Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-02 / 292. szám, csütörtök

1954. deeemb&r 2. U1SZ0 Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet osszeuropaí szerződésben és támogatni fogja az ilyen szerződésmegkötéséhez vezető törekvéseket. A Csehszlovák Köztársaság kormánya ezt az álláspontját újból hangsúlyozta a genfi konferenciád ról szóló 1954. július 24-én tett nyilatkozatában, valamint Franciaország, Nagy Britannia, Jugoszlávia. Belgium, Hollandia, Norvégia és Dánia kormányaihoz 1954. szeptember 28-án intézett jegyzékében. Sürgetően felhívta a figyelmet a német, militarizmus és revansizmus felújításának veszélyére és arra, hogy tegyék meg az elkerülhetetlenül szükséges lépéseket a német kérdés békés megoldására és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséreAz európai kollektív biztonsági rendszer kérdését tárgyaló összeurópai konferencia összehívására tea javaslatot, amelyet a szovjet kormány . november 13-i ' jegyzékébe foglalt, egész népünk nagy lelkesedéssel fogadta. Az egész Csehszlovák Köztársaságban a csehszlovák nép hazafias mozgalmának hatalmas hulláma k>fejezte a nép határozott ellenállását a párizsi egyezmények és a német militarizmus felújítása ellen. A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének külügyi bizottsága ez év november 16-i ülésén a kormánynyilatkozat vitája után egyhangúlag felhívást intézeti az európai parlamentek képviselőihez. Ebben a felhívásban felhívja őke

1. hogy országaik és nemzeteik érdekében következetesen védelmezzék a béke ügyét és tagadják meg az agresszív párizsi egyezmények jóváhagyását és határozottan követeljék, hogy kormányaik részt vegyenek a kollektív biztonsági rendszer megteremtését tárgyaló konferencián. Ez év november 18-án a prágai Várban a Nemzeti Front konferenciáján részt vettek Csehszlovákia valamennyi néprétegének képvise lői, a politikai pártok, tömegszervezetek, egyházak, üzemek, és mezőgazdasági szövetkezetek képviselői, kiváló tudósok és művészek és a következő üzenetet intézté^ az európai nemzetekhez: „Ebben a sorsdöntő pillanatban figyelmeztetjük az összes európai országokat a német militarizmus felújításának komoly veszélyére. Nemcsak a saját békénkért hanem az összes európai nemzetek, a német nemzet békéjéért is harcolunk, mert megértésben és barátságban akarunk vele élni. Egész szívünkkkel üdvözöljük a Szovjetunió békejavaslatait. Nem az egyes _ államok más államok ellen irányuló katonai csoportosulásának terveit akarjuk, amelyek megvalósítására a londoni és párizsi egyezmények kezdeményezői törekednek, hanem békés és baráti együttélést akarunk. Ez az az út, amely megfelel az európai nemzetek legsajátabb érdekeinek.

2' A gyűlések ezrein a városokban és falvakon csehszlovák népünk hatalmas hangja példás egyetértésben és világosan hangzott fel. Népünk a nyilatkozatok és határozatok százaival fordult a nyugateurópai országok népeihez, főleg Franciaország népéhez, és felhívta őket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a német militarizmus felújításának meghiúsítására. Népünk a testvéri szolidaritás szellemében teljes erővel támogatja a nyugati békeharcosok becsületes törekvéseit. Tudatában van annak, hogy a béke megőrzéséért és a háború veszélyének elhárításáért folytatott harcnak ebben a szakaszában elsősorban a nemzeteké a szó. A csehszlovák nép az ez év november 28-i nemzetgyűlésbe való választásokban teljes egyetértését nyilvánította a Nemzeti Front kormányának álláspontjával, amely országunk békés életének minden téren való biztosítására, valamint arra törekszik, hogy teljes bizalmat élvezzen. Népünk szilárd erköEcs-poiätikai egysége A csehszlovák nép harca a német militarizmus felújítása ellen, az európai békéért és biztonságért, arról tanúskodik, hogy a béke és hazánk biztonsága kérdésében fennáll egész népünk szilárd erkölcsi-politikai egysége, amelyet semmi és senki sem rendíthet m©g. A csehszlovák nép magasfokú öntudatosságról tesz tanúságot. Tudatában van saját erejének és a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor erejének. Népünk nem ijed meg semmilyen háborús fenyegetéstől. Minden szükséges feltétele megvan ahhoz, hogy megvédje szeretett hazája szabadságát és függetlenségét és nem fogja kímélni