Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-14 / 12. szám, péntek

1955. január 14. A PÁRKÁNYI JÁRÁS EFSZ-EINEK KONFERENCIÁJÁRA Ä járásban az elmúlt esztendőben leg óbban a karvai szövetkezet gazdálkodott— Hat korona osztalékot kapnak a tagok a zárszámadás ütán minden munkaegységre — Simsik Imre egész évi jövedelme: több mint 40 ezer korona — Juhász József és családja a libádi szövetkezetben csaknem 60 ezer koronát keresett — A jó eredmények láttán a múlt évberi több dolgo

tzó paraszt lépett a közös gazdálkodás útjára Nagy feladatok előtt állunk ezekben a napokban. 1955. január 15-én összejönnek a járás EFSz-einek legjobbjai, hogy visszapillantva az elmúlt évre, értékeljék a munkákat és feltárják a hiányosságokat, hogy ezeket kiküszöbölve, minden szakaszon megtudjuk munkánkat javítani. Ezúttal már a harmadik járási konferenciára jövünk össze, amely döntő jelentőségű lesz aé EFSz-ek további fejlesztése és megszilárdítása szempontjából. Szövetkezeteink munkáját értékelve meg kell állapítanunk, hogy az az előző évekhez viszonyítva sokat javult. Ez annak köszönhető, hogy lényegesen jobb volt a munka megszervezése, a tagság rendszeresebben vett részt a munkában és ami a leglényegesebb, lelkesen, derekasan helytálltak a munka frontján. Szövetkezeteink tagjait egyre inkább érdekli, mennyi a közösen végzett munka eredménye. Az egyéni felelősség az egyes munkákban fel volt osztva és a pótjutalmazás bevezetése mellett a tagok anyagilag is érdekelve voltak. Jobban ment a munka és eredményeink is. jobbak voltak. Most, amikor a gondos gazda pontosságával értékeljük munkánkat és eredményeit, arra kell gondolnunk, hogy járásunk községeiben a szocializmus építése jelenlegi szakaszán pártunknak és kormányunknak minden vonalon való hathatós támogatásával a jobb élet lehetőségeit teremtjük meg. Mezőgazdasági politikánk helyességét falvaink szocialista átalakításában, az EFSz-ek fejlesztésében, a X. pártkongresszus újból igazolta és megállapította, hogy ez az egyedüli helyes út a mezőgazdasági termelés további fellendítésére. Ezt igazolják szövetkezeteink eredményei, s azt, hogy egyre több kis- és középparaszt lép a közös gazdálkodás útjára. A határozott fejlődést mutatja az is, hogy szövetkezeti tagságunk életszínvonala lényegesen emelkedik és az úgynevezett „tehetős" szövetkezeti tagság ma már nemcsak fogalom, hanem valóság. Szövetkezeteink gazdálkodása járási viszonylatban többségükben aktív volt. Legjobban a karvai szövetkezet gazdálkodott, mely tagjainak most az pvvégi elszámolásnál 6.— koronát tud fizetni minden munkaegységre. Ezenkívül bőségesen ellátta a szövetkezet tagjait természetbeni járulékkal is és a terven felül termelt terményekből pótjutalmazásban részesített őket. HJ'-'^ncsak "jó eredményeket *rtek el a bélai, muzslai, bűcsi, kisújfalusi, köbölkúti és a bényi EFSz tagjai. Ezekben a szövetkezetekben szi.ntén tekintélyes Összegeket fognak kifizetni a tagoknak a zárszámadásnál. A szövetkezetékben a tagság életszínvonalának emelkedését általában a munkában való részvétel és a ledolgozott munkaegységek száma határozza meg, vagyis azok a szövetkezeti tagok, akik egész éven át szorgalmasan dolgoztak, most meglátják munkájuk sikerét. Simsik Imre állatgondozó, aki egész éven át csaknem két ember munkáját végezte a karvai szövetkezetben, 102-1 munkaegységet szerzett, amiért előlegként 8.214 koronát kapott. Most. az évvégi zárszámadásnál még' 6.114 korona üti a markát. Ezen felül 26.369 korona értékben különféle gabonaneműeket kapott. Simsik* elvtárs 40 anyasertést gondozott a múlt évben, melyektől egyenként 13 malacot választott el és így "a tervet 119-cel túlteljesítette. Ezért négy malacot kapott pótjutalmazásként. v Egész évi jövedelme pénzértékben 19.000.