Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-05 / 4. szám, szerda

2 ifi sze 1955. január 5. iU Újév reggelén Gyors iramban száguld a mentőautó felfelé a volt Koch-szanatórium felé. Csikorogva fékez. Megérkezett. Az autóból sápadtarcú fiatalasszony nehézkes léptekkel lép ki, férje karjára támaszkodik. Késő éjjel van. Szilveszter éjszakája, de az épület belsejében a szolgálatban lévő orvosok, ápolónők készenlétben vannak. Nagy a „forgalom", néha négy, öt anya szül egyszerre. A szülőszoba felöl fájdalmas sóhaj, majd erőteljes oá hangok hallatszanak. Megérkezett az 1955-ös év első újszülöttje. — Fiú — mondja a bábaasszony és az újdonsült anya fáradt, boldog mosollyal hanyatlik párnáira. Hófehér ágyak, ragyogó tisztaság mindenütt. Nesztelen léptekkel sietnek az ápolónők. Lassan itt a reggel. Újév reggele. Megélénkülnek a kis szobák. Várják az anyukák a kicsiket. Mind erőteljesebben hallatszik az oá kórus. Behozzák a kicsiket. Szoptatás következik. Fiatal asszony járkál a szobában. Neki már szabad, ő már négynapos mama. Leül hol az egyiíc, hol a másik ágy szélére és titokzatos suttogásba kezdenek az újdonsült mamák. A fiatal asszony boldogan meséli, hogy az utolsó percig dolgozott, mqst tehát teljes 18 hét szabad sága'lesz. Aztán megint munkába áll, A BRATISLAVAI NEMZETI SZÍNHÄZ működésének 35-ik évében, az 1955. évben húsz bemutaj.0 előadást rendez és 555 előadást. E NAPOKBAN FEJEZTÉK BE a bratislavai művészi dokumentáris filmstúdióban a P. O. Hviezdoslav nagy j szlovák költőről szóló és a „Győze-, delmes dal" című filmet, amely a Szlovák Nemzeti Felkelésből meríti tárgyát. A CsSzBSz SZLOVÁKIAI BIZOTTSÁGA és a közművelődési megbízotti hivatal a csehszlovák-szovjet barátság hónapja keretében „A Szovjetunió — a békéért folytatott harc erős tényezője" című kiállítást rendezett, amely szemléltetően megörökíti nagy szövetségesünknek a tartós világbékére irányuló törekvését. A rendkívül nagy érdeklődés következtében a kiállítást 1955. január 15-ig meghosszabbították. A kiállítást a CsSzBSz bratislavai klubhelyiségében rendezik a Suché Myton és naponta 21 óráig megtekinthető. A CESKÉ BUDEJOVICEI SFINX n. v. alkalmazottai újfajta zománcedéhyt kezdtek gyártani. Ilyenek a mosdókészletek kívül-belül zománcozott korsókkal és a milliméteres pléhból készült tartós, „Superplyn" jelzésű •dények. a nagymama vigyáz majd a kicsire napközben. Mosolyogva tervezget, számolgat, mi mindent vesz a kicsinek a szülési segélyből és a babakelengyére előirányzott pénzből. Boldog anyai mosollyal folyik a szó kisfiáról, akinek olyan szép fekete haja van, hogy szalagot lehetne a hajába lenni. Olyan erőteljesen kiabál a kicsi, ha éhes, hogy bár a felső emeleten van a többivel, ő száz közül is ráismerne a hangjára. A szemecskéje olyan szép, hogy az ég kékje tükröződik benne. Már mosolyog. Mi lesz belőle? Csodagyerek minden bizonynyal, legalábbis anyja és apja szemében. Felmegyünk az emeletre, ahol hatalmas ablakú, világos teremben apró ágyacskák sorakoznak egymás mellett. Itt vannak a csecsemők, csak szoptatásra viszik le őket anyjukhoz. A terembe nem engednek be, oda még az anyáknak