Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-12 / 301. szám, vasárnap

S954. äecember 12 UJSZ0 A szovjet munkamódszerek alkalmazása jelentős segítség a munka gazdaságosabbá tételére SOKAT HALLUNK, olvasunk a szovjet munkamódszerek alkalmazásáról üzemeinkben. Milyen szükségesség hozta létre az új munkamódszere^; alkalmazását? Mi késztetett arra, hogv ezeket iparunkban alkalmazzuk, széles alapot kerítsünk nekik és minden dolgozó ügyévé tegyük? Az új mukamődszerek a termelás fokozására, a munka gazdaságossátételére, az önköltség csökkentésére irányulnak. Szocialista építésünk mai szakaszán pedig a szocializmus gazdasági alaptörvényének következetes érvényesítése megköveteli a termelés olcsóbbá tételét, növekedését a népgazdaság minden ágában. Az ipari önköltség csökkentése egyik elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ipar mindjobban segíthesse mezőgazdaságunkat, hogy mindinkább hozzájáruljon az életszínvonal állandó emeléséhez. Nézzünk meg néhány iparunkban alkalmazott szovjet munkamódszert, hogyan követik a fentebb említett irányt. Könnyűipari üzemeink széles körben alkalmazzák a szovjet munkamódszereket. Korabelnyiková módszere az elsők között volt, amely üzemeinkben meghonosodott. A módszer sikeres alkalmazásához nagyban hozzájárult Korabelnyikova elvtársnő 1950-ben tett csehszlovákiai látogatása, amelynek folyamán több üzemünket megtekintette. így eljutott a pártizánskei Augusztus 29-üzembe is, ahol anyagmegtakarítási módszerét már ismerték és igyekeztek munkájukban alkalmazni. Lídia Korabelnyiková jól ismeri a cipőgyáriak munkáját, hiszen maga is a moszkvai „Párizsi kommün" cipőgyár dolgozója. A helyszínen megmutatta, hogyan lehet a bőrdarabból a tervezettnél több cipőtalpat kivágni, hogyan kell a megtakarított anyagot a személyi megtakarítási számlába bevezetni, ezt figyelemmel kísérni és így fokozni a munka gazdaságosságát. A tanultakat Partizánske dolgozói átadták több üzemünknek, hiszen arról volt szó, hogy az önköltség leglényegesebb részét, a nyersanyagfogyasztást minél több üzemünkben, minél jobban csökkenthessük. Ma már a könnyűiparban csak Szlovákia területén 10.021 dolgozó tette magáévá Korabelnyiková anyagmegtakarítási módszerét. A trencséni ruhaüzem Korabelnyikova módszerével dolgozó alkalmazottai csak október folyamin 95.248 korona értékben tákarítottak meg ruhaanyagot. NAGY FEJLŐDÉSNEK INDULT iparunkban Csutkih mester módszere. Amikor dolgozóink ezt a módszert alkalmazni kezdték, annyi volt ismeretes róla, hogy lényege minden dolgozó minőségi munkája. E módszer bevezetése helyesen ellensúlyozta néhány üzemünk helytelen irányba terelt munkaversenyét. Ezek az üzemek a verseny súlypontját a mennyiségi terv teljesítésére és az anyagmegtakarításra helyezték, gyakran a minőség rovására. A Csutkih-módszer pedig arra neveli a dolgozókat, hogy kezükből csak jóminűségű munkát adjanak ki. Mivel a gyári munkás nem készíti el az árut teljesen — csak egy munkálatot végez a sorozatos gyártásban — egyik dolgozó munkájának minősége függővé vált a másikétól. Ezért versenyt indítottak az üzemeken belül és a cél az lett, hogy az ü z e mb ő 1 csak jó minőségű árú kerüljön ki. így születtek meg a minőségi brigádok, amelyek Csutkih módszerével dolgoznak. Ez vol+ a módszer első fejlődési foka. A második fejlődési fokot hasonlóan, mint a szovjet üzemekben, nálunk is elértük. Mert nemcsak készárut, hanem félkészárút is termelnek az üzemek. Egyik üzem fonalat, a másik szövetet, ebből egy harmadik ruhát gyárt. Tehát egyes üzemek készítmSnyeinek minősége is az előző üzem minőségi munkájától függ. A könynyűipar úgy oldotta meg a kérdés', hogy „minőségi szalag" néven versenyt indított a jó minőségért. Az eredmény a harmadik negyedévben így mutatkozott meg pl. a Bosany— Moravské Lieskové—Augusztus 29-Hlohovec üzemeinek minőségi szalagán: Moravské Lieskové terve 95,5 százalékban írt elő első minőségi osztályba tartozó árut. Az üzem a minőségi tervet 98,1 százalékra teljesítette és törölte a III. minőségi osztályba tartozó árukat. A második minőségi osztályba a termékeknek csak 1,9 százaléka tartozott. A JÖ MINŐSÉG ELÉRÉSÉÉRT FOLYÓ VERSENY eredményeként született meg az ezresmozgalom, ami atiynyit jelent, hogy egy műhely, vagy kollektíva ezer kitűnő minőségű ruhát készít egy hónap alatt. A legjobbak ma már 3000-es mozgalmat indítottak. Folyik a verseny a gyári jelzés becsületéért. 