— korona volt, ami havonként 1.580.— korona jövedelemnek felel meg. Ezenkívül még háztáji gazdálkodása is van, mely szintén szép hasznot hozott. Hasonló eredményeket ért el Dunamocson az Izsó-család, Bélán a Radicsés Čsopcsik-család, Búcson a Marconcsalád, továbbá sok-sok szövetkezeti család és tag, akik jövedelmük fő forrását a szövetkezetben ledolgozott munkaegységek számában és annak értékében lelték meg. Természetesen nem lehetnek olyan kiváló eredmények ott, ahol nincs munkafegyelem, nem jól szervezik meg a munkát és a közös vagyont szétlopkodják. Ez a helyzet Barton, ahol a szövetkezeti tagság rossz munkája, és a közös vagyonhoz való rossz viszony következtében veszteséggel zárják az évet. Ebben a szövetkezetben a feltételek éppen olyanok, mint a többi EFSz-ekben, csak az emberek nem olv; nok és a közös vagyon gyarapítása helyett a közös vagyon szétlopkodására törekednek. Ugyancsak rosszul zárta az évet a sárkányi EFSz is; melyben a vezetőség a tagság tudta nélkül cselekszik és alkalmazottakat tart havi fizetéssel a tagság rovására. Ezen felül feleslegesen különféle gépeket vásárol, melyek — mivel használhatatlanok — üzemképtelenül hevernek a gazdasági udvaron. Hasonló helyzetet találunk Szőgyénben is. Ha járási viszonylatban vizsgáljuk szövetkezeteink helyzetét, megállapíthatjuk, hogy vannak jó, közepes és gyenge szövetkezeteink, amelyeknek a konferenciára kiküldött tagjai kötelesek az eredményekről és a hibákról a konferencián beszámolni. Járásunkban a gazdálkodás feltételei mindenütt szinte ugyanazok és éppen ezért csupán az embereken, akaratukon és a munkához való viszonyukon áll, milyenek lesznek a jövőbeni eredmények. Azon szövetkezetek, melyek most szép eredményekkel dicsekedhetnek, teljesítették termelési és pénzügyi tervüket és most annak tudatában, hogy munkájuk eredményét és jutalmát megkapják, bizakodva tekintenek a jövő elé. Konferenciánknak ki kell tűznie a jövő feladatait is, melyeket a X. pártkongresszus irányelveiből kifolyólag a következő két-három éven belül meg kell valósítani. Mindenekelőtt a szövetkezetek fejlesztési terve teljesítésének szükségességéi-öl fogunk beszélni, hogy járásunkban a mezőgazdasági termelést a kívánt színvonalra tudjuk emelni. Ebből kifolyólag az állati termékek termelése és az állatállomány fejlesztése a legfőbb feladat. Állatállományunk még több szövetkezetben hiányos, főleg a szarvasmarhaállomány. Ennek kiegészítése most a legfőbb feladat minden EFSz-ben, hogy a tejtermelést is növelni tudjuk. Ugyanez vonatkozik a sertéstenyésztésre, melynél ugyan már elértük a tervezett mennyiséget, de a minőség még nem kielégítő. Hogy az állattenyésztés feladatait teljesíteni tudjuk, elsősorban is gondoskodni kell a takarmányalap biztosításáról, mely még mindig hiányos, főleg a silótakarmányok termelésében, mert a silózás tervét a múlt évben nem teljesítettük. Vannak szövetkezeteink, melyekben egyáltalán nem silóznak, vagy csak lényegtelen mennyiséget. Mindezzel le kell számolnunk és meg kell javítanunk a munkát is az állatok gondozásában. Ez csak ügy lehetséges, hogy a szövetkezetek tagjait érdekeltté fogjuk tenni a munkában és szilárd munkanormák mellett bevezetjük a pótjutalmazást a termelés minden ágában, tehát az állattenyésztésben is. Egyszer s mindenkorra szakítanunk kell a jutalmazásnak azzal a formájával, hogy az eredményeket elért tag ne átalányban kapja meg a 2—2,5 munkaegységet, mert ez csak ahhoz vezethet, hogy munkáját elhanyagolja, mint Barton, ahol a teheneket a múlt nyár óta meg sem tisztították. A