Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-16 / 40. szám, szerda

1955. február 16. WISZO 5 Ny. A. Bulganyin beszélgetése I R. HEARST, J. KINGSBU

RY SMITH CONNIFF AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓKKAL A TASzSz szovjet sajtóügynökség közölte annak a beszélgetésnek a tartalmát, amelyet Ny. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke folytatott ez év február 12-én W. Randolph Hearst, J. Kingsbury Smith és Frank S. Conniff amerikai újságírókkal. * * Kingsbury Smith kijelenti, hogy ő és társai, igen hálásak azért, hogy lehetővé tették számukra, hogy találkozzanak a szovjet kormány vezető személyiségeivel és a szovjet kultúra kiváló dolgozóival. Különösen hálás köszönetüket fejezik ki Ny. A. Bulganyinnak azért, hogy fogadja őket. Arról, hogy Ny. A. Bulganyin fogadhatja őket, a leningrádi repülőtéren kaptak értesítést. A Legfelső Szovjet ülésén, — folytatja Kingsbury Smith — Hearst és társai figyelmét megragadta V. M. Molotov kijelentése, hogy a Szovjetunió megelőzte az USA-t a hidrogénbomba gyártásában. Nem kerülték el figyelmüket azok a kijelentések sem, amelyeket a szovjet tényezők tettek a velük folytatott beszélgetések és a Legfelső Szovjet ülésén arról, hogy a szovjet kormány ^tat akar vetni a lázas fegyverkezésnek.' Ismerik különösen a nyugati tudományos körök állásfoglalását azzal a veszéllyel szemben, amelyet az emberiségre az állandó és korlátlan, kísérleti célokat szolgáló atomrobbantésok jelentenek. Ezzel kapcsolatban Hearst egy javaslatot szeretne tenni. Ny. A. Bulganyin megjegyzi, hogy figyelemmel hallgatja Hearst-et. Hearst köszönetet mond Ny. A. Bulganyinnak és azt a meggyőződését fejezi ki, hogy az USA kormánya és népe osztja azokat a békés törekvéseket, amelyekről a szovjet kormány is beszél. Tekintettel arra, hogy a termonukleáris fegyvereknek kutatási célokat szolgáló robbantásai az egész emberiséget fenyegetik, Hearst szeretné megkérdezni, vajon hajlandó lesz-e a szovjet kormány még az atomfegyver eltiltása előtt az USA-val és más nyűg-" hatalmakkal megegyezést kötni arról, hogy korlátozzák a kutató célokat szolgáló atomrobbantások számát. Ez a megegyezés nem termé szükségessé az ellenőrzés rendszerének kidolgozását, mivel mind az egyik, mind a másik fél azonnal tudomást szerezne az egyezmény megsértéséről. Hearst véleménye szerint ez az egyedül' út, amelyen megindulhatnak az atomfegyver terén a lefegyverzés felé. Ny. A. Bulganyin azt válaszolja, hogy ebben a kérdésben radikálisabb utat kell követni, azt az utat, amelyet a szovjet kormány javasol. A szovjet kormány az atom- és hidrogénfegyver és más tömegpusztító fegyverek teljes eltiltását indítványozza, azt javasolja, hogy szüntessék be ezeknek a fegyvereknek a gyártását és zárják ki az államok fegyverkészletéből mindazt, amit ezen a téren már előállították. Gyakorlatilag semmit sem hozna az a javaslat, hogy korlátozzák a kísérletek számát. Az egész világ népei tudnak arról hogy mindkét fél raktáraiban már kész és kipróbált bombák vannak, ezért a robbantások számának korlátozásáról szóló egyezmény senkit sem nyugtathatna meg. Valaki *nég azt Is mondhatná, hogy a további, kutatási colokat szolgáló robbantások megszüntetése csak azért következett be, mert már elég tömegpusztító eszközt halmoztak fel. És ez semmiképpen sem kelthet megnyugvást. A szovjet kormány sokkal radikálisabban vetette fel és veti fel a kérdést. Azt javasolja, hogy tiltsák el a tömegpusztító eszközök gyártását, raktározását és felhasználását. Éppen ebben az irányban kell megegyezésre törekedni. v, Kingsbury Smith kijelenti, hogy szabatosabban szeretné megfogalmazni Hearst Javaslatát. Nem arról van szó, hogy teljesen beszüntessék a kutatást szolgáló robbantásokat, hanem arról, hogy korlátozzák a számukat. Lehetséges, hogy sem a Szovjetunió. sem az USA jelenleg nem lenne hajlandó beleegyezni a kísérleti robbantások teljes beszüntetésébe. Tekintettel azonban arra, hogy a tudósok felhívták a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a korlátlan