is tilos a belépés, csak a hatalmas üvegajtókon át láthatjuk őket. így kívánja ezt az új, kis emberpalánták egészségének védelme. És egyébként is tilos a látogatás az anyák és az újszülöttek érdekében. Az apák is csak a hazamenetelkor láthatják az asszonyt és a kicsit. Annál nagyobb az öröm aztán. Új tervek, új élet. Megszaporodva kezdődik a család élete az új esztendőben. G. A. A TAVÖSSZEKÖTTETÉSÜGYI MINISZTÉRIUM nyilvános jeligés pályázatot hirdet alkalmi postabélyegek terveire Csehszlovákia felszabadításának 10. évfordulója és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom III. összszakszervezeti kongresszusa tiszteletére. Hat tervpályázatról van szó, amelyekből négy a felszabadítás 10. évfordulója, kettő pedig a III. össz-szakszervezeti kongresszusra készül. Az egyes bélyegtervekre 4000, 2000 és 1200 koronás díjak vannak kitűzve. Továbbá 10.000 korona van szánva más képzőművészeti vagy eszmei tekintetben jelentős tervek esetleges megvételére. A pályázat január 30-án jár le Közelebbi felvilágosítást t távösszeköttetésügyi minisztérium postaértékcikk osztálya, Prága II. Bedrich Engels nábr. 42. (telefon 246—469) nyújt, ahol az érdeklődők megkaphatják a. pályázat feltételeinek szövegét. A NYITRAI KERÜLETBEN az egységesített egészségügy legújabb intézményei közé tartozik a nyitrai kerületi egészségügyi járványállomás. Működését 1952. január 1-én kezdte meg. Dr. Egon Neumann igazgató vezetésével. Az intézet orvosainak és laboránsainak munkakollektívája már több sikert ért el a ragályos betegségek és járványok terjedése elleni harcban. • BÉKE 1945 januárja volt. Az ólomszürke égből sűrű pelyhekben hullt a hó. Bevattázta a fáíc didergő galylyait, a falu riadtan lapuló házacskáit. Olyan volt a táj, mint a habos fehér menyasszonyi ruha. Hajnal óta balami feszültség érződött a levegőben, s a emberek arcára is rákeményedett. Többen suttogva hajolták összébb és szinte sustorgott 'a szó a forró izgalomtól, amikor egymás fülébe szűrték: „Holnapra itt lesznek az oroszok!" Nem volt ez üres szóbeszéd. A németek sokkal idegesebbek voitak, mint egyébkor, s ide-oda ugráló riadt tekintetük elárulta, hogy valami készül. Az óvatosabb családok leszivárogtak a pincékbe, a szellőztető lyukakat pedig keményen eltömték. Csak a gyertyák pislákoló tűznyelve világított a meghökkent arcokba, s ide-oda bolygatta a pince odvában lapuló árnyakat. A legtöbben már a pincékben töltötték az éjszakát. Egymás hegyén-hátán kuporogtálc, mint a csomóba hányt krumplis zsákok, de jótevő álom nem jött szemükre. Egyszerre kint, mint borzalmas égzengés üvöltött a levegő. Vijjogtak a lövedékek és amikoiyrecsegve vágódtak a földbe vagy a falakba, megremegett a ház, sűrűn pergett a vakolat. Mintha a pokol kapui tárultak volna ki, úgy bőgött, csattogott a környék. Szívdobogva, mozdulatlanul la pultunk, s a hosszú órák kegyetlen lassúsággal cammogtak tova. S egyszerre csak, idő múltán elcsendesült az ágyúk zenebonája. Mintha egy óriási kéz élesre fent karddal metszette volna derékba a bömbölő csatazajt. Sosem éreztünk még ilyen mélységes, szívettépő csendet. Aztán lassan megélénkült az u1ca.