konferencia küldötteinek beszelniük kell a szervezési kérdésekről is, a szövetkezet vezetőségének munkájáról, a járási nemzeti bizottság segítségéről stb. A legfontosabb feladatok közé tartozik továbbá a termelési és pénzügyi tervek kidolgozása, melyeket úgy kell elkészíteni, hogy a terv teljesítése már előre biztosítva legyen. Ennek biztosítéka a szilárd normák megállapításában rejlik. ami bizony eddig járási viszonylatban hiányos volt. A munkanormákat ezért felül kell vizsgálni és úgy megállapítani, hogy a szövetkezet tagjait mozgósítsák minél több munkaegység elérésére, aminek aztán meglesz mind pénzbeli, mind természetbeni értéke. Ezekről a kérdésekről fog majd tárgyalni egységes földmüvesszövetkezeteink III. járási konferenciája, melyen legjobb szövetkezeti dolgozóink képviselik szövetkezetüket, falujukat. SOÖKY LAJOS, a párkányi járási nemzeti bizottság alelnöke. PÁRTELET A felszabadulás tiszteletére Határidő előtt... A VÁGSELLYEI TRAKTORÁLLOMÁSON lázasan folynak a gépjavitási munkálatok. A traktorállomás dolgozói elhatározták, hogy a javítási munkákat határidő előtt, vagyis februrár 18-ika helyett január 31-re elvégzik. Ennek az iparkodásnak megvan az oka, mert a vágsellyei traktorállomás dolgozói ; versenyben állnak a sulekovói traktorállomás dolgozóival. Minden erejüket latba vetik, hogy a versenyből győztesen kerülhessenek ki úgy, mint az őszi munkáknál. A javítóműhely dolgozóitól kezdve, egészen a géptechnikusokig, mindenki megteszi a tőle telhetőt. A javítási munkákat végző elvtársak tudják, hogy csak akkor tudnak eredményesen harcolni a magasabb hektárhozamok eléréséért, ha gondosan kijavított gépeket adnak a szövetkezeteseknek. Ennek elérése alaposan meg volt szervezve a javítóműhelyek dolgozói között. A javítási munkákat 15 csoport végzi. A csoportok minden harmadik nap értékelik a munkában elért eredményeket és a legjobb csoportok eredményeit a versenytáblán népszerűsítik. Az eddig elért sikerek nagyrésze annak is köszönhető, hogy a traktorállomás keretén belül megszervezték az iskolázásokat. Az iskolázáson mindig a műhelyek*legjobb dolgozói tartanak előadásokat. A gépjavítási munkák megkezdése előtt a műhelyek dolgozói kötelezettségvállalásokat tettek, mégpedig 48 egyéni, 4 kollektív kötelezettségvállalás született meg a dolgozók között. A kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzésével a műhelyvezető géptechnikus, a minőségi ellenőr, az üzemi pártszervezet elnöke és az üzem politikai igazgatóhelyettese vannak megbízva. A javítási munkában eddig Benyő József. Belovics László és Filő elvtársak tűntek ki. A lánctalpas traktorok javítóműhelyének vezetője, Kovács elvtárs kötelezettséget vállalt, hogy az általuk kijavított gépekből 5 százaléknál nem lehet nagyobb a kiesés. Ebben a csoportban dolgozik Cibula elvtárs is, aki a múlt évben lánctalpas traktorával a farkasdi szövetkezetben dolgozott és elnyerte „a járás legjobb traktorosa" kitüntető címet. A TRAKTORÁLLOMÁS szerelői a gépjavítás tervét eddiQ 85.5 százalékra teljesítették, tehát minden lehetőség megvan arra, hogy határidő előtt elvégezze a javítási munkákat, annak ellenére, hogy sokszor hidegben kell dolgozniuk, az elvtársaknak, mert amióta „megcsinálták" a központi fűtéses berendezést, még nem melegedtek meg egyszer sem. 1 Kozmér János, Vágsellye A FÜS1 HELYI pártszervezet elnöke az évzáró gyűlésen beszámolt a pártszervezet egész évi munkájáról, kitért a párt nevelő munkájára és az elért eredmények mellett bátran, onkritikailag rámutatott a hibákra is. A beszárrtolóból és az utána következett vitából megállapítható, hog;> Füson a kommunisták az elmúlt évben valóban törődtek pártfeladatdikkal. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet jó eredményeket ért el s mezőgazdasági termelésben. A növénytermelési tervet 112, az állati termikek termelési tervét 107 százálekra teljesítették. Terven felül 15.000 liter tejet és 25 mázsa sertéshúst adtak dolgozó népünknek. A pártszervezet a szövetkezeiben dolgozó kommunisták segítségével az elmúlt év folyamán jelentősen megjavította munkáját. Ezt bizonyítják az elért sikerek is. A beszámoló és a vita megmutatta, hogy a kommunisták az egész év folyamán szem előtt tartották a szövetkezet fejlődését. Az általános javulás mellett — ahogy a vitahozzászólások és a zárószó is bizonyította — az év folyamán némi önelégültség volt észlelhető a párttagok között Etyiek tudható be, hogy a pártszervezetben egy időben a pártoktatás is vontatottan haladt és a hallgatóknak csak 80 százaléka járt el az előadásokra. A beszámoló és a határozati javaslat arra irányult, hogy a kommunistákat még tevékenyebb munkára serkentsék és felelőssé tegyék őket az egyes feladatok valóraváltásáért. Igy például Oláh János elvtárs azt a feladatot kapta, hogy március 15-ig 15 tehénnél bevezeti Malinyina fejési módszerét. Bangha János elvtárs pedig azt, hogy a szövetkezetben 5 hektár kukoricát fészkesen ültet el. Ezek és a többi konkrét feladatok kötelezik a kommunistákat, bármilyen munkahelyen dolgoznak is a faluban, hogy időről időre számot adjanak a pártbizottságnak végzett munkájukról A feladatok ilyen módon történt szétosztása megszilárdítja a kollektív vezetést a pártszervezetben és arra neveli a tagokat, hogy munkájukért nagyobb felelősséget érezzenek. Erre pedig nagy szükség van mindenütt Füsön is felmerült az évzáró gyűlés vitájában, hogy az •'illfltegéRzségüp" helyzetén javítani kell, mert. ez a húsbeadás teljesítésének alapja. A vitahozzászólásokból megállapíható volt., hogy a kommunisták nagy felelősséget éreznek az állatállomány fejlesztese iránt és mindent megtesznek azért, hogy a jövőben gazdasaguk e fontos munkahelyén végérvényesen rendet teremtsenek. Az évzáró taggyűlés vitája felvetett még egy problémát, amelyről feltétlenül szólni kell. Meg pedijjj azt, hogy még a kommunisták között is akadtak olyanok, akik azt tartják, hogy a szövetkezetben felesleges a zootechnikus, akinek fizetése talán nem is megérdemelt, mert a köz érdekében nem tud fizetésével arányos hasznot hajtani. Ez a nézet helytelen. S hogy ez mennyire igaz, azt a vitában elhangzott több felszólalás is megmutatta. AZ ÉVZÁRÓ GYŰLÉS hosszantartó, de egészséges vitája arra mulat, hogy a partszervezet bizottságának évközben is sokkal komolyabban kell foglalkoznia a szövetkezetben ("elmerülő egyes problémákkal és főleg i pártbizottságnak kelj azon dolgoznia hogy a még kevésbé fejlett párttagokat meggyőzze azoknak -az intézkedéseknek helyességéről, amelyek elsősorban is a szövetkezeti tagság előnyét szolgálják. Konkrét példa erre a szövetkezeti munkaiskola, ahol, ahogy ezt a beszámoló is megállapította, elég komoly hibák fordultak elő* Azt, hogy a füsi szövetkezeti tagok becsületes dolgozók, nem. kell külön bizonyítani. Állam iránti kötelességüket teljesítették. Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy terven felül 8.000 liter tejet adnak be és a tavaszi munkálatokat négy nappal a határidő előtt befejezik. Az évzáró gyűlésen elhangzott vitából, valamint az utána következő zárószóbői megállapítható, hogy a pártszervezetnek a jövőben eredményesebb munkát kell végeznie a tömegszervezetekben. AZ A BIZALOM, ahogy a kommunisták az évzáró taggyűlésen beszél> tek, biztosít bennünket arról, hogy mindazokat a feladatokat, amelyeket az évzáró taggyűlés kitűzött, kiindulva a hároméves fejlesztési tervből, 'a pártszervezet a kommunisták és az összes dolgozók segítségével Füsön meg is valósítják. G. A. A TOR N ALJAI járási nemzeti bizottság üzemi pártszervezete is megtartotta évzáró taggyűlését. Mivel a járás mezőgazdasági jellegű, főleg a mezőgazdasági termelés fellendítéséről esett sok szó. A beszámolóban bírálták azoknak a pártcsoportoknak munkáját, amelyek nem végezték kellőképpen feladataikat. A pártcsoportok rendszertelenül üléseztek. Például az, általános ügyosztály mellett működő pártcsoport rendszertelenül ülésezett és nem bírálta a kommunisták munkáját. Ennek következménye volt, hogy nem tudták eléggé aktivizálni a helyi nemzeti bizottságokat, a nóbizottságekat és a nemzeti bizottság mellett^ működő állandó bizottságokat. A vitában az elvtársak megállapították, hogy nsgyobb gondot kell fordítani a hiányosságok eltávolításara. Annak elle.nc're, hogy egyes pártcsoportok nem dolgoztak jól, a mezogaždasági ügyosztály pártcsoportja jól végezte feladatát. A tornaijai járásban 56 község van és már 54-ben működik az egységes földművesszövetkezet. A pártcsoport foglalkozott a kommunisták egyéni életével is. Több hiányosság fordult elő egyes elvtársuknál, de a pártcsoport rendszeres ülése minden esetben megbírálta ezeket az elvtársakat, akik azután megjavuftak. Élesen bírálták Gérecz elvtársat, aki többszöri figyelmeztetés ellenére sem akar megjavulni és az évzáró taggyűlésen sem jelent meg. Gérecz elvtárssal a pártcsoportnak még többet kell foglalkoznia, hogy a bírálat és önbírálat fegyverével kiküszöbölje ezeket a hibákat. A mezőgazdasági ügyosztály kommunistái sokat jártak dolgozó pafansztjaink közé és ennek tulajdoníthatók a szép eredmények, amelyeket a múlt évben elértek annak ellt-nére, hogy az' osztályellenség, a kulákság igyekezett felrobbantani a szövetkezeteket. De ez nem sikerült nekik. A mezőgazdasági ügyosztály fő feladata ,a jövőben az lesz, hogy a nehéz harcok árán megtartott szövetkezeteket gazdaságilag megszilárdítsa. Ezen a téren háinyosságok vannak, mert a szövetkezeteií kevés silótakarmányt biztosítottak. Váljanak a mezőgazdasági ügyosztály kommunistái jó propagátorokká, tolmácsolják állandóan pártunk X. kongresszusának irányelveit a szövetkezetekben.! Nagyobb súlyt kell fektetni a járási földművesújság színvonalának emelésére is. Hogy a jövőben minden pártcsoport jól dolgozzon, annak • egyik előfeltétele, hogy a pártcsoportok élére 'fejlett elvtársakat állítsanak. ' Foglalkoztak még az évzáró gyűlésen a járási nemzeti bizottság dolgozói elméleti színvonalénak emelésével. A pártoktatási év elég jól halad. A mostani feladat azonban megköveteli, hogy a járási nemzeti bizottság összes kommunistái minden eszközt megragadjanak arra, hogy elméleti színvonalukat emeljék, mert különben nem képesek feladataikat megvalósítani, bármilyen jó szakemberek legyenek ^is. A VITÁBAN éles^Jwfeáfták a hiányosságokat, de kevés volt az önbírálat. Az évzáró gyűlés eg;, ik hiányossága az volt, hogy egyáltalán nem foglalkoztak a kulákkérdéssel. Az osztályellenséggel szemben egy pillanatra sem helyezkedhetünk megalkuvó álláspontra. Ezért állandóan harcolnunk kell, hogy a kulákokat a szövetkezeti tagokkal karöltve kizárjuk a szövetkezetből. Az évzáró gyűlés a X. kongresszus határozatainak értelmében konkrét határozatot hozott a pártszervezet munkájának megjavítására. Az a fontos, hogy az évzáró gyűlés határozatait a gyakorlatban is megvalósítsuk. Szabó István, a tornaijai járási nemzeti bizottság dolgozója. i E

g ' I IFW fl) W gy esztendő uian :ejlelt elvtársakat a pártcsoportok élére