Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-02 / 52. szám, szerda

1955. március 2. m %m 5 A gép- és traktorállomások készülnek a tavaszi munkákra AZ ÚJ SZÓ POSTÁJÁBÓL r_ A OsKP X. kongresszusa óta gépállomásainkon jelentősen megnőtt a gépek és traktorok száma, úgyhogy ez évben mezőgazdaságunkban összesen 6711 traktor dolgozik majd, ebből 924 növényápoló­traktor és 864 gabonakombájn, valamint sokszáz más nagy teljesítőképességű gép. A X. párlkongres.­szus irányelvei értelmében gépállomásainkat új ká­derekkel erősítették meg, akiíc egyrészt az iskolák­ból, másrészt népgazdaságunk egyéb szakaszairól kerültek oda. Az iskolákból 312 szakképzett dolgo­zó, a népgazdaság más szakaszairól 32.2 műszaki dolgozó és agrotechnikai szakember került gépállo­másainkra. A gépállomások megerősítése szakmai­lag és politikailag fejlett káderekkel jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági termelés további gya­rapításához és a gépállomások feladatának biztosí­tásához a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Ezért joggal várhatjuk el gépállomásainktól, hor gyan teljesítik a párt és a kormány által eléjük tűzött feladatokat. A X. pártkongresszus irányelvei és a CsKP KB 1955. februári ülésén ho­zott határozatok azt mutatják, hog^ gépállomásaink munkájában még ko­moly fogyatékosságok tapasztalhatók, elsősorban a növénytermesztés szaka­szán. Ez abban nyilvánul meg, hogy a mezogaždasági munkákat nem végez­zük el az agrotechnikai elveknek meg­felelően, ami a hektárhozamok csök­kenésére vezet. Gépállomásainkra komoly feladat vár a tavaszi munkák előkészítése és elvégzése során. A tavaszi munkák el­végzésétől, a traktorosok, agronómu­sok, brigádvezetők munkájától függ elsősorban, milyen hektárhozamokat érnek el az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok. Ezért a gépállo­mások dolgozóinak minden erejükkel arra kell törekedniük, hogy az eddigi­nél sokkal jobban és lelkiismereteseb­ben készüljenek fel a tavaszi munkák­ra. Mivel a gépállomások viselik a teljes felelősséget a hektárhozamok elérésé­ért, nemcsak arról lesz szó, hogy a me­zei munkákat elvégezzék, hanem első­sorban arról, hogy a tavaszi munkákat az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal jobban végezzék el. Ezért agronómu­sainknak és brigádvezetőinknék min­denekelőtt gondoskodniuk kell a talaj megfelelő előkészítéséről, jó vetőmag alkalmazásáról és a trágyázásról. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy sok gépállomás nem végezte el feladatait agrotechnikai határidőkben. Ennek oka leginkább az volt, hogy nem hangolták egybe a traktorosbrigádok és az EFSz-ek munkáját és a nagytel­jesítményű gépek, pl. hernyótalpas trak­torok kihasználatlanul maradtak. A gépállomásoknak, az EjFSz-ek egész évi termelési tervének kidolgozása, a szerződések megkötése és a trak­torosbrigádok termelési és pénzügyi terveinek elkészülte után biztosí­taniuk kell, hogy az egyes brigádok részletes heti munkatervet dolgozza­nak ki, amelyben megállapítják, hogy az egyes dolgozók és gépek a határ melyik részében mennyi munkát vé­gezzenek el. \ Az EFSz-ek és a gépállomások mező­Mgazdasági munkáinak egyeztetése ér­dekében a gépállomás agronómusszol­gálatának biztosítania kell, hogy az EFSz-ekben is heti munkatervet dol­gozzanak ki. Heti munkatervek nélkül nem biztosíthatjuk a mezei munkák egybehangoltságát, az EFSz-ek és a traktorosbrigádok kívánatos zavartalan együttműködését. Ezt elsősorban a gépállomások agronómusainak és trak­torosbrigád vezetőinek kell megérte­niük, hogy a heti munkatervek kidol­gozásával kapcsolatos feladatok teljesí­tését necsak a traktorosbrigádban, hanem az EFSz-ben is biztosítsák. A