Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-15 / 13. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. január 15. szombat 30 fillér VIII. évfolyam, 13. szám A mai számban: Jó munkával a bőséges termésért Több támogatást a tömegszervezeteknek (2. old.) <3. old.) \ szovjet kormány jegyzéke a francia kormányhoz <4. old.) A kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti idő­szak fő jellemző vonásai (5.—6. old.) Az önköltség rendszeres csökkentése dolgozóink fontos feladata (6. old.) Jelentős esemény az EFSz-ek éleiében Az egységes földművesszövetkezetek­ben évzáró taggyűléseket tartanak. A szövetkezeti tagok itt értékelik azokat az eredményeket, amelyeket a múlt évi közös munkában elértek. De számos szövetkezetben megválasztják az új elnökséget és elnököt is, mert letelt az a két év, amelyről az EFSz-ek minta­szabályzataiban sző van. A vezetőségi tagok és az elnök meg­választása nagyon jelentős és komoly esemény a szövetkezetek életében. A szövetkezeti mozgalom ötéves múltja arról beszél, hogy elsősorban az a jó szövetkezet, melynek élén tehetséges, haladó szellemű emberek állanak, akik tudják a szövetkezet tagjait helyesen irányítani és az egész szövetkezet te­vékenységét jól vezetni. Ellenben ott, ahol a vezetőség nem tud megbirkózni a feladatokkal, a szövetkezet sem ér el jó eredményeket. Tehát a szövetkezeti tagoktól függ, kit választanak meg a szövetkezet élére. Természetesen min­den EFSz gazdálkodásáért felelősek a falusi pártszervezetek és a járási szer­vek is. Ezért szükséges, hogy az elnök­ség és az EFSz elnöke megválasztásá­nak előkészítését a legnagyobb gonddal végezzék. • Az egységes földmüvesszövetkezetek megszilárdítása és további fejlődése al­landóan a fő feladat. Erre kell irányul­nia a szövetkezetekben az úgynevezett téli kampánynak is. Az a vitaanyag, amelyről most az EFSz-ek II. Országos Kongresszusa előtt tárgyalnak, bizo­nyítja, hogy a szövetkezetek összes fontos problémáinak megoldása — vo­natkozzanak azok a helyes jutalmazás­ra, a további építésre, az állattenyész­tési és növényi termelés fejlesztésére, a szocialista munkaversenyre, vagy az EFSz tevékenysége helyes irányítására, — bevált, a szövetkezeti gondolathoz hű tagokat, de elsősorban jó és tapasztalt szervezőket követel meg a szövetkezet élére. Hogy ez valóban így van, azt számos tény bizonyítja. Nem is kell rámutat­nunk a legjobb szövetkezetekre, ame­lyek ismertek az egész országban. De ha azokat a szövetkezeteket nézzük, amelyek csak az utolsó időben értek el jő gazdasági eredményeket és szilár­dultak meg, újból bebizonyul az a tény, hogy ebben a fellendülésben nagyon fontos szerepet játszott a vezetőség munkája a jó elnökkel — szervezővel az élen. A szervező tevékenysége egységes földmüvesszövetkezeteink fejlődésének jelenlegi időszakában az első helyet foglalja el. A közös gazdálkodás sike­rében ezenkívül nagy szereoet játszik a munkaszervezés, a jutalmazások he­lyes módja, a szövetkezet olyan irányí­tása, amelyben a tagoknak a közös munkához és a közös tulajdonhoz való viszonya állandóan szilárdul, kezdemé­nyezéseik és képességeik fejlődnek. Ezzel természetesen nagyon szoros kapcsolatban van az is, hogy teljes mértékben érvényesíteni kell a szövet­kezet kebelében a demokrácia elvét, hogy törődni kell a tagok hozzászólá­saival, javaslataikat következetesen meg kell tárgyalni és támogatni kell mindent, ami a szövetkezet érdekeit szolgálja. De vannak olyan szövetkezeteink is, amelyek — amint mondani szokás — gyenge lábon állnak. Főleg ezek a szö­vetkezeti tagok érzik szükségét annak, hogy a vezető funkcionáriusok jól ért­senek nemcsak a munkaszervezéshez