Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-09 / 34. szám, szerda

Világ proletái jai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava. 1955. február 9. szerda 30 fillér VIII. évfolyam, 34. szám \ ALKALMAZZUK BÁTRAN AZ ÜJ MUNKAMÓDSZEREKET ? — A szenei állami gazdaság dolgozóinak segítsége az EFSz-eknek A szenei állami gazdaság kápolnási I majorjában a műit vasárnap össze- | jöttek a szenei járás szövetkezetesei, hogy elsajátítják a legjobb tehéngondozók munkamódszereit. A szövetkezeti tagok küldöttségét Tomaskovics István, a szenei CsSzBSz titkára vezette. A látogatásnak az volt a célja, hogy a szövetkezeti tagok közvetlenül a gyakorlatban megtanulják az állami gazdaság dolgozóitól az állatok haszonhozama növelésének módját és egyúttal a szovjet kolhozparasztok tapasztalatait is átvegyék. A szövetkezeti tagoknak bemutatták Malinyina módszerének gyakorlati alkalmazását. A járási bizottság jól ismeri a falu problémáit és tudja, hogy parasztjaink már sokat hallottak Malinyina módszeréről, de szövetkezeteinkben még nem mindenütt alkalmazzák. Ezért elhatározta, hogy a szövetkezeti tagokat nemcsak elméletben, hsním a gyakorlatban is megismerteti Malinyina elvtársnő módszerével. A kápolnási majorban MaMjesík elvtárs fogadta a szövetkezeti tagokat. A következőket mondotta: „Ma'inyina elvtársnő az ô módszerével 73 literes napi átlagos tejhpzamot is elért. Nálunk ilyen eredmények még nincsenek, de meg vagyunk róla győződve, hogv egyszer elérjük ezt a tejhozamot. A pusztafödémesi gazdaság tárnoki majorjában Hazuch elvtársnö ezzel a módszerrel 46 literes napi átlagos tejhozamot ért el. Malinyina elvtársnö módszere nemcsak a tőgymasszázsból, hanem a munkák komplex sorozatából áll, s csak ezek elvégzésével érhetjük el a magasabb tejhozamot" A szövetkezeti tagok ezután az istállókba mentek és megszemlélték az új munkamódszerrel ápolt állatokat. A jelenlevők csaknem valamennyien az állattenyésztésben dolgoznak, tehát ismerik ezt a munkát. A 2742-es számú fejőstehén. napi tejhozama 12.2 liter. Napi szemestakarmány adagja pedig 1.80 kg. A másik fejőstehén .15 liter tejet ad, napi szemestakarmányadagja 2,70 kg. A 2757-es számú tehén 17 liter tejet ad, de ennek már 3.30 kg szemestakarmány a napi adagja. Az alapadagot a napi átlagos tejhozam szerint állapítjuk meg. Ez 5 kg árpaszalmából, 5 kg takarmányrépából, 10 kg silóhulladékból, 10 kg silószeletből és 5 kg őszi takarmánykeverékből áll. A fejőstehenek moslékját már 6 órával a tulajdonképpeni etetés előtt elkészítjük. Fél kg szemestakarmányt, 1 kg répát és 0.1 kg élesztőt összekeverünk és forró vízzel leöntünk. Ha egy fejőstehén 6 liternél több tejet ad naponta, minden egyes liter tej után 30 dkg szemestakarmányt, ill. 15 dkg olajpogácsát, 10 kg korpát és 5 dkg takarmánylisztet kap.' Közben a takarmányozók már megkezdték a fejést. Borsa Lajos, az egyik legjobb tehéngondozó, fehér köpenyt öltött magára és így fogott hozzá a tőgvmasszázs bemutatásához. Meleg vízzel megmosta a tőgyeket, majd tiszta törülközővel letörölte őket. A masszázst a követezőképpen végzi: A tögyet élőiről hátrafelé maszírozza, mert így működésbe hozza a tej- és vérmirigyeket. A masszázst a gépi fejés tartama alatt is megismétli. A szövetkezeti tagok később megtekintették a borjúistállókat