Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-03 / 2. szám, hétfő

1955. január 3. UJSZO 5 A moszkvai Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás tanulságai Szovjetunióbeli tartózkodásunk alatt 1954. októberében repülőgépen és vil-, lámvonatokon olyan darab földet, akkora távolságot száguldottunk be, hogy szélső pontjaikat 3.000 km választotta el egymástól. Az egyik ilyen szélső pont Leningrád, az északi szélesség hatvanadik fokán fekszik, a másik, Szovjet Örményország fővárosa, Jereván, a negyvenedik szélességi fokon, tehát 20 fokkal délebbre. Hányféle tájat, klímát, nemzetet, nyelvet, embe típust ismertünk meg Moszkvában, majd a Finn-öbölbe ömlő Néva partján, az enyhe éghajlatú Fekete-tengerparti Abbáziában, a Kaukázus fennsíkjain és völgyeiben s végül Ukrajna fekete földjén! És mennyi megismerni való maradt még ezeken kívül! A Szovjetunióban töltött hetek egyik legmegragadóbb élménye az, hogy micsoda arányokban és méretekben, milyen rendkívüli terjedelmű térségeken, micsoda százmilliós karral munkálkodik mezőkön és gyárakban, bányákban és erdőségekben az emberi történelem leghumánusabb és a béke szeretetében páratlan hűséget mutató társadalmi és állami közössége. Nemcsak építi a kommunizmust, hanem valóban gigantikus arányokban teszi ezt. Ez a monumentalitás geográfiai, népszámbeli, kulturális és népi sokféleség ' tekintetében megnyilvánul akkor is, ha az ember csak Moszkvában tartózkodik és e több mint 6 milliós város lakóinak tevékenységét megismeri. És ennek a monumentalitásnak vonzóereje abban az arányban nőtt, amint a kilométerek ezreit hagytuk magunk mögött, láttuk a Kaukázus hegyóriásait és Arméniában közel jártunk Európa határához. Az érdeklődés azonban tovább kívánkozik, fel északra, Murmanszkig és a tundrákig s az Urálon túlra, Szibéria tájain keresztül a Távol-Keletig. A Szovjetunió területi és népességbeli nagyságának hallatlan vonzóereje van, sokat láttunk belőle 31 nap alatt, de vonzott az egésze annak, aminek talán még alig a negyedét láttuk. Volt alkalmunk azonban arra is, hogy sűrített összképét lássuk a Szovjetunió 6 testvéri köztársaságának, mert 'oszkvában 1954. augusztus elseje óta látogatók milliói számára nyitva állt a.- össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás. Nehéz feladat erről rövidre •

f ~va tájékoztatást nyújtani. Minek neezzük tulajdonképpen? Ezerfelé kitekintést nyújtó magaslati pontnak, vagy a termelési újítások egyetemes seregszemléjének, vagy oktató tribünnek, amelyről látni, okulni és gyakorlati munkát elsajátítani tanul a látogató. Moszkva centrumából a jaroszlavi országúton jutunk el a kiállítás fő bejáratához, ahol szemünkbe tűnik Viera Muchina szoborművé: az ipari férfimunkás és a kolhoznő alakjával. Nagyszerű együttes lendülettel lépnek ki s ebben a mozdulatban benne van az előremenetel energiája és öröme, a szebb és élni egyre érdemesebb élet meghódítására való képesség. Jelképe ez, nemcsak a gépesítéssel és villamosítással, az újításokkal egyre tökéletebbé váló szovjet mezőgazdaságnak, hanem az egész szovjet életjiek tükröztetője s kifejeződik benne a szovjet ember hűsége a soha nem lankadó, örökké ^riss haladékonysághoz. Az az energia, amellyel ezrek és ezrek mennek eddig meg nem művelt földeket feltörni, termővé tenni, a hajlíthatatlan akarat, leküzdeni minden nehézséget, boldog tudat a termelő munka