Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-26 / 22. szám, szerda

6 UJ SZ

C? 1955. január 25. TÉZISEK AZ ELSŐ OROSZ FORRADALOM , 50. ÉVFORDULÓJÁRA (Folytatás az 5. oldalról.) rasztság forradalmi-demokratikus diktatúrájáról szóló tanításának kidolgozásával Lenin előrevitte a marxista elméletet, lefektette a kommunista párt politikai (taktikai) alapjait. Lenin a szocialista forradalom új elméletével gazdagította a marxizmust. Ez az elmélet a kommunista párt hatalmas eszmei fegyvere lett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért folytatott harcban. II. 7. A forradalom menete igazolta a bolsevikok stratégiájának és taktikájának helyességét és életrevalóságát. Teljesen bebizonyosodott Leninnek az a tétele, hogy a proletariátus vezető szerepet játszhat és keli is hogy játsszék a forradalmi mozgalomban. Á munkásosztály harca határozta meg a forradalom egész fejlődését, lendületét és formáit. V. I. Lenin azt írta, hogy „az emberiség egészen 1905-ig még nem tudta, milyen hatalmas, milyen nagyszabású lehet és lesz a proletariátus erőfeszítése, ha arról van szó, hogy valóban nagy célokért kell harcolnia, valóban forradalmian kell harcolnia!" Oroszország munkásosztálya egy elmaradott parasztállam Viszonyai között bebizonyította, hogy a proletariátus tényleges erejét és szerepét a társadalomban nem az határozza m«g, vajon az ország lakosságának többségét alkotja-e, hanem a proletariátus forradalmi energiája, politikai öntudata, az a képessége, hogy vezesse a nép forradalmi harcát, szövetségesként a forradalom oldalára tudja állítani a paraszttömegeket. Az oroszországi proletariátus hatalmas sztrájkmozgalmat indított, amely a forradalom fellendülésének arányában szakadatlanul növekedett. A sztrájkokban részt vett ipari munkások száma 1905-ben majdnem elérte a hárommilliót. A sztrájkmozgalom jellemző vonása volt a politikai és gazdasági sztrájkok összekapcsolása. A sztrájl? e két fajtájának Szoros és elszakíthatatlan kapcsolata különös erőt kölcsönzött a munkásmozgalomnak. 1905 nyarának egyik legfontosabb forradalmi eseménye volt a nevezetes ivanovo-voznyessenszki sztrájk, amely a bolsevikok vezetése alatt zajlott le. A sztrájk első napjaiban a munkások megalakították forradalmi szervüket: a Meghatalmazottak Szovjetjét. amely valójában egyike volt a legelső oroszországi munkásküldött szovjeteknek. A politikai tömegharc példáját mutatták Lodz nagy ipari központ textilmunkásai. A lodzi munkások általános sztrájkja, amelyet 1905 júniusában jelentettek be, válaszul egy munkásgyúlés részvevőivel szemben elkövetett vérengzésre, utcai barikádharcokká fejlődött a cári csapatok ellen. Ez volt Oroszországban a proletariátus első fegyveres fellépése. Fegyveres összeütközések zajlottak le Varsóban, Odesszában, Rigában, Libavában és más városokban is. 8. 1905 őszére a forradalmi mozgalom az egész országra kiterjedt. A moszkvai 'es pétervári munkások kezdeményezésére 1905 októberében csaknem egész Oroszországra kiterjedő politikai sztrájk kezdődött, amelyben minden fő ipari központ részt vett. Az októberi sztrájk a proletariátus hatalmas politikai megmozdulásává nőtt. Ez a sztrájk a következő jelszavak jegyében folyt le: „Le az önkényuralommal! Éljen a demokratikus köztársaság!" Az egész oroszországi sztrájk résztvevőinek száma meghaladta a kétmilliót. A tömegek nyomá

