Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-21 / 18. szám, péntek

4 U J szo 19»5. január 21. A szovjet kormánynak a német kérdésről tett nyilatkozata megmutatja az összes németeknek a helyes utat A szovjet kormány nyilatkozata megfelel sokmillió német vágyainak Németország Kommunista Pártja el­nökségének titkársága a Szovjetunió kormányának a német kérdésről tett nyilatkozatához a következőleg közölte álláspontját: „A Szovjetunió kormányának új nyilatkozata a német népnek szívéből beszélt. Megfelel mind a Keleten, mind a Nyugaton élő németek milliói vá­gyainak és megmutatja a németeknek létkérdéseink gyors megoldásának reális lehetőségeit. Habár a Szovjetunió kormányának új javaslatai feleslegessé tesznek minden eddigi ellenvetést, amely a német kérdés békés elintézésére irá­nyuló sikeres tárgyalásokat gátolta, dr. Adenauer kijelentette, hogy az új szovjet nyilatkozatot mint „propa­gandát" visszautasítja. Aki most né­pünk jövőjére nézve oly fontos ha­tározatok idejében nem veszi komo­lyan a Szovjetunió tárgyalásra irá­nyuló javaslatát, az nem kívánja a megértést. Senki sem menthetné fel később öt a felelősségtől azokért a kimondhatatlan szenvedésekért, ame­lyek ilyen politika következtében ér­nék népünket. A Szovjetunió kormányának nyilat­kozata teljesen megvilágította a hely­zetet. Most csak tőlünk, németektől függ, hogy helyesen cselekedjünk. A párizsi egyezmények ratifikálását le kell venni a bonni tárgyalások prog­ramjáról. Az idő parancsa ma a Né­metország egységéről való tárgyalás. A lakosság erre irányuló akaratát ha­talmas akciókban nyilvánítja. Bajoror­szágban 900.000 szakszervezeti tag magáévá tette a népnek ama követe­lését, hogy népszavazást tartsanak az újrafelfegyverzés és a párizsi egyez­mények ellen. A Ruhr-vidéken több tizezer mun­kás sztrájkolt demokratikus jogaiért. Az ifjúság részéről a Blank-hivatal verbuválóit vereségek sorozata éri. Ebben a helyzetben a szovjet javasla­tok nemzeti problémánk megoldására határozott segítséget jelentenek." A német nép üdvözli a szovjet kormány nyilatkozatát Helmuth Müller, a liberális demok­rata párt Kari Marx-Stadt körzeti szervezetének elnöke mondotta, hogy a szovjet kormány nyilatkozata utal az összes németek nemzeti ön­tudatára. Kijelentette: „A német népnek most mindent meg kell tennie, hogy megakadályozza a párizsi egyezmények ratifikálását és elérje a német kérdés békés megoldását." Fritz Baldauf, a nyugat-németorszá­gi Altlussheim-beli szociáldemokrata párt helyi szervezetének tényezője a szovjet kormány nyilatkozatával szem­ben álláspontját így fejezte ki: „Csak­is tárgyalások útján lehet az európai és a világbékét biztosítani. A Szov­jetunió által javasolt szabad-oss,z­j német választások meggátolják a Wehrmacht felújítását Nyugat-Német­országban. Ezért üdvözlöm a szovjet nyilatkozatot." A szociáldemokrata párt hamburgi szervezete vezetőségének tagjai a szovjet kormány javaslatát úgy jel­lemezték, mint a német kérdés békés megoldásához vezető úton tett jelen­tős lépést. Az a szovjet javaslat, hogy még ez idén — egész Németországban szabad választásokat tartsanak — je­lentették ki a szociáldemokrata párt hamburgi szervezete vezetőségének tagjai — kell, hogy a négyhatalmi tár­gyalások tárgyát képezze. Egyszer­smind kívánták az arra irányuló lehe­tőségek megmagyarázását, hogyan ér­hetők el Németország mindkét része közötti egyezségek az össznémet vá­lasztások előkészítésére vonatkozólag. Az atomenergiának a békét keli szolgálnia A Szovjetunió nyilatkozatának világvisszhangja x NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Dr. Róbert Havemann, a berlini Humboldt egyetem tanára a Szovjet­unió kormánya ama javaslatával kap­csolatban, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és más bé­keszerető országok kormányainak se­gítséget nyújt az atomkutatás terén, a következőket jelentette ki: „A Szovjetunió készsége egyedülál­ló támogatás minden tudósnak, aki az atomenergia békés célokra való