Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)
1955-01-20 / 17. szám, csütörtök
104 m szo 1955. január 15. írja: Kis Éva A SMETANA-MÚZEUMBAN A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökségének üléséről A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége megvitatta a műszaki-iparipénzügyi terveknek a szlovákiai üzemskben való kidolgozását. A szlovákiai szövetségek bizottságainak feladatául tűzte ki, hogy a köztársaság felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából szervezzék meg a dolgozók egyéni és csoportos kötelezettségvállalásait, amelyek az összüzemi felajánlások alapjai lesznek. A műszaki-ipari és pénzügyi tervek összeállítása és a terv szétírása után az üzemekben február végéig a dolgozók jelenlétében elkészítik a kollektív szerződéseket. Az üzemi tanácsokba való választások bebizonyították a szlovákiai szakszervezeti mozgalom hatalmas politikai és szervezési fejlődését. A szlovák szakszervezeti tanács elnöksége a szakszervezetek feladatául tűzte ki, hogy vitassák meg az évzáró taggyűléseken és konferenciákon elhangzott felszólalásokat és értékeljék ki az idei évzáró, az üzemi tanács bizottságát megválasztó taggyűlések tapasztalatait. A mezőgazdasági termelésnek az új feladatok teljesítésére 1957-ig 320.000 új dolgozóra van szüksége. A mezőgazdaságnak a dolgozók nagy részét az iparból kell megszereznie. A szakszervezeti mozgalom felelős a mezőgazdaságba áttérő munkaerők toborzásáért. A bányaipar dolgozóinak szövetségén és az építészeti alkalmazottak szövetségén kívül minden szlovákiai szövetség bizottsága előkészíti a tervet, amely szerint a dolgozókat mezőgazdasági munkára szabadítja fel. Közeledik az első állami Spartakiád. A sportszervezetekben tevékenyebbé kell tenni a szabadgyakorlatok betanítására való előkészületeket. Ezt a célt szolgálja a szlovákiai szakszervezeti tanács elnökségének részletes határozata, amelyet ülésezésének befejezéseképpen a Spartakiádra váló előkészületekről szóló jelentéssel kapcsolatban fogadott el. I— H-f-g-EHÍ Lassan járj, tovább érsz A villamos hirtelen fékezéssel megáll. Nincs megálló, így az utasok kíváncsian nézegetnek, kérdezik mi történt. De pár pillanat és a villamos máris indul• Mindössze annyi történt, hogy a közbiztonsági közeg egy fiatal 16 év körüli fiút leszálított a. villamosról. Hiába a tagadás. Jó szeme volt, a fiú a mozgásban lévő villamosra felugrott. Szerencsére ez alkalommal nem történt baleset. A fiú megúszta a büntetés kifizetésével. De mennyi ilyen eset történik napjainkban, amely nem üyen szerencsésen végződik. A siető utas sok esetben a mentőautóba, vagy a kórház műtőjében tér magához és akkor már késő a bánat. Néha bizony egész életén át lakol azért a sietésért, amivel esetleg öt perccel hamarább ért volna céljához. De kedves olvasóim, vajon ez az öt perc megér-e egy bizonytalan kimenetelű balesetet, esetleg egy egész életen át tartó bénaságot, vagy egy még szomorúbb, halálosvégű baleset"i? Hogy elmegy a villamos előttünk' Sebaj! Jön másik. És inkább öt percet késsünk, minthogy szerencsétlenség történjék. Sajnos, főleg a fia*al nemzedék az, aki egészségével nem törődw fel s leugrál a villamosokról, megy át a tilos jelzés ellenére az útkereszteződéseken, mert mint mondják, sietnek, elkésnek• Különösen