Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-25 / 21. szám, kedd

1955. január 29. III sz o 3 A tolmácsi Kirov-üzemben A tolmácsi katlangyár hatalmas épületének helyén öt évvel ezelőtt még keskeny tarlók, krumpli- és ku­koricaföldek sorakoztak. A nagy gyár­nak híre-hamva sem volt. Azóta nőt^ ott fel a gyár korszerű gépekkel be­rendezve és egészséges lakóházak a dolgozók részére. Már az üzem bejáratánál hallat­szik a gépek dübörgése és az egy­másra hulló nehéz vas- és acélleme­zek csengése. Állandóan ide-oda járó kisebb-nagyobb daruk hordják ezeket a lemezeket a megfelelő helyre, hogy belőlük a szakemberek különböző nagyságú katlanokat készítsenek. Reggel fél hét óra. Csoportosan jön­nek és mennek az emberek. Befelé tartanak azok, akik hét órakor kez­dik a műszakot és kis idő múlva ha­zafelé indulnak az előző műszakban dolgozók. Körülbelül egy óra hosszat tart az állandó jövés-menés. A mun­kások nagyobb része csizmás férfiak, fejkendős asszonyok, lányok, s váro­siasán öltözött falusiak. Alig van köz­tük idősebb ember. Az üzem legjobb munkásai, mint Bálint János, Hajdamár Gyula az 1213. üzemrészlegről és mások, akik mun­kájuk jó megszervezésével, minden perc kihasználásával teljesítik a napi feladatokat, büszkék azokra az áruk­ra, "melyeket készítenek, mert ezek minősége olyan, hogy nem kell szé­gyenkezniük miattuk. — Csak minél többet gyártanának belőlük, mert bizony a tervteljesítés még biceg — mondja Halaj József kalkuláns. Pedig egyre több katlanra van szükség, mert évről évre több lakóház épül központi fűtéssel, azon­kívül a külföldi rendeléseknek is ele­get kell tenni. Sajnos, sokan vannak még az üzem­ben, akik nem értették meg a mun­kafegyelem jelentőségét a terv telje­sítésével kapcsolatban. Ezek közé tar­tozik Uhrin Vilmos is, aki a múlt év­ben 12 hónapból csak 9 hónapot dol­gozott. Vagy Lackovics István, aki az utolsó negyedévben csak három hetet volt az üzemben. Ha csak az októberi és novemberi távolmaradást számol­juk össze, ami 1600 munkanapot tesz ki, látjuk, hogy a műszakmulasztás­nak .nagy szerepe van abban, hogy az elmúlt évben csak 98.5 százalékra^ tel­jesítették az évi tervet. Ez azonban csak áz egyik oka a le­maradásnak. Ha megkérdezzük Mikula elvtársat, a katlankészítö üzemrész­leg vezetőjét és Privarcsik Pált, a részleg legjobb mesterét, ők minde­nekelőtt az anyagellátás hiányosságai­ban, illetve az anyagbeszerzési osztály eddigi hanyag munkájában látják le­maradásuk egyik fő okát. Számtalan esetben megtörtént, hogy a műhe­lyekben megkapták a rajzokat, a meg­rendelést, a szükséges anyag, csövek, csavarok is megvoltak a raktárban, de csak papíroson, a kartotékokon, mert nem írták le rendesen azt az anyagot, amit már kiadtak és feldol­goztak ä műhelyekben. így aztán az anyag beszerzéséig a munkásoknak kevésbé fontos munkát kellett vé­gezniök, ami természetesen a mun­kások keresetének és a terv teljesí­tésének rovására ment. Ehhez hason­ló panaszok a többi üzemrészlegen is hallhatók, a mérnököktől, mesterek­től és munkásoktól. Senki sem mond­hatná, hogy ninos igazuk. Azonban meggyőződhetünk arról, hogy az anyaggal az elmúlt évben nem taka­rékoskodtak kellően. 