Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-20 / 44. szám, vasárnap

1955. február 20. mszo 5 Néhány példával mutattam rá élenjáró szövetkezeteink munkájának eredményeire. Ezek a példák azonban meggyőzően bizonyítják, hogy a meMa már nem kevés olyan szövetkezetünk van, amelybe habozás nélkül belépne minden egyénileg gazdálkodó paraszt. A parasztok a szövetkezetek minden kezdeti fogyatékossága és nehézsége ellenére világosan látják, milyen eredményeket hoz a szövetkezeti nagytermelés, látják a legtöbb szövetkezet tagságának emelkedő életszínvonalát. Már pedig minden kis- és középparasztnak az a törekvése,. hogy többet termeljen, hogy me-gjavítsa családjának életszínvonalát. Néhány virágzó egységes földművesszövetkezetben helytelen nézetek érvényesülnek a kis- és középparasztok belépési nyilatkozatainak elbírálásánál. A szövetkezeti tagok azt mondják: „Kezdetben jöttetek volna, most, amikor már túljutottunk a nehezén, mindenki szívesen beülne a készbe..." Szövetkezeteink minden tagjának meg kell magyaráznunk, hogy nekik, mint a szocialista falu építése úttörőinek az az érdekük és kötelességük, hogy - valamennyi kisés középparasztot megnyerjenek a szövetkezetnek. Feladatunk nemcsak az, hogy új tagokat szerezzünk, hanem, hogy visszaszerezzük a szövetzőgazdasági termelés gyarapítása és bclterjesebbé tétele a szövetkezet gazdasági felvirágzásának első és legfontosabb előfeltétele. kezetnek azokat a tagokat is, akik átmenetileg kiléptek. Külön figyelmet és gondot kell fordítani arra, hogy a kisebbségi egységes földmüvesszövetkezeteknek megnyerjük a kis- és középparasztokat és így a tagság kibővítésével, a földterület kiszélesítésével megteremtsük e szövetkezetekben is a további fejlődés kedvező előfeltételeit. A legfontosabb, hogy megnyerjük a szövetkezetnek a középparasztot, falvaink döntő tényezőjét. Ne feledjük, hogy a parasztok nem térhetnek át egyszerre a mezőgazdasági szövetkezeti nagytermelésre., Az átmenet megkönnyítése érdekében fel kell használni a szövetkezeti együttműködés kezdeti formáját és ennek révén kell fokozatosan megtanítani az egyénileg gazdálkodó parasztokat a közös munkára. A földművelésügyi miniszter rámutatott arra, hogy fontos továbbá a fiatalok megnyerése szövetkezeteink számára és a CsKP X. kongresszusának irányelvei értelmében a mezőgazdasági munka számára új erőket kell megnyerni a falvakon lakó ipari dolgozók soraiból. Pártunk és kormányunk tudja, hogy egységes fölaművesszövetkezeteink nem csekély akadályokat és nehézségeket kénytelenek leküzdeni, amelyek elégtelen termelési és szervezési tapaszta'- ikból eredr.'k. Pártunk és kormányunk kezdettől fogva nagy anyagi támogatásban részesíti egységes földművesszövetkezeteinket, hogy legyőzhessenek minden kezdeti nehézséget és lényegesen növelhessék a termelést. Az állam már a szövetkezet megalakításánál ingyenes műszaki segítséget biztosít a tagosításnál, a közös istállók építésénél. Az EFSz-ek 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatják a műtrágyát, kedvezményes áron kapják a vetőmagot és a veteményeket is. Az állam részéről fontos támogatást jelentenek az igen előnyös beruházási és üzemi hitelek évi 5 százalékos törlesztésre. A szövetkezeti tagok szakképzettségének gyarapítására az állam iskolákat és tanfolyamokat szervez, a szervezési okokból lemaradó egységes földmüvesszövetkezeteknek könyvelőket és más szakkádereket küld segítségére és hozzájárul fizetésükhöz is, aszerint, hogy milyen anyagi lehetőségei vannak a szövetkezetnek. A legfontosabb eszköz, amellyel államunk a földművesszövetkezetek és egész mezőgazdaságunk segítségére siet, — a gép- és traktorállomások. Gépállomások nélkül nem létezhetnének az EFSz-ek. Hála a Szovjetunió testvéri segítségének és nehéziparunk fejlődésének, évről évre ' gyarapodik gép- és traktorállomásainak felszerelése. 