Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-01 / 27. szám, kedd

1955. február 1. Ul szo 5 Jó munkával készülünk felszabadulásunk 70. évfordulójának megünneplésére / Az elmúlt esztendő végén és az új év első napjaiban, ha vala­milyen értekezleten összejöttek a trencséni Viliam Široký ruházati vál­lalat mesterei, munkásai, — ami' pedig gyakran megtörtént — elkerül­hetetlen volt, hogy ne essék szó a (techpromfin) műszaki-termelési és pénzügyi terv előkészítéséről. A terv határidőre elkészült. De nem az íróasztalnál, hanem a műhelyek­ben tartott értekezleteken, minden egyes dolgozó részvételével, megjegy­zéseinek, javaslatainak számbavételé­vel. Volt miről beszélni, hiszen a mű­szaki tervben a gépek teljesítőképes­ségéről, jobb kihasználásuk lehetősé­geiről volt sző. Nem volt olyan gyű­lés, ahol értékes felszólalások ne hangzottak volna el. Simon Olga elv­társnő, a hlohoveci-üzem legjobb dol­gozója felhívta munkatársai figyelmét, hogy a termelési feladatok az elmúlt évhez viszonyítva nagyobbak, de tel­jesíthetők. Simon elvtársnő, aki spe­ciális gomblyukvarrógépen dolgozik, még szebb eredményeket akar eiérni, mint az elmúlt évben. Megígérte, hogy gépét példásan fogja gondozni, kar­bantartani és kezelni, hogy a legkisebb üzemzavar se akadályozza munkáját. Példáját munkatársai is követik, főleg azok, akik ugyanolyan gépeken dol­goznak, mint ő. Minden műhelyben élénk vita folyt az ipari, illetve a termelési terv elem­zésével kapcsolatban is, mert minden munkás érdeke, hogy időveszteség nélkül dolgozhasson. Ez csakis abban az esetben lehetséges, ha a szükséges anyagokat, meg a féligkész árut Ide­jében kézhez kapják. A műhelyek kö­zös értekezletén a dolgozók meg­egyeztek abban, hogy ezután még na­gyobb gondot fordítanak a műhely ; termelési tervének egyenletes teljesí­tésére, hogy ezáltal megelőzzél^ azo­kat a zavarokat, amelyeket egy műhely lemaradása az egész vállalati terv teljesítésében előidézhet. , / A pénzügyi te*vet is alaposan megvitatták- A hozzászólások azt mu­tatják, hogy az üzem dolgozói nem elégednek meg az eddig elért eredmé­nyekkel, nem akarnak a babérokon pihenni azért, mert az elmúlt évben az akkumulációt, a legfontosabb mu­tatószámot 112 százalékra teljesítet­ték. Ebben az évben fokozottabb gon­dot fordítanak arra, hogy a rendelke­zésükre álló szövetekből minél több' elsőosztályú árut készítsenek. A vál­lalat dolgozói kötelezettséget vállal­tak, hogy a felszabadulás 10. évfor­dulójának tiszteletére az első negyed­évben 103.700 ruhadarabot elsőosztá­lyú minőségben fognak gyártani, ami 36.935 korona megtakarítást jelent. Korabelnyíkova módszerének alkalma­zásával pedig a szabászműhelyben 87.830 korona megtakarítását vállal­ták. A forgalmi eszközök körforgásá­nak meggyorsításával 450.000 koronát takarítanak meg március végéig, amit akkumuláció-többletként adnak az államnak. A műszaki-termelési és pénzügyi terv részletezése során kidolgozták az operatív termelési tervet, a műhelyek tevékenységének rövidebb időszakokra vonatkozó legfontosabb műszaki-gaz­dasági mutatószámait. Köztük a havi, a dekád és a napi termelés ütemter­vét. — A terv azonban csak annyit ér, amennyit teljesítettek belőle — mond­ja Bottka Gyula elvtárs, a merevítő­vászon, pikírozó és vállpárnakészítő osztály vezetője. A terv teljesítesét nemcsak a jó kidolgozás " biztosítja, hanem a teljesítés rendszeres ellenőr­zése és az összes dolgozók