és az EFSz irányításához, hanem meg­felelő szaktudással is rendelkezzenek, hogy meg tudják oldani az állattenyész­tési és növényi termelés szakkérdéseit. A szövetkezet fokozatos szilárdításával együtt nőnek az igények a szövetkeze­tek funkcionáriusai szakismereteivel kapcsolatban. De azok a szövetkezetek, amelyekben elsősorban a munkaszerve­zés megjavítása és az általános irányí­tás a fő probléma — ide tartoznak tűi­nyomó részben az új. nemrégen létesült szövetkezetek és a lemaradó szövetke­zetek, amelyek még mindig nem értek el kielégítő eredményeket — még min­dig túlsúlyban vannak. És éppen az ilyen EFSz-eknél fontos, hogy élükön tehet­séges szervezők álljanak, és az elnök­ség tagjai között olyan szövetkezeti ta­gok legyenek, akik jól értenek a szak­kérdésekhez, mivel ily módon ä szövet­kezet kollektív vezetése kölcsönösen kiegészül. A szövetkezetek vezető funkcioná­riusainak megválasztása nagyon fele­lősségteljes dolog. Szükséges, hogy a szövetkezeti tagok jól meggondolják, hogyan dolgoztak és valóban teljesítet­ték-e a mintaalapszabályzatból rájuk háruló kötelességeket. A szövetkezet egész tevékenységének alapos értéke­lése céljából kritikus szemszögből kell nézniök munkájukra és a funkcioná­riusok munkájára is. Ezzel kapcso­latban a szövetkezeti tagok előtt az a kérdés áll, hogy kicseréljék-e az el­nököt, válasszanak-e újat. Ugyanez vo­natkozik a vezetőségi tagok és az ellen­őrző bizottság tagjaira is. Azok a han­gok, amelyek a szövetkezeti funkcio­náriusok kicserélését célozzák, főleg azokban az EFSz-ekben' hallhatók, ahol a gazdálkodás nem halad oly mértékben előre, ahogyan a szövetke­zeti tagok szeretnék, azokban a szö­vetkezetekben, ahol nem érték el a munkaegységek tervezett értékét, ahol a szövetkezeti tagoknak az az érzé­se, hogy a szövetkezet gazdálkodásá­val kapcsolatos nézeteiket nem veszik figyelembe. Akkor is, ha a szövetkezet gyen­ge eredményeinek fő oka valóban a vezetésben van, jól meg kell gondol­ni a dolgot. Az már úgy szokott len­ni, hogy a hiányosságok okait elsősor­ban másokban szoktuk keresni és sokkal ritkábban magunkban. De lesz­nek olyan helyek, ahol a funkcionáriu­sok kicserélése helyén való lesz, mert funkciójuk betöltésére nem képesek. Sok helyen megmaradt az a telje­sen helytelen nézet, hogy a funkciók­ban a szövetkezeti tagokat váltogat­ni kellene, hogy tapasztalatokra tegye­nek szert. Sőt, végeredményben fenn­áll az a nézet is, hogy az elnököt minden évben ki kell cserélni. Az ilyen nézetek teljesen helytelenek és érvényesítésük a szövetkezet és tag­jai számára csak károkat okozhat. Azokat a tapasztalatokat, amelyek az elnök számára lehetővé teszik a munka jó megszervezését, az egész szövetkezet helyes irányítását, nem le­het egy vagy két év alatt elsajátíta­ni. Az egész Szovjetunióban közis­mertek Puzancsikov, Dubkoveckij, Generálov, mint a legjobb kolhozelnö­kök. Szavukat és véleményüket fi­gyelmesen meghallgatják nemcsak a Szovjetunió kolhoztagjai, hanem a tu­dósok, akadémikusok, a párt és állam vezető tényezői is. Mi az oka annak, hogy ezek az elnökök kolhozaikat olyan jól irányítják és mi az oka an­nak, hogy az egyik vagy másik prob­lémával kapcsolatos nézeteik oly érté­kesek? Az, hogy funkciójukban már régen dolgoznak, hogy rengeteg ta­pasztalatot gyűjtöttek és fel tudják őket használni a köz javára. Nekünk is vannak olyan elnökeink, akiknek gazdag Szervezési és szakismereteik vannak, akik szövetkezeteiket siker­ről sikerre viezetik. Az ilyen funkcio­náriusok kicserélése a szövetkezet­nek csak kárára válna. De egyre mindenesetre szükség van, tekintet nélkül arra, bevált-e az elnök vagy a vezetőségi tag funkció­jában, vagy