Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-27 / 50. szám, vasárnap

\ 1955. február 27. UJS7Q Az ENSz lefegyverzési albizottságának ülése Február 25-én Londonban megkezdődött az ENSz lefegyverzési albizott ságának ülése. / Elsőnek Nutting, Nagy-Britannia képviselője beszélt. Véget ért Bangkokban a SEATO konferenciája Bangkokban véget ért a SEATO (délkelet-ázsiai katonai tömb) tagjainak konferenciája. A konferencia résztvevői úgy döntöttek, hogy Bangkokot választják a SEATO titkárságának állandó székhelyéül, amelyet olyan céllal szerveztek, hogy a SEATO üléseinek Időközében összhangba hozza Ázsiában a katonai Intézkedéseket. Három bizottság létrehozását határozták el: katonai, gazdasági és felforgató tevékenység elleni harc bizottságát. Az utóbbit az ázsiai országok nemzeti felszabadító mozgalmai ellen. SajtójelentéSek szerint Dulles és Eden között jelentős nézeteltérések támadtak az alábbi kérdésekben: A SEATO bekapcsolása az amerikai „stratégiai rendszerbe" a Távol-Keleten és a „nemzetközi fegyveres erők részvételére Queomy- és Macu-szigeiek védelmében" (vagyis Kína ellen irá nuló agresszióban), továbbá a liszinmani és a Csangkajsek-rendszc SEATO-ba való felvételére vonatkozólag, ahogy azt az USA kívánta. Ha valaki elismeri Kínát, el kell ismernie, hogy Tajvan Kína része A delhi rádió közölte, hogy Nehru indiai miniszterelnök február 25-én az indiai parlament népi kamarájában beszédet mondott, amelyben foglalkozott az ázsiai kérdésekkel. Nehru kifejtette, hogy igen sok nehézség, amelyet a világ most érez, abból ered, hogy egyes emberek Ázsiára még a régi módon néznek és nem értik az ázsiai problémákat. Ha valaki elismeri Kínát, akkor logikus, hogy el kell ismernie, hogy Formóza (Tajvan) szigete Kínához tartozik. Nehru kijelentette, hogy Quemoy- és Macu-szigetek szintén Kína elszakíthatatlan része. A csangkajsekistáknak el kell hagyniuk ezeket a szigeteket. Kijelentette továbbá, hogy a katonai paktumok és tömbök ellen van. A közelgő ázsiai és afrikai konferenciával kapcsolatban Nehru kijelentette, hogy az összes meghívott országok részt vesznek rajta. W. Churchill nyilatkozata A brit sajtóban és politikai körökben élénk vita folyik azokról a „komoly ellentétekről", amelyek — mint a „Daily Express" és más újságok írják. az USA és a brit kormány között támadtak a Tajvan térségében előállott kérdésben. Az ellentétekről szóló híreknek az a tény szolgál alapul, hogy az angol kormány — bár támogatja a távolkeleti amerikai politikát — nem hagyhatja figyelmen kívül a széles angol tömegek elutasító magatartását, a Tajvan térségében történő akciókkal kapcsolatban. Az országban széles tiltakozó mozgalom kezdődött a távol-keleti amerikai agresszió ellen. Az alsóházban elhangzott interpellációkra W. Churchill kijelentette, hogy „szó sem lehet arról, hogy Nagy-Britanniát bevonják a kommunista Kína partvidéke közelében levő szigetek katonai védelmébe." (Quemoy és Macu-szigetek). Churchill a továbbiakban megkísérelte megmagyarázni Tajvan-szigetének az amerikaiak által való meghódítását és azt a módot ahogy támogatják a csangkajsekistákat. A labour-párt végrehajtó bizottsága határozatot fogadott el, amelyben felhívja az angol kormányt, „világítsa meg az USA kormányának, hogy nem számíthat Nagy-Britannia részéről S3,.m;féle segítségre a partvidék! sziycek elleni akcióval kapcsolatban." A lyilatkozat hangsúlyozza, „a