7 sa alatt a cári kormány kénytelen volt kiadni az október 17-i "kiáltványt, amelyben képmutatóan megígérte, ^ hogy megadja a lakosságnak a polgszabadságjogokat, és összehívja a törvényhozó dumát. A proletariátus hősies sztrájkharcával — habár rövid időre — kivívta magának és az egész népnek a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a szakszervezetek és más szervezetek szabadságát, amire ezelőtt nem volt példa Oroszországban! Oroszország történelmében most először jelentek. meg legálisan forradalmi lapok. A cárizmus elleni harcban Oroszország proletártömegeinek forradalmi géniusza új, a világtörténelemben azelőtt példa nélkül álló politikai szervezetet hozott létre: a munkásküldöttek szovjetjeit. Ilyen szovjetek keletkeztek Moszkvában, Pétervárott, Tverben, Kosztromában, Luganszkban, Jekatyerinoszlavban, Szaratovban, a Don melletti Rosztovban, Kievben, Odesszában, Nyikolajevban, Novoroszszijszkban, Bakuban, Krasznojarkszban, Csitában, valamint más városokban és munkáslakó telepeken. A munkásküldöttek szovjetjei, mint a sztrájkharc vezető szervei jöttek létťe, de az új, forradalmi hatalom csíráivá váltak. A mensevikek a szovjeteket helyi önkormányzati szerveknek tekintették; a bolsevikok ezzel szemben magasra értékelték a tömegek forradalmi kezdeményezését és öntevékenységét. V. I. Lenin és a bolsevikok úgy vélekedtek, hogy a szovjeteknek a forradalom folyamán a fegyveres felkelés szerveivé, a proletariátus és a parasztság forradalmi demokratikus diktatúrájának szerveivé kell válniok. A forradalomban kiemelkedő szerepet játszottak: a bolsevikok vezette moszkvai szovjet és a moszkvai területi szovjetek, amelyek következetes forradalmi politikát folytattak és a fegyveres felkelés szerveivé váltak. Bolsevikok vezették a szovjeteket az ország sok más városában is. Az első orosz forradalom éveiben a munkásosztály először fogott hozzá szakszervezeteinek, mint a széles proletártömegek szervezeteinek megalakításához. A szakszervezeteket kezdettől fogva a forradalmi szociáldemokrácia közvetlen befolyása és vezetése alatft létesítették. A nyugat-európai szakszervezetektől eltérően Oroszországban a szakszervezetek a proletariátus politikai pártjának megjelenése után keletkeztek és a proletáriátus politikai pártjának vezetése alatt tevékenyen részt vettek a cárizmus és a kapitalizmus elleni harcban. A bolsevikok komoly jelentőséget tulajdonítottak a szakszervezetek megalakításának és megszilárdításának, elszántan harcoltak a mensevikek opportunista, a szakszervezetek „semlegességét" hirdető álláspontja ellen, azért, hogy a szakszervezetek a munkásosztály harcos forradalmi szervezeteivé váljanak. Az orosz proletariátus, mint az összes dolgozók alapvető érdekeinek legkövetkezetesebb képviselője/ mint az összdemokratikus mozgalom vezető ereje lépett fel. — „Forradalmunk egyetlen vezére — írja J. V. Sztálin — amely érdekelt abban és képes arra, hogy Oroszország forradalmi erőit a cári önkényuralom ellen rohamra vezesse — ez az egyetlen vezér a proletariátus. Csak a proletariátus tömöríti maga köré az ország forradalmi elemeit, csak ő viszi majd végig forradalmunkat". A munkásmozgalom viharos gyorsaságú növekedése nagy visszhangot keltett a falun, elősegítette a széles paraszti tömegek forradalmi harcának kibontakozását. 1905 folyamán több mint 3500 parasztmegmozdulást jegyeztek fel. A parasztok harca a földesurak ellen fokozatosan egyre élesebb formákat öltött. 