Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-28 / 24. szám, péntek

A mai számban: A Csehszlovák Békevédők Bizottságának elnökségi ülése (2­old.) A magyar burzsoá nacionalizmusról Csehszlovákiában (3.­-4. old.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvény­erejű határozata erős visszhangot keltett egész Németországban (5. old.) Csokonai kora és jövője (6. old.) Téli versenyekkel kezdődik az 1. Országos Spartakiád (6. old.) Bratislava. 1955. január 28. péntek 30 fillér VIII. évfolyam, 24. szám SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A Szovjetunió és Németország népei közötti békés együttműködés távlatai A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendelete a Szovjetunió és Németország hadiillapotának megszüntetéséről A Szovjetunió Legfelső Tanácsának a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetésére vonatko­zó törvényerejű rendeletét január 25­én tették közzé. A rendelet szerint e két orszí.ji között békés kapcsolatok lépnek érvénybe és a háború által előidézett korlátozások a német lakos­sággal szemben hatályukat vesztik. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének rendelete a szovjet bé­keszerető politikának további arra irá­nyuló akciója, hogy a német kérdés megoldása, Németország egyesítése demokratikus, békeszerető alapon tör ténjék meg. A hitleri hadigépezet veresége pz összes európai nemzetek előtt meg­nyitotta az államok közötti háború utáni békés együttműködés távlatait. A német nép számára feltárta a bé­kés, demokratikus élet lehetőségeit a többi európai népekkel való együttmű­ködés terén. Ezeket a lehetőségeket nyújtotta és nyújtja az egységes, bé­keszerető, demokratikus német állam létesítéséről szóló potsdami egyez­mény. A nyugati nagyhatalmak ama törekvései ellenére, hogy a potsdami egyezmény fő elveit lehetetlenné te­gyék, a Szovjetunió mindenkor azt az utat jelölte ki, amely biztosítaná a békeszerető és egységes Németország létrejöttét és ezáltal előmozdítaná a béke és az európai államok közötti barátságos kapcsolatok megszilárdí­tását. Ez volt a népek legfőbb óhaja a véres háború befejezése után. Az egységes, békeszerető Németor­szág létesítése a német nép túlnyomó többségének kívánsága. Egyetértve a német nép eme akaratával, a Szovjet­unió a berlini konferencián 1954- janu­árjában és februárjában, valamint ké­sőbbi jegyzékeiben és legutoljára a szovjet kormány január 15-i nyilatko­zatában javasolta, hogy az egységes, bé­keszerető német állam létrejöttét az össznémet választások alapján kell elérni. Hogy e választások megejté­séről szóló egyezményt megkönnyít­se, a szovjet kormány, amennyiben ezzel a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya egyetért, lehetséges­nek tartja a megegyezést az összné­met választások lefolytatása felett illetékes nemzetközi felügyelet létesí­tésére vonatkozólag. Nyilvánvaló, hogy az össznémet szabad választások megvalósítása le­hetővé tenné, hogy a német nép kife­jezze álláspontját, hogy érvényre jut­tassa békeakaratát. A szovjet javas­lat teljes összhangban van a potsda­mi egyezmény elveivel, amelyek ki­mondják, hogy a háború utáni Német­országnak egységes, demokratikus ál­lamnak kell lennie. Az össznémet szabad választások lefolytatása és Né­metország egységének felújítása biz­tosítaná a békeszerződés megkötésé­nek előfeltételeit Németországgal, amely békeszerződés biztosítaná az egységes Németország függetlensé­gét, szuverenitását és egyenjogúságát. A szovjet javaslatot minden békesze­rető ember támogatja, mert ez » ja­vaslat azt célozza, hogy Németország mint békeszerető állam hozzájáruljon az európai államok közötti barátságos kapcsolatokhoz. A szovjet javaslatot teljes egészében támogatja minden nemzet, amely el­ítéli a nyugati imperialista körök ama törekvéseit, hogy a párizsi egyezmények által megszilárdítsák