fel­használásával foglalkozik." Azzal a rendkívüli gazdasági jelentőséggel kap­csolatban, amit az atomenergia Né­metország számára jelént, dr. Have­mann rámutatott, hogy Németország­ban az uránérc jelentős mértékben található. Dr. Havemann hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió készsége bizonyítéka a Szovjetunió bizalmá­nak a Német Demokratikus Köztársa­ság és egész Németország békés erői iránt. AUSZTRIA Az „Österreichische Volksstimme" című lap írja: „A szovjet kormány határozata azt bizonyítja, hogy az atomtechnika a Szovjetunióban a fejlődés magas fokán áll. A nagy szocialista hatalom segítséget nyújt más államoknak az ato'mťcmiika fej­lesztésében. A szovjet kormány hatá­rozatának világra szóló jelentősége abban van — írja a lap —, hogy mostantól fogva a gyenge államok nem lesznek kiszolgáltatva az ame­rikai nyomásnak, mert más helyen juthatnak technikai ismeretekhez, na­gyon értékes hasadó-anyagokhoz és az atomenergia békés célokra való felhasználásánál szükséges berende­zéshez." ANGLIA A londoni lapok hírt közöltek arról, hogy a szovjet kormány a Kínai Népköztársaságnak, a Lengyel Nép­köztársaságnak, a Csehszlovák Köz­társaságnak, a Román Népköztársa­ságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak felajánlotta segítsé­gét az atomkutatás és az atomenergia békés célokra való felhasználásának terén. A lapok kivonatokat idéznek a Reuter és a Britisch United ŕress ügynökségek jelentéseiből. A „Star" nevű újság ezt a hírt e nagybetűs címmel hozta: „Oroszország békés célokra atomsegítséget nyújt öt or­szágnak". FRANCIAORSZÁG A párizsi lapok csupán rövid hírt közöltek a Szovjetunió Miniszterta­nácsa ama határozatáról, hogy a Szov­jetunió az atomenergia békés célok­ra való felhasználása terén tudomá­nyos, műszaki és termelési segítséget fog nyújtani a békeszerető államok­nak. A lapok hangsúlyozzák, hogy ezt a határozatot három nappal a Szov­jetunió* ama nyilatkozata után hoz­ták, hogy hajlandó az ENSz-nek je­lentést adni a világ első, atomener­gia által hajtott villanyművéről. Megnyílt az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi konferencia előkészítésére alakult tanácskozó bizottság ülése Január 17-én az Egyesült Nemzetek székházában megkezdte munkáját az atomerö békés felhasználásával fog­lalkozó nemzetközi értekezlet előké­szítésére alakult tanácskozó bizottság. A tanácskozó bizottságot az ENSz 9. közgyűlésének az atomerő békés cé­lokra való felhasználására irányuló nemzetközi együttműködéssel kapcso­latos határozata értelmében alakítot­ták meg. Hammarskjöld, az ENSz főtitkára megnyitó beszédében kifejezte re­ményét, hogy az atomerö békés fel­használásával foglalkozó nemzetközi konferencia, amelynek megszervezé­sére alakították a tanácskozó bizott­ságot, „fontos szerepet fog betölteni azoknak az ismereteknek és eszmék­nek az elterjesztésében, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az emberi­ségnek az atomerő békés felhaszná­lásához fűzött reményei valóra vál­janak." A főtitkár bejelentette, hogy a ta­nácskozó bizottság ülései ezentúl zárt ajtók mögött folynak. Az ENSz titkársága által kiadott napirendi javaslatból kitűnik, hogy a tanácskozó bizottság elsősorban szer­vezési kérdésekkel foglalkozik. Meg­vitatja a nemzetközi konferencia ösz­szehívásának időpontját, a konferencia időtartamát, helyét és a napirendi javaslatot. A tanácskozó bizottság munkájá­ban a Szovjetunió, Anglia, az Egye­sült Államok, India, Kanada, Francia­ország és Brazília képviselői vesznek részt. A Szovjetuniót a bizottságban Sz. V. Szkobelcin akadémikus képvi­seli. A costaricai kormánycsapatok jelentős sikerei Mint a San José-i rádió jelenti, Picado, a Costarica ellen támadó haderők ve­zére a Santa Rosa-i összecsapás során súlyosan megsebesült. A felkelők rá­diója közölte, hogy Picado sebesülésé­be belehalt. Figueres, a costaricai elnök, látoga­tást tett a kormánycsapatoknál és a fővárosba visszatérve ki jelen' '.te, hogy a háború kimenetelét