Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-16 / 40. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. február 16. szerda 30 fillér VIII. évfolyam, 40. szám A mai számban: Zsukov marsall beszélgetése Hearst, Kingsbury Smith és Conniff amerikai újságírókkal (4. old) Ny. A. Bulganyin beszélgetése- W. R. Hearst, J. Kingsbury Smith és F. Conniff (5. old ) amerikai újságírókkal (5. old ) A Szovjetunió nemzetközi értekezlet összehívását javasolja a Tajvan térségében kialakult helyzettel kapcsolatban (6. oM.) A CsKP KB teljes ülésének 1955. február 11-én Viliam Široký elvtárs beszámolója alapján hozott határozata mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztéséről, valamint a falusi pártmunkáról i. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma megállapítja, hogy a párt X. kongresszusának irány­elveit a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi 2—3 évben való lényeges növeléséről elégtelenül teljesítik és hogy mind ez ideig nem következett be a szükséges fordulat a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésében. A múlt évben az őszi munkákat a rendkívül kedvező felté­telek ellenére sem végezték el idejében. Nem használták ki elegendő mértékben annak lehetőségeit, hogy megjavítsák a téli takarmánykészleteket. Az őszi vetést nagy késéssel végez­ték el. Az ősziszántást nem fejezték be s ugyanakkor nem használták ki a traktorokat és a többi gépet. A tervet késve bontották fel és nem biztosították a tervbevett vetésterüle­teket. Nem érték el a szántóterület tervbevett kiszélesítését. Nem telesítik a X. pártkongresszus irányelveit abban hogy a me­zőgazdaságot munkaerőkkel és szakképzett káderekkel kell meg­erősíteni. Teljesítetlen maradt a mezőgazdaság beruházási épít­kezéseinek terve. Nem teljesítik a mezőgazdasági gépek, kü­lönösen a hernyótalpas traktorok téli javításának tervét. A földművelésügyi minisztérium, a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok munkája még mindig nem kielégítő. A párt valamennyi szerve és szervezete sem sajátította el még a párt X. kongresszusának irányvonalát a mezőgazdaság kér­déseiben és ezért nem mozgósítják a szükséges lendülettel a dolgozók tömegeit a mezőgazdasági termelés fejlesztése nagy leiadatainak teljesítésére. A mezőgazdasági termelés jelenlegi állapota fékezi népgazda­ságunk fejlődését, különösen pedig a lakosság anyagi és kul­turális színvonalának további emelkedését. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a köztársaság kormá­nya az elmúlt években megteremtette mezőgazdasagunk ter­melőerői gyors fellendülésének és ezzel a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének megbízható feltételeit. Hatalmas és mű­szakilag fejlett nehéziparunk, elsősorban gépiparunk van, amely­egész népgazdaságunk fejlesztésének szilárd alapja és képes fejlett műszaki színvonalra emelni mezőgazdasági termelésün­ket. Az egységes földművesszövetkezetek fejlesztésével meg­vetettük a szocialista falu tartós és szilárd alapjait. Az egysé­ges földművesszövetkezetek az állami gazdaságokkal együtt je­lentősen részesednek mezőgazdasági termelésünkben. Az utóbbi években számos fontos intézkedést foganatosítottunk a be­gyűjtési és felvásárlási árak, a begyűjtési normák, a mezőgaz­daságnak nyújtandó pénzügyi támogatás és hitelek, a fokozott beruházási építőmunka, stb. terén. A közszükségleti cikloek, különösen az ipari cikkek állami kiskereskedelmi árainak mesz­szemenő leszállítása rendkívül növelte a paraszti lakosság reális jövedelmét. Mindezek az intézkedések gyarapították a parasz­tok anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésé­ben. Ha mindezen kedvező előfeltételek ellenére sem értünk el fordulatot a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, ennek okai elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztésével és a mun­kás-parasztszövetség megszilárdításával