1905 őszén a parasztfelkelések kiterjedtek a Központi Feketeföld övezetre, a Volga mentére, Ukrajnára, a Kaukázusontúlra, a Baltikumra A forradalmi mozgalomnak a parasztság körében való kifejlődése szempontjából igen nagy jelentősége volt a bolsevikok agrárprogramjának, amelyei V. I. Lenin dolgozott ki. A lenini agrárprogram követelte a földesúri, egyházi, a kolostori, a cári család birtokában és az állami tulajdonban lévő földek elkobzását és minden földterület nacionalizálását. A bolsevikok e követeléseket összekapcsolták a cári önkényuralom megsemmisítésének és a demokratikus köztársaság megteremtésének követelésével. Ezzel szemben a földek municipalizálásának mensevik programja a földesúri Önkényuralmi rendszer békés, fokozatos reformjára irányult. A bolsevikok felszólították a parasztokat, hogy azonnal foglalják el a földesúri földeket, alakítsanak forradalmi parasztbizottságokat, tevékenyen támogassák a proletariátust a cá/izmus elleni harcában. A bolsevik szervezetek különösen nagy figyelmet fordítottak a falu proletár és félproletár rétegeinek összefogására, amelyek a legtevékenyebb szerepet játszották a parasztmozgalomban. A bolsevikok határozottan harcoltak az eszerek egyezkedő taktikája és politikai kalandorkodása ellen, harcoltak a parasztságnak a liberális burzsoázia befolyása alól való felszabadításáért. 10. A munkások és parasztok forradalmi mozgalmának, valamint a cárizmus orosz-japán háborúban elszenvedett vereségének hatása alatt forradalmi megmozdulások játszódtak le a hadseregben és a haditengerészetben. Ezek a megmozdulások a forradalom szerves részét alkották, a forradalom egész népre kiterjedő jellegét bizonyították. Az első orosz forradalom kiemelkedő eseménye volt a Patyomkin páncéloson 1905 júniusában kitört felkelés. A felkelő tengerészek elfoglalták ezt a nagy hadihajót és nyíltan a forradalom mellé álltak. A Patyomkinon kitört felkelés ragyogó oldal országunk népei forradalmi mozgalmának történetében. A Patyomkin tengerészednek hőstettét méltatva, V. 1 Lenin azt irta, hegy „a Patyomkin páncélos pedig le nem győzött forradalmi terület maradt és bármilyen lesz is a sorsa itt áll előttünk az a kétségbevonhatatlan és rendkívül nagyjelentőségű tény: kísérlet a forradalmi hadsereg magvának megteremtésére". 1905 őszén katonamegmozdulások zajlottak le Harkovban, -Kijevben. Minszkben, Taskentben, Voronyezsben, Pszkovban, Varsóban és más vá rosokban. A forradalmi erjedés áttér jedt a távolkeleti katonai alakula tokra: továbbá felkelések törtek ki Kronstadtban, Vladivosztokban, Sze vasztopolban. 11 • Az orosz proletariátus forradalmi példájával a cárizmus elleni harcra lelkesítette az .Oroszországban élő nemzetiségek ďolgozó tömegeit. Sztrájkharcuk szívósságát tekintve a rigai, lodzi, varsói, bakui munkások megbecsülésre méltóan egy sorba tartoztak a pétervár: és moszkvai munkásokkal. A nemzetiségi te rületeken nagy lendületet vett a parasztmqzgalom. A Baltikumban á pa rasztok elkergették a hivatalnokokat feldúlták a német bárók birtokait, szívós harcokat vívtak a reguláris csa patok ellen. Példátlan lendületet vett a parasztmozgalom Grúziában. Az elnyomott népek nemzeti felszabadító harca az egész oroszországi forradalmi mozgalom elválaszthatatlan szerves része volt. Az orosz proletariátus melegen támogatta a nemzeti felszabadító mozgalmat, védelmezte a nemzetek önrendelkezési jogát, elszántan harcolt az oroszországi népek fotradalmi fellépésének egységét megbontani igyekvő cárizmus és az uralkodó osztályok nagyhatalmi soviniszta politikája ellen. A bolsevikok kérlelhetetlen harcot folytattak a burzsoá nacionalisták ellen, a • proletár internacionalizmus szellemében nevelték a tömegeket, megmagyarázták, hogy a nemzetiségi elnyomást csak az összes nemzetiségek dolgozóinak " együttes forradalmi harcával lehet megszüntetni. (A