Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)
1955-01-19 / 16. szám, szerda
1955. január 19. UJSZ0 5 A német nép nem akar vérezni a monopolisták érdekeiért A bajor szakszervezetek ^anuai 15-én és 16-án országos konferenciát tartottak Münchenben. A konferencián 121 küldött és 300 vendég vett részt. A konferencia a bajor dolgozók Nyugat-Németország felfegyverzése elleni ellenszenvének megnyilvánulása jegyében zajlott le. Az egész Bajorország üzemeiből érkezett számos küldöttség azt követelte, hogy a konferencia határozatot fogadjon el az újraíelfegyverzés ellen irányuló konkrét akciókra vonatkozólag. A. Reuter, a nyugat-németországi szakszervezet (DBG) alelnöke NyugatNemetország felfegyverzése ellen foglalt állást és kijelentette: „A Szovjetunióval való megegyezés nélkül el sem lehet képzelni, hogy egyezményt érhessünk el hazánk békés egyesítésére." A lezajlott vitában a küldöttek határozottan állást foglaltak Nyugat-Németország remilitarizálása ellen és tiltakozó sztrájkok megszervezését követelték. A küldöttek egyhangú határozattal felhívták a bajorországi szakszervezetek országos szövetségét hogy mozgalmat szervezzen az újrafelfegyvtrzésre vonatkozó népszavazás megtartása mellett. A NYUGATNÉMET DOLGOZÓK TILTAKOZÁSA A párizsi egyezmények elleni harc keretében január 14-én Brémában a dolgozók nagy tüntetést , tartottak. Mintegy 1.500 brémai lakos fáklyásmenetet rendezett. A fáklyásmenetben a párizsi egyezményeket visszautasító és a kollektív védelmi rendszer bevezetését, valamint a németek közötti megértés szorgalmazását követelő táblákat vittek. A tüntetés részvevői azután a brémai sportcsarnokban gyűltek össze. A gyűlésen határozatot fogadtak el, amelyben felhívták a bonni parlament képviselőit, hogy utasítsák vissza a párizsi egyezmények ratifikálását. Frankfurt am Mainban január 15-én a „Falken" nevű ifjúsági szakszervezet mintegy 2.000 fiatal tagja, tüntetett. Mind a menetben, mind a gyűlésen az ifjúság tiltakozott a nyugatnémet Wehrmacht felújítása ellen. „ Hernhen január 15-én a nácizmus elleni harcosok küldötteinek nemzetItfizi tiltakozó ülését tartották, amelyen 'észt. vettek azok u küldöttek, akik a nácizmus által üldözöttek szövetségének ülését-e jöttek vissza. A gyűlésen beszédet tartottak a nácizmus elleni harc élenjáró harcosai Olaszországból, Belgiumból, Franciaországból és Németországból. A gyűlés jelszava volt: „Egységünkkel akadályozzuk meg gyilkosaink újrafelíegyverzését!" A részvevők határozatot fogadtak el. amely felhívja a bonni képviselőket, hogy utasítsák vissza a párizsi egyezményeket. AZ NDK NÉPI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK FELHÍVÁSA A BELGA PARLAMENTHEZ Az ADN sajtóügynökség jelentése szerint a Német Demokratikus Közlársasóg népi kamarájának elnöksége Johannes Dieckmann, uz NDK népi kamara elnökének aláírásával ellátott felhívással fordult a belga parlamenthez. A felhívás a többi között a következőt tartalmazza: Az NDK népi kamarájának elnöksége az európni béke megőrzésének forró törekvésétől eltelve a német nép sorsáért érzett felelősségének teljes tudatában a belga parlament képviselőihez fordul azval a felhívással, hogy utasítsa vissza a párizsi egyezményeket. A párizsi egyezmények ratifikálásának komoly következményei lennének az európai nemzetekre, közöttük Belgiumr és Németországra is. Ezek az egyezmények a német militarizmus felújítását mondják ki. A felhívás a továbbiakban hangsúlyozza. hogy a német militarizmus felújítása Belgiumra új agresszió veszélyét jelentené a német militarista erők részéről, amelyek ez évszázadban már kétszer is megtámadták Belgiumot. A párizsi egyezmények megvalósítása elmélyíti Németország-^kettéosztottságát és a nyugatnémet militaristák és revansisták politikájának megerősítése komolyan veszélyezteti az európai békeszerető államok biztonságát. Az NDK népi kamarája. elnökségének felhívása befejező részében hangsúlyozza az összeurópai kollektív biztonság rendszere megteremtésének szükségességet és ezért elsősorban a párizsi egyezmények ratifikálását kell megakadályozni. Az olasz nép Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen Olaszországban állandóan erősödik a tiltakozó mozgalom Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Az „Unita" című lap írja, hogy Modenában, Nápolyban, Pesarában, Bariban és más nagy olasz városokban a lakosság gyűléseken foglal állást Nyugat-Németország felfegyverzésének politikája ellen. A lap híre szerint több nápolyi katolikus egylet tagjai leveleket küldtek Bartesaghi és Melloni képviselőknek, a keresztény demokrata párt volt tagjainak, amelyekben kifejezték szolidaritásukat' e képviselőkkel, akiket kizártak a pártból azért, mert állást foglaltak a párizsi egyezmények ellen. A második világháború áldozatainak ravennai és páduai családtagjai a szenátorokhoz petíciót küldtek azzal a követeléssel. hogy utasítsák el a NyugatNémetország felfegyverzéséről szóló egyezményeket. A japán nép követeli az atombomba betiltását Amint az Oj Kína sajtóiroda közli, január 16-án Tokióban o'rszágos konferenciát tartottak az atom- és hidrogénbomba betiltása kérdésében. A konferencián elhatározták, hogy augusztus 6-án Hirosimában világkonferenciát tartanak eme (fegyverek betiltása ügyében. Az elfogadott határozat így szól: „Felháborodásunknak adunk kifejezést egy néhány hatalmi tényező felett, akik fel akarják használni az atomfegyvereket. Hogy megszilárdítsuk a háború kiküszöbölésére irányuló mozgalmunkat, elhatároztuk, hogy meghívjuk az egész világ kormány- és más köreinek vezető személyiségeit a nukleáris fegyverek betiltása ügyében tartandó kongresszusra. A tokiéi konferencián háromszáz küldött vesz részt, közöttük Tecu Katajama volt miniszterelnök és Tomi Kora, a japán felsőház tagja. A konferencia meghallgatta az atom- és hidrogénfegyverek betiltására vonatkozó felhívás országos aláírási mozgalmáról szóló jelentést. Ezt a felhívást január 15-ig több mint 22 millió japán írta alá. Äz NDK kormánya sajtóhivatalának jelentése a szovjet kormány képviselőjével folytatott tárgyalásáról A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöksége mellett működő sfcjtóhivatal közli: Az 1954. december 2-án befejezett moszkvai konferencia után a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztáisaság kormányai között tárgyalások folytak ^ Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztárs-asag közötti további kölcsönös kapcsolatok kérdéseiről. A tárgyalások folyamán mindkét fél szem előtt tartotta azt a tényt, hogy Nyugat-Németországban is, Franciaországban is bizonyos külföldi államok mind nagyobb nyomást jiyakorolnak hogy a párizsi egyezmények ratifikálásán meggyorsítsák.^ Ezzel kapcsolatban január 14-én Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke, Walter Ulbricht, a minisztertanács alelnöke és külügyminisztere és Georg Handke államtitkár fogadták G. M. Puskint, a Szovjetunió német demokratikus köztársaságbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, hogy vele ezeket a kérdéseket megtárgyalják. G. M. Puskin nagykövet január lö-én Moszkvába utazott, hogy jelentést tegyen kormányának Az atomkérdésben tett szovjet javaslat világvisszhangja RÓMA Az olasz sajtó igen nagy figyelmet szentel annak a TASzSz jele.ntésnek, hogy a Szovjetunió hajlandó ismertetni azokat a tudományos és technikai tapasztalatokat, amelyeket az atomenergia békés felhasználásában elért. Az „Avanti" című újság az első oldalon közölt cikkében ezt írja. „A Szovjetunió javaslata annak a politikának a ykeretébe tartozik, amelynek célja a békés együttélés megteremtése. E javaslat értékes bizonyítéka a nemzetközi együttműködés légköre megjavulásának. Az atomenergiának békés célokra való felhasználásával kapcsolatos megegyezés az a kérdés, amely szorosan összefügg a nemzetközi együttműködés problémájával és állandó alapját képezi a fegyverkezés problémája megoldásának." SZÓFIA A TASzSz kommentárjával kapcsolatban, hogy a Szovjetunió hajlandó más országokat megismertetni az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos tapasztalataival a „Otecsensztven front" című újság ezt írja: „Ez a nagylelkű ajánlat messze meghaladja a közönséges technikai segítséget; igen nagy jelentőségű s a nemzetközi