is. A borjúkat a 77 éves Bokros János és az 55 éves Glass Miklós eteti, gondozza, Bokros elvtárs így számolt be munkájáról: „A borjakat ellés után azonnal idehelyezzük. Naponta ötször anyatejjel és 10 napig mesterségesen előállított különlegesen finom folyadékkal tápláljuk őket. Tizennégy nap múlva már más tehenek tejét kapják. Az egyhónapos borjaktól megvonjuk teljesen a tejet és csak fölözött tejet adunk nekik. A táplálásnál nagy gondot kell fordítani á tej hőfokára. Általában 35—38 fok • körül kell lennie. Ha a borjú egyetlen egyszer is hideg tejet kapna, nem számíthatnánk további jó fejlődésével. Télen a borjúkat legalább egy órára kihajtjuk a szabadba, de vigyázunk arra, nehogy lefeküdjenek a földre. Ilyen gondozással a múlt évben nari 80 dkg-os átlagos súlygyarapodást értün'- H. 1954ben egy borjúnk sem nusztult el. Glar- elvtárssal felajánlottuk, hogy a múlt évi 84 kg-os súlygyarapodást megtartjuk és gondoskodunk arról, hogy egy állatunk se pusztuljon el. Versenyre hívtuk a panholeci gazdaság borjú-' gondozóját, Polecsova Anna elvtársnőt, aki eddig is hasonló szép eredményeket ért el. A borjúistállók megtekintése után megkezdődött a délutáni vita, melyben a gazdaság minden állatgondozója' rész*: vett. Polakovics, Bc-sa és KrasznyanszkL elvtársak is felsző'altak, akik szintén hasonló munljat végeznek. Büszkék az elért eredményekre, de tudják, hogy még sok hiba is előfordul munkájukban. Eleket a hibákat mielőbb fel kell számolniuk. Tudiniiiiiiii i mi i n i i i i i i i i i • i ják, hogy szükség van a jobb takarmányra és ezért elhatározták, hogy a növénytermelésben dolgozóknak tavasszal -segítenek a zöldtakarmány szárításában. Krasznyanszki elvtárs még megemlítette, hogy nemcsak az elegendő és jó minőségű takarmány a • fontos, hanem azt kellőképpen elő kell készíteni és ízesíteni is kell, mert csak így érhető el a kívár.t eredmény. Majd ľrtek elvtárs szólalt fel. Arróí beszélt, hogy az etetéssel és a takarmány előkészítésével kapcsolatban különféle kísérleteket végeztek, míg nájöttek az adagolás megfelelő módjára. A szenei, blatnai, nagyfödémes!. Matka Božia-i szövetkezeti tagok gazdag tapasztalatokkal tértek haza. Elhatározták, hogy tapasztalataikról beszámolnak az otthon maradottaknak. Meggyőződtek, hogy Malinyina elvtársnő módszere egymással összefüggő munkák sorozatából áll, mely munkákat nem lehet egymástól elválasztani. Ezek: az istállók és az állatok tisztántartása, a szükséges szellőztetés, a helyes takarmányadagolás, a szakszerű masszázs, fejés stb. A szenei állami gazdaság az ilyen és hasonló előadásokkal és gyakorlati bemutatásokkal segíti a szövetkezeteket az állattenyésztés fellendítésében. A CsSzBSz szenei bizottsága további hasonló látogatásokat szervez, hogy az állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti tagok megismerkedjenek a haladó mezőgazdasági módszerekkel, amelyek saját anyagi és kultúrszínvonalukat is emelik. Miloslav Horých, Jaroslav Chalupecký I I I I I I I I • I • I I I I I í« I I • |. I I | | jHalász Vilmos egyénileg dolgozó paraszti példás kötelezettségvállalása Halász Vilmos, vezekényi egyénileg gazdálkodó paraszt ha- * 1 zánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére kötelezettség- ü | vállalást tett. Halász Vilmos példás gazdálkodó, a