tézisek befejező részét az Oj Szó holnapi számában közöljük.) Jégkorong-bajnokságunk első csoportgyőztesei Az országos jégkorong-bajnokság két csoportjában már befejezték a mérkőzéseket. A március 14—19-e között Ostravában sorra kerülő döntőbe eddig az A-csoportból a Slovan Bratislava ÜNV, a B-csoportból a Tatran Poprád és az E-csoportból a Dynamo Praha jutott be. A többi csoport első helyére a következő csapatok pályáznák: Tatran Prostéjov, Iskra Havličkúv Brod, Spartak Hradec Králové és Baník Kladno. A Slovafí ÜNV Bratislava a Vörös Csillag csapata ellen vasárnap elért eredményével 2:2 (1:1, 1:0, 0:1) biztosította győzelmét az A-csoportban. Ennek a csoportnak utolsó mérkőzése, a Slávia Bratislava—Iskra Žilina találkozó január 26-án lesz a bratislavai Téli Stadionban. További eredmények: Spartak Hr. Králové—Iskra Pardubice 4:1 (1:0, 2:1, 1:0), Tatran Opava—Iskra St. Mesto 16:2 (6:0, 4:2, 6:0), Iskra Havl. Brod—Tatran Ostroh 10:1 (2:1, 4:0, 4:0), Slavoj Č. Budéjovice B.—Spartak Holoubkov 3:4 (0:3, 1:1, 2:0), Dynamo Praha—Spartak Ml. Boleslav 7:5, (2:1, 3:2 2:2), Iskra Liberec—Spartak Osti nfk 14:4 (5:1, 6:3, 3:0), Sokol V. Bystŕi S—Tatran Prostéjov 1:9 (1:5, 0:1, 0:3). __ „A"-csoport Slovan ONV 6 4 2 0 38:17 10 ČH Bratislava 6 4 1 1 38:20 9 Slávia Bratislava 5 1 0 4 21:30 2 Iskra Žilina 5 0 1 4 13:43 1 „B"-csoport Tatran Poprad Iskra Mikuláš Tatran Prešov Slovan V. Tatry 6 6 0 0 57:21 12 6 3 0 3 29:48 S 6 2 1 3 33:36 5 6 0 1 5 23:37 1 „C"-csoport Tatran Prostéjov 5 5 0 0 49 Tatran Opava Sokol V. Bystrice Iskra N. Mesto 4 3 0 1 39 5 1 0 4 17 t 6 1 0 5 13 „D"-csoport Iskra Havl. Brod 5 4 0 1 25 Spartak Hr. Králové 5 3 1 1 15 Iskra Pardubice 5 2 0 3 14 Tatran Ostroh 5 0 1 4 11 11 10 12 6 :37 2 ;58 2 14 7 18 4 :26 1 „E"-csoport Dynamo Praha 6 4 0 2 34:20 8 Spartak Ml. Bolesl. 6 4 0 2 34:28 8 Iskra Líberec 6 2 0 4 39:38 4 Spartak Osti n/Lab. 6 2 0 4 27:48 4 „F"-csoport Baník Kladno 5 5 0 0 67:12 10 DA K. Vary 3 2 0 1 15:15 4 Spartak Holoubkov 4 1 0 3 10:43 2 Slavoj Č. Budéjov. 4 0 0 4 10:32 0 Besztercebánya alapításának 700. évfordulóján nagyszabású sportrendezésekre kerül sor Besztercebánya ez évben ünnepli alapításának 700. évfordulóját. Az ünnepségekből a sportolók is ki akarják venni részüket.\A város sportolói már most készülnek, hogy különféle versenyekkel és mérkőzésekkel emeljék az ünnepségek színvonalát. A sportolók közül a téli sport hívei január végén nemzetközi síversenyt rendeznek. A város új versenyuszodája is ebben az évben készül el, melyben az ünnepélyes megnyitón kívül különféle kerületi versenyeket és bajnokságokat rendeznek, melyeken köztársaságunk válogatottjai is részt vesznek. A besztercebányai új stadionban több nagyszabású atlétikai verseny kerül lebonyolításra. A kerület labdarúgószakosztálya is az új stadionban rendezi meg a már hagyományos Szlovák Felkelési Tornát, ezúttal a „700 éves Besztercebánya"-serlegért. A tornán köztársaságunk legjobbjai vesznek majd részt. A teniszezők a kerületek közti versenyeken kívül Szlovákia teniszbajnokságát is megrendezik. A bajnokságon külföldi versenyzők indulását is biztosítani kívánják. A Slovan Besztercebánya tenisz-szakosztálya ezenkívül a legjobb cseh és morva teniszegyesületekkel vív majd klubközi mérkőzéseket. A jubileumi évben a többi sportágak is nagyobbszabású versenyekre készülnek. így a kosárlabdázók, a loplabdázók, a kézilabdázók, az asztaliteniszezők, az ökölvívók, a kugiizók és a sakkozók, de még az evezősok is több nagyszabású versenyt rendeznek Besztercebányán. Valamennyi versenyt