kapcsolatos politikai és gazdasági kérdések helytelen értelmezésében rejlenek. Lebe­csülik a munkások s kis- és kőzépparasztok szilárd szövetsé­gének föltétlen szükségét és jelentőségét a szocializmus építé­sében és a mezőgazdasági termelés gyarapításában. A munkás­osztálynak valamennyi kis- és középparaszthoz fűződő szövet­sége kérdését a munkásosztály és a szövetkezeti parasztok szö­vetségének kérdésére korlátozták. Következetesen nem értik meg a gazdasági szervezőmunka elsőrendű jelentőségét, amely­nek célja a munka termelékenységének gyarapítása, a hektár­hozamoknak és az állatok hasznosságának növelése. A mezőgazdaságunkban tapasztalható fentebb említett komoly fogyatékosságok tehát túlsúlyban vannak azokkal a részleges eredményekkel szemben, amelyeket az elmúlt évben sikerült elérni például a cukorrépa ápolásában és hektárhozamainak nö­velésében, a vágómarha súlyának gyarapításában, a borjak és malacok elhullásának csökkentésében, a kocák szaporaságánal; növelésében és a malacállomány gyarapításában. II. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága te­kintettel arra, hogy a gazdasági szervezőmunka elsőrendű fon­tosságú a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, jóváhagyja V. Široký elvtárs beszámolóját mezőgazdaságunk További fej­lesztéséről, valamint a falusi pártmunkáról és megállapítja: 1. Alapvető fontosságú feladatnak tekintendő, hogy minden helyi nemzeti bizottság, minden járási nemzeti bizottság, min­den gép- és traktorállomás és minden állami gazdaság bizto­sítsa az idei tavaszi munkák során az egész tervbevett szántó­terület rendes megművelését. A szántóterület kibővítésében és a mezőgazdasági termelés növelésében lényeges jelentőségű, hogy kihasználjuk a határmenti' járások nagy földtartalékait. Ľnnek érdekében az ország belsejében élő dolgozó nép, különösen pedig az ifjúság kiadós segítségével ki kell építeni és be kell telepíteni különösen azokat a határmenti járásokat, amelyek a legjobb előfeltételeket biztosítják a fejlett mezőgazdasági ter­meléshez. 2. A mezőgazdasági termelésben minden talpalatnyi föld rendes kihasználása azt jelenti, hogy minél belterjesebben kell gazdálkodni és biztosítani a hektárhozamok tartós növekedé­sét. Ez egyben azt jelenti, hogy már az idén jelentős előre­haladást kell elérni földjeink terméshozamának gyarapításában és ennek érdekében fel kell használnunk a szerves- és mű­trágyák minden rendelkezésünkre álló forrását. Már az Idén el kell érnünk, hogy minden mezei munkát jól és agrotechnikai határidőben végezzenek el. Biztosítani keli az egyes vidékek szükségleteinek megfelelő jó minőségű vetőmagot és vetemé­nyeket. Ebben az évben az állattenyésztés fejlesztése és megjavítása érdekében lényegesen bővítenünk kell a takarmányalapot. En­nek érdekében a takarmánytermelés növelésére ki kell használ­ni minden darab földet, véget kell vetnünk a takarmányter­mesztés elhanyagolásának és különösen nagy figyelmet kell fordítani a kukoricára és a burgonyára, feltétlenül biztosítani kell a rétek és legelők gondozásával és trágyázásával kapcso­latos feladatok teljesítését, következetesen biztosítani kell min­den egységes föidművesszövetkezetben, minden faluban és minden állami gazdaságban a saját takarmányalap megterem­tése elvének valóraváltását, rendet kell teremteni a központi takarmányalapokkal való gazdálkodásban, biztosítani kell a si­lótakarmányok készítésének tervszerű növelését és minőségé­nek megjavítását, fokozni kell a másodnövények és tarlókeve­rékek vetését. Elegendő takarmánykészletet kell biztosítani a jövő télre és takarmánytartalékokat kell teremteni. Egyúttal gondoskodni kell arról, hogy minél jobban kihasználjuk a ta­karmányt és bevezessük a helyes etetési és hízlalási módszere­ket. Nagyobb gondot kell fordítani a zootechnikai káderek szak­képzésének fokozására és lényegesen emelni kell az állatorvosi szolgálat színvonalát. Lényegesen meg kell javítani a mezőgazdasági termelés alap­vető kérdéseinek tudományos vizsgálatát és meg kell szervez­ni a tudományos kutatómunka eredményeinek mielőbbi gyakor­lati terjesztését. A mezőgazdasági termelésben a lehető leg­nagyobb mértékben alkalmazni kell az új agrotechnikai és zoo­technikai módszereket. Meg kell szervezni és lényegesen meg kell javítani a mezőgazdasági termelési propagandát. 