sem. Mindkét esetben feltétlenül szükséges, hogy még a vá­lasztások előtt alaposan értékeljék nemcsak az elnökségnek mint egész­nek, hanem külön-külön minden funk­cionáriusnak a működését. Fontos értékelni azt, hogyan tanácskoztak a funkcionáriusok a szövetkezeti tagok­kal a szövetkezeti gazdálkodás összes fontos kérdéseiben, bírálni kell hely­i Folvtatás a 2 olialnn i A bratislavai kerületben az első gép- és traktor­áliomás teljesítette a gépek téli javításának tervét A bratislavai kerület gép- és trak­torállomásainak karbantartói a gépek téli javításának tervét január 12-ig 58,2 százalékra teljesítették. Az ara­nyosmaróti gép- és traktorállomás után pénteken, január 14-én Szlová­kiában másodiknak, a bratislavai ke­rületben pedig elsőnek teljesítették a szenei gép- és traktorállomás kar­bantartói a gépek javításának tervét 100 százalékos eredménnyel. Á CsISz kongresszus előtt E napokban Szlovákia összes munka­helyein a CsISz II. kongresszusának előkészületeitől beszélnek a fiatal fiúk és lányok. A CsISz-szervezetek tag­jai, és az ifjúság többi része a kong­resszus tiszteletére számos kötelezett­ségvállalást tett, és fejlesztik a szo­cialista munkaversenyt. A puchovi Makyta nemzeti vállalat­ban a CsISz-tagok vállalták, hogy a CsISz II. kongresszusáig valameny­nyien az üzemen belüli önelszámolás alapelvei szerint fognak dolgozni, amit bevezettek az összes műhelyekben. Ezzel segítenek biztosítani az 1955. évi terv teljesítését, amely a múlt évhez viszonyítva 18 százalékkal ma­gasabb. Többek között vállalták, hogy a Spartakiád-tornagyakorlatok begya­korlására megnyernek 250 fiatalt, a kongresszusig a tagság számát 12Ó új taggal szaporítják és az összes osz­tályokon, ahol CsISz-tagok dolgoznak, megszervezik a CsISz munkacsoporto­kat. 497 vasutas megy téli rekreációra Csehország és Szlovákia legszebb rekreációs központjaiban töltik évente dolgozóink ezrei szabadságukat. Az idei téli rekreációra csupán a bratisla­vai vasútigazgatóság körzetéből 497 vasutas megy, hogy egy, vagy kéthetes szabadságát a Magas-Tátrában, Spind­lerúv Mlynben és Marianske Lázneban töltse. \ HADAK ISTENE Megremeg a föld, amikor a „hadak istene", a tüzérség veszi át a szót a harctéren. A gépfegyverek, puskák zaja belevész a mindent túlharsogó ütegek bömbölésébe. Sorsok, erődök dőlnek össze a becsapódó gránátok nyomában. . . Világot meghódítani akaró terveket döntöttek romba a szovjet ágyúk a Nagy Honvédő Há­ború tüzérségi csatáiban. Ez 10 év­vel ezelőtt volt... Sokszáz évvel ezelőtt a nép felke­lését elnyomni akaró páncélos keresz­tes lovagok ellen irányította az akkor legkorszerűbb fegyvereket, az ágyúkat Ján žižka. a nagy huszita hadvezér. A keresztesek tömött soraiban vág­tak rendeket és segítettek győzelmes csatákat vívni Žižka ágyúi, mert a fel­kelés megvédéséért dörögtek. A meg­félemlített keresztes lovagok hanyatt­homlok menekültek abból a csatából, amelyben az ágyúkat szólaltatta meg a huszita hadsereg. Ezt a krónikások jegyezték fel. A mi emlékezetünkben is vannak hason­ló élmények. Emlékezünk-e még azok­nak a Wehrmacht katonáknak az ar­cára, akik egy-egy szovjet tüzérségi támadásról beszéltek? Amikor tíz évvel ezelőtt három csehszlovák tüzérezred Jaslo mellett elfoglalta tüzelő állásait, újra pusz­tulás várt a keresztes lovagok utódai­ra. „Trocnovi Jan Žižka nevében: El­ső üteg! Tüzelj!" hangzott el ott Jas­látnál az emlékezetes január 15-i reg­gelen, 8 óra 40 perckor a parancs. Egy óráig bömböltek az ágyúk. Az­után megtört a német ellenállás. A három győztes tüzérezred utódal, a csehszlovák tüzérek ma bemérni, töl­teni, lőni tanulnak. Tisztítják, kezelik fegyvereiket. Kijárnak