erőit, hogy tovább erősítse hazája védelmi képességét. Szövetségi szerződésünk van a hatalmas és legyőzhetetlen Szovjetunióval. Szövetségi szerződés köt bennünket az európai népi demokratikus országokhoz. A mi oldalunkon áll az óriási 600 milliós békés nagyhatalom: a Kínai Népköztársaság. Mellettünk állanak az egész világ békeharcosainak százmilliói. A csehszlovák nép nem kíván • * * egyebet, mint hogy békében tovább építhesse boldog életét hazájában. Senkit sem veszélyeztet és minden országgal békében és termékeny kölcsönös együttműködésben akar élni. Nem utasít vissza semmilyen őszintén és barátilag nyújtott kezet. Azonban senki sem kételkedjék abban, hogy egy pillanatra is meginog országa érinthetetlenségének biztosítására irányuló törekvésében, abban az esetben, ha a nyugati hatalmak megvalósítják a nyugatnémet militarizmus felújításának terveit. A csehszlovák kormánynak mély meggyőződése, hogy a világban és Európában a múlt hónapok feile, ményei megteremtették reális lehetőségét annak, hogy megvessék az európai nemzetek békés együttélésének alapjai' és hogy a német kérdést a béke érdekeivel és az összes európai nemzetek, beleszámítva a német nemzetet — életérdekeivel összhangban oldják meg. Még mindig lehetséges az európai országok egységes béketáborának megalakításához vezető úton elindulni — a kollektív biztonság útján. Még mindig lehetséges a jelenlegi európai és világi fejlemények alapvető feladatait megvalósítani -- megújítani Németországnak mint demokratikus és békeszerető államnak egységét a nagyhatalmak és Németország mindkét része kormányainak megegyezése alapján, a szabad óssznémef választások alapján, és megkötni Németországgal a békeszerződést. Ez az út csupán azzal a feltétellel lehetséges, hogy a párizsi egyezményeket nem ratifikálják, hogy a nyugati hatalmak letérnek a nyugatnémet militarizmus felújításának mostani irányvonaláról, a nyugati államok és a militarista Nyugat-Németország agresszív csoportosulásainak építéséről, a békeszerető nemzetek szabadsága és függetlensége eilen irányuló politikáról, az új háború előkészítését szolgáló irányról. E két úton kívül nincsen harmadik E két út között nem lehet sem kompromisszum, sem megegyezés. A nyugati hatalmak vagy tovább folytatják jelenlegi irányvonalukat — akkor viselik ezen eljárás valamennyi következményéért a teljes felelősséget — vagy lemondanak erről a háborús vonalról — és akkor minden előfeltétel. megvan az európai és világproblémák békés úton, kölcsönös megegyezés alapján való megoldásához. Ez az összes ország, bele-, értve Németország és a nyugati ál-j lamok érdekét is szolgálná. A nyugati hatalmai, kijelentik, hogy a Szovjetunióval és a többi demokratikus állammal csupán az „erőpolitika" helyzetéből hajiandók tárgyalni. Ez annyit jelent, hogy szívesen tárgyalnának háborús fenyégetődzések és fegyvercsörtetés kíséretében, hogy ránk szeretnék erőltetni akaratukat az új nyugatnémet Wehrmacht szuronyainak és a támadó nyugati tömbök veszélyének nyomásával. Elfelejtik azonban, hogy az ilyen tervek ma egyáltalán nem reálisak, hogy a jelenlegi erőviszonyok mellett teljes csődre vannak ítélve. Elfelejtik, hogy a béke, a nemzetek szabadsága és függetlensége oldalán — háborút akaró politikájukkal -szemben — áll a demokratikus országok egységes és hatalmas tábora, amelyet erőssé és légy őzhetetl enné népünk egységes akarata és céljai lesznek. Áz „erőpolitikára" erőink további szilárdításává! válaszolunk Újból megismételjük teljes komolysággal, hogyha a nyugati hatalmak az erőszak nyelvén akarnak velünk beszélni, mi is erőink további tömörítésével és szilárdításával fogunk válaszolni. A csehszlovák kormány teljes hangsúllyal kijelenti, hogyha a párizsi egyezményeket ratifikálják, ebből a tényből minden szükséges következtetést levon népe és hazája biztonságának biztosítására. Azzal a ténnyel, ha közvetlenül határainkon erős, agresszív, nemzeteink ellen a revansizmus és gyűlölet. szellemében felnevelt és felépített nyugatnémet Wehrmacht létesülne, a Csehszlovák Köztársaság kormánya az ügy komolyságának teljesen megfelelő határozottsággal és súllyal szállana szembe. A csehszlovák kormány népe iránti kötelességének tartaná, hogy megtegye a szükséges új intézkedéseket az ország