Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-22 / 19. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. január 22. szombat 30 fillér VIII. évfolyam, 19. szám A mai számban: A bratislavai CslSz-tagok üdvözlik az Ifjúság nemzetközi találkozóját (2. old.) Növekedik az ellenállás Nyugat-Németország felfegyverzése ellen (3. old A „véres vasárnap" (4. old.) A szabadság, mint olthatatlan tűz belelobbant a rozsnyóvidéki nép tudatába (5. old.) Pótor 10 év« (6. old.) Vae Vlctis! (7. old.) Szergejev új nagyszerű világcsúcsot futott Alma Atában (8. •' old.) Szocialista munkaversennyel a terv teljesítéséért (R. E.) Üzemeink dolgozói tudják, hogy az életszínvonal emeléséhoz szükséges feltételeket csak a termékek gyorsabb és jobb előállításával biztosíthatjuk. Ezért egyre gondosabban készítik el évi termelési terveiket. A mokradi érckohó-üzemben is megtették az előkészületeket az évi terv teljesítésére, mert a múlt évhez viszonyítva egyötödével nagyobbak a feladatok. A normák felülvizsgálása és ennek révén az üzemi tartalékok feltárása nagy segítséget nyújtott nekik. A hatvanhét műszaki szervezési intézkedés, amely az időmegtakarítást, a selejtcsökkentést ér az anyaggal és árammal való takarékoskodást célozza, szintén segítséget jelentett. Az üzem dolgozói az idén a múlt évhez viszonyítva 25,7 százalékkal növelik a munka termelékenységét és 3,200.000 koronaval csökkentik az önköltséget. A munkások kezdeményezése nemcsak a feladatok teljesítését, hanem túlteljesítését is biztosítja. Például a 32. központ dolgozói Böhmer elvtársnak, az üzemi pártszervezet bizottsági tagjának vezetésével, igyekeznek jő példát mutatni a többi központnak és üzemi részlegnek. Valamennyien szocialista felajánlást tettek és versenyre hívták ki a többi központot. A szocialista verseny segítségével el akarják érni, hogy az üzem összes dolgozói a lehető legjobb eredményeket érjék el az idei termelési terv minden mutatója teljesítésében. Bratislava a felszabadítás 10. évfordulója tiszteletére Bratislava, Szlovákia fővárosa a felszabadítás 10. évfordulója napjaiban szépsége teljében fog ragyogni. Megszépülnek terei, utcái és épületei. A parkokat, zöld térségeket fűvel, Virágokkal ültetik be és 250 új tócát helyeznek el. A város legkiseno polgárainak örömére további 12 gyermekjátszóhelyet létesítenek. Az esti órákban a város valóban szép lesz. Terei, a Hviezdoslav, a Šafárik, a Szakszervezeti és az Április 4-e tér és az emléképületek, mint a történelmi múltú Dóm és a Klement Gottwald pionírotthon színes fényekkel lesz megvilágítva. Bratislavában már nem lesznek rendezetlen elővárosok, közterek és házak. Eltávolítják az összes öreg, meg nem felelő épületeket és fokozott gondot fordítanak nr. műemlékek megjavítására és a lakóházak, kertek kerítések tatarozásüIB. Több mint 38.000 négyzetméternyi járdaterületet, kocsiutat és nyilvános térséget rendbehoznak. A Duna jobbpartján rendbenozzák az egykor ismert és kedvelt Lídó-fürdő területét és az ősrégi vár, alatt folytatják az új fürdő építését A bratislavaiak kényelmét fogja szolgálni a .kultúra és pihenés parkja is, amelynek területén rendezik a Duna partját és bevezetik a villanyvilágítást több mint 2000 méter hosszúságban. Az összes munkákban a nemzeti bizottságok és nőbizottságok tagjaival együtt osztoznak a bratislavai dolgozók és ifjúság ezrei, akik oly sokatígérően láttak hozzá városunk szépítéséhez a múlt év december 12-i nemzeti műszakban. A brigádmunkákban akkor több mint 16.000 bratislavai polgár vett részt, akik 72.000 órát dolgoztak ie és annak keretében 650.000 korona értékű munkát végeztek. Az ifjúság manifesztációja A Csehszlovák Köztársaság, Ausztria és Magyarország ifjúságának nemzetközi találkozója alkalmából Bratislavában szombaton, január 22-én 18 óra 30 perckor az osztrák és magyar ifjúsági küldöttség részvételével az ifjúság és dolgozók nyilvános manifesztációi rendeznek a Hviezdoslavtéren a békéért és Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. Jelentés a nemzetgyűlés külügyi bizottságának üléséről A nemzetgyűlés külügyi bizottsága pénteken, f. év január 21-én František Zupka képviselő elnökletével ülést tartott, amelyen részt vettek Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Va< lav Dávid külügyminiszter és a nemzetgyűlés szűkebb elnökségének tagjai. Václav Dávid külügyminiszter az ülésen nyilatkozott a Csehszlovák Köztársaság kormányának állásfoglalásáról a német kérdésben. A külügyi biI zottság megvitatta és egyhangúlag jóváhagyta