Németország kettéosztottságát és a nyugati részt a revansismus tűzfészkévé változtas­sák, mely mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind Németország szom­szédjai és Európa összes államai el­len irányuló új 'háború, új támadá­sok felvonuló terepévé lenne. Kétségtelen, hogy az USA, Anglia és Franciaország arra irányuló poli­tikája, hogy Nyugat-Németországot felfegyverezze és bevonja támadó jel­legű katonai tömbökbe, lehetetlenné tette a Németország egységének bé­keszerető és demokratikus alapon va­ló felújítására irányuló megegyezést. Ez a politika oka annak a rendkívüli helyzetnek is, hogy tíz évvel a háború befejezése után Németország még mindig kettéosztott és nincs béke­szerződése, és hogy a német népnek a többi néppel szemben nincs egyen­jogúsága. Az új szovjet lépést — a Német­országgal való hadiállapot megszün­tetését a német nép bizonyára öröm­mel üdvözli. A német nép ma orszá­gának boldog jövőjéért harcol. Küzd az egységes, békeszerető állam meg­valósításáért, a párizsi egyezménye­ket aláírók kalandor politikájának meghiúsításáért annak tudatában, hogy ez a politika megerősítené Né­metország kettéosztottságát és Nyu­gat-Németországban elősegítené a né­met nép békés vágyai militarista el­lenségeinek felülkerekedését. A Szovjetunió arra irányuló törek­vés?, hogy a német kérdést úgy in­tézze el, hogy a német nép beleegye­zésével és akaratával az egységes, bé­keszerető Németország hozzájáruljon az európai béke és biztonság meg­szilárdításához Csehszlovákia összes népeinek teljes támogatására számít­hat. A mi nemzeteink tudatában vannak annak, hogy a Szovjetunió ér­deme a potsdami egyezmények msg­kötése, amelyek keresztülhúzták azon fegyvergyártó körök számításait, ame­lyek abban reménykedtek, hogy a má­sodik világháború után Európa szí­vében militarista német állam létesül, amely veszélyeztetni fogja az európai államokat — elsősorban szomszéd­jait. A mi népünk hálás a Szovjetuniónak azért, hogy a békeszerető Németor­szág létesítése iránti következetes harccal keresztezte azok terveit, akik Európa szívében militarista államot akartak felújítani. Németországnak abban a részében, ahol a potsdami égyezmények határozatait betartották, megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, amellyel baráti kapcso­latokat tartunk fenn. Ez az első né­met állam, amelynek poiltíkája alap­köve lett a nemzetek európai béke megszilárdítása iránti harcnak. Álla­munknak is érdekében áll támogatni a Szovjetunió arra irányuló törekvését, hogy egész Németországban érvényre jussanak a potsdami szerződésben ki­kötött elvek. Amint a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata hang­súlyozza, a Németországgal való ha­diállapot megszüntetése nem változ­tat Németország nemzetközi kötele­zettségein és nem érinti a Szovjetunió ama jogait és kötelességeit, ame­lyek a négy nagyhatalomnak Német­országról mint egészről megkötött nemzetközi egyezményeiből erednek. A szovjet kormány ama törekvése, hogy a potsdami egyezmények szel­lemében hozzájáruljon Németország egyesítéséhez és a német népnek tel­jes segítséget nyújtson abban a küz­delmében, hogy biztosítsa hazája de­mokratikus és békeszerető fejlődését, dolgozóink és kormányunk teljes tá­mogatását élvezi. A Szovjetunió Leg­felső Tanácsának határozata további jelentős lépés a Szovjetunió és Né­metország nemzetei közötti barátság megszilárdítása felé. Ez a barátság jelentős tényező a német kérdés bé­kés megoldása és a; európai béke megszilárdítása iránti harcban. Dolgozóink felháborodással kísérték és kísérik figyelemmel a nyugati im­perialista körök ama kísérleteit, hogy Nyugat-Németországot újabb háborús kalandok támaszpontjává változtassák. Népünk a határozatok tízezreivel til­takozott a fegyvergyártók eme gaz politikája ellen és egyben határoza­(Folytatás a 2. oldalon.