Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-14 / 12. szám, péntek

1955. január 14. A PÁRKÁNYI JÁRÁS EFSZ-EINEK KONFERENCIÁJÁRA Ä járásban az elmúlt esztendőben leg óbban a karvai szövetkezet gazdálkodott— Hat korona osztalékot kapnak a tagok a zárszámadás ütán minden munkaegységre — Simsik Imre egész évi jövedelme: több mint 40 ezer korona — Juhász József és családja a libádi szövetkezetben csaknem 60 ezer koronát keresett — A jó eredmények láttán a múlt évberi több dolgo tzó paraszt lépett a közös gazdálkodás útjára Nagy feladatok előtt állunk ezekben a napokban. 1955. január 15-én össze­jönnek a járás EFSz-einek legjobbjai, hogy visszapillantva az elmúlt évre, ér­tékeljék a munkákat és feltárják a hiányosságokat, hogy ezeket kiküszö­bölve, minden szakaszon megtudjuk munkánkat javítani. Ezúttal már a harmadik járási kon­ferenciára jövünk össze, amely döntő jelentőségű lesz aé EFSz-ek további fejlesztése és megszilárdítása szem­pontjából. Szövetkezeteink munkáját értékelve meg kell állapítanunk, hogy az az előző évekhez viszonyítva sokat javult. Ez annak köszönhető, hogy lényegesen jobb volt a munka meg­szervezése, a tagság rendszereseb­ben vett részt a munkában és ami a leglényegesebb, lelkesen, derekasan helytálltak a munka frontján. Szövetkezeteink tagjait egyre inkább érdekli, mennyi a közösen végzett munka eredménye. Az egyéni felelős­ség az egyes munkákban fel volt oszt­va és a pótjutalmazás bevezetése mel­lett a tagok anyagilag is érdekelve vol­tak. Jobban ment a munka és eredmé­nyeink is. jobbak voltak. Most, amikor a gondos gazda pontos­ságával értékeljük munkánkat és ered­ményeit, arra kell gondolnunk, hogy járásunk községeiben a szocializmus építése jelenlegi szakaszán pártunknak és kormányunknak minden vonalon való hathatós támogatásával a jobb élet le­hetőségeit teremtjük meg. Mezőgazdasági politikánk helyessé­gét falvaink szocialista átalakításában, az EFSz-ek fejlesztésében, a X. párt­kongresszus újból igazolta és meg­állapította, hogy ez az egyedüli he­lyes út a mezőgazdasági termelés további fellendítésére. Ezt igazolják szövetkezeteink eredmé­nyei, s azt, hogy egyre több kis- és középparaszt lép a közös gazdálkodás útjára. A határozott fejlődést mutatja az is, hogy szövetkezeti tagságunk életszín­vonala lényegesen emelkedik és az úgynevezett „tehetős" szövetkezeti tagság ma már nemcsak fogalom, ha­nem valóság. Szövetkezeteink gazdálkodása járási viszonylatban többségükben aktív volt. Legjobban a karvai szövetkezet gaz­dálkodott, mely tagjainak most az pvvégi elszámolásnál 6.— koronát tud fizetni minden munkaegységre. Ezenkívül bőségesen ellátta a szövet­kezet tagjait természetbeni járulékkal is és a terven felül termelt termények­ből pótjutalmazásban részesített őket. HJ'-'^ncsak "jó eredményeket *rtek el a bélai, muzslai, bűcsi, kisújfalusi, kö­bölkúti és a bényi EFSz tagjai. Ezek­ben a szövetkezetekben szi.ntén tekin­télyes Összegeket fognak kifizetni a ta­goknak a zárszámadásnál. A szövetkezetékben a tagság élet­színvonalának emelkedését általában a munkában való részvétel és a ledolgo­zott munkaegységek száma határozza meg, vagyis azok a szövetkezeti tagok, akik egész éven át szorgalmasan dol­goztak, most meglátják munkájuk si­kerét. Simsik Imre állatgondozó, aki egész éven át csaknem két ember munkáját végezte a karvai szövetkezetben, 102-1 munkaegységet szerzett, amiért elő­legként 8.214 koronát kapott. Most. az évvégi zárszámadásnál még' 6.114 ko­rona üti a markát. Ezen felül 26.369 ­korona értékben különféle gabona­neműeket kapott. Simsik* elvtárs 40 anyasertést gondo­zott a múlt évben, melyektől egyen­ként 13 malacot választott el és így "a tervet 119-cel túlteljesítette. Ezért négy malacot kapott pótjutalmazás­ként. v Egész évi jövedelme pénzértékben 19.000.