Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-19 / 16. szám, szerda

1955. január 19. UJSZ0 5 A német nép nem akar vérezni a monopolisták érdekeiért A bajor szakszervezetek ^anuai 15-én és 16-án országos konferenciát tartottak Münchenben. A konferencián 121 küldött és 300 vendég vett részt. A konferencia a bajor dolgozók Nyu­gat-Németország felfegyverzése elleni ellenszenvének megnyilvánulása je­gyében zajlott le. Az egész Bajor­ország üzemeiből érkezett számos küldöttség azt követelte, hogy a kon­ferencia határozatot fogadjon el az új­raíelfegyverzés ellen irányuló konkrét akciókra vonatkozólag. A. Reuter, a nyugat-németországi szakszervezet (DBG) alelnöke Nyugat­Nemetország felfegyverzése ellen fog­lalt állást és kijelentette: „A Szovjet­unióval való megegyezés nélkül el sem lehet képzelni, hogy egyezményt ér­hessünk el hazánk békés egyesíté­sére." A lezajlott vitában a küldöt­tek határozottan állást foglaltak Nyu­gat-Németország remilitarizálása ellen és tiltakozó sztrájkok megszervezését követelték. A küldöttek egyhangú határozattal felhívták a bajorországi szakszerve­zetek országos szövetségét hogy moz­galmat szervezzen az újrafelfegyvtr­zésre vonatkozó népszavazás megtar­tása mellett. A NYUGATNÉMET DOLGOZÓK TILTAKOZÁSA A párizsi egyezmények elleni harc keretében január 14-én Brémában a dolgozók nagy tüntetést , tartottak. Mintegy 1.500 brémai lakos fáklyás­menetet rendezett. A fáklyásmenet­ben a párizsi egyezményeket vissza­utasító és a kollektív védelmi rend­szer bevezetését, valamint a németek közötti megértés szorgalmazását kö­vetelő táblákat vittek. A tüntetés részvevői azután a brémai sportcsar­nokban gyűltek össze. A gyűlésen ha­tározatot fogadtak el, amelyben fel­hívták a bonni parlament képviselőit, hogy utasítsák vissza a párizsi egyez­mények ratifikálását. Frankfurt am Mainban január 15-én a „Falken" nevű ifjúsági szakszerve­zet mintegy 2.000 fiatal tagja, tünte­tett. Mind a menetben, mind a gyű­lésen az ifjúság tiltakozott a nyugat­német Wehrmacht felújítása ellen. „ Hernhen január 15-én a nácizmus elleni harcosok küldötteinek nemzet­Itfizi tiltakozó ülését tartották, ame­lyen 'észt. vettek azok u küldöttek, akik a nácizmus által üldözöttek szö­vetségének ülését-e jöttek vissza. A gyűlésen beszédet tartottak a náciz­mus elleni harc élenjáró harcosai Olaszországból, Belgiumból, Francia­országból és Németországból. A gyűlés jelszava volt: „Egységünkkel akadá­lyozzuk meg gyilkosaink újrafelíegy­verzését!" A részvevők határozatot fogadtak el. amely felhívja a bonni képviselőket, hogy utasítsák vissza a párizsi egyezményeket. AZ NDK NÉPI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK FELHÍVÁSA A BELGA PARLAMENTHEZ Az ADN sajtóügynökség jelentése szerint a Német Demokratikus Köz­lársasóg népi kamarájának elnöksé­ge Johannes Dieckmann, uz NDK né­pi kamara elnökének aláírásával ellá­tott felhívással fordult a belga par­lamenthez. A felhívás a többi között a következőt tartalmazza: Az NDK népi kamarájának elnöksége az euró­pni béke megőrzésének forró törek­vésétől eltelve a német nép sorsáért érzett felelősségének teljes tudatában a belga parlament képviselőihez for­dul azval a felhívással, hogy utasítsa vissza a párizsi egyezményeket. A pá­rizsi egyezmények ratifikálásának ko­moly következményei lennének az eu­rópai