a külügyminiszter nvilatko1 zatát. Ugyanezen az ülésen Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke beszámolt a Lengyel Népköztársaság szejmje, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése és a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája képviselőinek részvételével lefolyt prágai értekezlet 1 eredményeiről, amelyet 1954. december 29. és 31-e között tartottak meg. A külügyi bizottság egyhangúlag jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése küldöttségének eljárását ezen az értekezleten. A két napirendi pontról folytatott vitában felszólaltak Anežka HodinováSpurná, Dionyzius Polanský, Andrej Žiak, František Zupka, Helene Leflerová és Jiŕi Fleyperk nemzetgyűlési i képviselők. Václav Dávid külügyminiszter nyilatkozata a nemzetgyűlés külügyi bizottságának 1955. január 21-én megtartott ülésén A vágmenti vegyi-iizemek žilinai vállalatában a félkészáruk gyártásánál, •amelyekből a szilonfonalak készülnok, František Trnka élmunkás ellenőr/i Balátová munkásnő Munkáját. Az 6 tervteljesitésüktől is függ, hogy az Idei 7,5%-kai felemelt feladatokat az üzem teljesíti-e. A Csehszlovák Köztársaság kormánya örömmel fogadta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának 1955. január 15-én a német kérdésről tett nyilatkozatát, amelyben a szovjet kormány újfent felhívja a figyelmet a Nyugat-Németország remilitarizálásának politikájából folyó veszélyekre és rámutat annak lehetőségére, hogy a német kérdést tárgyalások útján békésen oldják meg. A szovjet kormány e nyilatkozata a szovjet külpolitika további rendkívül fontos megnyilvánulása, amely fáradhatatlanul törekszik a béke piegőrzésére és megszilárdítására Európában és az egész világon. A jelenlegi helyzetben a német kérdés békés megoldásának útja, amint azt nyilatkozatában a szovjet kormány kitűzi, teljesen megfelel országunk és népünk létfontosságú érdekeinek. A csehszlovák kormány ezért teljesen azonosítja magát a szovjet kormány ez új kezdeményező lépésével és törekvését minden erejéből támogatni fogja. Európában jelenleg új szakaszába lépett a béke és a háború erői között folyó nagy küzdelem. Egyre erősbödik, egyre szélesebb méreteket vesz fel az európai nemzetek harca kontinensünk békéjének megőrzéséért és megszilárdításáért, annak a veszélynek az elhárításáért, amelyet Európa további sorsára jelentene a párizsi háborús egyezmények ratifikálása. A nyugat-európai országok kormányai, amelyek aláírták a párizsi egyezményeket, tovább folytatják veszélyes politikájukat és makacsul kitartanak törekvéseik mellett, hogy a párizsi egyezményeket minden áron rákényszerítsék parlamentjeikre, figyelmen kívül hagyva azokat a következményeket, amelyekkel ezeknek az egyezményeknek a ratifikálása járna az euró! oai helyzet további fejleményei folyamán. | Szüntelenül kísérletek történnek arra, hogy a közvéleményt félrevezessék, i azt állítván, hogy a párizsi egyezményeknek békeszerető és védelmi jellegük van, hogy ezek az egyezmények megkönnyítik a nyílt európai kérdések megoldását, sőt, hogy csakis ezek az egyezmények teremtik meg e kérdéseknek a nagyhatalmak közötti megvitatása kedvező feltételét. Minden tény arról tanúskodik, hogy a nyugateurópai országokban egyre kisebb azok száma, akik hitelt adnak ezeknek a hazugságoknak. Eme országok közj véleményének széles köreiben egyre ! határozottabban tör utat az a felisi mérés, hogy a párizsi egyezmények a < béke ellen irányulnak, hogy ratifikálá: suk még bonyolultabbá tenné az európai helyzetet és a nemzetközi feszültség kiélezésére, a háborús veszély fokozására vezetne/ A nyugateurópai országok népei egyre határozottabban követelik, hogy kormányaik haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a Szovjetunióval, amelyek során kihasználhatnák a nyitott kérdések megoldására valamennyi meglévő és mindez ideig ki nem merített lehetőségét, különösen az európai politika központi kérdésének, a német kérdésnek tárgyában. Ez a törekvés kifejezésre jut az említett országok valamenynyi politikai irányzata képviselőinek, köztük a hivatalos képviselőknek is, számos megnyilatkozásában. Egy esztendővel ezelőtt, a berlini értekezlet idején a német kérdés megoldásának és az európai kollektív biztonság rendszere megteremtésének a legnagyobb akadálya az „európai védelmi közösség" megalakítására irányuló törekvés volt. E feladatok megoldásának leküzdhetetlen akadályát most és a jövőben is a párizsi egyezi mények ratifikálása jelentené. A pa• rizsi egyezmények visszautasítása