bevonása a terv teljesítéséért folyó harcba. Az ellenőrzés és a tervteljesítés biztosí­tásának egyik leghatékonyabb mód­szere az üzemen belüli önálló elszámo­lás (hozraszcsot), melynek segítségé­vel a vállalat összes üzemei és mű­helyei nemcsak teljesítették, hanem túlteljesítették a tervet az elmúlt esztendőben. Az anyagtakarékosság­ban Bottkó elvtárs érte el a legszebb eredményeket, mert mindjárt az ön­álló elszámolás bevezetésétől kezdve a műhelyszámlán kívül megvalósította a személyi számla pontos vezetését is. Alžbeta Mihaliková, a műhely egyik legjobb dolgozója, aki a merevítő vásznat pikírozza varrógépével, már egy éve, hogy egyedül szorgalmasan jegyezgeti számlájára, pontosan min­dennapi tervének teljesítését és az anyagszükségletet, ö is, mint sokan mások, kezdetben felesleges bürokrá­ciának tekintette ezt, nem értette je­lentőségét és összefüggését a terv teljesítésével. Ez azonban csak egy hónapig tartott. Akkor, amikor a har­madik dekád munka- és takarékosság­ban elért eredményeit mérlegelte, felismerte, hogy mi rejlik a .különféle számok mögött, ami gondolkozásra késztette és látta, hogy a személyi számla, az önálló elszámolás az ő érdeke is, az üzem érdeke is, s az igazságos, teljesítmény-minőség és anyagmegtakarítás szerinti jutalma­zást jelenti. Öröm sugárzik arcáról, amikor egész évi számlájáról leolvas­sa nekünk, hogy februárban 8 korona értékű cérnát takarított meg és a megtakarítás összege hónapról-hónap­ra emelkedett. Decemberben már 27.75 korona megtakarítást ért el. Az új esztendőt is jól kezdte, mert az első és második dekádban össze­sen 22.64 koronát takarított meg. — Ki gondolt volna arra, hogy cér­nával is lehet takarékoskodni, anél­kül, hogy az a minőség rovására men­ne — mondja Mihaliková elvtársnő. Pedig egyszerű, nem szakítják el a cérnát, han;m az egyik ruhadarabról átmennek a másikra, ami egész vál­lalati méretben millió méterekre me­nő cérnamegtakarítást jelent évente. Pár lépéssel tovább dolgozik Štefanka Gabriella, eleven mozgású, beszédes fiatal asszony, aki többek kö­zött azt mondja: — Azért takarékoskodunk cérná­val, tűvel és olajjal, hogy olcsóbban termeljünk, többet keressünk és job­ban élhessünk. így beszélnek a műhelyben minden varrógépnél. A műhely dolgozói kö­telezték magukat, hogy a szovjet hadsereg által való felszabadításunk 10. évfordulója tiszteletére mindegyi­kük 60 fillért fog megtakarítani na­ponta. Versenyfelhívásukat elfogadták a többi műhelyek dolgozói is, és ők is kötelezettségvállalást tettek. Jól megy a munka minden műhely­ben, mert az üzemi pártszervezet bizottsága rendszeresen és tervszerű­en irányítja a kommunista és párton­kívüli népnevelők munkáját. Azonkí­vül minden párttagnak van konkrét megbízatása, hogy a párt szava eljus­son minden műhelybe, hogy ne legyen olyan rqpnkás az üzemben, aki ne is­merné pártunk politikáját. Egyike ezeknek a népnevelőknek Jančoh La­jos elvtárs, akit szívesen látnak a munkások maguk között, mert min­den kérdésre, legyen az politikai, vagy gazdasági, kielégítő választ tud adni. Az üzem népnevelői nagy és felelős­ségteljes feladatot teljesítenek azzal, hogy megmagyarázzák a munkások­nak az előttük álló célokat, feladato­kat, és új munkasikerekre ösz­tönzik őket Meggyőződhettünk arról, hogy a népnevelők fáradságát siker • koronázza. Az év első dekád­jában 102.6 százalékra teljesítették tervüket darabszámban, minőségben pedig 100 