nemzetekre, közöttük Belgiumr és Németországra is. Ezek az egyez­mények a német militarizmus felújí­tását mondják ki. A felhívás a továbbiakban hangsú­lyozza. hogy a német militarizmus felújítása Belgiumra új agresszió ve­szélyét jelentené a német militarista erők részéről, amelyek ez évszázad­ban már kétszer is megtámadták Bel­giumot. A párizsi egyezmények meg­valósítása elmélyíti Németország-^ket­téosztottságát és a nyugatnémet mi­litaristák és revansisták politikájá­nak megerősítése komolyan veszé­lyezteti az európai békeszerető álla­mok biztonságát. Az NDK népi kama­rája. elnökségének felhívása befejező részében hangsúlyozza az összeurópai kollektív biztonság rendszere megte­remtésének szükségességet és ezért elsősorban a párizsi egyezmények ra­tifikálását kell megakadályozni. Az olasz nép Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen Olaszországban állandóan erősödik a tiltakozó mozgalom Nyugat-Németor­szág felfegyverzése ellen. Az „Unita" című lap írja, hogy Modenában, Ná­polyban, Pesarában, Bariban és más nagy olasz városokban a lakosság gyű­léseken foglal állást Nyugat-Németor­szág felfegyverzésének politikája ellen. A lap híre szerint több nápolyi kato­likus egylet tagjai leveleket küldtek Bartesaghi és Melloni képviselőknek, a keresztény demokrata párt volt tagjai­nak, amelyekben kifejezték szolidaritá­sukat' e képviselőkkel, akiket kizártak a pártból azért, mert állást foglaltak a párizsi egyezmények ellen. A második világháború áldozatainak ravennai és páduai családtagjai a sze­nátorokhoz petíciót küldtek azzal a kö­veteléssel. hogy utasítsák el a Nyugat­Németország felfegyverzéséről szóló egyezményeket. A japán nép követeli az atombomba betiltását Amint az Oj Kína sajtóiroda közli, január 16-án Tokióban o'rszágos kon­ferenciát tartottak az atom- és hidro­génbomba betiltása kérdésében. A konferencián elhatározták, hogy au­gusztus 6-án Hirosimában világkon­ferenciát tartanak eme (fegyverek be­tiltása ügyében. Az elfogadott határozat így szól: „Felháborodásunknak adunk kifejezést egy néhány hatalmi tényező felett, akik fel akarják használni az atom­fegyvereket. Hogy megszilárdítsuk a háború kiküszöbölésére irányuló moz­galmunkat, elhatároztuk, hogy meg­hívjuk az egész világ kormány- és más köreinek vezető személyiségeit a nukleáris fegyverek betiltása ügyé­ben tartandó kongresszusra. A tokiéi konferencián háromszáz küldött vesz részt, közöttük Tecu Katajama volt miniszterelnök és Tomi Kora, a japán felsőház tagja. A kon­ferencia meghallgatta az atom- és hidrogénfegyverek betiltására vonat­kozó felhívás országos aláírási moz­galmáról szóló jelentést. Ezt a fel­hívást január 15-ig több mint 22 mil­lió japán írta alá. Äz NDK kormánya sajtóhivatalának jelentése a szovjet kormány képviselőjével folytatott tárgyalásáról A Német Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöksége mellett műkö­dő sfcjtóhivatal közli: Az 1954. december 2-án befejezett moszkvai konferencia után a Szovjet­unió és a Német Demokratikus Köz­táisaság kormányai között tárgyalá­sok folytak ^ Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztárs-asag közöt­ti további kölcsönös kapcsolatok kér­déseiről. A tárgyalások folyamán mindkét fél szem előtt tartotta azt a tényt, hogy Nyugat-Németországban is, Franciaor­szágban is bizonyos külföldi államok mind nagyobb nyomást jiyakorolnak hogy a párizsi egyezmények ratifikálá­sán meggyorsítsák.