639.960 korona értékű nyersanyaggal került több a hulladékba, mint amennyit a terv megengedett. Jó lenne, ha azok, akik részesei ennek a pazarlásnak, r fegy kis számvetést végeznének, hogy hány munkásnak a bérét teszi ki ez az összeg. Sok öntudatos munkás, jó gazda található az üzemben, aki jó példával jár elől az anyaggal való takarékos­ságban, munkájuk termelékenységé­nek emelésében. Az üzem vezetősé­gének az ilyeneket kell követendő példaként állítani azok elé, akik még nem érzik át a nyersanyaggal vtfló ta­karékos gazdálkodás jelentőségét. Ba­ranyai Ferdinánd elvtárs ezek egyike. Munkáját mindig átgondolja, mert tudja, hogy minél kevesebb anyagot használ fel egy termék elkészítésé­hez, annál több termékegységet lehet ugyanannyi anyagból termelni. Egy bi­zonyos katlanfajtánál eddig 40 szá­zalékos anyaghulladék volt. Módosítá­si javaslata után ma már csak 5 százalékot tesz ki a hulladék. Drapka Mihály elvtárs, az 1220. üzemrészleg dolgozója, aki munkatársával a sö­vek festését végezte, a műszaki­ipari és pénzügyi terv kidolgozásával kapcsolatban újítójavaslatot dolgozott ki. Készített egy dobozt, belül filc­kefékkel, két végén csővastagsagú lyukkal, a dobozt megtölti festékkel és végighúzza a' befestésre kerülő csövön és így egyedül végzi takaré­kosabban és jobban ugyanazt a mun­kát. amit eddig kettőnek kellett csi­nálni. Ebből a két példából látjuk, hogy vannak tartalékok az üzemben, csak össze kell hasonlítani a termelésben élenjárók nyersanyag és segédanyag fogyasztását az egész üzem átlagfo­gyasztásával és a tartalékok nyilván­valóvá válnak. Itt felmerül a kérdés, miért nem harcol az igazgatóság, az üzemi pártszervezet, a tömegszerve­zetek hathatós segítségével e káros je­lenségek ellen. Vajon jól mehetnek-e a dolgok ott, ahol lépten-nyomon azt hallja, sőt az üzemi sajtóban is olvassa az ember, hogy „Minden hiánynak az üzem vezetősége az oka". Hogy félre­értés ne legyen, nem az a hiba, hogy az üzemi újság hasábjain bíráló cik­kek jelennek meg, hanem a baj az, hogy ezeket nem veszik figyelembe és a hiányosságokat nem szüntetik meg. Az egyik biráló cikk például a 8 órai munkaidő betartásával foglal­kozik és rámutat arra, hogy az első műszak 15 óráig dolgozik és az autó­busz 15.05 órakor indul a gyártól. Te­hát jóval előbb kell a munkásoknak a munkát abbahagyni, hogy átöltöz­ködhessenek. Intézkedés azokban idáig nem történt. Egy másik bíráló cikk megemlíti, hogy a tervező osztályon vannak olyanok, akik két órai mun­kát sem tudnak naponta felmutatni. Ezen a téren sem történik javulás. Igaz, hogy a munkahelyek felülvizs­gálásán és az üzemi szervezeti sémán dolgoznak, de már lassan egy éve és még mindig nem készült el. Azt, amit hallottunk s az üzemi új­ságban olvastunk, szerettük volna megbeszélni Kovács Pál elvtárssal, az üzem igazgatójával, de mivel szolgá­lati úton volt, csak azt tudjuk, amit a dolgozók elmondt^ De szinte mindegyik egy véleményen volt és így beszéltek: — Az elmúlt év első felének végén Kovács elvtárs lett az üzem igazgató­ja, mindenki elégedett volt vele, sok­szor meglátogatta az üzemrészlege­ket, törődött az emberek gondjaival, tehát bizalommal fordultak hozzá. Az­tán ... aztán valahogy megváltozott és kevesebbet látogat el a