vi! szont újra kedvező helyzetet teremte| ne e kérdések megvitatása szempontjából, helyre állítaná azt a kedvező helyzetet, amely az elmúlt év végén alakult ki az „európai védelmi közösség" tervének meghiúsulásakor. A szovjet kormány ez év január 15-i nyilatkozatában ismét hangsúlyozottan felhívja a figyelmet arra, mily komoly következményekkel járna a párizsi egyezmények ratifikálása és újból rámutat a német kérdés békés megoldásának mind ez ideig kihasználatlan lehetőségeire, különösen arra a lehetőségre, hogy megegyezésre jussanak az egész Németország területén lefolytatandó szabad és demokratikus választások ügyében, amelyek megnyitnák az utat Németország *gységének helyreállítására. A szovjet kormány nyilatkozata valamennyi európai országban, különösen pedig Németországban nagy visszhangra és a lakosság legszélesebb rétegei részéről megnyilvánuló támogatásra talált, ami zavart és idegességet idézett elő a párizsi egyezmények szervezőinek és híveinek körében. A párizsi egyezmények hívei abban a törekvésükben, hogy szembeszálljanak az új és nagy fontosságú szovjet javaslatok kedvező visszhangjával, azzal igyekeznek megtéveszteni a közvéleményt, hogy meghamisítják a szovjet kormány nyilatkozatának értelmét és annak lehetőségéről beszélnek, hogy a német kérdésről a szóban forgó egyezmények ratifikálása után is lehet majd tárgyalni. A szovjet kormány nyilatkozata megerősíti az európai népeket abban a meggyőződésükben, hogy most még elejét lehet venni a megegyezés útjába toluló akadályoknak, biztosítani lehet Európa tartós békéjét és biztonságát. A világ közvéleménye mélységäs hálával fogadta a szovjet kormány eme új, nemes kezdeményezését. A nyugati nagyhatalmak kormányai azonban nem válogatva az eszközökben, kulisszák mögötti mesterkedésekkel és könyörtelen nyomással kényszerítik ki parlamentjeikben a párizsi egyezmények ratifikálását, amint azt különösen szembetűnően a francia nemzetgyűlés vitájának lefolyása tanúsítja. Az elmúlt év utolsó napjaiban idegen és Franciaország érdekeivel szemben ellenséges erők kikényszerítették a párizsi egyezmények megszavazását a nemzetgyűlésben, amely eredetileg, a francia nemzet akaratának megfelelően elvetette eme egyezmények legfontosabb részét és csak az összpontosított nyomásnak engedve, hagyta jóvá a megegyezéseket a képviselők kisebbségének szavazataival. A további fejlemények azt mutatják, hogy Franciaország népe nem ért egyet a nemzetgyűlés kikényszerített döntésével és a párizsi egyezményeknek a Köztársasági Tanácsban küszöbönálló megvitatása előtt elszántan fokozza hazafias harcát. Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok kormányai nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy felülvizsgálják politikájukat, amelynek célja Nyugat-Németországban a militarizmus feltámasztása és amely a legdurvább módon sérti azokat a nemzetközileg vállalt kötelezettségeket, amelyek az említett kormányoknak kötelességévé teszik, hogy hozzájáruljanak az egységes, békeszerető, demokratikus német állam létrehozásához. Németország egységének helyreállítása ezért most elsősorban magától a német néptől függ. A nyugat-németországi szövetségi gyűlés, amely februárban kezdi meg a párizsi egyezmények megvitatását, sorsdöntő lépés előtt áll. A szövetségi gyűlés képviselőinek fel kell ismerniök, mekkora felelősség terheli őket. Hisz a párizsi egyezmények jóváhagyása azt jelentené, hogy egyetértenek Németország egyre elmélyülő kettészakítottságával, annak a természetellenes helyzetnek a fenntartásával, amely oly súlyos károkat okoz a német népnek. Beláthatatlan időre lehetetlenné válna Németország újbóli egyesítése, mert mindenki előtt világos, hogy a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság nem egyesülhet egy államba a militarizált Nyugat-Németországgal, A párizsi egyezmények elfogadása azt jelentené, hogy egyetértenek Nyugat-Németország idegen katonai megszállásával egészen 1998-ig, egyetértenek azzal a nem egyenjogú helyzettel, amelybe a párizsi egyezmények kényszerítik a Német Szövetségi Köztársaság lakosságát. A párizsi egyezmények jóváhagyása beleegyezést jelentene abba, hogy a nyugat-németországi ifjúságot ismét a feltámasztott' Wehrmacht kötelékébe kényszerítsék és ez az ifjúság eszközül szolgáljon azoknak a gaz, elvetemedett elemeknek a kezében, amelyek a jelen évszázad folyamán már két ízben katasztrófába kergették a német nemzetet. A párizsi egyezmények ratifikálása esetén Nyugat-Németország a militans(Folytstás a ?. oldalon.) i