védelmi képességének további megszilárdítására, hadserege harcképessége olyan megerősítésére, hogy mindenkinek el. menjen a kedve attól, hogy határaink felé nyúljon. Csehszlovákia a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségével és a népi demokratikus országokkal szövetségi egyezményeket kötött, amelyek sokoldalú kölcsönös segítséget biztosítanak a német militarizmus, vagy bárki részéről fenyegető támadás- ellen, aki a német militarizmussal szövetkezne támadó tettekre Európában. A Csehszlovák Köztársaság kormányának az a nézete, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása, aminek közvetlen következménye volna a német militarizmus régi politikájának — „a Drang nach Osten" politikának — felújítása, elkerülhetetlenül megkövetelné., hogy a konferencián részt vevő államok közös intézkedéseket tegyenek biztonságyk fokozott biztosítására. Annak következtében, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása néhány nyugati állam támadó katonai erőinek kialakítását jelentené, emellett ezen erők magva a nyugatnémet Wehrmacht volna, annak következtében, hogy ezek a katonai erők elsősorban a demokratikus tábor országai ellen irányulnának, a Csehszlovák Köztársaság kormánya elkerülhetetlenül szükségesnek tartja, hogy ilyen esetben a konferencián résztvevő országok közös intézkedéseket tegyenek fegyveres erőik megerősítésére és koordinálására, egységes vezetésük biztosítására. ( A csehszlovák kormánynak továbbá az a nézete, hogy a militarizmus felújítása Nyugat-Németországban és az agresszív nyugatnémet hadsereg kiépítése elsősorban Csehszlovákia, a Lengyel Népköztársaság és az NDK határait veszélyeztetné. Ezért a csehszlovák kormány elkerülhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásának esetében elsősorban ezek az államok a veszély elleni harc közös érdekéből kiindulva határaik biztosítására határozott, közös intézkedéseket tegyenek. A csehszlovák kormány és az egész csehszlovák nép megvan győződve arról, hogy konferenciánknak messzemenő jelentősége lesz egész Európára nézve. Az európai béke és biztonság biztosításának létfontosságú kérdéseiről tárgyalva, a konferencia teljes komolysággal megmutatja Európa és az egész világ nemzeteinek teljes méreteiben azt a veszélyt, amely a párizsi egyezmények ratifikálásából és Nyugat-Németország remilitarizálásából folyna. A konferencia világosan kitűzi azokat az útakat, amelyeken a szabadságszerető nemzetek haladnak, hogy a legnagyobb határozottsággal, és rendíthetetlenséggel meghiúsítsák az agresszív körök tervét és megvédjék Európa szabadságát, biztonságát és békéjét. A csehszlovák küldöttségnek meggyőződése, hogy ez a konferencia teljesíti küldetését, amint azt népünk, valamint Európa és a világ összes békeszerető nemzetei tőle elvárják. A csehszlovák küldöttség minden erőfeszítést megtesz e konferencia sikere, az új háború veszélyének elhárítása, a béke megőrzése és megszilárdítása érdekében J. Cyratskiewicznek, a lengyel küldöttség vezetőiének nyilatkozata November 29-én Moszkvában megkezdődött az európai országoknak a békéről és az európai biztonságról tárgyaló konferenciája. V. M. Molotov, a Szovjetunió küldöttsége vezetőjének beszéde után V. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetője mondott beszédet. A Lengyel Népköztársaság kormányküldöttsége eljött az európai országok konferenciájára, hogy a többi érdekelt országokkal együtt megtárgyalja az európai biztonság és béke biztosítására irányuló intézkedéseket, tekintettel az újonnan beállott helyzetre, amely a nyugati hatalmak kormányainak megegyezése következtében keletkezett, melyek mindenáron igyekeznek megújítani az agresszív új hitleri Wehrmachtot. Az -ij hitleri Wehrmacht megújítása Nyugat-Németországnak _ a párizsi egyezmények ratifikálása alapján való újrafelfegyverzése, közvetlenül veszélyezteti Lengyelország biztonságát, veszélyezteti a lengyel népet és a béke ügyét. Az ilyen veszéllyel szemben sem a lengyel nép, sem a lengyel kormány nem maradhat közömbös, hanem ellenkezőleg, meg kell tennie minden intézkedést, hogy minden erővel és a legnagyobb határozottsággal megakadályozza e veszély bekövetkeztét. A Szovjetunió kezdeményezése e kérdésben konferencia összehívására, eleitől kezdve megfelelt