munkahe­lyekre, állítólag azért, mert nagyon el van foglalva. De talán nem is ott van a baj, hogy most ritkábban megy a műhelybe, mert hiszen dolgozik és tényleg nagyon el van foglalva A hiba abban lesz, hogy a pártbizottság és az üzemi tanács elnökével csak a legszükségesebb esetekben beszél és nem tanácskozik velük rendszere­sen, nem kéri ki a kommunisták véle­ményét, segítségét. Pedig ez megköny­nyítené munkáját és hatalmas mér­tékben vinné előre a terv teljesítését anélkül, hogy ezzel megsértené a ve­zetésben a személyes felelősség elvét Helyesen cselekszik Svoboda Fe­renc elvtárs, az anyagbeszerzési osz­tály nemrégen kinevezett vezetője, aki ha valamely problémát, nehéz fel­adatot kel! megoldania, a pártcsoport­hoz fordul segítségért, bizalommal épít arra a támogatásra, amelyet a kommunisták személyes példamuta­tással, a pártonkívüliek mozgósításá­val nyújthatnak. Meg van győződve, hogy így nem fognak megismétlődni az elmúlt esztendőben felmerült hi­bák az anyagellátás terén. Rendkívül fontos, hogy az osztály­vezetők, mesterek, akik közvetlen érintkezésben vannak a műhely dol­gozóival, elsajátítsák a káderek ne­velésének tudományát, ,úgy mint Ve­selý Károly elvtárs, a csőhajlító mű­hely mestere, aki fáradhatatlan ne­velőmunkával és személyi példamuta­tásával elérte azt, hogy a műhelyben egy távolmaradás sem fordult elő az elmúlt évben. Ezért tervüket 100 szá­zalékon felül teljesítették. Minél előbb sikerül kijavítani az üzem vezetésében mutatkozó hibákat, emelni a vezetés színvonalát, annál hamarább lesznek meg az üzemben az ez évi terv teljesítésének előfeltételei Erdősi Ede PÁRTÉLET Évzáró taggyűlések és feladataink Rövid időn belül befejeződnek párt­szervezeteinkben az évzáró taggyűlé­sek. Az évzáró taggyűlés egy év mun­kájának a tükre. Megmutatja, mit tettek a kommunisták ezen idő alatt, hegyan szervezték a munkát, ki ho­gyan állta meg a helyét ott, ahová a. párt állította. Már most számot lehet adni az év­záró taggyűlések ereldményeiről és tanulságot lehet szerezni a jövőre nézve az irányban, hol kell munkán­kon javítani, kézbe venni a dolgokat, ahol az irányítás, a segítség elmaradt, így a nagymegyeri járásban is ta­pasztaltuk, hogy nagyobb mértékben kell segíteni a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat. Elvitathatatlan és megcáfolhatatlan az a siker, amit a nagymegyeri járás dolgozói a falu szocializálása terén elértek.' Ez a legjobb kádervélemény a kommunistákról, harcos kiállásuk­ról és áldozatos munkájukról. E si­kereket azonban tovább kell fejleszte­ni, el kell mélyíteni és még szilár­dabb alapokra kell helyezni. A dolgo­zók ezreinek meg kell magyarázni, hegy jövőjüknek kizárólag ők a ko­vácsai, bármely munkahelyen is dol­gozzanak. A járás mezőgazdasági jellegű. Jó acélos búza terem a földjén. Az állat­tenyésztés is aránylag fejlett. Az em­berek megértők, dolgosak. A begyűj­tésben már évek óta az elsők között vannak. A hangulat bizakodó. Magam is részt vettem egy-két évzáró tag­gyűlésen. Láttam, hallottam és ta­pasztaltam egyet-mást. Ezért is bá­torkodom állítani az előbbieket. Azon­ban az új feladatok biztosítása céljá­ból mutassunk rá a hibákra, a fogya­tékosságokra is, hogy azokat