3. Az egységes földművesszövetkezetekben és az egyéni pa­rasztgazdaságokban a mezőgazdasági termelés növelésében a gép- és traktorállomások munkájának minden szempontból való megjavítása és feladataik lényeges növelése jelenti azt a dön­tő fontosságú utat, amelyen emelhetjük a mezőgazdasági mun­ka kultúráját, műszaki színvonalát és termelékenységét, ame­lyen szocialista irányba vezethetjük mezőgazdaságunkat. A mai helyzet megjavítása érdekében szükség van a kö- et­kezőkre: minden gép- és traktorállomáson rendszeresen emelni kell a munka szervezési színvonalát, biztosítani kell a gépek gondo­zásának fejlett ipari kultúráját; a gép- és traktorállomások munkáját már B tavaszi munkák idején úgy kell megszervezni, hogy a traktorok két váltásban dolgozzanak; nagyobb segítséget kell nyújtani az egyénileg gazdálkodó kis­és középparasztoknak; a pártszervek és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveinek támogatásával biztosítani kell, hogy szakképzett munkaerőket — traktorosokat, gépkarbantartókat, agronómu­sokat és mérnököket — helyezzenek át a gép- és traktorállo­másokra. A gép- és traktorállomások dolgozóinak becsületbeli ügye és hazafias kötelessége, hogy teljesítsék az 1955. évre tervbe­vett feladatokat és a parlagon heverő földek megművelésével kapcsolatos további feladatokat. Minél előbb meg kell javítani a mezógazdasag számara a munkaerőtoborzást. Ennek érdekében a mezőgazdasági munka­erők toborzását az egész Nemzeti Front, minden dolgozó ügyévé kell tenni. Abba kell hagyni a nehézségek fölötti sopánkodást, hoz­zá kell fogni a konkrét, meggyőző és megnyerő munkához, te­kintetbe véve az egyes gépállomások, állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek szükségleteit és elsősorban a helyi lehetőségek mozgósításával kell kiegészíteni a munka­erők számát. A toborzómunka vezetésére és irányítására a járásokban és kerületekben politikai bizottságokat kell létesíteni, élükön a kerületi és járási pártbizottságok iparügyi titkáraival, mint el­nökökkel és ez a bizottság támaszkodjék munkájában az egész Nemzeti Front tevékeny támogatására. Külön figyelmet kell fordítani arra. hogy munkaerőket tobo­rozzunk a határvidék betelepítésére, és ezzel kapcsolatban el­sősorban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kezdeményezését kell igénybe venni. 5. Az állami gazdaságoknak feladatukat abban kell látniok, hogy valóban a nagy mértékben gépesített mezőgazdaság pél­daképei legyenek és munkájukban érvényesítsék a mezőgazda­sági tudomány legújabb vívmányait. Az állami gazdaságoknak a munkatermelékenység lényeges növelésében és a termelés egy­ségére eső költségek csökkentésében is példát kell mutatniok. Messzemenően ki kell fejleszteniök és magasabb színvonalra kell emelniök a nemesítés és fajállattenyésztés munkáját, és ebben a törekvésben egyik legfontosabb feladatukat kell lát­niuk, amelyet a nagytermelékenységű mezőgazdaság úttörőiként kell teljesíteniük. Az állami gazdaságok szakítsanak azzal a közömbös állás­pontjukkal, amelyet a mezőgazdasági termőterületnek nagyobb, összefüggő és parlagon heverő talajegységekkel való bővítése kérdésében foglalnak el; ez a feladat elsősorban a határvidéki járásokra vonatkozik. A termelés gyarapítása érdekében az állami gazdaságoknak jobban kell elosztaniok és jobban ki kell használniok a rendel­kezésükre álló munkaerőket és jobban meg kell szervezniük a termelőmunkát. Az állami gazdaságokban emelni kell az álla­mi és munkafegyelem színvonalát és az alkalmazottakat a szo­cialista tulajdonhoz való öntudatos viszonyra kell nevelni. 