a lengyel kormány ama óhajának, hogy az európai biztonság kérdését közösen kell megtárgyalni a többi országokkal. A lengyel kormány nagy jelentőséget tulajdonít ennek a konferenciának és el van készülve a maga részéről hozzájárulni ahhoz, hogy törekvéseink párhuzamba hozása végett a kölcsönös egyezménybe be legyenek véve olyan pontok is, amelyek elkerülhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy az újonnan fennálló helyzetben biztosítva legyen a békeszerető államok általános biztonsága és ezzel Lengyelországnak és határainak biztonsága, a lengyel nép biztonsága | is. A lengyel nép határozott állásfoglalását teljes mértékben támogatják a többi államok, amelyek történelmi tapasztalataik és az amerikai imperialistáknak a német új, hitleri hadsereg megújítását célzó agresszív tervei közös, reális értékelésének alapján — amely hadsereg már egymagában is vitathatatlan veszélyt jelent Lengyelországra és az összes többi európai nemzetekre, és természetesen az Európán kívüli nemzetekre is — velünk együtt kifejezésre juttatják azt a törhetetlen akaratukat arra, hogy ennek a veszélynek gátat vessenek. A lengyel nép teljes mértékben tudatosítja az agresszív Németország újrafelfegyverzésének veszélyét és a gyűlések, manifesztációk, összejövetelek ezrein a leghatározottabban állást foglal ezzel a kérdéssel szemben. A lengyel nép akarata megnyilvánul abban is, hogy a lengyel kormány küldöttsége részt vesz ezen a konferencián és hogy teljes mértékben támogatja a Szovjetunió álláspontját, melyet Molotov külügyminiszter juttat kifejezésre. Nem első eset, hogy a német militarizmus veszélyezteti Európa nemzeteit és hogy számtalan szenvedést zúdított rájuk. Attól a pillanattól kezdve, amikor a német államban végérvényesen uralomra került a militarizmus és a militaristák, Európa lényegében állandó félelemben élt. Az 1870—1871-es években a Franciaország elleni német agresszió j csak előjátéka volt a politikai nyomásnak, az agresszív intézkedéseknek és a fegyveres támadásoknak további cselekményeihez, amelyeket a német militaristák Európában elkövettek. Az a három nagy agresszív háború, amely egy évszázad háromnegyedrésze alatt lezajlott, melyekből kettő világkonfliktussá fejlődött és több millió emberáldozatba került és leírhatatlan károkat okozott — eléggé meggyőző bizonyíték arra, hogy milyen veszedelmes ,a német müitarizmus Európára, a békére, a civilizációra és a világkultúrára. De a német militarizmus sohasem titkolta célját és durva nyíltsággal szövegezte meg terveit. Felhozhatnám a magasrangú német politikusok és katonai tényezők számos kijelentését, akik arcátlanul provokálták a világot. Itt vannak pl. Moltke tábornoknak, a német militarizmus fő emberének, a német imperialista kamarilla egyik szervezőjének szavai: „Az örök béke csak álom és egyáltalában nem gyönyörű álom. A háború istenteremtette rend a földön-" Ez már nemcsak fegyvercsörtetés, ez kísérlet arra, hogy filozófiailag meg lehessen okolni olyan az emberiségen elkövettett szörnyű gaztettet, amilyen az agresszív háború. ez kísérlet ennek a gaztettnek az isten parancsai közé való besorolására. Ez a filozófia a német militaristák hitvallása Moltke korától a mai napig. Az egyszerű emberek egész Európában már régóta ismerik a való tényt a német militariz-musról. És ehhez nem volt szükségük sem Moltke, sem Hitler írásainak tanulmányozására. Világnézetük követői gondoskodtak róla, hogy hetven év alatt Európa nemzetei háromszor szemléltető leckében részesüljenek. A Németországgal szomszédos örszágok egyszerű népe ezt nem felejtette el és nem is felejtheti el. A második világháború szörnyű évei után megmaradtak olyan szavak, amelyeknek kiejtésekor ma is meg,remeg minden becsületes lengyel, francia, orosz, cseh, szlovák, jugoszláv, angol, mindenki, aki saját bőrén tapasztalta a háború szörnyűségét. Osviecim, Lidice, Oradour, a földdel egyenlővé tett zsidónegyedek, az összerombolt Varsó, Sztálingrád, Coventry és számos más város eszünkbe juttatja azokat a szörnyűségeket, amelyeknek nagyságát nem csökkentheti a nyugati diplomaták semmiféle találó szofisztikája sem, akik most igyekeznek megokolni azoknak új fegyverkezési terveit, akik Moltkenek Hitler tapasztalataival gazdagodott hitét vallják.