— korona volt, ami havonként 1.580.— korona jövedelemnek felel meg. Ezenkívül még háztáji gazdálko­dása is van, mely szintén szép hasznot hozott. Hasonló eredményeket ért el Duna­mocson az Izsó-család, Bélán a Radics­és Čsopcsik-család, Búcson a Marcon­család, továbbá sok-sok szövetkezeti család és tag, akik jövedelmük fő for­rását a szövetkezetben ledolgozott munkaegységek számában és annak ér­tékében lelték meg. Természetesen nem lehetnek olyan kiváló eredmények ott, ahol nincs munkafegyelem, nem jól szervezik meg a munkát és a közös vagyont szét­lopkodják. Ez a helyzet Barton, ahol a szövet­kezeti tagság rossz munkája, és a közös vagyonhoz való rossz viszony következtében veszteséggel zárják az évet. Ebben a szövetkezetben a feltételek éppen olyanok, mint a többi EFSz-ek­ben, csak az emberek nem olv; nok és a közös vagyon gyarapítása helyett a közös vagyon szétlopkodására töreked­nek. Ugyancsak rosszul zárta az évet a sárkányi EFSz is; melyben a vezetőség a tagság tudta nélkül cselekszik és alkalmazottakat tart havi fizetéssel a tagság rovására. Ezen felül feleslege­sen különféle gépeket vásárol, melyek — mivel használhatatlanok — üzem­képtelenül hevernek a gazdasági ud­varon. Hasonló helyzetet találunk Sző­gyénben is. Ha járási viszonylatban vizsgáljuk szövetkezeteink helyzetét, megállapít­hatjuk, hogy vannak jó, közepes és gyenge szövetkezeteink, amelyeknek a konferenciára kiküldött tagjai kötele­sek az eredményekről és a hibákról a konferencián beszámolni. Járásunkban a gazdálkodás feltételei mindenütt szinte ugyanazok és éppen ezért csupán az embereken, akaratukon és a munkához való viszonyukon áll, milyenek lesznek a jövőbeni eredmé­nyek. Azon szövetkezetek, melyek most szép eredményekkel dicsekedhetnek, teljesítették termelési és pénzügyi tervüket és most annak tudatában, hogy munkájuk eredményét és jutal­mát megkapják, bizakodva tekintenek a jövő elé. Konferenciánknak ki kell tűznie a jövő feladatait is, melyeket a X. párt­kongresszus irányelveiből kifolyólag a következő két-három éven belül meg kell valósítani. Mindenekelőtt a szövetkezetek fejlesztési terve tel­jesítésének szükségességéi-öl fogunk beszélni, hogy járásunkban a mező­gazdasági termelést a kívánt szín­vonalra tudjuk emelni. Ebből kifolyó­lag az állati termékek termelése és az állatállomány fejlesztése a leg­főbb feladat. Állatállományunk még több szövetke­zetben hiányos, főleg a szarvasmarha­állomány. Ennek kiegészítése most a legfőbb feladat minden EFSz-ben, hogy a tejtermelést is növelni tudjuk. Ugyanez vonatkozik a sertéstenyész­tésre, melynél ugyan már elértük a tervezett mennyiséget, de a minőség még nem kielégítő. Hogy az állattenyésztés feladatait teljesíteni tudjuk, elsősorban is gon­doskodni kell a takarmányalap bizto­sításáról, mely még mindig hiányos, főleg a silótakarmányok termelésé­ben, mert a silózás tervét a múlt év­ben nem teljesítettük. Vannak szö­vetkezeteink, melyekben egyáltalán nem silóznak, vagy csak lényegtelen mennyiséget. Mindezzel le kell szá­molnunk és meg kell javítanunk a munkát is az állatok gondozásában. Ez csak ügy lehetséges, hogy a szövetkezetek tagjait érdekeltté fogjuk tenni a munkában és szilárd munkanormák mellett bevezetjük a pótjutalmazást a termelés minden ágában, tehát az állattenyésztésben is. Egyszer s mindenkorra szakítanunk kell a jutalmazásnak azzal a formá­jával, hogy az eredményeket elért tag ne átalányban kapja meg a 2—2,5 munkaegységet, mert ez csak ahhoz vezethet, hogy munkáját elhanyagol­ja, mint Barton, ahol a teheneket a múlt nyár óta meg sem tisztították. A konferencia