robbantások jelentenek, nem tartaná-e a Szovjetunió lehetségesnek, jy a tömegpusztító eszközök esetleges megtiltása felé vezető úton első lépésként a nyugati hatalmakkal kötendő megegyezés alapján a kísérleti robbantások számát évente ötre, tízre vagy tizenötre korlátozzék? Ha a szovjet kormány nem lenne hajlandó megindulni ezen az úton, az talán bizonyos felháborodást idézhetne elő a közvéleményben. Ny. A. Bulganyin válaszában hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió hajlandó fontolóra venni minden olyan javaslatot, amelyek a tömegpusztító fegyverek alkalmazásában rejlő veszély megszűntetésére irányulnak, amennyiben ezek a javaslatok valóban ezt a célt követik. Hearst megjegyzi, tegnap este beszélt newyorki irodájával és közölték vele, hogy Ny. A. Bulganyinnak és V. M. Molotovnak a Legfelső Szovjet ülésen elmondott beszédeit olyan megnyilatkozásoknak tekintik, amelyek támadásokat tartalmaznak az USA kormánya ellen és ezzel kapcsolatban az USA-ban különféle nézeteket juttatnak kifejezésre, vajon a szovjet kormány vezetésében bekövetkezett változás nem azt jelenti-e, hogy a szovjet kormány ellenséges álláspontot szándékszik elfoglalni az USA-val szemben. Ezzel kapcsolatban Hearst meg szeretné kérdezni, vajon Ny. A. Bulganyin úgy véli-e, hogy a vezetésben bekövetkezett változás, változást jelent-e a Szovjetuniónak az USA-val szemben elfoglalt álláspontjában is. Ny. A. B u 1 g a n y i n azt feleli, hogy nem jelent változást. Hearst és Kingsbury Smith megjegyzik, hogy ezt örömmel hallják. Conniff kijelenti, hogy a velük folytatott múlt heti beszélgetés alkalmával N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy igen helytelen, ha az USA közvéleményét a Szovjetunió ellen uszítják és azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy a Szovjetunió háborút akar. Ugyanakkor V. M. Molotovnak a Legfelső Szovjet ülésén elmondott beszéde azt a benyomást keltheti, hogy a maga részéről az USA akarja a háborút. Az amerikai nép természetesen azt fogja gondolni, hogy az eféle benyomások keltésére irányuló kísérletek szintén helytelenek. Ügy véli-e Ny. A. Bulganyin ezzel kapcsolatban, hogy a béke megszilárdításának szempontjából hasznos lenne, ha a szovjet hivatalos személyiség* k meggátolnák az USA elleni támadásokat, az amerikai hivatalos személyisegek viszont a Szovjetunió ellen irányuló támadásokat? Ny. A. Bulganyin azt válaszolja, hogy nézete szerint ez hasznos lenne, Ami V. M. Molotov beszámolóját illeti, amelyre Conniff hivatkozik, ez a beszámoló teljesen tárgyilagosan értékéli a tényeket, a való tényeket és teljsen megfelel a szovjet kormány állásfoglalásának. Kingsbury Smith megjegyzi, hogy Molotov beszédében sokszor említette az amerikai kormány agresszív szándékait és nem titkolta, hogy sz USA háborút készít elő. Az amerikai nép azonban meg van győződve arról, hogy kormánya semmiféle agresszív szándékokat sem táplál. Az amerikai nép tudja, hogy Eisenhower elnök Indokína térségében és Formóza térségében is tartózkodott az olyan akcióktól, amelyek kiterjedt konfliktust idézhettek volna elő. Ha az amerikaiak a szovjet hivatalos személyiségek efféle kijelentéseit olvassák, az a benyomásuk, hogy a szovjet kormánynak vagy helytelen elképzelése van az USA kormányénak álláspontjáról, vagy pedig szándékosan hangulatot akar kelteni a többi országokban az USA ellen. Ez természetesen fokozza az amerikai nép nyugtalanságát és megerősíti abban a meggyőződésében, hogy ar USA-nak katonai támaszpontokkal kell rendelkeznie. Kingsbury Smith számára nem egészen világos, hogyan egyeztethetők össze ezek az USA kormánya ellen intézett támadások azokkal a kijelentés ' Vei, amelyeket hivatalos szovjet személyiségek tettek a velük folytatott beszélgetések során és a Legfelső Szovjet ülésén és amelyekben arról biztosítottak, hogy a szovjet kormány az USA-hoz fűződő kapcsolatok javulását kívánja. Ny. A. Bulganyin azt válaszolja, hogy a vezető szovjet tényezők őszintén beszéltek arról, hogy normális kapcsolatokat akarnak létesíteni az