% Nehéz katonaléptek dobogtak, szekerek zörögtek, lovak nyihogtak. Megdöccent a pinceajtó és sikítva kitárult. A szürkésen de rengő hajnali fényben egy katona állt s kezében géppisztolyt szorow gatott. Tekintete kutatva járt körül a gyenge fényben s valamenynyiünket végigmustrált. Komoly arca lassan felderült és szinte végigcsurrant rajtunk mosolya. Föllélegeztünk és mint a márciusi hó, olvadt le szívünkről a dermedtség. S ő lassan, különös hanglejtéssel magyarul szólalt meg: — Nem félni! Mi hozunk béke!... Azóta bennem él e szó. Él és virágba borul milliók szívében. S a háborút kiáltók jeges lehelete nem tudja többé elhervasztani. A szovjet katonák hozták magukkal és eggyélényegült szabadságunkkal. Mert ez a világ legszebb szava: béke! Mert ez az emberiség legmélyebb embersége: béke, béke minden népnek! Dénes György MINISZTEREK NYILATKOZNAK Régi, 1936. évi egészségügyi közlöny került a kezembe, amelyben dr. Czech miniszter beszámolója ragadta meg figyelmemet. A nyilatkozat a kapitalizmus válságának hetedik évében jelent meg, amikor 439.332 munkanélküli családja nyomorgott. A hivatalos statisztika megvilágításában dr. Czech egészségügyi miniszter nem látta vigasztalannak a helyzetét. Kénytelen volt azonban bevallani, hogy Csehszlovákia válság érte területein sosem tapasztalt mértékben bv,rjánzanak a szociális megbetegedések. Különösen a gyermekek voltak veszélynek kitéve, akik tömegesen estek angolkórba, váltak vérszegényekké s a többi betegségekre hajlamosakká. — A gazdasági válság hosszú tartama — nyilatkozott a miniszter — igen súlyosan aláásta azon családok egészségét, amelyek eltartói munkanélküliekké lettek és megszűnt egészségügyi biztosítási igényjogosultságuk. A munkanélküliek egészségügyi védelmére 1932-ben megalakult. járási bizottságok nagy része az anyagi eszközök kimerítésével a legnagyobb nehézségekbe jutott... Dr. Czech ezért tett ilyen rendszer-leleplezö kijelentéseket, mert a polgári állam parlamentjét meg kellett győznie a minisztérium anyagi megsegítésének fontosságáról. S ezért szorgalmazta annyira a fentieket. — Csak meg kell gondolni — szónokolt tovább — hogy a közegészségügy összköltségvetése alig teszi ki az egész állami költségvetés 2 százalékát. Mit lehet elérni ilyen alacsony tétellel az állam legdrágább kincse, a nép egészsége és ifjúságunk jövője érdekében?... Azokban a napokban olvastam a IS évvel ezelőtt tett nyilatkozatot, amikor hazánk egészségügyminisztere, dr. Plojhár beszédét közölte a Pravda. A miniszter Veselý nad Moravou polgársága előtt ismertette a sikereket, amelyeket egységesített egészségügyünk a párt. és a kormány szüntelen gondoskodásával elért. Amit dr. Plojhár mondott, mindannyiunk előtt ismeretes, hiszen benne élünk. Ám az összehasonlítás kedvéért mégis idézem: „Lakosságunk kilenctizede a díjtalan qyógygondozás \ előnyeiben részésül. beleértve až ingyenes kórházi kezelést, gyógyszerellátást és különféle szakorvosi szolgálato• kat. Külföldi látogatóink csodálattal állapítják meg, hogy a betegeknek a munkaviszony igazolásával ellátott polgári igazolványa elegendő okmány ahhoz, hogy a beteg felkereshesse orvosát. Emellett a nemzetbiztosítás előnyeit a dolgozók családtagjai is élvezik. A gyógyító és megelőző jellegű intézkedések egész sora különbség nélkül az egész lakosságra vonatkozik. Ez különösen a díjtalan gyermekgyógygondozást, anya- és gyermektanácsadók