^ Ezzel kapcsolatban január 14-én Ot­tó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnö­ke, Walter Ulbricht, a minisztertanács alelnöke és külügyminisztere és Georg Handke államtitkár fogadták G. M. Puskint, a Szovjetunió német demok­ratikus köztársaságbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, hogy ve­le ezeket a kérdéseket megtárgyalják. G. M. Puskin nagykövet január lö-én Moszkvába utazott, hogy jelen­tést tegyen kormányának Az atomkérdésben tett szovjet javaslat világvisszhangja RÓMA Az olasz sajtó igen nagy figyelmet szentel annak a TASzSz jele.ntésnek, hogy a Szovjetunió hajlandó ismertetni azokat a tudományos és technikai ta­pasztalatokat, amelyeket az atomener­gia békés felhasználásában elért. Az „Avanti" című újság az első oldalon közölt cikkében ezt írja. „A Szovjetunió javaslata annak a politikának a ykereté­be tartozik, amelynek célja a békés együttélés megteremtése. E javaslat értékes bizonyítéka a nemzetközi együttműködés légköre megjavulásá­nak. Az atomenergiának békés célokra való felhasználásával kapcsolatos meg­egyezés az a kérdés, amely szorosan összefügg a nemzetközi együttműködés problémájával és állandó alapját képezi a fegyverkezés problémája megoldásá­nak." SZÓFIA A TASzSz kommentárjával kapcsolat­ban, hogy a Szovjetunió hajlandó más országokat megismertetni az atom­energia békés felhasználásával kapcso­latos tapasztalataival a „Otecsensztven front" című újság ezt írja: „Ez a nagy­lelkű ajánlat messze meghaladja a kö­zönséges technikai segítséget; igen nagy jelentőségű s a nemzetközi együtt­működés fejlődése szempontjából ha­talmas eredmény. Üjabb bizonyítéka a nemzetközi feszüfcség enyhítésének és a jóakaratnak, amellyel a Szovjetunió mindig viselkedett a békéért és a népek közötti barátságért folytatott harcban. A világ népeinek milliói nagy öröm­mel és megnyugvással fogadták a szov­jet kormány ajánlatáról szóló hírt. Le­hetetlenség, hogy össze ne hasonlítsák ezt az ajánlatot az agresszív atlanti paktum tanácsának nemrégen lefolyt ülésével, amelyen határozatot hoztak, hogy az atlanti generálisoknak megen­gedik az atomfegyver használatát, hogyha szükségesnek látják majd. BÉCS Az osztrák demokratikus közvéle­mény nagy megnyugvással fogadta a TASzSz hírét, hogy a Szovjetunió haj­landó egy nemzetközi konferenciának beszámolni az atomenergia békés cé­lokra való felhasználásával kapcsolatos tapasztalatairól, amely konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezetének ki­lencedik ülése határozata szerint 1955­ben hívnák össze. Az Oesterreichische Volksstimme azt írja: 1954-ben nyitották meg a Szovjet­unióban az első, ipari célokat szolgáló atom villanytelepet. Azóta ez a villany­telep a könnyűipart és a mezőgazda­sági üzemeket látja el. A Szovjetuniónak van atom- és hid­rogénfegyverp. de most éppúgy, mint azelőtt minden elszántsággal és követ­kezetességgel harcol az atomenergiá­nak katonai célokra való felhasználása ellen, és e tilalom betartása érdekében a nemzetközi ellenőrzéséért. Az atomenergia a békés építés szolgálatában A természetes és mesterséges rá­dióaktiviUs felfedezésének, a nehéz­atommag-hasadás láncreakciója és a hindragénnel kapcsolatos hőmagreak­ció terén folytatott ' kutatásoknak óriási jelentősége van a