Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-13 / 38. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. február 13. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 38. szám Egyéni gazdák háza táján Kisgyarma

t egy okból ismert a párkányi járásban. Tavaly az elsőnek teljesítette 117 százalékra a gabonabeadást, amiért a köztársaság elnökétől elismerő levelet kapott. A járási nemzeti bizottság dolgozói viszont arról ismeretesek a községben, hogy évek óta fűt-fát ígérnek a parasztoknak a néppel való beszélgetések során, de az ígéretekből semmit valóra nem váltanak. Tán érdemes közelebbről is megtekinteni ezt a falucskát. Tarts velem, kedves olvasó! Az autóbuszból a kocsma előtt szállnak ki az utasok. Ha nézelődsz jobbra-balra, mit látsz, mi köti le/ figyelmedet? Az embercsoport, amelyik a megálló közelében tanyázik. Erős, makkegészséges emberek állnak a töltés szélén, az arcuk kicsattan a pirosságtól. Aki ilyesmi láttán elgondolkozik kissé, rájön, hogy a földműveseknek nem rossz itt a sorsuk, ha van, ami az arcot kipirosítja, ami a szemet kifényesíti. A rózsás arc, a jókedv egy dolgot árul el, hogy saját termésű tüzes borral farsangolnak az emberek. Szóváltás után megtudjuk, hog egy hete folyik az ivászat, mert hogy egy napra szorítani az áldott farsangot halálos vétek lenne. Különben is tél van, amikor csak a szecskázás és az etetés, no meg a favágás a parasztember gondja, jut idő bőven borozgatásra, sonkázásra, politizálásra. A falu parasztja

i nehezen mozdulnak előre. Egy-egy új eszme hosszú ideig nem tud fészket rakni szívükben, eszükben. Fölöttébb tartózkodók, fontoskodók. A szövetkezeti gondolatot is csak ízlelgetik még és hogy mikor születik meg az elhatározás, nem tudni. Mintha a falu el lenne határolva a mi nagy, forrongó életünktől. Az idő vasfoga lassan, módjával koptatgatja az emberekben a régit, a maradit. Szóval Kisgyarmat a maga ősiességéből, bevett szokásaiból a felszabadulás után sem vesztett sokat. A parasztok régimódin gazdálkodnak, de azért jól gazdálkodnak ... Farkas Sá

ndor mondja, aki már a 60-at túllépte, hogy a földműveseknél a vetélkedés szolgál a munkatempó fokozására. Tavasszal meg a Cseroldal. A hegyre a falu bármelyik csücskéből rálátnak és ha a hó elolvad, akkor a földművesek úgy ellepik a határt, mint a varjak a frissen szántott földet. — De az igazi hajrát az emberek vérében megbúvó vetélkedési hajlam indítja meg, amely szomszédok között gyakran elharapódzik — mondja Farkas bácsi. Semmi kétség abban, hof*v ez így van. Arany János ,,Fülemülé"-jéből ismert Péter és Pál százegynéhány év múltán se veszett ki. Ilyen emberek élnek még Kisgyarmaton. Bár kicsiségen, mint például a tyúkkaparáson, vagy a fülemüle füttyén nem kapnak össze, de vizsla szemekkel figyelnek arra, hány tyúk kapirgál a szomszéd udvarán, vagy hány tehén bőg az istállójában. Mindenben előbb célt érni, mint a szomszéd, ez itt a jelző. Elvitathatatlan, hogy az efféle szándék, ki több, ki jobb gazda nálam, megtanítja hajrázni az embereket. Farkas Sándor két ilyen vetélkedő szomszédhoz vezet el bennünket. Betérünk a Liska Ferenc udvarába, akiről az a szóbeszéd járja, hogy mindig jókedvű, tréfás, szpret (Folytatása a 2. oldalon.) Bizonyos, hogy példájukat százezrek követik... A nagyfödémesiek értékes kötelezettségvállalásai hazánk felszabadításának 10. évfordulója tiszteletére A felszabadulás utáni tíz év hazánknak felbecsülhetetlen eredményeket hozott. Falvainkban gyűléseken, összejöveteleken