38.998 ruhára került az aranyjelzés a III. negyedév folyamán. Már 16.333 dolgozó alkalmazza Csutkih módszerét Szlovákia területén. Az apátfalusi Pol'ana elnyerte a „kitűnő minőség üzeme" címét. Elégtelenül alkalmazzák még nehéziparunkban a minőségi szalagok tapasztalatait. Pedig kohóink bizonyára jobb és több acélt, vasat termelnének; ha az ércelőkészítő üzemek jobb minőségű ércet termelnének ki és szállítanának kohóinknak. Amikor üzemeinkben az első szovjet módszereket alkalmazták, ezt gyakran elszigetelve tették a többi termelési kérdéstől. Ezért az új haladó munkamódszerek csak ott érvényesültek jól, ahol komplex formájukban alkalmazták őket. Nézzük meg ezt az üzemek példáján. Azt, hogy a bratislavai Danubius elnyerhesse a harmadik negyedévben a kormány vörös zászlaját, a legjobban — az üzem dolgozóinak állítása szerint is — a szovjet munkamódszerek következetes alkalmazása segítette' elő. Nem elégedtek meg azzal, hogy termékeik minőségét Csutkih módszerével fokozzák és a gépekre táblákat függesszenek „A Tatrasvit részére dolgozunk" felírással. Szocialista termeléshez szocialista munkakörülményeket is kellett teremteniök. Vorosin módszerének lényege pedig a munka kultúrájának növelésében, a termelés tisztaságában, a technológiai fegyelem betartásában, a gépek jókarban tartásában, a- munka egyenletes ritmusának elérésében, gazdaságosságában áll. Ez a gépek rendszeres tisztításában, a munkahely tisztaságában is megmutatkozott. Nekiláttak a Csutkih módszer magasabb formájának, Amelcsenková módszerének alkalmazásához is. Itt már nemcsak a minőség fokozásáról van szó, hanem a cél az, hogy csak elsőminőségi osztályba tartozó árut adnak ki, amint azt Martusová elvtársr.ó részlegében láthatjuk. A TEXTILÜZEMEKBEN az Uszanovová név mindinkább terjed a dolgozók közt. Ma még csak 233 fonónö alkalmazza Szlovákiában módszerét, de ez a szám állandóan növekszik. Hiszen a verseny itt a fonalszakadások kiküszöbölésére irányul. Kenicki Erzsébet az apátfalusi Pol'anában az utolsó negyedévben így 1.595 koronával csökkentette az önköltséget és a minőségi tervet 122,5 százalékra teljesítette. A Május 1.-üzemben a Béke-brigád termékeinek 85,5 százalékát a minőségi ellenőrzés az I. minőségi osztályba sorolta. Nem volna teljes a szovjet munkamódszerek ismertetése, ha nem emlékeznénk meg a legelterjedtebbről, az üzemen belüli önelszámolásról — a hozrascsotrol. Ez minden dolgozó ügyévé teszi a gazdaságosságot. Sőt a prémiumrendszer bevezetésével egyénileg is érdekeltté teszi a dolgozókat a személyi megtakarítási számlák helyes vezetésében, a gazdaságosabb munkában. Nagy szerepe van itt a szemléltető agitációnak, mert a hozrascsot nemcsak gazdasáI gi módszer, hanem népnevelő is. Minden egyes dolgozónak szem előtt ked tartania munkájának eredményét 5s célját. Egy szovjet cipőgyárban pl. hatalmas táblán két-három centiméteres bőrdarabot függesztettek ki, melléje nagy betűkkel odaírták: „Ha mindennap te is ekkora darabot takarítasz meg, 20.000 pár cipővel többet kapnak a szovjet emberek minden hónapban." Üzemeinkben már nagy eredményeket értünk el ezzel a módszerrel, nemcsak a könnyűipar, de bányáin«, nehézipari, gépipari üzemeink is alkalmazzák már ezt a gazdálkodási rendszert. A mozgalmat még nagyobb mértékben fokozni, azt jelenti, hogy több cipőt, ruhát, vasat, acélt, szenet adhatunk hazánk megerősítésére. A SZOVJET MUNKAMÓDSZEREK következetes alkalmazása hatalmas tényezővé válik népgazdaságunkban. A módszerek helyes és széles körben való alkalmazása az önköltség csökkentése terén hatalmas összegeket szabadít fel. Csak Szlovákia könynyűipari üzemei az 1953. év folyamán az 1952-es évvel szemben 6,990.000 koronával csökkentették az önköltséget. Az ipari önköltség csökkentése útján felszabadult tartalékokat vagy közvetlenül a fogyasztási alap növelésére fordítjuk, vagy pedig elsősorban azoknak az anyagi alapoknak a bővítésére használjuk fel, amelyekkel elérhető a