ezeknek figyelnuíbe ajánljuk, de nem árt, ha mindanynyian betartjuk azt a jó magifar közmondást, hogy: „Lassan járj, tovább érsz!'' G. A. • * * A Háj-bánya dolgozói a terv teljesítéséért A kékkői szénbányák legnagyobb üzemének dolgozói ugyan az első dekád tervét nem teljesítették, de annál nagyobb lendülettel indultak a szénfejtési terv teljesítéséért a második dekádban. A körzetvezetők versenyében szép eredményeket ért el Milan Surkoš és Michal Balanga technikus. Január 13-án a Háj-bánya dolgozói 6,37 százalékkal teljesítették tűi a fejtési tervet és így a többi kékkői bánya előtt megszerezték az elsőséget, amiben nagy érdeme van Bak János csoportjának, amely a legszebb eredményeket a 44. számú munkahelyen érte el. Az előkészületi munkálatokat is sikerrel végezték Jakub Fűzik vezetésével. Ján Uvaček, Pótor V. MASEJ, Kanada tartományi főnöke a napokban fogadta Bedŕich Hruškát, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli követét és teljhatalmú miniszterét, aki átadta neki megbízólevelét. AZ ERDŐIPARI Gépesítési Kísérleti Intézet a kéregszúnak elektromos árammal való pusztításával kísérletezik. A kísérletekben érdekeltek a kísérleti dolgozók, az erdővédelmi kutatók, a biológusok és az elektrotechnikusok is. DR. JAN CALÄBEK „A növény- és a víz" című színesfilm államdíjas szerzője a brnói stúdióban „Zöld növények", „A növények fejlődése", „A növények tápláléka" címmel népszerűen tudományos rövid színesfilmeket készít. A KLÄŠTERI kastély első emeletén összegyűjtötték a -cseh porcelángyártásnak a gyártás kezdetétől a mai időkig előállított legsikerültebb termékeit. A gyűjtemény gyönyörű és. igen sok turistát vonz. A KASSAI TÜZOLTÖK a köztársaság legjobb tüzoljói közé tartoznak. A kassai kerület a cséplési és az aratási munkák biztosításáért folyó tűzoltói versenyben köztársasági méretben a második, szlovákiai méretben pedig az első helyen helyezkedett el. KEDDEN, JANUÁR 18-ÄN Szlovákiából képzőművészek és iskolai dolgozók 35 tagú csoportja utazott el, hogy a cseh képzőművészekkel együtt látogatást tegyen Magyarországon és megismerkedjék a magyar képzőművészek sikereivel. A küldöttség tanulmányútja közben meglátogatja a budapesti Magyar Nemzeti Képtárat és az Állami Műcsarnokot. Képzőművészeink meg akarnak ismerkedni a magyar képzőművészeti iskolázás szervezésével és a magyar képzőművészek alkotásai művésziességének és eszmeiségének növelésében elért sikerekkel. Látogatásuk célja a testvéri Magyarország képzőművészeivel való szorosa'-ih együttműködés és a baráti kapcsolatok megszilárdítása. A szlovákiai képzőművészek küldöttségének tagjai: F. Štefunko szobrászművész, Ľ. Fulla, F. Kudláč, J. Majkut, J. Fabiny festőművészek, L. Kellenberger rajzművész és mások. AMINT MÁR a napi sajtó is jelentette, kedden, január 17-én a Csehszlovák Köztársaság területén erős vihar tombolt, amely nagy károkat okozott még az épületekben is. Az előállt károk megtérítésének mielőbbi megtárgyalása céljából szükséges, hogy a közszolgálati vállalatok, szövetkezetek és a lakosok, akik házaikat biztosították, jelentsék be minden kárukat a lakóhelyükhöz legközelebbi járási székhelyen az Állami Biztosító Intézet igazgatóságánál. A MÜLT ÉVBEN nagy mértékben javult az ostravai bányászok, kohászok és egyéb dolgozók egészségéről való