idézik fel azokat a borzalmakat, amelyeket a német fasiszták okoztak, s azokat az eredményeket, amelyeket a felszabadulás után elértek. A boldog és örökké emlékezetes szép nap tiszteletére falvainkon egyre több és értékesebb felajánlás születik. így a szenei járásban levő Nagyfödémes dolgozó parasztjai is tettek felajánlásokat. Az EFSz vállalta, hogy túlteljesíti beadási tervét, a tavasziakat pedig kereszt- és sűrűsorosan veti el. Okulva a múlt év tapasztalataiból, a burgonyát, kukoricát négyzetes-fészkes módszerrel ültetik. Ötvennégy hektáron ültetik így el a kapásnövényeket. Továbbá elhatározták, hogy száz tehéntől 82 borjút választanak el évente, egy-egy anyasertéstől pedig 12,5 malacot választanak el átlagosan. Terven felül 110 mázsa sertéshúst adnak be. A szövetkezeti tagok példáját köve tve az egyénileg gazdálkodók is kötelezettségeket vállaltak. Károlyi István háromhektáros kisparaszt felajánlotta, hogy tejből, tojásból május l-ig^_ marhahúsból, sertéshúsból pedig március l-ig száz százalékban eleget tesz egész évi beadási kötelezettségének, sőt 100 kg sertéshúst és 100 tojást terven felül ad be. Szabó Alfréd négyhektáros gazda azt a felajánlást tette, hogy tejből és sertéshúsból szeptember l-ig, tojásbó' és baromfiból július l-ig, marhahúsból pedig már 1956-ra teljesíti a beadást Ezenfelül 200 kg sertéshúst, 200 tojást és 50 kg búzát ad be terven felül. Krizsán József 4 hektáros gazda vállalta, hogy a tejet, a tojást, a baromfit, a disznó- és marhahúst május l-ig egész évre beadja. Ugyanakkor terven felül bead még 400 kg sertéshúst, 50 kg rozsot és 100 drb tojást. A szövetkezeti tagok közül sokan egyéni kötelezettségvállalást tettek. Tudnivaló, hogy az alapszabályok értelmében félhektár háztáji földön egyénileg gazdálkodnak. A Skurilcsalád felajánlotta, hogy egy sertést, 5 mázsa gabonát és 200 tojást bead és meglátogat két egyénileg gazdálkodót, hogy meggyőzze őket a hazánk felszabadításának 10. évfordulójára tett kötelezettségvállalások nagy jelentőségéről. További tizenketten is szép felajánlásokat tettek. De elég legyen az a pár gazda is, akiknek a nevét már leírtuk a hazafias magatartás igazolására. A fenti tények azt mutatják, hogy dolgozóink értékelik hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítását. Semmi esetre sem a nagyfödémesi dolgozók lesznek az utolsók, akik erre a felejthetetlen napra kötelezettségvállalásokat tettek. Bizonyos, hogy példájukat százak, ezrek követik majd a falvakban ... Csandal István, Szene. A téli gépjavítás eredménye a nyitrai kerületben A nyitrai kerület gép- és traktorállomásainak dolgozói a gépek javítására kitűzött határidőt nemcsak betartják, hanem igyekeznek azt megrövidíteni. Február 10-ig a kerület nyolc traktorállomás: az aranyosmaróti, žabokreki, rybani, nagymányai, kálnai, vágsellyei, surányi és a šulekovói teljesítették a gépek javítási tervét és így a kerület a tervteljesítésben 93,9%-os eredményt ért el. A gépek javításával egyidejűleg a vontató felszerelést is javítják. A gép- és traktorállomások a tavaszi munkákhoz szükséges gépek közül 8100-at és a nyári munkák elvégzésére 2500 különböző vontató felszerelést javítottak meg A diószegi EFSz megkezdte a tavaszi munkát tavaszi munkák első tennivalói líözé tartozik az évelő növények és a legelők trágyázása, fogasolása. Ebben az évben sokkal több takarmányt kell biztosítanunk közös állatállományunk részére, s ezt úgy tudjuk biztosítani, hogy az összes takarmányvetéseket