Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-15 / 303. szám, szerda

yjág proletárjai egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A Szovjetunióval és a többi békeszerető országgal torhetetlen egységben meg kell tenni mindent, ki kell használni minden erőt, eszközt és lehetőséget annak érdekében, hogy biztosítsuk otthonaink békéjét, országépítö munkánk nyugalmát, hazánk teljes biztonságát és biztos jövőjét. A Csehszlovák Köztársaság kormányának nyilatkozatából. Bratislava, 1954. december 15. szerda 30 fillér VII. évfolyam, 303.,^£am A kormány a nemzetgyűlés elé terjesztette programját Hétfőn, december 15-án délután tartotta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése második ülését, amelyen Viliam Siroky miniszterelnök a Csehszlovák Köztársaság ú.i kormánya nevében nyilatkozatot tett.; A nemzetgyűlésnek ezen a fontos ülésén megjelent Antonín Zápotocky köztársasági elnök. A nemzetgyűlés épülete előtt összegyűlt lakosság a köztársasági elnököt lelkes ünneplésben részesítette. A köztársasági elnököt Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Viliam Siroky miniszterelnök, Antonín. Novotny, a CsKP KB első titkára,. Karol Bacílek, az SzlKP KB első titkára, dr. Jaromír Dolansky, a miniszterelnök első helyettese, dr. Alexej Cepicka hadseregtábornok, a miniszterelnök első helyettese és nemzetvédelmi miniszter, Václav Kopecky miniszterelnökhelyettes, ing. Ludmila Jankovcová miniszterelnökhelyettes, Rudolf Barák belügyminiszter, dr. Václav Skoda miniszterelnökhelyettes. Andrej 2iak, a nemzetgyűlés alelnöke és Jozéf Kovacik, a nemzetgyűlés főtitkára üdvözölt.é;,. Amikor Antonín Zápotocky köztársasági elnök Smetana „Libusa" operájának ünneDi harsonája hangjai mellett Andrej Ziak. a nemzetgyűlés alelnökének kíséretében páholyba lépett, a képviselők, a kormánv tagjai és a vendégek hosszantartó, örömteljes ünneplésben részesítették. A nemzetgyűlés teljes ülésén jelen volt Viliam Siroky miniszterelnök helyetteseivel, a CsKP KB politikai , irodájának tagjai és a kormány többi tagja. A díszpáholyokban jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai, a CsKP KB titkárai. közéletünk és kulturális életünk kiváló képviselői, a külföldi és hazai sajtó képviselői, a központi hivatalok és a dolgozók képviselői. A nemzetgyűlés ülését Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg s a nemzetgyűlés nevében forrón üdvözölte Antonín Zápotocky köztársasági elnököt, akit a képviselők és az összés megjelentek ismételten hosszantartó lelkes tapssal és „Éljeh Zápotocky elvtárs!" kiáltásokkal fogadtak, Ezután viharos taps közepette Viliam Siroky miniszterelnök emelkedett szólásra. Előadta az új csehszlovák kormány nyilatkozatát. amely a kormányprogramot tartalmazza és felkérte a nemzetgyűlést, hogy nyilvánítsa ki bizalmát.' A kormánynyilatkozatot a jelenlevők gyakran szakították félbe tapsukkal. A lelkes taps főleg akkor fokozódott, amikor a miniszterelnök a moszkvai értekezlet eredményeiről, mint a világbéke biztosításáért folytatott harc történelmi határkövéről, valamint védelmi képességünk további megszilárdítására szolgáló intézkedésekről és arról beszélt, hogy készen áilunk szövetségeseink és barátaink oldalán bármikor visszaverni és szétzúzni minden agresszíós kísérletet. A beszéd befejező részét, amelyben a miniszterelnök kiemelte a Szovjetunió vezette héketáborral való szövetségünk jelentőségét, a nemzetgyűlés hosszantartó tapssal fogadta és a képviselők „Éljen a Szovjetunió" kiáltásokkal kísérték. A nemzetgyűlés elhatározta, hogy a kormánynyilatkozatról e hó 14-én vitát folytat le. Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke ezután félbeszakította az ülést és bejelentette, hogy azt kedden, december 14-én nyolc órakor folytatják. Az ülés végén a képviselők felálltak és hosszantartó tapssal fejezték ki örömüket és elszántságukat, hogy minden erejükből hozzájárulnak az építő feladatok sikeres teljesítéséhez, amint azokat az új kormány programja kitűzi. Antonín Zápotocky köztársasági elnök a nemzetgyűlés ülésterméből való távozása alkalmával üdvözölte a prágai diplomáciai testület tagjait. A csehszlovák kormány nyilatkozata Viliam Sirolsf miniszterelnök beszéde a nemzetgyűlésben Tisztelt nemzetgyűlés, elvtársak, testvérek! I. November 28-án folytattuk le a választásokat a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Ezek a választások a városi' és falusi dolgozók Nemzeti Frontjának dicső győzelmét hozták. E győzelem, amellyel népünk meggyőzően bebizonyította, hogy szilárdan és tántoríthatatlanul, megbonthatatlan egységben támogatja a Nemzeti Front politikáját, nagyjelentőségű nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi tekintetBén is. Népünk szavazataival határozottan és azzal az erkölcsi tekintéllyel, amelyre a nácizmus elleni harcban hozott áldozatai és kifejtett erőfeszítései jogosítják, kifejezésre juttatta, hogy fenntartás nélkül támogatja a Szovjetunió javaslatait az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtésére, hogy teljes mértékben támogatja a csehszlovák kormánynak e javaslatok megvalósítására irányuló igyekezetét, hogy nem hajlandó tétlenül nézni a német miiitat izmus felújítását és hogy szilárdan cl van szánva megtenni minden szükséges intézkedést saját biztonsága érdekében. Népünket felháborították a párizsi katonai szerződések, amelyek közvetlen célja a támadó miiitat izmus felújítása Nyugat-Németországban és a felháborodás, valamint törhetetlen akaratunk, hogy védjük és megvédjük hazánk' békéjét és függetlenségét £. fenyegetéssel szemben, óriási hazafias erő forrása lett, amely még szorosabb egységbe tömörítette népünket a Nemzeti Front jelöltjei korúi. Az első és legfőbb utasítás, amelyet népünk november 28-án adott szavazataival a Nemzeti Front képviselőinek és kormányának, ezért a következő: a Szovjetunióval és a töbhi békeszerető országgal törhetetlen egységben meg kell tenni mindent, ki kell használni minden erőt... eszközt és lehetőséget annak érdekében, hogy biztosítsuk otthonaink békéjét, országépítő munkánk nyugalmát, hazánk teljes biztonságát és biztos jövőjét. A választások eredménye igazolta hazánkban a népi demokratikus rend erejét és az egész nép megbonthatatlan egységét, azét a népét, amely a városi és falusi dolgozók Nemzeti Frontjába tömörül Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével. Népünk majdnem száz százalékosan vett részt a választásokon és ezzel, valamint a Nemzeti Front jelöltjeinek -"mifesztációs megválasztásává) meggyőzően kifejezésre juttatta egyetértését a Nemzeti Front pólitikájávt.l, köztársaságunk szocialista építésével. A választások eredménye országos méretű helyeslése a Nemzeti Front kormánya eddigi politikájának, ai^iely hatalmas mértékben fejlesztette a termelői erőket, felvirágoztatta a szocialista demokratizmust, emelte a dolgozók életszínvonalát és megszilárdította hazánk nemzetközi helyzetét. A választásokban egész népünk kifejezésre juttatta azt az akaratát, hogy a Nemzeti Front politikáját a jövőben is következetesen valóra váltsák. A győztes választásokban ugyanakkor a dolgozók akaratának és elszántságának kifejezését látjuk, hogy áldozatos munkájukkal biztosítsák a szocializmus további építését, a békét és államunk biztonságát. Az elmúlt esztendők során gyakorlatban vált be és állta meg a helyét a Nemzeti Front politikája és e politikát egész népünk jóváhagyta a nemzetgyűlési választásokon. Ezért az új kormány, amelyet a köztársaság elnöke december 12-én nevezett ki és amely ma az új nemzetgyűlés elé lép, hogy az alkotmány 82. paragrafusa értelmében beterjessze programját és a nemzetgyűlés bizalmát kérje, kijelenti, hogy a népnek a választásokon kifejezett akarata szellemében tántoríthatatlanul tovább halad előre a Nemzeti Front poiltikájának megvalósításában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának — hazánk szocialista országépítése bevált és a nép által elismert vezérének és szervezőjének — irányelveiből kiindulva, nemzeteinknek a Nemzeti Frontban tömörült valamenynyi hazafias és demokratikus erejére, különösen pedig a munkásoknak és a parasztoknak a Nemzeti Front alapját alkotó megbonthatatlan szövetségére támaszkodva, kormányunk minden erejéből arra törekszik, hogy biztosítsa népgazdaságunk valamennyi ágazatának további tervszerű fejlődését, megszilárdítsa hazánk függetlenségét, védelmi képességét és biztonságát s szüntelenül emelje a nép anyagi és kulturális színvonalát. II, A legutóbbi hetekben — egyes nyugati államok londoni és párizsi értekezletének, valamint a nyugati hatalmak azon törekvésének következtében, hogy minden áron elérjék a párizsi egyezmények ratifikálását — Európában olyan helyzet állt elő. amely a legkomolyabban napirendre hozta azt a kérdést, hogyan ke.zeskcd'rv tünk Európa - békéjéről és biztonságáról, hogyan akadályozhatjuk meg a német militarizmus feltámasztását és hogyan teremthetjük meg a kollektív biztonság hathatós rendszerét Európában. A pá/izsi egyezmények úgy rendelkeznek, hogy Nyugat-Németországban erős, minden fegyvernemmel felszerelt hadsereget létesítenek az emberi társadalom ugyanazon söpredékének vezetésével, akik még nemrégen Hitler véres „új rendjét" bevezetve halált és pusztulást hoztak Európára és azt a célt tűzték maguk elé, hogy egész nemzeteket kiirtsanak — köztük Csehszlovákia nemzeteit is. A párizsi egyezmények megnyitják a német militaristák előtt az utat revansista terveik megvalósításához. A párizsi egyezmények az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország agresszív körei és a német militaristák tömbjének létrehozásával számolnak, amely a békeszerető európai országok szabadsága és függetlensége ellen irányulna. A nyugati hatalmak, külörlösen az Egyesült Államok uralkodó körei tehát ugyanarra az útra léptek, amelyen már a második világháború előtt haladtak és igyekeznek a német militarizmus erőit im-, perialista hódító terveik megvalósítása érdekében kihasználni. A nyugati hatalmak uralkodó körei minden erőfeszítést megtesznek, hogy elérjék a párizsi egyezmények mielőbbi ratifikálását. A legkülönfélébb manőverekkel igyekeznek megtéveszteni Nyugat-Európa nemzeteit, elaltatni éberségüket. E körök minden törekvése, amellyel a párizsi egyezményeket a békét és a nemzetek biztonságát, valamint az európai problémák és köztük a német kérdés megoldását szolgáló intézkedésnek igyekeznek feltüntetni, csak egy célt követ — azt, hogy a nyugatreuröpai néptömegeket a hazugság hálójával fonják be és a háború útjára vezessék. A valóságban a párizsi egyezmények ratifikálása félreérthetetlen tett volna, amely a béke fenntartása ellen irápyul, kiélezi a feszültséget Európában és az egész világon és új háborút készít elő. Ez a lépés a nyugat-európai nemzeteket elkerülhetetlenül olyan helyzetbe hozná, amely közvetlenül fenyegetné létfontosságú érdekeiket. A nyugati hatalmak kormányai ma sajátmaguk .gyekoznek ismét lábraállítani népeik esküdt .ellenségét — a német militarizmust. A nemzetek joggal vannak meggyőződve róla, hogy valamennyi úgynevezett biztosíték nem a német militarizmus felújítását gátolja. hanem pusztán eszközül szolgál a népek megtévesztésére. A német militaristák hódító törekvéseik megvalósítása során a történelem folyamán sohasem vettek tekintetbe semmiféle biztosítékot, vagy egyezményt. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a nyugat-némétországi hadsereg a Ruhr-vidéki ágyúgyárosok és a Wall-Street-i í'egyverkirályok jóvoltából hamarosan uralkodó szerepre tenne szert Nyugat-Európában. A nyugati államok kormányai a német militarizmus felújítására törekedve saját nemzeteiket szolgáltatják ki ugyanazoknak az erőknek, amelyek még nemrég hazájukat pusztították. A párizsi egyezmények ratifikálása még bonyolultabbá tenné az európai helyzetet, aláásná annak lehetőségét, hogy megoldjuk a megoldatlan európai problémákat. A párizsi egyezmények gyakorlatilag a német kérdés megoldására irányuló igyekezetek megtagadását jelentik és ratifikálásuk lehetetlenné tenné azt, hogy megegyezés legyen elérhető Németország helyreállításának kérdésében. Mindazok, akik a párizsi egyezmények mielőbbi ratifikálására törekednek, csipetnyit sem törődnek Németország egységének helyreállításával és az európai kérdések megoldásával. Ellenkezőleg, . céljuk az, hogy lehetetlenné tegyék a német kérdés békés megoldását és a nfmet népet új, véres kalandokba sodorják, amelyek e nép puszta nemzeti létét is veszélyeztetik. CéKjuk az, hogy Európát a feszültség és a háborús veszély szférájává tegyék és az európai nemzeteket új háborús borzalmakba döntsék. A párizsi egyezmények ratifikálása elkerülhetetlenül a lázas fegyverkezés fokozására vezetne. A nyugati hatalmak politikája, amely Nyugat-Németország remilitarizálására irányul és igyekszik az országot bekapcsolni a támadó nyugati hatalmi tömbökbe, tehát szöges ellentétben áll a íeg.vverkezés általános korlátozására irányuló tervekkel, amelyekről az Egyesült Nemzetek Szervezetében tárgyalnak. A párizsi egyezmények ratifikálása és végrehajtása kétségtelenül nagyban növelné a háború veszélyét és fenyegetné a békeszerető európai államok, elsősorban a Németországgal szomszédos országok nemzeti biztonságát. Csehszlovákia számára a párizsi egyezmények ratifikálása azt jelentené, hogy közvetlenül délnyugati határainkon új Wehrmacht támadna, a nyugat-németországi militaristáknak és revansistáknak, nemzeteink legelvetemültebb ellenségeinek fegyveres rohamcsapata. Az ügynevezett „erőpolitika", amelyet az agresszív körök minden eddigi kudarcuk ellenére folytatni igyekeznek, a további fejlődés során a feltámasztott német militarizmusra támaszkodnék, amely a történelem során a nemzetek legvérengzőbb és legbestiálisabb ellenségének bizooyult. Ebben a helyzetben a további fejlődés és valamennyi európai nemzet szempontjából történelmi jelentőségű az európai országoknak az európai béke és biztonság kérdéséről lefolytatott moszkvai értekezlete, amelyet a Szovjetunió kezdeményezésére hívtak össze. Ezzfel a konferenciával új szakasfe kezdődik a nemzetek t'ókeharcában. A részvevő országok kormányai által jóváhagyott nyilatkozat hatásos irányelveket tűz ki abban a harcban, amelyet a nemzetek biztonsága érdekében, a háborús erők támadó terveinek meghiúsítására, Európa és az egész világ békéjének megvédésére folytatunk. A nyilatkozat, amely a legnyíltabban és a legkomolyabban a nemietek szeme elé tárja a jelenlegi európai helyzet komoly veszélyét, egyben hathatós felhívást jelent Európa valamennyi országához, megmutatva nekik az utat az európai béke és biztonság megszilárdításához és biztosításához. Ez az út a párizsi egyezmények elutasításának, a nyugat-németországi militarizmus felújításara irányuló szégyenteljes tervek meghiúsításának, valamennyi európai ország kollektív biztonságának az útja. A kollektív biztonság rendszerv 'enctővé tenné, hogy az európai béka biztosítása érdekében egyesítsük valamennyi európai állam törekvéseit, tekintet nélkül társadalmi rendszerük küiönféleségére. Ennek a rertdszernek a megteremtése, amelynek keretében biztosítanák a német nép teljes- és egyenjogú részvételét, lehetővé tenné mind a német kérdés, mind a többi európai probléma megoldását. A kollektív biztonság rendszerén«« megteremtése biztosítaná valamennyi európai ország békéjét és biztonságát, lehetővé tenné az országok közötti baráti kapcsolatok széleskörű fejlesztését. Kétségtelen, hogy ebben a helyzetben meglenne minden feltétele annak is, hogy általánosan és lényegesen csökkentsék mind „ az európai, mind a tengerentúli államokra nehezedő fegyverkezési terheket is. A kollektív biztonság rendszerének megteremtése tehát az egyetlen út, amely megfelel az európai nemzetek létfontosságú érdekeinek és egyben történelmi tapasztalatainak is. Már a második világháború 'löti