1949-ben gépállomásainknak 5700 traktoruk és 8900 önkötözőgépük volt. Négy év alatt a traktorok száma több, mint háromszorosára, az önkötözőké hétszeresére emelkedett. 1930-ban egy traktorra 2111 hektár mezőgazdasági termőterület jutott, 1946-ban 526 hektár, 1953-ban ez az arányszám 253 hektárra csökkent. Lényegesen megnőtt a mezőgazdasági gépek száma Szlová' iában. 1946-bah a traktorállomány 9,5 százaléka jutott Szlovákiára, ma már a köztársaság traktorállományának egyharmada. 1953-ban az EFSz-ek számára végzett gépi munka 93 százalékkal emelkedett 1951-hez képest. 1954-ben a gépállomások összes teljesítménye további egyhatoddal nőtt meg. A legközelebbi három év folyamán a gépállomások elegendő számú különleges gépet kapnak, hogy fokozatosan gépesíthessék a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés legnehezebb munkafolyamatait. A legfontosabb most az, hogy teljesen kihasználjuk a gépeket, hogy egyetlen hektár föld se maradjon parlagon, hogy minél jobban megrövidítsük az agrotechnikai határidőket, hogy megjavítsuk a munkák minőségét és hogy bőséges terméshozamokat érjünk el. Meg kell állapítani azonban, a szövetkezeti tagoktól is függ, hogy a gépállomások gépeit jól . használják és ehhez hozzásegít a munka jó megszervezése megfelelően , kötött szerződések alapján. A munka célszer megszervezése megköveteli, hogy idejében szerződést kössenek az egész munkamennyiségre. Az egységes földművesszövetkezetek mind ez ideig nem használják ki azokat az előnyöket, amelyek abból erednek, hogy a gépállomások munkájáért természetben is fizethetnek. Ezekről az előnyökről tanúskodik a miletini EFSz (hoňcei járás) példája, amely 1954-ben szerződést kötött a gépállomással valamennyi mezei munka elvégzésére és a végzett munkáért összesen 192,4 mázsa búzával, 22,8 mázsa burgonyával, 16,3 mázsa vágósertéssel fizetett. Készpénzben a miletini EFSz 99 231 koronát fizetett volna. A gépállomásnak juttatott terményekért azonban állami beadás esetén

1 72 581 koronát kapott volna. Ez tehát azt jelenti, hogy a szövetkezet a természetbeni fizetéssel 26 650 koronát takarított meg. A szövetkezeti tagoktól függ, hogy az eddiginél nagyobb mértékben vegyék igénybe a gépállomások agrotechnikai segítségét és támogatását az évi munkatervek kidolgozásában, a gépjavítások során és az istállómunkák gépesítésében. Az EFSz-ekkel szemben fontos kötelességeik vannak a nemzeti bizottságoknak, különösen pedig a mezőgazdasági szerveknek. Nyíltan be kell vallanunk, hogy noha a múlt évben ezen a téren tagadhatatlan javulás volt észlelhető, a gyakorlatban nyújtott segítség színvonala azonban még mindig nem felel meg az EFSz-ek és a parasz-. tok szükségleteinek és a pártunk és kormányunk részéről támasztott követelményeknek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága legutóbbi ülésén ismét hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságoknak és mezőgazdasági szerveknek nagyobb mértékben kell támogatniuk az EFSz-eket. A mezőgazdasági apparátus tevékenysége elsősorban arra összpontosuljon, hogy konkrét szervezési és szakszerű támogatást nyújtson az EFSz-eknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. A mezőgazdasági termelés intenzitása csak akkor növelhető, a szocialista mezőgazdaság csak akkor építhető, ha mezőgazdaságunk hathatós támogatast kap a tudományos és kutató munkától. Tökéletesíteni kell az eddigi agrotechnikai és zootechnikai módszereket, a gyakorlati mezőgazdasági termelőmunkában alkalmazni kell a tudományos kutatás gazdag eredményeit, el kell terjeszteni az élenjáró mezőgazdasági dolgozók és újítók bevált munkamódszereit