gondoskodás. Az ostravai kerület egészségügyi berendezéseinek felépítésére november végéig 17,5 millió koronát fordítottak. A MUNKAHIGIÉNIA és a hivatásból eredő betegségek kutató intézetében átdolgozták a természetes szellőztetés, az úgynevezett aeráció módszerét, amely jól alkalmazható a kohászati, üveg- és egyéb Szemekben, Ugyanezen a kísérleti munkahelyen megvizsgálták a helyi gáztalanítás kérdését is és kidolgozták az ártalmas gázok és gőzök elvonásának berendezését. A Vltava partján, mintha a vízből nőne ki, karcsú kétemeletes épület nyúlik a magasba. Homlokzatát Mikolaš Aleš és František Zeníšek festőművészek falfestményei ékesítik. Folyóra néző ablakaiból és vlzfeletti erkélyéről gyönyörű kilátás nyílik a prágai várra. Alig múlik el nap, hogy fiatal rajzolók és festők, vagy akár valamelyik ismert művész fel ne állítaná vásznát az erkélyen, hogy megörökítse a fővárosunkra oly jellegzetes prágai vár sziluettjét. Az újreneszánsz stílusú épület Antonín Wiehlnek, a XIX. század ismert műépítészének alkotása. Az épület története igen érdekes. Eredetileg a város vízműve volt, majd szivattyúállomás, később pedig hivatalok céljaira szolgált. 1936 óta a cseh nemzet nagy fiának, Bedŕich Smetanának múzeumát helyezték el az értékes épület falai között. A Smetana-múzeum létesítésének gondolata a XIX. század utolsó évtizedéig nyúlik viszsza. Smetana ugyanis még életében rendkívül gondosan összegyűjtötte partitúráinak kéziratait, fényképeket, műsorokat, kedves használati tárgyait, úgyhogy a mai múzeumot tulajdonképpen saját maga állította össze. Negyven éven keresztül naplót vezetett. Halála után családja kegyelettel őrizte meg a legjelentéktelenebbnek látszó papírdarabkákat is. Smetana már életében hallatlanul népszerű volt, művei pedig, különösen az „Eladott mennyasszony" rövid idő alatt világraszóló sikert ért el. A cseh nemzet tehát magától értetődőnek találta a Smetana emlékét megörökítő múzeum létesítését. 1893-ban, az „Eladott menyasszony" bécsi előadásának átütő sikere után, Subrtnak, a prágai Nemzeti Színház igazgatójának javaslatára elhatározták, hogy eleget tesznek a nemzet óhajának. Azonban minden ilyenirányú törekvés hiábavalónak bizonyult, nem tudtak megfelelő épületet találni. A Nemzeti Múzeum akkori vezetősége pedig nem volt hajlandó erre a célra egyetlen termet rendelkezésre bocsátani. !gy aztán alig született meg a gondolat, el kellett temetni és hosszú ideig senki sem beszélt róla. Az első világháború után azonban mindinkább előtérbe került ez a kérdés és az időközben megalakult Bedŕich Smetana-társaság vette kezébe a múzeum létesítésének megoldását. Megtudták, hogy a Károly híd melletti híres Wiehl-épület kiürült. A gyönyörű hílyen fekvő építészeti remekműnél jobbat nem is találhattak volna a Smetana-múzeum céljára. Hosszú huza-vona után sikerült bérbevenniök a kis, kétemeletes palotát és a belső átalakítás után, Smetana halála évfordulóján, 1936. május 12-én megnyitották a múzeumot. A múezum megvalósítása szorosan összefügg Smetana legnagyobb tisztelőjének és müvei legmélyebb ismerőjének, Zdenék Nejedlýnek nevével. Ő volt a Smetana-társaság leglelkesebb, legfáradhatatlanabb tagja. Az ő érdeme, hogy kitartó, áldozatkész munkával felkutattak a meglévő anyagon kívül mindent, ami fellelhető volt, és