USA kormányával. „Az ülésen mondott beszédemben felhívtam a figyelmet arra, mondta Ny. A. Bulganyin, hogy például a háború alatt jó kapcsolatok fűztek az Egyesült Államokhoz, Angliához és Franciaországhoz is, amely később kapcsolódott e tömörüléshez és hogy teljesen elégedettek volnánk, ha ezeket a kapcsolatokat most felújíthatnék." V. M. Molotovhoz hasonlóan ő, Bulganyin is a Legfelső Szovjet ülésein mondott beszédeiben szólott a szovjet kormány kívánságairól, hogy hozzájáruljon a nemzetközi helyzet jelenlegi feszültségének enyhítéséhez. A szovjet kormány ezt valóban kívánja és ő, Bulganyin úgy véli, hogy bizonyára ez a világ valamenynyi nemzetének kívánsága. Kingsbury Smith azt mondta, hogy V. M. Molotov beszámolója bizonyos hangulatokat kelt az USA-ban, ezeket a hangulatokat azonban célzatosan ébresztette a beszámolóról szóló helytelen jelentés, hogy megindokolják az amerikai katonai támaszpontok létesítését a Szovjetunió körül és határainak közelében. Ismeretes egyúttal, hogy ezeket a katonai támaszpontokat régen Molotov és Bulganyin beszéde előtt létesítették. Létesítésük semmiképpen sem függ öszsze a szovjet tényezők megnyilatkozásaival. Kingsbury Smith megköszöni Ny. A. Bulganyin magyarázatát. Hearst kijelenti, hogy ma, február 12-én van az amerikai nép egyik legfontosabb politikai, sőt mondhatni, szellemi vezérp, Abraham Lincoln születésének évfordulója. Lincoln a gettysburgi csatatéren elmondott beszédében kijelentette, hogy a nép kormánya, amelyet a nép választott a nép javára, sohasem tűnhet el a föld színéről Hearst megkérdi, vajon Ny. A. Bulganyin nem klván-e kommentárt fűzni Lincoln e kijelentéséhez. Ny A Bulganyin azt válaszolja, hogy jó idézet ez. egy nagy férfi bölcs kijelentése. Hearst megkérdi, vajon ismerte-e Ny. A. Bulganyin már előzőleg ezt az idézetet. " * Ny. A. Bulganyin tagadólag válaszolt. Kingsbury Smith engedélyt kér, hogy feltehessen egy kérdést a szovjet államigazgatás gépezetével kapcsolatban. Száméra és társai számira nem egészen világos, mikor és milyen fokozaton hagyták jóvá eredetileg azt a határozatot, amelyet később a Legfelső Szovjet elé terjesztettek, hogy engedjék meg G. M, Malenkovnak, hogy lemondjon és hogy új miniszterelnökké Ny. A. Bulganyint nevezzék ki. Helyes-e az az állítás, hogy ezt a határozatot eredetileg az SzKP Központi Bizottsága hagyta jóvá és ezt követően terjesztették megvitatásra a Legfelső Szovjet elé? Ny. A. Bulganyin azt válaszolja, hogy a Szovjetunió Minisztertanács i új elnökének kinevezéséről szőlő javaslatot. amint az a sajtóból ismeretes, N, Sz. Hruscsov képviselő terjesztette megvitatás céljából a Legfelső Szovjet elé a Központi Bizottság és az Idősebbek Tanácsa nevében, Országunkban a kommunisták és pártonkívüliek blokkja létezik. Kingsbury Smith megkérdi, igaz-e hogy G. M. Malenkov lemondása és Ny. A. Bulganyinnak üj miniszterelnökké való kinevezése a kollektív vezetés elvének betartását jelenti. Ny. A. Bulganyin azt válaszolja: Határozottan, minálunk a kollektív vezetése elve megdönthetetlen. Kingsbury Smith megjegyzi, a sajtó híreiből nem világos, vajon G. M. Malenkov tagja marad-e az SzKP KB elnökségének és kérdi, így van-e valóban. Ny. A. Bulganyin megerősíti ezt. Conniff azt mondja. Nyugaton még mindig az a nézet uralkodik, hogy a szovjet kormány végső célja a kommunista befolyás uralmának bíztosísa az egész világon. Conniff kéri Ny. A. Bulganyint, hogy nyilatkozzék erről. Ny. A. Bulganyin válaszában megállapítja, hogy Hearst, Kingsbury Smith és Conniff erről a kérdésről már részletes beszélgetést folytatott Ny. Sz. Hruscsovval, aki kimerítő választ adott Conniff kérdésére. Ezt a választ a sajtó is közölte. Neki, Bulganyinnak nincs mit hozzáfűznie Ny. Sz. Hruscsov válaszához. Conniff megköszöni Ny. A. Bulganyin válaszát és továbbá azt mondja, hogy a szovjet kormány vezetésében bekövetkezett változás nyugaton természetesen sok találgatást váltott ki annak lehetőségéről, hogy megnő a katonák befolyása a Szovjetunió politikájára, azzal kapcsolatban, hogy