heti munkatervek megjavítják a gép­állomások munkahelyi tanácsainak munkáját is, ami igen fontos a mezei munkák irányításában. Jelentőségére az EFSz-ek II. országos kongresszusa is rámutatott. A munkahelyi tanácsok működésére az élenjáró gépállomáso­kat követve nagy figyelmet kell fordí­tani. Üléseiken vegyenek részt a gép­állomások vezető dolgozói, a szakasz­agronőmusok és szakaszgépészek, hogy a munkahelyi tanács ülésén tájékoztat­hassák a traktorosokat az elmúlt hét tervének teljesítéséről és a jövő héti feladatokról. Az EFSz-ek II. országos kongresszu­sának határozatában feladatul tűzték ki, hogy megműveljünk minden tal­palatnyi, elhanyagolt és parlagon heverő földet. A gépállomásoknak megvan minden eszközük és lehetőségük ahhoz, hogy biztosítsák minden hektár termőföld megművelését és ezért minden egyes gépállomási dolgozó becsületbeli fel­adata, hogy az EFSz-ekkel és a helyi nemzeti bizotságokkal együtt­működve gondoskodjék az egész termőterület megműveléséről. Ezért már most intézkédéseket kell tenni a megművelendő föld bővítése érdekében. Az agrotechnikai szolgálat és a traktoros brigádvezetök feladata, hógy mindenütt, ahol EFSz van, a szö­vetkezet vezetőségével megállapodja­nak a parlagon heverő földek megmű­velésében. Olyan falvakban, ahol még nincs EFSz, eme feladatot a helyi nem­zeti bizottsággal kell megvitatni és gondoskodni kell a szükséges vetőmag­ról, ültetményekről, műtrágyáról, hogy minden esetben biztosíthassuk az el­hanyagolt föld termővé tételét. A kukorica és a burgonya hektár­hozamának növelése érdekében igen fontos, hogy már a tavaszi munkák során alkalmazzuk a kukorica és a bur­gonya fészkes ültetését. E munkákat EFSz-einkben kevéssé gépesítették, mivel az eddigi vetési mód nem teszi lehetővé a gépesítés széleskörű alkal­mazását. Ez a munka igen fárasztó és költséges is EFSz-eink számára. Az ed­digi tapasztalatok azonban azt mutat­ják, hogy bár gépállomásaink még nem rendelkeznek' a fészkes ültetést lehető­vé tevő legkorszerűbb gépekkel, mégis biztosíthatjuk a fészkes ültetés széles­körű alkalmazását. A kukorica fészkes ültetésének biz­tosítására a nyitrai kerületi javító­műhely vetőcsévéket gyárt a gépál­lomások kívánságai szerint. A bur­gonya fészkes ültetésének biztosítá­sára a gépállomások az eddigi tapasz­talatok felhasználásával — pl. a. csal­lóközcsütörtöki gépállomáson és egyebütt — az SK-2 típusú burgo­nyaültetögépet alakítják át a fészkes ültetés céljaira zsákos módszerrel. Mivel gépállomásaink m3g nem ren­delkeznek megfelelő tapasztalatokkal a kukorica és a burgonya fészkes ülte­tését illetőleg, e feladatot a tavaszi munkák során keH elsősorban biztosí­tanunk. Annak érdekében, hogy E-FSz-einik elégedettek legyenek e téren is a gép­állomások munkájával, a szenei gépál­lomás példájára mindenütt gondos­kodnunk kell arról, hogy a fészkes ültetést végző vetögépek vezetésére a legjobb traktorosokat válasszuk ki és minden egyes vetőgép munkáját agronómus figyelje és biztosítsa a fészkes ültetés elvégzését. A szenei gépállomás dolgozói helyesen össz­pontosítják figyelmüket e feladat tel­jesítésére, mivel a fészkes vetés el­hanyagolása . komoly károkat okozhat­na az EFSz-nek. Gépállomásaink aránylag jól készí­tették elő gépeiket a tavaszi munkák­ra. De nem mindenütt gondoskodtak arról, hogy üzemképessé tegyék a vontatott munkagépeiket is. Márpedig ennek híján a legjobb traktor sem végezheti el kielégítően a tavaszi munkákat. A gépállomások dolgozói a még hátralévő időben biztosítsák a von­tatott munkagépek üzemképessé­gét és nyújtsanak segítséget az EFSz-eknek a traktorok és mun­kagépek kijavításában. Vezető dolgozóink sok esetben nem törődnek eléggé e feladattal, bár