termelőerők fejlesztése szempontjából. Különösen a szocialista társadalomban . nyílnak hatalmas lehetőségek az atomenergia és a rádiéaktív anyagok békés fel­használására. Amíg a Szovjetunióban javában folynak az atomenergia ipari felhasz­nálását célzó munkálatok, az impe­rialista államok reakciós erői az atomenergiában változatlanul csak az agresszió eszközét látják. A Szovjet­unió azonban következetesen harcol az atomfegyver és más tömegpusztí­tó fegyverek eltiltásáért, igyekszik elhárítani azt a veszélyt, hogy rom­boló célokra használjanak fel olyan nagyszerű tudományos vívmányt, mint amilyen az atomenergia fel­használási módjának felfedezése. Az atomenergiát ma már az úgy­nevezett atom- vagy uránmáglyákban ipari célokra lehet előállítani. Az atommáglyában az ember akaratának megfelelően játszódik le a magreak­ció, miközben az atomerő hő formá­jában szabadul fel. Ez a hőenergia gáz- _ vagy gőzturbinák meghajtására használható. Ha tehát van atommáglyánk, ak­kor áramfejlesztő generátort hajtó turbinák segítségével az atomener­giát villamos energiává alakíthatjuk át és vezetékek ^közvetítésével el­juttathatjuk a (fogyasztókhoz: a gyárakba, a lakóházakba. Mint ismeretes, az atomerő legfőbb forrása napjainkban az urán, ez a természetben vegyületek íormájában előforduló fém. A bányákban kiter­melt uránvegyüíetek a dúsító üze­mekben végzett elsődleges feldolgozás után kohászati és vegyi üzemekbe ke­rülnek. Ezek az üzemek vegytiszta uránt állítanak elő különböző nagy­Irták: V. MIHAJLOV, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa, M. KRTICSEV, a műszaki tudományok kandidátusa ságű tömbök formájában. Ezeket a törfiböket rakják az atommáglyákba,, vagyis ez a nukleáris (mag) tüzelő­anyag. Az atomenergia a 235-ös urán atommagjainak bomlása következté­ben szabadul fel. Ilyenkor tekintélyes mennyiségű különféle rádióaktív anyag képződik. Ezenkívül az urán 238-as fő izotópjából a máglya működése közben új elem, a plutónium jön lét­re. Bizonyos id<$ múltán az urántöm­böket kiveszik a máglyából és a bennük felhalmozott rádióaktív anya­gokat vegyi úton különválasztják az urántól. Az így nyert plutoniumve­gyületek adják — feldolgozás után — a plutóniumot, amelyben, miként a 235-ös uránban, könnyen végbeme­het a meghasadási láncreakció és atomenergia szabadulhat fel. Jelenleg az atomenergiát az urán, a thorium és a. plutónium magjának széthasításával, valamint héliumma­goknak hidrogénizotópok magjaiból való szintézisével lehet felszabadítani és felhasználni. Kétségtelen, hogy a jövőben egyre több anyag szolgál majd atomenergia előállítására. A természet atomerőkészlete gyakorla­tilag korlátlan. Bármelyik anyag egy kilogrammja olyan atomenergiameny­nyiséget tartalmaz, amely 2.7 millió tonna szén vegyi energiájával vagy 25 milliárd kilovattóra villanyáram­energiával egyenlő. Ez a mennyiség 2.5-szeresen meghaladja azt az ener­giamennyiséget, amelyet a világ leg­nagyobb vízierőműve — a kujbisevi — elkészülte' után egy egész év alatt termel. A tudomány további célja, hogy ne csak az atomenergia felszabadítására alkalmas anyagok számát növelje, hanem emelje a felszabaduló ener­giának az anyag mennyiségéhez vi­szonyított részarányát is. Az óriási atomenergiatartalékokat annál ha­körül s a máglya be- és kirakásá­val, javításával és vezérlésével kap­csolatos minden