együttműködés fejlődése szempontjából hatalmas eredmény. Üjabb bizonyítéka a nemzetközi feszüfcség enyhítésének és a jóakaratnak, amellyel a Szovjetunió mindig viselkedett a békéért és a népek közötti barátságért folytatott harcban. A világ népeinek milliói nagy örömmel és megnyugvással fogadták a szovjet kormány ajánlatáról szóló hírt. Lehetetlenség, hogy össze ne hasonlítsák ezt az ajánlatot az agresszív atlanti paktum tanácsának nemrégen lefolyt ülésével, amelyen határozatot hoztak, hogy az atlanti generálisoknak megengedik az atomfegyver használatát, hogyha szükségesnek látják majd. BÉCS Az osztrák demokratikus közvélemény nagy megnyugvással fogadta a TASzSz hírét, hogy a Szovjetunió hajlandó egy nemzetközi konferenciának beszámolni az atomenergia békés célokra való felhasználásával kapcsolatos tapasztalatairól, amely konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezetének kilencedik ülése határozata szerint 1955ben hívnák össze. Az Oesterreichische Volksstimme azt írja: 1954-ben nyitották meg a Szovjetunióban az első, ipari célokat szolgáló atom villanytelepet. Azóta ez a villanytelep a könnyűipart és a mezőgazdasági üzemeket látja el. A Szovjetuniónak van atom- és hidrogénfegyverp. de most éppúgy, mint azelőtt minden elszántsággal és következetességgel harcol az atomenergiának katonai célokra való felhasználása ellen, és e tilalom betartása érdekében a nemzetközi ellenőrzéséért. Az atomenergia a békés építés szolgálatában A természetes és mesterséges rádióaktiviUs felfedezésének, a nehézatommag-hasadás láncreakciója és a hindragénnel kapcsolatos hőmagreakció terén folytatott ' kutatásoknak óriási jelentősége van a termelőerők fejlesztése szempontjából. Különösen a szocialista társadalomban . nyílnak hatalmas lehetőségek az atomenergia és a rádiéaktív anyagok békés felhasználására. Amíg a Szovjetunióban javában folynak az atomenergia ipari felhasználását célzó munkálatok, az imperialista államok reakciós erői az atomenergiában változatlanul csak az agresszió eszközét látják. A Szovjetunió azonban következetesen harcol az atomfegyver és más tömegpusztító fegyverek eltiltásáért, igyekszik elhárítani azt a veszélyt, hogy romboló célokra használjanak fel olyan nagyszerű tudományos vívmányt, mint amilyen az atomenergia felhasználási módjának felfedezése. Az atomenergiát ma már az úgynevezett atom- vagy uránmáglyákban ipari célokra lehet előállítani. Az atommáglyában az ember akaratának megfelelően játszódik le a magreakció, miközben az atomerő hő formájában szabadul fel. Ez a hőenergia gáz- _ vagy gőzturbinák meghajtására használható. Ha tehát van atommáglyánk, akkor áramfejlesztő generátort hajtó turbinák segítségével az atomenergiát villamos energiává alakíthatjuk át és vezetékek ^közvetítésével eljuttathatjuk a (fogyasztókhoz: a gyárakba, a lakóházakba. Mint ismeretes, az atomerő legfőbb forrása napjainkban az urán, ez a természetben vegyületek íormájában előforduló fém. A bányákban kitermelt uránvegyüíetek a dúsító üzemekben végzett elsődleges feldolgozás után kohászati és vegyi üzemekbe kerülnek. Ezek az üzemek vegytiszta uránt állítanak elő különböző nagyIrták: V. MIHAJLOV, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa, M. KRTICSEV, a műszaki tudományok kandidátusa ságű tömbök formájában. Ezeket a törfiböket rakják az atommáglyákba,, vagyis ez a nukleáris (mag) tüzelőanyag. Az atomenergia a 235-ös urán atommagjainak bomlása következtében szabadul fel. Ilyenkor tekintélyes mennyiségű különféle rádióaktív anyag képződik. Ezenkívül az urán 238-as fő izotópjából a máglya működése közben új elem, a plutónium jön létre. Bizonyos id<$ múltán az urántömböket kiveszik a máglyából és a bennük felhalmozott rádióaktív anyagokat vegyi úton különválasztják az urántól. Az így nyert plutoniumvegyületek adják — feldolgozás után — a plutóniumot, amelyben, miként a 235-ös uránban, könnyen végbemehet a meghasadási láncreakció és atomenergia szabadulhat fel. Jelenleg az atomenergiát az urán, a thorium és a. plutónium magjának széthasításával, valamint héliummagoknak hidrogénizotópok magjaiból való szintézisével