és kultúra horizontjainak kiszélesítéséről. A sok nemzetet magában foglaló, a multinacionális Szovjetunió — az ember önkénytelenül valami bámulatosan csiszolt hatalmas drágakőre gondol — káprázatos sokszínűsége van jelen a kiállításon. A-kertművészet, az építészet, a szobrászat, festészet reriekvű veinek keretébe foglalva sorakoznak a látogató elé a létfenntartó munkálkodás egyik legfontosabb szakaszának, a mezőgazdaságnak alkotásai. Nemcsak tárgyak, hanem hogy úgy mondjuk maga az élet van itt kiállítva. Ez a mezőgazdasági kiállítás nemcsak látni és •rgismerni valót nyújt, hanem ösztöröz, tanít, alkotó munkára serkent, mintegy azt mondja a látogatónak, mindez a te munkád eredménye lesz, ha velem tartasz, ha követsz. Nemcsak bemutatásra kerülnek a haladó tudományok gyakorlati alkalmazásából született újítások, hanem az újszerű termelés minden csínját-bínját, a gépek alkalmazásának és kezelésének, az állatok és növények ápolásának mikéntjét, a mechanikai, fizikai, biológiai és kémiai eljárások _ elvégzésének módját ismerik meg a szocializmus országának minden tájáról felsereglő dolgozók tömegei. Közkinccsé tenni az újításokat, erről a törekvésről beszél a kiállítás minden részlete. Abban a világban, amelynek alkotása ez a bámulatos rendezés, nincsenek kapitalista célokra kizárólagosított szabadalmak. A haladást szolgáló újítások a közösség szabadalmai, minden érdeklődés számára szabad az út hozzájuk, felhasználásukhoz, gyümölcsöztetésükhöz. A népi és nemzeti tapasztalatcserének ilyen fóruma még sehol másutt nem létezik. A kiállítás nagyságáról fogalmat ad a terjedelem, mely nem, kevesebb, mint 207 hektár. 307 épület emelkedik ezén a területen, ahová 40.000 fát, 450.000 bokrot és 5 millió tartós virágcserjöt ültettek. Képviselve van itt minden égöv növényvilága, hűsülhetsz pálmák alatt s a sivatagokban otthonos levéltelen szakszaulía fogalmat ad azokról a tájakról, amelyeken a sivár homok és a forró napsütés tengödővé teszi a növényzetet. 260 mezőgazdasági parcella 2.000 különböző növényfajtát mutat be a maga természeti állapotában. A mechanizálás pavilonja körül 15 növénytermelési és 79 állattenyésztési pavilon sorakozik egymáshoz. Az utakat szegélyező lámpákon és egy óriási szökőkúton méltán fordul elő a kalász mint művészi motívum, hiszen ezen a kiállításon látható egy forradalmasan átnevelt búzafajta, melynek kalászában 30 helyett 90 mag van, tehát háromszor annyi, mint amennyit a búza nálunk átlagosan terem. Téved, aki azt hinné, hogy ez a kiállítás széleskörű és mély szakszerűség mellett is kizárólagosan mezőgazdasági jellegű. Az agrokultúra öszszeszövődik a kultúra minden ágával, az ipari termeléssel, a természettud^nyok munkájával, akár kutatás, akár alkafrnazás formájában, a képzőművészeti alkotásokkal, meteorológiával és gyógyászattal, mikrobiológiával és zootechnikával, hogy csak néhány példát idézzünkA kiállítás főterén a Szovjetunió valamennyi testvéri köztársaságának külön pavlonja van, az illető köztársaságra jfllemző sajátságos nemzeti stílusban. Mit csodáljunk inkább, Kazahsztán palotájának gyöngyházfényű oszlopait-e, vagy a gépesítés és a villamosítás épületének hatalmas kupoláját, vagy a Finn-karéliai Szovjet Köztársaság remek falfaragványos díszítését, vagy Ukrajna épületének faldíszét, amely a gyönyörű ukrán népi hímzésekre emlékeztet. Miről vall a kiállítás minden