a gépállomások dolgozóinak javarészét nem foglalkoztathatják kielégítően.' A traktorosok, gépészek és géplaka­tosok százai segíthetnének az EFSz­eknek az erő- és munkagépek javí­tásában, az állattenyésztési termelést szolgáló gépi berendezések üzembe­helyezésénél és javításánál. Ezért még a tavaszi munkák megkezdése előtt minden EFSz-szel szerződésileg meg kell állapodni, milyen gépjavítási mun­kát végeznek ^ gépállomások, hogy az EFSz-ek minden gépe üzemképes le­gyen, Számolni kell azzal, hogy az időjá­rási viszonyok nem mindenütt teszik lehetővé a tavaszi munkák egyidóben való megkezdését. Ezért a jó gazda és a jó traktoros szüntelenül figyeli, melyik tagban kezdheti már meg a munkát. A gépállomási dolgozóknak bizto­sítanuk kell az agrotechnikai ha­táridők betartását. A traktorosok­nak és más dolgozóknak tehát pro­pagálniuk kell a nagyteljesítményű gépek alkalmazását a mezőgazdasá­gi termelésben. Gépállomásaink munkájukkal bizonyítsák be EFSz­einknek és egyénileg gazdálkodó pa­rasztjainknak, hogy a traktorok a tavaszi munkákban jól beváltak és és a legalkalmasabb eszközök~a me­zei munkák elvégzésére. A traktorosok és a gépállomások más dolgozói nemcsak az EFSz-ekben, hanem az egyénileg gazdálkodó pa­rasztoknál is propagálják a gépi esz­közök alkalmazását. Gépállomásaink tavaly igen kevés jegítságet. nyújtot­tak a kis- és középparasztoknak. Jó példával szolgálhat a gálszécsi gépál­lomás, ahol jó együttműködést létesí­tettek a kis- és középparasztokkal és teljesítették az őszi munkák tervét, bár a járásban kevés az EFSz. Gépál­lomásaink ma annyi géppel rendelkez­nek, hogy az EFSz-ek teljes szükség­letét biztosítva is 900 ezer hektárnyi területet művelhetnek meg az egyé­nileg gazdálkodó parasztoknak. De en­nek érdekében sok vezető gépállomási dolgozónak meg kell változtatnia be állítottságát az egyénileg gazdálkodó parasztokkal szemben és nagyobb fi­gyelmet kell fordítania a nekik nyúj­tandó segítségre. A k;s- és középpa­rasztok támogatásának elhanyagolása csak azt bizonyítja, hogy helytelenül értelmezik a X. pártkongresszus irány­elvét a munkás-paraszt szövetség meg­szilárdításáról. E szövetség megszi lárdítása érdekében a gépállomások dolgozóinak segítséget kell nyújtaniuk minden dolgozó parasztnak, mégpedig az előírt agrotechnikai határidőkben. Helytelenek azok a nézetek, hogy a gépállomás csak akkor iwesátja gé­pjeit a kis- és középparasztok rendel­kezésére, Íja már mindent elvégeztek az EFSz-nek. Harcolni kell az efféle nézetek ellen. A gépállomások dolgo­zóinak' az a feladata, hogy az EFSz­ekkel megkötött szerződés alapján biztosítsák a gépi munkákat, elsősor­ban az EFSz-eknek. Nem tűrhetjük azonban, hogy gép­állomásainkon százszámra álljanak kihasználatlanul a gépek csak azért, mert az állomás dolgozóinak hely­telenek a nézeteik a kis- és közép­parasztokról. Ezért az egyénileg gazdálkodó parasztokkal is szerző­dést kell kötni és azt minden eset­ben be kell tartani. Csak így szilárdíthatjuk meg a mun­kás-paraszt szövetséget, csak így győzhetjük meg szemléltetően a kis­és középparasztokat a gépesítés elő­nyeiről és vezethetjük el őket a szö­vetkezeti közös gazdálkodáshoz. A gépállomások dolgozói tehát használ­ják fel a fennmaradó gépkapacitást a kis- és középparasztok földjeinek megművelésére. Ne várjanak arra, hogy a parasztok eljönnek a gépállomás irodájába, hanem ők keressék fel la­kásukon az egyénileg gazdálkodó pa­rasztokat és ajánljáik fel nekik a gép­állomás segítségét. A gépállomások legtöbb dolgozója munkafelajánlásával már bekapcsoló­dott abba a széleskörű szocialista munkaversenybe, amelyet hazánknak a szovjet hadsereg által történt fel­szábadítása 10. évfordulójának