küldötteinek beszel­niük kell a szervezési kérdésekről is, a szövetkezet vezetőségének munká­járól, a járási nemzeti bizottság se­gítségéről stb. A legfontosabb feladatok közé tar­tozik továbbá a termelési és pénzügyi tervek ki­dolgozása, melyeket úgy kell elké­szíteni, hogy a terv teljesítése már előre biztosítva legyen. Ennek biztosítéka a szilárd normák megállapításában rejlik. ami bizony eddig járási viszonylatban hiányos volt. A munkanormákat ezért felül kell vizsgálni és úgy megállapítani, hogy a szövetkezet tagjait mozgósítsák mi­nél több munkaegység elérésére, ami­nek aztán meglesz mind pénzbeli, mind természetbeni értéke. Ezekről a kérdésekről fog majd tárgyalni egységes földmüvesszövetke­zeteink III. járási konferenciája, me­lyen legjobb szövetkezeti dolgozóink képviselik szövetkezetüket, falujukat. SOÖKY LAJOS, a párkányi járási nemzeti bizottság alelnöke. PÁRTELET A felszabadulás tiszteletére Határidő előtt... A VÁGSELLYEI TRAKTORÁLLOMÁSON lázasan foly­nak a gépjavitási munkálatok. A traktorállomás dolgo­zói elhatározták, hogy a javítási munkákat határidő előtt, vagyis februrár 18-ika helyett január 31-re elvégzik. Ennek az iparkodásnak megvan az oka, mert a vágsellyei traktorállomás dolgozói ; versenyben állnak a sulekovói traktorállomás dolgozóival. Minden erejüket latba vetik, hogy a versenyből győztesen kerülhessenek ki úgy, mint az őszi munkáknál. A javítóműhely dolgozóitól kezdve, egészen a géptech­nikusokig, mindenki megteszi a tőle telhetőt. A javítási munkákat végző elvtársak tudják, hogy csak akkor tud­nak eredményesen harcolni a magasabb hektárhozamok eléréséért, ha gondosan kijavított gépeket adnak a szövetkezeteseknek. Ennek elérése alaposan meg volt szervezve a javítóműhelyek dolgozói között. A javítási munkákat 15 csoport végzi. A csoportok minden harma­dik nap értékelik a munkában elért eredményeket és a legjobb csoportok eredményeit a versenytáblán népszerű­sítik. Az eddig elért sikerek nagyrésze annak is köszönhető, hogy a traktorállomás keretén belül megszervezték az iskolázásokat. Az iskolázáson mindig a műhelyek*legjobb dolgozói tartanak előadásokat. A gépjavítási munkák megkezdése előtt a műhelyek dolgozói kötelezettségvállalásokat tettek, mégpedig 48 egyéni, 4 kollektív kötelezettségvállalás született meg a dolgozók között. A kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzésével a műhelyvezető géptechnikus, a minőségi ellenőr, az üzemi pártszervezet elnöke és az üzem po­litikai igazgatóhelyettese vannak megbízva. A javítási munkában eddig Benyő József. Belovics László és Filő elvtársak tűntek ki. A lánctalpas traktorok javítóműhelyének vezetője, Ko­vács elvtárs kötelezettséget vállalt, hogy az általuk ki­javított gépekből 5 százaléknál nem lehet nagyobb a ki­esés. Ebben a csoportban dolgozik Cibula elvtárs is, aki a múlt évben lánctalpas traktorával a farkasdi szövetke­zetben dolgozott és elnyerte „a járás legjobb traktorosa" kitüntető címet. A TRAKTORÁLLOMÁS szerelői a gépjavítás tervét eddiQ 85.5 százalékra teljesítették, tehát minden lehető­ség megvan arra, hogy határidő előtt elvégezze a javí­tási munkákat, annak ellenére, hogy sokszor hidegben kell dolgozniuk, az elvtársaknak, mert amióta „megcsi­nálták" a központi fűtéses berendezést, még nem mele­gedtek meg egyszer sem. 1 Kozmér János, Vágsellye A FÜS1 HELYI pártszervezet elnö­ke az évzáró gyűlésen beszámolt a pártszervezet egész évi munkájáról, kitért a párt nevelő munkájára és az elért eredmények mellett bátran, on­kritikailag rámutatott a hibákra is. A beszárrtolóból és az utána kö­vetkezett vitából megállapítható, hog;> Füson a kommunisták az elmúlt év­ben valóban törődtek pártfeladatdik­kal. Ennek