épülete, minden grandiózus tervezetessé<^e? Arról, hogy páratlan a szovjet ember munkabuzgalma és a sok-sok nemzet együttműködése, a közöttük kialakuló összhang és kölcsönös becsülés a Szovjetunió minden égöve alatt megteremti a feltételeket ahhoz, ht^iy a flóra és fauna, az új fajtákkal gazdagodó növényzet és állatvilág a technikailag egyre tökéletesedő emberi munkát dús hozamokkal jutalmazza. Amit a moszkvai Vszeszajuznaja Szelszkohozjajsztvennája Visztavka, az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás általános benyomásáról, monumentális méreteiről, tanulságosságáról és szépségéről elmondottunk, ahhoz kiegészítésképpen s hozzáfűzünk rövid utalást arra, hogy a természettudományok legkülönfélébb ágainak vívmányait értékesítő kolhozok munkájából és a szocialista kolhozfalvak életéből mi minden látható. . Maga a kiállítás öt részre tagozódik: 1. középpontját képezi a 10 hektár terjedelmű gyönyörű, parkszerűen elrendezett „Kolhozok tere". Ennek a térnek a bejárat felé eső részén emelkedik a főépület, a másik végén pedig a gépesítés és villamosítás palotájának 2000 tonna vas felhasználásával készült hatalmas kupolája látható. Színpompás virágágyak veszik körül ennek a térnek két szökőkútját, amelyek közül az egyik a „Népek barátságát" jelképezi 16, körtáncba sorakozó leányalakkal, a Szovjetunióhoz tartozó köztársaságok száma szerint. Megszámlálhatatlan vízsugárral bontakozik ki a szökőkút játéka versenyre kel vele ugyanitt e^y "sik szökőkút, amelynek zománcos-színes ^szobrászati díszei egy uráli n ép mondát ábrázolnak. A Kolhozok terén minden egyes szovjet köztársaságnak gyönyörű külön épülete van s ezenkívül további 12 pavilon képviseli a szocializmus országának különböző földrajzi égöveit, így Moszkva-, Tula-, Kaluzsa-Rjazan és Brjanszk vidékét. Leningrádot és Észak-Nyugatot, az Uralt, a Távol-Keletet, Szibériát,'a fekete föld európai központi vidékét, a Szovjetunió északkeleti területét. Ezekhez csatlakozik egy rendkívül érdekes épület, amely a fiatal természetvizsgálók és kutatók mezőgazdasági vonatkozású munkálkodását mutatja be. 2. A kiállítás második része a növénytermelés bemutatása, kíilön pavilonokat kapott itt a gabona, a gyapot, a cukorrépa, a burgonya, a textilnövények, az erdőművelés, az olajos növények, a kertgazdaság és gyümölcstenyésztés, a szőlőművelés és a borászat, a méhészet, a virágkertészet, a meteorológia, a növényvédelem és még sok minden, aminek felsorolása szinte lehetetlen. Külön épületben kapott helyet a gombák bemutatása és tenyésztése. 3. Az állattenyésztést bemutató harmadik kiállítási részt a szarvasmarha- és sertéstenyésztésnek három-három- pavilont emelt, ugyanennyit a lótenyésztésnek, a juhászatnak kettőt, de külön épülete van a tevetenyíszíésnek, a különböző háziszárnyasok gondozásának, van itt takarmánygyár, tejüzem, azonkívül az állategészségügy és állatgyógyítás különféle feladatait és eljárásait hat olyan épület szemlélteti, amelyeknek mindegyike valóságos intézmény. A típusépületek sokasága sorakozik itt egymáshoz, tehenészet, szárnyasok költetőtelepe, halgazdaság, kovácsműhely. 