távo'kr'etl helyzet megoldásának érdekében szükséges, hogv Peking képviselői az ENSz-ben üljenek." A bonni parlament február 24-i délutáni és esti vitája Aki ragaszkodik a párizsi egyezmények ratifikálásához, állást foglal a német nép többségének akaratával szemben Az ADN sajtóiroda jelentése szerint Wehner 'szociáldemokrata képviselő a bonni parlamentben február 24-én elhangzott tartalmas beszédében rámutatott arra, hogy nem lehet állandóan mellőzni a Szovjetunió javaslatait a német kérdés megoldásában. Wehner képviselő továbbá figyelmeztetett arra, hogy a Németország egyesítésére vonatkozó négyhatalmi tárgyalás a párizsi egyezmények ratifikálása után tárgytalanná válik. Javasolta, hogy az egységes Németországot vonják be az ENSz keretében alakult biztonsági rendszerbe, mert egyébként a Németország mindkét része közötti mai övezeti határ államhatárrá válna, ami pedig egyáltalán nem felel meg a német nép érdekelnek. A német nép számára jelenleg a legfontosabb kérdés az ország mielőbbi egyesítése. Wehner után von Merkatz képviselő emelkedett szólásra, aki az új fasiszta német párt nevében Adenauer politikájának mintaképül a bismarcki vér és vas" politikáját tüntette fel Merkatz a szociáldemokrata képviselők zajos tüntetése közepette kijelentette, hogy „nem volna olyan rossz, ha a mai övezeti határ helyett Németországot államhatár választaná ketté". A szabad demokrata párt nevében Euler képviselő sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy tavaly kudarcot szenvedett az ún. „európai védelmi közösség" és hozzáfűzte, hogy ha Németországnak már két év óta megvolnának a hadosztályai, az ország újbóli egyesítése ma más stádiumban állna. Euler hangsúlyozta, hogy, a Nyugatnak olyan helyzetet kell teremtenie, amely a Keletet engedékenységre bírná. Lemmer, az adenaueri kereszténydemokrata unió képviselője, ugyancsak védelmezte a Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló Adenauer-politikát. Szót emelt még Seiboth, az sznémet tömb nevében, valamint Sabel, a kereszténydemokrata unió képviselője. A bonni parlament február 24-i esti vitájának utolsó szónokai Brendt, nyugatberlini szociáldemokrata, .Hansen, bonni szociáldemokrata és Straus kereszténydemokrata unióbeli képviselők voltak. Február 25-én a bonni parlament folytatta a páriziy katonai egyezmények ratifikálásáról szóló vitát. A csütörtöki üléstől eltérően, a pénteki ülés kezdete viharos volt. H. Wehner, szociáldemokrata képviselő, parlamenti csoportjának nevében javaslatot terjesztett elő, hogy a párizsi egyezmények második és harmadik olvasását vegyék le a szövetségi parlament tárgysorozatáról, és hogy a szövetségi parlament tárgyalja meg Németország egyesítésének kérdését. Wehner a reakciós többség képviselőihez, Adenauer híveihez fordulva, kijelentette, hogy az, aki ragaszkodik a párizsi egyezmények ratifikálásához, állást foglal a német nép többségének akaratával szemben, mert a nép követeli a Németország egységéről szóló tárgyalás lefolytatását a párizsi egyezmények ratifikálása előtt. Hivatkozott a nyugatnémet közvéleménykutatő intézet adataira, amelyekből vidéki egyezmény alaphatározatainak bonni és párizsi magyarázata között az eltérés még mindig fennáll. A Saar-vidéki egyezmény elemzésének alapján Mommer rámutatott arra. hogy ennek az okmánynak több pontja ellenkezik a nyugatnémet alkotmánnyal. Ezért a Saar-vidékl egyezmény még akkor