és tapasztalatait. A tudományos kutatásnak az eddiginél sokkal inkább kell foglalkoznia a nehéz testi munkák gépesítésének problémáival és jobban meg kell szervezni a mezőgazdaságnak nyújtott gyakorlati segítséget. Célunk az legyen, hogy minden tudományos kutató egy bizonyos egységes földmüvesszövetkezet munkáját támogassa. Népi demokratikus államunk sokoldalú segítsége, a megbízható nehézipari bázis, a munkásosztálynak a munkás paraszt-szövetség megszilárdítására irányuló törekvése — mindez biztosítja mezőgazdaságunk felvirágzását. Elvtársak! Ne felejtsük, hogy nagy és felelőssségteljes feladatok állnak előttünk, amelyek megoldásával, biztosítanunk kell városi és falusi dolgozóink jobb életét. E feladatok teljesítése nagy követelményeket támaszt a szövetkezeti tagokkal szemben, áldozatos igyekezetet, jó munkát, kitartást, a nép, a boldog szocialista falu ügye iránti odaadást kíván. A nehézségek és hiányok ellenére sem szabad egy pillanatra sem felednünk, hogy mindennapos apró munkánkból nő ki szocialista falunk nagyszerű, a történelemben új korszakot jelentő épülete. De nem állunk tanácstalanul e nagy feladatok előtt. Magunk előtt látjuk a szovjet mezőgazdaság fényes szemléltető példáját, amelynek jelene a mi jövőnk és ez a mintakép nemcsak mindennapi problémáink megoldásában támogat, hanem rendíthetetlenné teszi a szocialista gazdálkodás győzelmébe vetett hitünket is. Hazánknak elég ereje és anyagi eszköze van ahhoz, hogy biztosítsa e győzelmet. Nehéziparunk ma képes egyre nagyobb, egyre több géppel ellátni mezőgazdaságunkat és ezzel biztosítani a mezőgazdaság további fejlődését és gépesítését. Népi demokratikus államunk kezében tartja a mezőgazdaság felvirágoztatásának minden lehetőségét és eszközét. A munkások és dolgozó parasztok szövetsége, amely diadalmas forradalmunkban született meg, a szocializmust felépíteni képes nagy társadalmi erőnek bizonyult. Elvtársak, küldöttek! Kongresszusunk után visszatértek szövetkezeteitekbe és a tagok odahaza, szövetkezetetekben, járástokban megkérdik majd tőletek, mit jelent az EFSz-ek II. országos kongreszusa szövetkezeteink felvirágoztatásának, mezőgazdaságunk további előrehaladásának szempontjából. A ti feladatotok, hogy tájékoztassátok a szövetkezeti tagokat és a. parasztokat a kongresszus lefolyásáról és a hozott határozatokról. A ti feladatotok, hogy megvalósítsátok és életbeléptessétek kongresszusunk határozatait. A Román Népköztársaság berni nagykövetsége elleni banditatámadás fejleményei A jobboldali újságokból és a nyilvános nyilatkozatokból is kiderült, hogy a svájci hivatalok nem akarják teljesíteni a Román Népköztársaság követelését, hogy adják át azoRat a román fasisztákat, akik megsértették Bernben a Román Népköztársaság nagykövetségének immunitását, annak ellenére, hogy a Román Népköztársaságnak normális diplomáciai kapcsolatai vannak Svájccal. A svájci szövetségi département és a rendőrség február 18-án kiadott hivatalos nyilatkozata szerint „tekintettel arra, hogy a támadással a svájci büntetőjogot sértették meg és mivel a cselekményt Svájc területén hajtották végre, a bűnösök a svájci igazságszolgáltatás alá esnek." Az indiai sajtó a Tajvan kérdésében össze* hívandó konferenciáról „Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy olyan nemzetközi konferencia, amilyet a Szovjetunió javasolt, mindig hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhüléséhez" — írja a „Nay Zamana" című indiai újság a Tajvan kérdésében összehívandó konferenciával kapcsolatban. Az újság elítéli az USA beavatkozását Kína belügyeibe és kifejti, hogy az amerikai egységek Tajvan szigetén való tartózkodása, megszegése a nemzetközi egyezményeknek. A „Jugantar" című bengáli újság is azt írja, hogy