ágyúikkal a gyakorlótérre, az éleslövészetekre. Versenyeznek a példás tüzér kitünte­tés eléréséért. Lövedékeik nem pusz­títanak harckocsikat, erődöket, csak céltáblákba ütnek lyukat. Tanulnak. Azt tanulják, hogyan kell újabb ka­landorok, vagy akár atomlovagok ter­veit rombadönteni. A gyakorlótéren, lövöldén hangzik most az ütegparancs­nok kiáltása: „Trocnovi Jan Žižka nevében ...!" Tanulnak, hogy megmutassák, ha kell, hogy a tüzérség ma is a „fia­dak istene". V. G, HADSEREGPARANCS a csehszlovák tüzérség napja alkalmából Dr. Alexej Čepička hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter a csehszlovák tüzérség napja alkalmából a következő hadparancsot adta ki: Katona, őrvezető és altiszt elvtársak! Tiszt és tábornok elvtársak! Tüzér elvtársak és a tüzérségi fegyveripar dolgozói! I Tüzéreink ma ünneplik a csehszlovák néphadsereg ösz­szes tagjaival és hazánk dolgozó népével együtt a cseh­szlovák tüzérség napját. Tíz évvel ezelőtt, 1945. január 15-én, az első cseh­szlovák hadtest tüzérei a Szovjetunióban mesteri telje­sítményükkel örök dicsőséget szereztek Jaslo lengyel város térségében. A szovjet tüzérekkel együtt pontos megsemmisítő tüzeléssel szétlőtték a német fasiszta hadsereg jól felépített védelmét és hozzájárultak a szovjet hadsereg nagy támadásának teljes sikeréhez. Számos dicséreten kívül, melyeket tüzéreink a szov­jet parancsnokságtól kaptak, az öt bevetett csehszlovák alakulatból három, mégpedig a 2. a 4. és az 5. tüzérezred Sztálin generalisszimusz parancsára „a jasloi" megtisz­telő elnevezést kapta. Tüzéreink haladó harcos hagyományai, mely hagyo­mányok közül a huszita hagyomány áll első helyen, Jas­lónál dicsőségesen megszaporodtak újkori történelmünk legnagyobb tüzérségi hagyományával. Ezért vált január 15. a csehszlovák tüzérség napjává. Tüzéreink éberen őrzik és tovább szaporítják ezeket a haladó harcos hagyományokat. A párt és kormány gon­doskodása folytán és a tüzérségi fegyveripar munkásai­nak és technikusainak áldozatos munkája következtében "1 vonnak látva a legmodernebb fegyverek összes fajtájá­val és nagyszerű harcos technikával. Mai ünnepüket új sikerekkel ünneplik, amelyeket az elmúlt évben a harci és politikai előkészítésben, főleg a harci lövészetben el­értek. A jelenlegi időszakban a tüzérség tagjainak legfon­tosabb feladata, hogy mélyen és minden téren elsajá­títsák a harci technikát és a modern fegyverek kezelé­sét, hogy állandóan tökéletesítsék harci mestertudásukat a szovjet tapasztalatok és a katonai tudomány legutolsó ismereteinek elsajátításával. Ez a feladat ma sokkal sür­getőbb, mint bármikor máskor. Hazánktól nyugatra új­ból összefog minden fasiszta, akik elfelejtik a katyusák és a jasloi ágyúk dörgését. Tudják meg a háborús gyúj­togatok, hogy szövetségeseinkkel együtt megteszünk minden szükséges intézkedést államunk védelmi képes­ségének fokozására. Tudják meg, hogy a csehszlovák néphadsereg a szovjet hadsereggel és a többi szövet­séges népi hadseregekkel együtt megbízhatóan és éberen őrködik polgáraink millióinak alkotó munkája, szabadsá­ga és országunk függetlensége fölött. Katona, őrvezető és altiszt elvtársak! Tiszt és tábornok elvtársak! Jókívánataimat fejezem ki nektek a csehszlovák tü­zérség napja alkalmából! Legyetek bármely pillanatban készen tűzzel és acéllal megsemmisíteni mindenkit, aki akár egy ujjal is hozzányúlna hazánk szent határaihoz. Dicsőség a csehszlovák tüzéreknek! Dicsőség hazánk dolgozó népének és vezérének, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának! ALEXEJ ČEPIČKA s. k„ hadseregtábornok, a Csehszlovák Köztársaság nem?<"'/ŕr!elmi minisztere. .

Next

/
Thumbnails
Contents