6-. A szocialista falu további építésének fontos kérdése és a piaci termelés lényeges növelésének jelentós problémája az egységes földművesszövetkezetek belső megszilárdítása és to­vábbfejlesztése. Az egységes földművesszövetkezetek többsége nagy gazdasá­gi egységeket képvisel, bonyolult termelési, műszaki, szervezési és pénzügyi problémákkal, és ezért szakszerű támogatásra van szüksége e problémák megoldásánál. A mezőgazdasági appará­tus szerveinek ezért minden egyes szövetkezet gazdasági prob­lémáinak mélyére kell hatolniok és segítséget kell nyújtaniok a szövetkezeti tagoknak a magasabb szervezési és műszaki színvonal eléréséhez. Az egységes földművesszövetkezetek megszilárdításának és továbbfejlesztésének legfőbb tényezőit abban kell látnunk, hogy emeljük a termelés műszaki színvonalát, különösen hogy gépe­sítsük a kapásnövények termesztését, az állattenyésztési ter­melést, továbbá istállókat és egyéb közös gazdasági épülete­ket létesítsünk, amelyek szintén hozzájárulnak az állattenyész­tés lemaradásának megszüntetéséhez. Ezzel karöltve növelni kell a szövetkezeti tagok, különösen a vezető funkcionáriusok politikai és szakmai képzettségét és a szövetkezeteket új mun­kaerőkkel kell megerősíteni, különösen az ifjúság, a falusi asz­szonyok és a népgazdaság egyéb ágazataiban működő dolgozók soraiból. Abból az elvből kell kiindulni, hogy azok az eredmények, amelyeket az egységes földművesszövetkezetek a termelés nö­velésében és tagjaik életszínvonalának emelésében elérnek, egyben az egységes földművesszövetkezetek további számbeli gyarapodásának előfeltételei is. Az egységes földművesszövet­kezetek gyakorlatilag bizonyítsák be az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a szövetkezeti nagytermelés előnyeit. 7. A mezőgazdasági termelés fokozott feladatai csak akkor teljesíthetők, ha kihasználjuk a mezőgazdaság valamennyi sza­kaszán, tehát az eddig egyénileg gazdálkodó parasztoknál is található nagy tartalékokat. Támogatni kell az egyénileg gaz­dálkodó kis- és középparasztok termelő munkáját, biztosítani kell számunkra a gépállomás segítségét, műtrágyát, kisebb fajta gépeket és mezőgazdasági eszközöket, építőanyagot, hitelt, stb. kell biztosítani számukra. Erre nemcsak azért van szükség, mivel a mezőgazdasági termelés növelése közvetlen nemzetgaz­dasági -érdekünk, hanem azért is, mivel ez megfelel a mun­kásosztály és az egész dolgozó parasztság szövetsége meg­szilárdítása érdekeinek és azért, mert az egyénileg gazdálkodó parasztok termelőmunkája támogatásának politikája és türel­mes, baráti és szemléltető meggyőzésük a szocialista nagyter­melés előnyeiről az egyetlen helyes út, amelyen megnyerhetjük őket az egységes íöldművesszövetkezet gondolatának. 8. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének országos haza­fias feladata megkívánja, hogy e feladat teljesítésében minden dolgozó, elsősorban a munkásosztály segédkezet nyújtson. A Központi Bizottság ezért elsősorban a gépiparban, vegyiiparban, kohászatban és építőiparban dolgozó munkások és műszakiak figyelmét felhívja annak szükségére, hogy idejében és jól teljesítsék a mezőgazdaság céljait szolgáló faladataikat. Továb­bá azt ajánljuk az FSzM vezető szerveinek, hogy sokszoros gonddal és figyelemmel támogassák a mezőgazdasagi termelés fejlesztését, elsősorban, hogy megszervezzék a szocialista mun­kaversenyt az állami gazdaságokban, a gépállomásokon és köl­csönös szerződések alapján biztosítsák az egységes földműves­szövetkezetek és falvak fölött vállait üzemi védnökségek mi­nél szélesebb körű gyakorlati hatását. 9. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről való sokoldalú gondoskodásnak a beadási normák leszállításával és a kormány (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents