Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-16 / 304. szám, csütörtök

954. december 16. m %w 5 A Szakszervezeti Világszövetség V». ülésszaka Di Vittorio beszámolója a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának ülésén Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa ülésszakának ülésén beszámolót mondott. A beszámoló a többi között így hangzik: — A III. Szakszervezeti Világkongresszus óta a kapitalista országokban és a gyarmatokon kialakult gazdasági és politikai helyzetet a dolgozók egyre ,-fokozódó kizsákmányolása, valamint a munkáltatók és a rendőrs-ég által ellenük alkalmazott megtorló intézkedések jellemzik. Di Vittorio hangsúlyozta ezután, hogy mindezek a szakszervezet- és munkásellenes megtorló intézkedések a munkásosztály ellen folytatott harc olyan módszereinek jellegét öltik, amelyeket az Amerikai Egyesült Államokban alkalmaznak. Ezek az intézkedések a Taft—

Hartley-törvény jellegét öltik magukra, amely mintaképe a munkásellenes amerikai törvényeknek. Több országban — lemásolva a Taft—Hartley-törvényt — korlátozták a sztrájkjogot. Ilyen intézkedéseket tettek Egyiptomban, Indonéziában, Brazíliában, Hollandiában, Japánban és másutt. A szakszervezeti jogok védelme — mondta di Vittorio — az első teltétele azoknak az állandó akcióknak, amelyeket a szakszervezetek az élet- és munkakörülmények megjavításáért kifejtenek, valamint annak a harcnak, amelyet a dolgozók a leszerelésért, az egyetemes békéért, a népek önrend'.lke'zési jogáért vívnak. Ez a harc három fő irányban folyik. Elsősorban a szakszervezeti szabadságjogokért és a szakszervezetek, valamint üzemi bizottságok szabad tevékenységéért. Harc folyik a szakszervezetek elismeréséért, a szakszervezeti vezetőknek a dolgozók által történő demokratikus megválasztásáért, a szakszervezeti sajtószabadságért, a gyülekezési jogért, a sztrájkjog érvényesítéséért, a szakszervezeteknek azért a jogáért, hogy síkrasz-állhassanak a dolgozók követeléseinek védelmében. Másodszor harc folyik a termelésnél a fegyelmi intézkedések, a kémkedéés a munkáltatók által alkalmapolitikai megkülönböztetések elsek, zott len. Harmadszor a dolgozó lakosság szé^ leskörű mozgalma a demokratikus szabadságjogok védelmében, amelyek a szakszervezeti jogok alapvető támaszát jelentik, és amely jogokat több országban a legkíméletlenebb reakciós támadások érik. Di Vittorio ezután a dolgozóknak szakszervezeti jogaik védelmében és kivívásáért folytatott győzelmes harca példáit sorolta fel. Di Vittorio ezután így folytatta: A szakszervezeti mozgalomnak és erejének a Szovjetunióban, Kínában és az összes népi demokráciákban tapasztalt minden eddigit felülmúló fejlődése, továbbá a szakszervezeteknek ezekben az országokban a dolgozókjóléte töretlen növelésében vállalt döntő szerepe új erőt ad a tőkés és gyarmati országokban a szakszervezeti jogokért folyó harcnak. Azokban az országokban, ahol nincs többé kizsákmányoló osztály, és ahol a dolgozók urai sorsuknak, a szakszervezeti jogok chartáját messze túlhaladták. Az SZVSZ — jelentette ki di Vittorio — élére állott és,a jövőben is élére áll a szakszervezeti jogokirt folyó harcnak. Az SZVSZ szel vezeti szabályzatának megfelelően megalakulása óta a szakszervezeti jogok hatékony biztosításáért harcol. Valamennyi ország dolgozóinak és szakszervezeteinek fokozniok kell erőfeszítéseiket, hogy részt vehessenek a Szakszervezeti Világszövetség nemzetközi tevékenységében. Mit követelünk a chartában? Követeljük az egyesülés, a gyülekezés szahadságát és mindennemű hátrányos megkülönböztetés megszüntetését, a dolgozók szabadságjogainak tiszteletben tartását a termelésben, a dolgozóknak azt a jogát, hogy biztosíthassák szervezeteik tevékenységét. A szakszervezeti jogok chartája, amelyet a világ dolgozói elé akarunk terjeszteni, csak a legelemibb jogok követelését fogja tartalmazni, azokét a jogokét, amelyeket a dolgozók elemi jogainak nevezhetnénk. L. N. Szolovjov felszólalása A nemzetközi szakszervezeti mozgalom, amely meghirdeti a dolgozók szakszervezeti jogainak chartáját, elősegíti, hogy az emberiség tovább haladjon a demokrácia, a társadalmi igazságosság és a világbéke nagy céljai felé, amely célokat a második világháború befejezésével, a fasizmus fölött aratott történelmi győzelem után tűztek maguk elé a népek. Ezért a dolgozó tömegele harca a szakszervezeti jogok chartájáért a társadalmi haladás tényezője. A Szakszervezeti Világszövetség feladata, hogy elősegítse a chartáért folyó harc kibontakozását azzal, hegy széles körben népszerűsíti az alapokmányt, valamint a különböző országokban ezzel kapcsolatban tett intézkedéseket és elért eredményeket. A Szakszervezeti Világszövetség feladata, hogy segítséget nyújtson és szolidaritást vállaljon azokkal a szakszervezetekkel és személyekkel, akikkel szemben megtorlásokat alkalmaznak és e célból a legszélesebbkörű szolidaritásra szólítsa fel a dolgozókat és minden ország szakszervezeteit. Az anyaországok dolgozói, szakszervezetei nyújtsanak segítséget a gyarmati országok dolgozóinak és szakszervezeteinek a jogaikért és a szabadságjogokért vívott harcukban és támogassák ezt a har-oot. A Szakszervezeti Világszövetség tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 1_955. május l-e még inkább mint 1954. május l-e, a szakszervezeti jogokért és a demokratikus szabadságjogokért •vívott harc nagy nemzetközi napjává váljék. 1955-ben — mondotta befejezésül Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség fennállásának 10. évfordulóját ünnepli. Ezt a tíz esztendőt a szakszervezeti jogok megtartásáért és biztosításáért vívott lankadatlan harc jellemzi. Az 1955-ös évet újabb győzelmek esztendejévé tesszük, a még szélesebb távlatok esztendejévé abban a hősi harcban, amelyet a munkásosztály hatalmas áldozatok árán kivívott elidegeníthetetlen jogaiért és szabadságjogaiért, a jobb életviszonyokért, a béke fenntartásáért folytatunk. Adenauer és Dulles között titkos egyezmény jött létre a német militarizmusnak a csehszlovák határvidékre való igényére vonatkozólag A berlini Deutschlandsender rádiónak megbízható párizsi forrásból tudomására jutott, hogy Adenauer amerikai látogatása alkalmából október 29-én az amerikai külügyminisztériumban titkos ülést tartottak. Az ülésen részt vett John Foster Dulles, dr. Adenauer, valamint az amerikai hadügyminiszter képviselője és a belső munkatársak kisebb csoportja. A jelenlegi politikai helyzet megvitatása után Dulles és Adenauer állítólag titkos egyezményt írtak alá, amelyben a szövetségi 'kormány kijelenti, hogy a Szudéta-vidékre és egyéb kelet-európai területekre vonatkozó igényeit akkor fogja hivatalosan előterjeszteni, ha a szerződő felek már ratifikálták a párizsi egyezményeket. ; Az amerikai kormány kötelezi magát, hogy minden eszközzel, még katonailag is támogatja a szövetségi kormány eme területi igényeit. Az amerikai kormány azt ajánlja a szövetségi köztársaság kormányanak, hogy a Rajnától nyugatra eső. és sí elzász-lotaringiai területre vonatkozó igényeinél egyelőre tartozkodó álláspontra helyezkedjék, és no nehezítse meg ezzel is a párizsi szerződések elfogadtatását. A francia nép harca a párizsi egyezmények ratifikálása ellen A párizsi egyezmények ratifikálásának vitája a francia nemzetgyűlésben december 20-án kezdődik. Bár addig igen rövid az idő, a francia nép harca Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének terve ellen mind nagyobb méreteket ölt. Az üzemek, falvak és városok küldöttségeinek százai, valamint a szakszervezeti, ifjúsági és közszervezetek vezetői felkeresik a nemzetgyűlési képviselőket és a köztársasági tanács tagjait és azt követelik, hogy a bonni revansisták felfegyverzéséről szóló egyezményt erélyesen utasítsák vissza. Mint a l'Humanité című újság jelenti, azok közé a képviselők közé, akik kifejezésre juttatják a párizsi egyezmények ratifikálása elleni tiltakozásukat és kiállnak a német kérdés megoldásának azonnali tárgyalása mellett, — újabb és újabb nevek sorakoznak. így Mignot képviselő (Versailles polgármestere) és Frugier • egész nyíltan kijelentették a lakosság képviselőinek, hogy a párizsi egyezmények ellen vannak és az egyezmények ellen fognak szavazni. December 13-án Párizs elővárosának 45 tagú delegációja látogatta meg Gaston Palewski képviselőt. A helyi lelkész által vézetett delegációk egyikének Palewski kijelentette, hogy az egyezmény ratifikálása ellen fog szavazni és mindent megtesz a német kérdés megtárgyalásának megkezdésééig. A kommunista párt Mayenn megyei szervezete a napokban nagygyűlést tartott és felhívta azokat a képviselőket, akik a megyét képviselik a parlamentben, hogy beszéljenek álláspontjukról a londoni és párizsi egyezményekkel kapcsolatban. A gyűlés fő szónoka beszédében a következőket mondotta: Sohasem fogunk egyetérteni Németország felfegyverzésével." A Liberation című lap december 14én vezércikket közöl Németország újrafelfegyverzése ellen: A lap rámutat arra, hogy nincs már egy francia ember sem, aki ne tudatosítaná, mily tragikus következményeket rejt magában a párizsi egyezmények ratifikálása. L. N. Szolovjov, a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsának elnökhelyettese felszólalt a Louis Saillant beszámolójáról folyó vitában. Felszólalásában mindenekelőtt a jelenlegi nemzetközi helyzettel foglalkozott, részletesen elemezte a német militarizmus feltámasztásának veszélyét. Majd hangsúlyozta: ,,A béke és a nemzetközi biztonság ellenségei demoralizálni és fegyvertelenné akarják tenni a munkásosztályt a nemet militarizmus újjáélesztésének veszélyével szemben s arról fecsegnek, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése elkerülhetetlen, hogy a dolgozók nem képesek megakadályozni egy újabb háborús tűzfészek kialakulását Nyugat-Németországban. Ez szándékos félrevezetés! A dolgozók szervezett cselekvése, egységes nemzetközi szolidaritása útját állhatja és útját is kell, hogy állja a háborúnak." Szolovjov a továbbiakban arról beszélt, hogyan fejlődött a nemzetközi munkásmozgalom a III. Szakszervezeti Világkongresszus óta eltelt időben. ' A szovjet küldött végül leszögezb „A világ dolgozóinak fő feladata, hogy harcoljanak az európai és á\siai békéért. Elsősorban a munkásosztálytól függ milyen irányban fejlődnek majd az események. A siker kulcsa a munkástömegek harcában, a különböző pár tokhoz és szakszervezetekhez tartozó dolgozók cselekvési egységében, mindenekelőtt az egység alulról jovö megszilárdításában rejlik. A feladat: Lankadatlanul erősíteni a munkás osztály egységét, nemzeti és nemzetközi méretekben megszilárdítani dolgozók nemzetközi szolidaritását Fogjunk össze, tömörüljünk a békéért és a nemzetközi biztonságért, valamennyi dolgozó ember jobb életéért vívott harcban" — fejezte be felszólalását Szolovjov eivtárs a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának ülésén. A Szakszervezeti Világszövetség Varsóban december 14-én délelőtt tar tott ülésén befejezte a program má sodik pontjának — Giuseppe Di Vit tui'iö, a SZV elnöke — „A dolgozók nemzetközi jogainak alapokmánya, valamint a szakszervezeti és demokratikus jogok védelmének nemzetközi kampánya és annak terjesztése" című beszédének vitáját. •Jósé Moréra, Latin-Amerika szakszervezetének küldötte arról beszélt, hagy a szakszervezeti jogok alapokmánya kifejezi Latin-Amerika dolgozóinak alapköveteléseit is. Az imperializmusnak és alárendelt kormányainak országaink dolgozói vívmányai és jogai ellen intézett támadásai összefüggnek a szakszervezeti jogok ellen indított -támadással. Ez a támadás Washington kívánságára történik, tekintettel a háborús politikára, valamint a monopolisták azon törekvésére, hagy a demokratikus szabadságot megsemmisítsék. — Alapokmányunk a szakszervezetek szétforgácsolása és passzivitása elleni harcunkban hathatós támogatónk lesz, amire különösen azért van szükségünk, mert az Egyesült Államok latin-amerikai nagykövetségei szakszervezetek ellen működnek — hangsúlyozta Moréra és annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a Szakszervezeti Világszövetség még erélyesebben követelje az ENSz gazdasági és szociális tanácsától a dolgozók szakszervezeti jogai kérdésének megvitatását. — Üdvös lenne, — mondotta — ha májas elsejének ünnepe a szakszervezeti jogok és a demokratikus jzabadság harcának nemzetközi napja lenne. Sofia Wasilkowská lengyel delegátus, aki a javaslati bizottság nevében beszélt, bejelentette, hogy az ülésre sok üdvözlőlevél és távirat érkezett, melyekben sok siliert kívántak a munkában. — Hangsúlyozom, mondotta Wasilkowská, hogy az üdvözleteket olyan szakszervezetek is küldték, akik nem tagjai a Szakszervezeti Világszövetségnek. Az ülésen Knut' Petterson, a svéd küldött is felszólalt Az összes szóin ikok egyhangúlag jóváhagyták a dolj gozók szakszervezeti jogainak alapokmányát és annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy ez az alapkomány megsegíti a kapitalista gyarmati és félgyarmati országokban a munkásokat a szakszervezeti jogok és demokratikus szabadság védelmi harcában. A záróbeszédet Giuseppe Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke tartotta. Hangsúlyozta, hogy az ülésen elhangzott összes beszédek bebizonyították. hogy a dolgozók szakszervezeti jogainak' okmányát haladéktalanul el kell fogadni. Otto Grotewohl beszéde a henningsdorfi gyűlésen December 13-án Henningsdorfban nagy gyűlést tartottak, amelyen az ottani, üzemek több mint 10.000 munkása és alkalmazottja vett részt. A gyűlésen beszédet mondott Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, aki beszámolt az európai országok moszkvai konferenciájának eredményeiről. A Német Demokratikus Köztársaság küldötte — mondotta Otto Grotewohl — Moszkvában az egész német nép érdekeit képviselte. Olyan országok képviselői előtt léptünk fel, amelyek a német fasizmus elleni harc legnagyobb áldozatait viselték. Teljes felelősségünk tudatában kijelentettük, hogy a német militarizmus halálos Az olasz képviselőház üléséről December 13-án délután kezdődött a vita az olasz képviselőházban a párizsi egyezményekről, a nyugateurópai unió megalakításáról és Nyugat-Németország felfegyverzéséről. A vita megnyitása előtt Gronhinál, a képviselőház elnökénél ülésre jöttek össze az összes parlamenti csoportok vezetői és elhatározták, hogy a vitát december 23-ig lefolytatják. Elsőnek a vitában Pintus /kereszténydemokrata képviselő szólalt fel, aki jóváhagyta a párizsi egyezményeket és Nyugat-Németország felfegyverzését és felhívta a francia katolikusokat, hogy hagyjanak fel a nyugat-európai unió ellenzésével. La Maifa, a köztársasági párt tagja kijelentette, hogy pártjának képviselői -gyetértenek a párizsi egyezményekkel, de egyidejűleg kritizálta ezt az egyezményt és rámutatott leginkább arra, hogy a nyugat-európai unió csupán Németország felfegyverzését biztosítjaEzenkívül La Malfa kijelentette, hogy Nagy-Britannia azon „biztosítékai", hogy négy brit divíziót hagy Európában, nem sokat jelentenek. La Malfa bizonyos nyugtalanságot juttatott kifejezésre a Franciaország és Németország közötti gazdasági egyezményekkel kapcsolatban, amelyek véleménye szerint nem az európai országok érdekeit szolgálják, de azok érdekei ellen vannak. Ezután,Lelio Basso szocialista képviselő beszélt és kijelentette, hogy az „európai védelmi közösség és a nyugat-euiópai unió jellege" egyforma, mivel ezeknek a szervezeteknek tervei egy célt szolgálnak — álcázni Nyugat-Németország újrafelfegyverzését. Basso kijelentette, hogy a párizsi egyezmények kötelezik azokat az országokat, amelyek a szervezet tagjai, arra, hogy automatikusan lépjenek be a háborúbg, amelybe bevonják az unió egy tagját. Ez a cikkely megfosztja az olasz parlamentet attól a kiváltságtól, hogy határozzon a béke és a háború felett. Basso rámutatott arra á nyilvánvalóan ellentétes álláspontra, amelyet NagyBritánnia és Franciaország képviselői képviselnek, akik támogatják NyugatNémetország újrafelfegyverzését és egyidejűleg az ellenőrzés és kezesség rendszerének létesítésével foglalkoznak, kijelentve, hogy ennek az ellenőrzésnek és kezességnek jelentősége a valóságban semmilyen, mert ha a német katonai hadigépezet megindul, nem lesz könnyű megállítani, és ezenkívül az Egyesült Államok azt állandóan erősíteni fogják. Beszéde végén Basso felhívta az olasz szociáldemokratákat, hegy válaszoljanak a nyugat-német szociáldemokraták felhívására, akik a remilitarizáció ellen foglalnak állást és követelik, hogy tartsák meg a négy nagyhatalomnak Németország egységére vonatkozó tárgyalásait. ellensége az összes nemzeteknek és halálos ellensége Németországnak is és hogy minden eszközzel harcolni fogunk ellene. s Grotewohl kiemelte a párizsi egyezménynek Nyugat-Németország remilitarizálására vonatkozó agrersztv jellegét és azt, hogy az egye, mény célja Nyugat-Németország bekapcsolása a katonai blokkba. Többek között ezeket mondotta: „Ezért a moszkvai konferencián az egész német nép nevében kijelentettük, hogy a párizsi egyezményeket sohasem fogjuk elfogadni és hogy mindent el fogunk követni, hogy meggátoljuk ezeknek az egyezményeknek a megvalósítását. • Otto Grotewohl megjegyezte, hogy Bonn nem egyszer elutasította a Német Demokratikus Köztársaság azon ajánlatát, hogy össznémet egyezményt érjenek el és kifejtette, hogy a mai helyzetben, amikor a párizsi katonai egyezmények aláírása veszélyes helyzetet teremt, az össznémet megegyezés és a „németek egy asztalhoz" jelszó az összes németek nemzeti követelésévé vált. Jelszavunk volt és lesz a béke és a szabadság — jelentette ki továbbá Grotewohl. Felhívunk minden német hazafit, hogy még szorosabban tömörüljön a párizsi egyezmények elleni harcra és a német kérdés békés egyesítéséért. A párizsi egyezményeket nem szabad ratifikálni. Grotewohl miniszterelnök azután kijelentette, hogy abban az esetben, hogyha a párizsi egyezményeket ennek ellenére ratifikálják, a Német Demokratikus Köztársaság kénytelen lesz a béke védelme, a német nép nemzeti érdekei és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói sikereinek megvédése érdekében fegyveres erőket felállítani. Otto Grotewohl felhívott a békeharc erősítésére Németország biztonságának és egységének érdekében, a párizsi egyezmények ratifikálása és a német militarizmus felújítása ellen. A dolgozók képviselői, akik a gyűlésen beszédet mondtak, egyhangúlag kifejezték, hogy támogatni fogják a Német Demokratikus Köztársaságnak a béke megvédésére és a német nép nemzeti érdekeire vonatkozó összes óvintézkedéseit.