is érvénytelen lesz, hogyha a kitűnik, hogv a megkérdezett személyek 5fi százaléka arra szavazott, hogv meg kell tartani a tárgyalásokat a párizsi egyezmények ratifikálása előtt. Kissinger, a kereszténydemokrata unió képviselője, felhívta a képviselőket, hogy utasítsák el Németország szociáldemokrata pártja parlamenti csoportjának javaslatát. A szövetségi parlament reakciós többsége Németország szociáldemokrata pártja javaslatát elutasította. A tárgyalást a bonni parlament a második olvasásban folytatja. Kather, az össznémet blokk képviselője és Manteufel-Szöge, a keresztény unió kéyviselője a revansista politika mellett szólaltak fel. Kather például a valóságban a Szudétavldék, valamint az Oder-Neisse-n túli területek megszállását követelte. Kather bejelentette, hogy az össznémet blokk fenntartás nélkül jóváhagyja a párizsi egyezmények minden részletét, kivéve a Saar-egyezményt. Bírálta az Adenauer-kormányt és kénytelen volt beismerni, hogy a szövetségi kormány nyilatkozata a német kérdésről a valóságban deklaratív. Manteufel-Szöge, a kereszténydemokrata unió képviselője védelembe vette Adenauer háborús politikáját és az „európai új rend" hitleri szavaival érvelt. Lenznek, a CDU parlamenti csoportja képviselőjének beszédével kezdte meg a bonni parlament a Saar-vidéki egyezmény vitáját, amely ellen állást foglalt a képviselők egész sora. Ezután K. Mommer, a Saar-vidéki kérdés szociáldemokrata szakértője tartott nagy beszédet. Rámutatott arra, hogy Adenauer már a párizsi egyezmények első olvasásánál azt ígérte, hogy kiküszöböli a francia és nyugatnémet magyarázatok között mutatkozó eltérést a Saar-vidéki egyezményre vonatkozólag K. Mommer hangsúlyozta, hogy Adenauer ezt az ígéretét nem tartotta be. A Saarszövetségl parlament jóváhagyja. Mommer továbbá hangsúlyozta, hogy a Saar-vidéki egyezménnyel megvették Franciaország hozzájárulását Nyugat-Németország felfegyverzéséhez. Parlamenti csoportjának és a szabad demokratikus párt képviselőinek viharos tapsa közepette Mommer felszólította a képviselőket, hogy a Saarvidéki egyezményt utasítsák el. Viharos hatást keltett a bonni parlamentben Beckernek, a szabad demokrata párt képviselőjének beszéde, áki kijelentette, hogy a Saar-vidéki statútum, amit Adenauer Párizsban aláírt, a Saar-vidék elszakítását jelenti Németországtól. Hangsúlyozta, hogy a Saar-vidéknek Németországtól való elszakítása ellen nemcsak az ő pártja tiltakozik, hanem állást foglalt ellene nemrégiben a kereszténydemokrata unió Is. Becker beszéde után Adenauer kancellár emelkedett szólásra, aki Becker kijelentéseit „meg nem engedhetőnek" és olyannak minősítette, amelyek ártanak a bonni kormánynak Adenauer azonban beszédében egyáltalán nem hozott fel olyan indokolást, amellyel megdöntötte volna Beckernek és a Saar-vidéki egyezmény többi ellenzőjének Indokolását. A kancellár durva támadásokkal igyekezett palástolni gyengeségét és a Saar-vidéki egyezmény védelmére régi indokait hozta fel. A kérdést olyan megvilágításba akarta állítani, mintha ez az egyezmény nem jelentené a Saar-vidék elszakítását Németországtól. A Szakszervezeti Világszövetség felhívása a világ asszonyaihoz A Nemzetközi Nőnap közeledtével a Szakszervezeti Világszövetség felhívást intézett a világ asszonyaihoz, amelyben többek között a következőket mondja: A szakszervezetek igen jól tudják, hogy a nők részvétele igen fontos a jobb életért, a