ma a múzeum valóban tökéletes képet ad Smetana életéről és munkásságáról. A múzeum épületében ünnepélyes csend fogad. Az elsőemeleti termeket maga Nejedlý tanár rendezte be. Ha végigmegyünk a szobákon, szinte megelevenedik előttünk Smetana egész élete. Látjuk a fényképeken szüleit, testvéreit, szülőházát, édesapjának születéséről szóló feljegyzését, iskoláit, ahol tanulmányait végezte, az első kottákat, amelyekből játszott. A kis Smetana szemünk előtt nő fiatalemberré. A gimnázium elvégzése után szilárdan megérlelődik benne az elhatározás, hogy életét a zenének szenteli. Felkerül Prágába, folytatja zenei tanulmányait, tanít és komponál is. Első hangversenyét Chebben tartja. Az 1848-as forradalom hatása alatt szerzi a „Szabadság dalát" és az „Ünnepélyes D-dur nyitányt". Elolvassuk első feleségéhez, Katerinához házasságuk alkalmából (rt levelét, majd gyermekeik születésére vonatkozó feljegyzéseit. Ezekben az években játsszák először Prágában és külföldön is, Mozart születésének száz éves évfordulójára szerzett szatirikus dalát és elsőszülött kislánya Bedŕiška halálának hatása alatt szerzett gyönyörű G-mol zongora-trióját. Smetanára a nagy mesterek közül a legnagyobb hatással Liszt Ferenc volt. Már mint 16 éves fiatalembert magával ragadja és egész életén keresztül végigkíséri őt a Liszt iránti csodálat és tisztelet. Liszt elsőnek fedezi fel benne a géniuszt, meghívja magához Weimarba, Itt első szimfonikus költeményét szerzi Smetana. A Liszt és Szmetana közötti őszinte barátságot, művészi kapcsolatokat tanúsítják a kiállított levelezésük, egymásnak ajánlott partitúráik és egymásnak küldött fényképeik. Smetana életének hat boldog esztendejét Svédországban, Göteborgban tölti, ahol rövid idő alatt nagy népszerűségre tesz szert. Tanít, bírál, hangversenyezik, jó barátokat szerez. Ottlétét felesége betegsége miatt szakítja félbe. Hazatér, de nagy fájdalmára szeretett Ka termáján már nem tud segíteni. Felesége útközben életét veszti. Södemarknak, a híres svéd festőművésznek Smetanáról és feleségéről készített felbecsülhetetlen értékű olajportrétja szintén a múzeum tulajdona. A termek további anyaga Smetana leghíresebb müveit tárja elénk. Az Eladott menyasszony, Libuša, Dalibor, a Csók, Brandenburgiak Csehországban, Két özvegy. Titok, Ördögfal operiának partitúrái, a szereplő színészek fényképei, falragaszok, jelmezek mind a sok-sok sikeres előadás emlékét idézik. Az Eladott mennyasszonyt például huszonnégy nyelvre fordították le. Orosz, német angol, magyar, héber, olasz stb. plakátok hirdetik, hogy az Eladott menyasszonyt a világ minden táján ismerik és szeretik. Smetana 1882-ben legkedvesebb operájának századik előadásán ezt mondja: „Az eladott menyasszony már tulajdonképpen nem is az enyém. A nemzet szeretetével oly gazdagon megfizette nekem, hogy nincs is jogom hozzá." A régi előadások díszleteinek kicsinyített másain követhetjük a különböző felfogású, de mindig művészi kivitelezésű díszleteket egészen napjainkig. Smetana híres operái mellett t „Hazám" című gyönyörű szimfonikus költeménye, 'polkái, kvartettjei, zongorára írt, szerzeményei szintén igen népszerűek és kedveltek. Meghatottan állunk Smetana kedves emléktárgyai előtt. Roppant értékesek jegyzetei, rajzai. Még a szemüvege is itt van a kiállított tárgyak