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége az alábbi törvényerejű rendeletet adta ki a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot meg­szüntetéséről: 1941. június 22-én a hitleri Német­ország hitszegő támadása következté­ben a Szovjetunió hadiállapotba került Németországgal. A szovjet nép — a Hitler-ellenes koalíció népeivel együtt — önfeláldozó harcával szétzúzta a hitleri agťesszorokat és felszabadítot­ta Európa népeit, köztük a némeí népet is a fasiszta leigázás alól. Az 1945-ben megtartott potsdami érte­kezleten megszabták Németország, mint egységes, békeszerető és demok­ratikus állam további fejlődésének út­ját és megerősítették, hogy békeszer­ződést kell kötni Németországgal. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége rendellenesnek tartja, hogy bár a Németország elleni hadműve­letek megszűnte óta körUlbelül tíz esztendő telt el. Németország még mindig ketté van szakítva és nincs békeszerződése, a német nép pedig ntás népekhez viszonyítva továbbra sincs egyenjogú helyzetben. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége megállapítja, hogy az Ame­rikai Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak Nyugat-Német­ország remilitarizálására és agresz­szív háborús csopotokba való bekap­csolására irányuló politikája, amely a londoni és párizsi egyezményekben jutott kifejezésre, mégakadályozta, hogy létrejöjjön a szükséges megálla­podás, Németország egységének béke­szerető és demokratikus alapokon va­ló helyreállításáról, megakadályozta továbbá, hogy békeszerződést kösse­nek Németországgal. A Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság között a szuvere­nitás és az egyenjogúság elveinek el­ismerésén alapuló kölcsönös baráti kapcsolatok erősítését és fejlesztését szem előtt tartva, a Német Demok­ratikus Köztársaság kormányának vé­leményét figyelembe véve és mind Kelet-, mind Nyugat-Németország la­kosságának érdekeit számításba véve, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának El­nöksége jelen törvényerejű rendeleti­ben kimondja: 1. A Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszűnik és köz­tük békés viszony létesUl. 2. Hatályát veszti minden olyan jogi korlátozás, amely a háborúval kapcsolatban keletkezett az ellensé­ges állam polgárainak tekintett né­met állampolgárokra vonatkozóan. 3. A Németországgal való hadiálla­pot megszüntetésének kinyilvánítása nom változtat Németország nemzet­közi kötelezettségein és nem érinti a Szovjetuniónak azoka' a jogait és kö­telezettségeit, amelyek a négy nagy­hatalomnak egész Németországra fennálló megállapodásaiból folynak. K. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. PEGOV. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1955. január 25. MEZŐGAZDASÁGUNK ÉLETEBŐL Versenyben a gépjavítási terv teljesítéséért A rozsnyói traktorállomás dolgozói közül különösen szép kötelezettséget vállalt Galli elvtárs, s egyben ver­senyre hívta fel Kiss elvtárs szerelőt. Vállalta, hogy napi gépjavítási tervét 150 százalékra teljesíti, s ennek a kötelezettségnek már idáig is eleget tett. Kiss elvtárs sem hagyta magát, ö 180 százalékos napi tervteljesítés­re tett kötelezettségvállalást. A trak­jtorállomás vezetősége figyeli munká­jukat és örömmel veszi tudomásul, hogy becsületesen eleget tesznek fel­ajánlásaiknak, s emellett a gépjaví­tás minőségileg Is megfelelő. Ivanyec elvtárs a gépállomás lelke, ott van mindenütt. Odaadó munkájá­val nagyban elősegíti a téli gépjaví­táshoz beosztott traktorosok szaktu­dását. Ha kell, minden egyes trak­torosnak külön megmagyaráz mindent és aki tanulni akar, sokat tanulhat tőle. A többi traktorosok is bekapcsolód­Áz ipolyviskiek válasza a rozsnyói bányászok felhívására A béke hangja, amellyel a rozsnyói bányászok a dolgozókat „A békéért és a köztársaság felvirágzásáért" moz­galomba hívták, a