múlt évben is | hiánytalanul teljesítette beadási kötelezettségét. Most. azonban I | ígéretet tett, hogy két tehenének napi 15 literes tejhozamát 20 li- | i terre emeli. Ezt úgy akarja megvalósítani* hogy ő iš bevezeti Ma- 1 | linyina etetési módszerét. ígéretet tett, hogy ezek után az egész I | évi tejbeszolgáltatási kötelezettségét július végére hiánytalanul ~ 1 teljesíti és terven felül még 50 liter tejet ad be, és az említett § | határidőig a tojásbeadást is száz százalékra teljesiti. Ezen felül be- = | szolgáltai 100 ícg sertéshúst a kötelező beadáson felül. ígéretet í I tett, hogy az összes mezőgazdasági termékekből 1955. november 1 | 15-ig hiánytalanul eleget tesz hazafias kötelezettségének. | | Halász Vilmos kötelezettségvállalásával pártunk iránti szeretetét | | juttatja kifejezésre, és tydja, hogy beadási* kötelezettségének túl- 1 | teljesítésével hozzájárul dolgozó népünk jobb ellátásához. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta | HÜ niniiinni <I ii I, IHÜ'IIH imitt niiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiii IIIIIIKIII IIIIIIIKIIIIIIIIIIIIIIII A tavaszi munkák megkezdése előtt Azt hittem, hogy még korán érkezem a traktorállomásra. Az óra még csak hatot mutatott. Tévedtem. A traktorállomáson serényen folyt a munka. A királyhelmeci traktorállomás dolgozói minden percet kihasználnak, hogy a tavaszi munkákat jól kijavított gépekkel kezdhessék meg. A gépállomás igazgatója, Karakó Pál is ott szorgoskodik a többiek között. Kérdésemre, hogy hogyan állnak a gépjavításokkal a következőkben felel: — Ha az idő engedi, már most is megkezdhetnénk a tavaszi munkákat A tavaszi munkákhoz szükséges gépek már száz százalékra ki vannak javítva. A nyári munkákhoz szükséges gépek pedig 84 százalékra vannak kijavítva. A traktorosbrigádok szintén bs vannak osztva, és minden egyes brigádvezető már megkapta a kellő utasításokat, hogy milyen feladatok várnak rá ebben az évben. A traktorállomás dolgozói bíznak abban, hogy munkájukkal hozzájárulhatnak a szövetkezet fellendítéséhez és X. pártkongresszus irányelveinek megvalósításához. Zelenák István, Perbenyík. Népünk hazafias ügye — a mezőgazdaság megerősítése új munkaerőkkel A CsKP X. kongresszusa a mező gazdasági termelés lényeges növeléséről szóló határozatában foglalkozik a mezőgazdaságban dolgozó munkaerők számának növelésével, korszerinti öszszetételének javításával, képzettségük fokozásával és anyagi és kulturális körülményeik javításával. A X. kongresszus irányelve feladatul tűzi ki, hogy 1954—1957. években 320.000, főképp az ifjúság soraiból kikerülő állandó munkaerővel növeljék a mezőgazdaságban dolgozók számát és a határmenti járásokban az 1953. évi létszámmal szemben 70.000-rel emelkedjél: az állandóan mezőgazdaságban tevénykedő dolgozók száma. A kormány a CsKP X. kongresszusa határozatának értelmében 1954. december 2-án határozatot hozott a mezőgazdaságnak új munkaerőkkel Cs szakkáderekkel való megszilárdítására. Ki és hogyan végzi a toborzást? A nemzeti bizottságok tanácsa munkaerőügyi osztályának dolgozói az egyes állami gazdaságok, gép- és traktorállomások és egyéb szocialista mezőgazdasági ágazatok részére toborozzák a dolgozókat az ipari munkások é c egyéb mezőgazdasági ágak, valamint az adminisztratív dolgozók soraiból és