százalékra. A második de­kádban már 105.6 százalékra teljesí­tették tervüket selejt nélkül, azonkí­vül teljesítik kötelezettségvállalásaikat is minden pontban, minden dekádban. — Kiváló munkával, a terv teljesíté­sével akarjuk megünnepelni a felsza­badulás 10. évfordulóját — mondja Petrik János elvtárs, a szabászmű­hely legjobb munkása. Erdősi Ede. A dolgozók szolgálatában A kassai jár4si Ipari Kombinátnak kilencvenhét munkahelye van. Műkö­dési területe a cukrászdák, a jéggyár, a szíkvízüzem, a cipészet, a lakások és házak karbantartásához szükséges kü­lönféle üzemek. Cséri Ernő elvtárs, a kombinát igaz­gatója, a kombinát irányításában első feladatnak tartja a párt és a kormány határozatát érvényesíteni. Minőségben, kivitelben mindig jobbat nyújtani. A kombinát egyik legfontosabb ága­zata a cukrászat. Ennek melléküzeme a mézeskalács- és ostyakészítő osz­tály. 14 cukrászdájuk van a város különböző részein. Decemberben na­ponként 12.000 süteményt és 1686 csé­sze feketekávét szolgáltattak ki a cuk­rászdák. A forgalom emelkedését bi­zonyítja, hogy míg 1953-ban naponta 4—5000 süteményt adtak el, addig ma ennek a mennyiségnek háromszorosát adják el. A kombinát vezetősége az eredményekkel még mindig nincs meg­elégedve, és hogy a forgalom további emelkedését elősegítse, a cukrászdák­ban tíz újfajta vajas süteményt vezet­tek be, amit rövid időn belül még más tíz új készítmény fog követni. A dol­gozók még jobb kiszolgálására a város külső részein májusig még öt cuk­rászdát nyitnak. A kiszolgáló személy­zetet rendszeresen iskolázzák, hogy elnyerjék a fogyasztók teljes megelé­gedését. Jelen Zoltán elvtárs, az élel­mezési ágazat vezetője célul tűzte ki a legmagasabb nívó elérését a cukrász­dákban. A szabó-, szűcs- és cipészüzemek közvetlenül a fogyasztókat szolgálják ki.' A szabóságok december hóban 600 férfi és női ruhát készítettek mérték szerint. Újításként bevezetik az ú. n. konfekciós szabóságot, melynek ren­deltetése, hogy ruhákat készítsenek olyan testalkatú vevőknek, akik készruhákat nem vásárolhatnak. Ezek a ruhák nem kerülnek többe, mint a készen vásároltak. A cipészüzem a javításokon kívül azok szükségleteit elégíti ki, akik ké­szen vett cipőket nem tudnak viselni. Kassay István elvtárs, a műszaki vezető büszkesége, hogy a különféle hulladékokat hasznosítani tudják. Hat asztalosüzem fahulladékaiból a hete­dik különféle dísztárgyakat készít, va­lamint zsámolyokat, ruhaállványokat, fényképkereteket és más praktikus dolgokat. A hét asztalosüzem hason­líthatatlanul többet termel, mint a hábőrú előtti 120 asztalosműhely, mely a városban dolgozott. Nagyon kedvel­tek az általuk készített konyhaberen­dezések, melyek iránt olyan nagy az érdeklődés és a kereslet, hogy soha nem tudnak belőlük eleget készíteni. A kombinát kerámiaüzeme által készí­tett dísztárgyak a köztársaságban jó nevet szereztek a kassai készítmények­nek. Most kezdik nagyobb mértékben készíteni az ú. n. kvádereket. Egy ilyen kváder kilenc téglát pótol. Föld­s/íntes épületek és családi házak épí­tésénél nagyon jól beváltak. Vas mér­nök elvtárs, a počkaji fűrésztelep ve­zetője, fontos újítást vezetett be a kváder gyártásánál. Eddig értéktelen hulladékok felhasználásával az előírá­sos nyolc kg cement helyett — kvá­derenként — csak 5 kg-ot használ fel, anélkül, hogy a megtakarított cement mennyiség a minőség rovására menne. A mindjobban szélesedő családi ház­építési akcióhoz