fogyasztási cikkek termelésének növekedése. Szoros öszszefüggések állnak fenn tehát az önköltségcsökkentés és az életszínvonal emelése közt. , V. G. A hlbokei szövetkezet a jövőben lényegesen növeli a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát A hlbokei szövetkezeti tagok máf kidolgozták az 1955—57. évi, a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésével foglalkozó hároméves tervet. A tervben gondoltak a mezőgazdasági termelés minden ágának fejlesztésére, azok összeegyeztetésére, a gépek kihasználása, a. mezőgazdasági munkák további gépesítésére, a célszerű építkezési beruházásokra, a haladó agroés zootechnikai intézkedések széleskörű alkalmazására. A terv szerint búzából a hektárhozamot 17,90 mázsáról 24.50 mázsára. cukorrépából 40 mázsára, árpából pedig 3,50 mázsával kell hektáronként növelni. Ezeket az eredményeket az agrotechnikai határidő betartásával, az előhántós ekével való szántással, sűrűsoros vetéssel és fejtrágyázással akarjál, elérni A három év folyamán 204 férőhelyes istállót, 50 férőhelyes anyasertésólat építenak, ami lehetővé teszi, hogy a fejőstehenek állományát 163-ról 270-re, a sertések állományát 983-ról 1.100-ra növeljék. A silógödröket 200 köbméterrel bővítik. Tervbe vették a napi tej- és tojáshozam növelését is. Az élenjáró dolgozók szaktudásának emelésére egy szövetkezeti tagot a kétéves mezőgazdasági iskolába, egy csoportvezetőt pedig a szövetkezeti munkaiskolába küldenek ki. A tervjavaslatot a vezetőség megvitatás és kiegészítés céljából a tagok elé terjeszti, hogy részletesen megismerjék a feladatokat. Az új módszer eredménye A szövetkezeti gazdálkodás az új munkamódszerek és a haladó agrotechnikai intézkedések bevezetésével évről évre jobb eredményeket ér el. A seübai szövetkezeti tagok az idén először ültették fészkes módszerrel a burganyát. Az ottani természeti feltételek mellett eddig ez a növényfajta csak alacsonyabb terméshozamot biztosított. Az idén azonban nagy meglepetés érte őket, amikor az új módszer eredményeként szép termést takarítottak be. A régi módszerrel beültetett földeken hektáronként csak S5 mázsa, a fészkes módszerrel beültetett területen 200 mázsa termett. Tehát ugyanannyi munkával százszázalékkal nagyobb termést értek el. Az eredmények alapján a seübai szövetkezeti tagok elhatározták, hogy a jövő évben még nagyobb területen ültetik a burgonyát fészkes módszerrel. A szerződés tartalmának jelentősége A szerződés bevezetése (preambula) kifejezésre juttatja Csehszlovákia és a Szovjetunió barátságát, e barátság állandóságát, azt a tényt, hogy a Szovjetunió segíteni kíván nekünk a háborúban, és a háború után a kölcsönös őszinteség alapján folytatni kívánja az együttműködést politikai, gazdasági és kulturális téren^ A szerződés bevezetése értelmében a szerződő felek együttműködni kívánnak a háború után a béke fenntartásáért és meg akarják „akadályozni" az agressziót Németország részéről. A szerződés harmadik szakasza a kölc-.'önös segélynyújtást tárgyalja azzal a jövőbeni lehetőséggel számolva, hogy a második világháború befejezese után Németország felújíthatja kelet felé irányuló támadó politikáját. Ez a szakasz tehát ugyan úgy mint a következők is, részletezi nemcsak a háború utáni gazdasági, politikai és kulturális, de a katonai együttműködés feltételeit is. A szerződés nyíltan és konkrétan megnevezi a feltételezett támadót. A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy azonnal és kölcsönösen minden lehető segítséget megadnak egymásnak, ha a jövőben Németország felújítana agresszív politikáját. A szerződes tehát nem beszél bizonytalan, általánosított elméleti támadóról és Németországról sem beszél általánosságban, hanem csak arról a „Németországról", amely felújítaná a „Drang nach Osten" (a kelet felé való terjeszkedés) politikáját. A szerződés továbbá megemlíti támadóként mindazon államokat, amelyek „közvetve vagy bármilyen más módon szövetkeznének Németországgal" egy ilyen Kelet felé irányuló támadó rabló hadjárat céljából. A segélynyújtás esedékes „abban az esetben, ha a szerződő felek egyike a háború utáni időkben Németországgal katonai akciókba keveredne". Ez a formuláció azonnali