ismerve, könnyebben leküzdhessük őket, gyor­sabban haladhassunk előre. A termelés pártellenőrzéséről Első és fontos feladatunk biztosí­tani, . hogy a pártszervezetek több gondot fordítsanak a termelés párt­ellenőrzésére. Majdnem minden évzá­ró gyűlés beszámolója és vitája fog­lalkozott ezzel a kérdéssel. Ez helyes. \ pártbizottságok és a járási párt­szerv egyre javuló munkájának kö­szönhető ez. A termelés pártellenör­zése és irányítása jó iskolája a kom­munistáknak is. Osztályöntudatra ne­veli a dolgozókat és szeretetre a párt es a közösség iránt. Egy példa a sok közül Az apáca­szakállasi kommunisták az elmúlt év folyamán sokat dolgoztak az egységes földmúvesszövetkezetekért. Tavaly az év elején a szövetkezetben egy te­héntől átlagosan _sak 7 deciliter te­jet fejtek. A jelenlegi átlagos tej­hozam 7 liter. Évközben bizony sokat törődtek az állatállománnyal. Gondos­kodtak arról, hogy a szövetkezet tag­jai helyesen, szakszerűen gondozzák az állatokat és hogy az állatállomány s/imára elegendő, jó takarmányt biz­tosítsanak. A dolgozók most nagyobb felelősséget éreznek munkájuk iránt és a szövetkezet napról napra gya­rapszik, erősödik. Az évzáró taggyű­lés határozata is azt mutatja, hogy az idén a feladatok iTem kisebbek a szö­vetkezetben és a kommunisták irá­nyító, szervező munkája is javul. Lát­ni a határozatból, hogy az évzáró tag­gyűlés helyesen értékelte az egész évi munkát. A pártbizottság, annak minden egyes tagja munkájából arra lehet következtetni, hogy a párt­szervezet až idei feladatokat még job­ban teljesíti és a helyi nemzeti bi­zottságban dolgozó kommunistáknak még nagyobb segítséget nyújt, mint eddig. A termelés 1 pártellenőrzése terén végzett gyengébb pártmunkáról ta­núskodik a füsi állami gazdaság üze­mi pártszervezetének évzáró taggyű­léséről írt beszámoló. Ez a pártszer­vezet az elmúlt évben nem állt fel­adata magaslatán. Több volt itt a tor­zsalkodás, mint a tervszerű, építő­munka A beszámoló teljes mértékben tükrözi ezt a helyzetet. Van benne bírálat, de nem bírálták a pártbi­zottságot, nincs arról szó. hogy mit tett a pártbizottság a helyzet meg­javítására. fK felelősség egymásra há­rítása nem küszöböli ki a fogyaté­kosságokat. Helyesen bírálta a be­számoló Káňtoi osztályvezető elvtársat azért, hogy a munkáj nem irányítja felelőssége teljes tudatában. Továbbá Sándor elvtársat, aki a propagandista funkcióját nem tudta jól betölteni. Ezzel a kérdéssel a pártbizottáágnak azonban már "'vközben ia' foglalkoznia kellett volna és segítséget kellett vol­na nyújtania az elvtársaknak. Akkor nem fordult volna elő az a sajnálatos eset, hogy a munkaerkölcs meglazult és a gazdaság az elmúlt év decembe­rében veszteséggel zárta a hónapot. Ez a tény komoly figyelmeztetés a kommunisták számára. Egyúttal azt is elárulja, hogy a pártszervezet az elmúlt év folyamán bizony nem sokat törődött a pártellenőrzéssel. A gazdál­kodás egyes ágaiban csak döcögött a munka. A fejőgulyásokat egyre-másra váltogatták. Persze ez a „módszer" semmi hasznot sem hozott. A pártbi­zottságnak ebben az évben jobban kézben kell tartania a vejetést. De a nagymegyeri igazgatóság és a pártbi­zottság is tartsa elsőrendű feladatá­nak, hogy