a kombinát ajtó- és ablakrámák készítésével játul hozzá. A hulladékok hasznosításával 37 kü­lönféle szükségleti cikket készítenek. Például bőrhulladékokból óraszíjat, üveghulladékokból kis tükröket és sok más hasonlót, amivel a kombinát nagy megtakarítást ér el. Az 1953. évi bra­tislavai kiállításon a hulladékokból ké­szült cikkekkel elismerést nyertek. Vak munkásokat is foglalkoztat a kombinát kosárfonásra és kefekészí­tésre. A vakok mindannyian rokkant­sági járadékot kapnak, emellett azon­ban a termelésben is részt vesznek. A rádiőjavítő-üzemben nagy forgalmat bonyolítanak le és sok bosszúságtól kímélik meg a rádióvevők tulajdono­sait, mert nagy szakavatottsággal hoz­zák rendbe a még régi típusú gépeket is. A kombinát vezetősége azonban az eddigi eredményekkel nincs megelé­gedve és véleménye szerint munká­jukban még nagyon sok javítani való van. Remélik, hogy a hibákat a közel­jövőben ki tudják küszöbölni. Hiányol­ják, hogy a javítási munkálatoknál az árak még magasak. Ezen csak az ön­költség csökkentésével és a termelé­kenység emelésével tudnak segíteni. Folyamatban van a be nemi vált alkal­mazottak kicserélése. Már van is rá példa, hogy a vezető kicserélésével a termelés minőségben . és mennyiségben előnyösen megváltozott az egyik osz­tályon. A kombinát igazgatósága jól tudja, hogy a közszolgáltatások fontos tényezőt képeznek a dolgozók életé­ben. Ezért helyeznek nagy súlyt arra, hogy az egyéni megbízókat és meg­rendelőket jól kiszolgálják. Természe­tes, hogy azért előfordulnak hibák os jogos ^ panaszok is. Ezeket minden egyes esetben felülvizsgálják és amennyiben helytállók, igyekeznek raj­tuk javítani. Fontos munkát végez az üzemi párt­szervezet, amely arra buzdítja a párt­tagokat, hogy példásan végezzék mun­kájukat. A jó pártszervezeti munka eredményének lehet tulajdonítani, hogy 140 dolgozó vállalta május 9-ig, hogy egyenként 13 óra társadalmi munkát fognak végezni Kassa szépítésére. Stein Jenő Pártunk és kormányunk politikája arra összpontosul, hogy a dolgozók életszínvonala állandóan emelkedjék. A dolgozók anyagi és kulturális szük­ségletei legjobban csak úgy biztosít­hatók, ha biztosítjuk a munkaterme­lékenység fokozását, az állami terv egyöntetű és gazdaságos túlteljesíté­sét, ha jobban és olcsóbban fogunk termelni. A kollektív szerződés első szakasza éppen azt célozza, hogy az állami terv feladatainak teljesítését biztosítsuk, hogy jobb minőségű gyártmányt ké­szítsünk és az önköltséget állandóan csökkentsük. Ezért ez a szakasz a legfontosabb, mert csakis a terv egyenletes teljesítése az összes mu­tatókban biztosíthatja a kötelezettsé­gek teljesítését azokban a szaka­szokban, amelyek az ember iránti gon­doskodás javítását célozzák. Az első szakasz alapját azök a kö­telezettségek képezik, amelyek bizto­sítják a teljesítést és azokban a mu­tatókban, ahol ez célszerűnek mutat­kozik, a terv feladatainak túlteljesí­tését is. Mire kell összpontosítanunk a figyelmet a kötelezettségeknél? Ipa­ri üzemekben a döntő fontosságú megrendelések idejében való teljesíté­sére, s külföldnek, a mezőgazdaság­nak, a bányáknak, kohóknak, a villa­mosműveknek és a szállító vállalatok­nak teljesítendő szállítások meggyor­sítására, valamint a közszükségleti cikkek póttermelésének biztosítására kiváló minőség elérése mellett. Az építészetben a megszabott határidő­ket elsősorban a gépesítés beveze­tésével és az építési munkálatok