tiszte' Ietére szervezünk. A pártszervezetek vezetésével a gépállomási dolgozók­nak még nagyobb erőfeszítéssel arra kell törekedniük, hogy a szocialista Vmunkaverseny további fejlesztésével és újabb kötelezettségvállalásokkal megszüntethessék a tavaszi munkák előkészületei során még tapasztalható fogyatékosságokat. Mihelyt lehetségessé válik, azon­nal meg kell kezdéni a tavaszi mun­kákat, hogy idejében elvégezzük a szántást és a vetést. A gépek teljes kapacitásának kihasználására egész évi szerződéseket kell kötni, ezzel bizto­síthatjuk a traktorosbrigádok munká­jának jobb megszervezését és döntő módon hozzájárulhatunk EFSz-eink további megszilárdításához. Ferencei István, a gépállomások főosztályának igazgatója Békét akarunk Mi anyák, asszonyok, békében aka­runk élni és békében akarjuk nevelni gyermekeinket. Szebbé akarjuk tenni hazánkat és tovább akarjuk építeni boldogabb jövőnket. Az imperialisták újra a fasiszta gyilkosok kezébe akarják adni a pusz­tító, romboló fegyvereket, hogy meg­öljék velük gyermekeinket, férjein­ket; tönkretegyék épülő szép hazán­kat, kiűzzenek otthonainkból. Anyák, akiknek a fiaitok elvesztése miatti fájó sebe még nem gyógyult be, asz­szonyok, akiknek a férje odaveszett és mindazok, akik féltik szeretteiket, re engedjétek, hogy újra háborút robbantsanak ki azok, akik ezt a tenger szenvedést okozták. Mi nők, békét akarunk, a békéért harcolunk, s azt meg is fogjuk vé­deni. A nemzetközi nőnapon tüntes­sünk mindannyian a béke mellett és tiltakozzunk az atomerő háborús cé­lokra való felhasználása ellen. Melisek Erzsébet, az érsek­újvári nóbizottság tagja. Közös erével építjük kultúrházunkat Az ipolynagyfalusi CsISz-szervezet a helybeli pártszervezettel és a helyi nemzeti bizottság vezetőségével együtt elhatározta, hogy kultúrházat épít. Bt Iák János, a HNB elnöke, a néppel veló beszélgetéseken felhívta a figyel­met arra, hogy nagy szükség van egy kultúrházra, miután a fiatalságnak sem olvasóterem, sem színielőadások számára megfelelő helyiség nem áll rendelkezésére. Az ifjúság megértette ennek jelen­tőségét, s nagyszámban vett részt s kultúrház felépítésében. Segítségük­re voltak a helybeli pártszervezet ve­zetősége, és a nemzetibizottsági szer­vek, élükön az elnökkel, Tót elvtárssal. Nagy segítséget nyújtott a járási népművelési bizottság veze­tője, Szógel elvtárs is, aki mindent elkövetett, hogy a kultúrház minél hamarább elkészüljön. Jakab János, Ipolyság. Jó kertészek akarunk lenni Mi, a vágsellyei mezőgazdasági mesteriskola másodéves hallgatói, a jövő kertészei, már most arról be­szélgetünk, hogyan fogjuk elméleti tudásunkat : a gyakorlatban felhasz­nálni. Mindent megteszünk, hogy minél több tudást szerezzünk. Nincs is hiba a tanulás körül. Nagy az érdeklődés főleg a gyümölcs- és zöldségtermesz­tés iránt. Vannak azonban nehézségeink is, mert több tantárggyal kell foglalkoz­nunk. Szorgalmas munkánkkal szép eredményeket értünk el. A félévi vizsgák jól sikerültek. Peredi Dániel elvtársra büs?ke lehet a búcsi EFSz. Nincsen olyan nap. hogy Hák elv­társ — szenvedélyes gyümölcsterme­lő — ne említené, mit is tenne ő már most is a tornaijai faiskolában. Mindannyiunk célja, hogy az isko­la befejezése után mint mezőgazda­sági szakértők eredményesen dolgoz­hassunk. Örömmel fogjuk teljesíteni páitunk X. kongresszusának mező­gazdasági termelés fokozásáról szóló határozatát. Tóth Lajos, a vágsellyei mező­gazdasági mesteriskola hallga­tója. Kedves vendégek jártak Leleszen Február 18-án a leleszi dolgozók összegyűltek a kultúrházban, hogy részt vegyenek a kínai küldöttek fo­gadtatásán. A gazdasági iskola zene­kara az ifjúsági himnusszal üdvözöl­te a CsISz II. kongresszusán