feltétel nélküli és automatikus, kölcsönös segítséget jelent tekintet nélkül arra, hogy a szerződő felek bármelyike közvetlen agresszió áldozatává' válik, vagy háborúba keveredik támadás miatt, egy harmadik állammal szemben fennálló kötelezettségei folytán. A szerződés tehát feltétlen segítséget biztosít számunkra a Szovjetunió részéről. A szerződés második része megállapítja, hogy a szerződő felek „gazdasági kapcsolataikat egyre szélesebb méretekben fejlesztik és a háború után egymásnak minden lehető gazdasági segítséget megadnak". Ez az egyezmény biztos alapot nyújtott arra, hogy népi demokráciánk megszabaduljon a nyugati imperialistáktól való függő viszonyától, rövidesen eltávolítsa a háború okozta károkat, megszilárdítsa államosított iparunkat és hozzáláthasson a szocialista iparosításhoz. A szerződés ötödik szakasza szerint a szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy „semminemű olyan szövetséget nem kötnek és nem vesznek részt olyan koalícióban, ftmely a másik Magas Szerződő Fél ellen irányul". Mint ismeretes, a szerződésnek ez a pontja is maradéktalanul és kölcsönösen érvényesül, amivel a béketábor egységét és szilárdságát biztosítjuk. A szerződést 1943. december 12én írták alá és azóta érvényben van. A szerződés húsz évre szól és érvényes automatikusan mindig további öt évre mindaddig, amíg a szerződő felek egyike fel nem mondja. Az a tény, hogy a szerződés kölcsönös biztosítékot nyújt a feltételezett imperialista támadás esetére, napjainkban különös jelentőséget nyer. Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet ez év december 2-án aláírt záró közleménye megállapítja, hogy a párizsi egyezmények megvalósítása Nyugat-Németországot az új európai háború veszedelmes tűzfészkévé teszi és fokozza az európai nemzetek biztonságát fenyegető veszélyt. A közlemény megállapítja továbbá azt is, hogy a párizsi egyezmények következtében kialakult az USA, Anglia és Franciaország katonai tömbje a német militarizmussal és e^tömb megalakítása ellentétben áll mindazon államok nemzetközi szerződéseivel, melyeket azért kötöttek, hogy biztosítsák a békét és biztonságpt valamennyi európai állam számára. Az említett szerződésekhez tartózik a csehszlovákszovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés is, miután az új katonai csoportosulások szervezői „néhány állam társadalmi rendszerére" hivatkoznak és ezzel akarják indokolni bűnös szándékaikat. A moszkvai értekezleten részt vett népi demokratikus államok kormányainak nyilatkozata azt is leszögezi, a békeszerető államok az új helyzetnek megfelelően kénytelenek intézkedni, hogy biztonságuk biztosítására a nyugati katonai tömb agresszív erőivel szembe állítsák a békeszerető államok egyesített hatalmát. Ezzel kapcsolatban a moszkvai értekezlet záró közleménye szószerint ezt állapítja meg: „Mindezek az intézkedések összhangban állanak az államok vitathatatlan önvédelmi jogával, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával és az előzőleg kötött szerződésekkel, egyezményekkel, amelyek a német militarizmus felújítása ellen és az újabb európai agresszió elhárítására irányulnak". Ebből is látható, hogy a csehszlovák-szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés megkötése nem volt hiábavaló. Ma még tisztábban látjuk, hogy a szerződés feltétlenül biztosítja biztonságunkat abban a formában, ahogy azt maga a szerződés és az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet elhatározta. Ha tehát ma megemlékezünk e szerződés megkötésének 11. évfordulójáról, nem elég a szerződés tartalmát értékelni, hanem ugyanakkor a szerződést a moszkvai értekezlet záró közleményével és az ott elhangzott nyilatkozatokkal kell összefüggésbe hozni, mert csak így tudjuk e szerződés fontosságát felmérni. Erre vonatkor zik a záróközlemény utolsó bekez-. dése is, mely dolgozóink elhatározását tükrözi: „Nemzeteink békében akarnak élni, baráti kapcsolatokat akarnak az összes többi nemzetekkel. Épen ezért továbbra is minden téren védelmezve a béke és az általános biztonság érdekeit, minden szükségest megtesznek, hogy biztosítsák fejlődésük további békés útját és államuk megfelelő biztonságát." Vietor Márton