toboroznak könyvelőket az egyes szövetkezetek részére. A nemzeti bizottságok tanácsai mezőgazdasági szakosztályainak dolgozoi felelősek a fő- és szakiskolákat végzett mezőgazdasági szakértők, gépészmérnökök, alsóbb és felsőbb fokú ipari végzettségű gépészmechanikusok és ugyanolyan végzettségű építészeti dolgozók, mezőgazdasági tanfolyamok és iskolák végzett hallgatóinak, valamint a mezőgazdasági gyakornokoknak a mezőgazdaságba való megszerzéséért. A nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakosztályai ezenkívül még a falusi lakosság, de különösen a nők és ifjúság soraiból való munkaerők toborzásával is foglalkoznak. A toborzásban mindig be kell tartani a/ önkéntesség és a személyes meggyőzés elvét. Anyagi előnyök a mezőgazdaságba való toborzás keretében munkahelyüket megváltoztat^ dolgozóknak' A köztársaság kormáViya abban a törekvésében, hogy azok a dolgozók, akik elhatározták, hogy a mezőgazdaságba átmennek, anyagilag ne károsuljanak, — elhatározta; hogy a műszaki és fizikai dolgozóknak széleskörű anyagi segítséget nyújt. Ez a segítség egyszeri toborzási járulékból, végkiegyenlítésből. költözködési és különélési költségek megtérítéséből áll. . ' Az egyszeri toborzási járulék fokozatos. A gépészmérnökök, az alsó- és felsöipari végzettségű gépészeti és építészeti technikusok, akik szolgálatba lépnek, vagy már 1954. január 1-től mint műszaki dolgozók a gépés traktorállomásokon dolgoznak, mégpedig azok, akik az ország belst* vidékeiről a toborzásba bekapcsolt határmenti vidékek gép- és traktorállomásaira mennek, 3.000 korona egyszeri toborzási járulékot kapnak. Azok, akik az ország belső vidékein, de eddigi lakóhelyüktől és családjuktól távol lépnek munkába, úgy hogy kénytelenek átköltözni, vagy a családtól kü'Qn élni, — 2.000 korona járulékot ki^'nak. A többiek 1.000 korona egyszeri toborzási járulékban részesülnél?. A főiskolát, vagy négyéves mezőgazdasági szakiskolát végzett mezőgazdasági dolgozók, akik a gép- és traktorállomáson vállalnak munkát, vrgy már >654. január 1. óta ott dolgoznak, illetve 1954. június 15. után az állami gazdaságok szakképzett műszaki dolgozói lettek, — egyszeri tobot«ási járulékban részesülnek, Azok, akik az ország belső vidékeiről a betelepítendő határmenti járásokban lépnek munkába, 2.000 korona, azok' pedig, akik az ország belső területein. de családjuktól távol dolgoznak majd, vagy költözködni kénytelenek, 1.200 korona, a többiek 600 korona toborzási járulékot kapnak. Azok a dolgozók, akik rövid tartamú mezőgazdasági iskolát vagy tanfolyamot végeztek és nem dolgoznak a mezőgazdaságban, valamint azok a mezőgazdasági dolgozók, akik eltávoztak a mezőgazdaságból — ha visszatérnek 1.500 korona egyszeri toborzási járulékban részesülnek azeal a feltétellel, hogy részt veszneK a mezőgazdasági mesteriskolában és azt el is végzik. Azok a dolgozók, akik szövetkezeti tagokká lesznek, háromhavi tiszta bérük magasságáig kaphatnak egyszeri toborzási járulékot. Ennek magasságát a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztálya, a szövetkezet jövedelmezősége szerint állapítja meg. Azok a dolgozók, akik az eddigi munkaviszony alapján jogosultak a cseládi pótlékokra (nevelési járulék), még egy egyszeri járulékot kapnak, amely a szövetkezetbe való áttérés előtti