és a legelőket megszórjuk műtrágyával. Ezt a munkát már el is végeztük. így legkevesebb 30 százalékkal több termést érünk él „így biztosítani tudjuk a hároméves fejlődési tervben kitűzött céljainkat", mondja Blaho elvtárs, a diószegi EFSz agronómusa. A szövetkezet jól felkészült a tavasziak vetésére is. összesen 160 hektár árpát fognak vetni, amelyre 240 mázsa saját vetőmagjuk van, amit a vetőmagtermesztési parcellákon termeltek ki és 80 mázsa vetőmagot cseréltek a begyűjtő üzemnél, hogy ezt a 80 mázsát, mint elismert vetőmagot megint a termesztési parcellákon vessék majd el. A szövetkezet teljesen fel van készülve a vetésre, csak arra várnak, hogy megszikkadjon a talaj és máris megkezdik a vetést. Krajčovič Ferdinánd, Galánta Jelentés Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről 1955. feburár 10-én és 11-én tartották meg Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülését. A Központi Bizottság megvitatta Viliam Široký elvtárs beszámolóját mezőgazdaságunk jelenlegi állapotáról és további fejlődéséről, valamint a pártnak a falukon kifejtett munkájáról. A vitában 22 elvtárs szólalt fel. A záróbeszédet Antonín Novotný élvtárs tartotta. A Központi Bizottság jóváhagyta Viliam Široký elvtárs beszámolóját és határozatot fogadott el a Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa által elfogadott irányelvek ama részének további teljesítésére vonatkozólag, melyek a mezőgazdasági termelés lényeges fokozására irányulnak. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. i „£zt (ôg^&m zini&itcLauL ... 'fS55 H**' Az est már kibontotta szárnyait, amikor Szinger János hazatért. Felesége már türelmetlenül várta. —. Soká tartott a konferencia, János! — volt az első szava. — Soká, hiszen van miről beszélnünk — válaszolta. Hangjában azonban érezhető volt az izgatottság. Szája körül álig észrevehető moshly bujkált. — Na és mit végeztetek a konferencián? — kérdezte az asszony, s közben feltálalta a vacsorát. — Prágába megyek — volt a kitérő válasz. — Prágába... és minek? Erre már Szinger Aranka is felfigyelt, aki eddig szorgalmasan tanulta leckéjét. Félretolta és kérdőn nézett apjára. — Minek mégy Prágába? Az apa megtörölte sörtés bajuszát és ránézett a lánykára. — Hogy minek megyek ...? Hát küldenek. A járási konferencia küld a II. országos kongresszusra. — És mit fogsz ott csinálni? —. tette fel a kérdést Aranka. —- Hogy mit? Hát elbeszélgetünk sok mindenről. A szövetkezetről, meg aprói, hogyan lehetnénk minél gazdagabbak. Úgy látszik Arankát kielégítette ez a válasz, mert újból a könyv fölé hajolt. Szinger János pedig mindennapi dolgokról kezdett beszélgetni feleségével. Szinger János a mihályfai szövetkezet elnöke. Már eddig három zárszámadáson adott számot a tagságnak a közös gazdálkodás eredményeiről. Az ő irányítása mellett fejlődött naggyá, híressé a mihályfai szövetkezet. Most pedig a III. járási szövetkezeti konferencia a II. országos szövetkezeti kongresszusra küldi hazánk szívébe, Prágába. Már jó későre járt az idő, amikor Szinger Jánoséknál is elaludt a lámpa. Szinger János feküdt le utoljára. Aludni azonban nem. tudott. Nyitott szemmel feküdt az ágyon. Egyre csak kislánya szavai jártak az agyában. „Mit fogsz ott csinálni?" Ezt a gondolatot fűzte tovább'. „Mit fogsz ott csinálni? Mit fogsz ott mondani?" Ezt akarta talán kérdezni. Hogy mit fogsz mondani? Azt, hogy mit tettünk eddig és mit fogunk tenni tovább, adta meg a választ saját magának. Már tudta is, miről fog