jó munkafeltételekért, a szakszervezeti jogokért, a demokratikus szabadságért és abbékéért folytatott harcban. A dolgozókat nagy veszély fenyegeti. Európában ez a veszély Nyugat-Németország újrafelfegyverzésében rejlik. Ázsiában ez az imperialistáknak Kína elleni provokációiban jut kifejezésre. A világot az atomháború fenyegeti. Ez ellen a veszély ellen harcba szállnak a népek az egész világon. A török—iraki katonai szerződést aláírták Február 24-én, csütörtökön az éjjeli órákban aláírták Bagdadban a törökiraki katonai szerződést. Irak így az Arab Liga tagállamai többségének határozata ellenére belépett az agreszszív szövetségek rendszerébe, amely az USA imperialistáinak ellenőrzése alatt áll. Az iraki nép, az arab államok közvéleménye elitélte Nuri Said iraki miniszterelnök politikáját, amely elősegíti az imperialisták helyzetének erősödését a Közel-Keleten. Ez a tiltakozás megmutatkozott igen sok, a török-iraki katonai szerződés ellen irányuló tüntetésben is, mind Irakban, mind a Közel-Kelet országaiban. « » » A nyugatnémet rádió jelentése szerint az amerikai uralkodó körök a LÖrök-iraki szerződést, amely része a török-pakisztáni szerződésnek, nagy örömmel fogadták. NÉHÁNY SORBAN Vita az olasz szenátusban az olasz egyezmények

ről Olaszország függetlenségét és egységét fenyegetik a párizsi egyezmények Február 24-én este megkezdte az olasz szenátus a párizsi egyezmények ratifikációjának vitáját. Ezt a törvényjavaslatot két hónappal azelőtt fogadták eL a képviselőházban. Elsőnek a vitában Ambrogio Donini kommunista képviselő szólalt fel, aki kijelentette, hogy bizonyos hangok a nyugat-európai unió" védelmi jellegéről egészen hamisak. Olaszország függetlenségét és egységét — jelentette ki Donini — éppen a párizsi egyezmények fenyegetik, melyek elfogadása az országot konfliktusokba sodorhatja, amelyeket esetleg a „nyugat-európai unió" egyik tagállama iáé? elő. Az „unió" agresszív céljai olyan világosak. hogy a kormány nem merte parlament elé terjeszteni mind a 33 Londonban és Párizsban aláirt doki/ mentumot. A tárgyalásokon csupán lu dokumentumot terjesztett elő. A párizsi egyezmények — folytatta továbbiakban Donini — nem teszik ehetővé Nyugat-Németország fegyverkezésének semmilyen tényleges ellenőrzését, mivel ezt a felfegyverzés az Egyesült Államok fogja elvégezni, amely nem titkolja, hogy egy új Wehrmachtot akar felállítani, amely európai agresszív tervei eszköze lesz. , Több szónok beszédének elhangzása után a vitát a szenátusban tovább folytatják. Az ANSA hírügynökség jelentése szerint február 24-én a szenátus épülete előtt tiltakozó demonstráció volt a párizsi egyezmények és a német militarizmus ellen. A rendőrség szétszórta a tüntetőket és néhányat letartóztatott. A L'HUMANITÉ elmü lap jelentése szerint a toulousei S. N. C. A. E. re pülőgépgyár alkalmazottai február 24 én 24 órás sztrájkot kezdtek. A sztrájkot a CGT, az FO, a CFTC szakszervezetek együttesen szervezték és mintegy 4000 munkás, technikus és hivatalnok vett benne részt. A sztrájkot tiltakozásul rendezték a megtagadott béremelés miatt. A SVÉD BÉKEVÉDÖK bizottsága elhatározta, hogy március 1-én kezdik a Béke-Vílágtanács bécsi felhívására az aláírásgyűjtési mozgalmat. A svéd békevédök bizottsága ebből az alkalomból felhívást intézett az összes szervezetekhez és a svéd néphez. FEBRUÁR 25-ÉN, pénteken több mint 500 000 Saar-vidéki munkás 24 órás