munkáját, a gyermekek védőoltását és némely fertőző betegségek gyógyítását jelenti..." Két korszak egészségügyminiszterei nyilatkoztak. Szavaik tanulságosak és jellemzik a rendszert, amelyben elhangzottak. Dr. Czechből egy csődbejutott társadalmi rend pesszimizmusa, kétségbeesése kiált. Dr. Plojhár beszédéből biztonságérzet, derűlátás és céltudat sugárzik. Nem csoda. Akkoriban csak 2 százalék jutott az ország költségvetéséből egészségvédelemre, ma pedig költségvetésünk egyik legnagyobb tételét jelenti az a pénz, amelyet nemzetgyűlésünk a közegészségügy céljaira szánt. Dr. Szántó György A Szlovák* írók Szövetsége táviratban fejezte ki Fraňo Kráľ elhúnyta felett érzett részvétét az SzIKP Központi Bizottságának A Szlovák írók Szövetsége Szlovákia Kommunista Pífrtja Központi Bizottságának Fraňo Kráľ elhalálozása alkalmából ' a következő részvéttáviratot küldte: Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, Bratislava, Drága elvtársak, fogadják őszinte . részvétünket Fraňo Kráľ nemzeti művésznek, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjének, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodája tagjelöltjének elhalálozása alkalmából. A párt és nép zászlaját, melyet nehéz, de hősies és győzedelmes életén keresztül példás hűséggel hordozott, tovább visszük. Szlovák írók Szövetsége. A Csehszlovák írószövetség Központi Bizottságának közleménye Fraňo Kráí nemzeti művész haláláról dalmi ellentéteiben és a munkásosztály végleges győzelme örömteli távlataiban. Ez jellemzi költői és prózai irodalmi alkotásait művészi munkájának negyed évszázadán keresztül. Fraňo Kráľ irodalmi munkássága iro- _ dí'.lmunk legjobb haladó realista hagyományaiból indul tói, csatlakozik hazánkban a szocialista realizmus alapítóinak müveihez és nemzeti kultúránk

7 tartós értéke marad. Életének és alkotásának hősiessége annál szembetűnőbb, hogy ifjúságától kezdve aláásott egészséggel, súlyos betegen dolgozott, betegségét munkával és harccal legyőzhetetlen optimizmussal küzdötte le, és megteremtette művét, amely megnyerte népünk szeretetét. A csehszlovák irodalom a szocialista művészetért folyó harcban jelentős harcost, nemes; tiszta embert veszít benne. Tisztelet emlékének! A Csehszlovák írószövetség Központi Bizottsága. A Csehszlovák írószövetség Központi Bizottsága mély szomorúsággal közli, hogy 1955. január 3-án délelőtt 10 órakor hosszantartó súlyos betegség után 51 éves korában elhúnyt Br3|islavában Fraňo Kráľ nemzeti művész. Fraňo Kráľ nehéz körülmények között nőtt fel és ismerte az emberek közötti mély társadalmi szakadékokat. Ifjúságát az elnyomott nemzet szenvedése jellemezte: pásztorgyerek, ács, mezőgazdasági munkás és favágó volt és csak kitartásával és szorgalmával tett szert műveltségre és vált tanítóvá. Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapítása óta odaadó tagja, később pedig jelentős funkcionáriusa volt, mindig hű harcosa a munkásosztálynak a dolgozó ember szebb életéért folytatott harcában. A párt harcosaként megállta helyét legsajátabb hivatásában, az irodalmi alkotásban is. Egész működését az igazság nagy forradalmi eszméinek szolgálatába állította és feltárta vele az éiet legnagyobb mélységeit társaKözlemény Fraňo Kráľ nemzeti művésznek, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjének, Szlovákia Kommunista Pártja KB irodája tagjelöltjének állami temetéséről Az