lehet felszabadítani és felhasználni. Kétségtelen, hogy a jövőben egyre több anyag szolgál majd atomenergia előállítására. A természet atomerőkészlete gyakorlatilag korlátlan. Bármelyik anyag egy kilogrammja olyan atomenergiamenynyiséget tartalmaz, amely 2.7 millió tonna szén vegyi energiájával vagy 25 milliárd kilovattóra villanyáramenergiával egyenlő. Ez a mennyiség 2.5-szeresen meghaladja azt az energiamennyiséget, amelyet a világ legnagyobb vízierőműve — a kujbisevi — elkészülte' után egy egész év alatt termel. A tudomány további célja, hogy ne csak az atomenergia felszabadítására alkalmas anyagok számát növelje, hanem emelje a felszabaduló energiának az anyag mennyiségéhez viszonyított részarányát is. Az óriási atomenergiatartalékokat annál hakörül s a máglya be- és kirakásával, javításával és vezérlésével kapcsolatos minden munkát automatizálnak. Tekintettel arra, hogy az atommáglya működéséhez levegő nem szükséges, atomerőműveket a föld alatt is létesíthetnek, ami a rádióaktív kisugárzással szemben további védelmet nyújt a környező vidék lakosságának. Kitűnő alkalmazási lehetőségei vanank az atomenergiának a különböAz atomerőmű vázlata: A = uránmag — tüzelőanyag; B = irányító rudak; C = grafit; D = betonból és egyéb anyagokból készült védőfalak; E = gőzturbina; F = villamosgenerátor; G = hőcserélő készülék. marabb alkalmazhatjuk tág körben békés célokra, minél inkább tökéletesednek a felszabadítás és a felhasználás módszerei. Az atomenergia felhasználásának egyik módszere ^a hő- és villamosenergia előállítására szolgáló különleges atomerőművek létesítése. Természetesen az atomerőműtelepen megfelelő elővigyázatossági rendszabályokkal kell megvédeni a kezelőszemélyzetet a rádióaktív kisugárzástól. Ezért az atommáglyát vastag betonfalakkal és acélpáncéllal veszik ző motorokban. Az atommotorok különösen ott célszerűek, ahol a lehető legkisebb tü?előanyagsúly és térfogat mellett nagy távolságra nagy mozgási sebességet kell biztosítani. Ilyenek a tengeralattjáró- és repülőgépmotorok, valamint a bolygók közötti repülésekre használható legkülönbözőbb rakéták hajtő művei. Még roppant nehézségeket kell leküzdenünk, hogy az atomenergiát repülőgépeken, hajókon alkalmazhassuk. A bolygók közötti repülés megvalósításához például igen szilárd égési kamrákat és rakétakifúvókat kell építeni, amelyek elbírják a kipufogó gázok rendkívüli magas hőmérsékletét. Nem kétséges azonban, hogy a tudomány mindezt ugyanúgy megoldja, mint ahogy megoldotta például a rádióaktivitás jelenségének békés alkalmazásával járó más problémákat is. A jelzett atomok módszeréről (rádióaktív indikáció) van ugyanis szó. Jelzett atomoknak nevezik ». rádióaktív anyagok atomjait. Ha például a közönséges foszforhoz mesterséges rádióaktív foszfort keverünk, megállapítható a növénybe viťt foszfor elterjedésének útja,' sebessége és felhalmozódásának helye. Ez pedig különösen fontos, amikor — a többi között — azt tanulmányozzuk, hogyan hasznosítják a növények a különböző trágyaféléket. Nagyon tágkörűen alkalmazzák a rádióaktív anyagokat az iparban. A kohómérnököknek például meg kellett állapítaniuk az olvasztókemencében a gázok áthaladásának idejét. Azelőtt csupán megközelítő durva méréseket végezhettek. Nemrégiben rádióaktív anyagokat alkalmaztak erre a célra. Az olvasztókemence felső részében figyelték a rádióaktív atomok megjelenésének pillanatát s ennek eredményeképpen a gázok áthaladásának idejét sikerült nagy pontosággal megmérni. | A tudomány nagy utat tett meg a rádióaktivitás felfedezésétől az atomenergia előállítására szolgáló gyakorlati módszerek kidolgozásáig.'A Szovjetunió Kommunista Pártja IX. kongresszusa rámutatott arra, hogy a szovjet államnak — miután reális lehetőségei vannak atomenergia előállításra — közvetlen érdekei fűződtek az új energiafajtának békés célokra, a nép javára történő felhasználásához, mert ily „ módon határta- ' Ianul kibővül az ember hatalma a 'természet erői fölött és óriási lehetőségek nyílnak az emberiség előtt a termelőerők növelése, a technikai és a kulturális haladás, a társadalmi vagyon gyarapítása terén.