Bulganyin marsallt most a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé és Zsukov marsallt a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé nevezték ki. Conniff megkérdi Bulganyint vajon a szovjet kormány politikájának folytatásában most nagyobb mértékben akar-e támaszkodni katonai vezető tényezőinek tapasztalataira. Ny. A. Bulganyin azt válaszolja, hogy ő. Bulganyin a Legfelső Szovjet ülésén elmondott beszédében elegendő részletességgel világította meg a szovjet kormány politikáját és véleménye szerint ebben a beszédben Conniff kérdésére is kimerítő válasz található. Kingsbury Smith kijelenti, h'jgy nyugaton az a nézet uralkodik, hogy a tartós béke kulcsa a lefegyverzés, a lefegyverzés kulcsa pedig valamennyi fegyvernem, köztük az atombomba fölötti nemzetközi állandó ellenőrzés és' felügyelet hathatós rendszerének megteremtése. Kingsbury Smith kéri Ny. A. Bulganyint, mondja meg, mi a véleménye egy ilyesfajta megegyezés elérésének lehetőségéről. Ny. A. Bulganyin azt válaszolja, hogy a szovjet kormány ebben a kerdésben megtette javaslatait. A szovjet kormány híve a lefegyverzésnek, az atomfegyver használat., gyártása és raktározása eltiltásának. A szovjet kormány az ellenőrzés gondolatát is támogatja. .\ szovjet kormány javaslatai azokban az okmányokban szerepelnek, amelyek még mindig az illetékes nemzetközi szervek vitájának tárgyai. Conniff kijelenti, hogy a beszélgetés során, amelyet Hearst és társai folytattak New-York-i írod&jukkal, figyelmeztették őket arra, hogy Amerikában komoly nyugtalanságot keltett a Legfelső Szovjet ülésén elmondott beszédek éles hangja 0, Conniff, meg szeretné kérdezni, mit tehetnének ők újságírók e nyugtalanság enyhítése érdekében. Ny. A. Bulganyin válaszában hangsúlyozza, hogy Hearst, Kingsbury Smith és Conniff a sajtó révén vagy más általuk lehetőnek tartott módon, tájékoztathatnák a közvéleményt u szovjet kormánynak a nemzetközi feszültség enyhítésére és a nemzetek közti béke biztosítására irányuló őszinte törekvéséről és arról a kívánságéról, hogy megjavítsa kapcsolatait az USA-val. Az olvasók helyes és tárgyilagos tájékoztatása arról, amiről a Szovjetunióban értesültek, hasznos lenne, mivel az újságíróknak, különösen pedig az olyan újságíróknak, akikke! ő, Bulganyin ma beszélget, nagy a befolyásuk. Hearst megjegyzi, hogy a második újságíró nemzedék képviselője és teljes egészében tudatában van az újságírókat terhelő felelősségnek. Conniff engedélyt kér arra, hogy feltehessen egy amerikai stílusú kércjést, amely személyesen Ny. A. Bul^ganyint érinti. Megkérdi, nem lesz-e kifogása Ny. A. Bulganyinnak egy ilyen kérdés ellen. Ny. A. Bulganyin azt válaszolja, hogy az a kérdéstől függ. Conniff megkérdi, mit érzett Ny. A. Bulganyin, amikor nagy felelőséget bíztak rá egy oly nagy ország irányításáért, mint a Szovjetunió, milyen volt személyes reakciója, amikor tudomást szerzett kinevezéséről. Ny. A. B u 1 g a n y i n azt válaszolja, hogy azt érezte, amit hasonló esetekben az 'emberek érezni szoktak. Kingsbury Smith forró köszönetét fejezi ki Ny. A. ftilganyinnak azért, hogy időt szakított magának, fogadta őket és válaszolt kérdéseikre. Hearst kijelenti, neki és társainak olyan lehetőséget nyútottak,amilyet Igen kevés ember kap, lehetővé tették számukra, hogy találkozzanak és beszélgessenek nem egy vagy két, hanem négy kiváló szovjet vezető tényezővel. Meg van győződve arról, hogy az ilyen bölcs embereknek, akikkel Moszkvában találkozott, az ilyen jószándékú és békés törekvésű embereknek meg kell találniuk és bizonyára meg is találják a békéhez vezető utat. Ny. A. Bulganyin köszönetet mond Hearstnak szavaiért. Végül Kingsbury Smith megjegyzi, hogy hétfőn Londonban találkoznia kell Churehillel és megkérdi, hogy nem akar-e Ny. A Bulganyin valami nem hivatalos üzenetet küldeni Churchlllnek. Kingsbury Smith ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Ny. A. Bulganyin ilyen kijelentését semmi esetre sem használná fel a sajtóban. Ny. A. Bulganyin a/t válaszolja. hogy nincs mit iUeiMia. t