a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodásunk e fontos pontjára több gondot fordítson. A tagjelöltek éí az ifjúkommunisták Az évzáró taggyűlések elemzése közben nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az ifjúkommunisták és a tagjelöltek hogyan dolgoztak az elmúlt év folyamán, hogyan állták meg helyüket az egyes munkaszakaszokon. - Az "évzáró taggyűlések beszámoltak a tagjelöltek felvételéről, szám szerint ki is mutatják őket, de arról, hogyan támogatták a pártszervezetek jövendő harcosainkat, elég kévését hallottunk vagy olvastunk a beszámolókban. Pe­dig az ifjúkommunisták nem tétlen­kedtek és most sem tétlenkednek. Nem szabad elnézni a fejük felett, vagy esetleg lemosolyogni őket csak azért, mert fiatalok. Sokoldalú munká­juk méltatása során bizony jobban kellett volna megemlékezni róluk. Nem elegendő csak megállapítani, hogy a CsISz-ben, vagy az üzemben dolgozó ifjúkommunisták „hiányosan" dolgoztak. így emlékezett meg a fia­tálokról a nagymegyeri járási ipari kombinát pártszervezetének beszámo­lója. Ne feledkezzünk meg a leglényegesebbről Pártmunkánk egyik fogyatékossága, hogy a hibák elemzése terén nem va­gyunk eléggé tárgyilagosak és nem egyszer előfordul, hogy nem boncol­gatjuk eléggé, nem keressük azok okait. Belenyugszunk a tényekbe. Nem kutatjuk, hogyan keletkezett a hiba, ki, mi okozta. Példa erre a járási ipari kombinát évzáró taggyűlésének beszá­molója, amely megemlékezik ugyan arról, hogy az üzem 113,2%-ra telje­sítette tervét (globálisan), de az olyan fontos termelési ág, mint az élelmezés és az épltőanyagellátás, alaposan le­maradt a terv teljesítésében. Élelmezés és építőanyag! Nézzünk csak egy kissé a dolgok mélyére. Mi­lyen jó érzés jóllakva, kényelmes szo­bában — mondjuk rádiót hallgatni. Az élelmezés biztosítása és az építőanyag beszerzése nagyon fontos feladat mindnyájunk szempontjából. A párt­szervezetnek itt kellett volna rávilágí­tania a hibákra, hogy ki okozta őket, mi módon jöttek létre és hogyan akar­ják azokat kiküszöbölni. Munkájuknak ez a legfontosabb része. Efelett csak úgy elsiklani nem vall céltudatos, szer­vezett pártmunkára. Helyes, hogy a pártszervezet védnökségi munkájának során segítette a kolozsnémai egysé­ges földművesszövetkezetet és dicsé­retreméltó a különféle termelési ágak takarékoskodása is. A jövőben, illetve már most az a legfontosabb feladata az üzemi pártszervezetnek, hogy az említett két termelési ágban alaposan vizsgálja felül a munkát és a kom­munisták segítségével küszöbölje ki a hibákat A személyes felelősségről Az évzáró taggyűlések, illetve a pártszervezetek nagy többsége mun­kájának pozitívuma, hogy a határo­zatokban a tervfeladatok valóra vál­tását helyhez és időhöz kötötték és értük név szerint is felelőssé tették az elvtársakat. Ez a munkaforma ki­küszöböli .az eddigi fogyatékosságokat. A pártszervezet céltudatos és rend­szeres munkája folyamatosan felszá­molja a még mindig előforduló for­malizmust a pártmunkában. Tettek születnek a határozatok nyomán. Csak egy-Két példát mondunk el ennek bi­zonyítására. Az apácaszakállasi EFSz­ben Krizán elvtárs, a kijelölt határidő­re biztosítja 15 hektár dohánypalánta elültetését, a ČSD Ekelen dolgozó al­kalmazottai, (akik