munkát automatizál­nak. Tekintettel arra, hogy az atom­máglya működéséhez levegő nem szükséges, atomerőműveket a föld alatt is létesíthetnek, ami a rádióak­tív kisugárzással szemben további vé­delmet nyújt a környező vidék la­kosságának. Kitűnő alkalmazási lehetőségei vanank az atomenergiának a különbö­Az atomerőmű vázlata: A = uránmag — tüzelőanyag; B = irányító ru­dak; C = grafit; D = betonból és egyéb anyagokból készült védőfalak; E = gőzturbina; F = villamosgenerátor; G = hőcserélő készülék. marabb alkalmazhatjuk tág körben békés célokra, minél inkább tökélete­sednek a felszabadítás és a felhasz­nálás módszerei. Az atomenergia felhasználásának egyik módszere ^a hő- és villamos­energia előállítására szolgáló külön­leges atomerőművek létesítése. Természetesen az atomerőműtelepen megfelelő elővigyázatossági rendsza­bályokkal kell megvédeni a kezelő­személyzetet a rádióaktív kisugárzás­tól. Ezért az atommáglyát vastag betonfalakkal és acélpáncéllal veszik ző motorokban. Az atommotorok kü­lönösen ott célszerűek, ahol a lehető legkisebb tü?előanyagsúly és térfogat mellett nagy távolságra nagy mozgási sebességet kell biztosítani. Ilyenek a tengeralattjáró- és repülőgépmotorok, valamint a bolygók közötti repülések­re használható legkülönbözőbb raké­ták hajtő művei. Még roppant nehézségeket kell le­küzdenünk, hogy az atomenergiát re­pülőgépeken, hajókon alkalmazhassuk. A bolygók közötti repülés megvalósí­tásához például igen szilárd égési kamrákat és rakétakifúvókat kell építeni, amelyek elbírják a kipufogó gázok rendkívüli magas hőmérsékle­tét. Nem kétséges azonban, hogy a tudomány mindezt ugyanúgy meg­oldja, mint ahogy megoldotta például a rádióaktivitás jelenségének békés alkalmazásával járó más problémákat is. A jelzett atomok módszeréről (rá­dióaktív indikáció) van ugyanis szó. Jelzett atomoknak nevezik ». rádió­aktív anyagok atomjait. Ha például a közönséges foszforhoz mesterséges rádióaktív foszfort keverünk, meg­állapítható a növénybe viťt foszfor elterjedésének útja,' sebessége és fel­halmozódásának helye. Ez pedig kü­lönösen fontos, amikor — a többi között — azt tanulmányozzuk, hogyan hasznosítják a növények a különböző trágyaféléket. Nagyon tágkörűen alkalmazzák a rádióaktív anyagokat az iparban. A kohómérnököknek például meg kellett állapítaniuk az olvasztókemencében a gázok áthaladásának idejét. Azelőtt csupán megközelítő durva méréseket végezhettek. Nemrégiben rádióaktív anyagokat alkalmaztak erre a célra. Az olvasztókemence felső részében figyelték a rádióaktív atomok meg­jelenésének pillanatát s ennek ered­ményeképpen a gázok áthaladásának idejét sikerült nagy pontosággal meg­mérni. | A tudomány nagy utat tett meg a rádióaktivitás felfedezésétől az atom­energia előállítására szolgáló gyakor­lati módszerek kidolgozásáig.'A Szov­jetunió Kommunista Pártja IX. kong­resszusa rámutatott arra, hogy a szovjet államnak — miután reális le­hetőségei vannak atomenergia elő­állításra — közvetlen érdekei fűződ­tek az új energiafajtának békés cé­lokra, a nép javára történő felhasz­nálásához, mert ily „ módon határta- ' Ianul kibővül az ember hatalma a 'természet erői fölött és óriási lehe­tőségek nyílnak az emberiség előtt a termelőerők növelése, a technikai és a kulturális haladás, a társadalmi va­gyon gyarapítása terén.

Next

/
Thumbnails
Contents