4. A kiállítás negyedik része a gépesítés és a villamosítás birodalma, ahol a vizierőműveknek külön épülete van, ÚZután a gépjavító és traktorállomások bemutatása következik 14 épületben és végül a kolhozfalu 10 különféle típusépülete látható itt, kultúrház, gyermekkert, iskola, községháza stb. Nemcsak a Kolhozok terén emelkedő egyes pavilonok épültek saját népművészeti motívumok felhasználásával, hanem valamennyi épület külseje és berendezése a gyakorlatiasság mellett az iparművészeti szempontokat is érvényesíti. Nem kevesebb, mint kétszáz tervező építész, háromszáz szobrász és háromezer festő munkájának eredménye a kiállítás felépítése. Szinte elképzelhetetlen menynyiségű építési anyagra volt itt szükség: 50 millió téglára, 70.000 tonna cementre, 35.000 tonna fémre, 200.000 köbméter fára és azonkívül egész vo\natrakományok érkeztek üvegből, márványból, gipszből, színes csempéből. Az egyik kolhoz elhozta ide összes teheneit, száznál többet, s ezek olyanok, hogy egy-egynek tejhozama évi átlagban meghaladja az 5.000 litert. Az állattenyésztés remekei azok a tyúkok, amelyek évenkint 300 tojással giövelik kolhozuk gazdagságát. Miután augusztus elsején megnyílt a kiállítás, a Szovjetunió különböző kolhozaiból naponta érkeztek ide a gazdag gabonatermésről tanúskodó búza-, rozs-, árpa- és zabkévék, valamint mintaküldemények friss gyümölcsökből. Azerbajdzsán, Arménia és Grúzia kiállítási palotái körül citrom- és narancsfákat, szőlőtőkéket, őszibarackfákat telepítettek, Szibéria pavilonja kíprül cédrusok, almafák, illatos szibériai fenyők láthatók, mindez kiegészít; az illető kiállítási egységek sajátos színezetét, amely népüket és éghajlatukat jellemzi. Bent a pavilonokban elevenséget varázsolnak a nézők elé a diorámák, a körképszerű napfényes megvilágítású plasztikus ábrázolások, a háttérben festménnyel és ehhez csatlakozóan az előtérben valóságos tárgyakkal. A jólét fokozásának beláthatatlan távlatai tárulnak fel ezen a kiállításon. íme egy hatalmas nép, amely erőit a munkának, az emberi munka tökéletesítésének, a nagyszerű munkaeredmények által boldogabbá váló élet építésének szenteli. A sarló és a kalapács méltó jelkép a Szovjetunió címerében, a hatalmas állam minden nemzete egyre mesteribb módon használja és forgatja ezeket a Finn-öböltől a Behring-szorosig, a Fekete-tengertől a Csendes-óceánig. És csak ezeket akarja forgatni, nem pedig az öldöklésnek szerszámait. Valamennyi a Szovjetunióban élő nemzet a békét kívánja, a béke megőrzésének és megvédésének él, hogy alkotó munkáját zavartalanul folytathassa. A mi kötelességünk, hogy ezekhez a törekvésekhez méltók legyünk s kövessük a Szovjetunió moszkvai mezőgazdasági kiállításán feltáruló és közkinccsé tehető gyakorlati és erkölcsi példát. Sas Andor Az Miami Bank pénztári terve teljesítésének jelentősége Kevés azoknak a száma, akik ma már ne tudnák, mily szorosan összefügg minden egyes ember anyagi helyzete a gazdasági építés közös törekvéseinek eredményeive!. Minél több anyagi eszközt és értéket alkotunk, annál több jut mindegyikünkre. Ennek belátása azt eredményezi, hogy az emberek a közös ügyeket és főképp a nemzetgazdálkodási tervteljesítés eredményeit nagyobb figyelemmel kísérik, mint eddig. Az Állami Bank pénztári tervének teljesítése gazdasági helyzetünk, sikereink és hiányaink fontos mutatója. Mind állami, mind kerületi és járási méretben feltünteti a pénz forgalmát, kimutatja a gazdasági forgalomból az Állami Bank pénztáriba befolyó készpénzbevételt, kimutatja a kiadásokat, amelyek fedezésére a pénz ismét forgalomba kerül, feltünteti továbbá a lakosság körében, a