Kína egész területe az új Kínához tartozik. Nem lehet elismerni egy csoport legyőzött fölkelő jogait, akiket kiűztek kínai területről. Kína jogerős képviselője csakis az egész kínai nép által támogatott egységes kormány lehet. Csang Kaj-sek nem más, mint áruló. Nincs semmiféle joga Kínával szemben, még a nemzetközi jog értelmében sem. Ellenkezőleg. Büntetést érdemelne, mint a nép árulója. Amerikai intrikák Vietnamban A „Tribúne des Nation" közleménye szerint az USA tervet készít elő a vietnami általános választások megakadályozására, amelyeket a genfi egyezmények alapján 1956 júniusában kellene megtartani. A közlemény szerint a tervet azokon a gyűléseken tárgyalták meg, amelyeken részt vettek az Indokínában tartózkodó katonai személyiségek és amerikai diplomaták, valamint Ngo Dinh Diem dél-vietnami kormányának képviselői. Emellett előkészítették annak az akciónak tervét, mely szerint a dél-vietnami hivatalok megszervezik a provokációkat és incidenseket főleg a 17. szélességi fokon. A holland hazafiak harca Nyugat-Németország felfegverzése ellen Hollandiában szélesedik a NyugatNémetország felfegyverzése elleni mozgalom. A demokratikus sajtó jelentése szerint a német revansisták felfegyverzése elleni tiltakozást eddig 160 ezer holland hazafi irta alá. Nemzeti nap a párizsi egyezmények ratifikálása ellen Az ADN hírügynökség közölte a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja nemzeti bizottsága elnökségének a Német Demokratikus Köztársaság Bolgáraihoz intézett felhívását, amelyben többek között a következeket jelentik ki: „A bonni kancellár február 21-től 26-ig tárgyalni akar a párizsi egyezmények ratifikálásáról annak ellenére, hogy Nyugat-Németország lakosságának többsége tüntetésekkel, manifesztálókkal, szavazásokkal és sztrájkokkal követeli annak visszautasítását." A Német Demokratikus Köztársaság minden polgárát felhívjuk, hogy február 24-ét a párizsi egyezmények elleni nemzeti harc napjává nyilvánítsák. A felhívás ezekkel a szavakkal végződik: „A párizsi egyezményeknek veszniük kell, mivel népünk élni akar!" A felszabadulás jubileumi évében előre az EFSz-ek további fejlődéséért Szövetkezeteink megszilárdítása és további felvirágoztatása /Elvtársak, 1 f már megállapítottam, hogy szövetkezeteinkben nem folyik minden a legnagyobb rendben. A fogyatékosságok és nehézségek okát abban kell látnunk, hogy nem tartják be az EFSz-ek mintaalapszabályzatának alapelveit és rendelkezéseit, hogy a lemaradó szövetkezeteknek nincs szilárd vezetésük, nem szervezik meg és nem díjazzák megfelelően a munkát, rossz a munkafegyelem és a szövetkezeti tagoknak helytelen a viszonyuk a közös tulajdonhoz. A tagok egyéni "érdekeiket gyakran a közösség érdeke fölé helyezik. Nem tartják be a szövetkezeti demokráciát, nincs rendben a könyvelés és a nyilvántartás. Ha a lemaradó EFSz-ek minden tagja valóban úgy dolgozna, s úgy törődne a szövetkezeti tulajdonnal, mint azelőtt magángazdálkodóként tette, akkor ezek a szövetkezetek is már sokkal előbbre jutottak volna. A szövetkezeti tagok egy része mindmáig nem értették meg, hogy az egységes földművesszövetkezet elsősorban az övék, hogy a szövetkezeti földek az ö földjeik, hogy a szövetkezet állatai az ö állataik. Ezért, ahelyett, hogy tevékenyen részt vennének a szövetkezet munkájában, csak „dolgozni" járnak a szövetkezetbe. Igen fontos ezért, hogy a szövetkezet belső életének megjavításával, politikai nevelőmunkéval, a munka helyes megszervezésével és díjazásával rávezessük a tagokat arra, hogy a maguk tapasztalatából rájöjjenek, hogy a jobb élet egyetlen útja, ha jobban dolgoznak a szövetkezetben. A földművelésügyi miniszter ezután foglalkozott a földművesszövetkezetek vezetésének és a kollektív vezetés