a város alapítása 700. évfordulojanak tiszteletére rendezik. Jól indul, de rosszul folytatódik az Iskra Dimitrov sportolóinak Spartakiád előkészületei Este fél nyolc felé járt az idő, amikor Bratislava egyik új lakónegyedébe értem. Itt van az V. tizenegyéves középiskola, melynek tornatermében az Iskra Dimitrov sportolói gyakorlatoznak a spartakiádra. Mikor beléptem" a tornaterembe, már nagy volt a zaj. Néhányan labdával ostromolták a kézilabdázáshoz szükséges kis kaput. A terem másik sarkában pedig egy kisebb csoport nő várakozott. Talán korán jöttem, — gondoltam magamban — és még nincs itt mindenki, hát nem kezdik a gyakorlatozást. De a helyzet egy óra múlva sem változott. A fiúk tovább döngették a kis kaput. Az említett kis női csoport tagjai pedig maguktól kezdtek gyakorlatozni. Egymás mellé álltak és ismételgették az egyes gyakorlatokat. Nem akartam hinni szememnek. Itt biztos valami baj van, vagy előre látott nehézség merült fel, hogy nem gyakorlatoznak többen. Hisz a rádióban is hallottam, hogy a. bratislavai önkéntes sportszervezetek közül az Iskra Dimitrov sportolói nagyon is jól kezdték meg a spartakiádra való előkészületeket és szépen haladnak. Érdeklődtem a jelenlévőknél, hogy miért nem gyakorlatoznak többen a spartakiádra. Kérdésemre bizony szomorú választ kaptam. Kiderült, hogy az Iskra Dimitrov ŐSSZ sportolói a labdarúgókat kivéve, egyáltalán nem járnak gyakorlatozni. A labdarúgók is csak azzal a feltétellel igényelték a tornatermet, hogy a spartakiádra folyó gyakorlatozások mellett a labdarúgást ls gyakorolhassák. A nők közül viszont már kevesebben jártak a gyakorlatozásra. Az Iskra női spartakiád-gárdájának gerincét a krásnai lakónegyed háztartásban dolgozó gyermekes anyái alkották. Körülbelül ilyen keretben folytak a gyakorlatozások a karácsonyi ünnepekig. Ma a helyzet még rosszabb. Csak a krásnai lakónegyed anyái és egy pár rajongó labdarúgó látogatja a tornatermet. A fiúk nem gondolnak a spartakiádra, csak a labdát rugdalják. Az oktató sem jár rendesen az órákra. A nőknél pedig úgy alakult a helyzet, hogy megmaradtak a spartakiádért lelkesedő anyák és oktatóik, de a levegőben veszélyesen röpködő labda sarokba szorítja őket. így hát ok sem tudnak rendesen gyakorlatozni. Ezt láttam és hallottam a Dimitrqv-üzemben. Pedig milyen szépen indultunk — mondja visszaemlékezve Novákné, aki egyúttal a krásnai lakónegyed női bizottságának elnöke. A nők azonban úgy segítenek magukon, hogy megszerzik a spartakiád tornafüzetét és elméletileg tanulmányozzák az egyes gyakorlatokat. Elhatározták azonban, ha ez igy folytatódik, átlépnek egy más sportszervezetbe. Szeretnők felhívni az lskra Dimitrov sportvezetőségének figyelmét arra, hogy többet törődjenek a spartakiád ügyével. Az elmúlt év folyamán több sportágban jó hírnevet szereztek és most, amikor már komolyan " kellene venni az előkészületeket, az üzem testnevelő munkája -széthullőban van. Szükséges, hogy az üzemi tanács, a vállalat vezetősége, de különösen az ÖSSZ elnöksége utánanézzen, hogy minél hamarább kiküszöböljék ezt a hibát. „UJ SZÔ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztőbizottság Feklős Lőrincz Gvula főszerkesztő Szerkesztőség: Bratislava Jesensk

ŕho 8—10. telefon 347-16. 352-10. Kiadóhivatal Bratislava Gorkého 8. telefon 337-28. Előfizetési dí.i havonta Kčs 6.60 Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata Megrendelhető minder oixta'mvatalA-60036 nál és kézbesítőnél. Nvomás Pravda Szlovákia Kommunista Pártia Központi Bízottsáoának kiadóvállalata Bratislava. t