háromhavi nevelési járulék magasságának felel meg. További anyagi előnyökben is részesülnek a dolgozók, végkiegyenlítés formájában. Végkiegyenlítést azok a dolgozók kapnak, akiknek mielőtt a mezőgazdaságba áttértek, magasabb jövedelmük volt. A mérnököknek, a műszaki dolgozóknak (gépészeti és építészeti), felsőbb és alacsonyabb fokú szakképzéttséggel 12 havi, a kovácsoknak és kovácssegédeknek 9 havi, a javítóknak és egyéb szakképzett fizikai - dolgozóknak hathónapi bérkiegyenlítésre van igényük. A költözködési költségeket 1.600 koronáig a műszaki, fizikai és könyvelési dolgozóknak megtérítik. Azok a dolgozók, akik családjuktól távol kénytelenek élni (nősek), legfeljebb egy évi különélési járulékot kapnak. Milyen dolgozókra van szüksége a mezőgazdaságnak? A mezőgazdaságban a legkülönfélébb szakértőkre van szükség, aszerint, hogy a gép- é« traktorállomásoknak, állami gazdaságoknak, EFSz-nek, vagy a magánszektoroknak kikre van szüksége. Nagy súlyt kell azonban arra helyezni, hogy a mezőgazdaságba olyan emberek kerüljenek, akik valóban hasznára vannak. Ezért kell hangsúlyozni az önkéntesség elvét. Egyes helyeken olyan irányzat ütötte fel a fejét hogy a személyes meggyőzés helyett írásbeli utasítást kaptak a dolgozók, vagy a kormány intézkedéseivel úgy akartak visszaélni, hogy azokat, akik a földet elhagyják, vagy a ^öregedett parasztok gyermekeit adminisztratív úton kényszerítsék vissza a földekhez, tekintet nélkül arra. Hogy milyen munkát végeznek most és hogy vissza akarnak-e térni a földhöz vagy nem. Az ilyen eljárás nem csak a párt és a kormány határozataival és a törvényekkel, hanem a mezőgazdasági élet érdekeivel is ellenkezik. A kényszerből dolgozók nem jelentenek segítséget a mezőgazdaságnak. Ezért szükséges, hogy a toborzásban következetesen megtartsák az önkéntesség elvét, hogy a toborzás válogatással történjék, hogy a mezőgazdaságba politikailag fejlett és szakképzett dolgozók kerüljenek, akiknek jó a falusi munkához való viszonya. Az ifjúság toborzása. Az említett 320.000 dolgozó túlnyomó többségét, akiket a X. kongresszus határozata értelmében a mezőgazdaságnak kell megnyernünk — az ifjúság képezi. A mezőgazdaságnak a szó szoros értelmében meg kell „fiatalodnia." A korátlag eddig nagyon kedvezőtlen. Például szövetk^eteinkben a tagok 35,2 százaléka 50 éven felüli, ebből 13 százalék a hatvanat is meghaladta. Az lü54. évi toborzás sikerrel járt, de sok volt a hiba is. A hibák egyike a mezőgazdasági munkával kapcsolatos helytelen nézetek, amelyek maguknál a szülőknél mutatkoznak. Egy másik hiba az, hogy a szövetkezetek nem voltak felkészülve az ifjúsági dolgozók felvételére. A múlt évi tapasztalatok alapján ezen a téren sokkal következetesebben kell eljárnunk. Végül pedig szükséges, hogy az iskolák maguk is többet törődjenek a gyermekeknek a mezőgazdaság munkaszeretetére való nevelésével. A mezőgazdaságnak jó munkaerők ezreire van szüksége. Minden módunk megvan arra, hogy a mezőgazdaságot ne csak kellő számú, hanem megfelelő képzettségű dolgozókkal lássuk el. A feladat nem könnyű A mezőgazdaságnak a kellő termelési színvonalra való emelése azonban mindannyiunk érdeke. Ezért szüksér ges, hogy egyöntetűen lássunk munkához és akkor sikereket érünk el. A. Kalina, a munkaeröügyi megb'-Qtu hivatal dolgozója. k