elve érvényesítésének kérdésével és rámutatott annak szükségére, hogy növeljük a szövetkezetek vezetőinek szakképzettségét. Ezzel kapcsolatban gondoskodni kell arról, hogy megjavítsuk a szövetkezeti munkaiskolák színvonalát, biztosítsuk látogatottságukat. Sok szövetkezetünkben nem alkalmazzák kellően a kollektív vezetés elveit. Ennek következtében a vezetőség elszigetelődik a tagságtól, a szövetkezeti élet legfontosabb kérdéseiről néhány ember, sőt néha osak egyesek dönteneks a tagok nem vehetnek részt a döntésekben, sőt néha nem is tájékoztatják őket számos kérdésről, így aztán nem csoda hogy a szövetkezeti tagok nem érzik magukat a szövetkezet gazdáinak és nem járulnak hozzá kezdeményezően a közös gazdálkodás fejlesztéséhez Sok szövetkezetben meg kell oldani a túlságosan nagyraduzzadt háztáji gazdálkodások és háztáji állatállomány kérdését. A szövetkezeti tagok jövedelmének legfőbb forrása a közös gazdálkodás, nem pedig a háztáji. Természetesen, nem fogadhatjuk el az ellenkező nézeteket sem, amelyek szerint nincs szükség háztáji gazdálkodásra. ' A szövetkezetek megszilárdításának és felvirágoztatásának fontos előfeltétele, hogy biztosítsuk és célszerűen végrehajtsuk a beruházási építkezéseket. A szövetkezetek a beruházások tervezésében gyakran nem veszik tekintetbe az EFSz jövő fejlődését, a közös gazdáBkodés fejlesztését és gazdaságosabbá tételét. A szövetkezeteknek fokozottabb gondot kell fordítani a szövetkezeti alapok, különösen az oszthatatlan alapok ' megteremtésére. Egyenlőre még csak igen kevés szövetkezet látja el az oszthatatlan alapokat az alapszabályoknak megfelelően. Nem egyszer még az is előfordul, hogy az ennek az alapnak juttatott összegek még az elhasznált alapvető termelőeszközök pótlására sem elegendők. A földművelésügyi miniszter rámutatott arra, hogy szövetkezeteinknek az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniok egyes eddig elhanyagolt termelési ágakra, méhészetre, baromfitenyésztésre, zöldségke. tészetre, stb. A mezőgazdasági termelés növelését egyes szövetkezetekben a z is fékezi, hogy nem alkalmazzák k.jvetkezetéssen a végzett munka szer'nti díjazás szocialista elvét. A tagoknak nem fűződik megfelelő anyagi érdeke munkájuk eredményéhez, a terméshozam és a hasznosság gyarapításához. Ennek bizonyítéka, hogy sok EFSz-ben máig sem vezették be a normák és munkaegységek szerinti következetes díjazást. A szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés fejlesztésében és a termelési feladatok túltelejsítésében elsősorban díjazási pótlékokkal kelthetjük fel. A prémiumrendszer bevezetése oda vezet, hogy szövetkezeteinkben megszűnnek a viták és torzsalkodások arról, hogy ki mit dolgozzék és a tagságot az az érdek egyesíti, hogy ki-ki minél többet, minél jobban dolgozzék a közös gazdaságban. Csakis az egyenlősdi ellen folytatott következetes harccal kelthetjük fel minden szövetkezeti tag érdekét a termelés gyarapításában. Egységes földművesszövetkezeteink további felvirágoztatásában és termelésük növelésében nagyfontosságú az a javaslat, amelyet mai kongresszusunk elé terjesztenek a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének növelésére. A földművelésügyi miniszter rámutatott a szövetkezetek pontos könyvvitelének jelentőségére és hangsúlyozta: Pártunk és kormányunk számos intézkedést tett a lemaradó EFSz-ek helyzetének megjavítására és megteremtette felvirágoztatásuk minden előfeltételét. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása a szövetkezeti tagoktól függ. Bővítsük ki az EFSz-ek tagságát és szerezzünk új dolgozókat mezőgazdaságunknak Az EFSz-ek a termelés növelésére irányuló törekvéseikben és további fejlődésükben számíthatnak a párt és a kormány teljes támogatására