vállalatok, szervezetek, postahivatalok, állami takarékpénztárak pénztáraiban, valamint az Állami Bank forgalmi pénztáraiban található készpénzkészleteket. A pénztári terv kapcsolatos a nemzetgazdasági tervvel, már összeállításában és teljesítése folyamán is. A pénztári tervet a nemzetgazdasági terv alapján kell összeállítani, mert e terv egyike, az ellenőrzés legfontosabb eszközeinek a terme'ési terv teljesítésében, a termékek szétosztásában, a béralap tervének teljesítésében, a kiskereskedelmi forgalmi tervben és a mezőgazdasági terményfelvásárlásban. A pénztári terv összeállításánál a legfontosabb alapot a lakosság pénzbevételének és kiadásának mérlege szolgáltatja, mert ez felöleli a pénzforgalom jelentős részét. A pénztári terv a bevételek oldalán

v kimutatja a kiskereskedelem és a közös élelmezés bevételét, amely az Állami Bank készpénzbevételének mintegy 80 százalékára rúg. A pénztári terv bevételi része magában foglalja a közlekedésből ,a vígalmi- és kulturális vállalkozásokból, a lakosságnak nyújtott szolgálatokból eredő bevételeket, az adókat és illetékeket, lak- és egyéb béreket, a földművesszövetkezetek és a lakosság betétjeit, a távösszeköttetési minisztérium szerveinek és az állami takarékpénztáraknak beszolgáltatásait. A pénztári terv a kiadások oldalán magába foglalja a béreket, a mezőgazdasági termények felvásárlását, a mezőgazdaságon kívüli felvásárlásokat, a földművesszövetkezetek számláiból eredő kifizetéseket, a segélyeket és a vállalatok egyéb kiadásait. A legnagyobb kiadási tételt a bérek teszik: ez a tétel eléri a 80%-ot is. Ezért a banknak ellenőriznie kell a béralap alakulását és azt össze kell egyeztetnie a terv tejesítésével. A bérek r-eális emelésének, a korona értéknövelésének egyik legfontosabb eszköze a munkatermelékenység fokozása. Azáltal, hogy munkásaink ugyanazon időegységben több és jobb min%égű készítményt gyártanak, nemcsak a korona értékét szilárdítják meg, de egyszersmind társadalmunk számára több értéket szolgáltatnak, gazdagabbá teszik. A munkatermelékenység állandó fokozása érdekében szükséges, hogy felhasználjunk minden munkatermelékenységet fokozó forrást. Elsősorban a gépesítés eszközeit kell jobban kihasználni, az új technikát érvényesíteni és új haladó módszereket elsajátítani. A munkatermelékenység fokozásának további fontos eszköze a szocialista verseny. Ennek bizonyítéka a munka termelékenységének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37, évfordulójának tiszteletére vállalt munkakötelezettségek teljesítésével elért fokozása. A pénztári terv jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy lehetővé teszi rövid időközben ellenőrizni azt, hogy a béralap növekedése ne lépje túl a munkatermelékenység növekedésének arányát. A béralap helyes felhasználása nagyon fontos népgazdasági feladat. A béralap túllépése emeli a termelési költségeket és megbontja az árualap és a lakosság pénzbevétele közötti tervezett arányt. A béra'.apot a vállalatok gyakran azért lépik túl, mert az alkalmazottak száma nagyobb, mint ahogy a terv megszabja. A munka helytelen megszervezése, a meg nem felelő teljesítmény-normák, a távolmaradás a munkából, gyakori okai a béralapok túllépésének. Ennek velejárója az önköltségek növekvése, a vállalati forgóeszközök felhasználása, amivel a pénzügyi helyzet leromlik és a vállalat nem képes teljes mértékben fedezni