ide­jében való előkészítésével gyorsítjuk s rövidítjük meg és ezzel biztosít­juk a lakásépítés tervteljesítését. A közlekedésben a be- és kirakodás egyenletes teljesítésére, valamint az u ti-trafikon betartására összponto­sítjuk -figyelmünket. A kereskedelem­A kollektív szerződés legfontosabb szakaszai ben az első feladat a kiskereskedelmi forgalom tervének teljesítése és az eladás színvonalának javítása. A me­zőgazdaságban a legfontosabb feladat a növényi és állatenyésztési terme­lés tervének biztosítása és túltelje­sítése, az agrotechnikai határidők be­tartása és .a hektárhozamok emelése. A helyi ipaPban a termelés és a szol­gálatok tervének teljesítése, a lakos­ságnak nyújtott szolgálatok fokozá­sa és minőségük javítása. A technikai-termelési és pénzügyi tervekkel egyidejűleg a műszaki-szer­vezési intézkedéseket is összeállítot­tuk. Ezen intézkedések tervébe bele­foglaltuk a dolgozóknak összes meg­valósítható terveit, melyek arra irá­nyulnak, hogy az eddigi hiányokat ki­küszöböljük és a termelés technikáját és szervezését javítsuk. A műszaki­szervezési intézkedések terve, melyet JZ összes munkások, technikusok és egyéb dolgozók közreműködésével állí­tottak. össze, elválaszthatatlan részét képezi a kollektív szerződésnek. Min­den dolgozó egész éven át állandóan ellenőrizheti, hogy az üzem vezetősé­ge hogyan teljesíti a technikai-szer­vezési intézkedések tervét' és hogyan teremti meg az állami tervnek min­den műhelyben és minden munka­helyen való teljesítéséhez és túltelje­sítéséhez a szükséges előfeltétele­ket. Hogy az üzem dolgozóinak egész kollektívája teljesíthesse kötelezett­ségeit, szükséges, hogy az üzem ve­zetősége ehhez megteremtsék a ked­vező feltételeket. A siker alapja a terv teljesítésénél a munka jó megszerve­zése, a terv szétírása az egyes mű­helyekre és munkahelyekre úgy, hogy minden munkás részletesen ismerje a legközelebbi időszakra szóló felada­tait és hogy minden munkásnak mun­kahelyén elő legyen készítve az anyag, a szerszám és a segédeszközök. F.zért szükséges, hogy az' üzem ve­zetősége kötelezze magét, hogy ilyen feltételeket teremt, mindjárt a kol­lektív szerződés első szakaszában. Ezeknek a kötelezettségeknek a telje­sítésével a gazdasági dolgozók meg­teremtik a szocialista verseny kibon­takozásának legjobb előfeltételeit, A verseny leghatásosabb formája az egyesek és a csoportok kölcsönös versenye a műhelyekben és a részle­geken. A szakszervezetek funkcioná­riusainak minden üzemben meg kell szervezniük a szakma legjobb dolgo­zója cím elérésére irányuló versenyt, valamint a legjobb munkacsoport, a legjobb műhely címének eléréséért folyó versenyt. Biztosítani kell azt, hogy egy dolgozó se akadjon, akinek ne volna szocialista kötelezettsége a terv teljesítését illetőleg, amellett ál­landóan ellenőrizni kell a kötelezett­ségek teljesítését és rendszeresen ki kell értékelni a legjobb dolgozók és kollektívák munkáját. A szakszerve­zetek kötelezettségeinek elsősorban a szocialista munkaversenynek a mun­kahelyeken való helyes megszerve­zésére kell irányulniok. A dolgozóknak a termelés irányítá­sában való részvétele a leghatásosab­ban a termelési értekezleteken nyilat­kozik meg, amelyeket a szakszervezet szervez. Az üzem vezetősége és az összes dolgozók részvételével az érte­kezleteken megtárgyalják a termelés összes problémáit, a műszaki-szerve­zési intézkedések javaslatait; a dol­gozók a tanácskozásokon