általános sztrájkot kezdett. A Saar-vidéki egységes szakszervezeti bizottság tiltakozósztrájkra szólította fel a fémmunkásokat, mivel a bérmegállapítő bizottság február 21-től nem ismerte el a magasabb béreket. A sztrájknak további oka, hogy rendőri intézkedéseket foganatosítottak a csütörtöki tüntetések miatt. AZ UNITED PRESS hírügynökség tajpechi jelentése szerint február 25én befejeződött a csangkajsekista katonaság „evakuációja" Nancsiszan-szigetéröl, amely 25 mérföldre fekszik a kínai partvidéktől. Ä japán nép önálló, független politikát követel A tokiói rádió jelentése szerint Soicsi Kasuga, a Japán Kommunista Párt központi szervének vezetője kijelentette február 24-én elhangzott választás előtti beszédében: az USAval kötött szerződéssel a Josida-kormánv országunkat alárendelte Amerika érdekeinek. Az USA beavatkozik a belügyekbe és nyomást gyakorol a po1.tikára, a nemzetgazdaságra, a kultúrára és a japán nép életének minién területére Az Egyesült Államok célul tűzte ki az ázsiai országok elleni agressziót különösen a Kína ellenit, étJapánt katonai támaszponttá tette. Nemcsak elveszik gyakorlótereik síémára a földművesek földjeit, hanem követelik Japán felfegyverzését, ÍTIÍ nehéz katonai kiadásokat jelent -;s megtiltják a kereskedelmet Kínaval és a Szovjetunióval. A Japán Kommunista Párt — mondotta Kasuga — teljes erejéből a Josida-kormány politikája ellen küzdött A kommunista párt követelte és továbbra is követeli az Amerikától független politikát, az önállóság politikáját. Ezt kívánja az egész japán nép is. A PRESS ASSOC1ATION hírügynökség jelentése szerint a Labour-párt parlamenti csoportjának február 24-i ülésén határozatot fogadtak el, melynek értelmében újra visszafogadják a parlamenti csoportba azt a-hat labourpárti képviselőt, akik az alsóházban a párizsi egyezmények ellen szavaztak. A hírügynökség megjegyzi, hogy politikai megfigyelők véleménye szerint ez a határozat Nyugat-Németország remilitarizációja ellenzőinek nagy győzelmét jelenti a Labour-pártban. A MAGYAR BÉKEVÉDŐK az ország minden megyéjében nagy előkészületeket tesznek a magyar békevédők IV. kongresszusára, amely február 26—27e között zajlik le Budapesten. A nagygyűlésen több mint 1000 küldött vesz részt a lakosság minden rétegéből, akik a dolgozók millióinak nevében támogatják a Béke-Világtanács határozatát az atombomba betiltására és NyugatNémetország újrafelfegyverzése ellen. A FRANCÉ PRESS hírügynökség damaszkuszi jelentése közölte, hogy a kormánynyilatkozattal kapcsolatos vitában a szíriai parlament február 24én bizalmat szavazott Sabri Assali kormányának. A kormánynyilatkozatban hangsúlyozzák, hogy a kormány ellene van a katonai tömbökben való részvételnek és elítéli a február 24-én Bagdadban aláírt török-iraki paktumot. A KOREAI központi sajtóiroda keszoni tudósítója jelenti, hogy Li Szan Cso hadtesttábornok, a fegyverszüneti bizottságban levő koreai-kínai küldöttség vezetője, a Koreában tartózkodó ellenőrző bizottságnak levelet küldött, amelyben kéri, hogy küldjenek egy semleges ellenőrző csoportot, hogy kivizsgálja az amerikai félnek a fegyverszüneti egyezmény megsértését bizonyító cselekedeteit. A levélben hangsúlyozzák, hogy 1953. június 27-e után j az Egyesült Nemzetek Szervezetének katonaság:-' megszegte a fegyverszüneti feltételeket v Dél-Koreábs igen nag: mennyiségű hadianyagot szállított a délkoreai haderők számára. I