besztercebányai ke­rület szövetkezeti tagjai közt is nagy visszhangra talált. Merész felajánlá­sokkal válaszolnak, amelyekkel hazánk honvédelmének megszilárdulásához já­rulnak hozzá, hogy a Szovjetunió a béke tábor legyőzhetetlen országa mel­lett — erőssé váljon. A Szadlovszky­tárna bányászainak felhívását az ipoly­sági járás ipolyviski szövetkezetének tagjai is elfogadták. „Elhatároztuk, hogy felajánlástokra mi is felaján­lással válaszolunk — írják levelükben — hogy a munkás-paraszt szövetség szilárdabb legyen a békéért folytatott közös harcban. Elhatároztuk, hogy a hónap végéig az összes vetőmagot ki­tisztítjuk, hogy biztosítsuk a gazdag termést. A II. szövetkezeti kongresz­szusig és annak tiszteletére a gazda­sági állatok nevelésében bevezetjük az egyéni etetést és ilymódon a dol­gozóknak 5000 kg sertéshúst adunk be terven felül." Á galántai szövetkezet tagjai nem cserélnek egy jól gazdálkodó középparaszttal sem Szép eredményt értek el a galán­tai szövetkezetesek a múlt eszten­dőben, büszkén léptek az 1955. évbé. Államunk iránti hazafias kötelezettsé­güket teljesítették. Sertéshúsból 179, marhahúsból 252, tejből 187,5, tojás­ból pedig 159 százalékra teljesítették beadási tervüket. A növénytermelésben is nagy sike­reket értek el. Cukorrépát 137, ken­dert 241, dohányt 172 és az összes gabonaféléket 100 százalékra beadták. A jó gazdálkodás kifizetődött a szö­vetkezeti tagok számára is. Minden ledolgozott munkaegységre 4 korona jut a zárszámadáskor. övári Mihály, aki 15 tehenet gon­doz és fej a szövetkezetben, 1.139 munkaegységet dolgozott le, amiért előlegként 11.390 korona készpénzt, 1P..67 mázsa búzát, 8.35 mázsa árpát, 569 liter tejet és 5,7 liter bort, va­lamint 1,8 liter 50 fokos törkölyt kapott. Ehhez számít még a 445 korona osztalék és a háztáji földön termett kukorica. Egész évi bevétele készpénzben 28.653.— koronát tesz ki. Övári elvtárs nem fél a jövőtől. Tudja, hogy a szövetkezet hároméves fejlesztési tervének megvalósítása még boldogabb életet jelent számára. Sok­szor mondja is, hogy nem cserélne a legjobban gazdálkodó 10 hektáros egyénileg dolgozó paraszttal sem. Krajčovič Ferdinánd, Galánta tak a munkaversenybe. Bányász Sán­dor, Nagy, Szőlős, Kiss Lajos és Za­giba elvtárs is sokkal járulnak hozzá a téli gépjavítások mielőbbi elvégzé­séhez. Szekeres, Piatko, Manko és Osztromek elvtársak pedig azt vállal­ták, hogy tervük teljesítésén kívül át­alakítanak négy automata-cséplőgé­pet, hogy a cséplés idején száz száza­lékban kihasználhassák őket. Ezeket a felajánlásokat szépen tel­jesítik is a gépállomás dolgozói. Nem felejtették el, mennyi hős szovjet ka­tona esett el azért, hogy ok szabadon dolgozhassanak és boldogan éljenek. A felszabadulás 10. évfordulóján meg­koszorúzták az elesett hősök emlék­müvét és megfogadták, hogy ezután még jobban fognak dolgozni és min­den áron megvédik a békét. Pozmán Géza, Rozsnyó. A buzitai EFSz túlteljesíti az állattenyésztési tervét A füleki já­rásban a buzi­tai szövetkezeti tagok a máso­dik szövetkeze­ti kongresszus alkalmából fel­ajánlották, hogy túlteljesítik az állattenyésztési tervet. Még eb­ben az évben 100 mázsa sertéshúst, 10.000 liter tejet és 5.000 tojást ad­nak be terven felül. Fészkss-négyze­tes ültetéssel 6 _hektár kukoricát és 4 hektár burgonyát kiültetnek, 300 köbméteres silógödröt építenek, amelyet a nyári hónapok folyamán megtölte­nek, hogy a téli időszakra elegendő jó minőségű takarmányt biztosítsa­nak az állatállománynak. Az idén egy anyasertésól, két kukoricaszárító és egy 200 férőhelyes baromitól építését vették tervbe. Hogy a növényterme­lést fokozhassák, a munkát csopor­tokra és csapa, ikra osztották ^szét, élő és holt leltárral felszerelve. Min­den egyes dolgozónak kijelöli:; azt a földszakaszt, melyet egész évben meg kell művelnie. Is55 «»*

Next

/
Thumbnails
Contents