beszélni a kongresszuson. Agyában egymást váltogatták a különféle gondolatok. Akarata ellenére is visszaemlékezett a múltra. A- régi Mihályfára. A földhözragadt kis sáros falura. Megmondja majd, hogy a régi Mihályfa helyén egy új Mihályfa már a koratavaszon bő termést ígérnek. Képzeletben már ott van a búzatáblákon. Szinte érzi a föld, a tavasz bódító ülatát, melynél semmi sem kedvesebb a földműves embernek. Már a traktorok bugását is hallja, amint előkészítik a talajt a kapások alá. Másik helyen vetögépagregáttal szórják a magot a földbe. A traktoron, a vetögépeken pirosarcú, bátor tekintetű szövetkezeti tagok. Az új élet emberei, akik már nem félnek a jövőtől, akik évről évre boldogabban élnek. Mintha látná a kalászba szökkenő búzát, a szőkülö rozsot. A dús kalászok gazdag aratást ígérnek. A határ mindenfelé tele van szövetkezeti tagokkal. Az aratógépek zakatolását a cséplőgépek mélabús zúgása váltja fel. Zsákokkal megrakott szekerek haladnak az úton. A képzelet filmje tovább pereg. A szövetkezet "irodája bontakozik ki. Komoly tekintetű emberek ülnek egymás mellett. Középen a szövetkezet raktárosa, akinek popír van a kézében. Arcán komolyság ül. Nagy dologról számol he a vezetőség előtt. — Búzából két mázsával, árpából négy mázsával értünk el magasabb hektárhozamot, mint amilyet terveztünk. A nap sugarai alább hanyatlanak. A fák levelei megsflrgulnak, lassan hullni kezdenek. A mihályfaiak szorgalmasan gyűjtik be egész évi munkájuk eredményét. Gazdagon fizet a dohány,. szép a cukorrépa. Boldogok a tagok, mert fáradságos munkájukért gazdagon fizet a föld. Szinger János látja a boldog arcokat. Látja Meleg Ferencet, a dohánytermelő csoport vezetőjét, amint örömmel számol be arról, hogy 7 rházsával termett több dohány hektáronként, mint amennyit terveztek. A cukorrépa is 75 mázsával adott többet hektáronként, mint amennyire számítottak. Az állattenyésztő csoport vezetője is

: már októberben arról számolt be a vezetőségi gyűlésen, hogy az előíráson felül 46.000 liter tejjel adtak be többet, mint amennyit eredetűeg terveztek. A termés betakarítása mellett más dolgok is történtek a faluban. Nap nap után érkeztek az új bútorok a faluba. Mosógép is jött vagy húsz darab. Egyszóval vásároltak a szövetkezeti tagok úgy, ahogy soha. Szinger János még mindig tovább szövi gondolatait. Már tud.ja, miről kell majd beszélnie a kongresszuson. Már tisztán látja, - épült. A szalmatetős vályogviskó- mit kell elmondania. Gondolatai kat cseréptetejű téglaházak váltották fel. Kultúrház, orvos is van a faluban. Jövő nemzedékünk tanult, művelt emberekké válik. (Jjabb képek váltják fel az előbbieket. Olyan képek, ahol már nem szerepel a múlt. A szövetkezeti közös gazdálkodásban elért sikerek peregnek le előtte. Erről is beszélnem kell — gondólja magában, sőt főképpen erről. Mit tettünk a múlt évben és mit teszünk a jövőben. Szinger János látja a. sűrű, bokros. haragos-zöld vetéseket, melyek most a jelenbe csapnak át. Előszór csak a hároméves fejlesztési tervben lefektetett adatokat, számokat látja. A szürke számok azon ban megelevenednek. Mögöttük a szövetkezet jövője jelenik meg. — Erről is fogok beszélni — gondolja magában ... Elmondom, mit teszünk azért, hogy több kenyér, zsir, hús, tojás jusson a dolgozók asztalára. Arcán boldog mosoly fut végig, mert látja a jövőt, a gazdag és boldog életet. SZARKA ISTVÁN I I • aiitiiiinniiiiiiuiniii'iiiiuiHiiiMitiiininiiiiiiiiiHiuiMuiiiiiii.'I • <I • I I • IIKII •.:•.• uniiiumiuKiiu