köszönhető, hogy a szö­vetkezet jó eredményeket ért el s mezőgazdasági termelésben. A növény­termelési tervet 112, az állati termi­kek termelési tervét 107 százálekra teljesítették. Terven felül 15.000 li­ter tejet és 25 mázsa sertéshúst ad­tak dolgozó népünknek. A pártszervezet a szövetkezeiben dolgozó kommunisták segítségével az elmúlt év folyamán jelentősen megja­vította munkáját. Ezt bizonyítják az elért sikerek is. A beszámoló és a vita megmutatta, hogy a kommunisták az egész év folyamán szem előtt tartották a szövetkezet fejlődését. Az általános javulás mellett — ahogy a vitahozzászólások és a záró­szó is bizonyította — az év folyamán némi önelégültség volt észlelhető a párttagok között Etyiek tudható be, hogy a pártszervezetben egy időben a pártoktatás is vontatottan haladt és a hallgatóknak csak 80 százaléka járt el az előadásokra. A beszámoló és a határozati javaslat arra irányult, hogy a kommunistákat még tevéke­nyebb munkára serkentsék és fele­lőssé tegyék őket az egyes feladatok valóraváltásáért. Igy például Oláh Já­nos elvtárs azt a feladatot kapta, hogy március 15-ig 15 tehénnél bevezeti Malinyina fejési módszerét. Bangha János elvtárs pedig azt, hogy a szö­vetkezetben 5 hektár kukoricát fész­kesen ültet el. Ezek és a többi konkrét feladatok kötelezik a kommunistákat, bármilyen munkahelyen dolgoznak is a faluban, hogy időről időre számot adjanak a pártbizottságnak végzett munkájukról A feladatok ilyen módon történt szét­osztása megszilárdítja a kollektív ve­zetést a pártszervezetben és arra ne­veli a tagokat, hogy munkájukért na­gyobb felelősséget érezzenek. Erre pedig nagy szükség van mindenütt Füsön is felmerült az évzáró gyűlés vitájában, hogy az •'illfltegéRzségüp" helyzetén javítani kell, mert. ez a hús­beadás teljesítésének alapja. A vita­hozzászólásokból megállapíható volt., hogy a kommunisták nagy felelőssé­get éreznek az állatállomány fejlesz­tese iránt és mindent megtesznek azért, hogy a jövőben gazdasaguk e fontos munkahelyén végérvényesen rendet teremtsenek. Az évzáró tag­gyűlés vitája felvetett még egy prob­lémát, amelyről feltétlenül szólni kell. Meg pedijjj azt, hogy még a kommu­nisták között is akadtak olyanok, akik azt tartják, hogy a szövetkezetben fe­lesleges a zootechnikus, akinek fize­tése talán nem is megérdemelt, mert a köz érdekében nem tud fizetésével arányos hasznot hajtani. Ez a nézet helytelen. S hogy ez mennyire igaz, azt a vitában elhangzott több felszó­lalás is megmutatta. AZ ÉVZÁRÓ GYŰLÉS hosszantartó, de egészséges vitája arra mulat, hogy a partszervezet bizottságának évköz­ben is sokkal komolyabban kell fog­lalkoznia a szövetkezetben ("elmerülő egyes problémákkal és főleg i párt­bizottságnak kelj azon dolgoznia hogy a még kevésbé fejlett párttagokat meggyőzze azoknak -az intézkedések­nek helyességéről, amelyek elsősor­ban is a szövetkezeti tagság előnyét szolgálják. Konkrét példa erre a szö­vetkezeti munkaiskola, ahol, ahogy ezt a beszámoló is megállapította, elég komoly hibák fordultak elő* Azt, hogy a füsi szövetkezeti tagok becsületes dolgozók, nem. kell külön bizonyítani. Állam iránti kötelességü­ket teljesítették. Hazánk felszabadu­lásának 10. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy terven felül 8.000 li­ter tejet adnak be és a tavaszi mun­kálatokat négy nappal a határidő előtt befejezik. Az évzáró gyűlésen elhangzott vi­tából, valamint az utána következő zárószóbői megállapítható, hogy a pártszervezetnek a jövőben eredmé­nyesebb munkát kell végeznie a tö­megszervezetekben. AZ A BIZALOM, ahogy a kommu­nisták az évzáró taggyűlésen beszél> tek, biztosít bennünket arról, hogy mindazokat a feladatokat, amelyeket az évzáró taggyűlés kitűzött, kiin­dulva a hároméves fejlesztési tervből, 'a pártszervezet a kommunisták és az összes dolgozók segítségével Füsön meg is valósítják. G. A. A TOR N ALJAI járási nemzeti bi­zottság üzemi pártszervezete is meg­tartotta évzáró taggyűlését. Mivel a járás mezőgazdasági jellegű, főleg a mezőgazdasági termelés fellendítéséről esett sok szó. A beszámolóban bírál­ták azoknak a pártcsoportoknak mun­káját, amelyek nem végezték kellő­képpen feladataikat. A pártcsoportok rendszertelenül üléseztek. Például az, általános ügyosztály mellett működő pártcsoport rendszertelenül ülésezett és nem bírálta a kommunisták mun­káját. Ennek következménye volt, hogy nem tudták eléggé aktivizálni a helyi nemzeti bizottságokat, a nóbizottsá­gekat és a nemzeti bizottság mellett^ működő állandó bizottságokat. A vitá­ban az elvtársak megállapították, hogy nsgyobb gondot kell fordítani a hiá­nyosságok eltávolításara. Annak elle­.nc're, hogy egyes pártcsoportok nem dolgoztak jól, a mezogaždasági ügy­osztály pártcsoportja jól végezte fel­adatát. A tornaijai járásban 56 község van és már 54-ben működik az egy­séges földművesszövetkezet. A párt­csoport foglalkozott a kommunisták egyéni életével is. Több hiányosság fordult elő egyes elvtársuknál, de a pártcsoport rendszeres ülése minden esetben megbírálta ezeket az elvtár­sakat, akik azután megjavuftak. Éle­sen bírálták Gérecz elvtársat, aki többszöri figyelmeztetés ellenére sem akar megjavulni és az évzáró tag­gyűlésen sem jelent meg. Gérecz elv­társsal a pártcsoportnak még többet kell foglalkoznia, hogy a bírálat és önbírálat fegyverével kiküszöbölje eze­ket a hibákat. A mezőgazdasági ügy­osztály kommunistái sokat jártak dol­gozó pafansztjaink közé és ennek tulaj­doníthatók a szép eredmények, ame­lyeket a múlt évben elértek annak ellt-nére, hogy az' osztályellenség, a kulákság igyekezett felrobbantani a szövetkezeteket. De ez nem sikerült nekik. A mezőgazdasági ügyosztály fő feladata ,a jövőben az lesz, hogy a nehéz harcok árán megtartott szövet­kezeteket gazdaságilag megszilárdít­sa. Ezen a téren háinyosságok van­nak, mert a szövetkezeteií kevés si­lótakarmányt biztosítottak. Váljanak a mezőgazdasági ügyosztály kommunis­tái jó propagátorokká, tolmácsolják állandóan pártunk X. kongresszusának irányelveit a szövetkezetekben.! Nagyobb súlyt kell fektetni a járási földmű­vesújság színvonalának emelésére is. Hogy a jövőben minden pártcsoport jól dolgozzon, annak • egyik előfelté­tele, hogy a pártcsoportok élére 'fej­lett elvtársakat állítsanak. ' Foglalkoztak még az évzáró gyű­lésen a járási nemzeti bizottság dol­gozói elméleti színvonalénak emelésé­vel. A pártoktatási év elég jól halad. A mostani feladat azonban megköve­teli, hogy a járási nemzeti bizottság összes kommunistái minden eszközt megragadjanak arra, hogy elméleti színvonalukat emeljék, mert különben nem képesek feladataikat megvalósí­tani, bármilyen jó szakemberek legye­nek ^is. A VITÁBAN éles^Jwfeáfták a hiá­nyosságokat, de kevés volt az önbí­rálat. Az évzáró gyűlés eg;, ik hiányos­sága az volt, hogy egyáltalán nem foglalkoztak a kulákkérdéssel. Az osz­tályellenséggel szemben egy pillanatra sem helyezkedhetünk megalkuvó állás­pontra. Ezért állandóan harcolnunk kell, hogy a kulákokat a szövetkezeti tagokkal karöltve kizárjuk a szövet­kezetből. Az évzáró gyűlés a X. kong­resszus határozatainak értelmében konkrét határozatot hozott a pártszer­vezet munkájának megjavítására. Az a fontos, hogy az évzáró gyűlés hatá­rozatait a gyakorlatban is megvaló­sítsuk. Szabó István, a tornaijai járási nemzeti bi­zottság dolgozója. i E g ' I IFW fl) W gy esztendő uian :ejlelt elvtársakat a pártcsoportok élére

Next

/
Thumbnails
Contents