illetően bizako­dóan néz a jövőbe. A londoni rádió jelentése szerint a costaricai köztársaság washingtoni nagykövetsége közzétett egy nyilatko­zatot, amelyet az ország fővárosából, San Jóséból kapott. A nyilatkozat sze­rint a kormánycsapatok leküzdötték ' a behatoló erők támadását, és most az ellenséges alakulatok felgöngyölítése folyik. AFP-jelentés szerint megérkezett Managuába, Nicaragua fővárosába az Amerikai Államok Szervezetének kü­lönbizottsága, hogy vizsgálatot folytas­son a costaricai terület ellen indított támadás ügyében. A vizsgálóbizottság­nak a kapott utasítások alapján meg kell győződnie arról, „indokolt-e az a costaricai panasz, amely szerint a be­törést Nicaragua területén és segítsé­gével szervezték meg." A vizsgáló bi­zottság három napot tölt Nicaraguá­ban, majd visszatér San Jóséba. A rádió- és hírügynökségi jelenté­sekből kiderül, hogy bizonyos körök újabb lépéseket tesznek a Costarica ellen támadó csapatok további felfegy­verzésére. Panamai értesülések szerint Nicaragua egyik kikötőjében egy nyu­gatnémet hajó 24 repülőgépet és 500 gépfegyvert rakott ki. A repülőgépeket és a fegyvereket a nicaraguai kormány Svédországban vásárolta. Ugyanakkor. mint a Reuter jelenti, Somoza, Nica­lagua elnöke hétfőn közölte, hogy megkérte az Egyesült Államokat, „ad­jon el neki is öt olyan repülőgépet, amilyent Costaricának adott." A „Daily Herald a costaricai esemé­nyekkel kapcsolatban néhány adatot közöl Somoza nicaraguai elnökről, aki mint a lap megállapítja, „az invázió mögött áll." Somoza — írja a lap tudósítója — a harmincas évek elején lett Nicara­gua diktátora, amikor „hasznos" kap­csolatba lépett az amerikai United | Fruit Companyva! — Közép-Amerika leghatalmasabb kereskedelmi érdekelt­ségével . .. Azóta Somoza a világ e részének leggazdagabb embere lett, több mint 50 ranchoja (állatgazdasága) és 40 kávéültetvénye van. A moszkvai Pravda megjegyzései a német kérdéssel kapcsolatos szovjet kormány­nyilatkozat bonni fogadtatásáról A moszkvai Pravda megjegyzéseket fűz ahhoz a kommentárhoz, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának sajtóosztálya adott ki a né­met kérdésben tett legutóbbi szovjet kormánynyilatkozattal kapcsolatban. A Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) kormányának sajtóosztálya által kiadott közleményt — írja a Pravda — nyilván a hivata­los bonni körök első visszhangjának kell tekinteni a német kérdéssel kap­csolatos szovjet kormánynyilatkozatra. E közlemény szerkesztői védelmük­be veszik a párizsi egyezményeket, de ugyanakkor olyan látszatot igyekez­nek kelteni, mintha Németország egy­ségének helyreállítását kívánnák. Né­metország újraegyesítése azonban le­hetetlen a pátjizsi egyezmények alap­ján. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szovjet kormánynyilatkozat az alábbi következetésre jut: „Teljesen nyilván­való, hogy a békeszerető Német De­mokratikus Köztársaság és a felfegy­verzett, katonai csoportosulásokba be­vont Német Szövetségi Köztársaság egyítése lehetetlen. A párizsi egyez­mények ratifikálása összeegyeztethe­tetlen Németországnak egységes, bé­keszerető államként való helyreállítá­sával." Ennek ellenére — írja a továbbiakban a Pravda — a bonni kormány sajtóosz­tálya megkockáztatja azt az állítást, hogy „a Szovjetunió a párizsi egyez­mények ratifikálása után hajlandó lesz tárgyalásokat kezdeni Németország egységének helyreállítására." Ügylát­szik, a párizsi egyezmények híveinek helyzete nem szilárd a Német Szö­vetségi Köztársaságban, ha szükségük van arra, hogy ilyen nagy igyekezettel titkolják az igazságot Nyugat-Német­ország lakossága előtt. Ha a bonni kormány sajtóosztálya megpróbál kitérni a válaszadás elöl erre a kérdésre, akkor kétséges, va­jon a bonni kormánykörök akarják-e vagy ellenzik-e az általános német vá­lasztásokat, amelyek nélkül lehetetlen Németország egyesítése. A sajtóosz­tály nem tájékoztatta Nyugat-Német­ország lakosságát arról, hogy a pá­rizsi egyezmények összeegyeztethe­tetlenek