állami temetés megrendezését irányító bizottság, amely Szlovákia Kommunista Pártja KB irodájának, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének és a Megbízottak Testületének tagjaiból áll, közli, hogý Fraňo Kráľ nemzeti művésznek, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjének, Szlovákia Kommunista Pártja KB irodája tagjelöltjének állami temetése 1955. január 6-án, csütörtökön lesz Bratislavában. A ,koporsót az elhunyt testi maradványaival a bratislavai Komenskýegyetem aulájában ravatalozzák fel. A nagyközönség 1955. január 5-én, szerdán 9—17 óráig, január 6-án, csütörtökön pedig 8—12 óráig tekintheti i meg. A gyászszertartás ez év január 6-án, csütörtökön 14 órakor kezdődik. Az elhunyttól búcsút vesznek Szlovákia Kommunista Pártja KB és- a Szlovák írószövetség képviselői. • Bratislava dolgozói, a Nemzeti Front összes tagozatainak képviselői, az írók és a közönség Fraňo Kráľ koporsóját gyászmenetben kiséri el a Komenskýregyetem épületétől a Sztálin téren és a Békevédők utcáján keresztül a város határáig. Innen a koporsót a brnói krematóriumba szállítják, ahol Fraňo Kráľ elvtárs testi maradványait január 7-én, pénteken elhamvasztják. Mindent megteszünk vívmányaink megőrzéséért Bodrogszerdahely község dolgozó népe a közelmúltban ünnepelte felszabadulásának tizedik évfordulóját. Büszkén mondhatjuk, hogy ez elmúlt tíz év alatt községünk nagyon sokat fejlődött. Megalakult az EFSz, amely évről évre jobban fejlődött. A falu határában már rizst is termelnek, amellyel országos viszonylatban is nagyon szép eredményt értek el. A felszabadulás óta 107 új családi házat építettek a dolgozók és nagyon sokat megjavítottak. Eltűntek a nádfedeles viskók, helyükben szép, piroscserepes házak sorakoznak. A felszabadulás előtt csak három rádió volt a faluban, ma pedig 350 család szórakozik munkaidő után modern, szép rádiókészüléke mellett. Kormányunk és pártunk segítségével egy 800 személyt befogadó kultúrházat és 400 személy befogadására alkalmas mozihelyiséget építettünk fel. Ifjúságunknak a felszabadulás után szintén nagyok a lehetőségei. Fiaink és leányaink ma különféle főiskolákon tanulhatnak Községünkben 14 fiatal megértette a bányaipar fontosságát és bányásznak jelentkezett. Nép' demokratikus kormányunk sokat segít a szociális segélyekkel is, a rokkantak és öregek megélhetése biztosítva van. A községnek nagy szüksége van még egy autóbuszjáratra, egy egészségházra és egy mentőautóra, hogy megoldjuk az egészségügyi problémákat is. Reméljük, hogy 1955-beri ezek is megvalósulnak s akkor elmondhatjuk, hogy Bodrogszerdahely azon községek közé tartozik, amelyek a felszabadulás óta a legszebb eredményeket érték el. Ma, amikor községünk eredményeit és fejlődését nézzük, gyűlölettel gondolunk azokra a háborút tervező nyugati imperialistákra akik egy új háborúval akarják feldúlni békés életünket. Az egész község lakossága népgyűlésen tiltakozott Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A múlt háború borzalmai, a hitleri hadsereg rémtettei még . élénken élnek emlékezetünkben, nem feledtük el az összebombázott városókat, a felégetett falvakat és a hontalanul bolyongó családokat. Ezt soha többé nem akarjuk átélni. Azért dolgozunk, azért harcolunk a munka frontján többtermpléssel, a minőség javításával, hogy békében élhessünk és örülhessünk boldogabbá vált életünknek. Kucík Pál, Bodrogszerdahely