megismer­kednek a munkahelyek feladataival, értékelik a felajánlások teljesítését, stb. A termelési értekezleten a dolgo zók által előterjesztett javaslatokat jegyzőkönyvbe veszik annak a meg jelölésével, ki felelős teljesítésükért. A kollektív szerződés első szakaszá bar : az üzem vezetősége kötelezettsé geket vállal, amelyekkel biztosítja kép­viselőinek részvételét a termelési ér tekezleteken és a dolgozók javasla tainak megvalósítását. A szakszerve­zet kötelezettségeket vállal a terme­lési értekezletek rendszeres össze­hívására és azokon az összes dolgo­zók részvételének biztosítására. Az adott feladatok sikeres teljesí­tése szempontjából döntő jelentősége van az új munkamódszerek és a je­lentős újítójavaslatok tervszerű beve­zetésének és terjesztésének. A kol­lektív szerződésben az üzem vezető­sége kötelezettséget vállal, amely biz-­tosítja az újítómozgalom kedvező feltételeinek megteremtését. Jelentős figyelmet kell szentelni az üzemen belüli önálló elszámolás rend­szere bevezetésének és annak, hogy ehhez megteremtsék az összes szer­vezési feltételeket, hogy a dolgozók e rendszer jelentőségével megismer­kedjenek és bevezessék a személyi megtakarítási számlát. A technikát é.i a munkaszervezést javító jelen­tós intézkedés az üzemeknen az üze­mi kollektíva kapcsolatainak kiépítése a tudományos és kutató intézetekkel. Jó kollektív szerződés összeállítása szervezett munkát és rendes előké­születet igényel. Alapul szolgálnak er­re a minisztériumnak és a szakszer­vezetek központi bizottságának irány­vonalai, valamint a múlt évi kollektív szerződés teljesítéséből eredő tapasz­talatok. Mindezen munkák szervező központjai az üzemi és műhelybizőtt­ságok. A kollektív szerződés első sza­kaszának kidolgozásánál fontos sze­repet játszik a termelési bizottság, va­lamint a feltaláló- és újítómozgalom bizottsága. E bizottságok ellenőrzik a kollektív , szerződés múlt évi teljesí­tését és erről jelentést tesznek a műhely vagy üzemi bizottságnak. A bizottságok az új kollektív szerződés előkészítésének idejében az aktivisták, a bizottságok tagjai és a szakaszbi­zaimiak részvételével, valamint az üzem vezetősége dolgozóinak közre­működésével összeállítják az új kol­lektív szerződés első szakaszának ja­vaslatát. A bizottság gondoskodik ar­ról, hogy az üzem vezetősége a ter­melés feladatait idejében szétírja az egyes munkahelyekre és segíti a dol­gozókat a szocialista kötelezettségek vállalásánál. A kollektív szerződés el­ső, szakasza javaslatának a munkahe­lyen való megtárgyalása után a bi­zottság a javaslatok és hozzászólások alapján a többi bizottságok tagjaival és az üzemi tanács funkcionáriusaival egyetemben összeállítja az új kollek­tív szerződést, melyet az üzem a leg­közelebbi taggyűlésen megtárgyal és jóváhagy. Üzemeinknek az 1955. évre szóló kollektív szerződések összeállításából eredő tapasztalatai szerint ahhoz, hogy a kollektív szerződést helyesen állítsák össze, a funkcionáriAok, a műhely- és üzemi tanácsok egyes bi­zottságai tagjainak széleskörű aktívá­ját kell felhasználni. A szakszervezet összes tagjainak részt kell venniök<a kollektív szerződés előkészítésében és összeállításában. Az ilyen előkészítés biztosítja azt, hogy a kollektív szer­ződés az üzemi szakszervezet műkö­désének valóban egész évi program­jává lesz. Josef Provaznik, a Központi Szakszervezeti Ta­nács termelési osztályának ve­zetője.

Next

/
Thumbnails
Contents