az össznémet választásokkal és hosszú évekre rögzítik Németország kettészakítottságát. A Pravda rámutat arra is, hogy a szóbanforgó közlemény szerkesztői kitértek a német békeszerződés kér­désének megvizsgálása elől te. pe­dig a német békeszsrződés meg­kötésének előfeltételeit az összné­met szabad választások megtartása és Németország egységének helyre­állítása teremtené meg. A közelemény szerkesztői jól tud­ják — írja a továbbiakbin a Pravda — hogy Németország számára adva van az ésszerű út biztonsagának megszilárdítására; az európai kollek­tív biztonsági rendszerben való rész­vétel. A bonni közlemény szerkesz­tői egyébként nem is akarnak beszél­ni erről. El szeretnék hitetni olvasóik­kal, hogy Nyugat-Németország rész­vétele egy új háború előkészítésének kalandos terveiben jobban megfelel a német biztonság érdekeinek. A szovjet kormánynyilatkozat je­lentőségének csökkentésére töreked­ve, a közlemény szerkesztői jobb hí­ján azt eszelték ki, hogy ez a nyilat­kozat és a benne foglalt következte­tések, nem pedig a nyugati hatalmak jelenlegi politikai irányvonala vezet „Németország kettészakítottságának elmélyítésére." Ez az ügyefogyott mesterkedés azonban nem leplezheti azt a tényt, hogy a párizsi katonai egyezmények Né­metország kettészakítottságának hosszú évekre szóló rögzítéséhez vezetlek, és azt a tényt, hogy a német nép többsége határozottan elutasítja ezt az utat. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának sajtóosztálya részéről kiadott közlemény ellentmondó — írja befejezésül a — Pravda. A közlemény szerkesztői elutasít­ják a tárgyalásokat Németország egységének helyreállításáról, de ugyanakkor a tárgyalások híveinek mondják magukat. Elutasítják a tárgyalásokat Németor­szág újraegyesítéséről, most, amikor még lehetségesek az ilyen tárgyalá­sok, ugyanakkor arról igyekeznek meggyőzni a német közvéleményt, hogy a bonni kormánykörök tárgyal­ni akarnak a párizsi egyezmények ra­tifikálása után, vagyis azután, amikor már ezek a tárgyalások lehetetlenné váltak. Ennélfogva a sajtóosztály köz­leményéről meg kell állapítani, hogy hamis, és célja Nyugat-Németország közvéleményének félrevezetése, — ír­ja a Pravda. A l'Humanité Mendes-France vatikáni látogatásáról Pierre Courtade „Az atombomba üzérei" című cikkében azt fejtegeti a l'Humanité hasábjain, hogy a francia gyáriparosok felvetették a háromoldali együttműködés gondolatát Franciaor­szág, Németország és Olaszország kö­zött repülőgépek, elektronikus készü­lékek és atomfegyverek gyártására így tehát még 15 nap sem volt szük­séges ahhoz, hogy a revansvágyó Né­metország ellen hozott tiltó intézkedé­sek az atomfegyverek gyártásának terén holtbetűvé váljanak. Pontosab­ban, ez a tiltó intézkedés most oly alku tárgyát képezi, amelyet a következők­ben lehet összegezni: „Ne legyenek túl követelödzőek a német újrafelfegyver­zésből eredő extrapofitok elosztását illetően és akkor mi engedélyezzük önöknek az atombomba-gyártást." Mendes-France római útjáról szólva Pierre Courtade a következőket írja: Azt akarják, hogy a közvélemény Men­des-France római utazásából azt az egyetlen tényt tartsa fontosnak, hogy a pápa fogadta és minden gondolata a négyhatalmi konferenciára irányult. Nézzük csak meg ezt a pápai fogsdást. A Szentszék e fogadáson keresztül mintegy szellemi kauciót adott olyan megbeszélésekhez, amelyek ha siker­rel járnának, halálos veszedelembe so­dornák az emberiséget. Ami pedig egy négyhatalmi konferencia előkészítésé­nek híreszteléseit illeti, ismételten meg kell jegyezni, hogy azok teljesen alaptalanok. Meg kell állapítanunk, mint ahogy a legutóbbi hónapokban küldött szovjet jegyzékek is ünnepé­lyesen figyelmeztettek, hogy a revans­vágyó Németország újrafelfegyverzése tárgytalanná tenné a tárgyalást a né­met kérdésről és a Szovjetunió, vala­mint a népi demokráciák részéről egy védelmi katonai szövetség felállítását váltaná ki. Áldásodért jöttem, szentatyám.. (A l'Humanité-bol.)

Next

/
Thumbnails
Contents