rés? t vett kínai küldötteket. A gyermekek virágot nyújtottak át nekik, majd szép műsort mutatott be. Eperjesi elvtárs, a járási GsISz­szervezet titkársága nevében megkö­szönte, hogy az elvtársak éppen a mi községünket látogatták meg. Beszé­dében hangsúlyozta e találkozás je­lentőségét. Azután megkezdődött <i beszélgetés. A küldöttek nagy lelke­sedéssel beszéltek a kínai ifjúság új életéről, hatalmas államuk gazdasági fejlődéséről a felszabadulás után. El­mondották, hogy egyes mezőgazda­sági ágakban olyan sikereket értek el, amilyeneket a felszabadulás előtt nem tudtak felmutatni. Ilyen siker pl. a gyapot hektárhozamanak növe­lése 80 mázsára. A kínai népnek min­den vágya jogainak biztosítása. Taj­ven-sziget lakosságát minden körül­mények között felszabadítják. A beszélgetés befejezésével a lele­szi CsISz-szervezet ajándékot nyúj­tott át a négy kínai elvtársnak és tol­mácsolta a lelesziek testvéri üdvöz­letét a kínai dolgozóknak. Majd a vendégek megtekintették az EFSz gazdasági épületeit, többek között a hizlaldát is, mely nagyon megnyerte tetszésüket. Kalapos József, Lelesz. Jutalmat kaptak a legjobb dolgozók Nagyon szép ünnepély színhelye volt a lévai járási építési vállalat újonnan épült kultúrterme, amikor február 9-én az 195'}. évi terv sike­res teljesítéséért megjutalmazták az üzem 86 legjobb munkásat. A legjobb eredményt az útépítő brigád érte el Danis elvtárs vezeté­sével. A brigád 160%-ra teljesítette feladatát. Ki kell emelni még a szo­bafestők és mázolok brigádját, Vil­csek és Balla elvtársak vezetésével, továbbá a víz vezetékszerelökét Bozse­r.yik elvtárs vezetésével. Raksányi igazgató elvtárs beszédé­ben rámutatott a kitüntetett elvtár­sak sikeres munkájának eredményei­re. de ugyanakkor rámutatott a hi­bákra is. A köművesrészlegnél 600 nap mulasztás volt. Ez az idő egy családi ház felépítésére elegendő. Mindezek ellenére, a lévai járási építési vállalat a nyitrai kerületben az első helyen végzett az 1984. évi terv teljesítésében. Raksányi elvtárs beszéde után pénz- és könyvjutalmakat osztottak ki. Ezután az üzem valamennyi mun­kacsoportja aláírta az 1955. évi kol­lektív szerződést és a hazánk felsza­badulása 10. évfordulójának tisztele­tére vállalt kötelezettségvállalásokat, melyek az anyagtakarékosságra és a jelenlegi munkák határidő előtti befe­jezésére vonatkoznak. Krausz Sára, Léva. Javítjuk a HNB munkáját Mi, a HNB titkárai, a sokolovcei politikai és szakiskola hallgatói, az is­kolázás alatt szerzett tapasztalatok­ból kiindulva, a következő kötelezett­séget vállaljuk nemzeti bizottságain* további fejlesztése érdekében: 1. Kötelezettséget vállalunk, hogy szocialista mezőgazdaságunk fejlesz­tése érdekében a haladó szovjet ta­pasztalatok és módszerek terjesztése céljából az Uj Szóban és a Járási Szövetkezeti Újságban havonta egy­szer cikket írunk, melyben tapaszta­latainkról • és eredményeinkről beszá­molunk. 2. A tömegszervezetek soraiban ki­szélesítjük a tömegpolitikai munkát, megbízzuk őket konkrét feladatokkal s ezek keresztülvitelében segítségük­re leszünk. Továbbá havonta egyszer összefoglaló előadást tartunk az ál­talános nemzetközi helyzetről. 3. A nemzeti bizottságok tagjai ré­szére havonta feladatokat tűzünk ki a HNB terve alapján, s e célból jegy­zetkönyvecskékkel látjuk el a HNB tagjait, amelybe a feladatokat fogják bevezetni és ezáltal aktivizáljuk őket feladataik teljesítésére, amit ellenőr­zés céljából havonta egyszer értéke­lünk. Mindezen kötelezettségvállalásokat abban a tudatban tesszük, hogy ez­által dolgozó tömegeink fejlődését és életszínvonaluk emelését elősegítjük. Bulla Lajos, a helyi nemzeti bizottság titkára, Doborgaz i

Next

/
Thumbnails
Contents