kiadásait. Ha a vállalat túllépi a termelési programot, megengedhető a béralap túllépése is, természetesen csak akkor, ha a termelés ütemét nem szárnyalja túl. Az Állami Bank 9 bérösszegeket készpénzben fizeti ki, de csak a jóváhagyott béralap magasságáig és tekintettel van a terv teljesítésére is. Kötelessége intézkedéseket foganatosítani, hogy a bérek és fizetések indokolatlan emelkedése miatt a vállalat ne adósodjon el. A bérfegyelem gyakori megszegésének oka a helyi gazdálkodásnál a munka érdemszerinti jutalmazása szocialista elvének következetlen alkalmazása. Pl. a mezőlaborci járás ipari kombinátja a bénalapot azért lépi túl, mert a munkát nem akkordban végezteti, hanem a bért a ledolgozott idő szerint fizeti ki és így' előfordul, hogy munkaidő alatt a munkások magánmunkát is végeznek. Az építkezéseknél is emelkedő irányzatot mutatnak a keresetek, de a munkatermelékenység nem változik. A zilinai Észak-szlovákiai Téglagyárakban a munkások 38%-a, a štomfai cementgyárban a dolgozók 45%-a teljesíti túl laza normáját. A helytelen normákon kívül más okai is vannak a béralapok túllépésének. A Nyugat-szlovákiai Téglagyárakban a nyilvántartásba vett csilléknél kisebb köbtartalrr.úakat használnak. Ezenkívül több dolgozót alkalmaznak, mint ahogy a nyilvántartási állomány előírja. A helyzet a béralapok felhasználásában akkor javulna meg, ha a béralapot szétírnák az egyes műhelyekre és üzemrészlegekre és az ellenőrzést a dolgozók egyes kategóriái szerint végeznék. A bér- és termelési könyvelési osztályoknak a bérkiadásokat a termelési egységekre havonként kellene szétírniuk, a dolgozókat a bérosztályokba kellene osztani, a normákat ellenőrizniök és a mestereket érdekeltekké tenni abban, hogy a béralapokat túl ne lépjék. A pénztári terv az állami kereskedelem tervteljesítését is ellenőrzi. A harmadik negyedév tervteljesítése elemzésénél kiderült hogy az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának tervét 96,7%-ra, a készruhakiskereskedelem forgalmának tervet 91.6%-ra teljesítették. A terv nemteljesítésének oka az áru rossz minősege mellett a hiányos választék. A könnyűipari megbízotti hivatal azon vállalatai közé, amelyek az áruszállításban visszamaradnak, tartozik a rybárpolei V. I. Lenin-gyapjúüzem és a bratislavai Március 8.-a" üzem. A galgóci közszolgáltatási üzem azzal szegte meg a pénztárfegyelmet, hogy nem adta be a bankba a napi bevételt, hanem azt tíz napon át magánál tartotta a pénztárban és ezzel akadályozta a készpénzforgalmat. A pénztári tervek biztosítják a nemzetgazdasági terv arányainak betartását és lehetővé teszik a vállalatokban, üzemekben és a kiskereskedelmi hálózatban előforduló, a tervteljesítést gátló okok kiküszöbölését A pénzforgalom irányítása a hitel- és pénzügyi terv közvetítésével fontos fegyver a termelési és fogyasztási terv teljesítéséért folytatott harcból és egyben előmozdítja az árrendszer megszilárdítását, a tiszta nyereség növekedését és a szocialista reprodukció ütemének meggyorsítását. A pénztári terv teljesítésének eredményeiből mindnyájan nagy tanulságot meríthetünk. Egyöntetűen arról tesznek tanúságot, milyen fontos latba vetni minden erőnket a munkatermelékenység fokozására, a gazdaságosság javítására, az összes mutatók teljesítésére, beleértve a minőséget és a választékot is. Ez az egyedüli útja életszinvonalunk további emelésének. Jozef Lúč.