél a mag csupán megdagad, de a hideg talajban nem csírázik s különféle betegségek vagy kártevők támadhatják meg. Ha azonban megfelelően átmelegedett talajba vetünk, akkor gyors csírázást és kedvező fejlődést érünk el. Néha megtörténik, hogy a fiatal növénykékben a tavaszi fagyok kárt tesznek, a meleg időjárás beálltával azonban ezek is gyorsan magukhoz térnek, kifejlődnek s végül még nagyobb termést hoznak, mint azok a növények, melyeket későn ültettek, de melyeket fagykár egyáltalán nem ért. Tapasztalataink szerint a kukorica déli és középkörzetei részére a vetés idejéül az április 16—18 közti, illetve április végéig — akadályok fennállása esetén — a május 5-ig terjedő időt ajánlhatjuk. Közép- és északabbra fekvő körzetekben a vetést május 5-7ig kell befejezni. A dőli termelési körzetben legalkalmasabbnak az április 20—30. közötti idő bizonyult. A vetés idejére vonatkozó kísérleteken kívül részletesen foglalkoztunk a növények helyes kötésével is, hogy megállapítsuk, mekkora számú növény biztosítja egy területegységen a legmagasabb termést. Természetes, hogy elsősorban olyan kötésekkel kísérleteztünk. melyek lehetővé teszik az öszszes mezőgazdasági üzemek rendelkezésére álló gépesítési alapeszközök (sarabolók) használatát. A kötések kiválasztásában a szovjet gyakorlatból indultunk ki, ahol 70X80 cm, 75X75 cm, 70X70 cm kötést alkalmaznak két-két növénnyel. A kísérleteknél figyelembe vettük a Szovjetunió kukoricatermelő vidékeinek talajszerkezetét. a talaj tápanyag- és humusztartalmat s e termelési feltételeknek a mieinkkel való összehasonlítása után, valamint azon tapasztalataink alapján, melyeket a kísérleti fészkes ültetéssel a múlt években szereztünk, azt ajánlottuk termelőinknek, hogy a magasnövésü fajtáknál a kukorica közép- és déli körzeteiben a legalkalmasabb a 70X70 cm-es kötés két-két növénnyel s a korai fajtáknál a közép- és északabbra fekvő körzetekben a 60X60 cm-es kötés ugyancsak két-két növénnyel. Ily módon tehát nemcsak lényegesen hozzájárultunk a négyzetes-* fészkes ültetésnek a gyakorlatban való bevezetéséhez, hanem hitelesített eredmények alapján az alkalmas kötést is javasoltuk. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az egy fészekben két növénnyel végzett négyzetes ültetés csupán abban az esetben lesz sikeres, ha a sarjakat megfelelő mennyiségű — elsősorban istáJlótrágyaval és trágyáiéval trágyázzuk, 1 " m illetve ezeknek elégtelen adagolása esetén műtrágyával póttrágyázzuk. Igen helyes volna, ha a mi termelésünk is megkezdené a kukoricának a fejlődés idején való póttrágyázását, éspedig olyképpen, hogy a vetés elolt a műtrágyáknak csak egy részét adagoljuk (istállőtrágyával való trágyázás esetén a műtrágyával való tavaszi trágyázásra nincs szükség), a fennmaradó részt pedig a fejlődés folyamán szórjuk a fiatal növény soraira akkor, amikor gyökérrendszere már annyira tejlett, hogy alkalmas az ásványi tápanyagok felvételére. Pőttrágyázásként vagy az összes tápanyagokat — káliumot, foszfort és nitrogént - adagoljuk, vagy legalább trágyalevet, melybe szuperfoszfátot keverünk 1—1,5 mázsát hektáronkénti arányban, vagy pe-