között. Élete végén a nagy művészt súlyos csapás érte. Megsüketült és egészségi állapota egyre rosszabbodott. Tanítványai és tisztelői azonban nem hagyták cserben. Hangversenyt rendeztek és a bevételt elküldték Smetanának, hogy gyógykezeltesse magát. De már nem volt segítség. Feketekeretes gyászjelentés az újságokban adta hírül a nemzet nagy fiának halálát. Elhagyva a múzeumot, Zdenék Nejedlý szavai jutnak eszünkbe: „Nincs jobb példa sem a mi, sem a világ zenetörténetében arra, hogy zeneművésznek olyan jelentősége legyen egy nemzet életében, mint amilyen Bedŕich Smetana jelentősége a cseh nemzet életében". r Ujabb üzemek válaszoltak a Szadlovszky-bánya dolgozóinak felhívására A rozsnyói bányaüzemhez tartozó Szadlovszky-bánya bányászainak a békéért és a köztársaság felvirágoztatásáért indított felhívására a kassai kerület nyolc bányaüzemének dolgozói válaszoltak. A kihívást elsőnek a rozsnyói István-, Bernard-bányák és a rozsnyóbisztrói üzemek bányászkollektívái fogadták el. A hazafias mozgalomhoz csatlakozott később a dernői, alsósajói, a kišovcei és svábovcei vasércbányák, a kassai Magnezitbánya, a dobšinai és a markušovcei vasércbányák üzemeinek dolgozói. Az említett üzemek bányászai felajánlották, hogy, hazánk felszabadításának 10. évfordulójára minden héten egy vagy két hazafias műszakot dolgoznak le, amelyek segítségével túlteljesítik a napi fejtési tervet. A kišovcei ércbánya dolgozói a Szadlovszky-bánya felhívására azzal válaszoltak, hogy minden hónapban hazafias műszak keretében 81Q tonna ércet fejtenek ki terven felül és 42 méter folyosót törnek át. A markušovcei bánya összes dolgozói bekapcsolódtak a hazafias mozgalomba. A fal- és folyosófejtésnél dolgozók hetenként két hazafias műszakot dolgoznak le, mégpedig kedden és csütörtökön. A markušovcei bányászok már az első hazafias műszakban, január 13-án 55%-kal túlteljesítették az üzemi napi fejtést tervet. Az első hazafias műszakban a legjobb eredményeket Timkó Mihály, Krajňák István és Golitka József fejtőcsoportjai érték el, A gömöri EFSz-ek készülnek a tavaszi munkákra A tornaijai járás szövetkezeti tagjai a napokban szorgalmasan készülnek a tavaszi munkákra. A munkacsoportok vezetői, Tóth Árpád szövetkezeti agronómussal, a csoportok számára pontos terveket dolgoztak már ki, amelyek szerint az első tavaszi napokban 106 hektáron vetnek árpát. Ferenc Mátyás csoportjának tagjai egy traktorral és négy fogattal 26 hektárt vetnek be tavaszi árpával, 12 hektárt zabbal és felajánlották, hogy a munka helyes megszervezésével a vetési határidőt két, sőt három nappal lerövidítik. A gömöri szövetkezeti tagok a tavaszi vetésre már 350' mázsa vetőmagot készítettek elő, amelynek csirázóképességéről már meggyőződtek. A vetőmagot megfelelő helyen raktározták el, ahol minden nap ellenőrizhetik a levegő hőfokát és páratartalmát. A tavaszi munkákra a mezőgazdasági gépeket is előkészítették. Simon László, a szövetkezet kovácsa többek közt már négy vetógépet ellenőrzött és 24 boronán kiélesítette a villákat. A gömöri szövetkezeti tagok a tavaszi munkákra való előkészületkor nem feledkeztek meg a 350 hektár őszivetésről sem, amelyet majd az első tavaszi napokban hengerelnek, boronálnak és trágyáznak. A póttrágyázásra már elegendő ostravai salétromsót készítettek ei6. \