szervezetileg a nagymegyeri járásba tartoznak) 10 kilométer hosszú vasútvonalon a megállapított határidőre elvégzik a javításokat. Ezek volnának dióhéjban azok a ta­pasztalatok, amelyeket az idei évzáró taggyűléseken szereztünk. Hogy jövő­re még kevesebb hibáról és sokkal na­gyobb eredményekről számoljunk be, még sokat, nagyon sokat kell tanul­nunk. A tanulással, a pártoktatással is foglalkoztak az évzáró taggyűlések és a beszámolók. A kommunista helyt­állás, a becsületes légkör, a helyes bírálat formája mindenkinek tetszett az apácaszakállasi pártszervezet be­számolójában, amely szigorúan bírálta az egyes pártbizottsági tagokat, mert keveset tanulnak és politikai fejlődé­sük lassú. Megfeledkeztünk a Spartakiádról Még két dologra akarok kitérni. Az | egyik a falu sportélete, az I. Orszá­gos Spartakiádra való előkészület. A beszámolókban jóformán erről alig esik említés. A pártszervezetek tehát tegyenek meg mindent e téren a helyzet megjavításáért. 'A másik, hogy az évzáró gyűlésen a nagymegyeri járásbai* csaknem mel­lőzték az értelmisédÉSjnkájának ér­tékelését. Pedig halBBértelmiségünk teljes mértékben kiveszi részét a szo­cialista építésből. Tanítóink az ifjú nemzedék nevelésében áldozatos, hasz­nos munkát végeznek. Ez az értelmiség már nem a bur­zsoázia függvénye és alázatos kiszolgálója. Becsüljük meg ezért, segítsük lépten-nyomon. Összegezve a dolgokat, megállapít­hatjuk, hogy szép eredményeink mel­lett vannak hibáink is. De a kommu­nisták hazánk dolgozóival együtt szembenéznek a jövővel, dölgoznak, sikert sikerre halmoznak. Ebből a szemszögből értékelte a nagymegyeri járási pártbizottság pártirodája az évzáró taggyűléseket. Ezenkívül, hogy a tapasztalatokat ki­cseréljék és hasznosítsák, azoknak a pártszervezeteknek elnökeit, ahol az évzáró gyűlések már lezajlottak, ér­tekezletre hívták össze. Az ott szer­zett tapasztalatokat felhasználják a többi pártszervezetben is. Az évzáró taggyűlések színvonala ily módon egyre javul. Megmondhatjuk bátran, hogy a já­rási pártbizottság és a járási párt­apparátus tagjai nagy felelősségérzet­tel dolgoznak az évzáró párttaggyülé­sek megrendezése körül. A közössé­gért végzett egész évi munkájukat koronázza siker és a nagymegyeri já­rási pártkonferencia legyen egy újabb diadalünriepe a kommunistáknak és a járás minden becsületes dolgozójának. Gérecz Árpád A szénfejtési terv teljesítése A kékkői szénbányák Háj-üzemében az aknászok versenyében a műsza­kok magasabb fejtési eredményeinek eléréséért ismét Milan Surkoš és Ko­ronczi Géza műszakja győzött. Ugyan­úgy, mint az első dekádban, a máso­dik dekád folyamán is szép eredmé­nyeket értek el. .Január 17-én például az éjjeli műszakban 6 és fél vagon szenet fejtettek ki terven felül. Aznap a Háj-bánya 124,5<>/o-ra teljesítette a fejtési tervet. A siker elérésében nagy szerepe van a 44. számú gépesített szénfal mellett dolgozó Bakó János, Nagy Lajos és Ondrejka Ferenc 12 ta­gú csoportjának, akik a hónap elejé­től 146%-ra teljesítik tervüket és közel 200 tonna szenet termeltek ki terven felül. Ugyancsak nagyban elő­segíti a napi fejtési terv teljesítését Fűzik Jakab munkacsoportja is. Uváček Ján, Pótor. \

Next

/
Thumbnails
Contents